Bevezető és általános megjegyzések Tudományos életrajz Molnár Ferenc (a tudományos életben használt név: A. Molnár Ferenc) 1942. február 28-án született Nagyváradon. 1960-ban a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Tudományos pályáját finnugor nyelvészként kezdte, később azonban érdeklődése elsősorban a magyar nyelvtörténet felé fordult. Fő kutatási területei: a korai magyar szövegemlékek, régi magyar irodalmi szövegek nyelvi és művelődéstörténeti magyarázata, a szöveghagyományozódás, a magyar egyházi nyelvhasználat múltja és jelene; a szófajváltás, szó- és szóláskincs-történet, etimológia. S továbbra is műveli a finnugor filológiát is (főleg tudománytörténet, finn-magyar kapcsolatok). Híve a sokirányú tájékozódásnak, az interdiszciplináris kutatásoknak. Előző munkahelyén (Debreceni Egyetem) pl. jó kapcsolatot alakított ki a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem néhány munkatársával is. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékével ugyancsak volt kapcsolata. S a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeivel is együttműködve egy általa vezetett OTKAtervmunka keretében is szintén publikáltak két kiadványt. A ME oktatójaként tekintettel az együttműködési szerződésre is a Sárospataki Református Teológián olykor szintén tartott (és tart) egy tömbösített nyelv- és művelődéstörténeti kurzust. (Korábbi munkahelyére, a DEre a DRHE-ről szintén jártak át egy-egy, régi magyar szövegekkel is foglalkozó előadására, valamint szemináriumára. S a 2011/2012-es őszi félévben pedig ismét tart a DRHE-n is órát, ahová pedig a DE PhD-s hallgatói közül járnak át.) Esetenként a ME-n (és a SRTF), a DE-n (és a DRHE-n) a továbbiakban is szándékszik órát tartani. Tudományos publikációiról és a rájuk való hivatkozásokról lásd a mellékelt listát. Összefoglalva megjegyezhető, hogy eddig öt könyvet írt, egy kiadványnak volt a társszerkesztője és társszerzője, két kommentált szövegkiadást és két könyvfejezetet publikált, s írt és összeállított egy terjedelmes egyetemi és két kutatási segédanyagot is (az utóbbiakat társszerzővel). Tanulmányai, cikkei (számuk 182) általában a tudományszakok vezető orgánumaiban jelentek meg, ill. gyűjteményes kötetekben, és nemegy idegen nyelven (is). Az általa írt recenziók, ismertetések száma 55, a tudományos népszerűsítő cikkeké 65. Az akkreditációhoz figyelembe vehető közleményei száma 166. Publikációi száma összesen 334. Inkább tanulmány- és cikkíró-típus. Önállóan megjelent kiadványairól 39 recenziót ismer, munkáira ezekkel együtt összes közleményére 566 hivatkozó közleményt (és ezekben lényegesen több hivatkozást). Foglalkozik tudománynépszerűsítéssel is. Tanulmányok 1961 66: Kossuth Lajos Tudományegyetem, BTK, magyar-angol (1963-ig), magyarfinnugor szak (1963-66-ig) 1969 70: (10 hónap) Ösztöndíjas Finnországban a Helsinki és a Jyväskyläi Egyetemen 1976 1977: Kiegészítő felsőfokú könyvtárosi tanulmányok (ELTE) Végzettség Magyar szakos középiskolai tanár, finnugor szakos előadó, könyvtáros Tudományos fokozatok 1972 egyetemi doktor (finnugor nyelvészet; summa cum laude eredményű, de az átminősítését PhD-vá nem kérte) 1993 CSc, kandidátus (magyar nyelvtörténet) 2002 habilitáció (magyar nyelvtörténet) 1
2007 DSc, az MTA doktora (magyar nyelvtörténet) Munkahelyek 1966 79: KLTE Egyetemi Könyvtár 1979 85: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék (adjunktus) 1985 2007: KLTE, majd DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék (adjunktus, 1994-től docens) 1997 (egy félév): Károli Gáspár Református Egyetem (félállás) 2007 szept. 1-jétől ME, Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék (egyetemi tanár) 2012. febr. 29-től ME, (Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék (professor emeritus) Megbízatások, tisztségek Korábban többek között a DE BTK Doktori Iskolája magyar nyelvtörténeti alprogramjának vezetője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság debreceni csoportjának titkára; jelenleg: a DE BTK Tudományos Doktori és Habilitációs Tanácsa és a DRHE Doktori Tanácsa közti együttműködés koordinátora, a DE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája meghívott tagja, a ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának tagja, a ME Egyetemi Habilitációs Fellebbviteli Tanács kari tagja, a Vizsoly Alapítvány kuratóriumának tagja, 2010-ben meghívták a Magyar Református Egyház Énekügyi Bizottságának Zsoltár-albizottságába. Tudományos társulati tagság Magyar Nyelvtudományi Társaság (választmányi tag, és a számvizsgáló bizottság tagja), Suomalaisen Kirjallisuuden Seura (Finn Irodalmi Társaság, Helsinki, választott levelező tag), Kalevalaseura (Kalevala Társaság, Helsinki, választott külső tag), Doktorok Kollegiuma (a Magyar Református Egyházak egy tudományos testülete; választott tag több szekcióban, így a nyelv- és irodalomtudományi, a himnológiai és az egyháztörténetiben is), az Erdélytörténeti Alapítvány kuratóriumi tagja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Néprajzi Társaság, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Suomalais-ugrilainen Seura (Finnugor Társaság, Helsinki), Reguly Társaság, az Anyanyelvi Konferencia tagja. Pályázatok 2000 2003-ig Széchenyi Professzori Ösztöndíj Témavezetője volt a Régi magyar szövegek nyelvi és művelődéstörténeti magyarázata, kiadása c. OTKA-pályázatnak (T 29146, 1999 2003 minősítése: kiválóan megfelelt); témavezetője A szöveghagyományozódás kérdései a magyar nyelvtörténetben című OTKApályázatnak (K 69093, 2007 2011 2012, kiváló minősítéssel elfogadott) Tagja több más pályázatnak is volt, és nem egyszer kapott kiadványok megjelentetésére támogatást a DE-n az Universitas Alapítványtól is (2005-ben és 2007-ben). Szerkesztés 2001 óta vezeti (s többnyire lektorálja az általa alapított Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattárat. Ez egyrészt különböző folyóiratokban, évkönyvekben (pl. MNy., Nyr., MNyj., Könyv és Könyvtár, Irodalomismeret stb.) megjelent cikkekből, tanulmányokból áll, és most tart a 99. tagjánál (a 100.-nál lezárja), másrészt önállóan megjelent kiadványokból, amelyeket a Kiadványok megjelöléssel látnak el, és külön számoznak, ez a 15. számnál jár. A sorozatban a munkákat olykor egy-egy témakör, általában pedig az köti össze, hogy erős bennük a művelődéstörténeti vonatkozás. Korábban tagja volt a Könyv és Könyvtár (a debreceni KLTE Könyvtárának Évkönyve) szerkesztőbizottságának, 2010-ben pedig tagja lett a Sárospataki Füzetek szerkesztőbizottságának. 2
Továbbképzés Számos diákköri dolgozatot vezetett, köztük volt az OTDK-n első, második és harmadik helyezést elért is. (OTDK-i munkájáért a DE BTK elismerésében részesült.) Rendszeresen részt vett a PhD-s képzésben, a DE nyelvészeti doktori iskolájának alapító tagja volt, most pedig témavezetőként és óraadóként tagja. Több, nem általa vezetett PhD-s hallgatónak is tartott, tart órákat, elsősorban a DE-ről és ME-ről, de volt köztük, kolozsvári teológus és csíkszeredai angol szakos hallgató (debreceni PhD-sek) is. 3 megvédett, 1 készülő disszertációt vezetett, ill. vezet. A ME-n bekapcsolódott az Irodalomtudományi Doktori Iskola munkájába, az oktatási tevékenységbe is. Előadóként rendszeresen részt vett az Ady Akadémián, a szomszédos országokból való magyar tanárok továbbképző tanfolyamán (kb. 15-20 előadással), valamint esetenként hazai tanári továbbképzéseken. Tudományos minősítési eljárásokban szintén részt vett és vesz, opponensként, bizottsági elnökként és tagként egyaránt, s bírált pályázatokat is. Tudományos konferenciákon való részvétel Rendszeresen részt vesz kongresszusokon, konferenciákon. Így a nemzetközi finnugor kongresszusokon (hat alkalom), legutóbb 2010-ben, volt szekcióelnök is. A 2001-es jyväskyläi Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson három előadást is tartott, egy szekciót pedig a magyar finn észt kapcsolatokról (egy finn és egy észt kollégával együtt) vezetett. A 2006-os debreceni kongresszuson A magyar egyházi nyelvhasználat múltja és jelene c. szimpóziumot vezette, amin előadást is tartott. Rendszeresen tart előadásokat gyakran több szekcióban is a Doktorok Kollégiuma (l. fentebb, a Tudományos társulati tagság alcímnél) évi ülésein is. 2004-ben nemzetközi szimpóziumot szervezett (az általa vezetett OTKA kutatócsoporttal és a Debreceni Akadémiai Bizottsággal) A magyar egyházi nyelv kérdései címmel, amin maga is előadott, ill. elnökölt. Egyik fő szervezője volt a Szöveghagyományozódás és nyelvtörténet c. konferenciának, amelyet ME Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszéke és az általa vezetett OTKA-kutatócsoport rendezett 2008- ban, ahol maga is előadott, ill. elnökölt. 2009-ben a Krakkói Egyetem Magyar Tanszékének jubileumi konferenciáján vett részt, tartott előadást, elnökölt is, 2011-ben Kolozsváron részt vett és két előadást tartott a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. 2012-ben a DE-n szimpóziumot szervezett A szöveghagyományozódás kérdései a magyar nyelvtörténetben címmel, ezen elő is adott. Stb. Külföldi kapcsolatok Könyvküldés, szakmai együttműködés a szomszédos országokban élő magyarokkal, ill. még főleg a finnekkel. Péntek János professzorral (Kolozsvár) együttműködve vezet egy PhD-s hallgatót, Kolozsváron az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adta ki Anyanyelv, vallás, művelődés c. kiadványát, 1998-ban két hétig vendégtanár volt a Kolozsvári Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékén, és előadást tartott az Egyesített Protestáns Teológián is. 2009-ben OTKA-pályázata keretében egyhetes tanulmányútra, előadások tartására hívta meg a Miskolci Egyetemre Fazakas Emese docenst (Kolozsvár). Az Ungvári Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszékének felkérésére részt vesz az ottani tudományos minősítésben, kétszer volt ott opponens is; stb. Finn kapcsolat: 1995-ben egy hónapig vendégtanár volt a Jyväskyläi Egyetemen, 1997-es finnországi ösztöndíja során előadásokat tartott a Helsinki, a Jyväskyläi és a Joensuui Egyetemeken; 2007-ben egyhónapos ösztöndíjjal volt Finnországban. Fogadói voltak a Jyväskyläi Egyetem Hungarológiai Tanszéke, Nyelvészeti Intézete, a Finn Irodalmi Társaság (Helsinki) és a Hazai Nyelvek Kutatóintézete (Helsinki), ahol előadást is tartott. 2010-ben előopponense volt egy, a Jyväskyläi Egyetemen megvédett, Kodolányi János finn 3
kapcsolatairól szóló PhD-disszertációnak. Esetenként más külföldi kapcsolatra (pl. lengyel, német, olasz, zürjén) is sor kerül). Stb. Szakmai elismerések, díjak Fokos-Fuchs Dávid díj (1978; finnugor nyelvészet, a Magyar Nyelvtudományi Társaságtól), Kalevala-emlékérem (1987; a finn Kalevala Emlékbizottságtól); Nadányi Zoltán-emlékplakett (1990; a Bihari Irodalmi Társaságtól), Miniszteri dicséret (1990; a művelődési minisztertől), Pedagógus szolgálati emlékérem (2007; az oktatási minisztertől), Bárczi Géza emlékérem (2011, a Magyar Nyelvtudományi Társaságtól). 4
A. Molnár Ferenc publikációs és hivatkozási listája Külföldön kiadott könyv, könyvrészlet Anyanyelv, vallás, művelődés. Kolozsvár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 1999. 113 l. (AESz füzetek 4); 2. jav. lenyomat: uo. 1999. 114 l. [tanulmány- és cikkgyűjtemény] Ismerteti (a továbbiakban: Ism.): Cs. Nagy Ibolya: Reformátusok Lapja 1999. szept. 19. Kolcsár Irén: Korunk (Kolozsvár) 1999/10: 121-2. Győri L. János: Keresztyén Nevelés 1999/9: 25 Győri L. János: Nyelvünk és Kultúránk 2000/3: 138 Vattamány Gyula: Hajdú-bihari Napló 2000. jan. 27. 8. Dankó Imre: Református Egyház 2000/4: 95 Bereczki Lajos: Szolgatárs 2000/2: 44 Katona Krisztina: Édes Anyanyelvünk XXII/4 (2000. okt.): 16. Tóth Zsombor: Keresztény Szó (Kolozsvár) 2000/10: 25 Telenkó Bazil Mihály: Ethnica 2001/1: 23-4 A. Jászó Anna: Magyartanítás 2001/2: 41-2 A. Jászó Anna: Könyvtári Levelezőlap 2001/3: 29 Hegedűs Andrea: Magyar Nyelv (= MNy.) 97(2001): 229-34 Révay Valéria: Magyar Nyelvjárások (= MNyj.) 39(2001): 213 6 Mikó Gyula: Irodalomtörténet 82 (2001): 480-2. Hivatkozások (a továbbiakban H.): Péntek János: Csak sírni tudok magyarul. Korunk 1999/10: 5, ue. in: A nyelv ritkuló légköre. Kolozsvár, 2001. 195; Kiss Jenő: Magyar Nyelvjárástani kalauz. ELTE, Bp., 2000. 39, 51; Gömöry-kódex 1516. Közzéteszi, bev. Haader Lea Papp Zsuzsanna. MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp., 2001. 83, 132; Radóczné Bálint Ildikó: A kegyelem jelentésű szavak Szenci Molnár Albert műveiben. Szenci Molnár Társaság. Bp. 2001. 9, 10; Tóth Sándor: Jó kedvvel, bőséggel. Jól értjük-e a Himnuszt? Új Ember 2002. jan. 20. 6; Gaál Botond: Mi legyen a kánaáni nyelvvel? A teológiai szaknyelv és az istentiszteleti nyelvezet legfőbb gondjairól. Református Egyház 2003: 282 3; A kánaáni nyelv és a református teológiai nyelvújítás. Debreceni Szemle 2007/4: 458; Gallasy Magdolna: Szövegtörténet (az ómagyar kor) in: Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.): A magyar nyelv története. Bp., Osiris, 2003. (a továbbiakban MNytört.) 576, 915; Adamik Tamás, Adamikné Jászó Anna, Aczél Petra: Retorika. Bp., Osiris, 2004. 448, 504; Kiss Antal: Kölcsey Ferenc: Hymnus (udmurt nyelven). Permistica et Uralica. Ünnepi kötet Csúcs Sándor tiszteletére. Piliscsaba 2003. 133; Orlovszky Géza: Jókedv. In:...még onnét is eljutni tulrá. Nyelvi és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta. Bp., 2004, 491, 495; Liturgia Claudiopolitana. A református istentiszteletek rendje Kolozsvárott 1670 táján. Sajtó alá rend., szerk. jegyz. Fekete Csaba. DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, DRHE Liturgiai Kutatóintézete Debrecen, 2005. 60; Murvai Olga: Viseltes szavak. Csíkszereda, Pallas- Akadémia Könyvkiadó. 2006. 74 6 [!], 81; Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe. Egyetemi Műhely Kiadó Bolyai Társaság. Cluj-Napoca, 2007. 197; Gaál Botond: A kánaáni nyelv és a református teológiai nyelvújítás. Református Egyház LX(2008)/5: 89; Baráth Béla Levente Szabadi István: Irányvonalak a 16 17. századi magyar református egyháztörténet és egyházi műveltség kutatásában (1989 2009). In: Egyház és kegyesség a kora újkorban. Kutatástörténeti tanulmányok. Szerk. Fazakas Gergely, Csorba Dávid, Baráth Béla Levente. D. Dr. Harsányi András Alapítvány Kuratóriuma. Debrecen, 2009. 24; Győri L. János: Református identitás és magyar irodalom. In: Tanulmányok Kálvinról és magyarországi jelenlétéről. Szerk. Gáborjáni Szabó Botond. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára. Debrecen, 2011. 41 42. Belföldön kiadott könyv, könyvrészlet (könyv) On the History of Word-final Vowels in the Permian Languages. Szeged, JATE, 1974. 87 l. (Studia Uralo- Altaica V.) Ism.: Sarmavuori Katri: Finnisch-Ugrische Forschungen XLII, 270-3. Alo Raun: Ural-Altaische Jahrbücher 51: 167. Sauvageot Aurelien: Bulletin de la Société de Linguistique de Paris. Tom. LXX (1976): 411-2. H.: Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica. Bp., Tankönyvkiadó.1978. 24; Rédei, Károly: Syrjänische Chrestomatie. Wien, Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, 1978. 265 ; Mikola Tibor: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 1979: 118; Kelmakov V. K.: Trudy zarubezhnyh uchenych pro voprosam udmurtskogo jazykoznanija. In: Mikusev A. K., Tarakanov I. V. (felelős szerk.): Istoriko-kulturnye svjazi permskih narodov (Po dannym folkora i jazyka). Izhevsk, Udmurtskij gosudartstvennij universitet, 1981. 99, 107; Hajdú Péter Domokos Péter: Die uralische Sprachen und Literaturen. Bp., Akadémiai K. 1987: 71, 433; Hajdú Péter Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Bp., Tankönyvkiadó, 1987. 28; Kelmakov V. K.: Vengerskie uchenye ob udmurtskom jazyke. In: M. Vahruseva V. M., Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (szerk.): Vengerskije uchonije i permskaja filolgia. Ustinov /Izhevsk/, Nauchno-issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov Udmurtskoj ASSR, 1987. 169 170,177; Tarakanov I. V.: Udmurtskaja dialektologija i istorija jazyka na sovremennom etape. In: Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (felelős szerk.): Permistika. Voprosy dialektologii i istorii permskih jazykov. Izhevsk, Nauchno- 5
issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov UASSR, 1987. 12, 200; Rédei, Károly: Geschichte der permischen Sprachen. In: The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Edited by Denis Sinor. Leiden, New York, Kobenhavn, Köln: E. J. Brill, 1988. 393; Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Bp., Tankönyvkiadó, 1990. 206; Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. 2. bőv. kiad. Sajtó alá rend. Zaicz Gábor. Bp., Trezor. 1994. 635; Raija Bartens: Permiläisten kielten rakenne ja kehitys. SUSA-MSFOu. 238. Helsinki, 2000. 62; Nekrasova G. A.: Komi kyvlön istorichesköj fonetika. Syktyvkar. Komi nauchnyj centr URO Rossijskoj AN, 2000. 54, 164; Kelmakov V. K.: Udmurtskij jazyk v tipologicheskom i kontaktologicheskom aspekte. Izhevsk, Udmurtskij gosudartstvennyj universitet. Kafedra obshego i finnougorskogo jazykoznanija, 2000. 70; Honti, László: Die ungarische Uralistik an der Jahrtausendwende (ein kritischer Rückblick). Finnisch-ugrische Forschungen 56 (2001): 121, 146; Kelmakov V. K.: K istorii udmurtskogo i permskogo jazykoznanija. Udmurtskij Universitet. Izhevsk, 2002. 80; Kelmakov V. K.: Udmurt kyllen. Istoricheskoj grammatikez. Programma. Iskar. 2002. 46; Csúcs, Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache; Budapest, Akadémiaia Kiadó, 2005. 80, 403; Rédei, Károly: Vnutrenie i vnesnije innovacii v udmurtskom jazyke (Dopolnenija k arealnim svjazjam jazykov volzhko-kamskogo regiona). Linguistica Uralica 45 (2009)/1: 42. Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. Bp., Akadémiai Kiadó, 2000. 68 l. (Nyelvtudományi Értekezések 148. szám). Ism.: Horváth Mária: Magyar Nyelvjárások 39(2000): 217-20. B. Gergely Piroska: Magyar Nyelv 98 (2002): 95-8. Tóth Sándor: Új Ember 2002. jan. 27. 2. Haader Lea: Magyar Nyelvőr (= Nyr.) 126(2002): 503-6 Maitz Péter: Finnisch-Ugrische Forschungen 2002: 441-2 Telenkó Bazil Mihály: Ethnica 2003: 76-7. H.: Gömöry-kódex. 1516. Közzéteszi, bev. Haader Lea Papp Zsuzsanna. MTA, Nyelvtudományi Intézet. Bp. 2001. 108, 132; Radóczné Bálint Ildikó l. 1. tétel al. 10; Fekete Csaba: Az Öreg graduál zsoltárkönyvének nyomtatott és kéziratos hagyománya. Magyar Nyelvjárások. 39(2001): 170; Az Öreg graduál ötvenegyedik zsoltárának forrása. MNyj. 41(2003): 172; Liturgia Sacrae Coenae... Patakon, 1658. Közreadja Fekete Csaba. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Sárospatak, 2003. 75; Mátai Mária: Első magyar nyelvű verses imádságunk. 2. bőv. kiad. Unicornis, 2002. 12, 165; Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte. Helmut Buske Verlag. Hamburg. 2002. 84; Haader Lea: A Müncheni emlék. Magyar Nyelv (a továbbiakban a hivatkozásokban: MNy. is) 2005: 166; Madas Edit: Sermones de Sancto Ladislao rege Hungariae. DE, Klasszika Filológiai Tanszék. Debrecen, 2004. 35; Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp., 2006. 43, 179; Czagány Zsuzsa Madas Edit: Laskai (Laskói) Demeter iskoláskönyve. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VI. köt. Főszerk. Kőszeghy Péter. Balassi Kiadó. Bp. 2006. 401; Madas Edit: Középkori prédikációk Szent László királyról. Sermones de Sancto Ladislao rege Hungariae. Hajdú István közreműködésével. HorváthZoltán György: Középkori falképek Szent László királyról. San Ladislao d'ungheria nei depinti murali. Prokopp Mária és Gondos Béla közreműködésével. Romanika Kiadó. Budapest, 2008. 39; Korompay Klára: A Régi Magyar Kódexek sorozat. Új kutatási eredmények és a jövő távlatai. Magyar Nyelv 106 (2010): 204; Fekete Csaba (sajtó alá rend, szerk., kísérő tanulmány): Nagyszombati Agendarius. Magyar nyelvű szertartási betétek az esztergomi rítusból 1583, 1596. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2011. 217; Madas Edit: Thewrewk-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. XII. köt. Főszerk. Kőszeghy Péter. Balassi Kiadó. Bp. 2011. 16; Demján Adalbert: A tékozló fiú példázatának magyar fordításairól. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2012. 111. (ISBN 978-963-318-238-3) Balassi-kommentárok. DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2005. 156 l. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 6.) Ism.: Horváth Katalin: Nyelvünk virágairól az anyanyelv világnapja előtt. A. Molnár Ferenc Balassi-kommentárok c. kötete olvastán. Kárpáti Igaz Szó. 2009. febr. 17. (V. évf. 23 (696.) szám. 6
A legkorábbi magyar szövegemlékek. Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia. DE, Bölcsészettudományi Kara, Klasszika-filológiai Tanszék. Debrecen, 2005. 188 l. (ΑΓΑΘΑ XVII Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 8.) Ism.: Ritter, Ralf-Peter: Linguistica Uralica XLIII(2007): 222 4; Zsilinszky Éva: Magyar Nyelv 105 (2009): 374 8. H.: Kecskés Judit: Nyelvemlékelemző segédkönyv. Miskolc, 2007. 96 9, 101 5, 116 (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 2.); D. Mátai Mária: A magyar szófajtörténet általános kérdései. Akadémiai Kiadó. Bp. 2007. 159. (NytudÉrt. 157. sz.); Madas Edit: A szóbeliség és az írásbeliség határán. In: A magyar irodalom történetei. A kezdetektől 1800-ig. Szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza. Gondolat Kiadó. Bp., 2007. 63, 70; Vizkelety András: A magyar líra első fennmaradt terméke. In: A magyar irodalom történetei. A kezdetektől 1800-ig. Gondolat Kiadó. Bp., 2007. 73, 75, 77; Madas Edit: A koldulórendi prédikációirodalom kialakulása Magyarországon. In: A magyar irodalom történetei. Gondolat Kiadó. Bp., 2007. 85, 88; Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe (rövidített változat). Egyetemi Műhely Kiadó. Kolozsvár, 2007. 21; Korompay Klára: A. Molnár Ferenc és M. Nagy Ilona szerk.: Tanulmányok a magyar egyházi nyelvhasználat története köréből (ism.). Magyar Nyelv 2008: 485; Juhász Dezső: Ómagyar helynévi nyomokon. In: Név és valóság. A VI. Névtudományi Konferencia előadásai. Baltonszárszó, 2007. június 22 24. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Budapest, 2008. 174 (A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1.); Fazakas Emese: (ld 1. tétel al. 40); Juhász Dezső: Korai nyelvemlékeink nyelvjárástörténetéhez. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. V. 2007. április 26 27. Szerk. Büky László, Forgács Tamás, Sinkovics Balázs. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2008. 92. Gáborjáni Szabó Botond: Biblia és olvasás. In: Biblia Sacra. A könyv, mely örök életet ád. 2008. november 21 2009. március 29. Országos Széchényi Könyvtár. A katalógust szerkesztette HeltaiJános, Gáborjáni Szabó Botond. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2008. 57 72. ISBN 978 963 200 555 3. A hivatkozás helye: 65. Korompay Klára: a középkori magyar nyelv évszázadai. In: Látjátok feleim. Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása. 2009. október 29 2010. február 28. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 2009. A kiállítás forgatókönyvét írta és a katalógust szerkesztette Madas Edit, a kiállítás kurátora. 51; Tóth Péter: A Königsbergi Töredék és Szalagjai újabb vizsgálata. In: uo. 98 99,, 108, 117; Madas Edit: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: uo. 223; Vizkelety András: Ómagyar Mária-siralom. In: uo. 227; Madas Edit: Gyulafehérvári Sorok. In: uo. 229; Tóth Péter: Königsbergi Töredék és szalagjai. In: uo. 231; Szentgyörgyi Rudolf: Hogyan szólának? Az első magyar vers(töredék). Magyar Nyelv 105 (2009): 413, 414, 418 9, 424; Szentgyörgyi Rudolf írja. Magyar Nyelv 106 (2010): 254; Kiss Farkas Gábor: A magyar nyelvű írásbeliség elterjedése. In: Magyar irodalom. Főszerk. Gintli Tibor. Akadémiai Kiadó. Bp., 2010. 47; Fekete Csaba (sajtó alá rend., szerk., kísérő tanulmány): Nagyszombati Agendarius. Magyar nyelvű szertartási betétek az esztergomi rítusból. 1583, 1596. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2011. 213 214; D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 380. A. Molnár Ferenc Oszlánszki Éva: Szenci Molnár Albert zsoltárainak szöveghagyományozódásáról. A zsoltárok eredeti és a mai magyarországi református énekeskönyvben lévő szövegének összehasonlítása (kommentárokkal). Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Második, bővített és javított kiadás. Debrecen, 2012. 440 l. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 14.) 7
. (könyvrészletek) A két- és többszófajúság, a szófajváltás. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. köt. A korai ómagyar kor és előzményei. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. E. Abaffy Erzsébet, Rácz Endre. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991. 553-83. Megjegyzés: Magát A magyar nyelv történeti nyelvtanát (rövidítése: TNyt.) több helyütt ismertették. H.: Lengyel Klára: Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. In: Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2000. 80; Szilassy Eszter: Melléknévi igenév melléknév szófajváltás -ó/-ő képzős szavaink körében. Magyar Nyelvjárások XLII (2004): 59; Widmer, Anna: Ungarisch nagy groβ und nap Sonne, Tag. Finnisch-Ugrische Forschungen 59(2006): 41, 52; D. Mátai Mária (5. al. 44, 46, 159). Fazakas Emese: A magyar nyelv kis történeti nyelvtana. Egyetemi Műhely Kiadó Bolyai Társaság 2008. 111, 112, 116.; L. még a 7. tétel alatt (a 6. tételt is); D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 48, 51, 60, 127, 131, 162, 163, 380; Bényei Ágnes: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2012. 129. A két- és többszófajúság, a szófajváltás. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/1. köt. A kései ómagyar kor. Morfematika. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. E. Abaffy Erzsébet. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 911-28. H.: (a 6. és a 7. tételre): Faluvégi Katalin: Anyagneveink kettős szófajúságához. In: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza. ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Bp., 1993. 84; D. Mátai Mária: A szófajváltás fő jellemzői. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály, Keszler Borbála. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp. 2003. 75; Uő: Szófajtörténet: In: MNytört. 205, 225, 411; Uő.: A szófajváltás általános kérdései. In: Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp. 2003. 283; Uő: in: még onnét is eljutni tulrá (l. 1. tétel al.) 75, 79; Üő.: A szófajváltás a magyarban. MNy. 2004: 47; Uő.: A szófajtörténet történeti problematikája. Nyr. 2005: 497, 508; Uő.: Szófajváltás és grammatikalizáció. In: Uráli grammatikalizáció. 2003. szeptember 4 6. Szerk. Oszkó Beatrix és Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp., 2005. 222, 227; Uő.: (l. 5. al. 44, 46, 159); Fazakas Emese (ld. 6. tétel al. 111); Mátai Mária: A magyar szófajtörténet egyes kérdései. Magyar Nyelv 106 (2010): 271, 273 4; Uő.: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 48, 51, 380. Nemzetközi folyóiratban, gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány Bemerkungen zur Geschichte der Endvokale in der finnisch-ugrischen Grundsprache. Acta Linguistica 24 (1974): 267-71. H.: Kelmakov 1987 (l. 2. tétel alatt: 177); Honti, László (l. 2. tétel al. 121, 147); Kelmakov 2002 (K istorii 2. tétel al.: 80). Some Remarks on the History of Permian and Proto-Hungarian Final Vowels. Acta Linguistica 28 (1978): 45-9. H.: Kelmakov 1987 (l. 2. alatt: 177), Kelmakov 2002 (l. 2. al.: 80); Kelmakov 2002: Udmurt kiillen...(l. 2. al. 46); MNytört. 915. (Viljo Tervonennal együtt, az ő fordításában) Antal Regulyn kirje Suomesta v. 1841. Kotiseutu 1978/1: 38-41. H.: Viljo Tervonen ja Irene Wichmann (toimittaneet.): Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen 1981. Helsinki 1982. 74. (Castrenianumin toimitteita 24); Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 400; Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (toimittaneet ja suomentaneet): Matkalla tutkijaksi. Unkarilaisen Antal Regulyn kirjeitä vuosilta 1838 1840. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Helsinki, 2006. 51 61. The Legend of Ferenc Rényi, a Hungarian Hero of Freedom, in English, Finnish, Irish, and Polish Literature. Acta Litteraria XXI (1979): 143-60. H.: Warwick Gould: How Ferencz Renyi Spoke up, Part Two. Yeats Annual 3(1985): 199, 200; Alexander Norman Jeffers: A New commentary on the poems of W. B. Yeats. Stanford University Press, Stanford California, 1989. 456; Kabdebó Tamás: Mit tudunk egymásról? A magyarok az ír, az írek a magyar irodalomról. Napi Magyarország 1998. VIII. 29; Uő.: Petőfi, Poet and Patriot. Bevezetés Arthur Griffin cikkéhez. Irodalomismeret. 10(1999)/1-2: 107; Bertha, Csilla: The Hungarian of the West : Yeats s Reception in Hungary. In: The Reception of W. B. Yeats s in Europe. Ed. Jochum, Klaus Peter. Continuum Press, London. 153. Ein Brief Antal Regulys aus Finnland. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 4. sz. (1980): 221-34. 8
H. Some Semantic Problems of Finno-Ugrian Etymological Studies. Congressus Quartus Internationalis Fenno- Ugristarum. Pars III. Bp., 1981. 350-3. E. A. Ingmanin Kalevala-kappale Unkarin Tiedeakatemian kirjastossa. Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum VII: 383-90. Turku, 1981. H.: Tervonen, Viljo: Bugát Pál, Herman Kellgren ja Erik Aleksanteri Ingman Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden aloittajat 1840-luvulla. In: Uralisztikai tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). Szerk. Bereczki Gábor Domokos Péter. Bp. 1983. 430, 437; Viljo Tervonen válogatott írásai a finn-magyar kulturális kapcsolatokról. Szerk. Szíj Enikő. Magyar-Finn Társaság. Bp., 1996. 97; Nyirkos István (szerk.) Utunk Pohjolába. Békéscsaba, 1985. 282; Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 416. Vanhan Kalevalan 29. runon ensimmäinen ruotsintaja. Bibliophilos (Helsinki) 41 (1982): 118. Zu einigen Fragen der finnisch-ugrischen Nomen-Verba, mit besonderer Rücksicht auf das Ungarische. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominate. Sectio Linguistica. Tom. XV (1984): 159-64. A 73. tétel németül. H.: Johanna Laakso: On verbalizing nouns. Finnisch-ugrische Forschungen. 1997: 303. Einige Probleme der Nomen-Verba in den finnisch-ugrischen Sprachen. Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum. Thesen. Tom. II. Syktyvkar, 1985. 88. Über die frühen Ausgaben der Halotti Beszéd és Könyörgés. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 10 (1986): 267-71. H.: Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte 84 (l. 3. tétel al.); Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana. ISBN. 978-963-7528-87-3. Miskolci Bölcsészegyesület. Miskolc, 2010. 91. Die russische (sibirische) Kartensammlung des József Pápay. In: Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag - Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Wien Budapest, 1992. 355-60. H.: Rusvai Julianna: Simonyi Zsigmond és Pápay József. Magyar Nyelvőr 130(2006): 488, 491; In: ÓTE tükörkép. Válogatás az óvó- és tanítóképző főiskolák, karok oktatóinak tanulmányaiból. Szerk. Raicsné, Horváth Anikó. Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete. Baja, 2006. 157; Rusvai Júlia: A debreceni Pápay-hagyaték sorsa és értékei. In: forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Szerk. Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva. ISBN 978-963-7530-92-0; ISSN 0133-218x. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 2009.145; B. Székely Gábor: Reguly Antal kéziratos térképvázlatai és térképe (filológiai vizsgálatok). Folia Uralica Debreceniensia 16 (2009): 117; Kissné Rusvai Júlia: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. A Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara. 2010. 12. (ISSN 2060-2847, ISBN 978 963 88052 9 4) Finnugor vonatkozású kéziratok és fényképek Debrecenben. Congressus Septimus Internationalis Fenno- Ugristarum 3A. Debrecen, 1990. 48-55. H.: ( l. 19. tétel, uo.); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka; Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: Obi-ugorok a 21. században. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztálya által 2005. október 5 7-én rendezett konferencia anyaga. Szerk. Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Finnugor Osztály. Bp., 2007. http: // fgroszt.nytud.hu/publikaciok/obi-ugorok; Rusvai 2009: 145., l. 19. tétel; Rusvai 2010: 12 13, 59, 71 ) l. 19. tétel); Rusvai 2010 (l. 19. tétel), 12, 13, 50, 71. Reguly Antal finn népköltészeti fordításai. Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Jyväskylä 10-15. 8. 1995. Pars VIII. Redegerunt: Heikki Leskinen, Tõnu Seilenthal. Jyväskylä, 1996. 80-4. Nyelvi magyarázat és történelem (Balassi- és Zrínyi-versértelmezések). Hungarologische Beiträge (Jyväskylä) 1995 (5): 213-20. H.: Lahdelma, Tuomo: Bálint Balassi Suomessa. Hungarologische Beiträge 1995(5): 74; Balázs Mihály: Vitézek, mi lehet... A Katonaének elemzésének mérlegelése. Hungarológiai Közlemények 2005/1: 59. 9
Rinnakkaisuuksia suomen ja unkarin kielihistorian tutkimuksessa. Memoires de la Société Finno-Ougrienne 1998 (228): 336-40. H.: Ilona M. Nagy: Koordinierte Wortpaare im alten Ungarischen, Finnischen und Estnischen. In: Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars V. Redegit: Tõnu Seilenthal. Tartu, 2001. 418, 426; Uő.: Vanhan unkarin kirjakielen rinnasteisten sanaparien taustasta. Sananjalka 43 (2001): 108; Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen, 2002. 115; Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana. ISBN 978-963-7528-87-3. Miskolci Bölcsészegyesület. Miskolc, 2010. 91. C. N. Keckmanin Vanhan Kalevalan ruotsinnos Debrecenissä. Kalevalaseuran Vuosikirja 77-8: 283-9. Helsinki, 1999. H.: Pääkkönen, Irmeli: Ahkeroimia. Oulun Yliopisto. Suomen ja Saamen Kielen ja Logopedian Laitoksen Julkaisuja. Nro 26. Oulu, 2005. 85. Egy kelet-európai anekdota és egy magyar és ukrán szólás nyomában. In: Jubileumi kötet Lizanec Péter professzor 70. születésnapjára. Szerk. Fábián Miroszláva, Horváth Katalin. Ungvár, 2000. 44-50. Balassi Bálint formuláiról. Hungarologische Beiträge 15 (2004): 69 78. H.: Balázs Mihály (l. 23. tétel al. 59) A Halotti Beszéd néhány kifejezése és azok latin nyelvű háttere. In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6 10) előadásai. II. Szerk. Jankovics József, Nyerges Judit. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Budapest, 2004. 1047 66. Rényi Ferenc, egy magyar szabadsághős legendájának történelmi-politikai vonatkozásai Európában és Finnországban. In: Hatalom és kultúra. II. (l. az előző, a 26. tételt) 994 1001. Egerin linnan kultti ja eräs Huovinen novelli. Hungarologische Beiträge 17 (2005): 137 40. A korai magyar típarancsolat-szövegek hagyományozódásáról. In: Languages cultures in Research and Education. Jubilee Volume Presented to Professor Ralf-Peter Ritter on His Seventieth Birthday. Edited by László Kálmán Nagy, Michał Németh, Szilárd Tátrai. Jagellonian UniversityPress. Cracow. 2011. 173 186. ISBN 978-83-233-3093-6 H.: Fekete Csaba (sajtó alá rend., kiad., a kísérő tanulmányt írta): Nagyszombati Agendarius. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2011. 182, 186; Fekete Csaba: Örvendözzünk körösztyénök. Délvidéki graduáljaink hagyománya a 17. század első felében. Debrecen, Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. 2012. 121, 225. Mikael Agricola Abckiria és Dévai Bíró Mátyás Orthographia Vngarica című műveinek összehasonlító vizsgálata (Magyar nyelvtörténet és finnugrisztika). In: Congressus XI. Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba, 9 14. VIII. 2010. Pars IV. Dissertationes sectionum: Linguistica. Redegunt: Sándor Csúcs, Nóra Falk, Viktória Tóth, Gábor Zaicz. Reguly Társaság. Piliscsaba, 2011. 310 316. ISBN 978-963- 88954-4-8 (Pars IV) Megjegyzés: Nemzetközi folyóiratnak, gyűjteményes kötetnek csak a kül- és belföldi idegen nyelvűeket vettem, valamint azokat, amelyek külföldi orgánumban, illetve nemzetközi kongresszusi kiadványban jelentek meg. Tulajdonképpen vehettem volna ide még olyan kiadványokat is, amelyek itthon jelentek meg, de külföldiek is írván bele nemzetközinek is számíthatnak (A Bereczki-Emlékkönyvek, 88., 165. tétel, a Hajdú Péter- Emlékkönyvek 76., 101., a Keresztes László-, Honti László-, a Csúcs Sándor-, a Szíj Enikő-Emlékkönyv stb). A Folia Uralicában (amelynek újabban nemzetközi szerkesztőbizottsága van) megjelent cikkek, illetve (részben) a Nyelvtudományi Közleményekben megjelentek szintén ide is vehetők. Cikkek, tanulmányok Siserahad. Magyar Nyelvőr 94 (1970): 239-41. H.: Kunszery Gyula: Magyar Nyelvőr 95: 369. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., Akadémiai K. 1995: 327. 10
Debreceni szeme van. Magyar Nyelvőr 95 (1971): 208. H.: Hadrovics László l. 29. tétel al. 319; Kálnási Árpád: Debreceni szólások és cívis közmondások. Tóth Könyvkereskedő és Kiadó Kft. Debrecen, 2008: 57. Imsik. Magyar Nyelvőr 95 (1971): 209-9. Verssorok stilisztikai elemzéséről. Magyar Nyelvjárások XVII (1971): 127-36. Arany János és a Kalevala. Helikon XVII (1972): 221-5. H.: Szász Levente: Jelet rakj az úton végig. A finnek irodalma. Városi Könyvtár, Pécs, 1976. 199; Domokos Péter: A Kalevala és Magyarország. In: Väinö Kaukonen: A Kalevala születése. Bp., 1983. Gondolat. 245; Uő.: Szkítiától Lappóniáig. Akadémiai Kiadó. Bp., 1990. 124 (2. bőv. kiad. is); Nyirkos István (szerk.): Utunk Pohjolába. Békéscsaba, 1985. 282; Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica 2000/3: 105; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. Nova Series Tom XIX./II. 994 1003. Sectio Linguisticae, Literaturisticae Hungaricae et Artis. Eger, 1989. 107, 108, 110, 112, 115; Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. Gyöngyös, Pallas Kiadó, 1998. 97, 100, 101, 103, 104, 205, 217; Szíj Enikő: Nyelvtudományi Közlemények 1985: 406 (l. 13. tétel al.); Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. A magyar irodalom fogadtatása Finnországban a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 1920 1986. Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1990. 104, 112, 217 (Ez a könyv megjelent finnül is: Yrjö Varpio Lajos Szopori Nagy: Suomen ja Unkarin kirjalliset suhteet vuosina 1920 1986. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Helsinki, 1990. 124 és a finn kiadásban is még ez és további 15 hivatkozás; Fehérvári Győző: Dalnak új utat mutattam. Bp., Lucidus Kiadó, 2002: 252 3. A fiatal modern filológus könyvtárosok tudományos továbbképzésének lehetőségeiről. In: A modern filológiai kutatás és a könyvtári információs tevékenység. Debrecen, 1973. 53-5. A finn irodalom Magyarországon. Filológiai Közlöny XIX (1973): 152-65. H.: Nyirkos István (l. 37. al. 281); Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica. 2000/3: 104; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. (l. 37. al. 101, 114); Üő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. Gyöngyös, Pallas Kiadó, 1998. 63, 205, 212; Domokos Péter: Szkítiától Lappóniáig. Budapest, Akadémiai Kiadó. Bp., 1990.100; Domokos Péter: írásaiból. Bp., ELTE Finnugor Tanszék. 2002. 208; Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. A magyar irodalom fogadtatása Finnországban a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 1920 1986. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja. Bp., 1990. 112 3, 140. Reguly Antal Kalevala-fordítástöredéke. Könyv és Könyvtár (a KLTE Könyvtárának Évkönyve) IX (1973): 261-82. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 86). H.: Szász Levente: Jelet rakj az úton végig. A finnek irodalma. Városi Könyvtár, Pécs, 1976. 195; Pusztay János: Az ugor-török háború után. Magvető Kiadó. Bp. 1977. 183; ); LisztóczkyLászló: A Kalevala első visszhangjai Magyarországon. Magyartanítás 25 (1982) : 275; Stipa, Günter Johannes: Finnisch-ugrische Sprachforschung von der Renaissance bis zum Neupositivismus. Suomalais-ugrilainen Seura - Société Finno-Ougrienne Helsinki, 1990. 400 (MSFOu Vol. 206); Nyirkos István (l. 37 al. 281); Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica. 2000/3: 105; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (l. 37 al. 101, 114); Üő: A csodaszarvas a Kalevala erdejében (l. a 37. tétel al., 40, 44 6); Uő.: A mesebeli hattyú fogságában. Pallas Kiadó. Gyöngyös, 2000. 142; Selmeczi Kovács Attila (Szerk. és közreadja): Reguly Antal: Magyarországi jegyzetek. Néprajzi Múzeum. Bp. 1994. 9, 170; Uő.: Ethnographische Forschungen von Antal Reguly. In: Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars VIII. Redegerunt Heikki Leskinen, Tõnu Seilenthal. Jyväskylä, 1996. 89; Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. (l. 37. tétel al. 217); Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 400; Viljo Tervonen Liisa Rumohr-Norio (l. 11. al. 143). A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről. Nyelvtudományi Közlemények 76 (1974): 77-118. H.: L. fentebb a 2. tétel al. Kelmakov (1987), Honti (i. h.), Kelmakov (2002); Rédei (Bp., 1978) és Csúcs (Bp. 1990) idézett műveinek idézett helyeit; Kelmakov V. K.: Finno- Ugorskaja prajazykovaja osobennost vokalizma nepervogo sloga i ee sledy v nepmskih jazykah. In: Vahrusev V. M. (felelős szerk.), Kelmakov V. K., Nasibullin R. Sh., Sokolov S. V., Jasina R. I.: Voprosy udmurtskogo jazykoznanija. Vypusk tretij. Sbornik statej. Izhevsk, Udmurtskij nauchno-issledovatelskij institut istorii, ekonomiki, literatury i jazyka pri Sovete 11
Ministrov Udmurtskoj ASSR. 1975. 85, 89; Vahrusev V. M.: Udmurtskoe jazykoznanie za 1971 1975 g. g. In: V. M. Vahrusev (felelős szerk.), G. A. Arhipov, V. K. Kelmakov, R Sh. Nasibullin: Voprocy udmurtskoj dialektologii. Sbornik statej i materialov. Izhevsk, Udmurtskij nauchno-issledovatelskij institut istorii, ekonomiki, literatury i jazyka pri Sovete Ministrov Udmurtskoj ASSR. 1977. 137; Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp. 1980. 160, 164; Kelmakov V. K.: Posledstvija otpadenija konechnyh glasnyh osnovy v permskih jazykah. In: Ikola, Osmo (Redegit): Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum. Turku 20. 27. VIII. 1980. Pars VI. Turku, Suomen Kielen Seura, 1981. 133-134, 137 138; Kelmakov V. K.: Trudy zarubezhnyh uchenych pro voprosam udmurtskogo jazykoznanija. In: Mikusev A. K., Tarakanov I. V. (felelős szerk.): Istoriko-kulturnye svjazi permskih narodov (Po dannym folkora i jazyka). Izhevsk, Udmurtskij gosudartstvennij universitet, 1981. 99, 107; Tarakanov I. V.: Udmurtskaja dialektologija i istorija jazyka na sovremennom etape. In: Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (felelős szerk.): Permistika. Voprosy dialektologii i istorii permskih jazykov. Izhevsk, Nauchno-issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov UASSR, 1987. 12, 200; Hajdú Péter Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Bp., Tankönyvkiadó, 1987. 28; Kelmakov V. K.: Udmurt kyllen istoricheskoj grammatikaez. Uzhan programma. Izhevsk. Udmurt gosudartsvennij universitet. 1989. 10; Kelmakov V. K. (felelős szerk.): Permistika 2. Wichmann i permskaja filologia. Izhevsk. Uralskoje, otgelenie AN SSSP, 1990. 199. (ISBN 5-7691-0018-4); Chuch, Sh.: Periodizacija istorii udmurtskogo jazyka. In: Kelmakov V. K. (felelős szerk.): Voprosy dialektologii i istorii udmurtskogo jazyka. Izhevsk: Rossijskaja Akademia Nauk Uralskoje otdelenie udmurtskij institut istorii jazyka i literatury, 1992. 52, 62. Kelmakov V. K.: Udmurt kyllen istoricheskoj grammatikez. Programma. Izhkar (Izshevsk). Udmurt universitet kniga potton korka. 2002, 46; Kelmakov V. K. : Dialektnaja i istoricheskaja fonetika udmurtskogo jazyka. Ch. 2. Izhevsk, Izdatelskij dom Udmurtskij universitet, 2004. 189, 358; Csúcs Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 80, 403; Csúcs Sándor: A permi nem-első szótagi magánhangzók történetéhez. In: Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László (szerk.): Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére (Uralisztikai Tanulmányok 19). Budapest: ELTE, BTK Finnugor Tanszék Numi Tórem Finnugor Alapítvány, 2008. 95, 98, 103; l. http://finnugor.elte.hu/index.php?q=ut19ind; megjelent CD-n. (ISSN 0238-6747; ISBN 978-963-463-963-3). Megjegyzések a finnugor alapnyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez. Magyar Nyelvjárások XX (1974): 109-13. H.: Benkő Loránd: az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp. 1980. 99,162,164; Honti, László (l. 2. tétel. al. 121, 147); Kelmakov V. K.: Vengerskie uchenye ob udmurtskom jazyke. In: M. Vahruseva V. M., Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (szerk.): Vengerskie ucsonie i permskaja filolgia. Ustinov /Izhevsk/, Nauchno-issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov Udmurtskoj ASSR, 1987. 169 170,177; Kelmakov V. K.: K istorii udmurtskogo i permskogo jazykoznanija. Udmurtskij Universitet. Izhevsk, 2002. 80. Szó- és szólásmagyarázatok Balassi nyelvéből. Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. Bp., 1974. 378-85. H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII (1979): 17; Hadrovics László: (l. 29 al. 319); Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp., 1993. 362; Hegedűs Attila: Balassi nyelvjárása. Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994): 684; Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Jakab László: Habók, múka, veszék. Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. I. köt. Szerk. Andor József Szűcs Tibor Terts István. Lingua Franca Csoport. Pécs, 2001. 599, 601; Horváth Katalin: Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája. Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária. Miskolc, 2002. 71. Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és a lengyel irodalomban. Filológiai Közlöny XXI (1975): 198-214. 12
H.: Csapláros István: Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és a lengyel irodalomban. Filológiai Közlöny XXII (1986): 411 2; Kabdebó Tamás: Mit tudunk egymásról? A magyarok az ír, az írek a magyar irodalomról. Napi Magyarország. 1998. VIII. 29. Hozzászólás Domokos Péter A finn irodalom fogadtatása Magyarországon című könyvéhez. Könyv és Könyvtár (a KLTE Könyvtárának Évkönyve) X (1975): 141-53. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 91). H.: Szíj Enikő: (13. al. 413, 415); Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos (l. 35. al. 139); Lisztóczky László: A mesebeli hattyú fogságában. l. 37. al. 225); Domokos Péter írásaiból. Bp., ELTE Finnugor Tanszék. 2002. 208. Reguly Antal egy finnországi levele. Könyv és Könyvtár X (1975): 155-70. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 92). H.: Szíj Enikő: Finnország. Panoráma útikönyvek. Bp. 1979. 179, 184.; Uő.: (l. 13. al. 400); Lisztóczky László: A Kalevala első visszhagjai Magyarországon. Magyartanítás 25 (1982): 275; Uő.: Arany János és a finn népköltészet (l. 34 al. 101, 114); Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében (l. 37. tétel al. 38 40); A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája 1997-ig. Összeáll. Bereczki András. ELTE Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Bp., 1999. 38; Tervonen, Viljo Liisa Rumohr-Norio (l. 11. al. 62) Fű-fa. Magyar Nyelvőr 99 (1975): 474-7. H.: O. Nagy Gábor: Mi fán terem. 3. bőv. kiad. Bp., Gondolat Kiadó. 1979. 185; Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., Akadémiai K. 1995: 322. [Minden követ megmozgat.] Magyar Nyelvőr 99 (1975): 474-9. H.: O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 3. bőv. kiad. Bp., Gondolat Kiadó.1979. 185. Szó- és szólásmagyarázatok, etimológiai megjegyzések Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXII (1976): 308-20, 429-35. H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII (1979): 17; I. Gallasy Magdolna: Az indulatszók. In: TNyT. II/1: 852; Kázmér Miklós (l. 43. tétel al. 362); Jakab László (l. 43. tétel al. 600-1); Hegedűs Attila (l. 43. tétel al. 684); Zsilinszky Éva: Szókészlettörténet (a középmagyar kor). In: MNytört. 619; Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Jakab László Bölcskei András: Balassi-szótár. Debrecen, 2000. 5. Utólagos megjegyzések a permi és az ősmagyar szóvégi magánhangzóinak történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 78 (1976): 387-91. H.: Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Bp.1990. 206; Honti (i. h.), Kelmakov (1987, K istorii,) Rédei (Bp. 1978.) művei (l. 2. al.) Rédei, Károly: Syrjänische Chrestomathie. Wien, Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs. 1978. 30; Kelmakov V. K.: Trudy zarubezhnyh uchenyh po voprosam udmurtskogo jazykoznanija.in: Mikusev A. K., Tarakanov I. V. ( felelős szerkesztők): Istorikokulturnye svjazi permskih narodov. Izhevsk, Udmurtskij gosudarstvennij universitet, 1981. 99, 107; Tarakanov I. V.: Udmurtskaja dialektologija i istorija jazyka na sovremennom etape. In: Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (felelős szerk.) Permistika: Voprosy dialektologii i istorii permskih jazykov (Sbornik statej). Izhevsk, Nauchno-issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov UASSR, 1987. 12, 200; Kelmakov V. K. Vengerskie uchenye ob udmurtskom jazyke In: Vahruseva V. M., Zaguljajeva B. Sh., Kelmakov V. K. (szerk): Vengerskie uchenye i permskaja filologija. Ustinov (Izhevsk): Nauchno-issledovatelskij institut pri Sovete Ministrov Udmurtskoj ASSR, 1987. 169-170, 177; Kelmakov V. K.: Udmurt kylen istoricheskoj grammatikaez. Programma. Izhkar (Izhevsk): Udmurt universitet kniga potton korka, 2002. 46; Csúcs Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache. Budapest, Akadémiai Kiadó. 2005. 80 (ISBN 963-05-8184-1); Csúcs Sándor: A permi nem-első szótagi magánhangzók történetéhez.in: Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László (szerk.): Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére (Uralisztikai Tanulmányok 19). Budapest: ELTE, BTK Finnugor Tanszék Numi Tórem Finnugor Alapítvány, 2008. 95, 103; l. http:// mnyfi.elte. hu /finnugor/; megjelent CD-n. (ISSN 0238-6747; ISBN 978-963-463-963-3). Újabb adatok Rényi Ferenc legendájának irodalmi földolgozásaihoz. Filológiai Közlöny XXII (1976): 412-4. Hízelkedik. Magyar Nyelv LXXIII (1977): 99-100. 13
Kukucska. Magyar Nyelv LXXIII (1977): 212-3. Az első magyar utazók a cseremiszek és a finnek között. Nyelvtudományi Közlemények 79 (1977): 217-22. H.: Tervonen, Viljo: Kulturális kapcsolataink építői a XIX. században. In: Barátok, rokonok. Szerk. Päivi Heikkilä, Karig Sára. Európa. 1984. 48 (a könyv finnül és angolul is megjelent); Viljo Tervonen válogatott írásai a finn-magyar kapcsolatokról (l. 1 al. 50); Domokos Péter: Szkítiából Lappóniába. Bp., Akadémiai K. Bp., 1990. 30, 72; Lisztóczky László (37. al. 209); Bereczki András (összeáll.) (l. 46. al. 38); Klima László: http:// ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/zalankem.html Jöszte. Magyar Nyelv LXXIV (1978): 83. Szómagyarázatok és szövegjavítások a középiskolás tankönyv régi magyar irodalmi szemelvényeihez. Magyar Nyelvőr 102 (1978): 208-13. Egy Csokonai-anekdota háttere és változatai. Ethnographia LXXXIX (1978): 109-18. H.: Sándor István: Anekdota. In: Magyar néprajz V. Népköltészet. Főszerk. Vargyas Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988. 816; Csokonai Vitéz Mihály Költemények. II. köt. krit. kiad. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp., 1988. Akad. Kiad. 485; Faragó József: Olthévízi anekdoták két költő találkozásáról. Művelődés (Bukarest) 33 (1979)/6: 33; Szilágyi Ferenc: A kovátsi út. In.: Uő. (szerk.): Az ész világa mellett. Tanulmányok a magyar felvilágosodás irodalmáról. Mundus Magyar egyetemi Kiadó. Budapest, 236; Debrecen helytörténeti irodalma. Válogatott bibliográfia. Összeáll., szerk. Bényei Miklós. Debrecen története 7. köt. Debrecen, 2002. 269; Lukács László: Csokonai a néphagyományban. Limes 2005/3: 78, 98; Lukács László: Csokonai a néphagyományban. Ráció Kiadó. Bp., 2007. 58, 59, 63, 115; Keszeg Anna: Helyhez kötni a verset. Csokonai alkalmi verseinek egy csoportjáról. In: s végre mivé leszel? Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából. Szerk. Hermann Zoltán. Ráció Kiadó. Budapest, 2007. 128; Szilágyi Márton: Irodalom és folklór összefonódása egy Csokonai-anekdota körül (Esettanulmány). Ethnographia 119 (2008): 24, 34, 35. Szövegkritikai megjegyzések és magyarázatok Balassi műveihez. Magyar Nyelv LXXIV (1978): 399-413. H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII(1979): 17; Hadrovics László (l. 33. al. 321); Hegedűs Attila (l. 43. tétel al.); Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. A Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen, 1996. 307. Szótörténeti adalékok Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXV (1979): 384-5, 504-12. H.: Hegedűs Attila (l. 43 tétel al. 684.); Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Az EWUng. egyes köteteiben felhasználva: celebrál, csattog, ellen, előz, evez, édes, fárad, fehércseléd, fúr, hat, hitves, hó3., húz, idea, importál, krokodilus, labirintus, lelkem (lélek a.). leth (leg), morotva, notórius, növendék, ottan, óceán, péterke, rág, reklamál, sehonnai, senki, sürget, szintén, szít, szív, tromf, tűnik (közülük néhány cikkem alapján más forrásból idézve). Lóg (Ady Endre egy szavához). Magyar Nyelvőr 103 (1979): 84-7. H.: Büky László: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály Kiss Jenő (ism.). Magyar Nyelvőr 116 (1992): 464. Zrínyi Miklós egy kifejezéséről. Magyar Nyelvőr 103 (1979): 229-30). H.: Adriai tengernek Syrenaia. Bev. Kovács Sándor Iván. Bp., 1980. 62; Büky László: Beke József: Zrínyi szótár.(ism.). Magyar Nyelv 2002: 360. Csanádi Imre verse a határnevekről. Névtani Értesítő 2 (1979): 78-80. Móricz Zsigmond egy elfelejtett cikke Csokonairól. Alföld 1979/11: 94-6. Szótörténeti jegyzék Balassi műveihez. Magyar Nyelv LXXVI (1980): 116-20. Szólástörténeti adalékok Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXVI (1980): 508-12. H.: Hadrovics László (l. 33. al. 309); Zelliger Erzsébet: Pálos iskoladrámák és a magyar irodalmi nyelv. In: Pálos rendtörténeti tanulmányok. I. Válogatás a Budapesten, 1991. október 4-5-én megrendezett II. Nemzetközi Pálos rendtörténeti Szimpóziu anyagából. 14
A Szimpóziumot Árva Vince szervezte. Szerk. Sarbak Gábor. Árva Vince OSP ex. Deleg. Gen. kiadása. Bp. 1994. 31; ISBN 963 85331-02; Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307. Az önálló szóból keletkezett határozóragok illeszkedésének hatása a magyar magas és mély magánhangzók megterheltségére. In: Nyelvtudományi Értekezések 104. sz. Bp. 1980. 579-82. H.: Agyagási Klára: egy régi probléma új megoldása. (A mari -la, -lä és a csuvas -lla/ - lle határozói esetrag történetéhez.). Magyar Nyelvjárások 38: 22. Ő se jobb a Deákné vásznánál. Magyar Nyelvőr 104 (1980): 100-6. H.: Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és egyéb folklórszövegek magyarázata. Gondolat. Bp., 1986. 42; Hadrovics László (l. 33 al. 323); Régi Magyar Költők tára. XVI. századbeli magyar költők művei. Új folyam. XI. köt. Sajtó alá rend. Ács Pál. Akadémiai Kiadó Orex Kiadó. Bp., 1999. 504 5 (A deákné vásznáról); Ács, Pál: Nem jobb ő is a Deákné vásznánál. A Hungarian Fiddler s Song before 1580. Acta Ethnographica Hungarica. 45(2000): 360 1, 363; Uő.: Nem jobb ő is az deákné vásznánál. In: Uő.: Az idő ósága. Osiris. Bp. 2001. 144 5; Kálnási Árpád (l. 34. al. 57); Szemerkényi Ágnes: Szólásmondások és közmondások. Osiris Kiadó. Budapest, 2009. 256. A Debreceni Nyári Egyetem és az Egyetemi Könyvtár. Nyelvünk és Kultúránk 39. sz. (1980): 62-5. H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54 al. 134). Móricz Zsigmond elfeledett írásai. Csokonai. Bevezetés és közlés. Új Tükör. 1980. márc. 9. H.: Csokonai Vitéz Mihály Költemények. II. köt. krit. kiad. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp., 1988. Akad. Kiad. 485. A -sza, -sze nyomósító toldalék eredete. In: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1981. 81-90. H.: Juhász Dezső: A módosítószók. In: TNyt. I/2: 838; E. Abaffy Erzsébet: Az igemód- és igeidőrendszer. In: TNyt. I/2: 238; MNytört. 915; D. Mátai Mária (l. 5. al.) 117, 159; Uő.: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó, Bp. 2011. 224, 326. Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv LXXVII (1981): 470-3. H.: Hadrovics László (l. 33. al. 319); Kálnási Árpád (l. 34 al. 241) Spicc. Magyar Nyelv LXXVII (1981): 473. A deákné vásznáról. Magyar Nyelvőr 105 (1981): 225-6. H.: Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és egyéb folklórszövegek magyarázata. Gondolat. Bp., 1986. 42; Hadrovics László (l. 33. al. 323). Az Ómagyar Mária-Siralom értelmezéséhez. Magyar Nyelv LXXVIII (1982): 29-38. H.: Winkler-kódex. Bev., jegyz. Pusztai István. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. 26; Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Akadémiai Kiadó. Bp., 19; Nádor-kódex. Közzéteszi és a jegyzeteket írta Pusztai István. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp. 1994. 14; Balázs Judit: A mondat szerkezete. In: TNyt. I. 617; Haader Lea: Az összetett mondatok. In: TNyt. I. 741; Uzonyi Kis Judit: Magyar nyelv a 9. évfolyam számára. Apáczai Kiadó. Celdömölk, 2009. 181 182 [!]. 73. Arany János finn kapcsolatai és Vikár Béla Kalevala-fordítása körül. Filológiai Közlöny XXVIII (1982): 514-7. H.: Szíj Enikő (l. 14. al. 400); Voigt Vilmos: A Kalevala egy 19. századi nemzeti eposz. Nyelvtudományi Közlemények. 87 (1985): 419; Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos (l. 34. al. 217); Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (l. 34 al. 107, 115); Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. (l. 34. al. 97 104, 217). (Surjánfalva) ~ Sürgyefalu ~ Şurdesti. Magyar Nyelvőr 106 (1982): 358-60. H.: Fehértói Katalin: Surján. Nyr. 107: 352-3; Reuter Camillo: Magyar helynévadás-e a Surjánfalva? Nyr. 109: 235-41; Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958-2002. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2003. 154; Onomastica Uralica 1b. Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages 1b. Ed. by István Hoffmann. Debrecen Helsinki. 2001. 354. 15
A finn utcanévadás egy különleges esete. Névtudományi Értesítő 7 (1982): 161 2. H.: Onomastica Uralica 1a. Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages 1a. Ed. by István Hoffmann. Debrecen Helsinki, 2001. 85. A magyar szóvégi rövid magánhangzók történetéhez. Magyar Nyelv LXXIX (1983): 47-59. Finn könyvek és kéziratok Debrecenben. Magyar Nyelvjárások XXV (1983): 169-80. H.: Bereczki András (l. 42. tétel al. 38); Bakó Endre: Arvi J egy lelkes finn és magyar hazafi. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 2010: 181, 183. Etimológiai és jelentéstani megjegyzések néhány finnugor ige-névszóhoz. Urálisztikai tanulmányok. Szerk. Bereczki Gábor és Domokos Péter. Bp., 1983. 275-83. H.: MNytört. 915; D. Mátai Mária (l. 5. al. 159.); D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 379. 79. Ki fordította le először svédre a Régi Kalevala 29. énekét? Nyelvtudományi Közlemények 85 (1983): 401-3. H.: Szíj Enikő (l. 13. al. 416); Nyirkos István (l. 33 al. 283); Voigt Vilmos: A Kalevala egy 19. századi nemzeti eposz. Nyelvtudományi Közlemények 87 (1985): 423; Yrjö Varpio Szopori Nagy Lajos (37. al. 217); Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (l. 11. al. 143). A finnugor nomen-verbumok kérdése különös tekintettel a magyarra. Studia in honorem J. Balázs. Szerk. Szathmári István és Bencze Loránt. ELTE., Bp. 1984. 203-8. (Soksz.). Igei-névszói kettős (hármas) szófajúság az ősmagyar korban. Nyelvtudományi Közlemények 87 (1985): 37-48. H.: Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Bp., 1992. 286; D. Mátai Mária: Szófajtörténet (az ősmagyar kor). In: MNytört. 225; Uő.: (l. 5. al. 159); Fazakas Emese (ld. 6. tétel al. 114, 221); D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó, Bp. 2011. 60, 127, 131, 163. Mige zocostia vola (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 1.). Magyar Nyelv LXXXI (1985): 442-52. H.: R. Hutás: TNyt. I. 672; D. Mátai Mária: Az igekötők. TNyt. II/1: 695; Uő.: Szófajtörténet (az ómagyar kor). In: MNytört. 428, 915; Uő.: (l. 5. al. 159); Gyárfás 2010. 91, 193. L. 18. tétel; D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 379. Kutatók önmagukról. A. Molnár Ferenc. Szovjet Irodalom 1985/6 (Finnugor szám): 25-6. Feze (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 2.). Magyar Nyelv LXXXII (1986): 169-90. H.: Jakab László: Ómagyar szövegek íráshibát feltételező értelmezései. Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 57 60; Galgóczi László: A Halotti Beszéd és a halotti beszédek. In: Békési Imre, Galgóczi László, Nagy L. János: Újabb megközelítések a Halotti Beszéd és Könyörgés vizsgálatában. Iskolakultúra 1996/9. M8, M9; Papp Zsuzsanna: A mellérendelő szerkezetek. In: TNyt. I. 727; Uő.: A mellérendelő mondatok. Uo. 751; Korompay Klára: A Halotti Beszéd magyar nyelve. Nyelvünk és Kultúránk 2003 (33. évf. 128. sz. 104); Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Korompay Klára: Tanulmányok a magyar egyházi nyelvhasználat története köréből. (ism.) Magyar Nyelv 2008: 485; Gyárfás Ágnes 2010. 91, 193. Szélhámos. Magyar Nyelvőr 110 (1986): 110. H.: Hadrovics László (29. al. 321). A Halotti Beszéd és könyörgés korai közléseiről. Magyar Nyelvőr 111 (1987): 158-61. (A 75. tétel magyarul). H.: Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 89; Uő.: Halotti Beszéd Die Grabrede. OSzK. Bp., 2002; Uő.: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. köt. (vö. 3. al.) Bp., 2005. 14; Gyárfás Ágnes 2010. 91; l. 18. tétel. Kiegészítés a szélhámos szófejtéséhez. Magyar Nyelvőr 111 (1987): 375. 16
Szótörténeti és jelentéstani megjegyzések néhány finnugor eredetű szavunk igei és névszói kettős szófajúságához. Uralisztikai tanulmányok 2. Szerk. Domokos Péter Pusztay János. Bp., 1988. 189-93. H.: D. Mátai Mária: MNytört. 915; Uő.: (l. 5. al. 159); Fazakas Emese (ld. 6. tétel al. 114, 222); D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 380. Szótörténeti és etimológiai megjegyzések a főnevesüléssel és kettős szófajú szavainkkal kapcsolatban. Magyar Nyelv LXXXV (1989): 341-4. H.: Papp Zsuzsa: Nevek kincsesbányája kódexírók művelésében. In: Szavak nevek szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp. 1997. 322. Névtan, szótörténet és művelődéstörténet (a gödény és a pelikán szavakról). Névtudomány és művelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp. 1989. 360-7. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 183. sz.). H.: Onomastica Uralica 1b. (l. 73. al. 401).; N. Fodor János: Északkelet-magyarországi személynevek a kései ómagyar korból. Magyar Nyelv 105 (2009):380. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok 1. Folia Uralica Debreceniensia 1 (1989): 77-82. H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 121); Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (l. 10. al. 143); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (l. 20. al. 157); Rusvai Julianna: Pápay József debreceni kéziratos hagyatéka (l. 20. al.); Rusvai Júlia 2009: 145. (l. 19. tétel); Kissné Rusvai Júlia 2010: 108 (l. 19. tétel). Még egyszer a Surjánfalva ~ Sürgyefalu ~ Şurdesti névről. Magyar Nyelvőr 113 (1989): 494-7. H.: Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958-2002. Debrecen, 2003. 154; Onomastica Uralica (l. 73. al. 401). Zrínyi-magyarázatok. Magyar Nyelv LXXXVII (1991): 354-9. H.: Beke József: Zrínyi-szótár. Argumentum. Bp., 2004. 31; Büky László: Beke József Zrínyi-szótár (ism.) MNy. 2005: 357, 359. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok II. Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 145-52. H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 121); Hoffmann István: Csűry Bálint, a debreceni egyetem tanára. Magyar Nyelvjárások. 49 (2011): 46. Ady Endre egy sajátos szaváról (ellovan). Emlékkönyv Benkő Loránd 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp. 1991. 457-9. H.: Büky László. Magyar Nyelvőr 116 (1992): 464. Régi finnugor nyelvészek mint könyvtárosok. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991. 492-501. H.: Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (10. al. 143). A. Molnár Ferenc írja. Magyar Nyelv LXXXVIII (1992): 384. Névtörténeti megjegyzések. Névtani Értesítő 15 (1993): 237-9. H.: Papp Zsuzsa: Nevek kincsesbányája kódexírók művelésében. In: Szavak nevek szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp. 1997. 322; Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 927. Kazinczy utalásai Horatiusra a nyelv változásával kapcsolatban. Magyar Nyelv XC (1994): 363-5. H.: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1991 1995. Általános rész. Személyi rész A. Zs. Szerk. B. Hajtó Zsófia Csóra Karola. Akadémiai Kiadó Argumentum Kiadó. Bp., 2007. 410. Lehet-e íráshibát feltenni a Halott Beszéd feze szavában? Folia Uralica Debreceniensia 3 (1994): 79-83. H.: Gheno, Danilo: A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Magyar Nyelvőr 2008: 342. Néhány megjegyzés obi-ugor tárgyú fényképekhez. In: Hajdú Péter 70 éves. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne, Szíj Enikő. MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp. 1993 (1994). 17-20. 17
H.: Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (l. 20. al. 157); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. (l. 20 al.); Rusvai Júlia: A debreceni Pápay-hagyaték sorsa és értékei. 2009: 145. L. 19. tétel al.. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. Magyar Nyelv 1996 (92): 21-32. H.: D. Mátai Mária: Verses imádság 1433-ból. Nyr. 1996 1997. 1996: 458, 461, 464, 468; 1997: 78, 82, 85; Uő.: Első magyar nyelvű verses imádságunk. Universitas. Bp. 1997. Bp. 11, 164; Ue. 2. bőv. kiad. Universitas. Bp. 2002. 11, 165; Gáspári László: Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1998. 147; Révay Valéria: Mátai Mária: Első magyar nyelvű verses imádságunk. (ism.) Magyar Nyelvőr 122(1998): 238; Gömöry- kódex. 1516. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Közzéteszi, bev. Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 2001. 132. Pápay József finnországi naplója (1898. márc. 6. - 1898. márc. 14.). Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. JATE Finnugor Tanszék, Szeged, 1996. 231-4. H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 348); Rusvai Julianna: Pápay József, a debreceni professzor. Folia Uralica Debreceniensia 14 (2007): 113, 115 6; Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni kéziratos hagyatéka. In: ÓTE tükörkép. 157 (l. 20. al.); Rusvai Julianna: Pápay József kapcsolatai finn tudósokkal. Folia Uralica Debreceniensia 15(2008): 125 126; Rusvai Júlia: A debreceni Pápay-hagyaték sorsa és értékei. Rusvai 2009: 145. L. 19. al.; Kissné Rusvai Júlia. 2010: 12, 54, 104 (l. 19. tétel al.). Még egyszer a Laskai Sorokról és annak a Thewrewk-kódexbeli párhuzamos szövegéről. Magyar Nyelv 1997 (93): 68-71. H.: D. Mátai Mária: (l. 102. tétel al. 164, 2. 165); Gáspári László (l. 102. tétel al. 147); Révay Valéria (l. 102. tétel al.); Gömöry-kódex. Közzéteszi, bev. Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 2001. 132. A Halotti Beszéd magyarázatához 1. Magyar Nyelv 1997 (93): 207-16. H.: Gáspári László: Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Nyíregyháza, 1998. 147; Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 90; Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Madas Edit: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor IV. köt. (vö. 3. al). Bp., 2005. 14; Gyárfás: A Halotti Beszéd mondattana. 2010: 91. L. 18. tétel al. (Viljo Tervonennal) József Pápay Suomessa 1898. Folia Uralica Debreceniensia 1997 (4): 109-11. H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 348); Rusvai Julianna (l. 103. al. 113, 116); Rusvai Julianna 2008. (ld. 103 al. 125 126); Rusvai Júlia: A debeceni Pápay-hagyaték sorsa és értékei. 2009: 145. L. 19 tétel al.; Kissné Rusvai Júlia 2010: 57, 104. L. 19. tétel. Bornemisza egy szaváról (kicsosz). Magyar Nyelv 1998 (94): 67. A Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom magyarázatához. Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 1998. 143-5. H.: Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana. 2010: 91. L. 18. tétel al. 190. dicséretünk szövegéről és a Himnusz kezdetéről. Református Egyház. L (1998): 281-3. H.: Orlovszky Géza l. 1. tétel al. 491, 495; Baráth Béla Levente Szabadi István l. 1. tétel al. 24. Vogul énekek hatásának nyomai Kodolányi János Juliánus barát című regényében (Pápay József osztjákföldi kutatóútjának és Kodolányi János születésének centenáriumára emlékezve). Folia Uralica Debreceniensia 5 (1998): 23-30. Finn és magyar névtörténeti megjegyzések (Az Ilona név történetéhez és egyéb adalékok). Névtani Értesítő 21 (1999): 244-7. H.: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 927; Onomastica Uralica 1b. (l. 73 al. 401); Gajdos Zsuzsanna: Utónévlexikon. Magyar férfi és női nevek. Mérték Kiadó. Bp., 2007.417. 18
A mondatbeli átértékelődés egy esete az ómagyar korban (halottaiból). In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. I. Magyar és finnugor mondattörténet. Szerk. Büky László és Forgács Tamás. Szeged, 1999. 121-32. H.: B. Gergely Piroska: Magyar Nyelv 2000: 490; Horváth Mária: Magyar Nyelvjárások 49(2001): 219; Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana. 2010: 91. L. 18. tétel al. Az Ómagyar Mária-siralom egy szerkezetéről (therthetyk kyul). Magyar Nyelvjárások 32 (1999): 49-56. H.: Kecskés Judit: Nyelvemlékelemző segédkönyv. Miskolc, 2007. 165 (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai 2.); D. Mátai Mária l. 5. al. 159; Gheno, Danilo l. 100. tétel al. 345; D. Mátai Mária: Magyar szófajtörténet. Argumentum Kiadó. Bp., 2011. 380 A felszólító mód jelének történetéhez. Magyar Nyelvjárások 2000 (38): 25-30. H.: Sárosi Zsófia: Morfématörténet (az ómagyar kor). In: MNytört. 364, 915; Fazakas Emese (ld. 6. tétel al. 108, 222); Demján Adalbert: A tékozló fiú példázatának magyar fordításairól. Debrecen, 2012. 111, 119. Orosz vonatkozású filológiai adalékok Budenz Józseffel és Géresi Kálmánnal kapcsolatban. In: Köszöntő könyv Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T. Molnár István és Klaudy Kinga. Debrecen, 2000. 337-9. A Himnusz és a Szózat történetéről. Magyartanítás 2000/2: 3-4. Az Ez esztendőt megáldjad kezdetű újévi énekünk szövegéről és a Himnusz első sorairól. In: Egyház és művelődés. Szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos. Debrecen, 2000. 357-67. H.: Bitskey István: Egyház és művelődés (ism.). Protestáns Szemle 2001/1: 53-4; Gaál Botond: A kánaáni nyelv és a református teológiai nyelvújítás (l. 1. al. 458); Baráth Béla Levente Szabadi István (l. 1. tétel al. 24). Egy nyelvi és művelődéstörténeti adattár tervéről. Magyar Nyelv 97 (2001): 367-8. A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése. Magyar Nyelvőr 125 (2001): 374-7. H.: Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 90; Uő.: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. köt. (vö. 3. al.). Bp. 2005. 14; Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Uzonyi Kiss Judit Tuba Márta: Magyar nyelvtan a 9. évfolyam számára. Celdömölk, 2005. 90-1; Uzonyi Kis Judit: Magyar nyelv a 9. évfolyam számára. Apáczai kiadó. Celdömölk, 2009. 178-179. [!]; Bárczi Ildikó: Lehetőségek, nehézségek és eredmények az Érdy-kódex kritikai kiadásának munkálatai során. In: Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Budapest, 2008. április 17 18. Szerk. Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp., 2009. 32 3. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 229. szám). Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana. 2010: 91, 193. L. 18. tétel al. Két régi magyar ima az oltáriszentségről. Habilitációs értekezés tézisei. Debrecen, 2001. 10 l. Balassi-magyarázatok. Magyar Nyelvőr 125 (2001): 488-92. Vogul énekek hatásának nyomai Kodolányi János magyar történelmi regényeiben. Magyartanítás 2001/4: 8-12. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok III. Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001): 419-25. Versek a finn nyelvről. Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Szerk., Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Bp., 2002. 356-9. Szemöldök. Magyar Nyelv 98 (2002): 78. H.: Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Magyar Nyelvőr 128 (2004): 356, 363. Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez. Magyar Nyelvőr 126 (2002): 101-2. 19
Arany János- és Zrínyi-kommentárok. Magyar Nyelv 98 (2002) 217-8. H.: Zrínyi Miklós összes művei. Szerk., utószó Kovács Sándor Iván. Bp., 2003. 895. Balassi- és Zrínyi-magyarázatok Magyar Nyelv 2002 (98): 470-3. H.: Beke József: Zrínyi szótár. Ism. Büky László: MNy. 2002: 361. Kommentárok Balassi Bálint Az erdéli asszony kezéről című verséhez. Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Miskolc, 2002. 130-3. H.: Szentmártoni Szabó Géza: Mint szép ereklyével.... Balassi versének hasonlata, és ami mögötte rejtezik. Iskolakultúra 2004/2: 37 Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése. Magyar Nyelvőr 127 (2002): 464-9. H.: Uzonyi Kiss Judit Tuba Márta: Magyar nyelvtan a 9. évfolyam számára. Celdömölk, 2005. 92; Uzonyi Judit: Magyar nyelv a 9. évfolyam számára. Apáczai Kiadó. Celdömölk, 2009. 181 2, 192. Újabb adatok egy Csokonai- és egy cigányanekdotához. Ethnica. IV/3 (2002): 132-5. H.: Vajda Mária: Komádiba, Tótiba bocskorban jár a liba. Bosszantó folklórhagyományok. Gondolat. Budapest, 2006. 27 8; Keszeg Anna (l. 54. al. 128); Szilágyi Márton (l. 54. al. 23, 24, 28, 31, 33, 35). Kiveti a drágát a hasából. Magyar Nyelvőr 127 (2003): 107-8. H.: Szemerkényi Ágnes (l. 65 al. 282). Dongába[(n)] dönt, marad, volt. Magyar Nyelvőr 127 (2003): 108-9. H.: Szemerkényi Ágnes (l. 65 al. 284). Ady Endre bibliájáról. Irodalomismeret 13 (2003)/1: 70-3. H.: Biblia Sacra Hungarica. A könyv, mely örök életet ad. A katalógust szerkesztette Heltai János, Gáborjáni Szabó Botond. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 2008. 261. Korai adatok az igekötővel való felelésre. Magyar Nyelv 99 (2003): 70-1. A. Molnár Ferenc írja. Magyar Nyelv 99 (2003): 381-2. A régi magyar katonai nyelv egy kifejezéséről (fejeket szed). Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 2003. 85-91. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok IV. In: Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Szerk. Molnár Zoltán és Zaicz Gábor. Piliscsaba, 2003. 176-81. A Königsbergi Töredék vizsgálatához. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 433-40. H.: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp., 2006. 32, 179. Pápay József oroszországi (szibériai) fényképgyűjteménye. Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. Szerk. Bakró-Nagy Marianne, Rédei Károly. Bp., 2003. 309-14. H.: Rusvai Julianna (l. 19. tétel a. uo.); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (20. al. 157.); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka (l. 20 al.); Rusvai Julianna: Pápay József kapcsolatai finn tudósokkal (ld. 103. tétel al. 126, 128); Rusvai Julianna: A debreceni Pápay-hagyaték sorsa és értékei. Rusvai Julianna 2009: 141. l. 19. tétel al.; Kissné Rusvai Júlia 2010. 59, 83, 104, 107. (l. 19. tétel). Néhány megjegyzés az egri vár kultuszához. Magyartanítás 2003/4: 30-3. A magyar hosszúmássalhangzó-rendszer kialakulásáról és néhány finnugor eredetű szavunk hangtani fejlődéséről. Nyelvtudományi Közlemények 100 (2003): 198-211. 20