A pénzügyi szervezetek által alkalmazott költségek, díjak, kamatok változásai 2010. június 30-tól kezdődően A Felügyelet ellenőrzéseinek időszakos tapasztalatai A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók tartózkodjanak a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaik esetében a méltányosnál és közgazdaságilag indokolhatónál nagyobb mértékű ár- és díjemelésektől. Ezért a Felügyelet július végén átfogó témavizsgálatot indított a pénzügyi szektor közel 500 szereplőjénél, annak ellenőrzése érdekében, hogy a szolgáltatók ténylegesen az általuk meghirdetett kondíciók szerint számítják-e fel a lakosság számára nyújtott szolgáltatásaik díját, költségét, kamatát. Ezt rendszeres, a termékek, illetve szolgáltatások árára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá esetenkénti helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja a PSZÁF, és azt követi nyomon, hogy a vizsgálat megindítása óta: a meglévő szolgáltatások kondíciós elemeiben milyen változások következtek be; a meglévő szolgáltatásokhoz kapcsolódóan bevezettek-e új kondíciós elemeket; bevezettek-e új terméket, szolgáltatást és ahhoz milyen mértékű költségelemek tartoznak; továbbá milyen árváltozást, illetve termékváltoztatásokat terveznek a vizsgálat hátralévő időtartamára vonatkozóan. A vizsgálat célja A Felügyelet e témavizsgálata során azt figyeli kiemelten, hogy tapasztalható-e drágulás és ha igen, milyen mértékben a lakossági termékek körében. Az ellenőrzés hatósági vetülete szolgáltatók tisztességes kereskedelmi gyakorlatra bírása mellett ugyanis a Felügyeletnek célja az is, hogy a fogyasztókat tájékoztassa tapasztalatairól, és azokról a tendenciákról, amelyeket a fogyasztók által igénybe vett szolgáltatások árainak alakulásában vizsgálatai során érzékel. Ez hozzájárulhat a tudatos fogyasztói döntések meghozatalához, és ahhoz is, hogy amennyiben felmerül a szolgáltató váltás igénye, az erre vonatkozó döntést a fogyasztó megfelelő információk birtokában megalapozottan meghozhassa. Drágulásnak az tekinthető, amikor a fogyasztó a szolgáltatást változatlan formában veszi igénybe, és ennek ára/díja számára megemelkedett a korábban fizetett összegekhez képest. De drágulásnak minősül az is, ha a pénzintézet a díjak emelése nélkül, vagy amellett a korábbi kedvezményeket eltörli, avagy a kedvezményeket mérsékli. Az árak alakulása szempontjából a vizsgálat első szakaszában összefoglalóan az állapítható meg, hogy a pénzpiaci és tőkepiaci szereplők által a lakossági ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokban végrehajtott módosítások, változtatások nem mutatnak jelentős, a fogyasztókat hátrányosan érintő díj vagy áremelkedést a vizsgált időszakban.
Megállapítások A lakossági hitelek kamatait vizsgálva megállapítható, hogy a kamatok 2010. június 30-a óta alapvetően nem változtak. A referenciakamathoz kapcsolt termékek kamatai a referenciakamat változásának megfelelően emelkedtek, illetve csökkentek. A báziskamatokkal közvetlenül össze nem kapcsolt termékek kamatait több hitelintézet kisebb-nagyobb mértékben még csökkentette is. E területen a legjelentősebb változás a jelzáloghiteleknél volt tapasztalható. A jogszabályi változások miatt (devizahitelezés korlátozása) új konstrukciók jelentek meg, kiegészítve a már meglévő forinthitelek kínálatát. A jelzálogalapú devizahitelezést teljes egészében megszűntették a hitelintézetek, illetve a vonatkozó jogszabállyal összhangban, az ott lehetővé tett célokhoz igazították termékeiket. Ez a folyamat várható, hogy a közeljövőben is folytatódni fog. A vizsgált időszakon belül jelentek meg nagyobb számban a fogyasztási kölcsönök kínálatát kiegészítő, az iskolakezdéshez kötődő akciós konstrukciók is. A számlavezetés, illetve a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyes díjelemei emelkedtek, általában a 2009-es fogyasztói árindex növekedésével egyező mértékben. Egy-két szolgáltatónál ez a számlacsomagok és kapcsolódó díjak széles körét jelenti, míg a többi díjmódosítást végrehajtó intézmény csupán egy-egy termék esetében élt a változtatással. Így például bizonyos számlatermékeknél a korábban 0 Ft költséggel beépített díjelem megnövekedett, azaz, az eddigi díjmentes szolgáltatás megszűnt. A tőkepiaci termékek körében a változtatások egy paraméter mentén nem összegezhetőek, intézményenként eltérő költségelemek módosultak. A legáltalánosabb jelenséget az időszak alatt az új befektetési alapok bevezetése jelenti, mellyel hét szolgáltató élt a lakosság által is elérhető szolgáltatások körében. A legmarkánsabban érzékelhető fogyasztói változások a banki betétek után fizetett kamatok csökkenése, elsősorban a rövid futamidejű forintbetétek és a látra szóló kamatok esetében. A vizsgált intézményi körben nagyon magas azon pénzpiaci szereplők száma, akik semmilyen változtatást nem hajtottak végre, és a közeljövőben sem terveznek módosításokat bevezetni. A vizsgált 39 bankból 14-ben nem történt változás. A takarékszövetkezeteknél 138 közül közel 100 nem módosított és a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyon csekély a módosítók száma.
A 157 pénzügyi vállalkozás közül saját hatáskörben díjat, költséget csak három emelt, az őket finanszírozó bankok, illetve a végrehajtás, behajtás során igénybe vett szolgáltatások költségeit azonban továbbhárítják. Az egyes intézmények tekintetében a termékek széles körére kiterjedő és a fogyasztókat közvetlenül érintő kedvezőtlen módosításokkal a vizsgálat alá vont időszakban eddig két nagybank, a CIB Bank Zrt és az ERSTE Bank Nyrt. élt, ahol a különböző számlacsomagokhoz tartozó szinte valamennyi díj, költség enyhe mértékben emelkedett. Ezt részben a fogyasztói árindex 4,2%-os emelkedésének a díjakban történő érvényesítése, részben a szolgáltatások kötelező fejlesztése (bankkártyák chippel történő ellátása) vagy termékek átstrukturálása indokolja. A díjemelésekkel egyidejűleg tapasztalható a betéti kamatok csökkenése is. Ez utóbbi jelenség számos más lakossági banknál, sőt a pénzpiaci területen egyöntetűen megfigyelhető, vélhetően a forrásköltségek megváltozása és a makrogazdasági környezet módosulása miatt. A betéti termékeknél a legmarkánsabb átstrukturálást a Budapest Bank hajtotta végre, ahol a 12 hónapos lejáratú termékek kamata a többszörösére növekedett, míg a 2-,3-,6 hónapos lejáratú termékek kamata átlagosan 60-70 %-kal csökkent. A látra szóló kamatok csökkenése figyelhető meg a Raiffeisen és az UniCredit Banknál, és jó néhány takarékszövetkezet esetében is. A betéti kamatok csökkenése tapasztalható az új betételhelyezésekre a KDB Banknál mind a deviza mind a forintbetétek esetében és a Magyarországi Volksbank Zrt-nél, továbbá K&H Banknál, valamint az AXA Banknál is hasonló tendencia figyelhető meg. A takarékszövetkezeteknél öt intézmény, név szerint Felsőzsolca és Vidéke, Savaria, Szatymaz és Vidéke, Völgység-Hegyhát, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet az, amelyek a betéti kamatok csökkenése mellett egy-egy termék vagy díjtípus tekintetében a költségek megemelésével is élt. Az emelés mértéke itt is a fogyasztói árindex növekedés mértékével megegyező, és a piaci versenytársak által szabott díjakkal összevetve nem kirívó mértékű. Az érintett takarékszövetkezetek közül egyesek korábbi díjmentes szolgáltatásaikat megszűntették az intézmény költségviselő képességének javítása érdekében, és azért, hogy ezzel is
befolyásolják a fogyasztóik magatartását (készpénzfelvételi jutalék növelése, az ATM-ből történő pénzfelvétel és bankkártyás fizetés ösztönzése miatt). E változtatások indokoltságát a Felügyelet esetről esetre ellenőrzi. A jövőt illetően: nem tervez az év végéig díj- és költségelem változtatást végrehajtani 96 takarékszövetkezet és 16 bank az erre vonatkozóan adott nyilatkozataik alapján. A következő hónapokra vonatkozó elképzelések leginkább az esetleges előre nem látható piaci körülmények kedvezőtlen változásaihoz való igazodás eshetőségét tartották fenn, amelynek alapján felülvizsgálhatják árazási politikájukat. Az adatszolgáltatást összesítő táblázat június 30-tól szeptemberig: Vizsgált intézmény No. Meglévő költségelemet módosított /intézmény Meglévő termékben új költségelem /intézmény Módosítás jelentősebb mértékű/eset Miben áll a fogyasztóra hátrányos változtatás Megjegyzés Lakossági bank 39 21 5 2 Számlacsomagok díjai, betéti kamatok Takarék/ hitelszövetkezet 138 41 4 5 Számlavezetési díj Havi zárlati díj Papíralapú elszámolás díja készpénz kifizetési jutalék Pénzügyi vállalkozás 157 3 Nem alkalmazott Nem alkalmazott A refinanszírozó által végrehajtott változások, végrehajtási költségek A szektorban forrás hiány Befektetési szolgáltató 58 11 2 4 Kp. kifizetési díj, Számlazárás, Számlavezetési díj Visszavonási díj Állományarányos költségképzés, ez +/- is lehet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Melléklet: Az elemzésben szereplő változások az egyes alszektorokon belül az alábbiak szerint alakultak. Pénzügyi vállalkozások: A vizsgálatba a Felügyelet 157 pénzügyi vállalkozást vont be, melyek közül 138 rendelkezik a vizsgálat szerinti fogyasztóként definiált ügyfélkörrel. A pénzügyi vállalkozások a lakosság körében jellemzően hitel kihelyezéssel foglalkoznak, illetve foglalkoztak, ebből adódóan ezen intézményi körben a hitelekhez tartozó költségelemek tisztességes feltüntetését vizsgálja a Felügyelet. A pénzügyi vállalkozások meglévő termékekhez kapcsolódó új költségelemek bevezetésének lehetőségével nem éltek. Az infláció mértékének emelkedését a Lombard csoport tagjai most árazták be szolgáltatásaikba. További két szolgáltató módosított meglévő termékeinek az árában, ez az ügyfelekre nézve azonban nem volt kedvezőtlen hatású. A pénzügyi vállalkozások a hiteleket jellemzően bankok refinanszírozásából nyújtják, így a lakossági ügyfelek felé a tevékenység végzéséhez forrást biztosító refinanszírozó által végrehajtott változtatásokat közvetítik a pénzügyi vállalkozások által alkalmazott kamatok is. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint azok változásának mértékében, mind az esetleges emelés, mind a csökkenés esetében pontosan követik a forrásköltségek módosulásait. A pénzügyi vállalkozásoknak az év végéig szóló időtartamra vonatkozó elképzelései leginkább a kivárásról, illetve a kondíciók változatlanul tartásáról szólnak. Új költségelemet összesen egy cég tervez bevezetni (MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.), a szerződéskötési díjat, 0%-6% mértékben. Általánosságban elmondható, hogy ez a szektor alapvetően a forráshiány miatt jelentősen veszített lendületéből, több szolgáltató csak a meglévő állomány kezelésével foglalkozik, új ügyletek nem jönnek létre. Bankok, Takarékszövetkezetek A bankok, illetve takarékszövetkezetek a hitelnyújtás mellett lakossági számlavezetéssel és betétgyűjtéssel is foglalkoznak, itt tehát a betétek és hitelek kamatszintjeinek mozgását, és ezek közötti marzs szélesítését, az egyéb díjak, jutalékok változtatását és megfelelő feltüntetését vizsgálja a Felügyelet. Betétek esetében az alábbi tendenciák észlelhetők: betéti kamatok általános csökkentése, de a különböző futamidejű betétek közül különösen a rövidebb futamidejű és látra szóló betéti kamatoké a kamat mértékének változatlansága mellett a kamatsávokhoz tartozó elvárt betétösszeg mértékének megemelése a betétakciók átmeneti felfüggesztése A meglévő betétek kamatának szintje kismértékű, de folyamatos csökkenést mutat, függetlenül attól, hogy az MNB alapkamat április óta változatlan, illetve a BUBOR fixingek sem süllyedtek annak szintje alá. A forint betétek árazási elvében jelenleg inkább a hosszú lejáratú elhelyezések ösztönzése érzékelhető. A devizabetétek kamatai devizanemek szerint
más és más képet mutatnak. Jelentősen lecsökkent a rövid futamidejű euró-betétek kamata. Hasonló tendencia figyelhető meg több intézménynél az USD-ben elhelyezett és a GBP-ben elhelyezett kamatok esetében. Ez a csökkenés korántsem annyira jelentős, hogy önmagában ez a tény a betétesekben a bankváltás gondolatát indukálná, annál is inkább, mert szinte valamennyi pénzpiaci szolgáltatónál egyöntetűen tapasztalható. A meglévő forintbetét állomány adatai (MNB forrás alapján): Lekötött betét - legfeljebb 2 éves lejáratú 2010.06.30. 2010.07.31. állományi kamatláb, % 4,7191 4,6759 évesített kamatláb, % 4,8007 4,7539 Ami az új betétlekötéseket illeti, a betétakciók száma és az adott kamatfelárak mértéke is visszaesett a korábban a piacon tapasztaltakhoz viszonyítva. Ugyan a rövidtávú, új betételhelyezések kamata kis emelkedést mutat a júniusi mértékhez képest, ezek a kamatok alig különböznek a meglévő állomány kamataitól. Akciós kamatokra, illetve kamatprémiumra vagy extra kedvezményekre meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetőség volt több bank esetében is. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy az intézmények inkább a betéti kamatok csökkentése, szinten tartása révén próbálják csökkenteni az eszközoldali költségeket, sem mint a hitelkamatok emelésével. A betéti akciók szűkülése, illetve a korábbiakhoz képesti alacsonyabb kamatígéretek is azt a feltevést támasztják alá, hogy a bankok jelenleg nem küzdenek intenzíven a lakossági betétesek kegyeiért. A tartós megtakarítási betétszámlát több intézmény vezette be új termékként ebben az időszakban (pl. a Raiffeisen Bank, a Budapest Bank, FHB Bank). Számos intézmény tervei között szerepel új megtakarítási számlák bevezetése is. Hiteleknél tapasztalható tendenciák: A hiteltermék-kínálat módosulása két fő okra vezethető vissza: a problémás hitelek állományának növekedése, és a devizahitelezésre kiható jogszabályi változás. Ezek hatására a korábbi devizahitel termékek helyett, ezeket felváltó új forintalapú hitelek és adósságrendező termékek jelentek meg a piacon, melyek lényegüket tekintve nem új konstrukciók, mint inkább a devizahitel-termékek forintra történt lefordításai. Meglévő termékek esetében érzékelhető volt némi változás, ám ezek többsége a referenciakamat módosulásából fakad, azaz a szerződésben rögzített kamatképzési metódus nem változott, így saját döntési körben végrehajtott emelés jelei közvetlenül nem jelentkeztek. A kamatok alakulása esetében a csökkenés, vagy a változatlan szinten tartás volt a tipikus. Ahol a hitelhez kapcsolódó díjakban emelés történt, ott a változás mértéke a KSH által közzétett fogyasztói árindex 4 %-os emelkedésén belül maradt, vagyis a jogszabályban rögzített előírások megtartásával.
Ugyanakkor az újonnan kihelyezett éven túli fogyasztási hitelek vonatkozásában kamatemelkedés volt érzékelhető júliusban (MNB forrás alapján): Éven túli fogyasztási hitelek szerződéses kamatláb, % évesített kamatláb, % hitelköltség mutató (THM), % 2010. június 2010. július 20,7405 21,5017 23,0020 23,9775 32,9796 32,4445 Ahogy a fenti táblázat is mutatja, a szerződéses kamatlábhoz képest a THM-hez hasonló hitelköltség mutató csökkenést jelez, ami csak az egyéb, a kamat mellett felszámításra kerülő díjelemek csökkenése mellett történhet. Ez vélhetően a különféle díjakat elengedő akciókból adódik. A kedvezményt nyújtó akciókat a hitelezők legtöbbször meghosszabbították. A fogyasztási hitelek mellett az újonnan kihelyezett szabad felhasználású, célhoz nem kötött termékek esetében volt érzékelhető hasonló tendencia (MNB forrás alapján): Célhoz nem kötött hitelek 2010. június 2010. július szerződéses kamatláb, % 13,5554 13,6536 évesített kamatláb, % 14,7161 14,8510 Az újonnan kihelyezett hitelek kamatszintjének júniusi adatokhoz képesti emelkedése abból adódhat, hogy ezeknek a termékeknek az árazása a szerződő ügyfél hitelképességvizsgálatának és a felkínált fedezet minőségének a függvénye. Számlavezetés, ill. egyéb banki szolgáltatások: E termékkörbe tartoznak a lakossági folyószámlák, számlacsomagok és az ehhez tartozó rendszeres alapdíjak, illetve a termékek futamideje során felszámított eseti, a szolgáltatás igénybevételétől függő költségek (pl. átutalás díja, kézpénzfelvételi díj). Meglévő termékek módosítására vonatkozóan az intézmények egyes díjak, jutalékok infláció mértékében történő megemelését jelezték. Általános, szinte az összes lakossági ügyfelet közvetlenül érintő díjtétel emelését választó két bankot kivéve a változtatás mellett döntő többi szereplő esetében az emelések a banki szolgáltatások körének csak egyes elemeire vonatkoztak. A meglévő termékkörhöz utólagosan bevezetett új költségelemek legtöbbje a gyakorlatban a korábban adott kedvezmények megszűntetését jelenti (0 Ft-os díj 2-300 Ft lesz), vagy a számlához tartozó új szolgáltatások opcionális igénybevételét. Több takarékszövetkezet esetében a vizsgált időszak pont egybeesett a TakarékPont számlacsomagok bevezetésével, ezzel a szövetkezetek termékkínálata jelentős mértékben bővült. A TakarékPont program (takarékszövetkezetek által egységesített formában kínált termékcsomagok kifejlesztése) keretében a közeljövőben több új termékkonstrukció megjelenése is várható. A takarékszövetkezeti fejlesztések részeként az új számlacsomagok mellett az sms-szolgáltatást és az internetbankolást is új termékként több takarékszövetkezet tette elérhetővé ügyfelei számára.
A következő hónapokban várható változások új termék bevezetésében jelentkeznek, így a megtakarítások körében több intézménynél jelennek meg a tartós befektetési számlák, és új akciós betéti termékek, míg a számlavezetésnél új típusú számlacsomagok bevezetése, az internetbanki szolgáltatások terjesztése, továbbá elsősorban a takarékszövetkezeteknél a devizaszámlavezetés bevezetése tervezett. A hiteleknél a monitoring, ill. adminisztrációs díjak bevezetése várható több intézménynél. Befektetési vállalkozások: Az 58 vizsgálatban érintett befektetési tevékenységet végző intézmény közül 5 árutőzsdei szolgáltató, 10 bank és 18 befektetési vállalkozás nem változtatott a kondícióin 2010. június 30-át követően, ami összesen az érintett piaci szegmensben tevékenykedő befektetési vállalkozások/szolgáltatók közel 70%-át jelenti. Azok, akik ettől eltérően módosításokat hajtottak végre, leginkább a meglévő termékek költségelemeiben változtattak, ami szolgáltatónként mást és mást jelent, például a CIB Bank Zrt. az 5 napon belüli visszaváltás esetén 0.5 % felárat vezetett be, a Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt a tartós befektetési számlánál a számlazárási díjat, az egyik nyugdíjelőtakarékossági számlájánál a készpénzfelvételi díjat emelte, míg a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 2,5-szeresére növelte a visszavonás díját az elektronikus kereskedési rendszerben. Tapasztalható továbbá a díjak átrendezése is, így a szolgáltatók egy része fix díjak helyett állományarányos költségképzésre tért át, amely az állomány nagyságának függvényében egyes fogyasztókat negatívan, másokat viszont pozitívan érinthet. Többen emelték e mellett a felszámítható díjaik egy részének maximumát, így például a Raiffeisen Bank Zrt az értékpapír-számlavezetési díjaknál, a CE Central European Bróker Befektetési Zrt az értékpapírok közvetítői díjánál tolta ki a felső díjhatárt. Meglévő termékhez új költségelemet két szolgáltató vezetett be, a Magyarországi Volksbank Zrt a készpénz kifizetés díját, míg az OTP Bank Nyrt az ingatlanbefektetési alaphoz új forgalmazási forma miatt visszaváltási jutalékot alkalmaz, valamint kényszerértékesítés díjat számol fel a kötelezettségeit nem teljesítő ügyfelek esetében, ha ebből a banknál harmadik személyekkel szemben költségek merülnek fel. Egyik intézménynél sem érzékelhető azonban általános, több szolgáltatásra is kiterjedő díjemelés. Nyolc szolgáltató CIB Bank Zrt, FHB Kereskedelmi Bank Zrt, OTP Bank Nyrt, Raiffeisen Bank Zrt., Buda-Cash Brókerház Zrt, Concorde Értékpapír Zrt., KBC Equitas Bróker Zrt., KBC Securities Magyarországi Fióktelepe, Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. helyezett ki a piacra új terméket, jellemzően új befektetési alapokat.
A szektor 68 %-a nem tervez az év végéig változtatni, vagy még nem hozott erről döntést. Néhányan új termékek, szolgáltatások bevezetését elképzelhetőnek tartják, de erre vonatkozó konkrét elképzelések, döntések még nincsenek.