művészeti vezető Solymosi Tamás

művészeti vezető Solymosi Tamás 1 Magyar nemzeti balett Repertoár

Tartalomjegyzék 3 Beköszöntő 2 Anyegin 8 Coppélia 12 A diótörő 16 DueTT 20 Etűdök 24 A hattyúk tava 28 Hófehérke és a 7 törpe 32 Karamazov testvérek 36 A Makrancos Kata 40 Manon 44 Petite MorT 48 Rómeó és Júlia 52 Spartacus 56 Sylvia 60 A szilfid 64 Trójai játékok 68 A víg özvegy 72 A Magyar Nemzeti Balett tagjai 78 Repertoár 80

5 Tánc, nyiss nekünk tért! Nemzeti költőnk, Petőfi Sándor világot keblére ölelő sorait idomítom most, s oka van annak. Mert a Magyar Nemzeti Balett mindig magyar és nemzeti marad: büszkén vigyázunk a túlnyomórészt magyar tagságra, a hazai kultúrából kinőtt magyar alkotók műveire. De vigyázunk a balett -re is: a táncra, amely nem szűkül nyelvekre és kontinensekre, s amely elvesztené univerzális képességét a mindenkori földi ember érzéseinek ábrázolására, ha elrekesztenénk előle más nemzetek balett-termeiben iskolázott művészek inspirációját. Kevés efféle igaz és nemes művészeti ág van, amelyben tényleg csak a teljesítmény számít: a mozdulat szépsége, az ugrás magasa, a forgás sebese, a szavak nélküli alakítás hőfoka. És a Magyar Nemzeti Balett évi száz nagytermi produkciójával, legalább ennyi operaelőadás táncbetétjével, kétszínházas nagy társulatával ma a magyar Opera oszlopa. Büszkék vagyunk rájuk, büszkék a patinára s a rohamos fejlődésre, büszkék a francia és orosz stílusból egyszerre táplálkozó, gazdag magyar vérvonalra, s a többi nemzet fiainak és lányainak befogadására - ők mind a magyar közönség örömét szolgálják. S nemcsak mi vagyunk azok, de a 2014-es év százezer feletti balettfanje is ugyanilyen büszke. Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e / Nemes láng, amely ugy hevit - írja a költő, és szenvedélye a balett fegyelemmel kevert extázisát idézi. E kiadvány is azért született, hogy Önök legyenek e szüntelen lobogás boldog haszonélvezői. Üdvözli és várja Valamennyiüket ókovács szilveszter A hattyúk tava, Anyegin, A víg özvegy, Etűdök, A makrancos Kata, Hófehérke és a 7 törpe, Manon csupa különleges árnyalat a Magyar Nemzeti Balett színes repertoárján. Ismerjék meg Magyarország egyetlen klasszikus együttesét, a világ egyik legnagyobb, 120 tagú balett-társulatát, amelynek szólistái e kiadványban látványos jeleneteket elevenítenek meg műsoron tartott előadásainkból. Koreográfiáink közt a leghíresebb tradicionális darabok mellett megtalálhatók a modern alkotások is, egészen az extrém Trójai játékokig. Igyekszünk Budapesten is bemutatni a nemzetközi balettélet vezető koreográfusainak munkáit, megtartva jelentős hazai alkotóink műveit, amelyeket időről időre nemcsak szereposztásukban, hanem kiállításukban is megújítunk, felfrissítve díszleteiket és jelmezeiket. Csak komoly odafigyeléssel és szívós munkával teremthetjük meg azt a színvonalat, amely a leghíresebb balettegyüttesek sorába emeli a Magyar Nemzeti Balettet, hogy az egész világ láthassa társulatunk sokoldalúságát. Az elmúlt három évad legjelentősebb eredménye 2014-ben már kézzelfogható: a nemzetközi porondon egyre több kiemelkedő tehetségű táncművész tekinti karrierlehetőségnek a budapesti Opera balett együttesét, világsztárok mellett ismert és elismert külföldi balettmesterek kapcsolódnak be munkánkba, erősítve azt a színvonalat, amelynek alapja a legképzettebb hazai táncművészek tudása. Tartsanak velünk Önök is! Üdvözlettel, Solymosi Tamás

menedzsment közreműködők 7 Ókovács Szilveszter főigazgató dr. Fôzô Virág főigazgató-helyettes Solymosi Tamás balettigazgató dr. Turkovics Monika marketing- és kommunikációs igazgató Hal ász Péter főzeneigazgató Maina Gielgud művészeti főtanácsadó Venekei Marianna vezető balettmester Balettigazgató Solymosi Tamás Mûvészeti fôtanácsadó Maina Gielgud Vezetô balettmester Venekei Marianna Balettmesterek Kövessy Angéla Marosi Edit Vendég balettmesterek Aradi Mária Balogh Béla AURORA BOSCH Dózsa Imre Fajth Blanka Maina Gielgud ifj. Harangozó Gyula Janács Evelyn Kaszás Ildikó MICHAEL MESSERER Metzger Márta id. Nagy Zoltán Némethy Sándor Pongor Ildikó Rujsz Edit Sterbinszky László Tengler Tamás Végh Krisztina Volf Katalin Korrepetitorok HAJNAL ÉVA LÁZÁR GYÖRGY NYÁRI GYULA ORLOVA SZVETLANA RONAVÁRI NAGYEZSDA VASZILENKO ZSANNA Balett titkárság Stella Szonja, balett titkár Csonka Roland, mûvészeti szervezô Szabó Zsófia, mûvészeti szervezô MilkoviC Gabriella, nemzetközi kulturális menedzser Baranya Éva, titkársági asszisztens Hangtechnikusok LEÁNYVÁRI GYÖRGY SCHNITZLER KÁROLY SCHNITZLER LÁSZLÓ Masszôrök BOLESZA ISTVÁN EICHNER TIBOR Szabó Bence GYÓGYTORNÁSZ Csere Éva

JOHN Cranko PJOTR ILJICS Csajkovszkij KURT-HEINZ Stolze anyegin 9 Balett három felvonásban Tanykpayeva Aliya Liebich Roland Koreográfus John Cranko Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij A zenét Hangszerelte Kurt-Heinz Stolze Díszlet- és jelmeztervező Thomas Mika A Jelmeztervező asszisztense Diana Eckmann Világítástervező Steen Bjarke Színpadra állító balettmester Agneta Stjernlöf-Valcu Betanító balettmester Victor Valcu Próbavezető balettmester Kövessy Angéla Pongor Ildikó Solymosi Tamás Tengler Tamás Venekei Marianna Csajkovszkij zenéjébe ágyazva, John Cranko koreográfiájával éled újra Puskin legendás szplínes alakja a balettszínpadon. Anyegin túl későn, kioltott és tönkretett emberéletek árán érti meg, hogy az igaz szerelem felrázhatja a lelket és értelmet adhat az életnek. John Cranko, a Stuttgarti Balett alapító koreográfusának túl korai halála miatt valószínűleg sok remekművel vagyunk szegényebbek. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy fő művei közül az Anyegint 2012-ben új szereplőkkel és a Thomas Mika jelmez- és díszlettervező által újra álmodott külsőben ismét a Magyar Nemzeti Balett repertoárjára vegyük. Cranko nagyon pontos tudással rendelkezett, nemcsak a balett technikájáról, hanem az emberi lélek mélységeiről is. Hibátlan dramaturgiai érzékkel találta el az arányokat, pontosan tudta és értette, hogy a történetet hogyan adagolja a közönség számára a tánc nyelvén. A mű bővelkedik látványos és bravúros színpadi megoldásokban, de a táncosok részéről itt nem elég pusztán a tökéletes technikai tudás. Valódi színészi, szerepformálási feladatot jelent ez a mű, nem véletlenül sok balettművész álma Anyegin vagy Tatjána bőrébe bújni.

Tanykpayeva Aliya Liebich Roland

Harangozó Gyula Léo Delibes Coppélia 13 Táncjáték három felvonásban Oláh Zoltán KozmérAlexandra Koreográfus Harangozó Gyula Színpadra állította Ifj. Harangozó Gyula A koreográfus asszisztense Hamala Irén Zeneszerző Léo Delibes A zenét átdolgozta Kenessey Jenő Díszlettervező Fülöp Zoltán Csikós Attila Jelmeztervező Márk Tivadar Velich Rita Betanító balettmester Metzger Márta Próbavezető balettmester Kövessy Angéla Metzger Márta A MTF növendékeit betanította Janács Evelyn A Coppélia a későromantikus balettek közül a legsikeresebb alkotás, amely a világ színpadain ma is jelen van. Ősváltozata a romantika korának egyik fontos alakja, Saint-Léon nevéhez fűződik, aki mind táncosként, mind koreográfusként beírta nevét a tánctörténetbe. De az ő változata nem maradt fönn, csupán a későbbi szentpétervári, Marius Petipa által betanított átdolgozás, majd az azt követő változatok. Magyarországon is nagy hagyománya van a Coppélia-feldolgozásoknak. A történet először 1877-ben Campilli Frigyes koreográfiájában került színre a Nemzeti Színházban. Harangozó Gyula táncjátéka, ez a háromfelvonásos változat, 1953 áprilisában került először színre, és 2000-ig szerepelt a repertoáron. Az eredeti zene nem szolgáltatott volna elég anyagot egy három felvonásos baletthez, ezért Kenessey Jenő Harangozó elképzelései alapján Delibes más műveiből is válogatott zeneszámokat. A mára a magyar balettszínpad klasszikusának számító mű hosszabb szünet után a 2014/15-ös évadban Solymosi Tamás elhatározásából, Harangozó Gyula halálának 40. évfordulójára, a mester hagyatéka előtti tisztelgésképpen tért vissza a Magyar Nemzeti Balett repertoárjába.

Oláh Zoltán Kozmér Alexandra

VASZILIJ Vajnonen WAYNE EAGLING SOLYMOSI TAMÁS PJOTR ILJICS Csajkovszkij a diótörő 17 Mesebalett három felvonásban Koreográfus Vaszilij Vajnonen nyomán WAYNE EAGLING / SOLYMOSI TAMÁS Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij Librettó E. T. A. Hoffmann nyomán Vaszilij Vajnonen Díszlet- és jelmeztervező Oláh Gusztáv nyomán SOLYMOSI TAMÁS VAVRINÁK BEA Próbavezető balettmester Kövessy Angéla Solymosi Tamás Venekei Marianna A Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeit betanította Janács Evelyn Pap Adrienn Bakó Máté A diótörő története Vaszilij Vajnonen koreográfiájával 1950. február 16-óta része az operaházi balettegyüttes repertoárjának, és azóta is telt házzal játsszuk. Generációk sora nőtt fel ezen A diótörőn. Nem csak a nézőtéren, a színpadon is. Ez a hagyományőrző előadás sok művészünk egész pályáját elkísérte, hiszen akik gyermekként léptek színre egykor, néhány évvel később már a főszerepek egyikében tündökölnek. A pétervári balettstíluson nevelkedett Vajnonen így írt az alkotás folyamatáról: A diótörő [korábbi] librettója nem elégített ki engem a cselekmény szaggatottsága és érzelgős bevonata miatt Ezzel szemben Csajkovszkij zenéje oly képszerű, táncos, érzelemdús, hogy színpadi megjelenítése nagyon érdekes volt számomra. Éppen a zenéből kiindulva építettem fel újból a szövegkönyvet, maximálisan kidolgozva a cselekmény részleteit. Az Operaház színpadán a karácsonyi mesebalett sikeréhez nagyban hozzájárultak Oláh Gusztáv több mint 60 éves díszletei és jelmezei, melyek mintha egy lapozható mesekönyv lapjai volnának. A látvány tökéletes kiegészítője a klasszikus baletthagyományra épülő koreográfiának.

Pap Adrienn Bakó Máté

Wayne Eagling Richard Wagner duett 21 Balett egy részben Koreográfus és jelmeztervező Wayne Eagling Zeneszerző Richard Wagner Világítástervező Wayne Eagling Betanító balettmester Solymosi Tamás Bakó Máté Felméry Lili Férfi és nő, kettesben, egyedül az üres nagyszínpadon, melynek egyetlen dísze a mélykéken világító háttér. A romantikus mű, a lágy mozdulatok a férfi-nő kapcsolat, a szerelem esszenciáját ragadja meg: az odaadó férfiét, aki mellett a nő kiteljesedik, szárnyakat kap. A mű Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájának gyakran önálló számként is előadott részletére: Izolda szerelmi halálának zenéjére készült. A bonyolult emelésekkel teletűzdelt koreográfia igazi kihívás az előadók számára, hiszen a technikai megvalósításon túl az érzelmi tartalom kifejezésére is kivételesen nagy hangsúlyt kell fordítaniuk. Wayne Eagling kanadai koreográfus éveken át volt a londoni Királyi Balett első magántáncosa, majd 12 évig volt a Holland Nemzeti Balett, és 7 évig a Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője. Duett című koreográfiájának ősbemutatóját 1995-ben tartották Lisszabonban, majd egy évvel később Hollandiában mutatták be. Személyesen vett részt a 2006. március 2-i budapesti premieren. A Duett azóta is az együttes repertoárjának egyik fontos darabja.

Felméry lili Bakó Máté

Harald Lander Carl Czerny etűdök 25 klasszikus balett egy felvonásban Koreográfus Harald Lander Zeneszerző Carl Czerny A zenét a baletthez Czerny művei nyomán szerezte KnudÅge Riisager Betanító balettmester Johnny Eliasen Balettmester Kövessy Angéla Pongor Ildikó Venekei Marianna Nakamura Shoko oláh zoltán Az Etűdök óriási kihívást jelent bármely balettegyüttes számára. Témája ugyanis maga a klasszikus technika, a mindennapi balett-gyakorlat. Talán azért is nevezte Arlene Croce neves amerikai tánckritikus a művet ellen-balettnek, mert a balettelőadások hagyományosan a tánctudás tökéletességét a tartalom szolgálatába állítják, míg a fáradságos mindennapi gyakorlás, amely a tökéletes előadáshoz vezet, rejtve marad a publikum előtt. Harald Lander dán koreográfus úgy döntött, hogy beavatja a nézőket. A színpadon mutatja meg, hogyan épül fel a balettgyakorlat, hogyan diadalmaskodik a klasszikus mozdulatok szépsége akár a fizika törvényei felett is. Ezáltal ahogyan az ősbemutató idején Svend Kragh Jacobsen dán tánckritikus írta a közönség egyfajta voyeurként a balett privát világába tekinthet be. Az Etűdök úgy épül fel, ahogy egy balettóra: a rúd mellett kezdődik, majd az egyre összetettebb gyakorlatokkal jut el az ugrásokig és a forgásokig, végül pedig a színpadi kombinációkig. A koreográfus leleménye a kontrasztokkal, sziluettekkel, térformákkal, a fekete-fehér színekkel és a világítással való játék, amely pergővé, izgalmassá teszi a végeredményt. A mű, bár látszólag cselekménye nincs, maga a BALETT, így, csupa nagybetűvel.

Nakamura Shoko oláh zoltán

Rudi van Dantzig Toer van Schayk Pjotr Iljics Csajkovszkij A hattyúk tava 29 Klasszikus balett három felvonásban Leblanc Gergely Nakamura, Shoko Kekalo Jurij PRODUKCIÓ ÉS Koreográfia Marius Petipa és Lev Ivanov nyomán Rudi van Dantzig Néptáncbetét koreográfus (III. FELV.) Toer van Schayk ZeneSZERZŐ Pjotr Iljics Csajkovszkij Díszlet- és jelmeztervező Toer van Schayk A díszlet- és jelmeztervező asszisztense Ruud Lutgens Világítástervező Jan Hofstra BALETTMESTER ARADI MÁRIA m.v. KÖVESSY ANGÉLA PONGOR ILDIKÓ m.v. TENGLER TAMÁS m.v. SOLYMOSI TAMÁS VENEKEI MARIANNA Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab azonban az 1877-es ősbemutatón megbukott a premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. Végül 1895-ben a szentpétervári Mariinszkij Színház két művésze, Marius Petipa és Lev Ivanov fantasztikus koreográfiát hoztak létre, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át a holland balett kiemelkedő alakja, Rudi van Dantzig 1988-ban munkatársával, Toer van Schayk koreográfus-képzőművészzel. A hattyúk tavát egy teljesen új kiállításban tűzi műsorára a Magyar Nemzeti Balett a 2014/15-ös évadban.

Nakamura Shoko Leblanc Gergely Kekalo Iurii

Szegő András Vila Manzanarez Ricardo Molnár Dávid Hommer Csaba Apáti Bence Boros Ildikó Merlo P. Andrea Katona Bálint Myasnikov Boris ifj. Harangozó Gyula Kocsák Tibor Hófehérke és a 7 törpe mesebalett KÉT FELVONÁSBAN A szövegkönyvet a Grimm testvérek meséje alapján írta, a koreográfiát készítette, betanította és rendezte ifj. Harangozó Gyula A koreográfus asszisztense Kövessy Angéla Rujsz Edit Zeneszerző Kocsák Tibor A zenét hangszerelte Kemény Gábor Bíró Rudolf Díszlet- és látványterv Kentaur Jelmeztervező Velich Rita BALETTMESTER RUJSZ EDIT A Grimm testvérek egyik legkedveltebb meséje Hófehérke és a hét törpe története. Fordulatokban gazdag mese sok karakteres szereplővel, így igazán színpadra, sőt balettszínpadra való. Nem véletlen, hogy bemutatása óta a mesebalett sikere töretlen a gyerekek és szüleik körében is. Ez a mű ugyanakkor a szórakoztatáson túl fontos feladatot tölt be abban is, hogy legfiatalabb korosztályt megismertesse a balett művészetével. Ifj. Harangozó Gyula koreográfiája, kihasználva a történet és a figurák változatos voltát, különféle tánckarakterekkel dolgozik, a klasszikusabb Hófehérke-karaktertől a törpék csetlő-botló táncáig. Kocsák Tibor gyakorlott színpadi szerzőként érzékletesen használja a zenedramaturgiát, átélhetően ábrázolja a szereplők jellemét és a mese fordulatait a muzsika eszközeivel. Mindennek tökéletes kiegészítője és támasza a Kentaur és Velich Rita által fémjelzett látványvilág, amely, bár nem a Disney-film világát használja, finoman megidézi azt. Ifj. Harangozó Gyula célja egy jó gyerekbalett előadás létrehozása volt, amely humorral és szépséggel teli, lendületes, és a nagyszülőktől az unokákig minden generáció tetszését elnyeri. A Hófehérke és a 7 törpe épp ilyen. 33

Vila Manzanarez Ricardo Szegő András Hommer Csaba Molnár Dávid Boros Ildikó Apáti Bence Katona Bálint Myasnikov Boris Merlo P. Andrea Boros Ildikó Apáti Bence

Liebich Roland Popova Aleszja Komarov Alekszandr Medvecz József Bajári Levente BORISZ EIFMAN SZERGEJ RAHMANYINOV MOGYESZT MUSZORGSZKIJ RICHARD WAGNER Karamazov testvérek Balett két felvonásban Koreográfus Boris Eifman A koreográfus asszisztense Olga Kalmikova ZENESZERZŐ Szergej Rahmanyinov Mogyeszt Muszorgszkij Richard Wagner Librettó F. M. Dosztojevszkij nyomán Boris Eifman Díszlet- és jelmeztervező Vjacseszlav Okunyev világítástervező Boris Eifman Jelmezkivitelező Szomolányi Zsóka szcenikus Juhász Zoltán Resz Miklós Betanító balettmester Jurij Ananyan Vera Arbuzova Ilja Oszipov Oleg Paradnyik Okszána Tverdohlebova Próbavezető balettmester Merlo P. Andrea Venekei Marianna Végh Krisztina Boris Eifman 1977-ben, harminc évesen került a Leningrádi Új Balett élére, és azóta vezeti a később Szentpétervári Eifman Balettként ismertté vált együttest. Több mint negyven mű fűződik a nevéhez, koreográfiáit ő maga pszichológiai baletteknek nevezi. Ebbe a sorba tartozik a Karamazov testvérek is, melynek történetvezetése, bár a cselekmény maximálisan a Dosztojevszkij-regényen alapul, a szereplők cselekedeteinek elmesélése helyett a hangsúlyt sokkal inkább a közöttük feszülő viszonyrendszerekre és a jellemábrázolásra helyezi. A darab keletkezése elválaszthatat lan a történelmi kortól, melyben született, hiszen a kelet-európai változások utáni években hosszú idő után újra fel színre kerültek azok a kérdések és fogalmak, melyek kulcsszavai a műnek: szabadság, anarchia, Isten, felelősség. Eifman elmondása szerint ebben az időben érezte meg azt, hogy Dosztojevszkij életműve húsbavágóan aktuálissá vált. Koreográfiájában beteljesítette az író meg nem valósított tervét, miszerint megírja a regény folytatását is, melyben Alekszej, a legfiatalabb fiú az új világ érdekében mindent lerombol, majd megértve ennek hiábavalóságát, visszatér Istenhez. 37

Popova Aleszja Komarov Alekszandr Medvecz József Bajári Levente Liebich Roland Liebich Roland Medvecz József Komarov Alekszandr Bajári Levente Popova Aleszja

Seregi László Goldmark Károly Hidas Frigyes A makrancos Kata 41 Balett két felvonásban Jessica Carulla Leon Cserta József Koreográfus Seregi László A Koreográfus asszisztense Kaszás Ildikó Zeneszerző Goldmark Károly Zenei szerkesztő Hidas Frigyes LIBRETTÓ Seregi László Díszlettervező Csikós Attila Jelmeztervező Vágó Nelly Balettmester Fajth Blanka Kaszás Ildikó Végh Krisztina Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből. Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna. A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.

Cserta József Carulla Leon Jessica

Sir Kenneth MacMillan Jules Massenet MARTIN YATES Manon 45 Majoros Balázs Tanykpayeva Aliya Timofeev Dmitry Balett három felvonásban Koreográfus Sir Kenneth MacMillan Zeneszerző Jules Massenet A ZENÉT HANGSZERELTE ÉS átdolgozta Martin Yates Díszlet- és jelmeztervező Nicholas Georgiadis Jelmezfelügyelő Donna Raphael Produkciós igazgató Jo Maund Világítás John B. Read Színpadra állította Maina Gielgud Betanító balettmester Gary Harris balettmesterek Kövessy Angéla Solymosi Tamás Tengler Tamás Venekei Marianna Volf Katalin Sir Kenneth MacMillan az angol balettművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki szenvedélyesen dolgozott a klasszikus balett nyelvének megújításán. Sokszor olyan szociálisan és társadalmilag érzékeny témákhoz nyúlt, amelyekől nemhogy a táncban, de más műfajban is alig mertek beszélni. Ez a kritika érte a Manon 1974-es premierje után is: bár hatalmas közönségsikert aratott, a kritikusokat megdöbbentette a történet. A bájos, ám szegény párizsi lány története az igaz szerelem és a fényűző élet közötti választás dilemmájáról szól. Prévost Abbé XVIII. századi történetéből Massenet és Puccini is írt operát; MacMillan a kevésbé ismert francia komponistát választotta. A MacMillan-koreográfia 2015 februárjában eredeti díszleteivel és jelmezeivel kerül az Operaház színpadára. A produkció premierje egyben magyarországi bemutató is, hiszen a balettet eddig csak külföldi vendégjátékok során láthatta a hazai közönség néhány alkalommal (Wiener Staatsballet, Royal Ballet).

Tanykpayeva Aliya Timofeev Dmitry Mojoros Balázs Tanykpayeva Aliya Timofeev Dmitry

Jiří Kylián WOLFGANG AMADEUS MOZART petite mort 49 Balett egy felvonásban Koreográfus és díszlettervező JiŘí Kylián Jelmeztervező Joke Visser Világítástervező JiŘí Kylián Joop Caboort (megvalósítás) Világítás Műszaki adaptáció Kees Tjebbes Betanító balettmester Cora Bos Kroese Elke Schepers Balettmester Kövessy Angéla Végh Krisztina Starostina Kristina Kekalo Iurii Jiří Kylián cseh koreográfus több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben különleges hangulatú alkotásban, melyben kellékként fekete, barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. A darab képi szimbolikája egy olyan világot mutat be, ahol az agresszió, a szexualitás, a csönd, a muzsika, a sebezhetőség, az egymásra utaltság és az örök emberi szépség együtt létezik sajátos költőiségben. Kylián balettjét egyfajta haláltánccá tágítja ki. Petite Mort, azaz kis halál a francia nyelvben ez a szexuális beteljesülést is jelenti, a gyönyör önkívületi pillanatát, amelyben az ember kicsit meghal a valóság számára. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzik a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013. május 25. óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.

Jellinek György Papp Adrienn Pap Adrienn Jellinek György

Seregi László Szergej Prokofjev Rómeó és Júlia 53 Balett három felvonásban WILLIAM SHAKESPEARE DRÁMÁJA NYOMÁN A KOREOGRÁFIÁT KÉSZÍTETTE Seregi László Zeneszerző Szergej Prokofjev Díszlettervező Forray Gábor Jelmeztervező Vágó Nelly Balettmester Fajth Blanka Kaszás Ildikó Volf Katalin Leblanc Gergely Felméry Lili Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespearedarabot. Ez azonban nem igaz, ez kelepce. Az avoni hattyú olyan mélységbe húzza le, olyan csapdahelyzetekbe viszi bele az embert, hogy kínok kínját állja ki a vele való birkózás közben. (Seregi László) A világirodalom egyik legtragikusabb szerelmi történetét feldolgozó Prokofjev-mű a XX. századi orosz és nemzetközi balett ikonikus darabjává vált. Leonyid Lavrovszkij alkotása után John Cranko 1962-es, és Sir Kenneth MacMillan 1965-ös koreográfiája aratott hatalmas sikert szerte a világon. 1985-ben mutatták be az Operaházban Seregi László Rómeó és Júliáját, amelynek története a londoni Globe Színházban indul, s onnan jut el az itáliai Veronába. A színpadon hús-vér embereket látunk, akik vállalják önmagukat, tetteiket és érzelmeiket a feszültséggel teli szituációk sorában. Seregi olyan érzelmekről, értékekről mesél sajátos nyelvezetén, jellegzetes stílusában, amelyek a mai világból lassan kivesznek, vagy torzult formában vannak jelen.

Leblanc Gergely Felméry Lili

Seregi László Aram Iljics Hacsaturján spartacus 57 Balett három felvonásban Szövegét Howard Fast regénye nyomán írta, koreográfiáját tervezte, és rendezte Seregi László Díszlettervező Forray Gábor Jelmeztervező Márk Tivadar Balettmester Kaszás Ildikó PONGOR ILDIKÓ Apáti Bence Popova Aleszja A Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt több kisebb operaházi koreográfia és balett-betét elkészítése után. Az ősbemutatót 1968. május 18-án tartották, sztárszereposztással: öt Kossuth-díjas balettművész táncolta két szereposztásban a főszerepeket. A történelmi témájú nagybalett, amely i. e. 74 körül játszódik a Római Birodalomban, egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Már ebben a koreográfiában megmutatkozott Seregi kifejezetten erős dramaturgiai érzéke, a partitúra saját igényeihez való alakítása, a látványos ötletcentrikusság. Generációk sora élvezte és élvezi a koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben nem a forradalom az igazi mondanivaló, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás alatt. A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak. mondta művéről Seregi László a 70. születésnapján.

Popova Aleszja Apáti Bence

Seregi László Léo Delibes sylvia 61 Balettkomédia két felvonásban Szövegét Barbier és Mérante nyomán írta, koreográfiáját tervezte és rendezte Seregi László Delibes zenéjét a szöveghez alkalmazta Pál Tamás Díszlettervező Forray Gábor Jelmeztervező Márk Tivadar Balettmester Fajth Blanka Kaszás Ildikó Pongor Ildikó Végh Krisztina Pap Adrienn Bakó Máté Delibes balettjét a párizsi Opéra 1876-ban Louis Mérante koreográfiájában mutatta be először. Magyarországon két évvel később debütált a darab. Majd 100 évvel az eredeti darab premierje után Seregi László látott neki egy új változat elkészítésének. A nagyszerű koreográfus számára az volt a kihívás, hogy a mű lényegén ne változtasson, viszont közelebb hozza azt a nézőkhöz. 1972-ben az Erkel Színházban mutatták be az új koreográfiát, amely kettős történetet kerekített az eredeti, zárt pásztorjátékból: egy századvégi (azaz a muzsika megírásával egyidejű) balett-társulat élete tárul elénk, akik a Sylvia bemutatására készülnek. Élet és színpad, valóság és játék lép egymás mellé; hőseinkkel hol a próbateremben, hol a színpadon találkozunk. Maga a táncnyelv alapvetően a klasszikus balett mozdulatvilágából fakad, azonban szükségszerűen fellazul, s olykor már-már önmaga paródiájába csúszik át. A Seregi-művet a 2014/15-ös évad végén tűzi ismét műsorra a Magyar Nemzeti Balett.

Pap Adrienn Bakó Máté KERÉNYI MIKLÓS DÁVID Bakó Máté Pap Adrienn

August Bournonville Maina Gielgud Herman Severin Løvenskiold a szilfid 65 Balett három felvonásban Tanykpayeva Aliya Timofeev Dmitry August Bournonville koreográfiája és Nagy Iván tervei nyomán színpadra állította Maina Gielgud A balettmester asszisztense Mark Pace Zeneszerző Herman Severin Løvenskiold Díszlettervező Csikós Attila Jelmeztervező Závodszky Dalma Világítástervező Kirk Bookman Balettmester Maina Gielgud Kövessy Angéla Venekei Marianna Volf Katalin A MTF növendékeit betanította Janács Evelyn A Szilfid története szerint James békésen készül menyegzőjére, amikor felbukkan a furcsa lény, aki először megzavarja, majd el is bizonytalanítja Effie iránti szerelmében. Később a Szilfid nyíltan megvallja Jamesnek, hogy a felesége szeretne lenni, végül addig kérleli, igézi, amíg a férfi faképnél hagyja hús-vér aráját, és követi az erdőbe a szellemlányt. Bournonville egész pályafutása során azért küzdött, hogy a tánc és a táncos természetes legyen még a virtuóz elemek közepette is, és elengedhetetlenül fontosnak tartotta a színészi játékot műveiben. A Szilfid is magán viseli többi balettjében is fellelhető technikai és formálásbeli sajátosságokat, melybe beletartozik a pantomim iránti elkötelezettség is. Szilfid-változatának ősbemutatójára 1836-ban került sor, óriási sikerrel. A Magyar Nemzeti Balett 2014-es bemutatóján új látványvilágban, Csikós Attila díszleteiben és Závodszky Dalma jelmezeiben mutatták be a koreográfiát a Magyar Nemzeti Balett társulatának tagjai. A darab betanító balettmestere az a Maina Gielgud, aki 14 évig vezette Ausztrál Balettet, ma szabadúszó tanárként, színpadra állító balettmesterként és koreográfusként aktív.

Timofeev Dmitry Tanykpayeva Aliya

Robert North Bob Downes Bakó Máté Morvai Kristóf Kekalo Iurii Medvecz József Liebich Roland Szegő András Lagunov Ievgen Katona Bálint Trójai játékok és Trójai játékok amazonokkal Férfi balett egy felvonásban női változatban is Koreográfus Robert North ZENÉJÉT EREDETI SZAMBA MUZSIKA FELHASZNÁLÁSÁVAL SZEREZTE Bob Downes Jelmeztervező Peter Farmer Világítástervező Kirk Bookman Betanító balettmester Julian Moss Balettmester Tengler Tamás A közönséget humorral és kivételes táncélménnyel ajándékozzák meg a társulat férfi, és meglepő módon női táncosai is. Az egyfelvonásos táncjátékot Robert North amerikai koreográfus eredetileg 1974-ben a Londoni Kortárs Táncszínház férfitáncosai számára készítette, hogy ironikus látásmóddal mutassa meg a férfiasság, a macsó szellemiség táncos kifejeződését. Különlegességét az adta, hogy még a XX. század második felében is ritkaságnak számított egy csupán férfiak által előadott balett; North darabja pedig lehetőséget ad korunk férfi-táncosai számára a megmutatkozásra. A mű mára modern-klasszikussá vált és bekerült a világ számos jelentős társulatának repertoárjába. A Magyar Nemzeti Balett azonban csavart egyet a darabon: a hagyománytól eltérően bizonyos előadásainkon férfiak helyett amazonok mutatják be a férfias nehézségű mozdulatsorokat. A női változat egyben európai premier is volt, melyet 2014. szeptember 27-én tartottak a Magyar Állami Operaházban. 69

Bakó Máté Morvai Kristóf Medvecz József Szegő András Liebich Roland Lagunov Ievgen Kekalo Iurii Katona Bálint

RONALD HYND LEHÁR FERENC a víg özvegy 73 vígbalett három felvonásban Koreográfus Ronald Hynd A koreográfus asszisztense Annette Page Zeneszerző Lehár Ferenc Díszlet- és jelmeztervező Peter Docherty A szövegkönyvet Sir Robert Helpmann ötlete alapján átdolgozta Ronald Hynd Betanító balettmester John Meehan Ronald Hynd Annette Page Balettmester Merlo P. Andrea Tengler Tamás Venekei Marianna Kozmér Alexandra Cserta József Ronald Hynd 1931-ben született. A táncosként róla írt kritikákban mindenütt nemes eleganciáját és stílusérzékét emelik ki. Az aktív pálya vége felé kapta első koreográfusi megbízását a Holland Nemzeti Balettől 1968-ban. Két ciklusban állt a Bajor Állami Operaház balettegyüttesének élén, majd szabadúszóként dolgozott. A víg özvegy balettváltozatát 1975-ben mutatták be, Robert Helpmann, az Ausztrál Balett akkori vezetője felkérése nyomán. Ezáltal új színnel gazdagodott a tánctörténet, hiszen korábban senki sem próbált operettet balettszínpadra adaptálni. Clive Barnes, a New York Times tánckritikusa véleménye szerint az angol iskola legnemesebb hajtásai közé tartozik A víg özvegy. A nagy tablókból építkező előadás legszebb részei a kettősök és a jellemek bemutatását lehetővé tevő szólók, amelyet hatásos, sokszor komikus pantomim részek egészítenek ki. John Lanchbery hangszerelése tette az énekes szólamokat is táncolhatóvá, és ő alakította a zenei részeket úgy, hogy hosszabb táncszámoknak is megfeleljenek. A budapesti bemutatóra új díszlet és jelmez készült a műhöz a brit Peter Docherty tervei alapján. A produkció az Ausztrál Balett jóváhagyásával jött létre.

Sarkissova Karina Timofeev Dmitry

Kozmér Alexandra Cserta József

A Magyar Nemzeti Balett tagjai A Magyar Nemzeti Balett tagjai 79 Elsô magántáncosnôk KOZMÉR Alexandra NAKAMURA Shoko POPOVA Aleszja TANYKPAYEVA Aliya Elsô magántáncosok BAKÓ Máté CSERTA József OLÁH Zoltán TIMOFEEV DMITRY Elsô karakter magán Táncosnôk SARKISSOVA Karina Elsô karakter magán Táncosok BAJÁRI Levente Magántáncosnôk BOROS Ildikó CARULLA LEON Jessica FELMÉRY Lili KEVEHÁZI Krisztina PAP Adrienn RADINYA DACE Magántáncosok Apáti Bence Kekalo Iurii Lagunov Ievgen Leblanc Gergely Liebich Roland Címzetes magántáncosnôk BAKÓ-PISLA Artemisz BALABAN Cristina ERDÔS Andrea GYARMATI Zsófia PAZÁR Krisztina SOMORJAI Enikô SÜVEGES Nóra Címzetes magántáncosok MAJOROS Balázs MEDVECZ József Radziush Mikalai SZAKÁCS Attila Szegő András Szigeti Gábor Címzetes karakter magántáncosnôk GIKOVSZKI Sznezsana JURATSEK Julianna WEISZ Sára Címzetes karakter magántáncosok KATONA Bálint KOMAROV Alekszandr MACHER Szilárd SOLTI Csaba TURI Sándor Tánckar ANTAL Tünde ARAGNO Umberto ARANY Csilla ASAI Yuka ATINAY Dorottya BABÁCSI Benjamin BALÁZSI Gergô BEDÔ Dorisz BIOCCA MARK JAMES BRIEBER Éva CHERNAKOVA Olga COTTONARO GAETANO CRNIC Nika CSOKÁN Vivienne D AMICO PIERPAOLO DARAB Dénes DEÁK Dóra DIENES Ilona FEHÉR Edit FODOR Dániel FÖLDI Lea GÁSPÁR Orsolya GEFFERTH Balázs GLOGOVÁCZ Tamás GOLOVYNA Yuliya GOULD Danielle HAJDU Péter HANGYA Rita HEGYESI Gergely HIGGINS Jaclyn Ann HOMMER Csaba HORÁNYI Adrienn HORVÁTH Adrienne KAZINCZY Eszter KELEMEN Ágnes KIM Minjung KIREJKO Dmitrij KOHÁRI István KRAJCZÁR Balázs KRUPP Anna LAJTI Gábor LEHOTAI László LOVISEK Eszter MERLO P. Andrea MINGARDO Angela MOLNÁR Dávid MORVAI Kristóf MYASNIKOV Boris NAGY NEMES Zsófia NÉMETH Gábor PAPP Zsuzsanna PATAKI-TÓTH Eszter PETCHEY LLOYD PÔCZE Eszter PURSZKY Lilla RIEDL Ágnes ROTTER Bianka SÁRI Réka SÉRA Mónika STAROSTINA Kristina SZEKERES Adrienn SZEREGNYI Zsófia Szigeti-Scanlon Kelsey Ilona SZIRB György SZÛCS Ildikó TABBOUCH Ali Viktor TAKAHASHI Yuya TARAVILLO MAHILLO Carlos TÓTH Barbara UEHARA Emi VARGA Judit VDOVICHEVA Tatiana VÉKES Roland VILA Manzanares Ricardo VONTSZEMÛ Gabriella

Repertoár Repertoár KOREOGRÁFUS ZENESZERZŐ darab KOREOGRÁFUS ZENESZERZŐ darab 81 Ashton Hérold A rosszul őrzött lány MacMillan Liszt Mayerling Balanchine Csajkovszkij Szerenád MacMillan Massenet Manon Balanchine Gershwin Who Cares? North Downes Trójai játékok Bournonville Løvenskiold A Szilfid North Downes Trójai játékok - amazonokkal Cranko Csajkovszkij Anyegin North Schubert A halál és a lányka Dawson Richter A napfény természete Pártay Bartók Concerto Eagling Wagner Duett Pártay Csajkovszkij Anna Karenina Eifman Rahmanyinov Muszorgszkij Wagner Karamazov testvérek Pártay Dvořák Elfújta a szél Fodor Presser Bach A próba Pártay Liszt Wagner Berlioz Aranyecset Forsythe Willems Középre, kissé megemelve Pártay Mozart Wolfgang AMADEUS Mozart Harangozó Bartók A csodálatos mandarin Petipa ifj. Harangozó Pongor Fajth Minkus Don Quijote Harangozó Delibes Coppélia Petipa Muchamedov Minkus A bajadér Harangozó Rimszkij Korszakov Seherezádé Petipa Róna Csajkovszkij Csipkerózsika Harangozó Strauss Kenessey Térzene Seregi Bartók A fából faragott királyfi Hynd Lehár A víg özvegy Seregi Delibes Sylvia ifj. Harangozó Kocsák Hófehérke és a 7 törpe Seregi Dohnányi Változatok egy gyermekdalra Jiři Kylián - Steve Reich: FALLING ANGELS Seregi Goldmark A makrancos Kata Jiři Kylián Johann Sebastian Bach Dick Heuff SARABANDE Seregi Hacsaturján Spartacus Johan Inger Maurice Ravel, Arvo Pärt WALKING MAD Seregi Hidas A cédrus Keveházi Theodorakisz Zorba Seregi Mendelssohn Szentivánéji álom Kylián Mozart Hat tánc Seregi Prokofjev Rómeó és Júlia Kylián Mozart Petite Mort Vajnonen Csajkovszkij A diótörő Lander Czerny Etűdök van Dantzig Csajkovszkij A hattyúk tava Lavrovszkij Adam Giselle Zaharov Aszafjev A bahcsiszeráji szökőkút Lukács Glass Örvény

Impresszum Elérhetőség felelôs kiadó Ókovács Szilveszter, fôigazgató mûvészeti koncepció Solymosi Tamás Venekei Marianna kiadvány koncepció dr. Turkovics Monika fotó Emmer lászló arculat Mátai és Végh Kreatív Mûhely kreatívigazgató Végh Endre art director fekete Zoltán szerkesztő lektor Kenesey Judit Orbán Eszter Balla Zoltán smink Somogyvári Dóra Kiss Csilla stylist Medve Mária Muladi József Joel Klein Szabolcs haj Körösi Krisztián Schaffhauser Márk (Cult Hair) nyomda Keskeny és Társai 2001 Kft. Magyar Állami Operaház Magyar nemzeti balett 1061 Budapest, Andrássy út 22. www.opera.hu www.facebook.com/opera Stella Szonja balett titkár Tel.: +36 1 814 7372 E mail: stellaszonja@opera.hu MilkoviC Gabriella nemzetközi kulturális menedzser Tel.: +36 1 814 7224 E mail: milkovicgabriella@opera.hu a kiadvány szerkesztése lezárult 2015. JANUáR 20. Borító A hattyúk tava Kekalo Iurii Nakamura Shoko Leblanc Gergely hátoldal Rómeó és Júlia Leblanc Gergely Felméry Lili