HADIGONDOZOTTI ELLÁTÁS A hadigondozási ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A kérelmek - kivéve a gyógyászati segédeszköz-igénylést - a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályán nyújthatók be. A kérelem határidő korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. Jogosultja az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki - katonai szolgálat, - kötelező katonai előképzés, - légitámadás, hadművelet, - visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében hadirokkanttá vált, továbbá - akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (továbbiakban: hadigondozott) Nem jogosult hadigondozásra: - aki rokkantságát szándékosan maga okozta - az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta. Egyösszegű térítés Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944. december 22-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991.december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történő megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata elfogadható. A térítés mértéke: I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft, II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft, III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft, IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft, V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a hadiözvegy esetén 75 000 Ft, volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére 50 000 Ft. Hadirokkant-járadék A hadirokkant havi rendszeres pénzellátása. Havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2008. évben: 28.500.-Ft) %-ban kifejezett értéke: járadékosztályba sorolt hadirokkant 150 % járadékosztályba sorolt hadirokkant 135 % járadékosztályba sorolt hadirokkant 120 % járadékosztályba sorolt hadirokkant 95 % járadékosztályba sorolt hadirokkant 70 %.
A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a törvény 4. -ában rögzített feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a. Ápolási pótlék Azt a hadirokkantat illeti meg, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonta pótlékra is jogosult. A pótlék mértéke a hadirokkant számára a törvény 11..(2) bekezdése alapján a folyósított hadirokkant járadék egy havi összegének 40%-a Hadiözvegyi járadék A hadiözvegyet megillető havi rendszeres járadék. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a. Hadiárva járadéka A hadiárvát megillető rendszeres járadék, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a. Hadigondozott családtag járadéka A hadigondozott családtagot megillető havi rendszeres járadék, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a. Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat különkülön megilleti. Temetési hozzájárulás A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. Összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék Térítésmentes gyógyászati ellátás A segédeszközzel ellátást a hadirokkant kérelmére a Közalapítvány Hadirokkant Iroda végzi, (1134 Budapest, Dózsa György út 144.) A kérelemnek tartalmazni kell: a hadirokkant nevét, a hadirokkant anyja nevét, a hadirokkant születési helye és idejét a hadirokkant lakóhelyét, a hadirokkant igazolvány számát, a hadigondozásba vételt elrendelő határozat számát,keltét, kibocsátóját, a hadieredetű fogyatkozás megnevezését, a nyilvántartásba vétel idejét
kiutalt segédeszköz megnevezését és a kiutalás időpontját, a segédeszköz kihordási idejét, az igényelt segédeszközt. A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg az orvosi alapellátás, (gyógykezelés) az állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások) fogászati ellátás, az állami önkormányzati szociális intézményi ellátás. Gyógyászati segédeszköz ellátás A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása miatt szükséges gyógyászati segédeszközökre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a segédeszköz javítására, szükséges pótlására is. Az ügyintézéshez felhasznált formanyomtatványok: nincs Tájékoztató az ügyintéző elérhetőségéről: 1. Az ügyben eljáró hatóság: jegyző 2. Az ügyintéző neve: Chmelik Lászlóné elérhetősége (cím): 2510 Dorog, Bécsi út 71. telefonszáma: 33/431-299 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-16, szerdán 8-12 és 13-16 óra között
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE Ügyfél: - állami szerv, - egyházi szerv, - természetes személy, - jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, - társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány Az ellátás lényege, célja: Szociális alapszolgáltatások biztosítása: - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, - a szociális információs szolgáltatás, - az étkeztetés, - a házi segítségnyújtás, - a családsegítés, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - a közösségi ellátások, - a támogató szolgáltatás, - az utcai szociális munka, - a nappali ellátás (az eltérő szabályozásra tekintettel az erre vonatkozó eljárást külön ügyleírás tartalmazza). Szociális szolgáltató csak működési engedéllyel működhet. (188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdése. Kivételt képez a szociális információs szolgáltatás. A szociális információs szolgáltatás megkezdését és megszüntetését 15 napon belül be kell jelenteni a fenntartó székhelye szerint illetékes városi jegyzőnek. Kapcsolódó fontosabb jogszabályok felsorolása: Az ügyintézésre felhatalmazást adó jogszabály: - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. (2) bek. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet 2. (3) bek. b) pontja. Az ügyintézés során alkalmazott egyéb jogszabályok: - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15., 19., 21., 22., 29., 31., 33-34., 36., 44., 65., 71., 78., 96., 98-99.. - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-65/E -ai. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4-6., 19-39/J. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet 1., 2/A -2/E.. - Az ügyintézést lassítja, ha nem kerül benyújtásra a kérelemhez valamennyi melléklet, illetve nem megfelelő a szakmai program. - A kérelmet a fenntartónak kell előterjesztenie. Az ügyintézési folyamat leírása 1. Az eljárás fenntartó kérelmére indul. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni. Az ügyfél kérelmében tájékoztatást kérhet a hatóságtól az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az
ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. Az ügyfél ezirányú kérelmének a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül köteles eleget tenni. 2. A kérelemhez csatolandó mellékletek: - a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai program, - a fenntartó adószáma, - a fenntartó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató alkalmazottai rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és elvégezték a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot, - az alapító okirat, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja, - egyházi fenntartású szolgáltató esetén az arra jogosult egyházi szerv, személy nyilatkozata a szolgáltató fenntartásának tényéről, - nem állami fenntartású szolgáltató esetén az adóhatóság - egy hónapnál nem régebbi - igazolása arra vonatkozóan, hogy a fenntartónak lejárt köztartozása nincs, továbbá, ha a fenntartó a) természetes személy, a szociális vállalkozói engedély, b) jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonata, c) társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonata. - Falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén fentieken túl csatolni kell a) annak igazolását, hogy a szolgálat rendelkezik a feladatainak ellátására szolgáló megfelelő gépjárművel, b) az a) pont szerinti gépjármű hat hónapot meghaladó érvényességi idejű forgalmi engedélyének másolatát, c) az a) pont szerinti gépjárműre kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint casco biztosítási szerződés másolatát, d) annak igazolását, hogy a szolgálat foglalkoztat az a) pont szerinti gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjármű vezetői engedéllyel rendelkező személyt. 3. Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj: nincs. 4. Ügyintézési határidő: 30 nap, mely azon a napon kezdődik, amikor a kérelem a hatósághoz megérkezik. Az iktatást követően a hatóság a joghatóságát, valamint hatáskörét és illetékességét köteles megvizsgálni. 5. Ügyfelet megillető jogok: az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek iratbetekintési joga van. Ügyfelet terhelő kötelezettségek: Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfél a hatóság eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. Erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. 6. Az eljárás során a hatóság hatáskörének és illetékességének megállapítását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek -e a jogszabályi követelményeknek. Ha megállapítja, hogy az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a határidőbe nem számít bele. Ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Erről az ügyfelet postai úton kell értesíteni. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell elő terjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
7. Az eljáró hatóság eljárása során véleményezteti a szakmai programot az illetékes módszertani Intézménnyel, étkeztetés esetén beszerzi az illetékes városi ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulását, vizsgálja a személyi és tárgyi feltételek meglétét. 8. Az eljáró hatóság a szolgáltató tevékenységét akkor engedélyezi ha: - a fenntartó a kérelemhez csatolt valamennyi mellékletet, - szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, - étkeztetés esetében a szakhatóság a hozzájárulást megadta. 9. Az eljárás lefolytatását követően a hatóság meghozza döntését, melyet határozatba foglal. Kérelemnek helyt adó határozat csak valamennyi feltétel együttes fennállása esetén hozható. 10. A határozatot annak egy példányával közölni kell az ügyféllel, azzal, akire nézve az jogot és kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal. A közlés postai úton, hivatalos iratként történő továbbítással történik. 11. A határozat jogerőre emelkedését követően a működési engedély kiadásáról értesíteni kell a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet. Az értesítés a 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletében található formanyomtatványon történik. 12. A működési engedély kiadásáról - az arról hozott, végrehajtható határozat másolatának egyidejű megküldésével értesíteni kell az 1. az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt, 2. az ellátásért felel_s helyi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg 3. a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságát, Budapesten és Pest megyében a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát (a továbbiakban együtt: Igazgatóság). 13. Az ügyfél a határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A nyilatkozat megtehető szóban (melyről jegyzőkönyvet kell felvenni) vagy írásban, mely nyilatkozat nem vonható vissza. Az ügyintézéshez felhasznált formanyomtatványok: nincs Tájékoztató az ügyintéző elérhetőségéről: 1. Az ügyben eljáró hatóság: Kijelölt városi jegyző 2. Az ügyintéző neve: Chmelik Lászlóné elérhetősége (cím): 2510 Dorog, Bécsi út 71. telefonszáma: 33/431-299 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-16, szerdán 8-12 és 13-16 óra között
SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE Ügyfél: - állami szerv, - egyházi szerv, - természetes személy, - jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, - társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány Az ellátás lényege, célja: A nappali ellátás a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Nappali ellátást nyújtó intézmény csak működési engedéllyel működhet. (188/1999. (XII. 16.)Kormányrendelet 2. (1) bekezdése.) Kapcsolódó fontosabb jogszabályok felsorolása: Az ügyintézésre felhatalmazást adó jogszabály: - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. (2) bek. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet 2. (3) bek. b) pontja. Az ügyintézés során alkalmazott egyéb jogszabályok: - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15., 19., 21., 22., 29., 31., 33-34., 36., 44., 65., 71., 78., 96., 98-99.. - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F -ai. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4-6., 74-84. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet 1., 3.. - Az ügyintézést lassítja, ha nem kerül benyújtásra a kérelemhez valamennyi melléklet, illetve nem megfelelő a szakmai program. - A kérelmet a fenntartónak kell előterjesztenie. Az ügyintézési folyamat leírása 1. Az eljárás fenntartó kérelmére indul. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni. Az ügyfél kérelmében tájékoztatást kérhet a hatóságtól az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az
ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. Az ügyfél ezirányú kérelmének a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül köteles eleget tenni. 2. A kérelemhez csatolandó mellékletek: - az intézmény tevékenységére vonatkozó - a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített - szakmai program, - az intézmény fenntartójának adószáma, - az intézmény vezetőjének szakképesítését bizonyító irat közjegyző által hitelesített másolata, - az intézmény fenntartójának és vezetőjének együttes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az intézmény alkalmazottai a jogszabályban meghatározott arányban rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, - állami fenntartású intézmény esetén az intézmény Szt. szerinti besorolása, feladatait, nevét és típusát tartalmazó alapító okirata, - egyházi fenntartású intézmény esetén az arra jogosult egyházi szerv, személy nyilatkozata az intézmény fenntartásának tényéről, - nem állami fenntartású intézmény esetén az adóhatóság arra vonatkozó - egy hónapnál nem régebbi - igazolása, hogy a fenntartónak lejárt köztartozása nincs, - nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó által kötött, a szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolata, - ha a nem állami fenntartású intézmény fenntartója o természetes személy, a szociális vállalkozói engedély o jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonata o társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonat. 3. Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj: nincs. 4. Ügyintézési határidő: 30 nap, mely azon a napon kezdődik, amikor a kérelem a hatósághoz megérkezik. Az iktatást követően a hatóság a joghatóságát, valamint hatáskörét és illetékességét köteles megvizsgálni. 5. Ügyfelet megillető jogok: az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek iratbetekintési joga van. Ügyfelet terhelő kötelezettségek: Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfél a hatóság eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. Erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. 6. Az eljárás során a hatóság hatáskörének és illetékességének megállapítását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek -e a jogszabályi követelményeknek. Ha megállapítja, hogy az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a határidőbe nem számít bele. Ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Erről az ügyfelet postai úton kell értesíteni. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell elő terjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. 7. Az eljáró hatóság eljárása során véleményezteti a szakmai programot az illetékes módszertani intézménnyel, gondoskodik a szakhatósági hozzájárulások beszerzéséről, helyszíni szemlét tart, vizsgálja a személyi és tárgyi feltételek meglétét. Ha a hatóság és a szakhatóság, vagy két vagy több szakhatóság egymással - egészen vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapít meg vagy feltételt támaszt, a megkereső hatóságnak és az érintett szakhatóságoknak álláspontjukat nyolc napon belül egyeztetniük kell.
8. Az eljáró hatóság az intézmény tevékenységét akkor engedélyezi ha: - a fenntartó a kérelemhez csatolt valamennyi mellékletet, - szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, - a szakhatóságok a hozzájárulásukat megadta. 9. Az eljárás lefolytatását követően a hatóság meghozza döntését, melyet határozatba foglal. Kérelemnek helyt adó határozat csak valamennyi feltétel együttes fennállása esetén hozható. 10. A határozatot annak egy példányával közölni kell az ügyféllel, azzal, akire nézve az jogot és kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal. A közlés postai úton, hivatalos iratként történő továbbítással történik. 11. A működési engedély kiadásáról - az arról hozott, végrehajtható határozat másolatának egyidejű megküldésével értesíteni kell a) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt, b) az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjét, c) a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságát. 12. A működési engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a működést engedélyező szerv a rendelet 11. számú mellékletben meghatározottak szerint tanúsítványt állít ki. A fenntartónak a tanúsítványt az intézményben, jól látható helyen ki kell függesztenie. 13. Az ügyfél a határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A nyilatkozat megtehető szóban (melyről jegyzőkönyvet kell felvenni) vagy írásban, mely nyilatkozat nem vonható vissza. Az ügyintézéshez felhasznált formanyomtatványok: nincs Tájékoztató az ügyintéző elérhetőségéről: 1. Az ügyben eljáró hatóság: Kijelölt városi jegyző 2. Az ügyintéző neve: Chmelik Lászlóné elérhetősége (cím): 2510 Dorog, Bécsi út 71. telefonszáma: 33/431-299 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-16, szerdán 8-12 és 13-16 óra között
MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS TERÜLETÉN Joganyag: 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 98-99., és 100. (1)-(2) bekezdés 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 15/1998. (IV.30.) NM rendelet A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie a törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. Eljáró hatóság: A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére: gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, külön jogszabályban kijelölt városi, fővárosi kerületi, illetve kistérségi székhely település jegyzője a kérelem beadását követő harminc napon belül határoz. A kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Mőködési engedélyezési eljárás menete: A fenntartó a szolgáltató tevékenység engedélyezése iránt kérelmet terjeszt be az eljáró hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a R. 4. -ában előírt mellékleteket (lásd: függelék) A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. -ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak. Bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, a Gyvt. 41. -ának (4) bekezdése szerinti ellátások, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon engedélyezése esetén a működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan beszerzi a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) - az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes - városi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények, b) az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes tőzoltó-parancsnokságnak a tőzvédelmi előírások, c) az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságnak az építéshatósági követelmények teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulást. A szakhatóság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha: a) a kérelem és mellékletei megfelelnek a R. 4. -ban foglaltaknak, és b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben-meghatározott követelményeknek. A működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a
szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására, b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít, d) a R. 4. (9) bekezdése szerinti szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták. A működési engedélyben fel kell tüntetni a R. 6. -ban felsoroltakat. A működési engedélyt kiadó a határozatát megküldi a fenntartó részére. A megyei szociális és gyámhivatal határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz címzett, de a megyei közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalánál előterjesztett illetékmentes fellebbezésnek van helye. A működési engedély módosítási eljárása: A fenntartó köteles kérni a működési engedély módosítását, ha: a) a fenntartó neve, székhelye, az intézmény, illetőleg a működtető neve megváltozik, b) a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye megváltozik, a R. 8. (7) bekezdés ca) alpontja szerinti eset kivételével, c) helyettes szülői ellátás, nevelőszülői hálózat esetében az ellátás helyében, utógondozói ellátás esetében a külső férőhely címében változás áll be, d) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a területi irodáját meg kívánja szüntetni, illetőleg új irodát kíván nyitni, e) a működési engedélyben feltüntetett gondozó, családgondozó, helyettes szülő, illetve nevelőszülő személyében változás áll be, f) a férőhelyszámot, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát, illetve utógondozói ellátás esetén a külső férőhelyek számát csökkenteni vagy emelni kívánja, g) a R. 6. (5) bekezdésében meghatározott ellátotti létszámon változtatni kíván, h) az ellátási terület megváltozik, i) a gyermekotthonban a továbbiakban speciális vagy különleges ellátást kíván nyújtani, illetve a R. 6. (6) bekezdésében említett ellátáson változtatni kíván. A működési engedély módosítása iránti kérelemhez csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos, 4. szerinti mellékleteket kell csatolni. A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, ha: a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye megváltozik, illetve a szolgáltató (intézmény) új területi irodát létesít, b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. -ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja. A működést engedélyező szerv beszerzi a R. 4. (9) bekezdésének a) pontja szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását, ha: a) a gyermekotthont a fenntartó a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánja működtetni, b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja. A működést engedélyező szerv a működési engedélyt módosítja, ha: a) a kérelem és mellékletei megfelelnek a R. 8. (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, és b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, továbbá c) a R. 8. (3) bekezdés szerinti esetekben a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, fiatal felnőttek ellátására, d) az új helyettes szülő, illetőleg az új nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, e) az új külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít, f) a R. 8. (4) bekezdés szerinti esetekben a szakhatóság a hozzájárulását megadta.
Új működési engedély kérelmezése: A fenntartónak új működési engedélyt kell kérelmeznie, ha: a) új telephelyet kíván létrehozni, b) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a működési engedélyben nem szereplő típusú vagy formájú szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, illetőleg c) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, illetőleg utógondozó otthon esetében, ha ca) a szolgáltató (intézmény) székhelyét meg kívánja változtatni, feltéve, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak, cb) az ellátásba a szolgáltató tevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni, a R. 8. (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével. Amennyiben a R. 8. (7) bekezdés c) pontja szerinti eljárás során a működést engedélyező szerv az új működési engedélyt kiadja, a határozat jogerőre emelkedésével a korábbi működési engedély hatályát veszti. A működési engedély visszavonása: A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja, ha: a) a szolgáltató tevékenységével felhagy, b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, c) a fenntartó természetes személy meghal vagy cselekvőképességét kizáró, illetőleg korlátozó gondnokság alá helyezik, kivéve, ha örököse vagy törvényes képviselője vállalkozói engedélyt kap és a fenntartó helyébe lép, d) a R. 14. (3) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, e) a természetes személy fenntartó gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták. A normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) a tevékenységével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottak törvényes képviselőjével, illetőleg a nagykorú ellátottakkal, valamint a működést engedélyező szervvel. A működés megszüntetésére: a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a közlés időpontjától számított három hónap, b) a gyermekek átmeneti gondozása és az otthont nyújtó ellátás esetén a közlés időpontjától számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a fenntartó az ellátást más módon biztosítja. A Gyvt. 97. -ában szabályozott ellátási szerződés alapján végzett szolgáltatótevékenység folytatásának megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik. A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, illetőleg megyei, fővárosi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét, ha: a) a működési engedélyt visszavonja, vagy b)az engedély nélkül végzett szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó - a R. 9. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - nem nyújtja be. Amennyiben a megyei szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetőleg utógondozói ellátásnak a folytatását függeszti fel, vagy visszavonja a működési engedélyét, illetőleg ilyen típusú szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, a gyermekek ellátásának ideiglenes megszervezéséről - a megyei szociális és gyámhivatal vezetőjének megkeresése alapján - a megyei szociális és gyámhivatallal megegyező illetékességő megyei, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról a Gyvt. értelmében arra köteles helyi önkormányzat hatvan napon belül gondoskodik. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezése: Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel. A R. 16. (1) bekezdés szerinti vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 18-20. -aiban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a jegyző a vállalkozói engedélyt a szolgáltatótevékenység R. 2. -ban meghatározott egyes típusaira és formáira adja ki, b) a vállalkozói engedély kiadásához - a R. 16. (2) bekezdés c) pontja kivételével - szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat igazolása szükséges, c) családi napközi fenntartására jogosító vállalkozói engedély kiadásához nem szükséges előzetes szakmai gyakorlatot igazolni. Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj: nincs. Ügyintézési határidő: 30 nap, mely azon a napon kezdődik, amikor a kérelem a hatósághoz megérkezik. Az iktatást követően a hatóság a joghatóságát, valamint hatáskörét és illetékességét köteles megvizsgálni. Ügyfelet megillető jogok: az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek iratbetekintési joga van. Ügyfelet terhelő kötelezettségek: Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfél a hatóság eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. Erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. Az eljárás során a hatóság hatáskörének és illetékességének megállapítását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek -e a jogszabályi követelményeknek. Ha megállapítja, hogy az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a határidőbe nem számít bele. Ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Erről az ügyfelet postai úton kell értesíteni. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell elő terjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Az ügyfél a határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A nyilatkozat megtehető szóban (melyről jegyzőkönyvet kell felvenni) vagy írásban, mely nyilatkozat nem vonható vissza. Az ügyintézéshez felhasznált formanyomtatványok: nincs Tájékoztató az ügyintéző elérhetőségéről: 1. Az ügyben eljáró hatóság: Kijelölt városi jegyző 2. Az ügyintéző neve: Chmelik Lászlóné elérhetősége (cím): 2510 Dorog, Bécsi út 71. telefonszáma: 33/431-299 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-16, szerdán 8-12 és 13-16 óra között
Függelék Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell: az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. -ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. -ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot. A fentiekben nem említett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell: a családgondozó, gondozó szakképesítését, önálló helyettes szülő esetében a felkészítő tanfolyam elvégzését bizonyító irat hiteles másolatát, családi napközi esetén a gondozó, továbbá az önálló helyettes szülő három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, a családgondozó, gondozó, önálló helyettes szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. -ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a családi napközi gondozója, illetve az önálló helyettes szülő és a vele egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat, az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot. Állami fenntartó esetén a kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell: intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény, helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető alapító okiratát. Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell: a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát, a fenntartó adószámát. A kérelemhez csatolni kell még továbbá, ha a fenntartó: alapítvány, közalapítvány, a fenntartó alapító okiratát és bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását, egyesület, az alapszabályát, továbbá bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását, egyházi jogi személy, az arra jogosult egyházi jogi személy három hónapnál nem régebbi nyilatkozatát arról, hogy a szolgáltató tevékenységet egyházi fenntartásban végzik, gazdasági társaság, közhasznú társaság, a társasági szerződést és a cégbejegyzés három hónapnál nem régebbi igazolását, természetes személy, a vállalkozói engedélyt.