DEBRECENI EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet A F é l é v k ö z i d o l g o z a t tartalmi és formai követelményei Debrecen 2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 I. Általános követelmények...3 II. A dolgozat tartalmi és formai követelményei...4 1. A házi dolgozat ajánlott szerkezeti felépítése...4 2. A dolgozat készítésének formai követelményei...4 2.1. Borítólapok kivitele és felirata (1. sz. melléklet)...4 2.2. Formátum (2. sz. melléklet)...4 2.3. Irodalomjegyzék...4 2.4. Az irodalmi hivatkozás módjai ( 3. sz. melléklet)...5 2.4.1. A szerző nevére hivatkozással...5 2.4.2. Három vagy több szerző esetén...5 2.4.3. A megállapított tényre hivatkozással...5 2.4.4. Több azonos tényt megállapító közlemény esetén...5 2.4.5. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás...5 2.4.6. Internetes hivatkozások...5 2.5. Irodalomjegyzék (4. sz. melléklet)...5 2.5.1. Folyóiratokban megjelent közlemények esetén...6 2.5.2. Könyvek esetén...6 2.5.3. Egyéb időszaki kiadványban megjelent tanulmány esetén...6 2.5.4. Szabadalmi leírás esetében...6 2.5.5. Internetes hivatkozások esetén...6 1. sz. melléklet...7 2. sz. melléklet...8 3. sz. melléklet...9 4. sz. melléklet... 10 2
I. Általános követelmények A félévi dolgozat elkészítése és annak védése a félév elfogadásának követelménye. Valamennyi hallgatónál alapvető követelmény, hogy a választott témát legalább elfogadható színvonalon oldja meg. A félévi dolgozat célja, hogy a hallgató elsajátítsa a tudományos munka készítésének formai követelményeit, hogy a későbbiek folyamán kevesebb nehézségbe ütközzön, akár más beadandó dolgozat, akár a szakdolgozat, diplomamunka létrehozásakor. A félévi dolgozat témáit a tantárgyfelelős jelöli ki úgy, hogy azok összhangban legyenek a tantárgy tematikájával, ugyanakkor a hallgatóknak lehetőségük nyíljon a szükséges vizsgálatok elvégzésére, az adatok összegyűjtésére és feldolgozására. Fontos, hogy a hallgató a dolgozat témájának kiválasztása után témavázlatot készítsen, ezzel egy időben a választott téma szakirodalmát is tanulmányozza. A dolgozatát úgy kell elkészítenie, hogy annak tartalmából a félév későbbi részében meghatározott időtartamú kiselőadást tarthasson. A házi dolgozat terjedelme 5-10 oldal. A dolgozatot egy nyomtatott példányban a gyakorlatvezető oktatónál kell leadni a gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlatvezető által megadott határidőig. A határidőtől eltérés csak nagyon indokolt esetben a gyakorlatvezető előzetes engedélyével lehetséges! 3
II. A dolgozat tartalmi és formai követelményei 1. A házi dolgozat ajánlott szerkezeti felépítése A házi dolgozat az alábbiak szerint tagolódjék: Fedőlap Tartalomjegyzék (nem kötelező) Bevezetés Tárgyalási (leíró, elemző) rész (szakirodalmi áttekintés és a téma kifejtése) Összefoglalás/Összegzés Irodalomjegyzék (kötelező) 2. A dolgozat készítésének formai követelményei 2.1. Borítólapok kivitele és felirata (1. sz. melléklet) Címlap feliratai: (1. sz. melléklet) Egyetem, kar, intézet megnevezése A dolgozat címe A szerző neve, évfolyam, szak, csoport megnevezése (pl.: Kovács Péter I/3TV) Tárgyfelelős neve, beosztása A dolgozat benyújtásának helye (Debrecen) és éve A tartalomjegyzéket, amennyiben a belső címlap utáni oldalon van, decimális számrendszerben kell közölni. 2.2. Formátum A dolgozatot A/4-es méretű fehér lapra, 1,5 sortávolsággal, a bal oldalon, fent és lent 3-3 cmes, valamint a jobb oldalon 2 cm-es margóval kell elkészíteni. Betűtípus: Times New Roman Betű nagyság: 12-es (normál betűvastagság, a címeket kivéve) A dolgozat tartalmi és esztétikai értékeit növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafikonok, diagrammok és fényképek. De ezek mértéke a házi dolgozatnál nem érheti el a szöveges rész egyharmadát! Minden táblázatot, ábrát, stb. címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábra alatt kell közölni. Mindegyikre a szövegben hivatkozni kell (2. sz. melléklet). A fizikai mennyiség mértékegységeinek jelölésénél a SI (Systéme International d Unités) jelöléseit kell alkalmazni. 2.3. Irodalomjegyzék A javasolt tagolás az alábbi (megfelelő számú irodalom esetében célszerű magyar és külföldi részekre bontani): könyvek, cikkek, tanulmányok statisztikai adatforrások 4
jogszabályok INTERNETES adatgyűjtés (ebben az esetben a hivatkozásokra különös figyelmet kell fordítani, a hivatkozásokat dokumentum mélységig kell megadni). Az egyes fejezeteket, amennyiben akarja, sorszámozhatja, de akkor a decimális számozással kell ellátni: a főfejezeteket egy számjeggyel (1, 2, 3, stb.) az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.). Amennyiben sorszámmal látja el a fejezeteket, célszerű készíteni tartalomjegyzéket. 2.4. Az irodalmi hivatkozás módjai (3. sz. melléklet) 2.4.1. A szerző nevére hivatkozással: a szerző neve, ezt követi a közlemény megjelenésének évszáma. (DOHY, 1984) 2.4.2. Három vagy több szerző esetén: az első szerző családi neve, et al. Vagy az első szerző családi neve és mtsai. A közlemény megjelenésének évszáma (DÁNIEL et al., 1975). Két szerzős mű esetében, mindkettő nevét ki kell írni (HEROLD-TAKÁCS, 1984), vagy (HEROLD és TAKÁCS, 1984). 2.4.3. A megállapított tényre hivatkozással: a tény leírása, zárójelben a szerző vessző, a közlemény megjelenési évszáma pl. A minták értékelésekor az eltérő genotípusú hibridkombinációknál és szülővonalaknál a növény föld feletti része (WESTLAKE, 1963) vettük figyelembe. 2.4.4. Több azonos tényt megállapító közlemény esetén: e tény leírása, zárójelben a szerzőket pontosvesszővel választjuk el. Pl.: A biotechnológia és a jövő mezőgazdaságának összefüggéseit több szerző (HESZKY, 1984; DOHY, 1984) is tárgyalja. 2.4.5. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve, az évszámok a, b, c, stb. megjelöléssel. A dolgozatok szövegében a szerzők nevét csupa nagybetűvel írják. Szószerinti idézetek esetében a szöveget idézőjelbe kell tenni. 2.4.6. Internetes hivatkozások: az internetes hivatkozásokat az irodalomjegyzékben elkülönítetten kell kezelni, a rájuk történő hivatkozás az Internetre utaló I betűvel, sorszámozással történik (pl.: I1, I2, I3,.. In). 2.5. Irodalomjegyzék (4. sz. melléklet) Az Irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni. Ugyanazon szerző(k) azonos évben megjelent közleményeinek megkülönböztetésére használt a, b, c megjelölést az évszámok után alkalmazni kell (pl.: NAGY, 2003a). Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a készítő felhasznált, és amelyre a dolgozatban hivatkozik. 5
A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható. 2.5.1. Folyóiratokban megjelent közlemények esetén: vezetéknév (nagybetűkkel), a keresztnév első betűje, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, vessző, folyóirat címe, vessző, megjelenés helye, vessző, kötetszám, vessző, füzetszám, vessző oldalszám, pont. (PAPP Cs. - KISS L. - OLÁH P. (2007): Búzafajták fejlődéselemzése, Növénytermelés 10, 231-244. p.). Ha egy szerzőnek vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk. Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a családi név után vessző következik és utána a keresztnév kezdőbetűje, utána pont. (DONNER, M. (2001): The Motivation Manage Science, N.Y.,125-130. p.) 2.5.2. Könyvek esetén: a szerző/k neve, zárójelben évszám, kettőspont, a könyv címe, vessző, a kiadó neve, vessző, megjelenés helye, oldalszám (NEMESSÁLYI Zs. (1982): A melléktermékek felhasználása, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 151. p., vagy IZSÓ I. - SZÉP K. - MOLNÁR K. - RÉZ A. (1961): A szántóföldi kísérletezés.. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 108. p.) Ha az adott könyv egyes fejezeteit különböző szerzők írták, akkor a fejezet szerzőjének nevét, megjelenési évét, a fejezet címét, a szerkesztő nevét, a kiadót és a közlemény terjedelmét (-tól - ig) kell megjelölni. (PÁSZTOR K. (1981): Szántóföldi kísérletek, In: Növénytermesztési praktikum, Szerk.: KOVÁTS A., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 366-382. p.) 2.5.3. Egyéb időszaki kiadványban megjelent tanulmány esetén : Kongresszusok, konferenciák publikált előadásai esetén: csak akkor veendő fel, ha a kongresszus, konferencia anyagát tartalmazó kötet a megtartott előadás teljes vagy informatív értékű tömörítvényét tartalmazza. A szerző (előadást tartó) neve, az előadás címe, a kongresszus címe, témája (ha van ilyen és a kiadvány tartalmazza), a kongresszus, konferencia neve, sorszáma (arab számmal) időpontja, év, hó, nap, helye, a kongresszusról kiadott kiadvány, kötetszám, a kiadványt szerkesztő neve, a kongresszust rendező (szerv/ek) neve, a kiadvány megjelenésének helye, éve, kiadója, a szerző előadásainak oldalszáma (-tól - ig) (HEROLD I. SZABÓ P. (1982): A bentonit, mint ásványi takarmány kiegészítő anyag hatása a sertés termelésére és takarmányértékesítésére, In: Az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatai. Georgikon Napok. 24. 1982. augusztus 23-24. Keszthely. Szerk.: SZABÓ ÁRPÁD. KESZTHELY. 1983. KATE, 289-295. p.) 2.5.4. Szabadalmi leírás esetében: az ország megnevezése és a szabadalom szó magyar vagy idegen nyelven, a szabadalom száma, osztálya, csoportja, a szabadalom tulajdonosának neve, a szabadalom címe, a szabadalom benyújtásának időpontja. (Szabadalom. 167 715 Dr. BOCZ ERNŐ Dr. SZÁSZ GÁBOR Eljárás 2,5 méternél mélyebb talajvízszintű talajok öntözésére. 1972. 01.29.) 2.5.5. Internetes hivatkozások esetén az irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell a pontos internet címet dokumentumegységig, oldalszámot és a dokumentum letöltésének pontos dátumát. Cikkek esetében az irodalomjegyzékben ugyanúgy kell eljárni, mint az fentebb bemutatásra került, de ebben az esetben mögé kell írni az internetes oldal címét, és a letöltés dátumát. Amennyiben nem folyóirat, nincs szerző, abban az esetben az oldal címét kell írni és a letöltés dátumát. 6
1. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet CÍM (házi dolgozat) Tantárgyfelelős: Dr. Juhász Csilla adjunktus Készítette: Nagy Sára I/3KM Debrecen 2011 7
2. sz. melléklet Minta táblázatok illetve ábrák elkészítésére Ábrára példa: Bevételi források 1 0,73 0,58 0,59 0,5 0,31 0,44 0,37 0,08 0 SZJA adomány tagdíj pályázat normatív tám saját tev.bev. egyéb 1. ábra: Bevételi források Forrás: Saját vizsgálatok, 2010, vagy Saját vizsgálatok (2010) Táblázatra példa: A vállalati menedzsment funkcionális vizsgálata a mezőgazdaságban 1. Szervezetmenedzsment vizsgálatok 2. Emberi erőforrás menedzsment vizsgálatok 1. táblázat 3. Folyamatmenedzsment vizsgálatok Témavezető: Forrás: BERDE, 2006. vagy BERDE (2006) 8
3. sz. melléklet Minta a szövegen belüli hivatkozások formájára KAPITÁNY és mtsai (1993) a szó latin eredetéből kiindulva, olyan pszichikai mechanizmusokként határozzák meg a motivációt, amelyek mozgatják az embereket. KEMÉNYNÉ (1998) a motivációt pszichológiai gyűjtőfogalomként értelmezi, és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező tartozik a fogalomkörhöz. GYÖKÉR (1999) úgy véli, hogy a cselekvések alapvető okai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet jelentkezése indít el. A késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak, motivációnak nevezi. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek tekint. A motiváció tehát önmagában nem csodafegyver, csak egy jól átgondolt emberi erőforrásgazdálkodás részeként lehet sikeres (BAKACSI, 1996). A vezetéselméleti szakirodalomban a motiválás vezetési tevékenységet jelent, melynek során a vezető másokat olyan cselekvésre késztet, amik a szervezeti szinten elvárt eredményre vezetnek (BRANYICZKI, 1991; McKENNA BEECH, 1998; GYÖKÉR, 1999; TÓTHNÉ, 2000; MUDRA, 2000; KLEIN, 2001). MORGAN és mtsai (1986), illetve KEMÉNYNÉ (1998) alapján az alapvető motívumok a következők: szükségletek, homeosztatikus késztetések, drive, érzelmek, vágy. 9
4. sz. melléklet Minta az irodalomjegyzékre Irodalomjegyzék 1. DODD, N. G. ANDERSON, K. S. (1996): A Test of Goal Commitment as a Moderator of the Relationship between Goal Level and Performance, Journal of Social Behavior and Personality 11: (2) 329-336. p. 2. DÖMÖTÖR J. (2001): Vállalkozási ismeretek. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. 133-139. p. 3. DRUCKER, P. (2000): A továbbképzés a legnagyobb üzlet. CEO Magazin. 2. sz. 10-13. p. 4. HAJDU O. - PINTÉR J. - RAPPAI G. - RÉDEY K. (1994): Statisztika I-II. JPTE Pécs 47-53., 268-274. p. 5. HELGERTNÉ SZABÓ I. MAGDA S. TÖRCSVÁRI Zs. (1992): A munkahelyi tényezők változása I. Gazdálkodás, XXXVI. évf. 7. sz. 54-59. p. Internetes hivatkozás I1: Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága: www.emla.hu/nosza/anyag/ch01.html, letöltve: 2009. október 10. I2: KSH Statisztikai tükör III. évfolyam, 192. szám 1-2. p.: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit08.pdf, letöltve: 2010. január 10. 10