FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. március Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán
Tervezők: Vezető tervező: Tervezők: Munkatárs: Osztályvezető: Vaszócsik Vilja Devecseri Anikó Faragóné Huszár Szilvia Ginter Gábor Hamar József Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sárdi Anna Schneller Krisztián Staub Ferenc Göncz Annamária Ügyvezető: Barkóczi Zsolt Budapest, 2013.12.17.
Tartalom I. A helyzetelemzés összefoglalása: SWOT... 4 II. Fejér megye célrendszere... 6 II.1. Jövőkép... 6 II.2. A megye fejlesztési elvei... 16 II.2.1. Horizontális elvek... 16 II.3. Átfogó és stratégiai célok... 17 II.4. Horizontális célok... 25 III. Funkcionális térségek... 27 III.1. A funkcionális térségek lehatárolása... 27 III.2. Funkcionális térségek leírása, távlati célkitűzései és legfontosabb intézkedései... 32 III.2.1. Budapesti agglomeráció vonzáskörzete (F1)... 32 III.2.2. Duna mente Dunaújváros és térsége (F2)... 34 III.2.3. Székesfehérvár vonzáskörzete (F3)... 36 III.2.4. Mór és térsége (F4)... 38 III.2.5. Felzárkóztatandó térség (F5)... 39 III.2.6. Velencei-tó és térsége, Váli-völgy, Vértes térsége (F6)... 41 IV. Belső koherencia bemutatása... 43 V. Külső koherencia vizsgálat... 47 VI. A területfelhasználás alapelvei... 51 VII. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 54 VII.1. Javasolt prioritások és kapcsolódó intézkedések... 54 VII.2. A tervezési folyamat társadalmasítása és legitimáció leírása... 57 VII.2.1. A társadalmasított tervezés lépései... 57 VII.2.2. Tervezői javaslatok a partnerségi terv további végrehajtására... 59 VII.2.3. Felelősség és intézményrendszer A koncepció üzenetei... 60 VIII. A koncepció megvalósításának monitorozása... 67 3
I. A helyzetelemzés összefoglalása: SWOT A megye belső adottságainak (erősségek, gyengeségek) és a területfejlesztési irányokat befolyásoló külső tényezők (lehetőségek, veszélyek) meghatározása a helyi szereplők ismereteivel kiegészült helyzetelemzés alapján készült 1, a SWOT elemek közös megfogalmazásával. Ennek legfontosabb megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze. Fejér megye 4358 km²-nyi területén 2011 évi népszámlálási adatok alapján 426 2 ezer fő él. Közlekedés-földrajzi elhelyezkedése kedvező: jelentős európai innovációs tengelyekhez kapcsolódik, ugyanakkor területének nagy részén a főváros vonzása, fejlesztő hatása is érvényesül. Többek között e tényezők segítették a megye pozitív piacgazdasági beilleszkedését, gazdasági teljesítményét, az országossal megegyező mértékű természetes fogyás melletti pozitív migrációt és a megyék között is kedvező jövedelmi pozíciót. E feltételek összessége markáns fejlődési zónákat rajzol ki. Gazdaságföldrajzi potenciálját tovább erősítik az országos szinten is kiemelkedő ipari és szolgáltatási centrumok (Székesfehérvár, Dunaújváros), az info-kommunikáció fejlettsége, az átlag feletti uniós forrásfelhasználás, valamint az olyan értékek, mint a kimagasló termőhelyi adottságokra alapozott mezőgazdasági feldolgozóipari hagyományok (Mezőföld) és agrárkutató potenciál (Martonvásár), a jelentős kiterjedésű szőlőültetvényekkel rendelkező borvidékek (Móri-, Etyek-Budai borvidék, Velencei-tó környéki települések) és az ivóvízkincs. Gazdag kulturális örökség alapozza meg a megye turizmusát, de jelentősek az összefüggő erdőterületek, védett természeti és táji értékek is. Országos szinten is kiemelkedő gazdasági szerepű megyei jogú városok (Székesfehérvár, Dunaújváros) tartoznak Fejér megyéhez, amelyek egyben széles logisztikai hatókörrel rendelkeznek; Dunaújváros a világ leghosszabb belvízi útján fekvő szállítási csomópont. Térségi gazdasági szempontból is további számos említésre méltó funkcióval rendelkező város (Mór, Bicske, Gárdony, Martonvásár, Sárbogárd stb.) erősíti a településrendszert. A társadalmi erősségek között megemlítendő az oktatási, szakképzési intézmények folyamatos fejlődése és a civil szervezetek aktivitása. Fejér megye gyengeségei között elsősorban az utóbbi években tapasztalható világgazdasági válság hatásai érzékelhetők a GDP visszaesésében, a felsőoktatási és innovációs potenciál visszaszorulásában, valamint a K+F beruházások pozícióvesztésében. Fontos probléma a megye délnyugati részén a kiterjedt társadalmi, foglalkoztatottsági, gazdasági, infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű belső periféria helyzete, ahol a társadalmi leszakadás, szegénység/társadalmi kirekesztés okoz problémát. A kiváló termőterületeken nagytáblás, szűk faj és fajtahasználatú és alacsony élőmunka igényű mezőgazdaság jellemző. További gondot jelentenek egyes közlekedési kapcsolati hiányok, a Duna hajózhatóságának korlátai és az európai normákhoz képest rossz minőségű mellékúthálózat és a minimális szintű kerékpárút hálózat. 1 FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELTÁRÓ-ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLAT Egyeztetett, végleges dokumentáció 2012. december Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóságán 2 A véglegesített koncepcióban a véleményezők igényeinek megfelelően a rendelkezésre álló legfrissebb adatok kerültek az anyagba, ezért alkalmanként eltérnek a helyzetfeltárás 2010, évi adataitól. 4
A turisztikai potenciál megfelelő hasznosítását akadályozza a ráépülő szolgáltatási rendszer alacsony színvonala. Ezen kívül a természeti és kulturális értékek veszélyeztetettsége és a környezetszennyezés is gondot jelent. A helyi életminőséget a közszolgáltatások körzetesítési problémái terhelik. Az egészségügyi, szociális ellátó és oktatási rendszer (hálózati- és létesítményi infrastruktúra, eszköz- és szakállomány) hiányosságai is hatékony beavatkozásokat igényelnek. A fejlesztések hatékonyságát a szektorok közötti partnerségi kapcsolatok akadozása gyengíti. A fejlesztési irányokat meghatározó lehetőségek közül kiemelkedőek az Európai Unió 2014-2020 pénzügyi ciklusra tervezett alapok (KA, ERFA, ESZA, EMVA) és az azokhoz kapcsolt támogatási célok. Hasonlóan fontos az integrált programok (ITS, ITI, CLLD) kidolgozásában, valamint a kiemelt térségi stratégiákhoz (EUDMrS) való csatlakozásban és az uniós irányelvek érvényesülésében (pl.: VKI) rejlő potenciál. További lehetőséget jelent a kormány által támogatott nagyberuházások megyére gyakorolt pozitív hatása is (pl. a V0 fővárost elkerülő zöldmezős vasútfejlesztés, M11 Esztergom/Párkányt az M6-sal összekötő kiemelt főút). A várhatóan felhasználható pénzügyi kereteken kívül érdemes figyelembe venni a különböző témákban már elindult társadalmi paradigmaváltás tényét, például a környezetés egészségtudatosság, a rurális értékek és a helyi termékek iránti kereslet, vagy az együttműködések fontosságának erősödését. Az erősségekben rejlő gazdasági potenciál hasznosulásának elengedhetetlen összetevője a hazai és külföldi vállalkozások letelepedése a megyében. A külső tényezők közül a lehetséges fejlődési irányokat korlátozó tényezők között kiemelkedő az ember számára létfontosságú természeti erőforrásokat veszélyeztető klímaváltozás, a környezetszennyezés, a termőföld és a vízkészletek túlhasználata. A megye tranzit szerepe, ennek káros hatásainak (légszennyezés, bűnözés) erősödése a közösségi közlekedés folyamatos térvesztésével együtt értékcsökkentő tényezővé válhat. Fejlődést akadályozó összetevő lehet a társadalmi-gazdasági különbségek további növekedése, vagyis a kétsebességes fejlődés, a világgazdasági és európai dekonjunktúra, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi, pályázati környezet, továbbá a piacok bizonytalansága. A kiszámíthatatlan gazdasági környezetet növeli, hogy a megye iparának jelentős része olyan külföldi tulajdonban van, mely Magyarországtól, és annál inkább Fejér megyétől teljesen független megfontolások alapján szinte bármikor megszüntethető, külföldre költöztethető. Előrelátható veszélyként jelentkezik a fejlesztési-működtetési források, illetve a különböző ágazati (pl. egészségügy, oktatás, kultúra, műemlékvédelem) finanszírozások csökkenése is. További probléma a forráselosztási torzulások társadalmi egyenlőtlenséget / érzetet előidéző hatása. Számolni kell az olyan negatív társadalmi folyamatokkal, mint az együttműködés hiánya, a decentralizáció és a szubszidiaritás csökkenése. A civil szervezetek aktivitását megtörheti, ha támogatásaik fedezetére nem biztosítanak fejlesztéseik mellé garanciaalapot. 5
II. Fejér megye célrendszere II.1. Jövőkép FEJÉR MEGYE PANNÓNIA SZÍVE Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével. Fejér megye 2030-ra nagytérségi együttműködéssel erősíti pozícióit: Megyén túlnyúló, országos kapcsolatok erősítése: A Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór valamint vonzáskörzeteik térségében működő vállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a Győr Komárom Tatabánya Mór Székesfehérvár Dunaújváros - Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterben. A megyén áthaladó Budapest-Bécs közlekedési folyosónak köszönhetően Bicske térségében további jelentős ipari/logisztikai cégek települnek. Az ország két legfontosabb turisztikai célterületét (Budapest, Balaton) összekötő Válivölgy, Velencei-tó, Székesfehérvár térségének turisztikai potenciálja egyre jobban emelkedik, 2030-ra az ország legjelentősebb turisztikai tengelyévé válik. Interregionális kapcsolatok bővítése: Nemzetközi szinten is kiemelkedő kapcsolatok épülnek a Duna menti térségben, amelynek egyik magyarországi fő központja Dunaújváros. Az É-D-i irányú kapcsolatot biztosítja Budapest-Dunaújváros-Pécs-Horvátország között az M6-os autópálya. Az autópálya 2018-ig országhatárig történő kiépítésével a közlekedési folyosó szerepe tovább fokozódik. Szintén stabil gazdasági kapcsolatok alakultak ki Székesfehérvár Veszprém - Ausztria között a 8-as főútnak köszönhetően, amelyek az M8-as autópálya megépülésével kibővülnek Dunaújváros-Kecskemét irányában, bekapcsolva a megye déli, periférikus térségeit is. 6
7
Fejér megye térstruktúrája 2030 A területfejlesztési koncepciók olyan integrált tervek, amelyekben a társadalmi, gazdasági, környezet alakulása, a tervezett infrastrukturális fejlesztések, területfelhasználási elvek kerülnek rögzítésre. Az integrált terv összetett hatást eredményez, így a tervek eredményét egy a jövőképként 2030-ra javasolt térszerkezeti térkép mutatja. A jövőbeni térszerkezeti térkép elkészítéséhez úgynevezett területi döntéstámogató modell került alkalmazásra. A holland RIKS által kifejlesztett Metronamica területi döntéstámogató modellező rendszer 2006 és 2030 közötti időszakra modellezi a területi folyamatokat. A területhasználat-változás modellezésének alapja egy, az egész országot lefedő 250x250 m-es raszteres területhasználati térkép, amely az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) CORINE LandCover felszínborítottság térképén alapul. A területi döntéstámogató modellező rendszerben egy olyan forgatókönyv készült, amely a megyei koncepció térszerkezetre gyakorolt hatását szimulálja. A Fejér megyei területfejlesztési koncepció megvalósulásának forgatókönyve a következő bemenő adatokat tartalmazza: Integrált forgatókönyv elemei Népesedési folyamatok (a települési területekhez köthető népesség adatok) Ipari- és kereskedelmi területekhez köthető foglalkoztatottsági adatok (feldolgozóipar, villamos-energia ellátás, kereskedelem, szállítás, raktározás) Területi igények alakulása Fejér megye területfejlesztési koncepció OFTK átfogó cél 2030: Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom A megye népességének fokozatos növekedése. AZ OFTK átfogó cél 2030: Innovatív magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás 2020-ra a foglalkoztatottak aránya a 20-64 évesek körében eléri a 75%-ot, amelynek megfelelően az ipari és kereskedelmi területekhez köthető országos foglalkoztatottság: 2 097 497 fő Nemzeti Erdőprogram alapján 2009-ben készült el a Hosszú távú Erdőtelepítési Koncepcióban meghatározott 27%-os országos erdősültségi arány eléréshez szükséges erdőterületek számítása Infrastrukturális fejlesztések A Fejér megyében tervezett főúthálózat fejlesztések 2020-ig megtörténnek. Az M8-as autópálya teljes kiépítése 2025-ig megvalósul. Területfejlesztési irányok KSH által kijelölt nagyvárosi település együtteseken a települési és ipari funkciók ösztönzése; A 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozási zónákban, valamint Fejér megye Sárbogárdi és Enyingi járásában az ipari funkciók ösztönzése. Területrendezési szabályok Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata során javasolt térszerkezeti és övezeti módosítások érvénybe lépnek. 8
9
2030-ra várható térstruktúra jellemzői: Fejér megye térstruktúrájára a különböző területhasználati elemek változása alapján elsősorban a beépített területek (települési és ipari kereskedelmi) növekedése jellemző. A folyamattal párhuzamosan a megye természetközeli területei, elsősorban az erdő és a természetes gyepterületek is fokozatosan bővülnek. A beépített területek, illetve az erdőterületek kialakulása elsősorban a jelenlegi, kevésbé értékes szántóterületeken várható. A mezőgazdasági területeken a szántóterületek csökkenése mellett, a vidéki területeken ösztönzött diverzifikáltabb területhasználat és a multiplikáció hatására, az ültetvények és a szőlőterületek kis arányú növekedése várható. A természetes gyepek sok esetben a vizes élőhelyek helyén alakulnak ki, utóbbiak szukcessziós folyamatai, illetve a talajvízszint csökkenés okozta kiszáradás miatt, amit az éghajlatváltozás is felerősít. 10
11
A települési területek közel 14%-os területnövekedésével lehet számolni 2030-ra. A prognosztizált települési területnövekedést elsősorban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció által megcélzott fokozatos népességnövekedés, és azon belül a Fejér megyei népességnövekedés, másodsorban a lakások fokozatos méretnövekedése iránti igény okozza. A Fejér megyei területfejlesztési koncepció forgatókönyve alapján az új beépített területek kialakulása elsősorban Székesfehérvár, Dunaújváros agglomerációs területein, illetve kisebb mértékben a budapesti agglomeráció vonzáskörzetében várható. A modellező rendszer az új települési térségek elhelyezésekor az agglomerációs folyamatokat, az országos migrációs jellemzőket, a megépülő infrastruktúra elemek hatását, illetve a területrendezési szabályokat (védelmi övezeti szabályok) vette figyelembe. Az EU 2020 stratégia magyarországi vállalásának megfelelő 75%-os országos foglalkoztatottsággal számolva a döntéstámogató modellező rendszer az ipari és kereskedelmi területek mintegy 47 %-os növekedését prognosztizálja 2030-ra. Az iparterületek várható elhelyezkedésénél a döntéstámogató modellező rendszer a szabad vállalkozási zónákba Fejér megye esetében a javasolt Enyingi és Sárbogárdi kistérségekben tervezett ipari fejlesztés ösztönzését, a meglévő ipari központok fejlesztését, a megépülő infrastruktúra elemek hatását és az érvényben lévő területrendezési szabályokat vette figyelembe. 12
Fejér megye jövőképe megvalósításának egyik pillére a közúti közlekedési hálózatok fejlesztése. A megyei területfejlesztési koncepció forgatókönyve a tervezett főút- és mellékúthálózat fejlesztések 2020-ig történő megvalósulásával és az M8-as autópálya 2025-ig történő teljes megépítésével számol. A forgatókönyv alapján a megye területeinek megközelíthetősége, utakkal való feltártsága jelentősen javul. A 2030-ra javasolt közúthálózat-fejlesztés legjelentősebb hatása a Székesfehérvári agglomerációban, a Váli-völgy térségben és a megye jelenleg periférikus déli részén várható. A közúti közlekedés mellett lehetőséget és fejlődést jelent a közlekedési kapcsolatokban a térség számára a volt Börgöndi repülőtér területén az Alba Airport regionális repülőtér fejlesztése. 13
A 2010 és 2030 közötti időszakra a természetközeli területek változásának bemutatásához a modellező rendszer elsősorban az Országos Területrendezési Terv törvény (továbbiakban OTrT) területfelhasználási térségekre és védelmi övezetekre vonatkozó szabályozásait vette figyelembe. Ennek megfelelően a természetközeli területek 5%-os növekedése várható, elsősorban a természetes gyepek és az erdők bővülésével. 14
Az erdőterületek fokozatos bővülésével 2030-ra a megyei erdősültség mintegy 17 %-kal nőhet, közel 55 ezer hektárra. Az erdők növekedésének szakmapolitikai irányait az országos Hosszú távú Erdőtelepítési Koncepció rögzíti, amelyet a Fejér megyei területfejlesztési koncepció tovább erősít. Az új erdőterületek kialakulásának helyét a meglévő erdőterületek és az erdők számára kedvező természeti adottságok határozzák meg. Ennek megfelelően az új erdők többsége a ma is meglévő, összefüggő erdőfoltokhoz kapcsolódva, elsősorban a magasabban fekvő területeken alakul ki. Az erdőterületekkel kapcsolatban veszélyként jelentkezik, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken, a nagytáblás mezőgazdaság térnyerésével a mezővédő erdősávok, kisebb erdőfoltok fokozatosan eltűnnek a tájból. Fejér megye jövőképének megfelelően ezeknek az erdőfoltoknak a kiemelt védelme fontos feladat a jövőben. 15
II.2. A megye fejlesztési elvei II.2.1. Horizontális elvek Város vidék együttműködésének erősítése A 2007-2013 programperiódus volt az alulról szerveződő helyi LEADER típusú fejlesztések tanulási időszaka. A 2014-2020 közötti programozási ciklusban új eszközök (CLLD, ITI) bevezetése történik, amelyek bevezetésével a város és vidéke közötti együttműködés kiteljesedhet, alkalmat kínálva arra, hogy az ezekkel az eszközökkel élő térségek újrafogalmazzák egymáshoz való viszonyukat és munkamegosztásban elfoglalt szerepüket. Általános probléma, hogy a vidék települései forráselvonóként tekintenek a városokra, míg ez utóbbiak számos betöltendő funkció sokaságával magyarázzák fejlesztési-fenntartási igényeik nagyságát. A különböző szintű együttműködések segítik - komplementer feladatok megfogalmazásával - a kölcsönös előnyökön alapuló partnerséget. A fejlesztési programok hatékonyságának növelése A különböző szintű és területi kiterjedésű fejlesztési programok eredményessége érdekében szükséges a közös alapelvek lefektetésén és a szándékok egymásra épülésén túl azok társadalmasítása, elfogadtatása. A közösségi tudatformáláshoz, a távlatos gondolkodás alátámasztásához a döntéshozatal lényeges eleme a reálfolyamatok megértése, elhelyezése az országos rendszerben. Egy, a fenntarthatóság értékelését szolgáló monitoring hálózat a társadalmi érdekeket emeli közös nevezőre, segítve a széleskörű informáláson keresztül a térségi kohéziót, együttműködést a parciális érdekérvényesítéssel, a fejlesztések párhuzamosságával és ad-hoc jellegével szemben. A helyi társadalom tájékozottságának növelése elengedhetetlen feltétele az együttműködések kialakulásának. A tájékozottság érzését növeli a lakosság bevonása a helyi és térségi fejlesztési folyamatokba, erősítve ez által a környezettudatosságot is. A fejlesztési programok hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a kitűzött célok és a tervezett beavatkozások mennyiben tükrözik a helyiek saját környezetükkel, jövőképükkel kapcsolatos elvárásait. Fenntarthatóság A rendszer jellegű problémák rendszer jellegű megoldásokat követelnek. A fenntarthatóság elve alapján: az a projekt a még elfogadható, ahol az egyéni (szűkebb közösségi) haszon nem okoz társadalmi költségeket. 3 A fenntarthatóság mérése bonyolult összefüggésrendszeren keresztül lehetséges ugyan, ám tekintettel a fejlődés integratív voltára, az aggregált indikátorokkal történő megközelítés rendre vagy a környezeti, vagy a társadalmi, vagy a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe. 3 Dr. Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés (Miskolc, 2001) 16
Ezért a fejlesztések fenntarthatóságát csak elvként lehet meghatározni, ahol a környezeti, társadalmi és gazdasági érdekeket egyforma súllyal és távlatosan kell mérlegelni. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is. Az Amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ez az alapelv jelenik meg az EU 2020 IX. tematikus célkitűzéséhez A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem - tartozó 6) beruházási prioritásának A nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem elvében. Fejér megye fejlesztéspolitikájának alapelvei közé tartozik az esélyegyenlőség biztosítása, hiszen a társadalmi-gazdasági fejlődés nem mehet végbe a térségi kohézió erősítése nélkül, ami az esélyegyelőség biztosításával érhető csak el. II.3. Átfogó és stratégiai célok A/ átfogó cél: A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó innovatív társadalom megteremtése A.1. stratégiai cél: Hálózati együttműködések fejlesztése A 2014-2020 tervezésnek Magyarország és ezen belül Fejér megye úgy indul neki, hogy az egész közigazgatást érintő jelentős változások zajlanak az intézményrendszer, valamint a feladat- és hatáskörök területén is. A 2007-2013 közötti időszak tapasztalatait is figyelembe véve számos probléma adódott a pályázati rendszer bonyolultságából, finanszírozási problémákból, az inadekvát és ad-hoc jellegű forráselosztásból. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb változása az integrált típusú fejlesztések finanszírozásának irányába történő elmozdulás, értve ez alatt a térségi, ágazatközi és a különböző alapok közötti komplexitás igényét. A fejlesztések hatékonyságának egyik fontos alapfeltétele a különböző szintű együttműködések erősítése lesz, amit a megyei konzultációs fórumok és a pályázatsegítő információs központok támogathatnak. Emellett a kiélezett piaci versenyben új versenyelőnyök bevezetésére van szükség, amelyek nagy része a térségi komparatív előnyökhöz kötődik, vagyis a belső erőforrások mozgósítására támaszkodik. Az egyre markánsabb helyi/területi gazdasági érdek érvényesítéséhez is tartós partnerségre van szükség, úgy a vállalati, mint civil és önkormányzati szinten. 17
További lehetőségek rejlenek a nagytérségi együttműködésekben. Ezek elterjedése kitágítja az adminisztratív határokkal mesterségesen elválasztott közös tradíciójú, érdekeltségű területek közötti tapasztalatcserék, közös fellépések lehetőségeit, nő az információáramlás, valamint a párhuzamosságok kiküszöbölésével a beavatkozások hatékonysága. Elsősorban fontos a szomszédos megyékkel történő kooperáció és a megyei jogú városok és a megye közötti folyamatos partnerség. Fejér megye számára nemzetközi szinten is kiemelkedő nagytérségi kapcsolatot az EU Duna Makro-regionális stratégiai partnerségek jelentik. Ezen kívül tovább kell erősíteni a gazdasági kapcsolatokat a Győr Komárom Tatabánya Mór Székesfehérvár Dunaújváros - Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterben, Székesfehérvár- Veszprém- Ausztria felé, illetve az M7-es autópálya mentén, a Budapest-Balaton tengelyen, a Velencei-tó és Váli-völgy irányában. A.2. stratégiai cél: Vállalkozó innovatív társadalom ösztönzése Fejér megye népessége, gazdasági-jövedelmi viszonyait tekintve országos viszonylatban is kedvező helyzetben van. Ennek ellenére a humán területnek is nagymértékben kell részesednie a fejlesztésekből, mivel egyrészt a megyén belül eltérő fejlettségű térségek, települések vannak, másrészt a gazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a lakosság szaktudásának, képességeinek, kreativitásának folyamatos gyarapítása. Az emberek kiszolgáltatottságát csökkenti a diverzifikált és a kor követelményeinek megfelelő tudás. E feltételek teljesítéséhez Fejér megyében adott az intézményi háttér, így ezek korszerű infrastrukturális, szervezési és együttműködési kereteinek biztosítására van szükség. A versenyképes szaktudás eléréséhez növelni kell a vállalatok és az oktatási intézmények közötti partnerséget, fejleszteni kell a szakképzést, felnőttképzést. A felsőfokú oktatási intézményekben el kell terjeszteni a duális képzést, amely biztosítaná a fiatalok diploma utáni megyén belüli elhelyezkedését. Bővíteni szükséges a szakképzések körét a vállalkozási ismeretekkel, az agrártérségekben a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, megújuló energia ismeretekkel, valamint rekreációs oktatási programok kidolgozásával a lokális szakmai identitás elsajátításához. A szakképzési programok már ma is igazodnak a térségben található vállalatok és a munkaügyi központ által jelzett igényekhez, ennek folyatatása a jövőben is szükséges. Fejér megye egyik nagy helyzeti előnye - hogy a fejlett Közép-magyarországi régióval határos konvergencia régió. Emiatt az itt található technológiai, innovációs és kutatási kapacitások, szemben a központi régió kutatóhelyeivel, továbbképzési központjaival, magas támogatáshoz juthatnak a strukturális alapokból. Fejér megye pozíciójának megőrzése érdekében alapvető fontosságú az innovációs bázisok, a kutatások (kutatóintézetek, főiskolák) támogatása, a vállalkozói kompetenciák fejlesztése és az info-kommunikációs lehetőségek bővítése agglomerációs tudásközpontok alapításának elősegítésével, elsősorban a felsőfokú képzést nyújtó városokban, ill. kutatóhelyeken (Székesfehérvár, Dunaújváros, Martonvásár), komplex egyetemi- és tudásközpontok kiépítésével, hálózatos együttműködésük elősegítésével. 18
Az intelligens szakosodási stratégia 4 alapján a megye és a régió kitörési pontja lehet a villamosmérnöki, informatika, az anyagtechnológia és kapcsolódó műszaki területek (Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központja, Dunaújvárosi Főiskola), a társadalomtudományok (Kodolányi János Főiskola), valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó, a gyakorlati megvalósítást is magába foglaló alap-, módszertani és alkalmazott komplex kutatások megerősítése (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár). A.3. stratégiai cél: Befektetés az emberekbe A testileg és mentálisan egészséges társadalom egy térség fejlesztésének előfeltétele. Ennek érdekében meg kell teremteni az egészséges élet alappilléreinek a testi egészség, a családi kötelékek és a közösséghez tartozás biztonságát. Ezt elősegítendő az egészségügy fejlesztésekor ki kell alakítani a betegközpontú ellátási rendszert (Móri Városi Kórház és Rendelőintézet, Szent Pantaleon Kórház Dunaújváros, Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Székesfehérvár, Fejér megye teljes szakellátása öt településen és számos telephelyen), ahol nagy hangsúlyt kap a prevenció, illetve a korszerű járó-beteg ellátás. A családok segítésére szintén preventív, szülő- és családsegítő szolgálat kialakítása szükséges. Elengedhetetlen az oktatási, szociális, egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Külön hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű csoportok fogyatékkal élők, mentális és szenvedélybetegek és családjaik - segítésére, a társadalmi kirekesztés csökkentésére, valamint a pedagógiai szakszolgálat és az autizmussal élők ellátását támogató megyei bázisintézmény fejlesztését. Ehhez a speciális nevelési igényű gyerekek oktatási-nevelési programjainak kidolgozásával és megvalósításával is hozzá kell járulni. A fenntartható fejlődés, értékeink megőrzése szempontjából távlatosan megtérülő befektetés az egészség- és környezettudatos életmód széleskörű terjesztése, valamint a diákság szemléletformálása a köznevelési programokon, erdei iskolákon és pl. a Duna parti településeken a vízijártasság szabályainak elsajátításán keresztül. A közösségi tudatformáláshoz, térségi kohézió erősítéséhez a helyi, kisközösségi identitás fejlesztésén keresztül vezet az út. E célok eléréséhez szintén a speciális nevelési programok kínálnak lehetőséget, továbbá a nemzetiségi (pl.: sváb) hagyományokhoz, helyi sajátosságokhoz kapcsolódó közösségi programok szervezése, bővítése. A kulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális értékek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, közösségfejlesztő, felzárkóztatást segítő, valamint a kompetenciafejlesztéshez, versenyképesség biztosításhoz hozzájáruló szerepének kiaknázása szükséges a kulturális intézmények bázisán. Kapcsolódva az elmaradott térségek felzárkóztatásához, a komplexitás növelése érdekében elsősorban a hátrányos helyzetű vidéki térségekben igényel hatékony beavatkozásokat. B/ átfogó cél: Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme 4 RIS3 Intelligens Szakosodási Stratégia Közép-dunántúli Régió (Egyeztetési anyag) Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, 2013. 19
B.1. stratégiai cél: Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása A lakókörnyezeti fejlesztések, a településkép javítása segíti a vonzó és élhetőbb környezet megteremtését, növeli a helyi társadalom kötődését. Fejér megye a Közép-dunántúli turisztikai régióba tartozik. Tranzitterülete számos turisztikai áramlatnak. Természeti-táji és épített környezeti értékei és ezek bemutatását szolgáló intézményei révén a turizmus számára kedvező vonzerő kínálattal rendelkezik. Ilyen vonzerők Fejér megye változatos tájai (Vértes hegység, Velencei-tó térsége, Dunamente, Sárvíz-völgy, Szent László patak völgye, Váli víz völgye), kulturális és épített örökségi értékei (barokk és klasszicista főúri kastélyok történeti kertekkel, Székesfehérvár és Mór történelmi városközpontjai, számos műemlék templom és népi építészeti emlék, a magyar államalapításhoz kapcsolódó emlékek, nemzeti emlékhelyek Székesfehérvár Romkert, Pákozd katonai emlékhely -, római kori régészeti emlékek (Gorsium és térsége, Dunai Limes). Sajnos azonban ezek a feltételek a helyi közösségek számára a kedvezőtlen állapot, diszfunkció, gazdasági problémák miatt nehezen kamatoztatható társadalmi, gazdasági, kulturális erőforrások. Ennek elsősorban az életkörülmények alakításában lenne szerepe, hiszen a lakosok jól léte nélkül nehezen képzelhető el a települések szerves turisztikai fejlesztése. A természeti és kulturális örökségi adottságok helyi tudatosítása növeli a kohéziót és előtérbe helyezi az értékvédelmet, melyek csupán ezek után alkalmasak arra, hogy a települések az értékek megőrzése mellett az itt élők számára előnyt teremtsen a sajátos adottságaikból. Az épített örökség olyan erőforrás, amely a múlt emlékeire és értékeire alapozva alkalmas a jövő építésére, továbbá gazdasági jelentőségén túl a közösségépítésben is fontos szerepet tölt be, egyben a kulturális sokszínűség forrása, a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások megjelenését, megerősödését indukálja, valamint a kreatív ipar megerősödését is igényli. A turizmus fejlesztési irányait hozzáigazítva a többi gazdasági tevékenységhez (helyi speciális mezőgazdasági termékek, kis- és kézműipari szolgáltatások stb.), növeli a helyi multiplikációt a vidéki térségekben. Hatása megmutatkozik a gazdaság diverzifikációjában, a turisztikai szolgáltatások bővülésében, a hagyományok felelevenítésében, a természeti-kulturális értékek tudatos fenntartásában, megőrzésében. B.2. stratégiai cél: Természeti erőforrások védelme A társadalom és a gazdaság egészséges fejlődésének energiáját kiegyensúlyozottan működő, szennyeződésektől mentes természeti környezete biztosítja. A megyét sújtó antropogén beavatkozások negatív hatásainak semlegesítése komplex megközelítést igényel: egyes elemeinek javítása, egy összehangolt tevékenységsor részeként szolgálja a pozitív vízháztartást és a stratégiai vízkészletek (vízkár-elhárítási, ökológiai, földhasználati, vízminőségi, illetve lakossági- és készletgazdálkodási jellegű) védelmét és fenntartható hasznosítását. Komplex vízgazdálkodási fejlesztést igényel a Velencei-tó vízpótló rendszere, hiszen a tó terhelése szempontjából kedvezőtlen a déli part agglomerálódása, továbbá egyre halaszthatatlanabb a tó egészének komplex rehabilitációja, a part- és vízvédelem. A Séd- Nádor-Gaja vízrendszer megfelelő működtetése és fenntarthatósága érdekében szükséges a jelentősebb befogadók rehabilitációja. A mintegy 2800 hektáros vízrendszer 20