A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA 949. szám 2013. október 13. Évközi 28. vasárnap Lk 17, 11-19 Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak, és hangosan így kiáltottak: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!'' Ő rájuk tekintett, és így szólt hozzájuk:,,menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak.'' Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hangos szóval dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És ez az ember szamaritánus volt. Jézus megkérdezte:,,nemde tízen tisztultak meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?'' Aztán hozzá fordult:,,kelj fel és menj! Hited meggyógyított téged.'' Valahol olvastam, hogy a mai Spanyolország területén található egy régi római vízvezeték. Valamikor a Krisztus utáni II. században, abban az időben építették, amikor a terület a Római Birodalomhoz tartozott. A kőből és téglából épült, több kilométer hosszú, boltíves építmény a hegyekből szállította a vizet a városba. A város lakóit sok évszázadon keresztül látta el friss vízzel. A XX. században a település vezetése felfedezte, hogy nekik milyen
2. FELSŐVÁROS 2013. október 13 nagy kincsük van. Azt mondták: "Meg kell őriznünk ezt a régi vízvezetéket az utókornak! Nem szabad tovább használnunk, nehogy tönkremenjen." Aztán elhatározták, hogy új, modern vízvezetéket építenek drága pénzen. Amikor az új csőhálózat elkészült, a régit kiiktatták a rendszerből. Néhány év múlva a régi vízvezeték teljesen kiszáradt. A nyári forróságban a kiszáradt habarcs kipotyogott a kövek és a tégla közül, s az építmény több helyen összeomlott. A víz 1800 éven keresztül életben tartotta a vezetéket, amikor viszont megszűnt, az építmény teljesen tönkrement. Ehhez a vízhez hasonlít életükben a hála. A hála ott húzódik az Istennel és az emberekkel való kapcsolatunk mélyén. Sokszor nem is vesszük észre jótékony, éltető hatását, de ha hiányzik, menthetetlenül összeomlik kapcsolatunk Istennel és embertársainkkal. Az igazi hála ugyanis több mint udvariasságból mondott egyszerű köszönetnyilvánítás. És több mint egy jól nevelt ember köszönete. A hála az az alapvető emberi magatartásunk, amellyel az Istennek és az embereknek tartozunk mindazért a jóért, amit Tőle, illetve tőlük kapunk. Emberként minden nap rácsodálkozunk azokra az ajándékokra, amelyeket Istentől vagy az emberektől kapunk, s amelyeket sok esetben nem is tudunk viszonozni. A legkevesebb tehát az, hogy legyünk hálásak mindenért! Mert a hálátlanság mély sebet üt és igen nagy fájdalmat okoz annak, aki a másikért valamilyen jót tesz. Növeld bennünk a hitet! - fordultunk Jézushoz az apostolokkal együtt az elmúlt vasárnapon, ma pedig szívünk háláját szeretnénk elé hozni. Tíz leprásról, tíz meggyógyított emberről hallottunk az evangéliumban, akik közül kilenc sajnos hálátlannak bizonyult, s csak egyikük volt hálás gyógyítójának. Jézusnak is fájt a hálátlanság. Keserűen kérdezte meg az egyetlen visszatért embertől: "Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?" (Lk 17,17-18). Íme, néhány gyakorlatai tanács, hogy sose essünk a hálátlanság bűnébe, hanem a hálaadás által erősítsük kapcsolatunkat Istennel és az emberekkel: 1. Hálánkat mindig fejezzük ki szavakkal! Nem elegendő az, ha a köszönet szívünk mélyén meghúzódó érzés marad, s arról csak mi
2013. október 13. FELSŐVÁROS 3. magunk tudunk. A hála kifejezése nem megalázó. Alázat mindenképpen szükséges hozzá, de nem megalázó. 2. Hálánkat kifejezhetjük szolgálatunkkal is. Gondoljunk csak a jerikói vakra, Bartimeusra, aki miután visszanyerte szeme világát, Istent magasztalva követte Jézust az úton (Lk 18,43). Istenszolgálatunk hálánk egyik megnyilvánulása a hit, a remény és a szeretet isteni adományaiért. 3. Az adakozás is hálánk egyik megnyilvánulása lehet. Azzal mondunk Istennek köszönetet a tőle kapott javakért, hogy segítjük, támogatjuk rászoruló embertársainkat. Végezetül, ne feledkezzünk el arról, hogy a szentmise, az eucharisztia ünneplése egyéni és közösségi hálaadás Istennek. A görög eucharisztia szó ugyanis hálaadást jelent. Fiatalok néha csodálkozva kérdezik, hogy tulajdonképpen miért járunk vasárnap szentmisére? Többféle választ adhatunk erre a kérdésre, hiszen számos okunk van erre. Ezek közül az egyik az, hogy azért veszünk részt az istentiszteleten, a hálaadó áldozaton, hogy ezzel is kifejezzük hálánkat Istennek, akinek minden jót köszönhetünk. Isten látásának tapasztalata. Az emberiség vallástörténetében, a fejlettebb kultúrákban leginkább úgy ábrázolják Istent, mint akinek körös-körül szeme van. Ő maga a látás. Isten a szem. Ő mindent lát. (A keresztény művészetben is megjelenik.) Mindebből azt az ős-tapasztalatot vonhatjuk le, hogy tudjuk, Valaki ismer, Előle nem tudunk elrejtőzni. Tudjuk, hogy életünk leplezetlenül, az elrejtőzés esélye nélkül nyitva áll az isteni Tekintet előtt. Életünk figyelemmel kísért élet. Az Ószövetség egyik legszebb zsoltára ezt a tapasztalatot formálta imádsággá: Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem, tudod, hogy ülök-e vagy állok. Gondolataimat látod messziről, látsz, ha megyek vagy pihenek.
4. FELSŐVÁROS 2013. október 13. Minden utam világos előtted. A szó még nincs nyelvemen, s lám, az Úr már tud mindent. Elölről és hátulról közrefogsz, s a kezed fölöttem tartod. Csodálatos ezt tudnom, olyan magas, hogy meg sem értem. Hová futhatnék lelked elől? Hová menekülhetnék színed elől? Ha felszállnék az égig, ott vagy. Ha az alvilágban tanyáznék, ott is jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a legtávolibb partokon szállnék le, ott is a te kezed vezetne, és a te jobbod tartana. Ha azt mondanám: Borítson el a sötétség, és az éj úgy vegyen körül, mint máskor a fény: neked maga a sötétség sem homályos, s az éj világos neked, mint a nappal. (Zsolt 139,1-12) Erről a szem előtt levésről az embereknek más-más véleményük van. Akad, aki olyan kívülálló, kellemetlen szemlélőt lát benne, aki zavarja őt. Az életterében korlátozónak érzi jelenlétét. Ez az érzés elkeseredéssé változhat, s a Tanúval szembeni szenvedélyes harccá fokozódhat, hiszen szerinte Isten irigyli személyes szabadságát és ezért saját akaratának korlátozhatatlanságát érezteti vele. Ennek az ellentéte is megtörténhet. Az az ember, aki a Szeretethez kötődik, ebben az őt körülvevő jelenlétben olyan elrejtettségre talál, amely után egész lénye vágyakozik. Ebben látja végső magányának legyőzését, melyet egyetlen ember sem képes önmagában felszámolni. Isten meghitt jelenlétében rátalál a bizalom alapjára, s ez élteti őt. Itt dől el az Isten létére adott válasza az embernek. Minden azon múlik, hogyan szemléljük az életet. Vajon láthatatlan akar lenni, csak egymaga szeretne létezni, vagy pedig elfogadja elégtelen voltát, és hálás Annak, Aki minden magányát hordozza?
2013. október 13. FELSŐVÁROS 5. Sokféle oka lehet annak, hogy az ember életében az első vagy a második döntési lehetőség valósul e meg. Többnyire azon a tapasztalaton múlik, hogy a Másik számomra szeretetként, vagy fenyegetésként jelenik e meg. Attól is függ, hogy korábban milyen Istennel találkoztam, rémisztő bíróval, aki ítélkezik, vagy a teremtő szeretettel, Aki minden körülmények között vár reám. Az Istenkép tartalma eldönti, hogy az ember Istenről való tudása kibontakozik e valaha, vagy sem. Ó.J. EMBER, EGYHÁZZENE, LITURGIA 146. Rózsafüzér Királynője A kereszténység első századaiban már használtak olyan tárgyakat, amelyek az imádság számlálására voltak alkalmasak. A korai idők legismertebb imafüzérét a Jézus-ima mondására használták és használják ma is (ez az eszköz az ún. komboszkinion vagy csotki). Remete Szent Pál arról számol be, hogy imádság közben magokat vagy kavicsokat használt az imák számolására. A rózsafüzér nem új találmánya a kereszténységnek, hiszen a pogány vallásokban is megtalálható volt. A hagyomány szerint Szent Domonkos volt az első, aki a mai értelemben vett rózsafüzért készített, mégpedig valóban összepréselt rózsaszirmokból. A Rózsafüzér Királynőjének ünnepe viszonylag újabb keletű. Az 1540-es években Spanyolországban már megülték; Rómában az eredetileg domonkosrendi Szent V. Piusz pápa rendelte el 1571-ben, a lepantói csata győzelmének emlékeként. A lepantói csata a katolikus és a Földközi tengeren hódításra készülő török hajóhad közötti tengeri ütközet volt, amelyben a törökök jelentős túlerővel rendelkeztek. A pápa az egész világon elrendelte a rózsafüzér imádkozását. Közvetlenül a csata előtt a katonák közösen imádkoztak, majd papjaiktól feloldozást nyertek, mire a keresztények számára kedvező módon váratlanul megfordult a szél, és a túlerő felett ennek segítségével győzedelmeskedtek. Ennek emlékére rendelte el Szent V. Piusz pápa az ünnepet néven, mert a győzelmet az egész világon a Boldogságos Szűz Máriának tulajdonították.
6. FELSŐVÁROS 2013. október 13. Az ünnepnek magyar vonatkozása is van. 1715-ben a törökök megszegték a karlócai békét, ezért VI. Károly császár Savoyai Jenőt küldte ellenük 64 ezer emberrel. A törökök 150 ezren vonultak Pétervárad ellen (ma Petrovaradin, Vajdaság, Szerbia) Ali pasa vezetésével. Savoyai Jenő és Pálffy János Péterváradnál 1716-ban megsemmisítő vereséget mért a török seregre, ennek emlékére XI. Kelemen pápa az egész latin egyház számára kötelezővé tette Győzelmes Boldogasszony ünnepét. A Rózsafüzér Királynője elnevezést csak 1960-ban, Boldog XXIII. János pápa idejében kapta az ünnep. A rózsafüzért amolyan kis zsoltároskönyvnek is nevezhetjük, hiszen a régi időkben az írástudatlan szerzetesek, akik a szent offícium (zsolozsma) végzésére voltak kötelezve, írástudó társaikat csak nehezen tudták követni, ezért megpróbálták utánuk mormolni a hetente elimádkozandó 150 zsoltárt. Később a rózsafüzér 150-szer elmondott Üdvözlégy-e töltötte be ezt a szerepet, és nem véletlenül azonosították a 150 Üdvözlégy elimádkozását a 150 zsoltárral. Az imádság egyszerűen követhető volta miatt az egész világon elterjedt. A rózsafüzér elsősorban elmélkedő imádság, melyben a rózsafüzér szemei csupán arra szolgálnak, hogy minden titok azonos mértékben forduljon elő az imádság folyamán. Mivel a rózsafüzér titkai az Istenszülő Szűz Krisztushoz kapcsolódó egész életét felölelik, ez az imádság különösen alkalmas arra, hogy kialakítsuk magunkban a bibliás, máriás, krisztusi lelkületet, és mindinkább ragaszkodjunk a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriához, akinek szeretete által elnyerhetjük az ő Szent Fiának kegyeit. Dr. Alácsi Ervin János tábori lelkész, százados szentbeszéde nyomán lejegyezte Aranyosi-Vitéz Gellért
2013. október 13. FELSŐVÁROS 7. Gyereksarok Szabó Magda Bárány Boldizsár (6) Merre tart? Tán hazamegy, hol az anyja várja? Dehogy megy, ott lépeget a másik irányba. Vállán uzsonnáskosár Vajon mi van benne? Mit tett bele mamája? Megéhezett, enne. Gyere csak, te kis kosár! bontogatja Boldizsár, s megörül, hogy látja: nyolc fahéjas fűpogácsát rejtett a kosárka. Fűpogácsa? Nagyszerű! Ez kell a bendőnek! Nekiindul Boldizsár a kerek erdőnek. Az erdőben szorgoskodnak, munka pezseg szerte, jár a Harkály ács kezében a harkály-szekerce. Pók Adorján műhelyében szálat gombolyítnak, hangya fiúk, hangya lányok bábokat gurítnak. Cinke Csaba kottából fújja furulyáját, Csiga pallér most vakolja egyablakos házát, senki sem ül tétlenül, henye nyugalomba; lyukas sárga esernyőjét foltozza a gomba. Szitakötő lisztet szitál a déli kalácsba, mozog a kis földtúrás, dolgozik a bánya, a prémkucsmás vakondok lenn a földet vájja. Dolgozik itt mindeki, nem ül tétlenül, Ki az, ki a tisztáson lomhán elterül? Puha pázsit alatta, a kosarát kirakja. Jaj de jó a fűpogácsa, milyen friss, porhanyó, s az a sok fahéj belében, az is jaj be jó! Csakhogy kevés nyolc darab, ez ám nagy hibája Kiürült a kis kosár, belefér a láda. Hej, ha tudná Ponty Ferenc és szép Piroska lánya, hol van a száz buborék? Uzsonnáskosárba! Most aludni kellene, forgolódik, ásít, karjára dől Boldizsár, jó puha a pázsit. Szunnyad is már, ráborul árnya egy bükkfának, ám egyszer csak csattcsatt-csatt, éktelen zaj támad. Zeng a tisztás, zeng a fa, mint a zivatar, emelkedik Boldizsár: Ki az? Mit akar? Valami gyors, illanó, barna ruhás, villanó, könnyű, mint a lenge toll, mint a labda, pattanó, kis kezében poroló, az ugrándoz itt. Éppen takarít. Mind kirakta a tisztásraa bútorait, a ruhákat meg a paplant, porolóval rájuk csattant, száll a por az égre. Szorgalmas egy menyecske! dicséri meg a lepke. Arcába fut vére: tűzpiros lesz a szép szótól a nagy hírű Mókus doktor ifjú felesége. Szorgalmas egy menyecske? duzzog Boldizsár épp most szenderültem el, hát nem ideáll? Jól kiválasztottam, szép kis pihenő, ebben a bükkfában van a rendelő. Ki van írva hapci, hapci! prüszköltet a por most: DOKTOR MÓKUS DÁNIEL fő sebész szakorvos.
SZENT MIKLÓS TEMPLOM HIRDETÉSEI 2013. október 13. Évközi 28. vasárnap 1. Hétköznapokon 7,30-kor közös zsolozsma, 18 órakor szentmise a templomban. 2. Október hónapban minden este rózsafüzér ájtatosságot végzünk az esti szentmise előtt. Keddi és szerdai napokon 17:20-kor, a többi napon 17 órakor kezdődik az ájtatosság. 3. Szerdán délután 16,30-kor bibliaóra Artur atyával a hittanteremben. 4. Szombaton és vasárnap este a szokott imaórák elmaradnak, helyettük 17 órakor rózsafüzér ájtatosság lesz. 5. A Szent Ferenc oltárra kihelyezett kosárba továbbra is várjuk a tartós élelmiszer adományokat a szegények javára. Köszönjük a hívek nagylelkű segítségét. 6. Október 20-án, jövő vasárnap Cseh Péter Mihály atya vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart az idei riói világifjúsági találkozóról a kolostor nagytermében. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 7. Jövő hétvégén nagyszabású jótékonysági estnek ad otthont templomunk. A Napfényes Gyermekarcok címet viselő koncert a Szőregen található Gemma Szociális Szolgáltató Központ és Fejlesztő Iskola javára szerveződik. Az iskola autista és súlyosan, halmozottan sérült gyermekeket nevel, az esemény célja az ő erkölcsi és anyagi támogatásuk. Számos fellépő jelentkezett e nemes célt támogatni, többek között a SZTE Universitas Szimfonikus Zenekara; a Juhász Gyula Pegadógusképző Kar Gyakorló Iskolájának Bartók Béla Gyermekkórusa; Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekes; Kuzma Levente orgonaművész és sokan mások, pl. autizmussal élő fiatalok is fellépnek. Az est háziasszonya Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekes. Szeretettel várjuk a Kedves Híveket e nemes cél támogatására! Kiadja a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia 6721 Szeged, Munkácsy u. 7-9. T: 62/452-868, +36 20/82-32-484 e-mail: plebaniafelsovaros@invitel.hu honlap: www.szegedfelsovaros.hu