A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1989. Összeállította Máté Jakab

A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1989 Összeállította Máté Jakab

TARTALOM I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen 217 nyelvként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kívül. Idegen nyelvek oktatása magyarok számára.) II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, ma- 220 tematikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kommunikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermeknyelv kérdései) III. Bibliográfia 221 IV. A fordítás elmélete és gyakorlata 222 V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) 222 VI. Helyesírás (írástörténet) 222 VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) 223 VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának 224 nyelvi/nyelvészeti kérdései) IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Meg- 224 emlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konferenciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) X. Névtan " 228 XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) 233 XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet 235 XIII. A nyelvi kölcsönhatás kérdései (Két- és többnyelvűség. Kontrasztív nyelvé- 238 szét, tipológia, areális nyelvészet) XIV. Nyelvtan (alaktan, mondattan, szóképzéstan) és szövegtan 239 XV. Nyelvtörténet és etimológia (Az irodalmi nyelv története) 242 XVI. Stilisztika, műelemzés, verstan, retorika, hermeneutika 244 XVII. A szaknyelvek, a terminológia és a gyermeknyelv kérdései 246 XVIII. Szótárak * ^ XIX. Az 1989-ben ismertetett nyelvészeti munkák 248

I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen nyelvként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kívül. Idegen nyelvek oktatása magyarok számára.) ÁBRAHÁMNÉ JOBBÁGY Ilona: Nyelvoktatás videóval. = Köznevelés 1989. 3. sz. 20-21. * BÁCSKAI Mihály: Magyar kultúra és műveltség a strasbourgi egyetemen. = HungOkt 1987. l.sz. 86-88. BAGI Ferenc: A -val, -vei (insztrumentáliszi-kommitatívuszi) formák oktatása a magyar mint környezetnyelv tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 68-77. BALOGH Lajos: Tanácskozás az élő nyelvről. = Nyr 1989. 3. sz. 375-377. BARCSAY Zsuzsa: Az eszperantó nyelv transzfer értéke magyarok számára az indoeurópai nyelvek tanulásában és tanításában. = ínyt 1989. 3. sz. 69-78. BÁRDOS Jenő: A legismertebb módszerek az idegen nyelvek tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 88-137. BARTHA Csilla: Adalékok a detroiti magyar közösség nyelvállapotához. = MNy 1989. 2. sz. 230-235. *BÁTHORY Ágnes: A magyart tanuló olasz egyetemi hallgatók nyelvi nehézségei. = HungOkt 1987. 2. sz. 37-47. *BAZSÓ Zoltán: Az országismeret helye és szerepe a külföldi hallgatók magyar nyelvi oktatásában. = HungOkt 1987. 1. sz. 84-86. BENKŐ Loránd: Nemzet és anyanyelv. = Nyr 1989. 3. sz. 262-270.; Ttáj 1989. 9. sz. 81-88. CSÉCSY Magdolna: Új szempontok a magyar mint idegen nyelv funkcionális leírásához. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 48-55. DEME László: Anyanyelv és idegen nyelv konfrontálódása a beszélőben. = ínyt 1989. 6. sz. 175-181. DRESCHER J. Attila: Kis magyar kontrasztivika. = HungOkt 1989. 3. sz. 56-59. ÉDER Zoltán: A magyar mint idegen nyelv tanári szak. ELTE, Bp., 1989. 20 1. (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 17.) EGYED Orsolya: A hungarológiai oktatás kezdetei a lisszaboni egyetemen. (Egy motivációs felmérés és tanulságai.) = HungOkt 1989. 5-6. sz. 32-38. ERDŐS József: A vizuális szemléltetés a magyar idegen nyelvként való oktatásában és A színes magyar nyelvkönyv szemléltetési rendszerének néhány kérdése. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 78-82. FÁBIÁN Györgyné: A Beszélni nehéz!" - a nyelvtanórákon. = ÉA 1989. 1. sz. 10-11. FÜLEI-SZANTÓ Endre: Hungarológia és európaiság. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 3-10. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Komparatív műveltségblokkok. = HungOkt 1987. 1. sz. 23-28. GIAY Béla: A magyar mint idegen nyelv oktatásának helyzete a 80-as évtizedben. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 60-67. GINTER Károly: Hungarológiai kollokvium Brüsszelben. =NyéK74. sz. 1989. 102-103.

218 GINTER Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 486^190. GINTER Károly: Szórványságunk nyelve és tudata Ausztriától Ausztráliáig. = Nyr 1989. 2. sz. 180-195. GINTER Károly-TARNÓI László: Ungarisch für Auslander. 6. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 559 1. GRÁF Rezső: A magyar nyelv a vajdasági iskolákban. = Nyr 1989. 2. sz. 212-215. GUTTMANN Miklós: Az anyanyelvi nevelés és a nyelvi környezet. = Mtan 1989. 4-6. sz. 218-224. GUTTMANN Miklós: A magyar nyelv állapota, oktatása és művelése Szlovéniában. = Nyr 1989.2. sz. 175-180. *HAVAS Ágnes: Az országismeret oktatása a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. = HungOkt 1987. 2. sz. 54-56. *HAVASRÉTI József-HORÁNYI Özséb-TASI Zsuzsa: Vizuális jelek az idegennyelvoktatásban. = HungOkt 1987. 2. sz. 25-32. HIDASI Judit: Az idegennyelvi képzés formái és sajátosságai a Külkereskedelmi Főiskolán. = FoktSz 1989. 6. sz. 352-357. HORVÁTH Mátyás: Az írásbeli közlés fejlődése az általános iskolában. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 3-18. HORVÁTH Mátyás: Az irányított és szabad beszélgetés a magyar mint idegen nyelv óráin. = NyéK 74. sz. 1989. 28-34. HORVÁTH Mátyás: A környezet hatása az újvidéki általános iskolások nyelvhasználatára. = HungKözl 1989. 3. sz. 459^163. HORVÁTH Mátyás: Összefogás a magyar nyelv ügyében. = Nyr 1989. 3. sz. 368-371. A hungarológia oktatásának elmélete és gyakorlata. Válogatás a magyar lektori konferenciák előadásaiból. 2. köt. Szerk. B. Nádor Orsolya, Giay Béla, Varga Márta. Hungarológiai Központ, Bp., 1989. 312 1. (Hungarológiai ismerettár 2.) ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: Amerikai magyarok és magyarul tanuló amerikaiak nyelvhasználata magyar nyelvi tesztek tükrében. = NyéK 76. sz. 1989. 71-76. ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: A magyar nyelvi tudás mérése Amerikában integratív nyelvi tesztekkel. = Nyr 1989. 2. sz. 226-237. KOCSIS Aranka: A csehszlovákiai magyarság jogairól, anyanyelvének használatáról és tudományos életéről. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 363-370. KONTRA Miklós: Túl sok-e az angol szó az amerikai magyarban? = Nyr 1989. 2. sz. 204-211. F. KOVÁCS Ferenc: Megjegyzések a gimnáziumi helyesírás-tanításról. = Mtan 1989. 4-6. sz. 208-218. *KOVÁCS Ilona: A hungarológiai oktatást és kutatást támogató könyvtári program. A külföldi magyar gyűjtemények számbavétele és feltárása. = HungOkt 1987. 1. sz. 13-16. P. KOVÁCS Imre: A helyesírás minden normális képességű gyereknek megtanítható. Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral. = Köznevelés 1989. 10. sz. 3-5. *KÖVES Margit: Magyartanítás a delhi egyetemen. = HungOkt 1987. 2. sz. 21-24. KÖVESDI János: Hungarológiai központ Morvaországban. = ISz 1989. 2. sz. 185-191. LENGYEL Zsolt: Országismeret - Beszédetikett - Szociolingvisztika. = HungOkt 1987. l.sz. 71-74. LIZANEC, Petro N.: Perspektivy razvitija sovjetskoj hungarologii. = SovFu 1989. 3. sz. 192-195.

219 LŐRINCZE Lajos: Nyelvünk sorsa a világban. = Nyr 1989. 2. sz. 129-131. LŐRTNCZE Lajos: Üzenet az anyanyelv hetét ünneplőknek. = Hitel 1989. 24. sz. 36-37. *LUZSKOV, Szergo: Magyaroktatás a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. = HungOkt 1987. 2. sz. 19-21. MEDGYES Péter: The correction of Overt and Covert Errors. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 179-199. MISKA János: Magyarsággyűjteményeink megőrzése. = NyéK 76. sz. 1989. 88-90. MOLNÁR CSIKÓS László: A magyar nyelv helyzete Jugoszláviában. = Nyr 1989. 2. sz. 162-175. NOBEL Iván: Anyanyelvünk tanítása külföldön. = Nyr 1989. 2. sz. 225-228. *ÓDOR László: A komplex országismeret-oktatás szüksége és lehetőségei. = HungOkt 1987. l.sz. 66-71. PAPP Ferenc: Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai, Bp., 1989. 35 1. (Értekezések, emlékezések) PÁSZTOR Emil: Képzelt sajtótájékoztató és szerzői beszélgetés Arany János Toldijának szótáráról. = Mtan 1989. 1-3. sz. 46-52. PETE István: Leksikologija russkogo jazyka dija vengerskih studentov-russistov. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 192 1. PRAZÁK, Richárd: Hungarológia Csehszlovákiában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 11-27. *PRÓKAINÉ SZABÓ Éva-BÓDIS Klára: Magyart tanuló amerikai hallgatók magyarországi részképzésének tapasztalatai. = HungOkt 1987. 2. sz. 33-37. PUSZTAY János: A gyakorlati hungarológia műhelyei. (A Debreceni Nyári Egyetem 60 éves fennállása kapcsán.) = FoktSz 1989. 2. sz. 118-121. *PUSZTAY János: A hungarológia oktatása és kutatása hazai szervezetének helyzete. = HungOkt 1987. l.sz. 9-13. PUSZTAY János: Új német nyelvű hungarológiai kiadvány: Berliner Beitrage zur Hungarologie. = MNy 1989. 4. sz. 497^498. RITOOK Zsigmond: A latintanítás oktatási rendszerünkben. = ínyt 1989. 4. sz. 97-103. ROT Sándor: Az idegen nyelv oktatásáról. = PedSz 1989. 2. sz. 162-169. SANKÓ Gyula: Új eredmények a számítógéppel segített nyelvoktatásban. = ínyt 1989. 1. sz. 12-14. *SÁRKÖZY Péter: A hungarológiai oktatás és kutatás Olaszországban. = HungOkt 1987. 1. sz. 16-23. SASVÁRI Ákos: Új, komplex irodalmi és nyelvi tanmenet a szakmunkásképző iskolák részére II. = Mtan 1989. 1-3. sz. 52-60. S1NKOVITS Ferenc: A nyelvi játékok hatékonysága az általános iskolák anyanyelvi óráin. = Nyr 1989. 2. sz. 215-224. SOMORJAI József-SZENDE Aladár-SZENDE Virág: Aranyhíd. Magyar nyelvkönyv 8-12 éves gyermekek számára. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 240 1. SZABADOS Márta: 10 éves a bloomingtoni magyar tanszék. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 43-47. SZABARI Krisztina: Reform in Ungarn - aus der Sicht des Sprachmittlers. Beitrag zum Abbau vom Sprachbarrieren. = Lingua/Deutsch 3. sz. 1989. 140-147. Z. SZABÓ László: Az anyaföld és a szülőföld vonzásában.- Találkozás Csallóközben. = ÉA 1989. I. sz. II. *SZATHMÁRI István: A stilisztika szerepe az irodalomoktatásban. = HungOkt 1987. 1. sz. 48-54.

220 SZENDE Aladár: Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában. = Nyr 1989. 2. sz. 195-204. SZENDE Aladár: A Földrajzi nevek etimológiai szótára mint taneszköz". = NyéK 75. sz. 1989. 35-44. * SZÉPE György: A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karáról, az ott folyó nyelvi és kommunikációs nevelési programról. '= HungOkt 1987. 1. sz. 29-34. SZILI Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a 19. század első felében. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 115-119. SZIKSZAI Lajosné: Strukturalista eljárások a tanítóképző főiskolai nyelvtantanításban. = Nyr 1989. 3. sz. 340-347. TÓTH Istvánná: Építkezés alapok nélkül? (Az olvasástudás helyzetéről.) = Nyr 1989. 1. sz. 73-75. VAJDA Istvánná: A gimnáziumi fakultáció legújabb formája. = Mtan 1989. 4-6. sz. 157-184. [Magyar nyelvészeti vonatkozásokkal] VÁRADI Tamás: Integrated Analysis of Foreign Language Learners Speech as Revealed in Successive Reformulations of Messages. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 201-263. VEENKER, Wolfgang: Hungarológiai tárgyú nyelvtudományi kutatások az NSZK-ban. = MNy 1989.4. sz. 490^197. II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, matematikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kommunikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermeknyelv kérdései) BACSÓ Béla: A nyelv helye az ember. Hermeneutikai tanulmány. = Je 1989. 6. sz. 589 597. BAGI Ferenc: Egy mondókagyüjtemény darabjairól statisztikai adataik alapján. = HungKözl 1989. 3. sz. 519-525. BAGI Ferenc: A mondókaválfajokról - hangstatisztikai adatok tükrében. = HungKözl 1989. 4. sz. 691-713. BALÁZS János: A latin a Duna-tájon. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 95-140. BALÁZS János: A magyar mint nem indoeurópai nyelv. = Nyr 1989. 1. sz. l-l 1. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelődéspolitika rendszerében. = HungOkt 1987. 2. sz. 3-18. HADROVICS László: A magyar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 7^-6. HELTAINÉ NAGY Erzsébet: A nyelvtudomány kérdéseinek újrafogalmazása. Mai beszélt nyelvi kutatások. = ÉA 1989. 1. sz. 14. HOFFMANN István: Számítógépes helynévvizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 103-107. JUHÁSZ János: A nyelvi norma. = ínyt 1989. 3. sz. 65-69. KÁBÁN Annamária: A szöveg szemiotikai megközelítésben. = NylrK 1989. 1. sz. 69-75. *KÁLMÁN Béla: Le hongrois, langue européenne. = ÉFOu 21. sz. 1988. 141-153.

221 KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete. Beszédünk és személyiségünk rejtett jelrendszere. Kossuth, Bp., 1989. 277 1. KINCSES KOVÁCS Éva: A Nemzetközi Szemiotikai Egyesület IV. kongresszusa. (1989. március 31 április 6., Barcelona-Perpignan.) = Nyr 1989. 3. sz. 377-380. KONTRA Miklós: A magnetofontól a számítógépig. = HungKözl 1989. 3. sz. 399-404. KOUTNY Ilona: Új irányzatok a gépi fordításban. = Nyr 1989. 3. sz. 380-384. MÁTÉ Jakab: Nyelvi és nyelvészeti eszmélkedésünk útjai. Gondolatok Balázs János Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései" című könyvének olvasása közben. = MNy 1989. 4. sz. 468-477. MÁTHÉ Dénes: Nyelvfilozófiai problémák Bretter György írásaiban. = NylrK 1989. 1. sz. 13-21. NEMETZ Tibor-SZÁSZNÉ SIMON Judit: Hiányos szövegek rekonstruálhatósága és a magyar nyelv entrópiája. = MNy 1989. 4. sz. 427 438. Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 404 1. NYIRKOS István: A tulajdonnevek hírértékéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 290-294. RAISZ Rózsa: Mondatszerkezeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 317-338. REMÉNYI Andrea Ágnes: A budapesti szociolingvisztikai interjú kódolási rendszeréről. = HungKözl 1989. 3. sz. 405-416. RÓNA-TAS András: Nép és nemzet. (Viták fogalmakról. Szűcs Jenő emlékének.) = Vság 1989. 6. sz. 1-13. TELEGDI Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.267 1. TÓTH Etelka: A Helyesírási Kéziszótár számítógépes története. = Nyr 1989.4. sz. 441 449. VIDRA Klára: Gyakorisági vizsgálati módszer a szövegszegmentálásban. = MNy 1989. l.sz. 123-127. VIDRA Klára: Szövegleírási módszer a beszélt nyelvi szövegek szegmentálásához. = AAPSz 1989. 113-118. III. Bibliográfia Analecta Linguistica. 1989. 1-2. sz. Szerk. Róna-Tas András. Akadémiai-John Benjamins, Bp.-Amsterdam, 1989. 191, 208 1. HORVÁTHNÉ SZÉLPÁL Mária: Török Gábor munkássága 1954-1988-ig. = AAPSz 1989.9-16. *KÖBÖLKUTI Katalin: Vas megye nyelvészeti irodalma. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1988. 162 1. MÁTÉ Jakab: A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1987. = HungÉrt 1989. 1-2. 175-222. B. NÁDOR Orsolya-GIAY Béla: Ajánló bibliográfia a magyar mint idegen nyelv tanulmányozásához 1945-1988. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 1989. XIV, 138 1. (Hungarológiai ismerettár 3.) PESTI János: Bibliográfia a Baranya megye földrajzi nevei" c. névadattár munkálatainak történetéhez. = BarMűv 1989. 3. sz. 83-84.

222 IV. A fordítás elmélete és gyakorlata DÖRNYEI László: A magyar nyelvű biblia- és zsoltárfordítások. = NyéK 76. sz. 1989. 62-65. HUBIK István: A személynevek fordítása. = ISz 1989. 1. sz. 78-83. KLAUDY Kinga: Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben. = Nyr 1989. 1. sz. 84-93. SZABÓMIHÁLY Gizella: A szlovákból magyarra való fordítás problémái Szlovákiában. = Nyr 1989. 3. sz. 277-283. V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) BAG1 Ferenc: Tollbamondott szöveg hangtani vizsgálata. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 225-250. BÜKY László: A köznyelvi kiejtés szerint! = ÉA 1989. 1. sz. 12. GÓSY Mária: Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 261 1. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 2.) GÓSY Mária: A vizuális észlelés hatása a beszédpercepcióra. = MPSz 1989. 5. sz. 465-481. GÖLLESZ Viktor-SUBOSITS István: Hatvanéves a magyar beszédhangok első röntgenográfiai leírása. = MNy 1989. 3. sz. 374-375. GRÁF Rezső: A derék ifjakban lángolt a hazai nyelv szelleme..." (A helyes, szép magyar kiejtésről.) = ÉA 1989. 1. sz. 13. Proceedings of the speech research 89: International conference. June 1-3. 1989. Org. by the Linguistics Institut of the Hungárián Academy of Sciences. Ed. by Szendrey Tamás. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 398 1. (Magyar Fonetikai Füzetek 21.) VISKOVITS Erzsébet: Általános és gyermeknyelvi hangtan. Budapesti Tanárképző Főiskola, Bp., 1988. 48 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív továbbképzése 9.) WACHA Imre: A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjai beszélt nyelvi szöveg lejegyzésekor. = HungKözl 1989. 3. sz. 381-390. WACHA Imre: A szituáció, a szöveg és a szándék mint a beszéd hangzásának determinánsa. = Nyr 1989. 3. sz. 283-290. VI. Helyesírás (írástörténet) FÁBIÁN Pál: Különírjam? egybeírjam? = Köznevelés 1989. 20. sz. 12-13. FERENCZY Gyula: Napirenden az orvosi helyesírás rendezése. = Nyr 1989. 1. sz. I l ló. HALÁSZ Béla-LŐRINCZE Lajos-KERESZTURY Dezső: Állásfoglalás az orvosi helyesírás ügyében. =Nyr 1989. 1. sz. 16-18. HEGEDŰS Attila: Helynevek a helyesírástörténet és nyelvjárástörténet szolgálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 96-99.

223 JUHÁSZ Irén: A szarvasi rovásírásos tűtartó és megfejtési kísérletei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 27-37. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai, Bp., 1989. 388 1. PÁSZTOR Emil: Egyetemek és főiskolák országos helyesírási versenyei. = Nyr 1989. 1. sz. 69-73. PÁSZTOR Emil: Helyesírásunk alapelvei. = Köznevelés 1989. 32. sz. 11. SZATHMÁRI István: Az idegen szavak toldalékos alakjainak írásáról, helyesírásáról. = Nyr 1989. 4. sz. 506. ÜRÖGI Imre: Helyesírás és társadalom. = Köznevelés 1989. 15. sz. 10-11. VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) BAGI Ferenc: A kommunikációs kapcsolatteremtés és ennek fenntartása a jugoszláviai magyar népi mondókákban. = HungKözl 1989. 3. sz. 471^175. BEZECZKY Gábor: Jelentés a világról. (Jelentéstani kérdések irodalomelméleti szempontból.) = Lit 1989. 3-4. sz. 343-361. GYÖRKÉ Zoltán: Osobennosti semantiki i struktury parnyh slov vengerskogo i russkogo jazykov. ( K voprosu o prinadleznosti parnyh slov k frazeologizmam.) = AAPSz 1989. 63-68. DÖMÖTÖR Ákos: A fehér holló. = Nyr 1989. 3. sz. 352. [Szállóige magyarázat] DÖMÖTÖR Ákos: Tudja, hol szorít a cipő? = MNy 1989. 3. sz. 345. [Szólásmagyarázat] FÖLDES Csaba-NAZAROV, K. N.: O metodike sopostavitepno-tipologicesko analiza frazeologiceskih jedinic (na matériáié vengerskogo, russkogo i nemeckogo jazykov). = AAPSz 1989. 51-62. GYŐRY György: Puns and Other Plays on Words: A Fashionable Trend in Hungárián Youth Publications. = Lingua/English 3. sz. 1989. 45-59. *HANGAY Zoltán: Jelentéstan. Jelentésfejlődés a gyermeknyelvben. Budapesti Tanárképző Főiskola, Bp., 1988. 41 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív továbbképzése 7.) *HANGÁY ZOLTÁN: Szókészlettan, az egyén szókincsének fejlődése. Budapesti Tanárképző Főiskola, Bp., 1988. 43 1. (Továbbképzési fűzetek: pedagógusok intenzív továbbképzése 8.) KICSI Sándor András: Nádiveréb, kásavirág, burján. = Nyr 1989. 3. sz. 349-351. [Szómagyarázat] KIEFER Ferenc: A jelentéskutatás újabb irányzatai. = MNy 1989. 3. sz. 257-271. KOCSÁNY Piroska: Az aforizma és Osvát Ernő. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 145-251. LŐRINCZE Lajos: Okos, mint a turdai kos? = ÉA 1989. 2. sz. 2-3. MARGÓCSY István: Somé Aspects of Hungárián Neology. = HS 1989. 1. sz. 3-7. MAYER Judit: Mi az értelemszerű melléknév pontos jelentése? = Hét 1989. 10. sz. 19-11. MOLNÁR CSIKÓS László: Elavulóban lévő szavak a jugoszláviai magyar köznyelvben. = HungKözl 1989. 3. sz. 495-498. R. MOLNÁR Emma: Az idő jelentése Elek Artúr novelláiban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 231-237.

224 R. MOLNÁR Emma: A szólások és közmondások szemantikai jellemzői. = AAPSz 1989.85-91. PAPP György: Szóláskincsünk mint nyelvi érték. = HungKözl 1989. 3. sz. 507-511. SZÁLAI Katalin: O sovpadenii frazeologiceskih jedinic v razlicnyh jazykah. = SRuss 1989.112-114. SZÁLAI Katalin: Sravnitel'no-sopostaviternyj analiz russkih i vengerskih frazeologizmov. (Opyt frazeologiceskoj razrabotki.) = SRuss 1989. 115-124. SZABÓ Géza: Balassi nyelvváltsága. (Szitkozódásra való utalással összefüggő kérdések.) = ItK 1989. 5-6. sz. 562-565. SZŰCS Judit: Áldotta savamat-borsomat". = Nyr 1989. 3. sz. 351-352. [Szólásmagyarázat] TOLCSVAI NAGY Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 319-327. TÚRI Márta: A konyha, a népi étkezés, sütés-főzés szókincse Kanizsán. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 129-158. VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának nyelvi/nyelvészeti kérdései) BENKŐ Loránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. = MNy 1989. 3. sz. 271-287.; 4. sz. 385-405. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. = Alf 1989. 6. sz. 58-69. HAJDÚ Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. A magyar nyelv finnugor alapjai. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 179 1. IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Megemlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konferenciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) BALASSA Iván: Ötven éve jelent meg először a Magyar Népnyelv. = MNy 1989. 4. sz. 489-490. BEKÉ György: Iskolamesterek és népiskolák a régi Erdélyben. = Köznevelés 1989. 7. sz. 13-14. BEKÉ György: Iskolatörténészek Erdélyben. = Köznevelés 1989. 3. sz. 14-15. BENKŐ Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás magyar nyelvtudományában. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 383-393. BÍRÓ Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfogalom alakulása a 18. század végén. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 143-149. *CS. M.-P. J.: Le sixiéme congrés international des finno-ougristes: Syktyvkar (U. R. S. S.), 24-30 juillet 1985. = ÉFOu 21. sz. 1988. 159-172. ÉDER Zoltán: Honismereti törekvések a 18. század végén az első magyar nyelvű útikönyvben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 170-177.

225 *FÁBIÁN Pál: Tanulmányúton a szófiai Kiiment Ohridszki Tudományegyetemen. = HungOkt 1987.2. sz. 79-81. FUTAKY István: Die Universitat Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 69-76. GÖRCSÖS Mihály: Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán. = Honism 1989.6. sz. 75-78. HERCEGI Károly: A Kazinczy-alapítványról. = ÉA 1989. 4. sz. 11-12. KÁLMÁN Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 410^412. KESZTYŰS Tibor: Bedeutung der Göttingischen Gelehrten Anzeigen fur die Kulturund Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 83-88. *KHO, Songmoo: Részt vettem a II. Nemzetközi Hungarológia Konferencián. = HungOkt 1987. 2. sz. 81-86. [Bécs, 1986. szept. 1-5.] KIRÁLY Péter: Művelődési központok a Duna-medencében. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 197-229. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. - Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18-19. század fordulóján. I. (Szerk. Jankovics József, Kosa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp.-Wien, 1989. 533 1. MARGOCSY István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. A nyelv tudományos és esztétikai szemléletének szétválása. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 190-194. PÁSZTOR Emil: Tízéves az Édes Anyanyelvünk. = Köznevelés 1989. 6. sz. 5. PETTRITS Mária: Ungarische Studenten in Göttingen als Vermittler ungarischen Gedankengutes. Ein Beispiel aus dem 18. Jahrhundert. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 383-290. *P[ERROT] J[ean]: La linguistique au congrés de Syktyvkar: Regard d'ensemble. = ÉFOu21.sz. 1988. 178-180. SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében 1.240-247. SZŰTS László: 5. mezdunarodnyj kongress po vengerskomu jazykoznaniju. = SovFu 1989. 2. sz. 158-160. SZŰTS László: A magyar nyelvészek 5. nemzetközi kongresszusa. = NyéK 74. sz. 1989. 99-101. BALÁZS JÁNOS LŐRINCZE Lajos: B. J. (1914-1989.) = Nyr 1989. 3. sz. 366-368. BÁNHID1 ZOLTÁN SZABÓ Dénes: B. Z. hetvenéves. = MNy 1989. 1. sz. 127-128. DOMOKOS PÁL PÉTER BALOGH Júlia: D. P. P. köszöntése. = Ttáj 1989. 7. sz. 50-56.

226 FÁBIÁN PÁL F. P. - nyelvész. (Önvallomás.) = VasiSz 1989. 2. sz. 204-212. FOGEL, MARTIN WIS-MURENA, Christina: Martin Fogel Johannes Sajnovicsin edeltajana. = Virittaja 1989. l.sz. 1-10. GÁLFFY MÓZES IMRE Samu: G. M. (1915-1988.) = MNy 1989. 2. sz. 254-256. MURÁDIN László: G. M. (1915-1988) = NylrK 1989. 1. sz. 103-104. GELEJI KA TÖN A ISTVÁN KISS Gyula: Négyszáz éve született G. K. I. = BorsSz 1989. 1. sz. 84-86. GRAGGER RÓBERT *RÓZSA Mária: Róbert Gragger, der Begründer der deutschen Hungarologie. = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 197-202. HERCEG JÁNOS PENAVIN Olga: A hagyományőrző és -átadó. (A nyelvész gondolatai H. J. ünneplése kapcsán.) = Üzenet 1989. 7-8. sz. 532-533. JUHÁSZ JÁNOS KÉRI Henrik: J. J. 1925-1989. = ínyt 1989. 6. sz. 191. LAKÓ GYÖRGY VÉRTES Edit: L. Gy. köszöntése 80. születésnapján. = MNy 1989. 3. sz. 380-382. LIGETI LAJOS *LE CALLOC'H, Bemard: Csorna de Kőrös dans l'ouvre de L. L. = ÉFOu 21. sz. 1988. 7-30. *RÓNA-TAS András: L. L. (1902-1987). = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 183-186. MÁRTON JÓZSEF MIKÓ Pálné: M. J. bécsi működése. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 430^133.

227 MELICH JÁNOS KISS Lajos: Ünnepi beszéd M. J. szarvasi emléktáblájának leleplezésekor 1987. szeptember 16-án. = MNy 1989. 1. sz. 121-123. PÉCHY BLANKA KÖVESI Józsefhé: Emlékezés beszédkultúránk áldozatos gondozójára, Péchy Blankára. = Mtan 1989. 1-3. sz. 132-133. [SZENDE Aladár] Sz. A.: Emlékezés Péchy Blankára. = Nyr 1989. 3. sz. 373-374. REUTER CAMILLO PESTI János: R. C. névtudományi munkásságáról. (Értékelés és megemlékezés.) = BarMüv 1989. 3. sz. 61-66. SAUVAGEOT, AURÉLIEN SZATHMÁR1 István: Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk. = MNy 1989. 4. sz. 505-507. SCHLACHTER, WOLFGANG FUTAKY István-VEENKER, Wolfgang: Professor Wolfgang Schlachter zum 80. Geburtstag. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 303-306. SYLVESTER JÁNOS ÉDER Zoltán: Sylvester Grammatikájának utóéletéről. = Nyr 1989. 4. sz. 385-396. V. MOLNÁR Zoltán: 450 éves a Grammatika Hungarolatiná. (S. J. nyelvtanának jelentősége.) = Köznevelés 1989. 37. sz. 13. SZABÓT. ATTILA FAZEKAS Tiborc: Attila Szabó T. (1906-1987) = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 307-309. TEISZLER PÁL BALOGH Dezső: T. P. (1932-1988) = NylrK 1989. l.sz. 104. TEMESI MIHÁLY TOMPA József: T. M. = MNy 1989. 3. sz. 377-380. TÖRÖK GÁBOR BÉKÉSI Imre: Egy autonóm ember köszöntése. (T. G. hatvanéves.) = AAPSz 1989. 5-8.

228 ÚRHEGYI EMÍLIA GREGOR Ferenc: Ú. E. (1909-1988) = MNy 1989. 3. sz. 376-377. VÉRTES EDIT KÁLMÁN Béla: V. E. 70 éves. V. E. munkásságának bibliográfiáját összeáll. Jakab Edit. KLTE, Debrecen, 1989. 17 1. (A debreceni KLTE Magyar Nyelvészeti Intézetének kiadványai 54.) X. Névtan ÁBRAHÁM Imre: Művelődéstörténeti tanulságok Pannonhalma és környéke helyneveiben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 62-65. ÁBRAHÁM Imre: Problémák Nyúl község nevének adatolása és eredeztetése körül. = MNy 1989. 1. sz. 92-93. ÁDÁM Imre: Földrajzi nevekre utaló vezetéknevek Szabolcs megyében a 16. században. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 212-214. ÁDÁM Imre: Szabolcs megye dadái járásának jobbágynevei 1574-ből. ELTE, Bp., 1989. 119 1. (Magyar Névtani Dolgozatok 82.) ÁGOSTON Mihály: A magyar halmaznevekről. Egy doktori értekezés vitájából. = Híd 1989. 10. sz. 1186-1199. ANDRASFALVY Bertalan: Baranya megye földrajzi nevei" és a névtan. = BarMűv 1989. 3. sz. 34-38. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes: Magyar intézménynevek!? = Nyr 1989. 1. sz. 30-34. BACHÁT László: Keresztnévadás az NDK-ban és hazánkban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 317-321. BALÁZS János: Régi magyar földrajzinév-típusok: Levédia-Lőd, Küküllő-Somló. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 65-68. BALÁZS Géza: Tetovált nevek Magyarországon. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 367-370. BALOGH Lajos: Zárt é-zés földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 68-73. BASKI Imre: Kun eredetű nevek a török adóösszeírásokban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 214-217. BARICS Ernő: A Zselic földrajzi neveinek szerb-horvát rétegéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 73-76. BENKŐ Loránd: Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai. Megjegyzések a Dés helységnév eredetéhez. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 76-80. BERTA Árpád: Jenő törzsnevünk finnugor származtatása. = MNy 1989. 4. sz. 447^448. BLASKOVICS József: Becéző nevek. = Hét 1989. 15. sz. 11. BÍRÓ Ágnes: Az utcanévadás problémái az utóbbi tíz év budapesti gyakorlatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 80-83. BOROS Edit: Történeti és mai személynevek a Káli-medencében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 217-220.

229 BURA László: Bogdánfalva személynevei. ELTE, Bp., 1989. 32 1. (Magyar személynévi adattárak 91.) BURUS János: Siclod (Siklód) helynevei. = NylrK 1989. 1. sz. 84-90. *BÜKI SZABÓ József: Bük környékének ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 108 1. (Magyar személynévi adattárak 87.) BÜKY Béla: A lélekfogalom és a lélekmegnyilvánulási tünetek legkorábbi névtani nyomai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 278-282. *CSÁKY Károly: Ipolyfódémes (Ipel'ské Ul'any) személynevei. ELTE, Bp., 1988. 85 1. (Magyar névtani dolgozatok 78.) CSIGE Katalin: Tulajdonnevek a kétkötetes magyar-orosz nagyszótárban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 370-373. CSOMORTÁNI Magdolna: Egy csíki falu állatnevei. = NylrK 1989. 2. sz. 151-160. DEME László: Névterjedelem és névtartozékok. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 282-286. DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex tulajdonneveinek tanulságaiból. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 346-349. DÓRA Zoltán: Kisvác történeti családnevei. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 220-223. EŐRY Vilma: A cím mint tulajdonnév. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 373-376 ; K. FÁBIÁN Ilona: Megjegyzések a Váradi Regestrum neveinek ortográfiájához. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 349-351. FARKAS Ferenc: Jászjákóhalma élő állatneveinek néhány antropomorf vonása. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 377-379. FEHÉRTÓI Katalin: Az Árpád-kori névvonatkoztatás vitás kérdései. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 223-228. FENYVESI László: Kecskemét adózó férfinépességének személynevei (1546-1562). = MNy 1989. 69-82. FÜLÖP László: A Fonai vezetéknév Fonóban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 228-231. FÜLÖP László: Vomamensystem eines deutschsprachungen Dorfes Kercsliget in Ungarn zwischen a. 1722 und a. 1900. = BNF 1989. 1-2. sz. 170-207. GALGOCZI László: Adalékok szitokszóvá vált betegségneveink kutatásához. = AAPSz 1989.69-76. GALGOCZI László: Szent Antal tüze. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 351-355. I. GALLASY Magdolna: Növénynévi alapú régi településneveink. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 83-93. GASPARICS Gyula: Tök község mai kereszt- és becenevei. ELTE, Bp., 1989. 78 1. (Magyar névtani dolgozatok 85.) GUTTMANN Miklós: Változás, elmúlás a vasi földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 93-96. GYARMATH Olga: Irodalmi névadás Sütő András drámáiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 297-300. HAJDÚ Mihály: Az 1773. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114 1. HAJDÚ Mihály: Az 1873. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. ELTE, Bp., 1989. 346 1. (Magyar névtani dolgozatok 81.)

230 HAJDÚ Mihály: A személynevek és egyéb tulajdonnevek gyűjtése, kutatása 1980-1986. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 47-61. HANGAY Zoltán: A névhasználat Rákóczi Zsigmond (1544-1608) levelezésének aláírásában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 231-233. Helynévi adattáraink a tudományos kutatás szolgálatában. (Névtudományi tanácskozás Pécsett, 1988. május 20-án.) = BarMüv 1989. 3. sz. 3. HÉVVIZI Sándor: Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körösök vidékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 99-103. HLAVACSKA Edit: Salgótarján utcanevei. Névtani és rendszertani vizsgálat. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 80 1. (Múzeumi értekező 6.) HORGOSI Ödön: A szláv porond előfordulása földrajzi neveinkben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 108-111. HORPÁCSI Illés: Kultusz és divat szerepe a névadásban, különös tekintettel az Anna és a Mária névre. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 234-237. HORVÁTH Katalin: Még egyszer név szavunk eredetéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 355-359. HORVÁTH Lajos: A zsidó nemzetség nyomában: egy településnév-változtatás története. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 11 l-l 14. HORVÁTH Mária: Pais Dezső tanulmánya Janus Pannonius nevéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 237-241. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Történeti emlékek Barbacs heíynévanyagában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 114-116. *JANKUS Gyula: Az érsekújvári járás keleti részének helynevei. ELTE, Bp., 1988. 158 1. (Magyar névtani dolgozatok 79.) *JANKUS Gyula: Kéménd (Kamenin) család- és ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 40 1. (Magyar személynévi adattárak 86.) JUHÁSZ Dezső: Toponimia és onomatopoezis. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 116-119. KAKUK Mátyás: Születő és kihaló családnevek Kunszentmárton 18-19. századi anyakönyveiből. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 242-245. KÁLMÁN Béla: A Baranya megye földrajzi nevei c. kiadvány névtudományi értékei. = BarMüv 1989. 3. sz. 11-14. KÁLMÁN Béla: A nevek világa. 4., átdolg. kiad. Csokonai, Debrecen, 1989. 246 1. KÁLMÁN Béla: Párhuzamos helységnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 120-123. ( KÁLNÁSI Árpád: A fehérgyarmati járás földrajzi nevei" c. kötet művelődéstörténeti vonatkozásai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 123-126. KÁLNÁSI Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei. KLTE, Debrecen, 1989. 605 1. (Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei 4.) KAVÁSSY Sándor: Ritka nevek a szatmári nemesség 1809. évi inszurrekciós összeírásaiban. = MNy 1989. 1. sz. 97-98. KIEFER Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? In: Névtudomány és művelődéstörténet. 286-290. KIRÁLY Lajos: A névpusztulás okai, a megőrzés lehetőségei a hivatalos helynévhasználatban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 126-129. KISS Lajos: Az európai névtudomány utóbbi másfél évtizede. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 18-31.

231 KISS Lajos: A göcseji Csömödér helységtől a Gyímesi-szoros fölött emelkedő Csülemér hegycsúcsig. = Nyr 1989. 3. sz. 348-349. KISS Lajos: Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. = Nyr 1989. 1. sz. 110-115. KISS Z. Géza: Történelem a földrajzi nevekben. = BarMüv 1989. 3. sz. 39^15. KOLLÁTH Anna: Rum község földrajzi neveinek változása az elmúlt 15 évben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 130-132. KOVÁCS Éva: Személyek és nevek korai Csáth-novellákban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 300-303. F. KOVÁCS Ferenc: Püspökhatvan katolikus névadó szokásairól. = Nyr 1989. 1. sz. 35-46. KOVÁCSNÉ JÓZSEF Magda: Havasalja ragadványnevei. = NylrK 1989. 1. sz. 49-62. KÖRMENDI Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 132-135. KUTRUCZ Mihály: Kisiratos helynevei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 115. LAKATOS Erika: Tata utcanevei. ELTE, Bp., 1989. 97 1. (Magyar névtani dolgozatok 83.) LOVÁSZ György: A természettudományok a földrajzi nevekben. = BarMűv 1989. 3. sz. 56-57. MAGYARLAKI Józsefbe: Kosztolányi névválasztása novelláiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 303-306. MARKÓ Imre Lehel: Az úgynevezett hivatalos" dűlőnevek: Zala megye földrajzi neveinek írásos anyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 135-139. MÁRTON Mátyás: Tengerfenék-képződmények földrajzinév-tára. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 139-143. MARTOS Gizella: Mezőkövesdi személynevek (1548-1683). ELTE, Bp., 1989. 67 1. (Magyar személynévi adattárak 90.) MATICS Pál: Szalkszentmárton ragadványnevei. ELTE, Bp., 1989. 71 1. (Magyar személynévi adattárak 89.) MEZŐ András: A típusváltás: egy fejezet helységneveink élettanából. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 143-146. MOLLAY Károly: Állítsátok vissza Harka nevét. = SoprSz 1989. 3. sz. 225-226. MOLLAY Károly: Névtani tanulságok a Baranya megye földrajzi nevei" c. kötetből. = BarMűv 1989. 3. sz. 15-19. A. MOLNÁR Ferenc: Még egyszer a Surjánfalva, Sürgyefalva t Surdesti névről. = Nyr 1989. 4. sz. 494^97. A. MOLNÁR Ferenc: Névtan, szótörténet és művelődéstörténet. (A gödény és a pelikán szavakról.) In: Névtudomány és művelődéstörténet. 360-367. MOLNÁR Zoltán Miklós: Szombathely környéki földrajzi nevek vallomásai egy élőnyelvi anyag tükrében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 146-150. *MISI Tünde-MÁDI Judit: Abasár ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 41 1. (Magyar személynévi adattárak 88.) M1ZSER Lajos: Női keresztneveink típusai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 249-252. MIZSER Lajos: Női neveink egyik típusa. = MNy 1989. 1. sz. 93-97. CS. NAGY Lajos: Néhány Pest megyei település földrajzi neveinek vizsgálata. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 150-153. NAGY L. János: A nevek szerepe idiómáinkban O. Nagy Gábor gyűjteménye alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 379-382.

232 Névtudomány és művelődéstörténet. A 4. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Városi Tanács, Zalaegerszeg, 1989. 389 1. OROSZ Béla: A névváltoztatásokról. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 252-255. ÖRDÖG Ferenc: Az első magyarországi népesség-összeírás (1745-1771) mint névtudományi és művelődéstörténeti forrás. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1.434-437. ÖRDÖG Ferenc: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása, 1980-1989. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 31^47. ÖRDÖG Ferenc: Helynévgyűjteményeink mint az onomatodialektológia forrásai. = BarMűv 1989. 3. sz. 27-33. ÖRDÖG Ferenc: Zala megye 18. századi népesség-összeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1745-1771. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 255-259. PÁL Éva: A Csíki-medence helyneveiről. = NylrK 1989. 1. sz. 81-84. PELLE Béláné: A helységnevek differenciálódásáról, al-fel, alsó-felső előtagokkal. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 153-156. PESTI János: A pécsi utcanévadás kérdéseiről. = BarMűv 1989. 3. sz. 67-69. PESTI János: Szóföldrajzi szempontok a történeti és a mai magyar földrajzi nevek vizsgálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 156-159. PÜSPÖKI NAGY Péter: A Csallóköz neveiről. Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetéről és jelentéséről. Adalékok a névfejtés történetéhez. Győr-Sopron Megye Levéltára, Győr, 1989. 323 1. RÁCZ Endre: A hetési piku" és társai: személynevek mint táj- és típusjelölők. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 259-263. REUTER Camillo: A párhuzamos helynévadás és a Temesköz hely(ség)névanyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 159-162. RÓNAI Béla: Keresztek a nevek világában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 162-166. SÁNDORFI György: Korai helyneveink vizsgálata. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1989. 80 1. SCHNELLER Károly-SZABÓ T. Ádám: A készülő Kolozsvári Enciklopédia névanyaga. ELTE, Bp., 1989. 86 1. (Magyar névtani dolgozatok 84.) J. SOLTÉSZ Katalin: Krúdy Gyula névadása. = Nyr 1989. 4. sz. 452-464. J. SOLTÉSZ Katalin: Névkutatás és névkultúra. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 13 18. J. SOLTÉSZ Katalin: Szokatlan alaki szerkezetű helyneveinkről. = BarMűv 1989. 3. sz. 46-50. SZABÓ Géza: A földrajzi nevek és az élőnyelvi kutatások. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 166-170. SZABÓ László: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 170-174. SZABÓ T. Ádám: Magyar eredetű vezetéknév-jellegű csoportok Kolozsvárt három szinkron metszet alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 263-270. SZATHMÁRI István: Földrajzi nevek mint szimbólumok. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 174-177. SZILÁGYI Ferenc: Az irodalmi névadás Szabó Magda műveiben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 306-313.

233 TÁLOS Géza: Egy avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helynevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 177-184. TÍMÁR György: A Baranya megye földrajzi nevei" c. kötet népességtörténeti adattárának helytörténeti és névtani szempontjairól. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 184-187. TOLCSVAI NAGY Gábor: Egy sajátos terület: a popzenekarok névvilága. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 383-386. TVERDOTA György: József Attila névvarázs-elmélete. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 386-389. VADAS Ferenc: A helynévtárak és a régészeti kutatások. = BarMűv 1989. 3. sz. 51-53. VADAS Ferenc: Középkori települések Szekszárd határában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 187-191. VARGA József: Birtokjelölés (többségjelölési sajátosságok) a muravidéki magyar ragadványnevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 271-273. VARGA Mária: Falurésznevek a történelmi Zala megyében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 192-194. VARKONYI Imre: A somogyi településnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 194-197. VÉGH József: Az első magyar helynévgyűjtő: Szabó Károly. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 197-200. VINCZE László: A sóbányászat és sószállítás emlékei földrajzi neveinkben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 200-204. VIRÁG Gábor: Kapisztránói János csodái jegyzőkönyvének személynevei. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 274-277. VIRÁGH Ferenc: Adalékok Békés (vár)megye lakott helyei hivatalos neveinek alakulástörténetéhez. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 526-531. VIRÁGH Ferenc: A termelőszövetkezeti táblanévadás a történettudomány nézőpontjából. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 204-207. VITÁNYI Borbála: Juhász Gyula névadási motívumairól. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 313-317. VÖRÖS Ottó: A helynévadás gyakorlata a magyar-német-délszláv nyelvhatáron. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 438-441. VÖRÖS Ottó: Növénynevek Vas megye földrajzi neveiben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 207-211. WILD Katalin: Zusammenfassung. = BarMűv 1989. 3. sz. 74-78. [A pécsi névtudományi tanácskozás - Pécs, 1988. május 20. - előadásairól] XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) BALOGH Lajos: A Magyar Nyelvjárások Atlaszának kiadásra nem kerülő térképlapjai. = MNy 1989. 4. sz. 450 456. BALOGH Lajos: A regionális nyelvváltozatok és a nyelvi norma. = HungKözl 1989. 3. sz. 377-380. BALOGH Lajos: A táji nyelvváltozatok kutatása. = HungKözl 1989. 3. sz. 375-376.

234 BÁNÓ István: Népdalszövegeink költői mondattanához. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 341-348. FEKETE Péter: Tiszaszőlős nyelvjárásának néhány jellemző sajátossága. = Nyr 1989. 1. sz. 76-83. HAJDÚ Mihály: A 18-19. századi magyar népnyelv német jövevényszavai. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 399-403. HAJDÚ Mihály: A 34. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgozatairól. = MNy 1989. 2. sz. 226-230. HAJDÚ Mihály: A 35. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgozatairól. = MNy 1989. 3. sz. 352-356. HÉVVIZI Sándor: Az ELTE magyar nyelvészeti kiadványsorozatai (s azok Békés megyei kapcsolatú újabb számai). = BékésiÉ 1989. 1. sz. 113-114. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Módszereim és tapasztalataim a győri regionális köznyelv kutatásában. = HungKözl 1989.3. sz. 429^31. IMRE Samu: Nyelvjárási adalékok a szóvegyüléshez. = MNy 1989. 3. sz. 349-352. KÁLMÁN Béla: Nyelvjárásaink. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 149 1. KISS Jenő: Egy nyelvszociológiai szempont a dialektológiában: az életkor. = MNy 1989. l.sz. 40^17. KISS Jenő: A nyelvről való gondolkodás egyik fejezete: vélekedések a nyelvjárások jövőjéről. = Nyr 1989. 4. sz. 465-468. KONTRA Miklós: Rövid beszámoló a budapesti köznyelvi kutatásokról. = HungKözl 1989. 3. sz. 392-397. [Az oldalszámozás téves!] LIZANEC, Petro: A kárpátontúli magyar nyelvjárások kutatása. = MNy 1989. 1. sz. 47-58. MOLNÁR CSIKÓS László: Neologizmusok a jugoszláviai magyar regionális köznyelvben. = Híd 1989. 2. sz. 202-208. MOLNÁR CSIKÓS László: Az üzemi nyelvhasználat befolyása a regionális köznyelvre. = HungKözl 1989. 3. sz. 465-469. MURÁDIN László: A mezőségi a-zás. =NyIrK 1989. 1. sz. 23^17. MURÁDIN László: A szekér és részeinek nyelvjárási szókincséből. = NylrK 1989. 2. sz. 135-150. PAPP György: A jugoszláviai magyar regionális köznyelv kialakulási, változási tényezőiről. = HungKözl 1989. 3. sz. 433^138. PENAVIN Olga: Rétegződés a szlavóniai nyelvjárásban. = HungKözl 1989. 3. sz. 351-359. RÓNAI Béla: Egy Bukovinából települt székely falu táj szóismeretének változása. = HungKözl 1989. 3. sz. 361-373. SOMOGYI Ferenc: Kismácsédi tájszavak. = MNy 1989. 1. sz. 100-106. CS. SZABÓ István: Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a 18-19. századi Gyomáról. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114-115. SZABÓ József: Két északkelet-dunántúli nyelvjárássziget vizsgálata. = MNy 1989. 2. sz. 136-150.; 3. sz. 288-298. SZABÓ József: Nyelvjárási szövegek három Koppány menti faluból. = MNy 1989. 3. sz. 356-362.; 4. sz. 456-464. TÚRJ Márta: A Kanizsa környéki tanyavilág földművelésének szakszókincsében megőrzött valódi tájszavak. = HungKözl 1989. 3. sz. 527-532. ZILAHI Lajos: A társadalmi változások tükröződése a nyelvjárási szóhasználatban. = Nyr 1989. 4. sz. 468^181.

*ZSÁK Anikó: A kendertermesztés és feldolgozás szókincse Fancsalban és Deteken. ELTE, Bp., 1988. 42 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 43.) 235 XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet ÁGOSTON Mihály: Az írott beszéd időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 391 396. ASZTALOS Lajos: Mentális, kulturális és technikai evolúció, avagy linguánk terminus technicusainak futurumbeli evolúciója. = Kor 1989. 2. sz. 127-129. BALÁZS Géza: APEH, VÁNYA és társai. = ÉA 1989. 3. sz. 8. BALÁZS Géza: Jelvényfeliratok. = Köznevelés 1989. 7. sz. 11. BENCÉDY József: Áldás vagy átok? (Nyelvhelyesség elleni vétségek.) = ÉA 1989. 2. sz. 1-2. BENCÉDY József: Ez van". = ÉA 1989. 4. sz. 7. [Az üres szólamokról] BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: Mi volt a SZEMBE? Egy kétszáz éves nyelvvédő iskolai mozgalom. = ÉA 1989. 1. sz. 7-8. BURUCKI Edit: A magyarországi napilapok és a Magyar Szó külpolitikai híreinek öszszevetése. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 63-88. BÜKY László: Csúcstantárgy. = Köznevelés 1989. 17. sz. 11. [A csúcs szó elburjánzásáról] BÜKY László: Markáns divatszó. = Köznevelés 1989. 24. sz. 18. DEME LÁszló: Mit újságolok? = ÉA 1989. 3. sz. 13-14. ÉDER Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvművelésről. = Nyr 1989. 2. sz. 132-140. ERDÉLYI István: Szóalkotás. = Köznevelés 1989. 8. sz. 12. [Helyes és helytelen szóalkotási módok] ÉRSEK Iván: A szakszerűség nyelvi kelepcéi. = NyPI 11. sz. 1989. 98-193. FODOR István: Hunglish-Franglish nyelvmüvelés. = IrodÚjs 1989. 1. sz. 15-16. FOGARASI Miklós: Búcsú az amely-tői = Köznevelés 1989. 4. sz. 12. GÖRCSÖS Mihály: A Kazinczy nyelvművelő napok múltjából. = Nyr 1989. 2. sz. 156-161. GRÁF Rezső: Felhívás. = Mtan 1989. 1-3. sz. 138-139. [Az Anyanyelvápolók Szövetségének felhívása] GRÉTSY László: Baj van Sziszüphosszal. (A sziszifuszi jelző használata.) = ÉA 1989. 4. sz. 5-6. GRÉTSY László: Érdemes-e szópályázatot hirdetni? = ÉA 1989. 1. sz. 2-3. GRÉTSY László: Szövetség anyanyelvünk védelmére. = ÉA 1989. 3. sz. 11-12. HELTA1NÉ NAGY Erzsébet: A sajtóban tükröződő nyelvi változásokról. = ÉA 1989. 2. sz. 13-14. HOLCZER József: Beteg mondatok. = Köznevelés 1989. 28. sz. 12. HORVÁTH Veronika: A -banl-ba nyelvi változóról. = HungKözl 1989. 3. sz. 417^127. HUSZÁR László: Az anyanyelv hete. = Hét 1989. 5. sz. 6-7. JAKAB István: A magyar nyelv szlovákiai változatai. = Nyr 1989. 2. sz. 140-149. KATONA Edit: Szívügyünk a sport(nyelv). = HungKözl 1989. 3. sz. 533-538. KEMÉNY Gábor: Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1989. évi tevékenységéről. = Nyr 1989. 4. sz. 510-512.

236 KEMÉNY Gábor: Gondolatok és óhajok a 20. századi nyelvészetben a nyelvmüvelés és a stilisztika viszonyáról. = Nyr 1989. 4. sz. 435-441. KEMÉNY Gábor: így írunk mi? Tudományos és kritikai'nyelvünk fonákságairól. In: Szaknyelvi divatok. 190-200. KEMÉNY Gábor: A pozitív nyelvmüvelés időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 489^93. KEMÉNY Gábor: A televízió sportműsorainak nyelvéről. = Nyr 1989. 1. sz. 19-27. KENÉSEI István: A nyelv és a nyelvek. 2., bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1989. 308 1. KEREKES Barnabás: A Beszélni nehéz!" országos mozgalom. = ÉA 1989. 2. sz. 8-9. KISS Albertné: Őrjárat a szavak világában. Egy tanfolyamvezető naplójegyzete. = Köznevelés 1989. 11. sz. 14-15. KISS László: Az AIDS térhódítása - nyelvünkben. = Hét 1989. 6. sz. 10-11. F. KOVÁCS Ferenc: Erózió. = Köznevelés 1989. 2. sz. 13. [ A szó használatáról különböző területeken] F. KOVÁCS Ferenc: Kötőszóhasználattal kapcsolatos hibák a Népsportban. = Nyr 1989. 4. sz. 449-451. F. KOVÁCS Ferenc: Tűnik vagy feltűnik? = Köznevelés 1989. 3. sz. 24. F. KOVÁCS Imre: Pedig vagy és. (A kötőszók helyes használatáról.) = Köznevelés 1989. 13. sz. 11. KOVÁCS József: Mi az a D^nap"? = ÉA 1989. 2. sz. 7. [A debarkation - partraszállás - angol szó különféle értelmezéséről] KOVÁCS József: Minden markáns? = Köznevelés 1989. 11. sz. 19. KOVÁCS József: Valamennyi. = Köznevelés 1989. 33. sz. 11. KOVÁCS Zita: Hadarás. = Köznevelés 1989. 5. sz. 11. KOVALOVSZKY Miklós: Kiemelt a divat. = ÉA 1989. 3. sz. 3. KOVALOVSZKY Miklós: Régi mértékneveink. = ÉA 1989. 1. sz. 8. LÁNCZ Irén: Nyelvállapot és nyelvi norma a 7 Nap nyelvében. = HungKözl 1989. 3. sz. 439^152. LORINCZE Lajos: Bundatörténet. (A bundázás és társai.) = ÉA 1989. 3. sz. 6. LORINCZE Lajos: Elnöki köszöntő. = Nyr 1989. 3. sz. 257-260. [A Magyar Nyelv Hete 1989-ben] LORINCZE Lajos: Képzelt beszélgetés egy szoboravatáson. (Déry Tibor és az anyanyelv.) =Ttáj 1989. 11. sz. 44-^9. LORINCZE Lajos: Megújulás felé. = ÉA 1989. 4. sz. 4. MAJOROS Mihály: A nevek kiforgatásáról". = ÉA 1989. 2. sz. 3. MARÓTI István: Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a társadalmi megújulás. = Nyr 1989. 3. sz. 372-373. MAYER Judit: Felülkezelt, formatervezett és hasonlók. = Hét 1989. 5. sz. 10. MAYER Judit: Mi is az a Jutányos árfekvésű" nyaralóhely? = Hét 1989. 2. sz. 10-11. MAYER Judit: Mit jelent a magyarban a lektor szó? = Hét 1989. 13. sz. 11. MAYER Judit: A szlovákiai magyar nyelvművelés. = Nyr 1989. 2. sz. 150-156. MAYER Judit: Szólásvegyítések és szótévesztések. = Hét 1989. 4. sz. 10-11. MAYER Judit: Vigyázzunk jobban a szórendre! = Hét 1989. 8. sz. 10-11. MIZSER Lajos: Szóharapósdi. = Köznevelés 1989. 34. sz. 25. MOLNÁR CSIKÓS László: Debr-, Döbr- elemű magyar helységnevek. = MKépesUjs 1989. 10. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Mi a turpisság? = MKépesUjs 1989. 9. sz. 16.