SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

TARTALOMJEGYZÉK I. I. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK CÉLCSOPORTJAI II. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE (Az állam által biztosított ellátások csoportosításának ismertetése) III. RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE (A jövedelmi-vagyoni rászorultság alapján biztosított ellátások működési elveinek és típusainak bemutatása) IV. A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY RENDSZERE (A szociális törvény általános szabályainak, a törvény által használt fogalomrendszer jelentőségének, az ellátások iránti kérelmek benyújtására és elbírálására vonatkozó rendelkezések áttekintése) V. A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE (Az egyes szociális ellátások tekintetében alkalmazandó szabályok bemutatása. Itt kerül sor az adott ellátások céljának, jogosultsági feltételeinek ismertetésére) 2

TARTALOMJEGYZÉK II. VI. A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ALAPJÁN NYÚJTHATÓ ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE (Az egyes gyermekvédelmi ellátások céljának, jogosultsági feltételeinek általános ismertetése) VII. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK (A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultsági feltételeire, megállapításuk iránt induló eljárásokra, valamint a folyósításukra vonatkozó jogszabályok ismertetése) 3

I. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK CÉLCSOPORTJA A rászorultság alapján biztosított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások (segélyek) célja, hogy az alacsony jövedelmű emberek, azaz a szegények részére segítséget nyújtsanak a létfenntartáshoz. A szegénység kockázatának kitett csoportok Magyarországon: Munkanélküliek, 18 év alatti gyermekek, Gyermeket nevelő szülők nagycsaládosok). (egyedülálló szülők, Társadalmi juttatások szegénységcsökkentő hatása: A szociális juttatások kevesebb, mint harmadára csökkentik a jövedelmi szegénységben élők arányát. 4

II. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE 5

II. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE I. Működési mechanizmus szerinti csoportosítás A biztosítási elvű ellátások, így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások, megváltozott munkaképességűek ellátásai), a nyugdíjbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetve a foglalkoztatáspolitikai célú pénzbeli ellátások előzetes biztosítási idő meglétéhez kötöttek, a jogosultságot járulék fizetése alapozza meg. Univerzális típusú ellátások az előzetes biztosítási időhöz nem kötött, speciális élethelyzetekhez gyermekszületés, gyermeknevelés, fogyatékos állapot kapcsolódó, jövedelem feltételt nem előíró ellátások (családtámogatások, fogyatékossággal élők hátránykompenzáló ellátásai). Rászorultsági elvű ellátások (segélyek): Elsősorban a jövedelemmel nem rendelkező, vagy alacsony jövedelmű személyek, családok számára biztosítható ellátások. Céljuk, hogy a megélhetéshez és az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges minimális jövedelmet biztosítsák úgy, hogy ne eredményezzék a segélyezési csapda kialakulását. 6

II. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE II. Célcsoport szerinti csoportosítás A gyermekekre tekintettel nyújtott ellátások (univerzális ellátások, biztosítási elvű ellátások, rászorultság alapján nyújtott ellátások). Az idős (nyugdíjkorhatárt betöltött) személyek ellátásai (biztosítási elvű és rászorultság alapján nyújtott ellátások). Az aktív korú (18 év és a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár közötti) nem foglalkoztatott személyek részére biztosított ellátások (biztosítási elvű és rászorultság alapján nyújtott ellátások). A megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek ellátásai (univerzális, alanyi jogon járó juttatások és biztosítási elvű ellátások). 7

II. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE III. Az ellátások jellege szerinti csoportosítás A jövedelempótló ellátások a jövedelemmel egyáltalán nem vagy nagyon alacsony jövedelemmel rendelkező személyek részére kerülnek biztosításra. Céljuk, hogy a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet biztosítsák. A kiadáskompenzáló ellátások meghatározott kiadástípusok (lakhatási költségek, gyógyszer költségek) fedezetének biztosításával könnyítik a rászoruló személyek helyzetét. A krízishelyzetben nyújtott támogatások a rendkívüli, krízishelyzetekben biztosítanak eseti segítséget. 8

II. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS Az állam által nyújtott ellátások csoportosítása Működési mechanizmusuk szerint Biztosítási elvű, Univerzális Rászorultságtól függő Célcsoportjuk szerint Családok, gyermekek Idősek Aktív korú nem foglalkoztatott személyek Megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élő személyek Jellegük szerint Jövedelempótló Kiadáskompenzáló Krízishelyzetben nyújtott 9

III. RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE 10

III.1. A RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ELVEI A segély jogosultja az egyén, de a jogosultság vizsgálatánál a család vagy a háztartás tagjait is figyelembe kell venni. Bizonyos ellátásokra egy családban/háztartásban csak egy személy jogosult. A jogosultság feltétele általában a jövedelmi-vagyoni rászorultság. A különböző ellátások különböző jövedelmi szint alatt élők számára érhetők el. Az ellátások jövedelmi feltétele az öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) arányában kerül meghatározásra. Gyakori a jogosultság feltételhez kötése, az együttműködés valamilyen formájának előírása (pl. együttműködés a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban való részvétel). 11

III.2. AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A rászorultság alapján nyújtott ellátásokra vonatkozó jogszabályok: Alaptörvény Szociális törvény és végrehajtási rendelete Gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendelete Közigazgatási hatósági eljárási törvény Önkormányzati rendeletek 12

III.3. A RÁSZORULTSÁG ELLÁTÁSOK TÍPUSAI A segélyeknek három alapvető típusát különböztethetjük meg. Ezek: Jövedelempótló ellátások, Kiadáskompenzáló ellátások, Krízishelyzetben nyújtott támogatás. A fenti ellátásokon kívül az önkormányzatok saját hatáskörben mindhárom típusú ellátást (jövedelempótló, kiadáskompenzáló, krízis) biztosíthatnak önkormányzati rendeletük alapján. 13

III.4. A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRT GYAKORLÓ SZERVEK A szociális ellátások két csoportba sorolhatóak a hatáskört gyakorló szerv alapján: A járási hivatalok által megállapított ellátások szabályai a szociális törvény által meghatározottak. Az ügyfelek az ország valamennyi pontján azonos ellátásban részesülnek. A települési önkormányzatok által biztosítandó szociális törvényben nevesített ellátás a települési támogatás. A települési támogatás feltételeit, összegét az önkormányzat rendeletében szabályozza. 14

III. RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE jövedelempótló ellátások aktív korúak ellátásai egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás foglalkoztatást helyettesítő támogatás időskorúak járadéka rászorultságtól függő ellátások kiadáskompenzáló ellátások ápolási díj Egészségi állapothoz kapcsolódó szociális támogatások közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság gyermekvédelmi támogatások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése krízishelyzetben adható támogatások rendkívüli települési támogatás önkormányzatok által megállapítható ellátások települési támogatás keretében nyújtott támogatások a szociális törvény 26. -a alapján (önkormányzatonként eltérő) 15

IV. A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY RENDSZERE 16

IV.1. A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY HATÁLYA A törvény személyi hatálya azt mondja meg, hogy a törvény rendelkezéseit mely személyi körökre tekintettel kell alkalmazni. Az szociális törvény személyi hatálya az alábbi személyi körökre terjed ki: Magyar állampolgár, Bevándorolt, letelepedett személy, Menekült, oltalmazott, hontalan személy, A szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló, itt lakcímmel rendelkező személy, EU kék kártyával rendelkezők (csak az időskorúak járadéka esetén). Rendkívüli települési támogatást, étkezést, szállást kell biztosítani az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára, ha ennek hiánya életüket, testi épségüket veszélyezteti. 17

IV.2. SZOCIÁLIS TÖRVÉNY FOGALOMRENDSZERE A szociális törvény fogalomrendszere: Hol találhatók: a szociális törvény értelmező rendelkezései között vagy az egyes ellátásoknál. Jelentőségük: ezek a fogalmak határozzák meg, hogy egy adott ellátásra való jogosultság vizsgálatánál kiket veszünk figyelembe, és nekik milyen jövedelemét/vagyonát vesszük számításba. Például: jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedülálló, keresőtevékenység, fogyasztási egység. 18

IV. 3. A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRT GYAKORLÓ SZERVEK A szociális ellátások két csoportba sorolhatóak a hatáskört gyakorló szerv alapján: A járási hivatalok által megállapított ellátások: Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Ápolási díj Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A települési önkormányzatok által biztosítandó szociális törvényben nevesített ellátás: a települési támogatás.

IV.4. AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG A szociális törvény alapján a kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. Speciális szabályok érvényesek a hajléktalan személyekre. az a szerv illetékes az eljárásra, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte, az aktív korúak ellátása és az időskorúak járadéka esetében a Főváros területén élő hajléktalanok kérelmeinek elbírálására a kijelölt fővárosi kerületi hivatal jogosult. 20

IV.5. A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A járási hatáskörbe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet személyesen be lehet nyújtani: a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a kormányablaknál. Az aktív korúak ellátása iránti kérelem a fentieken túl a járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél is benyújtható. A kérelem feladható postai úton is. 21

IV.6. ÜGYINTÉZÉSI IDŐ A szociális ellátás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból történő eljárás megindítását követően 21 napon belül kell dönteni. A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Ettől eltérő határidő vonatkozik a közgyógyellátásra (8 nap ha szakkérdés vizsgálatára nem kerül sor), valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra (10 nap). 22

IV. 7. DÖNTÉS MEGHOZATALA ÉS KÖZLÉSE A jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelemről az eljáró hatóság érdemi döntést hoz. A döntés ügyféllel történő közléséről az eljáró hatóság gondoskodik. 23

IV. 8. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a hatóság döntésével, a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet. A járási hivatal által hozott (elsőfokú) döntés ellen annak közlését követő 15 napon belül a járási hivatalnál előterjesztendő, a fővárosi, megyei kormányhivatalhoz címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Ha az ügyfél a kormányhivatal másodfokú döntésével sem ért egyet, jogszabálysértésre hivatkozva bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. 24

IV. 9. AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ IDŐPONTJA Főszabály szerint a szociális ellátásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontjától tehát az ellátás megállapításához képest visszamenőlegesen illeti meg az arra jogosult személyeket. Kivétel a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. 25

IV. 10. AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG IDŐTARTAMA, FELÜLVIZSGÁLATA Az ellátások határozott vagy határozatlan időtartamra kerülnek megállapításra. Határozott idejű ellátások: közgyógyellátás (jogcímtől függően egy vagy két évre) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (egy évre) Határozatlan idejű ellátások: időskorúak járadéka aktív korúak ellátása ápolási díj A határozatlan időtartam megállapított ellátások tekintetében a szociális törvény a jogosultsági feltételek rendszeres, kötelező felülvizsgálatáról rendelkezik 26

IV. 11. AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA A pénzbeli ellátásokat a jogosultság időtartama alatt utólag, tárgyhónapot követő hó 5-éig kell folyósítani. Ha a havi rendszerességgel folyósított ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. Az ellátások folyósítása az ügyfél kérelmétől függően történhet postai úton vagy folyószámlára. 27

IV. 12. AZ ÜGYFÉL KÖTELEZETTSÉGEI, JOGOSULATLANUL IGÉNYBE VETT TÁMOGATÁS VISSZAFIZETÉSE A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt a pénzbeli ellátás visszafizetésére, a természetbeni ellátás pénzegyenértékének megtérítésére kell kötelezni. 28

IV. 13. KÜLFÖLDIEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAI I. A szociális törvény hatálya kiterjed a bevándorolt, letelepedett személy, menekült, oltalmazott, hontalan személyekre. Amennyiben egy személy esetében az idegenrendészeti hatóság megállapítja a fenti jogállások valamelyikét, úgy a magyar állampolgárokkal azonos szabályok alapján jogosult ellátásra.

IV. 14. KÜLFÖLDIEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAI II. A szociális törvény hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló, itt lakcímmel rendelkező személyekre is (uniós állampolgárok és hozzátartozóik). Korlát: A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény alapján a tartózkodás nem jelenthet indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére (elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára). Amennyiben megállapításra kerül, hogy valaki nem rendelkezik elegendő forrással, úgy tartózkodási joga megszüntetésre kerül.

IV. 15. KÜLFÖLDIEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAI III. Elegendő forrás meghatározása: Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a) időskorúak járadékában, b) aktív korúak ellátásában, c) ápolási díjban három hónapnál hosszabb ideig részesül. Ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, az eljáró hatóság a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata után megállapítja, hogy a kérelmező elegendő forrással rendelkezik-e önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére. /a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet/

IV. 16. KÜLFÖLDIEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAI IV. Speciális szabályok: Az időskorúak járadéka tekintetében a szociális törvény hatálya kiterjed a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU kék kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra is, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik. Rendkívüli települési támogatást, étkezést, szállást kell biztosítani az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak (pl. Norvégia, Izland) Magyarországon tartózkodó állampolgárai számára is, ha ennek hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.

V. A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE 33

V.1. A JÁRÁSI HIVATAL HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SZOCIÁLIS ÜGYEK ÁTTEKINTÉSE Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 2015. március 1-jétől Időskorúak járadéka Alanyi ápolási díj Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Aktív korúak ellátása Alapösszegű ápolási díj Alanyi közgyógyellátás Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Emelt összegű ápolási díj Normatív közgyógyellátás Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás Kiemelt ápolási díj 34

V. 2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA I. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú (tehát az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött) személyek részére nyújtott jövedelempótló támogatás, amely a jövedelemmel nem vagy alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők szociális biztonságát hivatott szolgálni. 35

V. 2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA II. Időskorúak járadékára jogosult: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Az ellátás megállapítása során vizsgálandó feltételek: életkor, családi kapcsolatok, jövedelem. 36

V. 2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. Kizáró okok Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgár, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. a jövedelem meghaladja a szociális törvényben meghatározott értékhatárt. 37

V. 2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA IV. Az időskorúak járadéka összege: Jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2015-ben 22 800 Ft), egyedülálló, 75 év alatti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (2015-ben 27 075 Ft), egyedülálló, 75 év feletti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (2015-ben 37 050 Ft); Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a fenti összegeknek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha a különbözet összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. 38

V. 2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA V. Az időskorúak járadékának megállapításához kapcsolódó speciális eljárási szabályok: Az eljárás főszabály szerint kérelemre, bizonyos esetben azonban hivatalból indul. Az ellátás igénylésére szolgáló formanyomtatvány: Kérelem formanyomtatvány (a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklete) Az igényléshez szükséges iratok: Jövedelemigazolás (Minden esetben, kivéve, ha a kérelmezőnek nincs jövedelme). Jövedelemigazolás szükséges a hivatalból történő ügyindítás esetében is. 39

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA I. A szociális törvény alapján aktív korúak ellátására jogosult az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy, akinek megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle pénzbeli ellátás nyújtható: foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a foglalkoztatható aktív korú személyek számára, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható azoknak a személyeknek, akik nem alkalmasak munkavégzésre az egészségkárosodásuk miatt, vagy mert 14 éven aluli gyermekük felügyelete másképp nem megoldható. 40

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA II. Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételei két csoportba oszthatóak: beengedési feltételek (ezek közül egy feltételnek kell fennállnia), a megélhetés biztosítottságának hiányával összefüggő feltételek (mindkét feltételnek meg kell felelni). Beengedési feltételek: egészségkárosodott,vagy álláskeresési támogatásra való jogosultságát kimerítette, vagy a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel együttműködött. A megélhetés biztosítottságának hiányával összefüggő feltételek: a kérelmező és családja megélhetése más módon nem biztosított, és a kérelmező keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, egyszerűsített foglalkoztatást vagy a háztartási munkát. A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2015-ben 25 650 Ft) és vagyona nincs. 41

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA III. Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság, ha a kérelmező: előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, magyarországi tartózkodási gyakorlásával felhagyott, joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, olyan munkaviszonnyal rendelkezik, amely alapján álláskeresési támogatás állapítható meg, katonai szolgálatot teljesít, köznevelési, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül. 42

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA IV. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni azon személy esetében: akire vonatkozóan a kizáró okok között felsorolt körülmények valamelyike bekövetkezett (a fel nem sorolt kizáró okok bekövetkezése esetén az ellátás folyósítása szünetel, de nem szűnik meg a jogosultság), aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától, akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát valamely okból meg kell szüntetni. 43

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA V. Szünetel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában, közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt. A közfoglalkoztatásban való részvétel kivételével az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők ellátásának folyósítása is szünetel. 44

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA VI. FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok részesülnek, akik foglalkoztatásba vonhatóak, tehát akik esetében nem teljesülnek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosító speciális feltételek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás fix összegű ellátás. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíjminimum 80%-a (2015. évben: 22 800 Ft). 45

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA VII. FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS Az ellátásban részesülők együttműködési kötelezettsége A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. Az együttműködési kötelezettség megszegése az ellátás megszüntetését eredményezi. Az együttműködési kötelezettség kiemelendő eleme továbbá a 30 napnyi aktív tevékenység, amelyet az ellátásra való jogosultság megállapítását követően évente vizsgál a hatóság. A 30 napnyi tevékenység teljesíthető például közfoglalkoztatással, nyílt munkaerő-piaci munkával, egyszerűsített foglalkoztatással, közérdekű önkéntes tevékenységgel. 46

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA VIII. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján: egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családtámogatási törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. 47

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA IX. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás nem fix összegű ellátás. Havi összege a család méretétől és jövedelmétől függ: a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét az öregségi nyugdíjminimum 92%-áig (26 220 Ft) egészíti ki. A maximum összeg az alábbiak szerint alakulhat: Ha a családban csak egy személy jogosult aktív korúak ellátására, a támogatás összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, azaz 2015-ben 46 662 Ft. Ha családban az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult személy mellett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a. Ekkor tehát az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege legfeljebb 23 862. 48

V. 3. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA X. Az aktív korúak ellátása megállapításához kapcsolódó eljárási szabályok: Az eljárás kérelemre indul. Az ellátás igénylésére szolgáló formanyomtatvány: Kérelem formanyomtatvány (a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete). Az igényléshez csatolandó mellékletek: Vagyonnyilatkozat (a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete). Jövedelemigazolás. Az egyes jogcímekre (beengedési feltételekre) irányadó jogosultsági feltételek igazolására szolgáló iratok. 49

V. 4. ÁPOLÁSI DÍJ I. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló nagykorú személy számára biztosítható, havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet teljes munkaidőben nem tudnak folytatni. Az ellátáshoz szolgálati idő és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kötődik. Ápolási díjra való jogosultság az ápolt személy állapotától függően három jogcímen állapítható meg: alapösszegű ápolási díj emelt összegű ápolási díj kiemelt ápolási díj 50

V. 4. ÁPOLÁSI DÍJ II. ALAPÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ Alapösszegű ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Súlyosan fogyatékos személynek minősül, akinek: látóképessége teljesen hiányzik látásmaradvánnyal rendelkezik, vagy aliglátóként minimális hallásvesztesége jelentős mértékű, értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved, mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara jelentős mértékű, és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 51

V. 4. ÁPOLÁSI DÍJ III. EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ Emelt összegű ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek egyidejűleg fennáll. közül legalább három feltétel 52

V. 4. ÁPOLÁSI DÍJ IV. KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti E minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. 53

V. 4. ÁPOLÁSI DÍJ V. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója (a szociális törvény tartalmaz a kizáró feltétel alóli kivételeket ), rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a megállapítható ápolási díj összegét (a szociális törvény tartalmaz a kizáró feltétel alóli kivételeket ), szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. 54