Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Egységes szerkezetben Hatályos: 2013. augusztus 27-től Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 ZÁRADÉK Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül. Maglód,. Margruber János jegyző 1 Egységes szerkezetben, módosítva a 21/2013. (VIII.26.) önkormányzati rendelettel. 1

Tartalomjegyzék I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 1. A rendelet hatálya... 3 2. Értelmező rendelkezések... 3 II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA...4 3. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése... 4 4. A vagyon átsorolása... 5 III. FEJEZET RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁVAL...5 5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében... 5 6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása... 5 7. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása... 6 8. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása... 6 9. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása... 6 10. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan...8 11. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben... 8 IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...9 MELLÉKLETEK...10 1. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez... 16 3. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez... 18 4. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez... 11 5. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez... 25 2

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 2 Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. -ban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Maglód Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések 2. 1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek. 2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések) 3. vagyoni értékű jog különösen a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.] 4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök. 2 Egységes szerkezetben, módosítva a 21/2013. (VIII.26.) önkormányzati rendelettel. 3

5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése. 6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult II. Fejezet Az Önkormányzat vagyona 3. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése 3. (1) Az önkormányzati vagyon körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény a továbbiakban: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény - 106. (2) bekezdése határozza meg. Az önkormányzati vagyont az egyes vagyonelemek célhoz kötöttsége szempontjából a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. (1) bekezdése két, az önkormányzat törzsvagyona és üzleti vagyona csoportba sorolja. (2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon. (3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába az vagyon tartozik, amely az közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény 5. (3) bekezdése az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak, vagy b) törvény nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. A forgalomképtelen törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába az a vagyon tartozik, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és a) törvény korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, valamint b) az Önkormányzat intézményei, költségvetései szervei vagyona és c) az Önkormányzat tulajdonában álló épület, amelyet az Önkormányzat által fenntartott és közfeladatot ellátó intézmény a feladatellátás során használ és a Polgármesteri Hivatal által használt épületek, épületrészek. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon 3. (3) bekezdésében és 3. (4) bekezdésében szabályozott vagyon körébe. (6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. Az üzleti vagyon tételes felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 4. (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat. (2) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el. 4

4. A vagyon átsorolása (1) A Képviselő-testület ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy 5. a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, vagy forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról, b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról. (2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg. (3) A Képviselő-testület a városrendezési és építési szabályzatról szóló rendeletében az önkormányzat vagyontárgyait korlátozottan forgalomképessé, forgalomképes üzleti vagyonná nyilváníthatja. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek. (4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzs vagyonába, vagy üzleti vagyonába. (5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át. (6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át. III. Fejezet Rendelkezés az önkormányzat vagyonával 5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében 6. (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, vagy átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület bizottságai (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják. (2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját ha e rendelet másként nem rendelkezik az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani. 6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 7. (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, 5

bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán, c) egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján, d) ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés). (4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni. (5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik. 8. Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges. 7. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 9. A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. 8. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 10. (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett. (2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 4. és 5. számú mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet. (3) Az önkormányzat költségvetési szervei az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához használják és alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 3. (4) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyont. (4) A (3) bekezdés esetét kivéve korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a polgármester jogosult. 9. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 11. 6

(1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (2) Portfólió vagyon estében a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 12. (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján a) jelen rendelet 4. számú mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy b) amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti, a jelen rendelet 5. számú mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére lehet. (2) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen. 13. Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet. 7

10. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan 14. (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja. (2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli. 11. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben 15. (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére a) 1 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi érték között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult. (2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult. (3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 11. -ban meghatározottak az irányadók. 16. (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) peren kívüli megegyezés során, d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül, e) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg, f) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető, g) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított, h) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett. 8

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester, b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult lemondani. IV. Fejezet Záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 26/2004.(VIII.30.)Kt. rendelet, és az önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 27/2004.(VIII.30.)Kt. rendelet. Tabányi Pál polgármester Margruber János jegyző Kihirdetési záradék A rendelet kihirdetésének napja: 2012. június 1. Margruber János jegyző 9

MELLÉKLETEK 10

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona I. Ingatlanok 1. számú melléklet 3 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 1. Utca (Madách Imre) 2. 31-es körforgalom 3. Közút 4. Gyáli 17. sz. csatorna Maglód város belterületi szakasza 1875 m (patak+part) 5. Közterület (Dózs Gy. út) 163 6. Közterület (Patak köz) 150 7. Csatorna 054 8. Út 063 10. Közút (Aradi utca folyt.) 064 11. Közút (Aradi utca folyt.) 065 12. Járda és közvilágítás (Jászberényi út) 067 13. Út 068/86 14. Út 068/88 15. Saját használatú út 069/1 16. Közút (Kepler János utca folyt.) 070 17. Közút Óhegyi Dűlő 072/1 18. Kivett út M0-ás a 31 M0-ás a 31-es útnál 079/30 19. Közút (Fáy-tanya felé) 081 20. Temető Önkormányzat (Jászberényi út) 088/1 21. Transzformátorház (Luther M. u.) 246 22. Közterület (Irinyi köz) 253 23. Parkoló és járda (Fő út) 263 24. Közterület parkoló (Wodianer-Liszt F. utca sarka) 283 25. Közterület (Horváth M. utca) 300 26. Közterület (Semmelweis u.) 321 27. Közterület (Guttenberg sor) 336 28. Közterület (Horváth M. u.gyj.) 368 29. Közterület (Wodianer-Luther u. sarok) 374 3 Módosította a 21/2013. (VIII.26.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2013. augusztus 27-től. 11

30. Közterület (árok) 375 31. Közkert (Luther M. u.) 376/1 32. Közkert (gyakorlóker Luther M. u.) 376/2 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 33. Közterület (Luther M. u. Gyj) 377 34. Beépítetlen terület 429 35. Közterület (Luther M. u.) 462 36. Közterület (Gallilei köz) 483 38. Közterület (Rózsa u.) 528 39. Közterület (Ulicska Gyj) 396 40. Közterület ( Kálvin J. Aradi vért. u) 627 41. Közterület (Sugár u. Aradi vért. u) 674 42. Közterület (Sugár u. folyt.) 678/2 43. Közterület (Agyagbányai út) 703/4 44. Közterület (Liliom út Ecseri út felső) 722/12 45. Közterület (Hold u.) 749/2 46. Közterület (Nap u.) 764 47. Közterület (Fűzfa u.) 767 48. Közterület (Sugár u.-bellus tér-madách) 822 49. Közterület (Liszt F. u.) 823/3 50. Közterület (Bajcsy-Zs. u.) 824 51. Közterület (Kepler J. u.) 880 52. Közterület (Kepler J. u.) 894 53. Közterület (Mendel K. u.) 895 54. Közterület (Sallai u.) 966 55. Közterület (Kölcsey F. u.) 982 56. Közterület (Kinizsi u.) 998 57. Közterület (Thököly u.) 1014 58. Közterület (Táncsics M u.) 1033 59. Közterület (Linné K. u.) 1053 60. Közterület (Móricz Zs. u.) 1078 61. Közterület (Perczel M.u.) 1100 62. Közterület (Bem J. u.) 1106 63. Közterület (Linné K. u.) 1147/2 64. Közterület (Tompa M. u.) 1243 65. Közterület (Damjanich u.) 1385 66. Közterület (Fő u. 8.) 1529 67. Közterület (Lehel u.) 1547/8 12

68. Közterület (Rudolf u.) 1577 69. Közterület (Klára u.) 1603 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 70. Közterület (Bezerédi u.) 1634 71. Közterület (Szív u.) 1643 72. Közterület (Majláth u.) 1672 73. Közterület (Jókai M. u.) 1686 74. Közterület (Zrinyi M. u.) 1704 75. Közterület (Mátyás k. u.) 1742 76. Közterület (Reviczky u.) 1826 77. Közterület (Széchenyi I. u.) 1847 78. Közterület (Rózsaszál u.) 1936 79. Közterület (Pasteur L. u.) 1957 80. Közterület (Csokonai u.) 1985 81. Közterület (Katona J. u.) 1988 82. Közterület (Határ u.) 1992 83. Közterület (Eötvös J. u.) 2030 84. Közterület (Ady E. u.) 2059 85. Közterület (József A. krt.) 2087 86. Közterület (Erzsébet krt.) 2112 87. Közterület (Bata F. u.) 2146 88. Közterület (Apaffy. u.) 2183 89. Közterület (Kossuth u.- Katona u. sarok) 2203/1 90. Közterület (Kossuth L. u.) 2241 91. Közterület (Dobó I. u.) 2279 92. Közterület (Batthyány L u.) 2330 93. Közterület (Bercsényi. u.) 2353 94. Közterület (Irányi Dániel u.) 2397 95. Közterület (Bocskai u.) 2447 96. Közterület (Bethlen Gábor u.) 2471 97. Közterület (Klauzál Gábor u.) 2494 98. Közterület (Deák F. u.) 2508 99. Piactér (beépítetlen Fő u.) 2514/2 100. Közterület (Rákóczi u.) 2516 101. Közterület (Bethlen Gábor u.) 2534 102. Temető Izraelita (Rákóczi u.) 2535 103. Közterület (Martinovics tér) 2594 104. Közterület (Tisza u.) 2614 13

105. Közterület (Attila u.) 2649 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 106. Közterület (Hunyadi J. u.) 2682 107. Közterület (Báthori u.) 2807 108. Közterület (Vörösmarthy u.) 2808 109. Közterület (Baross u.) 2845 110. Közterület (Bajza u.) 2868 111. Közterület (Tinódi u.) 2901 112. Közterület (Arany J. u.) 2946 113. Közterület (Klotild u.) 3104 114. Közterület (Petőfi S. u.) 3140 115. Közterület (Kisfaludy u.) 3173 116. Közterület (Andrássy u.) 3186 117. Közterület (Wekerle u.) 3187 118. Közterület (Kiss u.) 3187 119. Közterület (Garay u.) 3238 120. Közterület (Szegfű u.) 3276 121. Közterület (Árpád vezér u.) 3321 122. Sorompó köz 3374 123. Út (Sorompó köz) 3414/6 124. Közterület (Darwin Károly u.) 3431 125. Közterület (János u.) 3443 126. Közterület (Lovassy u.) 3444 127. Közkert 3504 128. Közút 3607 129. Huszár köz 3763 130. Út (Mozsár köz) 3777 131. Közkert (játszótér 1 Gábor Áron u.) 3778 132. Út (Tüzér köz) 3791 133. Út (Gábor Áron u.) 3801 134. Út 3821 135. Út (Mikszáth K. u.) 3841/4 136. Közterület (Pedagógus földek) 3845 137. Közterület (Pedagógus földek) 3846 138. Közterület (Pedagógus földek) 3867 139. Közterület (Pedagógus földek) 3868 140. Közterület (Pedagógus földek) 3887 141. Közterület (Pedagógus földek) 3895 14

Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 142. Közterület (Pedagógus földek) 3906 143. Közterület (Pedagógus földek) 3930 144. Közterület (Pedagógus földek) 3953 145. Közterület (Pedagógus földek) 3962 146. Közterület (Pedagógus földek) 3965 147. Közterület (Pedagógus földek) 3983 148. Utca (Wodianer ipari park) 4262/9 II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek A Képviselő-testület a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. (1) bekezdésében és a 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemnek minősíti az 1. számú melléklet I.4. sorszáma alatt felvett Gyáli 17. sz. csatorna Maglód város belterületi szakasza 1875 m (patak+part) ingatlant. 15

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona I. Ingatlanok 2. számú melléklet 4 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 1. Szennyvíztisztító 068/83 2. Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény (volt Petőfi téri Általános Iskola) 597 3. Régi Művelődési Ház (Kölcsey Ferenc u. 2/A.) 1397/1 4. Könyvtár (Fő u.24.) 1397/2 5. Központi Iskola (Fő u. 1.) 2517/1 6. Hétszínvirág Művészeti Óvoda (Rákóczi u. 1-3.) 2517/2 7. Orvosi rendelő (Rákóczi u. 7.) 2522 8. Tornaterem (Liszt F. u.) 2592 9. Gázfogadó (Tinódi-Báthori út sarka) 2902 10. Beépítetlen terület (Erzsébet krt.109.) 3067 11. Tornacsarnok (Erzsébet krt.107.) 3068 12. Beépítetlen terület (József A. krt.) 3071/2 13. Nyaralói Általános Iskola (József A. krt.30.) 3075 14. Napsugár Óvoda (József A. krt.) 3141/1 15. Általános Iskola (József A. krt.33.) 3141/2 4 Módosította a 21/2013. (VIII.26.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2013. augusztus 27-től. 16

II. A helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések Sorszám 1. 2. 3. Társaság neve MagHáz Centrum Nonprofit Kft. Székhelye: 2234 Maglód, Fő u. 4-6. Statisztikai számjele: 14331057-9004-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-120458 Maglód Projekt Kft. Székhelye: 2234 Maglód, Fő u. 25/a. Statisztikai számjele: 13542302-6820-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-104315 Maglódi TEFÜ Nonprofit Kft. Székhelye: 2234 Maglód, Sugár utca 9. Statisztikai számjele: 21811025-6820-599-13 Cégjegyzék száma: 13-09-125556 Önkormányzati részesedés aránya 100 % 100 % 100 % 17

Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona 3. számú melléklet 5 Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 1. Szelektív hulladékgyűjtő külterület 2. Auchan vízbekötés (Wodianer Ipari Park) 3. Vízvezeték-hálózat 4. Csatornavezeték-hálózat 5. Szennyvíztisztító-telep 11/22 6. Lakóház, udvar (Dózsa Gy. u. 20.) 60/1 7. Lakás (Dózsa Gy. u. 20/2.) 60/3 8. Búcsú terület 040/2 9. Szántó 045/14 10. Földrészlet (Nap u.) 057 11. Lakóház (Dózsa Gy. u.16.) 62 12. Szántó 063/17 13. Szántó 063/18 14. Szántó 063/27 15. Szántó 068/47 16. Szántó 068/57 17. Szántó 068/64 18. Beépítetlen terület (Wodianer-Liszt F. u. sarka) 284 19. Beépítetlen terület (Guttenberg sor) 351 20. Beépítetlen terület (Wodianer u.) 371/2 21. Beépítetlen terület (Galilei köz) 371/2 22. Beépítetlen terület (Bellus tér 5.) 490/3 23. Beépítetlen terület (Sugár u.9.) 499/19 24. Beépítetlen terület (Sugár u.) 506/2 25. Lakóház, udvar (Wodianer u.30.) 516/10 26. Volt Hétszínvirág Óvoda Aradi vértanuk 3. (civil szervezetek használatában) 632 27. Beépítetlen terület 719 28. Beépítetlen terület 788 29. Beépítetlen terület (Kepler J.u.) Óhegyi dűlő 854 30. Beépítetlen terület (Kepler J.u.) 857 31. Beépítetlen terület (Fő u. 6.) 931/2 32. Parkoló (Sallai u.) 931/4 5 Módosította a 21/2013. (VIII.26.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2013. augusztus 27-től. 18

33. Ipartelep (Fő u. 4.) 933 34. Szemétbánya és dögkút 0111/2 Sors zám Megnevezés Helyrajzi szám 35. Szántó 0190/4 36. Beépítetlen terület (Linné K. u.26.) 1147/1 37. Lakóház, udvar (Linné K. u.27.) 1147/3 38. Beépítetlen terület (Linné K. u.) 1147/4 39. Beépítetlen terület (Jászberényi Rudolf sarok 1617/2 40. Beépítetlen terület (Reviczky u.) 1825/3 41. Beépítetlen terület (Reviczky u.3.) 1951 42. Lakóház, udvar (Eötvös J. u.3.) 2015 43. Lakóház, udvar (József A. krt. 119.) 2078 44. Lakóház, udvar (József A. krt. 115.) 2079 45. Lakóház, udvar (Ady E. u. 103.) 2104 46. Rendőrségi épület (Fő u. 23.) 2503 47. Önkormányzati lakás (Ady E. u. 5.) 2517/3 48. Kút az ISG területén (Ady E. u. 25.) 2530/11 49. Gulyás-féle ház (József A. krt. 28.) 3085/2 50 Lakóház, udvar (Petőfi S. u. 9.) 3121 51. Lakóház, udvar (Árpád vezér u. 40.) 3295 52. Wodianer Ipari Park 4262/2 53. Wodianer Ipari Park 4262/8 54. Wodianer Ipari Park 4262/11 19

4. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez Árverési Versenyeztetési Szabályzat 1. A Szabályzat célja Ezen Árverési Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a résztvevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét. Az árverési versenyeztetés jogi jellegénél fogja ajánlati kötöttséget keletkeztet a Kiíró felé az árverési felhívásban foglaltakra. Fogalmak: Kiíró: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója. Kötött vevős értékesítési mód: olyan értékesítési mód, amelynek során az Önkormányzat az adott ingatlant az ingatlan jogi jellege, természetbeni elhelyezkedése vagy egyéb ok miatt csak meghatározott ingatlan tulajdonosa részére tudja értékesíteni az alábbiakban felsorolt esetekben: nyesedék területek szabályozás végrehajtása érdekében történő eladása; ingatlanhányadok, ingatlanok cseréje; közös tulajdon megszüntetésével járó értékesítés, tulajdoni hányad értékesítése tulajdonostárs részére; kártalanítási eljárást megelőző értékesítés; kommunális vagy infrastrukturális fejlesztés céljából történő értékesítés. Ajánlattevő: aki az árverési felhívás alapján vételi szándéknyilatkozatot nyújt be, az árverési dokumentációt átvette és az árverési biztosítékot megfizette. Ajánlat: a résztvevőnek az árverésen tett szóbeli kötelezettségvállalása. 2. Az árverési versenyeztetési eljárás 2.1. Az árverési versenyeztetési eljárás célja: Értékesítés. 2.2. A versenyeztetés módja: Nyilvános árverés. Nyilvános árverésen kerülnek értékesítésre az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában levő üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok, kivéve a kötött vevős értékesítési módokat. 2.3. A versenyeztetés jellege: nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy az árverésen ajánlattevőként bárki részt vehet, aki a szabályzatban foglaltaknak eleget tett. Az árverésen a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyvéden, a jegyzőkönyv hitelesítőin, az ajánlattevőkön és azok kísérőjeként megjelenő személyeken kívül más személy nem lehet jelen. 3. Az árverés meghirdetésének módja és tartalma 3.1 Az árverés meghirdetése nyilvános árverési felhívás közzétételével történik az alábbi módokon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Maglód Újság című helyi lapban (ha ennek megjelenési határideje ezt lehetővé teszi), az önkormányzat hivatalos honlapján és egyéb akadálytalanul hozzáférhető internetes oldalon. 20

Az árverési felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az előző francia bekezdésekben foglaltakon felül a Kiíró döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető. 3.2 A hirdetmények kifüggesztésének valamint a médiában való megjelentetésnek az időpontja és az árverés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelni, kivéve a 12. pontban szabályozott esetet. 3.3 Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell: a Kiíró megnevezését, székhelyét; az értékesítendő önkormányzati vagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését, és a kikiáltási árat; az árverés időpontját, helyét; az árverésen történő részvétel részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének helyét és határidejét amennyiben nem ingyenes, az összegét. az ajánlati biztosíték összegét, befizetésének helyét, határidejét; vételi szándéknyilatkozat benyújtásának helyét és idejét. 4. Az árverési dokumentáció tartalma Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell: az értékesítendő önkormányzati vagyon részletes leírását (az ingatlannyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű-ellátottsága és / vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota, az ingatlan beépíthetőségének mértéke) meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását; az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket (kikiáltási ár, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat); az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, a 6.3 pontban foglaltakra való figyelmeztetést; a vételi szándéknyilatkozatok benyújtásának határidejét, helyét és módját; az árverés helyét és idejét; az ingatlan megtekinthetőségének módját; az ajánlati kötöttség idejét; a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítsa; az árverés első helyezettjének visszalépése esetén jogosult az árverés soron következő helyezettjével szerződést kötni; a vételi szándéknyilatkozat érvénytelenségének feltételeit; az árveréssel kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámot; esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások, stb.). 5. Az árverésen való részvétel feltételei: 5.1. Az árverési eljárás résztvevője természetes személy és átlátható szervezet lehet. 5.2. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges: Átlátható szervezet esetén (a cégformának megfelelően értelemszerűen) az alábbi iratokat köteles bemutatni: a beadáshoz képest 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, (vagy ha azzal még nem rendelkezhet cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, a cégbírósági lajstromszámmal) 21

a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot továbbá aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát. Egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát kell átadnia, vagy csatolni az igazolást az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatairól Természetes személy esetén: személyazonosságát igazoló személyi igazolvány és lakcímkártya. Külföldi ajánlattevő köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni. 5.3. Aki az árverésen részt kíván venni, annak személyesen vagy képviselője útján az árverés időpontja előtt jelentkeznie kell az árverésen történő részvételre és az ajánlati biztosítékot be kell fizetnie. a dokumentációban ismertetett árverési és szerződéskötési feltételeket írásban tett nyilatkozat formájában tudomásul kell vennie; írásban vételi szándéknyilatkozat formájában meg kell jelölnie, hogy mely ingatlan / ingatlanok (cím, hrsz) árverésén kíván részt venni, és hány darab ingatlant szándékozik vásárolni; az árverésen a felhívásban megjelölt helyen és időpontban meg kell jelennie; írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nincs köztartozása. 6. Ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték 6.1. Az ajánlati kötöttség A nyertes és a második helyezett ajánlattevő az eredményesnek nyilvánított árverés napjától számított 30 napig illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napig - kötve van ajánlatához, kivéve ha ezen határidőn belül a Kiíró az árverésen nyertes ajánlattevővel szerződést köt. 6.2. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg. 6.3. Az ajánlati biztosíték: A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét a Kiíró határozza meg, de az nem lehet több a bruttó forgalmi érték vagy a kikiáltási ár 20%-ánál. 6.4. A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja. 6.5. A Kiíró a nem nyertes ajánlattevők részére az árverés megtartása illetve az árverés eredménytelennek nyilvánítása után a szándéknyilatkozatban megjelölt bankszámlaszámra 3 munkanapon belül visszautalja a befizetett ajánlati biztosítékot. 6.6. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg. 7. Árverési felhívás visszavonása 7.1. A Kiíró a 3. pont szerint meghirdetett árverési felhívást az árverés megnyitásáig jogosult indokolás nélkül visszavonni. 7.2. A felhívás visszavonása esetén az Önkormányzat hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetményt át kell húzni, mellette meg kell jelölni a visszavonás dátumát. 22

7.3. A hirdetményt a 3. pontban megjelölt egyéb elektronikus fórumokról haladéktalanul el kell távolítani, nyomtatott sajtó esetén amennyiben arra a megjelenés előtt még lehetőség van értesíteni kell a visszavonásról a sajtószervet. Az ajánlattevőket írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, a befizetett ajánlati biztosítékokat 3 munkanapon belül vissza kell utalni. 8. Az árverés lebonyolítása 8.1. Az árverésről jegyzőkönyvet, valamint jelenléti ívet kell készíteni. A szándéknyilatkozatot benyújtó, ajánlati biztosítékot igazoltan befizető személyek, amennyiben ajánlatot kívánnak tenni, kötelesek a jelenléti ívet az árverés megnyitásakor aláírni. Aki a jelenléti ívet nem írta alá az árverés megnyitásakor, vagy a részvételi feltételeknek teljes körűen nem tett eleget, ajánlattételre nem jogosult. 8.2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az árverés időpontját, helyét; az árverés tárgyát; az árverést vezető személy nevét; a jegyzőkönyvvezető nevét; a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek nevét; a helyszínen elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat; a bruttó kikiáltási árat; a licit-lépcsőket. 8.3. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és az árverési dokumentációt. 8.4. Az árverésen ügyvéd jelenléte kötelező. 8.5. Az árverés megnyitásakor az ügyvéd személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány alapján azonosítja a megjelent ajánlattevőket. Az árverésen jelen lévő ügyvéd jogosult a vételi ajánlathoz csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni. 8.6. Az árverés megnyitását követően az árverést levezető személy megnevezi az árverésre kínált ingatlant és annak kikiáltási árát, valamint ismerteti a licitlépcsőket. 8.7. Licitálni kizárólag a kikiáltási ártól felfelé lehet. 8.8. A licitet levezető az árat előre meghatározott licit-lépcsőknek megfelelően emeli. A licitlépcsőket, illetve azt, hogy melyik ajánlattevő tartja az árat, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 8.9. A licitet addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő marad. 8.10. Az árverés nyertese, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi. 8.11. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a legmagasabb, és a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő személy nevét, valamint az általuk megajánlott bruttó vételárat. 8.12. A második helyezettet nyilatkoztatni kell arról a jegyzőkönyvben, hogy amennyiben az első helyezettel bármely okból nem jön létre az adásvételi szerződés, úgy ajánlatát fenntartja-e az általa megajánlott áron. 8.13. A jegyzőkönyvet az árverés lezárásakor a jegyzőkönyvet vezető személy és további egy résztvevő aláírásával hitelesíti. 9. Az árverés érvényessége Az árverés érvényes, ha az árverési felhívás kiírása és az árverés lefolytatása a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt. 23

10. Az árverés eredményessége Az árverés eredményes, amennyiben legalább egy résztvevő az árverésen ajánlattétel céljából megjelenik, és a részvételi feltételeknek maradéktalanul eleget tett ajánlattevőként és a kikiáltási árat megajánlotta. Az árverés eredményességéhez valamennyi feltétel együttes teljesítése szükséges. 11. Az árverés eredménytelensége Az árverés eredménytelen, ha az árverés időpontjában nem jelent meg senki; ketten vagy többen egyszerre szállnak ki a licitből és nem vállalják tovább a licitet, ezáltal nincs nyertes; a résztvevők árverés lebonyolítását súlyosan megzavaró viselkedése miatt az árverést nem lehetett tovább folytatni. Ezt a tényt az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 12. Eljárás eredménytelen árverés esetén 12.1. Ha az árverés eredménytelen, az első árverés időpontjától számított 60 napon belülre további időpontot kell kitűzni annak megtartására. 12.2. Amennyiben a második árverés eredménytelen, a Kiíró dönt arról, hogy az ingatlan árverezését újra nem tűzi ki, hanem az ingatlant a kikiáltási áron folyamatosan eladásra hirdeti a 3. pontban meghatározott fórumokon: elektronikus portálokon folyamatosan, lapokban legfeljebb negyedéves rendszerességgel, összesítve. 12.3. Folyamatos hirdetés esetén, amennyiben a korábban kétszer eredménytelenül árverezett ingatlanra vonatkozóan vételi szándéknyilatkozatot nyújtanak be, a Kiíró új árverést tűz ki. Az árverés kitűzése és az árverés időpontja között a folyamatos hirdetésre tekintettel 10 napnak kell eltelnie. A Kiíró az új árverési felhívást a 3. pontban meghatározott módokon köteles közzétenni. 12.4. A Kiíró ezirányú döntése alapján minden értékesítésre irányuló tevékenységet meg kell szüntetni a 7. pontban foglaltak szerint. 13. Eljárás érvényes és eredményes árverés esetén A szerződés megkötése 13.1 A Kiíró a szerződést az árverési nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel az árverési dokumentációban szerepel - az árverés soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata érvényes és a második helyezett ajánlattevő erről nyilatkozott az árverési jegyzőkönyvben. 13.2. Az árverés nyertese, amennyiben a vételi szándéknyilatkozatban erről nem nyilatkozott, az árverést követő 3 munkanapon belül köteles a szerződés megkötéséhez a szükséges adatait a Kiírónak, illetve a szerződéskötéssel megbízottnak átadni. 13.3. A Kiíró vagy megbízottja az árverés napjától számított 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződés-tervezetet az árverésen nyertes ajánlattevőnek átadni, vagy elektronikus úton az ajánlattevő által megadott címre eljuttatni. A Kiíró és az árverés nyertese köteles az adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül megkötni. 14. Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a versenyeztetés lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b.) pont), munkavégzésre irányuló jogviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja, más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. 24

1. A Szabályzat célja 5. számú melléklet a 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelethez Pályázati Versenyeztetési Szabályzat Ezen Pályázati Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati szempontból kiemelt jelentőséggel bíró önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét. A Pályázati Versenyeztetés jogi jellegénél fogja ajánlati kötöttséget keletkeztet a pályázó felé a benyújtott pályázatban foglaltakra. Fogalmak: Ajánlatkérő: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója. Pályázó: Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Nyilvános pályázat: Ha a pályázók köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott pályázói körbe tartozók száma nem ismert. Meghívásos pályázat: Az ajánlatkérő az érdekelteket megfelelő határidő tűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag az Ajánlatkérő által meghívottak nyújthatnak be pályázatot. 2. A pályázati versenyeztetési eljárás alapvető jellemzői 2.1. A pályáztatás célja: hasznosítás, értékesítés. 2.2. A pályáztatás típusai: a) nyilvános pályázati hasznosítás b) meghívásos pályázati hasznosítás Amennyiben a szabályzat egy ponton belül pályázat megjelölést használ, az adott pontban foglaltakat mindkét pályázati típusra vonatkozónak kell tekinteni. Amennyiben egy adott pont szabályai a két típusú pályáztatás esetén eltérnek, ezt a szabályzat külön jelöli. 2.3. A pályáztatás jellege 2.3.1. A pályázat főszabály szerint nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy pályázatot bárki benyújthat, aki a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel, illetve az értékelésen részt vehet. 2.3.2. Kivételesen kerülhet sor meghívásos pályázat kiírására. A meghívásos pályázati értékesítésről az Ajánlatkérő az elidegenítéssel egyidejűleg dönt az alábbi feltétel esetén: a versenyeztetés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására az Ajánlatkérő által előre meghatározott befektetők, illetve partnerek részvételét teszi szükségessé; 2.3.3. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban az Ajánlatkérő által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és az 5. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat. 25

3. A pályázati felhívás meghirdetése és tartalma 3.1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Maglód Újság című helyi lapban (ha ennek megjelenési határideje ezt lehetővé teszi), az önkormányzat hivatalos honlapján és egyéb akadálytalanul hozzáférhető internetes oldalon. 3.2. A pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az pontban foglaltakon felül az Ajánlatkérő döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető. 3.3. A hirdetmények kifüggesztésének valamint a médiában való megjelentetésnek az időpontja és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 15 napnak kell eltelni. 3.4. A nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: az Ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, a pályázati eljárás formáját (nyilvános pályázati hasznosítás, meghívásos pályázati hasznosítás), az értékesítendő önkormányzati vagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését, a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét, a minimum árat, vagy irányárat amennyiben azt az Ajánlatkérő előzetesen meghatározta, és közölni kívánja a részvevőkkel, a pályázati ajánlatok bontási időpontját, helyét, a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az értesítés módját, a pályázaton való részvétel részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének helyét, idejét és módját, amennyiben nem ingyenes, az összegét. 3.5. Meghívásos értékesítés esetén az Ajánlatkérő a kijelölt személyeket egyidejűleg és közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására. Meghívásos értékesítés során, a pályázat benyújtására legalább kettő pályázót kell külön-külön írásban meghívni. A meghívásos pályázati felhívás ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a nyilvános pályázati felhívás. 3.6. Meghívásos pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a 3.1. pontban meghatározott formában. 4. A pályázati dokumentáció tartalma A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell: az értékesítendő önkormányzati vagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű-ellátottsága és / vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota, az ingatlan beépíthetőségének mértéke) meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását; a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, a súlyozás mértékét meghatározva; az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket (értékesítési ár, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat); az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, a 6.3 pontban foglaltakra való figyelmeztetést ; a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét és módját; 26

a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, idejét, módját és az arra szóló felhívást, hogy a pályázó vagy képviselője a bontásnál jelen lehet; a pályázók értesítésének módját; az ingatlan megtekinthetőségének módját; a pályázat tartalmi követelményeit (beépítési terv, hasznosítási javaslat szöveges vagy műszaki rajzos változatban stb.); a pályázat elbírálásának időpontját, helyét, az eredményhirdetés módját és idejét; az ajánlati kötöttség idejét; az Ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, szükség esetén a pályázótól a pályázat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet, a nyertes pályázó visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit; a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámot; esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások, stb.); a pályázati dokumentáció szükség esetén tartalmazza a pályázónak a szerződés teljesítését biztosító (esetleges) mellék-kötelezettsége megjelölését. 5. A pályázaton történő részvétel feltételei 5.1. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges: Átlátható szervezet esetén (a cégformának megfelelően értelemszerűen) az alábbi iratokat köteles bemutatni: a beadáshoz képest 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, (vagy ha azzal még nem rendelkezhet cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, a cégbírósági lajstromszámmal) a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot továbbá aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát. Egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát kell átadnia, vagy csatolni az igazolást az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatairól Természetes személy esetén: személyazonosságát igazoló személyi igazolvány és lakcímkártya. Külföldi ajánlattevő köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni, továbbá köteles hiteles magyar fordításban is benyújtani a megjelölt dokumentumokat. 5.2. A pályázónak nyilatkozatot kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - a pályázati felhívásban szereplő önkormányzati vagyon megvételére a megjelölt határidőn belül pályázatot nyújtott be; - a pályázati határidő lejártáig a dokumentációban meghatározott pályázati feltételeket teljesítette (ajánlati biztosítékot befizette); - írásban nyilatkozott arról, hogy nincs köztartozása. - az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség, vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges. 27