Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola. Házirend

Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Házirend 2013

A Nemzeti Köznevelési törvény 25 (4.) alapján a házirendet az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá az iskolaszék továbbá a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A házirend tartalmát a 20/2012 EMMI rendelet szabályozza. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ... 4 1.1 AZ ISKOLA ADATAI... 4 2 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE, A TANÓRÁN ÉS AZON KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE, AZ ISKOLAI TERÜLETEK HASZNÁLATA, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK... 5 2.1 AZ ISKOLA MUNKARENDJE... 5 2.2 MUNKAREND A TANÍTÁSI SZÜNETEKBEN... 5 2.3 AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÁLTAL KIJELÖLT HETES FELADATA... 5 2.4 AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS LEGFŐBB ESZKÖZEI.. 6 2.6 MEGJELENÉS AZ ISKOLÁBAN, SZAKMAI GYAKORLATON... 7 2.7 ISKOLAI RENDEZVÉNYEK... 8 2.8 HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA... 9 2.9 ÜGYINTÉZÉS A TITKÁRSÁGON... 10 2.10 A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES ELŐÍRÁSOK... 10 2.11 A TANULÓK ÉRTÉKEINEK BIZTONSÁGOS MEGŐRZÉSE, AZ ÉPÜLET BERENDEZÉSI TÁRGYAINAK, FELSZERELÉSINEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK... 11 2.12 RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLAT KÁRTÉRÍTÉS... 11 3 A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 12 3.1 TANULÓK JOGAI, KÖTELESSÉGEI... 12 3.2 TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE (BEÍRATKOZÁS NAPJA).... 16 3.3 TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, ELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS... 16 3.4 INFORMÁCIÓK A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁHOZ... 17 3.5 A TANULÓI JOGOK SÉRELME ESETÉN FORDULHAT:... 17 3.6 TANTÁRGYVÁLASZTÁS, FAKULTÁCIÓ... 17 3.7 CSOPORTBONTÁS... 17 3.8 TÁJÉKOZTATÁS A TANULMÁNYI ELŐMENETELRŐL... 18 3.9 ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJÉNEK ELVEI, A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI.. 18 3.10 OTTHONI FELADATOK, A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK KIADÁSÁNAK ELVEI... 18 3.11 TANÓRÁN KÍVÜLI ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK... 18 3.12 DIÁKKÖR LÉTREHOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE... 18 3.13 INGYENES VAGY KEDVEZMÉNYES TANKÖNYVELLÁTÁS, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK... 19 3.14 FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS RENDSZABÁLYOK... 20 3.15 TANDÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG... 20 3.16 A TANDÍJ ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE... 20 3.17 PÉNZTÁRI ÓRÁK... 20 4 OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK... 20 2

5 TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 21 5.1 TANULÓK JUTALMAZÁSA... 21 5.2 FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 21 6 DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL, OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 22 7 EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 23 7.1 VALLÁSOKTATÁS... 23 8 MELLÉKLETEK... 24 1. SZÁMÚ MELLÉKLET... 24 2. SZÁMÚ MELLÉKLET... 25 3. SZÁMÚ MELLÉKLET... 27 9 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 33 3

1 Bevezető A Köznevelési törvény 25. -a értelmében az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. A Házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire és az iskola dolgozóira vonatkoznak. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának, valamint az iskolában ügyeket intézők és az iskola létesítményeit használók joga és kötelessége. A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. A Házirendet minden tanév elején kézhez kapják az újonnan beiratkozó tanulók. A Házirend elolvasható a tanári szoba mellett és az osztálytermekben, ahol kifüggesztve megtalálható, valamint az iskola könyvtárában. 1.1 Az iskola adatai Név: Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Cím: 6300 Kalocsa Tomori Pál u. 7. Telefon: 06 78 461-890, 06 78 461-185 E-mail: info@kossuth-kalocsa.hu Fax: 06 78 461-185 Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Megyei Tankerület Jogi státusz: (alapító okiratból) 4

2 Az iskola működési rendje, a tanórán és azon kívüli foglalkozások rendje, az iskolai területek használata, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos intézkedések 2.1 Az iskola munkarendje Az iskola nyitásának időpontja 6,00 óra, zárásának időpontja 18,30 óra. Az iskolában a tanulóknak az első tanítási órájuk megkezdése előtt 10 perccel kell megjelenniük. Az iskolába való be- és kilépés a főbejáraton keresztül történik, a kerékpárral érkezők az oldalajtót használják. A tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: Nappali tanítási rend Becsengetés Kicsengetés Rövidített órák tanítási rend Becsengetés Kicsengetés 1. óra 7:45 8:30 7:45 8:15 2. óra 8:40 9:25 8:25 8:55 3. óra 9:45 10:30 9:05 9:35 4. óra 10:40 11:25 9:45 10:15 5. óra 11:35 12:20 10:25 10:55 6. óra 12:30 13:15 11:05 11:35 7. óra 13:20 14:05 11:45 12:15 8. óra 14:25 15:10 9. óra 15:15 16:00 10. óra 16:05 16:50 11. óra 17:00 17:45 2.2 Munkarend a tanítási szünetekben A tanítási órák kezdetére a tanulóknak a foglalkozás helyszínén kell tartózkodniuk. Szünetben, a tantermekben a heteseken kívül a diák csak tanári engedéllyel tartózkodhat. Ez alól csak az első óra előtti idő és a 2. óra utáni szünet, valamint a szélsőséges időjárás jelent kivételt. A diákok kiküldése minden esetben az órát tartó szaktanár kötelessége. Az ügyeletes tanár feladata a diákok felügyelete az udvaron, az ügyeletes diákok pedig az udvari ajtónál biztosítják a rendet. A fenti rendelkezés a szakiskolára mivel zárt udvarral nem rendelkezik - nem vonatkozik. Ezen időszak alatt a tanulók az iskola rendjét viselkedésükkel nem zavarhatják meg. Amennyiben az ügyeletes diákok nem teljesítik kötelességüket, fegyelmi büntetéssel sújthatók. Az iskolai viselkedési normákra az etikai kódex ad iránymutatást. (3. számú melléklet) 2.3 Az osztályfőnök által kijelölt hetes feladata az óra elején jelentse a szaktanárnak a hiányzókat elvégezze az osztályfőnök és a szaktanár által rábízott feladatokat jelezze az igazgatóhelyettesi irodában, ha öt perccel a becsengetés után sem érkezett tanár az órára óra végén törölje le a táblát és ellenőrizze a tanterem rendjét, szellőztessen. 5

Becsengetéskor az egyes osztályok tanulói a tanteremben, vagy a tanterem bejáratánál várakoznak. A zárva tartott szaktantermek ajtaját az órát tartó tanár nyitja ki; bevonulni a tanár engedélyével lehet. A tanítási órák rendjét az órát tartó szaktanár határozza meg; ugyancsak ő gondoskodik (a tanulókkal együtt) a tanterem rendjének fenntartásáról, utolsó óra után a székek felpakolásáról. Kicsengetés után az órát tartó tanár határozza meg a kivonulás rendjét, időpontját. A tantermet a heteseken kívül a munkarendben meghatározott módon minden diák köteles elhagyni. A tanítás végén az ügyeletes tanárnak átadja a termet Lyukasórában a tanulók a könyvtáros tanár felügyelete mellett a könyvtárban kötelesek tartózkodni. Az iskola épületét csak az a tanuló hagyhatja el, akinek erre írásos szülői engedélye van, és igazgatói vagy igazgatóhelyettesi kilépő engedéllyel rendelkezik. Az iskola területén tanítási időben csak olyan tevékenység folytatható, amely nem zavarja a tanítást. A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét a tanulók fegyelmezett magatartásukkal segítsék. A tanuló kötelessége, hogy tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait valamint tanulótársait, és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. A tanulók a tanítási órák előkészítésében vagy lezárásában osztályfőnökük, szaktanáruk útmutatásai szerint vegyenek részt. A tanuló a tanuláshoz szükséges felszerelést mindig hozza magával. A felszerelés hiányát a szaktanár az elektronikus naplóban jelzi. A tanuló segítse az intézmény feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását. 2.4 Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszközei Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze: az ellenőrző könyv hivatalos okmány (tanügyi nyomtatvány). A tanuló ellenőrző könyvét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni beíratni, és a szülővel havonta aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az ellenőrző könyv elvesztésének a tényét be kell jelenteni az osztályfőnöknek, és a tanuló köteles újat venni. Az ellenőrző könyv gyakori hiányzásáért, a jegyek beírásának - beíratásának, aláíratásának elmulasztásáért a tanulót felelősségre kell vonni. az elektronikus napló, amelyhez tanév elején minden szülő belépési kódot kap. Az e-napló tartalmazza a tanórák anyagát, a tanuló érdemjegyeit, mulasztásait, értesítéseket a szülők számára. tanítási idő alatt a tanulók csak a szülő írásos kérelme alapján (ellenőrzőbe való bejegyzés) hagyhatják el az intézmény területét 6

2.6 Megjelenés az iskolában, szakmai gyakorlaton Az iskolában történő megjelenésre az etikai kódexben foglalt szabályok vonatkoznak. A szakmai gyakorlaton a szakképző osztályokra vonatkozóan az alábbi előírások az irányadóak: Az élelmiszer-és vegyi áru eladó tanulók megjelenésével kapcsolatos elvárások, követelmények: személyi higiénia ápolt megjelenés fehér, tiszta, vasalt munkaruha hajpánt, sapka tiszta, ápolt kéz, körmök (lakk, zselé, porcelán mentes) munkacipő (zárt, biztonságos) A pincér tanulók megjelenésével kapcsolatos elvárások, követelmények : személyi higiénia (ápolt külső) rendezett frizura ( fiúknál rövid haj, lányoknál hosszú haj összekötve, eltűzve) lányoknál csak diszkrét smink, ékszerviselet megengedett fiúknál borotvált arc testékszer, testfestés csak nem látható helyen megengedett ápolt kéz, köröm (műköröm, lakkozott köröm nem lehet) Lányok: az előírásnak megfelelő: fehér ingblúz fekete szoknya (térdig érő) pincér kötény (fehér) mellény testszínű harisnya munkacipő (vagy normál talpú papucscipő) hajpánt Fiúk: az előírásnak megfelelő: fehér hosszú ujjú ing fekete nadrág mellény fekete zokni, cipő fekete pincér nyakkendő A szakács tanulók megjelenésével kapcsolatos elvárások, követelmények : személyi higiénia (ápolt külső) nem lehet mű és lakkozott köröm testékszer, testfestés csak nem látható helyen megengedett csúszásmentes váltócipő pepita nadrág, fehér póló szakács kabát kötény, fehér sapka (hosszú haj eltakarása) 7

2.7 Iskolai rendezvények Iskolai rendezvényeken (pl. ünnepélyek, ballagás, szalagavató, Zsuzsanna-nap ) a tanuló osztályfőnöke útmutatása szerint segítse a rendezvény sikerét, eredményességét, s vegyen részt a rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában. Az alábbi táblázat az iskolai ünnepségek, megemlékezések rendjét tartalmazza. Az ünnepségeken a megjelenés kis vagy nagy ünneplő öltözetben történik. A nem megfelelő öltözet az ünnepség alóli kizárást- tanári felügyelet mellett kijelölt helyen történő tartózkodást- és fegyelmi büntetést von maga után. Kis ünneplő: lányoknak: fehér blúz fiúknak: fehér ing Nagy ünneplő: lányoknak: fekete bőrcipő, fekete szövetnadrág vagy fekete szoknya (nem mintás), galléros, fehér blúz, Kossuth-nyakkendő fiúknak: fekete bőrcipő, fekete szövetnadrág, fehér ing, zakó, Kossuthnyakkendő Szeptember Évnyitó ünnepség nagy ünneplő Október 6. Aradi vértanúk emléknapja kis ünneplő Október 23. 1956-os forradalom emléknapja nagy ünneplő Február 19. Zsuzsanna-nap kis ünneplő Február 25. A kommunista diktatúra kis ünneplő áldozatainak emléknapja Március 15. Az 1848-as forradalom nagy ünneplő emléknapja Április 16. A holokauszt magyar kis ünneplő áldozatainak emléknapja Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja kis ünneplő Június Évzáró ünnepség nagy ünneplő Az iskolán kívüli programokon (pl. kirándulás) a tanuló a csoportot csak a felügyelő tanár engedélyével hagyhatja el. Az iskola éves munkarendjét a tantestület és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok az iskola munkatervében kerülnek feltüntetésre. 8

2.8 Hiányzás igazolása Ha a tanuló a kötelező, valamint a szabadon választott fakultációs, érettségi előkészítő foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell 14 napon belül. Az osztályfőnök az igazolásokat az elektronikus naplóban rögzíti. A mulasztás igazolható, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra versenyen képviseli az iskolát, nyelvvizsgát tesz a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni Annak a tanulónak a hiányzása tekinthető igazolatlannak, aki azt nem tudja megfelelően igazolni. Ez fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után: 1-2 óra igazolatlan hiányzás esetén osztályfőnöki figyelmeztetés 3-10 óra igazolatlan hiányzás esetén osztályfőnöki intés 11-15 óra igazolatlan hiányzás esetén osztályfőnöki megrovás 16-20 óra igazolatlan hiányzás esetén igazgatói figyelmeztetés 21-25 óra igazolatlan hiányzás esetén igazgatói intés 26-29 óra igazolatlan hiányzás esetén igazgatói megrovás 30-39 óra igazolatlan hiányzás esetén tantestületi figyelmeztetés 40-45 óra igazolatlan hiányzás esetén tantestületi intés 46 - óra igazolatlan hiányzás esetén tantestületi megrovás. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát vagy az osztályfőnököt a hiányzás okáról és várható időtartalmáról. Tanítási idő alatt külföldi tartózkodásra, utazásra csak az igazgató adhat engedélyt. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A tanuló késései igazoltságuk alapján összeadandók. Ha eléri a 45 percet, egy tanórának számítandó. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Értesítési rend az igazolatlan órákról I. Első alkalom: 1. igazolatlan óra után!!! szülő értesítése osztályfőnök által e-naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe beírva (melyben fel kell hívni figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire) II. Második alkalom: 2. igazolatlan óra után!!! iskola hivatalos levélben értesíti a szülőt III. 10-29 igazolatlan óra esetén gyermekjóléti szolgálat értesítése járási hivatal értesítése (Kalocsai Járási Hivatal 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.) IV. 30-49 igazolatlan óra esetén gyermekjóléti szolgálat értesítése 9

szabálysértési hatóság értesítése (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szabálysértési Hatósága 6300 Kalocsa, Városház utca 1.) V. 50 órát meghaladó igazolatlan óra esetén járási hivatal értesítése (Kalocsai Járási Hivatal 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.) jegyző értesítése A hivatalos levélbe a tanuló minden adatát bele kell írni, továbbá mindig meg kell jelölni, hogy a címzetten kívül kinek küldték meg az értesítést! Amennyiben a tanuló egyszerre több előzőekben feltüntetett kategóriát is átlép, akkor kérjük az addig felmerülő összes szereplőt értesíteni szíveskedjenek! Nem tanköteles kiskorú tanuló: I. 1. igazolatlan óra után szülő értesítése osztályfőnök által e-naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe beírva (melyben fel kell hívni figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire) II. 10. igazolatlan óra után a szülő értesítése hivatalos levélben III. Újabb igazolatlan óra után a szülő 2. értesítése hivatalos levélben + gyermekjóléti szolgálat értesítése IV. 31. igazolatlan óránál a tanulói jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik (FELTÉVE, hogy a szülőt KÉTSZER értesítette az iskola) Ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák számának 30% - át meghaladja, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Szakképzési évfolyamon a tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan gyakorlati mulasztása együttesen nem haladhatja meg - az összefüggő szakmai gyakorlat nélkül - az elméleti és gyakorlati órák 20%-át. 2.9 Ügyintézés a titkárságon Az osztály többségét érintő ügyekben az osztályfőnök által megbízott tanuló az összegyűjtött dokumentumokat a nagyszünetben hozza, és tanítás végén jöjjön érte. Indokolt esetben a tanuló személyesen is felkeresheti a titkárságot. 2.10 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások Az iskolában minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét; hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A tanuló, ha bármilyen rendkívüli 10

eseményt észlel (például baleset történik), haladéktalanul szól a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. A tanév első óráján az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket saját és társaik testi épségének védelmében kötelesek megtartani. Ezek közül a legfontosabbak: Az épületben úgy kell viselkedni és közlekedni, hogy ne veszélyeztesse se a saját, se társai testi épségét. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába hozni tilos. Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos. A tanulóknak meg kell ismerniük az épület kiürítési tervét és részt kell venniük annak évenkénti gyakorlatában. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztani és dohányozni tilos. A számítástechnikai, tanműhelyi és testnevelési foglalkozások megkezdése előtt a tanév első óráján munkavédelmi oktatásban is részt kell venniük a tanulóknak. A tanulók részére egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára hetente egy alkalommal védőnői rendelés van. A tanulók évente több alkalommal orvosi vizsgálaton vesznek részt egészségügyi állapotuk ellenőrzése céljából. Az iskolában ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Az ifjúságvédelmi felelős év elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy mely problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. 2.11 A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszerelésinek védelme érdekében szükséges intézkedések 2.12 Rendeltetésszerű használat kártérítés A tanulók kötelesek megóvni a berendezési és felszerelési tárgyak épségét. A berendezési tárgyakban okozott mindennemű szándékos rongálás szigorú (100 %-os) kártérítési kötelezettséget von maga után (20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet). Személyi értékek védelme, saját felelősségre behozott értéktárgyak: Nagyobb értékű tárgyakat (pénzt) a tanulók ne hozzanak az iskolába; az értékek megőrzéséért az iskola nem vállal felelősséget. Mobiltelefon, CD-MP3 lejátszó és más elektronikus eszköz használata tanítási órán tilos, fegyelmi felelősséget von maga után. A mellékhelyiségek használata rendeltetésüknek megfelelően, kulturáltan történik. A mobiltelefonokat a tanulók a tanítási idő alatt kikapcsolt állapotban, a táskájukban kötelesek tárolni. 11

3 A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések 3.1 Tanulók jogai, kötelességei A tanulók általános jogait a köznevelési törvény 46. -a tartalmazza: (1) A tanuló kötelessége, hogy a) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, b) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, c) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, e) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, f) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, g) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, 12

c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. i) (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) 75 (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, 13

kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket 14

azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13) 76 Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 15

3.2 Tanulói jogviszony keletkezése (beíratkozás napja). A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki beiratkozik. A beiratkozás minden tanév végén, általában június 20-30. között, az éves Munkatervben rögzítetteknek megfelelően történik, de folyamatosan is lehetséges szeptember 1-jét megelőző időpontig. A pontos időpont a felvételi értesítőben található. Felnőttoktatásba való beiratkozás augusztus hónapban történik. Más iskolából, illetve más tanulócsoportból történő átvétel esetén az igazgató az intézményvezetés előzetes javaslata alapján dönt a felvételről a jelentkezőnek az alapfokú iskolában szerzett eredményei alapján, illetve a szakmai előképzettség során elért tanulmányi eredményei, a egészségügyi alkalmassági vizsga, illetve ha a jelentkező olyan szakmára jelentkezik, amelyet csak pályaalkalmassági követelményeknek megfelelő személy tölthet be, a jelentkező alkalmasságára vonatkozó szakvélemény figyelembevételével. Magasabb évfolyamokon feltétel a tantárgyi különbözeti vizsgák eredményes letétele is. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Magántanuló jogviszony a szülő kérésére, nevelési tanácsadó szakértői véleménye; illetve szakorvosi vélemény alapján jöhet létre, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelésben részesülő tanuló esetén. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló felkészítéséről az iskola gondoskodik. A szülő a kérését írásban nyújtja be az igazgatóhoz, aki 20 napon belül - a gyermekjóléti szolgálat véleménye alapján - válaszol. A tanuló egyénileg készül fel, osztályzatait az iskola állapítja meg. Az iskola igazgatója köteles a magántanuló jogairól és kötelezettségeiről a tanulót, illetve a szülőt tájékoztatni. 3.3 Tanulói jogviszony megszűnése, elszámolási eljárás Fiatalkorú (18 év alatti) tanuló elszámolásához szülői hozzájárulás szükséges. Teendők elszámolás esetén: Az osztályfőnök az elszámoló tanulónak elszámolási lapot ad. A tanuló rendezi tartozásait és ezt a felelős aláírásával igazolja az alábbi helyeken: osztályközösség DÖK sportkör könyvtár A tanuló a titkárságon szünteti meg tanulói jogviszonyát a kész elszámolási lappal. Felnőttoktatásban a tanulói jogviszony megszüntetését a tanuló kérelmezi az iskolatitkárságon. 16

3.4 Információk a tanulói jogok gyakorlásához A tanulók információhoz jutását biztosítani kell. Elsősorban a szaktanár, osztályfőnök kötelessége a tájékoztatás, fontosabb információk ellenőrző könyvbe és e-naplóba történő beírásával. A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyekben (órarend, helyettesítés, ünnepek) a bejárat melletti faliújság alkalmazandó. Negyedévente iskolagyűléseket kell tartani, ahol minden diáknak joga van megjelenni, véleményét kifejteni, az iskola vezetésének kérdéseket feltenni, valamint megismerni az adott negyedévben elért iskolai eredményeket. 3.5 A tanulói jogok sérelme esetén fordulhat: Az ügy jellegének megfelelően először az osztályfőnökhöz, DÖK segítő tanárhoz, majd az igazgatóhoz. A tanulók nagyobb közösségének véleménynyilvánítási joga van. A tanuló nagyobb közössége: legalább egy osztályban tanuló diákok. Véleményüket képviselőik útján kifejthetik a tanároknak, az igazgatónak. 3.6 Tantárgyválasztás, fakultáció A pedagógiai program határozza meg, mely tantárgyakat lehet tanulni az egyes évfolyamokon. A választható tantárgyakra és szakokra az osztályközösség javaslatot tehet; döntést az igazgató hozza a lehetőségek, igények figyelembe vételével. A 10. osztályosok közép- és emelt szintű érettségire jelentkezésének és tantárgyválasztásának rendje: Az iskola igazgatója minden évben április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót (írásban) a választható tantárgyakról és a felkészítés szintjéről. Ennek alapján a 10. évfolyamos tanuló május 25-ig dönt arról, hogy mely tantárgyakból szeretne emelt szintű felkészítőre járni az utolsó két évben. Ez nem jelenti persze azt, hogy csak olyan tárgyból tehet emelt szintű vizsgát, amelyből iskolai felkészítésen vett részt. A tanuló csak az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Felkészítésre egy tanuló maximum 2 tárgyból jelentkezhet a tanuló számára felvehető óraszámok felső korlátja miatt. A 11-12. év kezdetekor a tanuló írásban kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz választásának módosításához. Az igazgató az indokokat figyelembe véve dönt az engedélyezésről. A tanuló a választott fakultációt a tanév végéig köteles látogatni. A hiányzásokat, az igazolási rend szerint igazolni kell. 3.7 Csoportbontás A pedagógiai program határozza meg, mely tantárgyakat kell csoportbontásban tanítani. Ettől eltérhet az igazgató a tanulók nagyobb csoportjának kérésére. 17

3.8 Tájékoztatás a tanulmányi előmenetelről A tanulót, kérésére szóban is tájékoztatni kell a szaktanárnak és az osztályfőnöknek a tanulmányi előmeneteléről. 3.9 Iskolai beszámoltatás rendjének elvei, a számonkérés formái Témazáró dolgozat a témakörök végén a tantárgynak megfelelő írásbeli feladat vagy feladatsor. Legalább öt munkanappal előre kell a tanulóknak bejelenteni; egy munkanapon maximum két témazáró dolgozat íratható, az osztályfőnökkel kell előre egyeztetni a szaktanárnak, és be kell jelenteni az elektronikus naplóban. A szóbeli ill. írásbeli feleltetésnek ("röpdolgozat") nincs korlátja, a folyamatos felkészülés ellenőrzésére szolgál. Egy munkanapra két nagydolgozatnál több ne kerüljön, a szaktanár az osztályfőnökkel egyeztessen. A gyakorlati feladatok a tantárgy jellegének megfelelően; a tanulók gyakorlati készségeinek ellenőrzésére szolgálnak. A beadási határidő feleljen meg a feladat jellegének; az egyéb feladatoktól függetlenül adható. Az értékelés jellege erősen függ a szaktárgytól is, ezért a tanév első óráján a részletes, tantárgyra szabott értékelési szempontokat ismertetni kell írott formában. Felnőttoktatásban a számonkérés módját és ütemezését, időszakait a szaktanár határozza meg. 3.10 Otthoni feladatok, a felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei Célja a tanulók egyenletes terhelése, és a tanítási szünetek védelme. Az otthoni feladatok a folyamatos felkészülést szolgálják, ezért minden tantárgyból folyamatosan adhatók. A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy a több tárgyra történő felkészülést vegye figyelembe. A feladatok elkészítését érdemjeggyel lehet honorálni. A felkészülés érdekében őszi, téli, tavaszi szünetben is adható házi feladat. A dolgozatokat, feladatokat 14 tanítási napon belül kell értékelni, javítani, és az eredményt közölni. A 14 napos határidő a tanár hivatalos, vagy betegség miatti távollétével növekszik. 3.11 Tanórán kívüli iskolai foglalkozások A szaktanár kérésére, egyeztetve a tanulókkal és szülőkkel szakkör, művészeti kör, sportkör, korrepetálás, érettségi felkészítő foglalkozás indítható. Az engedélyezésről az igazgató dönt, a fenntartó jóváhagyásával. 3.12 Diákkör létrehozásának lehetősége A tanulók szabadon alakíthatnak diákkört. Ezt év elején, szeptember 30-ig írásban tehetik meg az igazgatónál, az időpont, hely, diákfelelős megjelölésével. Az engedélyezésről - és ha szükséges a pedagógus felügyeletről - az igazgató dönt. 18

3.13 Ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátás, szociális juttatások Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokon túl. Az a)-b) pont szerinti igényeket a 16/2013. (II.28) EMMI rendelet 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (5) Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. (9) Az iskola - a (7) bekezdésben meghatározott ideig - kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, 19

akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az igénylőnek az ingyenes tankönyv igényléséhez igénylőlapot kell kitöltenie, melyet az osztályfőnökénél vehet át. Az igénylőlaphoz mellékelni kell: tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén szakorvosi igazolást, családi pótlékról igazolást (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazoló szelvény) Az igénylőlap leadási határideje minden év október 1-je; újonnan beiratkozó tanulók esetében a beiratkozás napja. A nevelőtestület minden év december 15-ig határoz a tankönyvtámogatásról, és erről értesíti a kedvezményezett tanulók szüleit. A döntés előkészítését az igazgató végzi a tankönyvfelelős tanárok segítségével. 3.14 Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendszabályok 3.15 Tandíjfizetési kötelezettség A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevők nem fizetnek tandíjat. Felnőttoktatásban tandíjat fizet az a tanuló, aki második/többedik szakképesítésének megszerzése céljából iratkozott iskolánkba. 3.16 A tandíj és térítési díj mértéke Az iskola fenntartója határozza meg a tandíj, térítési díj mértékét minden tanév elején, melynek összegéről és befizetési módjáról az igazgató tájékoztat. A kedvezmények igénybevételét, azok kérelmezési módját, jogosultságok alapjait az iskola fenntartója határozza meg, melyet igényelni az iskolai formanyomtatványon lehet, és az iskola igazgatója határozatában dönt a kedvezmény igénybevételéről/ nem igénybevételéről, illetve mértékéről. 3.17 Pénztári órák Az irodákra kihelyezett tájékoztató szerint. 4 Osztályozó vizsgák A tanulók a tanév követelményeiből osztályozó vizsgát tehetnek. Követelményeit a Pedagógiai program tartalmazza. A jelentkezés módja: kérvény beadása, mely alapján igazgatói határozat rendelkezik az osztályozó vizsga lehetőségéről. Jelentkezési határidő: december 15. és március 1. A felnőttképzésben a vizsga megszervezésének rendje Központi Oktatási Program szerint történik. 20

5 Tanulók jutalmazása, fegyelmező intézkedések 5.1 Tanulók jutalmazása A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusok kötelessége, hogy a diákok dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. Egyéni teljesítmények értékelésének elvei osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséret gyakorlati oktatásvezetői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret Az élenjáró egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal is elismerhetők. Kiemelt tanulmányi eredményt elért tanuló, illetve aki közösségi cselekedetével vagy más tettével elismerést szerzett az iskola közösségének, szintén igazgatói dicséretben részesíthető. Az elismerések odaítélését kezdeményezheti: a tantestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a gyakorlóhely vezetője. A dicséreteket be kell jegyezni az ellenőrző könyvbe és az elektronikus osztálynaplóba. A nevelőtestületi dicséreteket be kell jegyezni az elektronikus osztálynaplóba és a törzslapra is. 5.2 Fegyelmező intézkedések Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések: szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi intés nevelőtestületi megrovás A Nkt. 58. -a szerint a fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulónál). Fegyelmező büntetést a szaktanár valamint az osztályfőnök kezdeményezhet. Fegyelmező büntetés esetén mindegyik fokozatból csak egy adható. A tanuló ellenőrzőjébe 21

és az e- naplóba a büntetést be kell jegyezni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyától függően - el lehet térni. Fegyelmi büntetést a tantestület hoz fegyelmi eljárás keretében. A fegyelmi eljárás során a köznevelési törvény 58. - a szerint kell eljárni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább igazgatói megrovásban kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: egészségre ártalmas tiltott szerek (alkohol, dohány, kábítószer) fogyasztása több ellenőrző könyv használata az iskolai ünnepségek megzavarása az iskola berendezési tárgyainak szándékos rongálása ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek Írásbeli figyelmeztetést vonnak maguk után a következő kötelességszegések: mobiltelefon és elektronikus eszközök tiltott használata az iskolai informatikai eszközök tanórákon történő magáncélú használata háromszori igazolatlan késés hiányzás esetén, igazolás bemutatásának elmulasztása agresszív viselkedés, a másik tanuló bántalmazása (fizikai, lelki) tanóra engedély nélküli elhagyása, az intézmény területének engedély nélküli elhagyása nem megfelelő öltözet az iskolai ünnepségeken Fegyelmi vétség: az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése tanuló súlyos bántalmazása 6 Diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezések A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákönkormányzat a saját szabályzata alapján működik. Tanév elején alakuló értekezletet tart, megválasztja tisztségviselőit, és elkészíti munkatervét, erről jegyzőkönyv készül. A szabályzat elkészítésekor, módosításakor a nevelőtestület véleményt nyilvánít arról. 22

Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez, önkormányzati faliújság. A diákönkormányzat részt vesz iskolai programok szervezésében, tervezésében; önálló programokat szervezhet. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. 7 Egyéb rendelkezések 7.1 Vallásoktatás Az érdeklődő tanulóknak és az egyházak hitoktatóinak az iskola segítséget nyújt a hittanórák megszervezésében, és termet biztosít az oktatáshoz. 23

8 Mellékletek 1. számú melléklet Testnevelési órák rendje Amennyiben a tanuló orvosi igazolással indokolja a tanórán való részvételének alkalmatlanságát, felmentés illeti meg. Az egész tanévről szóló felmentés orvosi igazolását szeptember 10-ig kell bemutatni. Felmentés illeti meg akkor is, ha átöltözve (orvosi igazolás nélkül) maga indokolja alkalmatlanságát az órán való részvételre abban az esetben, ha az órát vezető tanár a tanuló indokait elfogadja. A felmentett tanuló köteles az órán jelen lenni. Az a tanuló, aki a testnevelés óra látogatása alól egész tanévre vonatkozó felmentéssel rendelkezik, a szülő írásos kérelme alapján, igazgatói határozattal mentesíthető a tanóra látogatása alól. Hiányzása igazolatlannak tekintendő. A tanuló a testnevelés órán köteles a munkavégzésre alkalmas ruházatban megjelenni melynek része az iskola logójával ellátott egyenpóló. A megfelelő öltözet hiánya fegyelmi vétségnek számít, melynek tényét a szaktanár közli az osztályfőnökkel, valamint rögzíti az elektronikus naplóban. A tanulóval szembeni további intézkedéseket, büntetési fokozatokat az osztályfőnök kezdeményezi. A tanulónak joga van testnevelés órák után tisztálkodásra, tusolásra. Az ehhez szükséges időt számára biztosítani kell. 24

2. számú melléklet Számítástechnika szaktanterem használatának és rendje. (Internet használat) Az iskola eszközeinek az a célja, hogy az oktatás hatékonyságát elősegítse. Ez azt is jelenti, hogy az eszköz használatánál elsőbbséget élvez az oktatási tevékenység. Ha az eszközt nem használják oktatási célra, akkor a diák jogosult a használatára, kizárólag tanári felügyelet mellett. Az informatika terem használati rendje: A teremben való tartózkodás a csoportvezető vagy felügyelő tanár engedélyével történhet. Felügyelet nélkül a teremben tanuló nem tartózkodhat. A teremben való viselkedést és az ott folytatható tevékenységek formáit az intézmény házirendje, az informatikai biztonsági szabályzat és annak mellékleteiben leírtak határozzák meg. A teremben tartózkodók az elektromos biztonsági és érintésvédelmi, az általános balesetvédelmi oktatás, valamint a tűzvédelmi oktatás során hallottakat kötelesek minden körülmények között betartani. A berendezések, eszközök, vezetékek esetleges sérüléseit azonnal jelezni kell a teremben tartózkodó felügyelőnek vagy csoportvezetőnek. A tanulók ülésrendjét, teremben való elhelyezkedését a felügyelő vagy a csoportvezető tanár határozza meg. A gépek és berendezések bekapcsolására a megfelelő szoftverek indítására a felügyelő vagy csoportvezető tanár ad utasítást. Az elhelyezett eszközök szétszerelését, szervizelését csak az erre a feladatra kijelölt személyek végezhetik. A tanulók a terembe nagyméretű táskát, kabátot nem vihetnek be. A terembe semmilyen ital vagy étel be nem vihető. A teremben az étkezés minden formája tilos. Tilos a gépekre a csoportvezető engedélye nélkül bármilyen szoftverterméket telepíteni. Tilos a szoftverek vagy a hardverek konfigurációját engedély nélkül átállítani, konfigurációs állományokat futtatni, a számítógépek SETUP beállításait megváltoztatni. Adathordozók ki és bevitelére a felügyelő vagy a csoportvezető tanár adhat engedélyt. A teremben tartózkodó tanulók szándékos károkozás esetén berendezésekben keletkezett károkért a házirendben meghatározott módon anyagi felelőséggel tartoznak. A szándékos károkozók, a informatikai eszközök szabályszerű használatát veszélyeztetők valamint a biztonsági rendszerbe való behatolást vagy támadást kezdeményezők a felhasználók köréből kizárhatók. A berendezési tárgyak és az elhelyezett eszközök áthelyezése, elmozdítása csak a felügyelő tanár engedélyével lehetséges. Az esetlegesen elmozdított, 25