ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. augusztus 6.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálásáról (CON/2014/62)



Hasonló dokumentumok
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE október 10. az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó további szabályokról (CON/2014/72)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2013. október 7.) az integrált magyar felügyeleti keretrendszerről (CON/2013/71)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. december 21.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről és elnökének jogalkotási hatásköreiről

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2011. december 22.) a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéről (CON/2011/106)

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2012. április 5.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításairól (CON/2012/26)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. június 23.) a felelős hitelezési követelményekről (CON/2014/44)

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2014. december 16.) a devizakölcsönök átváltásáról (CON/2014/87)

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26)

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére és 132. cikkére,

(2014/434/EU) 1. CÍM A SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS. 1. cikk. Fogalommeghatározások

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. április 13.)

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

A két póttag ideiglenesen helyettesíti a Felülvizsgálati Testület tagjait azok ideiglenes

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/534 RENDELETE (2015. március 17.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról (EKB/2015/13)

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB)

ECB-PUBLIC. 1. Bevezetés

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/935 HATÁROZATA

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2013. július 26). az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről (CON/2013/56)

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 30. (OR. en)

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak cikkére,

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

IRÁNYMUTATÁSOK. tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. és 128. cikkére,

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2011. december 14.) a Magyar Nemzeti Bankról (CON/2011/104)

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

A8-0126/ Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/ /0033(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

EU jogrendszere október 11.

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

HATÁROZATOK. tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. és 46.2.

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

7474/16 ADD 1 ll/adt/kb 1 DGG 1B

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. augusztus 4.) a pénzügyi egyensúlyhiány csökkentését célzó különböző törvénymódosításokról (CON/2010/62)

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0064/

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

ÚTMUTATÓ A NEMZETI HATÓSÁGOKNAK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKKAL A JOGSZABÁLYTERVEZETEKRŐL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓJÁHOZ

1/2016. sz. vélemény

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Tartalomjegyzék. Előszó...4. Vezetői összefoglaló...5. ERKT Éves jelentés 2012 Tartalomjegyzék 3

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésére,

10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA ( )

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

Jogi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

Átírás:

HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. augusztus 6.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálásáról (CON/2014/62) Bevezetés és jogalap 2014. június 2-án az Európai Központi Bank (EKB) felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól (a továbbiakban: a konzultáló hatóság), hogy alkosson véleményt egy, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálási keretét létrehozó törvényjavaslatról (a továbbiakban: a törvényjavaslat). A jogalkotási folyamat előrehaladott szakaszára tekintettel a konzultáló hatóság az EKB véleményének sürgős elfogadását kérte. 2014. június 20-án a konzultáló hatóság arról tájékoztatta az EKB-t, hogy a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez elfogadásra benyújtott változata jelentősen eltér az EKB-nak megküldött változattól. Az EKB ezért a törvényjavaslatnak a magyar Országgyűlés honlapján elérhető változata 1 alapján fogadta el véleményét. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén, valamint a 98/415/EK tanácsi határozat 2 2. cikke (1) bekezdésének hatodik francia bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet a pénzintézetekre vonatkozó, a pénzintézetek és pénzpiacok stabilitását lényegesen befolyásoló szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt. 1. A törvényjavaslat célja 1.1. Az indokolás értelmében a törvényjavaslat célja a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 (a továbbiakban: a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv) átültetése oly módon, hogy korai beavatkozási eszközöket és szanálási eszközöket biztosít a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló hitelintézetek és befektetési vállalkozások kezelésére kijelölt szanálási hatóság részére annak érdekében, hogy lehetővé tegye az MNB számára annak biztosítását, hogy a hitelintézetetek és befektetési 1 A magyar Országgyűléshez 2014. június 12-én benyújtott T/262. sz. törvényjavaslat. 2 A Tanács 98/415/EK határozata (1998. június 29.) a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról (HL L 189., 1998.7.3., 42. o.). 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

vállalkozások folyamatosan elláthassák alapvető pénzügyi és gazdasági funkcióikat, ugyanakkor a minimumra csökkentve a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatást. A törvényjavaslat emellett egy, a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások befizetéseiből finanszírozott szanálási alap létrehozása által szintén törekszik a pénzpiacok stabilitásának fenntartására és azon költségek minimalizálására, amelyeket egy esetleges szanálás az adófizetők számára jelenthet. 1.2. A fenti célok elérésének elősegítése érdekében a törvényjavaslat több magyar jogszabályt is módosít, köztük a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt 4 is. 1.3. A törvényjavaslat a tervek szerint a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek csak az elfogadását követő hatvanadik napon lépnek majd hatályba. 2. Általános észrevételek 2.1. Az EKB-val folytatott konzultáció megfelelő időpontja Az EKB 2014. június 2-án kapott felkérést a konzultáló hatóságtól a törvényjavaslatról való sürgős konzultációra. A konzultáló hatóság kérte, hogy az EKB 2014. június 25-ig fogadja el véleményét. 2014. június 20-án a konzultáló hatóság a törvényjavaslat lényeges módosításairól tájékoztatta az EKB-t. A törvényjavaslatot 2014. július 4-én fogadták el, mielőtt az EKB elfogadhatta volna véleményét 5. Következésképpen a magyar jogalkotónak nem volt lehetősége arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt figyelembe vegye az EKB álláspontját. Ez meghaladottá tette az EKB véleményének sürgős elfogadására irányuló kérelmet. A törvényjavaslatot továbbá olyan lényeges módosításokkal fogadták el, amelyeket az EKB-nak nem küldtek meg konzultációra. A törvényjavaslatról való konzultációt illetően a magyar hatóságok nem tettek eleget az EKB-val való konzultációra vonatkozó kötelezettségüknek. E vélemény elfogadása semmilyen módon nem mentesíti a magyar hatóságokat az e követelmény értelmében fennálló konzultációs kötelezettségük alól, mivel e kötelezettség fontos az elfogadott törvény, valamint az esetleges későbbi módosítások alkalmazása és értelmezése szempontjából. Az EKB ismételten hivatkozik arra, hogy a nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetén sem mentesülnek a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése alapján fennálló azon kötelezettségük alól, hogy az EKB-val konzultációt folytassanak, valamint, hogy a 98/415/EK határozattal összhangban megfelelő időt biztosítsanak az EKB álláspontjának figyelembevételére. A törvényjavaslat bármely lényeges módosítását, mint a jelen konzultáció tárgyát képező rendelkezések esetében is, be kell nyújtani az EKB-nak annak érdekében, hogy az a legújabb szöveg alapján adhassa ki véleményét. Olyan különlegesen sürgős esetekben, amelyek nem teszik lehetővé a rendes konzultációs időtartam betartását, a konzultáló hatóság feltüntetheti a 4 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény. 5 A Magyar Közlöny 2014. évi 98-as számában 2014. július 18-án kihirdetett 2014. évi XXXVII. törvény. 2

sürgősséget a konzultációs kérelemben, és kérheti az EKB véleményének rövidebb határidőn belüli elfogadását, megjelölve a jogalkotási folyamat várható lefolyását. A 98/415/EK határozat 4. cikkének második mondata akként rendelkezik, hogy az EKB-val megfelelő időpontban kell konzultálni a jogalkotási folyamat során. Ez azt jelenti, hogy a konzultációra a jogalkotási folyamat során olyan időpontban kell, hogy sor kerüljön, amely elegendő időt biztosít az EKB-nak a javasolt jogszabályi rendelkezések vizsgálatára és véleményének valamennyi szükséges nyelvi változatban történő elfogadására, és amely az érintett nemzeti hatóságok számára lehetővé teszi azt is, hogy a rendelkezések elfogadása előtt figyelembe vegyék az EKB véleményét. A 98/415/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdése szintén a tagállamok kötelezettségévé teszi a jogszabálytervezet elfogadásának felfüggesztését az EKB véleményének kézhezvételéig. Az EKB erre tekintettel méltányolná, ha a konzultáló hatóság a jövőben a 98/415/EK határozatban foglaltaknak megfelelően tenne eleget az EKB-val történő konzultációra vonatkozó kötelezettségének. 2.2. Az MNB függetlensége Az EKB üdvözli a törvényjavaslattal az MNB-re ruházott új szanálási feladatokat, amelyek általánosságban összeegyeztethetők az MNB pénzügyi stabilitás terén betöltött szerepével. Az EKB értelmezése szerint e feladatok nem fogják befolyásolni az MNB-nek a Szerződés alapján fennálló, a KBER-hez kapcsolódó feladatainak ellátását, és nem csökkentik az azok elvégzésére rendelkezésre álló forrásokat 6. Az EKB megismétli, hogy az MNB szanálási hatóságként betöltött új szerepére tekintettel a pénzügyi függetlenség elvével összhangban megfelelő forrásokat kell a rendelkezésére bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy az MNB képes legyen e feladatok ellátására 7. A Szerződéssel való összeegyeztethetőség érdekében az MNB-nek, illetve a döntéshozó testületeinek a pénzügyi stabilitás megerősítésére szolgáló intézkedésekben való bármilyen részvétele során biztosítani kell az MNB funkcionális, intézményi és pénzügyi függetlenségét, valamint a döntéshozó testülete tagjainak személyi függetlenségét, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya értelmében működési és pénzügyi szempontból a feladataik megfelelő ellátását. 3. Különös észrevételek 3.1. A szanálási alap finanszírozása és visszapótlása Az EKB üdvözli, hogy a szanálási alap kezdeti feltőkésítésére a pénzügyi szolgáltatási ágazat számára előírt előzetes befizetésekből kerül majd sor, mivel ez védeni fogja az állami forrásokat és csökkenti az erkölcsi kockázatot. Úgy tekinthető, hogy ez általánosságban összhangban áll a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv által követett anticiklikus megközelítéssel, amely szerint a forrásokat a válság bekövezte előtt kell összegyűjteni. Mivel az előzetesen 6 Lásd a CON/2014/31 vélemény 4. bekezdését, a CON/2013/10 vélemény 3.3. bekezdését, a CON/2012/52 vélemény 2.3. bekezdését, a CON/2011/69 vélemény 3. bekezdését és a CON/2010/33 vélemény 3.2.3. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu. 7 Lásd a CON/2013/56 vélemény 3.1.2. bekezdését. 3

felhalmozott források válsághelyzetben elégtelennek bizonyulhatnak, az EKB üdvözli a törvényjavaslat azon rendelkezéseit 8, amelyek előírják a bankszektor számára az állam által a szanálás során biztosított források visszafizetését, amennyiben e források a szanálási eljárás során nem térülnek meg. A rendkívüli utólagos befizetések e rendszere, amelyet a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv is rögzít, előmozdítja a további piaci fegyelmet és célja az erkölcsi kockázat kezelése 9. Az EKB üdvözli továbbá a törvényjavaslat azon rendelkezését 10, amely kimondja, hogy az MNB semmilyen formában nem finanszírozhatja a szanálási alapot, ami összhangban áll a monetáris finanszírozás tilalmával 11. Az EKB értelmezése szerint e rendelkezés az MNB-nek a szanálási alaphoz kapcsolódó valamennyi tevékenységére vonatkozik, beleértve a szanálási alap számlájának a törvényjavaslat 134. szakasza alapján történő vezetését is. 3.2. Együttműködés az EKB-val Magyarország a 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet 12 értelmében nem a mechanizmusban részt vevő tagállam, vagyis nem olyan tagállam, amelynek pénznem az euro, vagy olyan tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, de az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkével összhangban szoros együttműködést alakított ki. Bár a törvényjavaslat nem tartalmaz arra való hivatkozást, hogy az MNB, mint a mechanizmusban részt nem vevő tagállam illetékes hatósága együttműködik az EKB-val az uniós jog szerinti felügyeleti feladatok ellátásában, az ilyen együttműködés alapvető fontosságú, és azt az 1024/2013/EU rendelet 3. cikke (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gyakorolni. 3.3. Az MNB felügyeleti és szanálási feladatainak operatív elkülönítése Figyelemmel arra, hogy az MNB a szanálási és a felügyeleti feladatokat is ellátja, az EKB megjegyzi, hogy míg a törvényjavaslat rögzíti azon elvet, hogy a szanálási feladatok az MNB egyéb feladataitól működési szempontból függetlenek lesznek, azonban nem határoz meg elfogadandó konkrét szabályokat e függetlenség biztosítása érdekében. A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv kivételesen megengedi, hogy egy hatóság lássa el mind a szanálási, mind a felügyeleti feladatokat, feltéve, hogy megfelelő strukturális intézkedések kerülnek elfogadásra a működési függetlenség biztosítása, valamint a szanálási feladatok és a hatóság egyéb feladatai közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében. A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv például a strukturális elkülönítést a szanálási feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottakra vonatkozóan a felügyeleti feladatok ellátásában részt vevőkre vonatkozóakhoz képest külön jelentési útvonalak útján irányozza elő. Az EKB javasolja a bankok 8 Lásd a törvényjavaslat 127., 132. és 140. szakaszát. 9 Lásd még a CON/2010/83 vélemény 6.3. bekezdését. 10 Lásd a törvényjavaslat 132. szakaszának (3) bekezdését. 11 Lásd az EKB 2014. júniusi konvergenciajelentését, 38. o. Lásd még a CON/2011/103 vélemény 4. bekezdését, a CON/2011/93 vélemény 4.3. bekezdését, a CON/2011/39 vélemény 3.6. bekezdését és a CON/2008/59 vélemény 3.2. bekezdését. 12 A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.). 4

helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvben 13 rögzített, a megfelelő strukturális elkülönítésre vonatkozó követelmények bevezetését az MNB-n belüli szanálási feladatok működési függetlenségének biztosítása érdekében. Ez az elkülönítés azonban nem akadályozhatja meg, hogy a szanálási funkció hozzáférjen azon szükséges információkhoz, amelyek a felügyeleti funkció rendelkezésére állnak. 3.4. Független értékelés Az MNB-nek független értékelés útján meg kell állapítania a szanálásra kerülő intézmény eszközeinek és kötelezettségeinek értékét. A törvényjavaslat 23. szakaszának (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a független értékelést az szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá. Ez a végzés kizárólag az intézmény szanálását elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg. Az EKB véleménye szerint egyértelművé kell tenni, hogy az értékelési jelentés a szanálást elrendelő végzés szerves részét képezi, így annak nem kell külön jóváhagyás tárgyát képeznie. Fontos, hogy az értékelési jelentés elkészítésének elrendelése esetén az MNB e jelentés elkészítése során vagy azt követően ne hozzon olyan intézkedést, amely megkérdőjelezhetné a jelentést készítő szervezet függetlenségét. 3.5. Jogorvoslatok A törvényjavaslat 116. szakasza jogorvoslati jogot biztosít az érintett feleknek az MNB szanálást elrendelő határozatával és a szanálási feladatkörében hozott határozataival szemben. Az EKB ugyanakkor megjegyzi, hogy a törvényjavaslat 116. szakaszának (4) bekezdése bizonyos korlátozásokat állapít meg a fellebbezők jogaira vonatkozóan. Az EKB kéri a konzultáló hatóságot, hogy fontolja meg, ezek a korlátozások szükségesek-e az ilyen fellebbezések gyors elbírálásához, és hogy azok összeegyeztethetőek-e az érintett felek tulajdonjoga és a szanálási hatóság által megvalósítandó gyors szanáláshoz fűződő közérdek közötti egyensúly megőrzésének szükségességével. E tekintetben kritikus jelentőséggel az bír, hogy a fellebbezés ne függessze fel a szanálási eljárást. 3.6 Vagyonértékesítési eszköz Úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat 36. szakaszának (2) bekezdése lehetővé teszi a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára, hogy kötelezze az intézményt arra, hogy vagyonára vevőt keressen, sőt, akár az MNB át is veheti az intézmény vezetésétől a vevő felkutatását annak ellenére, hogy az illetékes hatóságok még nem rendelték el az intézmény szanálását 14. Ezzel összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy a törvényjavaslat 36. szakaszának (2) bekezdése nincs teljes mértékben összhangban a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 27. cikkének (2) bekezdésével. Az irányelv e rendelkezése rögzíti, hogy amennyiben a korai beavatkozás feltételei fennállnak, a szanálási hatóság előírhatja az intézmény számára, hogy vegye fel a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal az intézmény szanálásának előkészítése érdekében. Ezzel szemben a 13 A Szerződés 288. cikkének harmadik franciabekezdésében foglaltak alapján a nemzeti hatóságok megválaszthatják azt a formát és módszert, amellyel egy irányelvet átültetnek. 14 Ezzel összefüggésben lásd még a szanálás megindításának feltételeit és a követendő eljárást a törvényjavaslat 17. szakaszában. 5

törvényjavaslat az intézménnyel szemben a potenciális vásárlókkal való kapcsolatfelvétel előírására vonatkozó hatáskör gyakorlásának feltételeként a beavatkozási intézkedések eredménytelen alkalmazását írja elő. Ezenkívül a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv feljogosítja a szanálási hatóságokat arra, hogy döntsenek a vagyonértékesítési eszköz lehetséges alkalmazásának időzítéséről, anélkül, hogy azt a beavatkozási intézkedések eredménytelen alkalmazásához kötné. A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat 36. szakasza (2) bekezdésének előnyére válna, ha azt összhangba hoznák a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 27. cikkének (2) bekezdésével. 3.7. A betétesek elsőbbségére vonatkozó szabályok Az EKB véleménye szerint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 108. cikkében rögzített, a betétesek elsőbbségére vonatkozó szabályt, amely szerint a hitelezők fizetésképtelenség esetén érvényes besorolásában a biztosított betétek kiemelt elsőbbséget élveznek, a természetes személyek és a mikro-, kis- és középvállalkozások valamennyi biztosítható betétje pedig egyszerű elsőbbséget élvez, teljes körűen és egyértelműen kell bevezetni a magyar jogban. Az EKB értelmezése szerint a törvényjavaslat 160. szakaszának (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 154. szakasza bevezet bizonyos fajta elsőbbséget, amely azonban nem tükrözi egyértelműen és teljes mértékben a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 108. cikkét, mivel nem tükrözi megfelelően a biztosított és a biztosítható betétek közötti különbségtételt, így a törvényjavaslat ezen rendelkezéseinek többféle értelmezését teszi lehetővé. Az EKB rámutat, hogy a betétesek elsőbbségét teljes mértékben és egyértelműen kell végrehajtani a magyar jogban a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvben megállapított 2014. december 31-i átültetési határidőig. Ezt a véleményt közzéteszik az EKB honlapján. Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. augusztus 6-án. [aláírás] az EKB elnöke Mario DRAGHI 6