MENDE VALÉR Építész Született: Pinkóc, 1886. szeptember 4. Elhunyt: Bécs, 1918. január 7. Nemesi ranggal büszkélkedő értelmiségi család sarjaként látta meg a napvilágot, a korszak elismert újságírójaként számon tartott Mende Bódog fia. Tehetsége a képzőművészetben már igen hamar, gyermekkorában megmutatkozott. Művészi ambícióit hűen tükrözik fiatalkori rajzai és festményei, melyekből néhány szép darab még ma is dédunokája tulajdonában található. A festőnek készülő fiúgyermek édesapja kérésére azonban a műszaki pályát választotta. A tatai Piarista Gimnáziumban megkezdett, a Rózsahegyi Piarista Gimnáziumban folytatott, majd a Lónyay utcai Református Gimnáziumban befejezett középiskolai tanulmányait követően, a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem építész szakosztályán képezte magát tovább 1904-1908 között. Már az egyetem első éve alatt kapcsolatba került az ún. Fiatalok csoportjával - Kós Károly, Jánszky Béla, Zrumecky Dezső, Tátray Lajos, Kozma Lajos, Györgyi Dénes, Bábolnay József - és a szerkesztésük alatt álló Megfagyott Muzsikusok című orgánummal, amely többször is leközölte illusztrációit. Az egyetemi évek kiváló lehetőséget nyújtottak a bemutatkozására. Mende első építészeti tervei - Honvéd emlék. Hősök sírja, 1905; Temetőkapu, 1906 - a szünidőkre kiírt hallgatói pályázatok eredményeképpen születtek meg. A stílusgyakorlatként felfogható terveket,z a Fiatalok 1907-ben rendezett közös kiállításán bemutatott Felvidéki városházát és Református templomot ábrázoló tervrajzai követték. Még ebben az évben második díjat kapott a Wellishpályázatra benyújtott, Györgyi Dénessel közösen készített Kettős műteremház terve, majd a babérokat learatva 1908-ban első díjat nyert a Mozgóképszínház témában kiírt tervpályázattal. Utolsó éves hallgatóként, az egyetemi tanulmányok méltó lezárásaként, a Kultuszminisztérium művészeti ösztöndíjának elnyerésével közvetlen módon ismerhette meg München, Berlin, Párizs, London és Brüsszel építészetét, melyek nagy hatást gyakoroltak rá. Munkássága 1909-ben vette kezdetét. Tervezői megbízásai legnagyobbrészt két helyszínre koncentrálódtak: Kecskemétre és Nagyváradra.
Az alig 23 éves, gyakorlattal nem rendelkező ifjú építész 1909-ben kapta meg a Kecskeméti Református Újkollégium tervezésének jogát Dombi Lajos rajztanár közreműködésének köszönhetően. És mint látható, nemhiába. Az 1913-ban elkészült épület ouvre-jének legkiemelkedőbb darabját képezi. A tekintélyes méretű, impozáns megjelenésű iskolaépület igen meggyőzőnek bizonyult a tanári kar körében. Hajdú József főgimnáziumi tanár 1909-ben, Dr. Joó Gyula jogakadémiai igazgató 1913-ban, Faragó Béla árvaházi igazgató pedig 1911-ben adott megbízást villaépületének megtervezésére, melyekből csak utóbbi nem valósult meg. És hogy nemcsak a református egyházközség figyelmét hívta fel magára a fiatal Mende, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a helyi evangélikus egyházközség 1910-ben kérte fel a köznyelvben Luther-bérházként emlegetett lakóépület megtervezésére, míg a helyi katolikus egyházközség főgimnáziumának tervrajzait 1911-ben, egy évvel a Városi Mozi terveinek elkészítését megelőzően nyújtotta be a vezetőségnek. A kecskeméti megbízásokkal párhuzamosan Nagyváradon tevékenykedett. Nevéhez köthető a Bihar megyei Takarékpénztár homlokzatának 1909-es átalakítása, az Agrár Takarékpénztár, dr. Nemes Áron és dr. Ertler Mór bérházainak 1910-es, illetve a Róth Henrik nevét viselő bér-és üzletház 1912-es megtervezése. A megbízásokkal egy időben tervpályázatokon is részt vett. 1910-ben készítette el a Műegyetemi segélyegylet székházának tervét, majd 1911-ben Györgyi Dénessel közösen pályázott a Gyöngyösi városháza és húscsarnok megtervezésére, amely második díjat kapott. A pusztán tervrajzokon létező, meg nem valósult épületeket újabb megbízások követték. 1911-ben kérték fel a gyöngyösi Heves Megyei Általános Bank Rt. Székházának és gyulai a Komló Szálloda és Kávéház épületének megtervezésére. 1912-ben Budapesten is vállalt építőművészeti feladatokat. Ez időben két bérházat is tervezett az Attila úton és a Belgrád rakparton, illetve egy akvarellkép tanúskodik a zugligeti villaépületről. 1914-ben házasságot kötött id. Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségét megalapító üzletember lányával Chorin Ilonkával, akitől egy évvel később fiúgyermeke született. Tervezői munkásságának utolsó két évében a család megbízásait látta el. 1914- ben Prakfalván Acélgyárat, Petrozsényben és Dorogon munkástelepet tervezett. 1915- ben pedig első díjat kapott a Gyáriparosok Országos Szövetségének székházára kiírt tervpályázaton. A kutatások jelen állása szerint utolsó munkájának a Dorogi Bányászfürdő, utolsó tervének a Szabadság-hegyi villa tekinthető. Az 1916-os évszám fordulópontot jelentett Mende életében. Önkéntes hadba vonulása egyben építészeti karrierjének végét jelentette. A lucki áttörés során szerzett tüdőbetegség és annak szövődménye ledöntötte lábáról. Gégetuberkulózisban vesztette életét 1918. január 7-én egy bécsi szanatóriumban. /Áts Írisz/ Neuhauser László (1934-2004) Építész Tudom jól, hogy kell olyan is, Ki homokot hord, vagy követ farag: Nélküle nem emelkedik terem. De ez csak a homályban tévelyeg, S fogalma sincs arról, miben segít. - Csak az építész látja az egészet, S bár megfaragni nem tud egy követ, A művet ő teremti, mint egy isten. Ily építész nagy a tudásban is. Édesapánk Az ember Károly, Hajnóczy Gyula és tragédiájának fenti sorait Nagy Elemér sok feladat- nagyon kedvelte, amiben tal látták el a műemlék-át- megmutatkozott hivatása alakítások során (többek között iránti elkötelezettsége, szakmai büszkesége is, valamint a tervezés felelősségének /Madách Imre/ a Halászbástya felújítási terveinek elkészítésében is részt vett). A professzor úr tudatossága és az alkotás feletti nagy-nagy öröme. Tervezői munkáját megelőzte a még középiskolás korában nyaranta végzett építőipari munka (többek között a Vígszínház restaurációjánál), melynek során fel kívánta venni az ifjú diplomás építészt az egyetemre demonstrátornak, ami származása miatt ez meghiúsult. Így Budapesten 5 évig az Általános Épülettervező Vállalatnál dolgozott, és szerzett tervezői gyakorlatot. megtanult követ faragni is. Építész tervezőként és műszaki vezetőként közel 50 éves pályafutása során soha nem szégyellt kérdezni és tanulni munkatársaitól, a mesteremberektől, munkájukat sokra becsülte. Kecskemétre 1963-ban költözött, ahol 19 évig csoportvezetőként tevékenykedett a BÁCSTERV-nél. Legelső munkaként az Árpádváros lebontandó épületeinek bontási terveivel bízták meg, ami huszadrangú Rákosszentmihályon született, s nőtt fel építész családban, melynek generációkon keresztül szinte valamennyi férfi tagja a Budapesti Műszaki Egyetem valamelyik karán végzett. Ő maga 1952-ben kezdte meg itt tanulmányait, ahol másodévesként az építészettörténet tanszéken figyeltek föl elhívatottságára és tehetségére. Tanárai Rados Jenő professzor úr, Ferenczi munkának számított. Vallotta azonban már akkor és egész életében -, hogy nincs kis vagy nagy munka, minden feladat fontos, amit mindig legjobb tudása szerint kell elvégeznie. Kecskemét számos közismert épületét tervezte (SZÜV Számítóközpont, Lordok háza, OTP székház a Szabadság téren, az első cseréptetős panelházak a Március 15.-e utcától északra, később Opel ill. Suzuki szalon),
e mellett a megye más jelentős településein is épültek a keze nyomán különböző funkciójú épületek. A paletta igen széles: többek között vízmű központ Baján, Kerekegyházán dugógyár, helvéciai palackozóüzem. A rendszerváltozás előtt a DUTÉP-nél dolgozott főosztályvezetőként, egészen nyugdíjazásáig. A Kecskeméti Református Egyházközséggel és az egyházkerülettel több, mint 20 évig tartott munkakapcsolata, amit nagyon értékesnek tartott. Munkásságának ezt a részét a megye számos imaháza, parókiája, temploma fémjelzi, mint például a teljesség igénye nélkül -Helvécián a parókia átalakítása, Izsákon öregek otthona, a jakabszállási templom bővítése, dunaszentbenedeki gyülekezeti ház, szabadszállási parókia. Kecskeméti munkái közül az Emmaus-ház többlépcsős megvalósítása és a református temető kis imaházának megmentése az elsők. A temetőbe később ravatalozót is tervezett, melynek formája elképzelése szerint a halál madarát jelképezi, amint betakarja szárnyaival az embert. A városközpontban először a Pálma Hotelt tervezte, mely korábban a kollégium internátusának is otthont adott. Fölépültek sorra a Sion nyugdíjasházak, közben a konviktus is és az átalakított KIOSZ székházba átköltözhetett a kollégium diákotthona. A Pálma Hotel terveinek megvalósulása különösen nagy örömmel töltötte el. Utolsó épületei a Református Újkollégium sport- és oktatási szárnya, valamint a katonatelepi templom 2003-2004-ben. Súlyos betegen vitte végig a munkálatok felelős műszaki vezetését is. Tervei nyomán megvalósulhatott az, amit az Újkollégium bölcsőjénél már elődeink megálmodtak: az épület kiegészült U alakúvá, egészen körbeölelve az udvart. Még megérhette az épületek elkészültét, bár a templom felszentelésén már nem tudott jelen lenni. Élete végéig alkotó munkát végzett, soha nem élt igazi nyugdíjasként, nem pihent meg, szinte utolsó pillanatáig fűtötte az alkotás vágya. Az egyházközség megbecsülése jeléül emléktáblát helyezett el a tervező tiszteletére az Újkollégium épületének kiskörút felőli sarkán. újkollégium története Kecskeméten a református iskolai oktatás Az Ókollégium építése 1830-ban kezdődött el, de csak 1871-re fejeződött be. Ebben nagy múltra tekint vissza. 1546-ban már bizonyosan működött protestáns gyülekezet az időben az iskola főiskolai rangra emelkedett, városunkban teológiai és jogi képzés is Kecskeméten, 1564-ben pedig már iskolája is volt az egyháznak. A debreceni kollégium partikulájaként működő református végére az Ókollégium épülete egyre inkább folyt, ennek következtében az 1800-as évek iskola 1750-ben rektort választott, ezzel levált a debreceni kollégiumtól. Az oktatágessé vált. Az Egyháztanács 1906 decem- szűkösnek bizonyult, és felújítása is szüksési épület a mai Ókollégium helyén állt, valószínűleg annak udvari részén, és mivel a Mészáros János lelkész, Győrffy Balázs főberében Építésügyi Bizottságot alapított gyülekezet iskolája folyamatosan fejlődött, gondnok, dr. Horváth Mihály, Katona Mihály, az egyház építkezésbe fogott. Kerekes Ferenc, dr. Kiss Albert, dr. Kiss János, /Hamarné Neuhauser Ágnes és Deliné Neuhauser Anikó/ Kada Elek polgármester 1852-1913 Polgármesterségének ideje alatt a város látványos fejlődésen ment keresztül. A város bevételeit jelentősen megnövelte. Új üzemek kezdték el működésüket: konzervgyár, gyufagyár, gépgyár. A villanyvezeték, vízvezeték és csatorna kiépíttetésével is a város fejlődését szolgálta. Kialakíttatta város nagysétányát, a Rákóczi utat. Kecskemét szecessziós képének kialakításában is nagy szerepe volt, hiszen ekkor épült meg az Újkollégium, a Luther-palota és a Cifrapalota. Amikor az Újkollégium felépítésének ötlete felvetődött, az akkori polgármester, Kada Elek jött az egyház segítségére. Ezt a telket ajándékozta az egyháznak. Sándor István polgármester, országgyűlési képviselő 1870-1943 Kecskemét belvárosának szépítésében az előző polgármester, Kada Elek tevékenységeit folytatta, elgondolásait segítette és a gyakorlati megvalósításában is nagy szerepe volt. Az iskolák fejlesztésének ügyét nagyon a szívén viselte. Az Újkollégium felépítésének egyik főszorgalmazója volt.
Tatay Jenő, Marton Sándor főgimnáziumi tanár és Sándor István egyháztanácsos tagságával. A helyhiány megoldására felmerült az átalakítás, valamint új épület emelésének gondolata is. Felújításra az Egyháztanács építési államsegélyt kért, de az akkori áldatlan politikai viszonyok miatt a miniszter ezt elutasította, viszont megfontolás tárgyává ajánlotta egy új épület emelését új telken. Az egyház vezetősége átgondolta ezt a rendkívül fontos kérdést és alkalmas telket keresett. 1908 májusának végén született meg az építésről szóló elvi egyházközségi határozat. Három lehetséges telek jöhetett szóba: az egyik az Ókollégiummal szemben (mai Kálvin tér), a másik a Rákóczi úton a Törvényház és a Cifrapalota közötti területen, míg a harmadik az a telek, ahol végül felépült az Újkollégium. A telket részben vétel, részben csere útján szerezte meg az egyház. Kecskemét polgármestere ekkor Kada Elek volt, aki felkarolta az iskola-építési törekvéseket, nevéhez kötődik a város történetének egyik legjelentősebb fejlődési időszaka. Két terv készült az új oktatási épületre. Az egyiket Nagy Károly műegyetemi tanársegéd, a másikat Mende Valér építész, a Lutherpalota tervezője és Dombi Lajos gimnáziumi rajz- és művészettörténet-tanár készítette. Az ő széleskörű elképzeléseik és együttműködésük alapján született meg végleges formájában a magyarországi szecesszió jellegzetes, kiemelkedő alkotása, az Újkollégium. Az Építésügyi Bizottság a tervek véleményezése után azt javasolta az Egyháztanácsnak, hogy a vázlattervek elkészítésével Dombi és Mende társtervezőket bízza meg. A megbízott tervezők 1909 novemberében a kitűzött 60 napos határidőre elkészítették a terveket. A város még a csere szerződésben határozottan kikötötte, hogy a városi tanács, a magyar mérnök- és építészegylet és a képzőművészeti társulat véleményét is kérjék ki az épület külső formájával kapcsolatban. Az elkészült terveket fővárosi szakértők és az Építésügyi Bizottság mellett 3 tagú zsűri is elbírálta. Az Egyháztanács 1910. április 10-én döntött Mende Valér és Dombi Lajos tervének elfogadásáról és a szerződés megkötéséről. Az Újkollégium építőmestere Zaboreczky Ferenc mérnök volt, aki jóllehet nem a legolcsóbb ajánlatot adta, de helyi mesterként második legolcsóbb ajánlatával mégis ő nyerte el a kivitelezés vezetését. Az építkezés egy évvel később indult el, 1911 márciusában, az alapkövet április 18-án helyezték el. Fedezetéül az államsegély szolgált, valamint az 50 évre felvett mintegy 1 millió korona kölcsön. március 27. enyhe idő mellett az épület főbb pontjait ujból kitüztük a városi mérnöki hivatala közbejöttével. március 29. enyhe idő A III/27 én érkezett rajzok alapján az épület Föiskola téri falvonala kitüzetett: Mende (Részlet az Építési naplóból) Katona József Múzeum (Kecskemét) fotója Az építkezés nagy ütemben folyt mindaddig, míg városunkban hatalmas károkat okozó július 9-i földrengés miatt a munka gyakorlatilag leállt. Az épületben nem esett sok kár, mivel inkább még az alapokon dolgoztak, de az építőknek értelemszerűen sok dolguk akadt ezekben a hetekben, hiszen az egyház (templom, parókia) és a város több fontos épülete is megrongálódott. A költségek pedig megnövekedtek, hiszen gondoskodni kellett arról, hogy az épület egy hasonló erejű földrengést is kibírjon. jul 8. Mai napon hajnali 2 órakor erős földrengés volt mely az épületekben nagy pusztítást okozott. A Collegium építkezésnél akár kevésbbé nagy csupán a következő földszinti falakban okozott kár. [...] Ezen elemi csapás következtében az épitési munka egyelőre szünetel, kérem a tekintetes építővezetőséget arra hogy ebből kifolyólag úgy a befejezési határidő meghosszabbitását mind az okozott kár megtérítését illetőleg a feltételek értelmében a vismajor beálltát elismerni szíveskedjék. (Részlet az Építési naplóból) Az eredeti tervek szerint 1912. június 30-ig kellett volna az új főiskolai épületet átadni, de végül szeptember 20-án kezdődhetett meg a tanítás. Mivel az építési költségek megemelkedtek, nem volt lehetőség új eszközök beszerzésére, így minden felszerelést az Ókollégiumból hoztak át, Győrffy Balázs ügyvéd, főgondnok 1846-1928 25 éven keresztül volt főgondnoka a Kecskeméti Református Egyháznak. Szakács Istvánnal együtt megalapítják az alsófokú ipari és kereskedelmi iskolát, ahol tanárként is tevékenykedett. A helyi lapokban több cikke is megjelent. A katona József Körnek alapító tagja volt. Dr. Horváth Mihály orvos, országgyűlési képviselő 1859-1937 Egyházának ügyeivel egész életében szeretettel és hűséggel foglalkozott. Presbiteri és főgondnoki tisztet is betöltött. A Református Egyesület építési munkálatainak szálai az ő kezében futottak össze. Dombi Lajos festőművész, tanár 1879-1935 1907-től a Kecskeméti Református Főgimnáziumban volt rajztanár. A Kecskeméti Művésztelep létrehozásában is nagy szerepe volt. Legfontosabb munkássága, hogy Mende Valérral együtt elkészítették az Újkollégium terveit. Zaboreczky Ferenc építész, mérnök 1857-1935 1894-ben telepedett le Kecskeméten és egymás után alkotta meg a város akkori nagyszerű épületeit. A konzervgyár, a vasgyár, a gyufagyár, a villanytelep, az árvaház, a Gazdasági Egyesület és a Kaszinó palotája, a katolikus bérpalota, az Újkollégium, valamint a reáliskola építése is az ő nevéhez fűződik. Kerekes Ferenc főmérnök 1864-1932 Kecskemét város főmérnöke. Mint a Kecskeméti Református Egyház presbitere az egyház ügyeivel is buzgón foglalkozik. Előszeretettel tevékenykedik az egyházi és iskolai ügyekkel. Az Újkollégium építése alatt főmérnöki tisztet töltött be.
és csak lassacskán bővítették, cserélték azokat. Ezzel együtt is modern tantermek, szertárak jellemezték az új épületet, ahol helyet kapott az egyházközségi könyvtár. A munkálatok még a következő évben is folytak, és tavaszra a diákok már használatba vehették az udvart és a tornacsarnokot is. Az építkezés 1913 májusáig tartott. Az Újkollégiumot 1914 májusában akarták felavatni amikor a Kecskeméti Református Egyházközség 350 éves fennállását ünnepelte, de erre végül nem került sor. Már a tervezésnél figyelembe vették, hogy az Újkollégiumban szükséges elhelyezni a Jogakadémiát, mely az épület átadását követően meg is kezdte működését az északnyugati szárnyban, egészen 1924-ig, amikor visszaköltözött az Ókollégiumba. A református tanítóképző is az Újkollégiumban kezdte meg működését 1918-ban. Csak 1930. október 16-án költözött a Kaszap utcai, ma is tanítóképzőként működő épületbe. Az első világháború az iskolák életében is éreztette hatását. Több más oktatási célú épülettel szemben az Újkollégiumot nem foglalták le kórházi vagy egyéb célokra, mindvégig az oktatást szolgálta, ám a két református intézmény (gimnázium és Jogakadémia) mellett további öt iskolának is otthont adott az épület. Itt működött a piarista gimnázium, az állami főreáliskola, a felső kereskedelmi iskola, az állami polgári leányiskola és egy elemi iskola. A tanítást így délelőtti-délutáni rendszerben oldották meg rövidített órákkal. A Tanácsköztársaság idején az állam és egyház szétválasztása mellett kimondták az egyházi iskolák államosítását, így az épület állami tulajdonba vételét, jóllehet erre végül a tanácskormány bukása miatt nem került sor. A gimnáziumban a korabeli rend szerint csak fiúk tanulhattak, a lányok magántanulók lehettek, és a feljegyzések szerint minden tanév végén Budapesten tettek vizsgát. Az egyházközség presbitériuma a helyzet orvoslására 1924 őszén leánylíceumot indított, melynek növendékei vették birtokba a Jogakadémia által korábban használt termeket. Az Újkollégium régóta tervbe vett bővítése 1929-ben valósult meg, ekkor épült fel az internátusi szárnyrész (Szappanos-szárny) az Egyháztanács 1928. július 15-i határozata alapján. Érdekes egybeesés, hogy mindez azokon a telkeken történhetett, amelynek kisajátítására 1908-ban még nem volt lehetőség. E bővítés a Kálvin tér felőli oldalon történt az eredeti épület folytatásaként és a befejezést követően az épület bekanyarodott a Búzás Mihály utcába. Az egyházközség a kivitelezésre 250.000 pengőt szánt, melyhez a valuta alapú hitelt az Országos Protestáns Hitelszövetkezet biztosította. A bővítés terveit Szappanos Jenő, kecskeméti építész főmérnök, egyházközségünk presbitere készítette, az épületszárny 1929 szeptemberére készült el. A háború, az 1944 őszén közeledő front merőben új helyzetet teremtett az iskolában. Az 1944-45-ös tanév elején az évnyitót még megtartották, de az oktatás már nem indulhatott meg. Október 31-ét követően a Vörös Hadsereg hadikórházat alakított ki az Újkollégiumban. Az udvar felőli oldalon egy kisebb falszakasz egy bombázás során leomlott és az épület több belövést is kapott. Az ablakok mindegyike megsemmisült. Bár az épület szerkezetében nem esett kár, annál nagyobb pusztítást végeztek annak belsejében az orosz katonák. A berendezés 98%-a megsemmisült, beleértve az ablakokon túl az ajtókereteket is, sőt 9 tetőgerendát is elfűrészeltek. Óriási volt az anyagi kár. A presbitérium a helyreállításhoz szükséges összeget kölcsönökből, segélyekből, adományokból tudta fedezni. Az oktatás egyébként már 1945 novemberében elkezdődött eleinte magánházaknál, majd az Ókollégiumban, ahol római katolikus-református vegyes tanári kar oktatta a református gimnázium és a piarista iskola tanulóit. Katona Mihály nyugalmazott igazgató 1847-1927 Kiss Albert jogász, tanár 1874-1937 Marton Sándor tanár, irodalomtörténész 1868-1940 A Kecskeméti Református Főgimnázium tanára, majd igazgatója. Vezetése alatt az iskolára a fejlődés és a fellendülés volt jellemző. A Dunamelléki Református Egyházkerület Tanügyi Bizottságának középiskolai szakosztályában előadóként tevékenykedett, majd a 1904. évi zsinat tagjává választották. A Kecskeméti Jogakadémia tanára és igazgatója. Az Újkollégium Építésügyi Bizottsági tagja. A Kecskeméti Református Kollégium tanára volt. Fontos szerepe volt a város irodalmi életében is. A Katona József Körben főtitkári, alelnöki, majd elnöki tisztet töltött be. Cikkei a legtöbb helyi lapban megjelentek például a Kecskeméti Lapokban és a Református Főgimnázium Értesítőiben. Kifűrészelt gerendák Háborús károk a rajzteremben
Az egyház által fenntartott intézmények minden iskolát államosítottak, de gyakorla- Az Újkollégiumot 1965-ben műemlékké felújítás alatt kicserélték a Szabadság téri és folyamatosan indultak újra, illetve válto- tilag még nem tudni, mely intézmények ma- nyilvánították. Csányi János utcai épületszárnyak teljes te- zásokra is sor került. A szülők kérvénye és a radnak az egyház kezében. Nem sokkal ezt tőszerkezetét, felújították a pincét (az egész presbitérium tanügyi bizottságának döntése követően egyértelmű lett, hogy ősztől már A 70-es évek elejére a lehulló homlokzati épület alatt feltöltötték a főbejárat alatti alapján a Leánygimnázium négy osztályos- nem folytatódhat az oktatás a Kecskemé- vakolat és a tetőről levált cserepek miatt az rész kivételével, ahol hő központot alakítot- ról nyolc osztályosra bővült. 1946 szeptem- ti Református Kollégium intézményeiben. épület homlokzata és teteje életveszélyes- tak ki), restaurálták a díszterem festett ólom- berében a Fiúgimnázium Igazgatótanácsa A fiúgimnázium jogutódjaként a Károli Gás- sé vált. A baleset elkerülése érdekében több üveg ablakait, és felújították a főlépcsőház javasolta a Református Általános Iskola elin- pár Állami Gimnázium, a lánygimnázium helyen védőtetőt kellett készíteni, valamint vörös műmárvány burkolatát. A díszterem dítását is, kezdetben négy tanítói állással. utódjaként az Állami Szenczi Molnár Albert a forgalmat az épület előtti parkban korlá- ablakait ún. ólom mintás üvegezéssel lát- Az épület helyreállítása 1946. szeptember Leánygimnázium jött létre. Később kimond- tozni. 1978-ban kezdődött az épület eddigi ták el az építkezés során. Az eredeti ólom- 1-jén kezdődhetett el, ekkor már a tanítás is ták a kecskeméti Piarista Gimnázium meg- utolsó nagy felújítása, amelynek végeztével üvegek üvegfelületei és keretei is sérültek újra a falak között folyt. A felújítás a pénzhi- szűnését is. E két intézményt összevonták, 1981-től ének-zenei általános iskola, gim- voltak. Félő volt, hogy a felújítási munkák ány miatt lassan haladt, de az 1947-es tanév ekkor kapta a Katona József Gimnázium ne- názium, az ekkor induló szakközépiskola, során még jobban megrongálódnak. Az ere- elejére szinte teljesen elkészült, bár ekkorra vet, hivatalosan 1949. szeptember 1-jén. valamint az M. Bodon Pál Zeneiskola műkö- detiség megőrzése érdekében az ablakok a pénzcsapok is egyre inkább bezáródtak az Az államosítás után a nem régen megala- dött a falai között. A négy ütemben történő motívumairól színes fényképek készültek. egyházak előtt, éreztetve a következő hóna- kult Református Általános Iskola előbb Sza- pokban bekövetkező fordulatot. badság téri Állami Általános Iskola, majd II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola néven működött tovább. Az államosítást követően az Az 1948/XXXIII. törvény kimondja az egy- egyházközség tulajdonában maradt néhány házi iskolák államosítását. Ez ellen a presbi- helyiség, ahol a Lelkészi hivatal, a Gazdasági térium tiltakozott, de június 29-én a presbi- hivatal, a gyülekezeti tanácsterem és az egy- teri gyűlésen már az hangzott el, hogy elvileg házközségi könyvtár működött. 1957. április 4. (Tóth Sándor fotográfus fotója) Az épület állapota az 1970-es években (Tóth Sándor fotográfus fotói)
A Fővárosi Üvegező KTSZ szakértelemmel igyekezett az eredeti motívumokat és formákat visszaadni, és az ablakok teljes tartószerkezetét is kicserélte. Egyházunknak a rendszerváltozás után nyílt lehetősége arra, hogy iskoláit újraindítsa. Először 1990 tavaszán vetődött fel az az elképzelés, miszerint a Katona József Gimnáziumba fel nem vett diákokból indulhatna egy református osztály. Ezt a lehetőséget a gimnázium tantestülete is támogatta. Az egyházközség presbitériuma a március 25-én tartott ünnepi presbiteri gyűlésen kimondta a Kecskeméti Református Kollégium újraindítását felmenő rendszerben, valamint az egyházközség államosított ingatlanainak visszaigénylését. A református gimnázium 1991-ben az Ókollégium épületében indult újra három új négy és két hatéves képzésű osztállyal, majd évről-évre gyarapodott a létszám. Az Újkollégium birtokbavétele csak később, 1992 tavaszán valósult meg. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. április 27-én döntött az Újkollégium átadásáról, az itt működő zenei oktatási intézmények pedig méltó elhelyezést kaptak. 1994. január 1-jén került telekkönyvileg az egyházközség tulajdonába az épület, szeptember 1-jétől megkezdte működését a Református Általános Iskola. A következő időszakban az általános iskola mellett a gimnázium is birtokba vette a termeket, az épület Kálvin téri szárnyában rövid ideig még internátusi szobák is működtek. Az Újkollégium teljes használatbavételére 1997. szeptember 1-jén került sor. A visszakapott épület azonban szűkösnek bizonyult, ezért bővítésre volt szükség. 1998 és 2004 között új épületszárnyakkal és új helyiségekkel bővült a kollégium épülete, melynek megtervezése Neuhauser László építész nevéhez köthető, aki a Mende- Dombi-féle tervrajzokat figyelembe véve készítette el az új oktatási szárny terveit. 1998-ban egy emelettel bővítették a tornaterem feletti részt, 2000. június 25-én pedig letették az új oktatási szárny alapkövét. Az új szárny 10 termet, 2 biológiai előadót, 4 váltótermet, 2 szertárat foglal magába, valamint az iskolai könyvtárat. 2004. augusztus 13-án került sor a tornatermet és uszodát is magába foglaló sportszárny átadására. A tanuszoda ötlete már Mende Valér terveiben is megtalálható volt, éppen azon a helyen, ahol 2004-ben meg is valósult. Az Újkollégium ma otthont ad a Református Általános Iskolának és a Református Gimnáziumnak, ahol összesen több, mint 1100 diák tanul. A Cifrapalota felőli bejáraton át közelíthető meg a Lelkészi és Gazdasági Hivatal, valamint a mintegy 85000 kötettel büszkélkedő egyházközségi könyvtár. A Csányi János körút felől pedig kisebb-nagyobb gyülekezeti termeinkbe lehet bejutni. Egy fiatal építész Mende Valér egy művész rajztanárral, Dombi Lajossal álmodtak és rajzoltak. Rajzoltak egy négyszögbe foglalt épülettömböt, melynek minden része gyöngyszem, az építészet remeke. Díszes és mégsem hivalkodó, magyar, de mégsem magyarkodó, gazdag, de nem dicsekvő, sehol sem szimmetrikus, mégis harmonikus nyugalmat árasztó. Nem templom, mégis tornyával hirdeti, hogy itt Isten tisztelete történik folyamatosan. Egy adóssággal küzdő egyház a megrendelő és építtető, de a szerénység, a puritánság nem az igénytelenséget szülte, hanem a legmagasabb igényességet jelenítette meg. Sok minden történt, viták, anyagi gondok, földrengés, de az épület 1912-ben, ha nem is a teljes álom valóságában, de a megjelenés magasztosságában állt Kecskemét főterén, hirdetve Isten dicsőségét. Hosszú évtizedek teltek el! Az épület szellemét az épület falai és a díszterem csodás ablakai őrizték meg akkor is, amikor öröködbe Uram pogányok jöttenek a 48-as államosítást követően. De álmodtunk tovább. Az álmot most már Neuhauser László rajzolta az építész alkotó tehetségével, az eredeti gondolat szerint, mégis alkotó módon, hogy a Búzás Mihály utcai részen tanuszoda legyen. Imádkoztunk és dolgoztunk, újból csak szegények voltunk, vagyunk, de Istenünk gazdag Isten, és előtte semmi sem lehetetlen. 2001 szeptemberében már tanulhattak diákjaink a Csányi körút felőli szárny 3 szintjén, de a sportszárny még álom maradt. Isten kegyelméből azonban nem álltunk, nem állhattunk meg. Eljött a várva várt nap: 2004. augusztus 13. Kecskeméten harangzúgás hívott az Újkollégium udvarára, istentiszteletre és megnyitó ünnepre. A sportszárny, a tornacsarnok és az uszoda megnyitására. A négyszög bezárult. Készen van az Újkollégium. Varga László Részlet a Fejezetek a 400. tanévét ünneplő Kecskeméti Református Gimnázium történetéből című könyvből 1999-es évek (Tóth Sándor fotográfus fotója)
Köszönet: Áts Írisz művészettörténész Deliné Neuhauser Anikó Hamarné Neuhauser Ágnes Janus Pannonius Múzeum (Pécs) Péterné Fehér Mária (MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltár) Székelyné Kőrösi Ilona (Katona József Múzeum) Tóth Sándor fotográfus Varga László országgyűlési képviselő Készítő: Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának és Levéltárának dolgozói Bovier Hajnalka (lektor) Kivitelező: Dekor Art Kft. Kovács Képkeret Forrás: Áts Írisz: Mende Valér Kecskeméti Református Újkollégiuma (1911-1913) Fejezetek a 400. tanévét ünneplő Kecskeméti Református Gimnázium történetéből 1564-2006 Laczay András: 100 éves az Újkollégium