A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015.(II.27.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, 32. (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 33. (7) bekezdésében, 45. (1) és (3) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 58/B. (2) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) bekezdésében, 115. (3) bekezdésében, valamint a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy meghatározza a szociális ellátások helyi rendszerét, a szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zomba község közigazgatási területén élő a) bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Zomba község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. 3. Eljárási rendelkezések 3. E rendelet értelmezése során az Szt. 4. (1) bekezdésének fogalom-meghatározásait kell alkalmazni. 4. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) a Zombai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható. 5. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (4) A jövedelem igazolható különösen: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással, b) álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, d) családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, e) vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető. 6. Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények, nyilatkozatok vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

7. (1) Az e rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapításakor az Szt. 10. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (3) Ha a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, vagy a havi vagy egyéb rendszerességgel folyósított rendkívüli települési támogatásra jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult elhalálozik, az ellátást a változás, illetve a haláleset hónapjának végével meg kell szüntetni. (4) A havi rendszerességgel nyújtott ellátást a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig kell a jogosult, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a szolgáltató részére folyósítani. (5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. -ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások 4. Az ellátások formái 8. (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást, b) rendkívüli települési támogatást állapít meg. (2) A Képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapítása hatáskörének gyakorlását a Zombai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapítása hatáskörének gyakorlását Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottságára (a továbbiakban: Szociális Bizottság) ruházza át. 5. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 9. (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak természetben lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást állapít meg. (3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. (4) A kérelemhez csatolni kell a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, b) a háztartás tagjai 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát, c) a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztásról, a csatornahasználatról és a szemétszállításról szóló, a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló számlák másolatát, melyek közül legalább egynek a kérelmező nevére kell szólnia. (5) Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a nevére szóló legalább egy, a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott közüzemi számlával, a kérelmét a jogosultsági feltételek fennállása ellenére el kell utasítani. (6) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást megállapító határozatban rendelkezik a természetbeni ellátás formájáról. (7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

10. (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő ideértve a gyámot és a nevelőszülőt él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. 11. (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. (2) Az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (3) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 forint. (4) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. 12. (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2 500 forint, és nem lehet több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: J - 0,5 NYM ----- TM = 0,3 - -------------- 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. 13. (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott

lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására. (2) A (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. (3) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a (2) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet. 14. (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 6. Rendkívüli települési támogatás 15. (1) A Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) Elsősorban azok a személyek részesíthetőek rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének

elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150%-át. (4) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. A különös méltánylást érdemlő körülményekről esetenként a Szociális Bizottság dönt. (5) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi vagy egyéb rendszerességgel. (6) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan kell megállapítani. (7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100 000 forint. (8) A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható. (9) Természetbeni ellátás lehet különösen élelmiszer, tüzelő, ruházat, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, intézményi térítési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás. A természetbeni ellátás formájáról a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (10) Temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás esetén csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. (11) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a rendkívüli települési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. 7. Köztemetés 16.

Az Szt. 48. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból a Képviselő-testület részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át és vagyona nincs, feltéve, hogy a köztemetés költségeinek megtérítése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti. III. FEJEZET Szociális szolgáltatások 17. Az Önkormányzat az Szt. 57. (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások közül a) az étkeztetést önállóan, b) a családsegítést és az utcai szociális munkát a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás útján, c) az Szt. 65/F. (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti nappali ellátást, a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás útján biztosítja. 8. Szociálpolitikai kerekasztal 18. (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. (2) bekezdése alapján, az ott meghatározott feladatok ellátása érdekében szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a) Zomba Község polgármestere, b) Zombai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, c) Szociális Bizottság elnöke,

d) Zomba Község védőnője, e) Zombai Körzeti Óvoda intézményvezetője, f) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központjának zombai családgondozója, g) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának zombai családgondozója. 9. Étkeztetés 19. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül a) a nyugdíjas, b) a rokkantsági ellátásban részesülő, c) a rehabilitációs ellátásban részesülő, d) az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő, e) a mozgássérült, f) aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt saját étkeztetéséről gondoskodni nem tud, g) a hajléktalan, h) aki az Önkormányzat által a szociálisan rászorulók lakhatásának biztosítása érdekében a 7173 Zomba, Petőfi utca 2/B. szám alatt fenntartott ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik.

(3) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat az igénylővel egyidejűleg azt az általa eltartott személyt is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. (4) Az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani. (5) Az étkeztetés iránti kérelemről a polgármester dönt. (6) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést a szociális étkezde útján biztosítja. Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel, házhoz szállítással vagy helyben fogyasztással. 20. A szociális étkezde tevékenységének irányítása, valamint az étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a polgármester feladata. IV. FEJEZET A térítési díjak megállapítására vonatkozó szabályok 10. A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása 21. A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának összege 590 forint/nap. 11. A személyi térítési díjak megállapítása és megfizetése 22. (1) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de a 300 %-át nem haladja meg, térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 550 forint/nap. (2) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de a 150 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 485 forint/nap. (3) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében az intézményi térítési díj összege 300 forint/nap.

(4) Az étkeztetés személyi térítési díját egy havi időtartamra előre kell megfizetni. (5) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. (4) bekezdése szerint korrigálni kell. 12. Az Önkormányzat és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 23. Az Önkormányzat az étkeztetés igénybevételekor írásban megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is: a) az étkeztetés módjára, b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára, c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira, d) az ellátás megkezdésének időpontjára, e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre, f) a döntések elleni jogorvoslat módjára. V. FEJEZET Záró rendelkezések 24. (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet. Szűcs Sándor polgármester Dr. Rózsa Éva jegyző

Kihirdetési záradék: A kihirdetés napja: 2015. február 27. Dr. Rózsa Éva jegyző

1. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítására 1. Személyi adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születés helye, ideje (év, hó, nap):... 1.1.5. Lakóhelye: irányítószám... település...utca/út/tér... házszám... épület/lépcsőház... emelet, ajtó 1.1.6. Tartózkodási helye: irányítószám... település...utca/út/tér... házszám... épület/lépcsőház... emelet, ajtó 1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: 1.1.8. Állampolgársága:... 1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni):... 1.1.10. E-mail cím (nem kötelező megadni):... 1.2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén): 1.2.1. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy 1.2.2. EU kék kártyával rendelkező, vagy 1.2.3. bevándorolt/letelepedett, vagy 1.2.4. menekült/oltalmazott/hontalan. 1.3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: fő. 1.4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. A B C D Név (születési név) Születési helye, ideje (év, hó, nap) Anyja neve Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.5. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy: a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma... fő, b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma... fő, c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma... fő. 2. Jövedelmi adatok A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa Kérelmező jövedelme Kérelmező házastársának/ élettársának jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek jövedelme 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztat ásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz Ebből: közfoglalkoztatásból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem 3. Nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 5. Önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások 6. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, ingó, ingatlan vagyontárgy értékesítéséből származó, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 7. Összes jövedelem

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (az ügyintéző tölti ki):... Ft/hó. 3. Lakásviszonyok 3.1. A támogatással érintett lakás nagysága:.. m 2. 3.2. A lakásban tartózkodás jogcíme:.. 4. Nyilatkozatok 4.1. A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó). Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót:.. 4.2. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó), b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum:...... kérelmező aláírása... a háztartás nagykorú tagjainak aláírása * Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.

2. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez Vagyonnyilatkozat I. A kérelmező/a kérelmező háztartása tagjának személyes adatai Neve:...... Születési neve:.. Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:. Tartózkodási hely: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: II. A kérelmező/a kérelmező háztartása tagjának vagyona 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon: A. Ingatlanok címe:... település... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft címe:... település... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon címe:... település... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon: megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, garázs stb.):... címe:... település... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 4. Termőföldtulajdon... település,...hrsz., területe:... m 2, művelési ága: tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft... település,...hrsz., területe:... m 2, művelési ága: tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft

... település,...hrsz., területe:... m 2, művelési ága: tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft... település,...hrsz., területe:... m 2, művelési ága: tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft B. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: személygépkocsi:... típus... rendszám szerzés ideje: a gyártás éve:... Becsült forgalmi érték:**... Ft személygépkocsi:... típus... rendszám szerzés ideje: a gyártás éve:... Becsült forgalmi érték:**... Ft tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: megnevezése:... típus:... rendszám:.. szerzés ideje: a gyártás éve:... Becsült forgalmi érték:**... Ft Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kelt:...,... nyilatkozó/törvényes képviselőjének aláírása Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.