KLINIKAI SZAKÁPOLÓ (GYERMEK INTENZÍV TERÁPIÁS SZAKÁPOLÓ) szakképesítés központi programja

NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM KLINIKAI SZAKÁPOLÓ (GYERMEK INTENZÍV TERÁPIÁS SZAKÁPOLÓ) szakképesítés központi programja 1997.

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés Engedélyszám: 2309/10/97. Készítették: Békefi Dezsőné Nobilis András Újhelyi Enikő Véleményezték: Vízvári László Horváth Imre Szerkesztették: Darócziné Szentey Katalin Lazarovics Marcella Tóth Károlyné Kiadó: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Budapest 1085 Horánszky u. 15. 2

Tartalom TARTALOM I. fejezet ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1. A képzés szabályozásának jogi háttere...7 1.1. A képzés szervezésének feltételei...7 1.2. A hallgatók felvételének feltételei...8 2. A képzés célja...9 3. A képzés szakmai követelményei...10 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök...13 5. A képzés struktúrája...14 5.1. A képzési idő...14 5.2. A képzés tantárgyai és azokra fordítható ajánlott óraszámok...14 5.3. Az évközi vizsgák rendje...14 6.A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások...15 6.1. A vizsga részei...15 6.2. A vizsgázó teljesítményének értékelése...17 6.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei...18 7. Egyéb feltételek, információk...18 II. fejezet A SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA 1. Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és gyermekkorban...21 2. Intenzív betegellátás gyógyszertana...27 3. A gyermek intenzív ellátás elmélete...31 4. A gyermek intenzív ellátás gyakorlata...39 5. A gyermek intenzív ellátás szakápolástana...43 6. Kommunikáció...49 III. fejezet MELLÉKLETEK 1. A szakmai vizsga szóbeli tételei...55 2. A szakmai vizsga javasolt gyakorlati feladatai...61 3. A szakmai gyakorlatok igazolása... 3

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 4

I. fejezet I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 5

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 6

I. fejezet 1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény. A munkaügyi miniszter 7/1993. (XII. 30.) rendelete az Országos Képzési Jegyzékről. A munkaügyi miniszter 3/1995. (V.4.) rendelete az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról. 10/1993 (XII.30) MüM. rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és rendjéről. A népjóléti miniszter 38/1995. (X.7.) egyes egészségügyi szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról. A népjóléti miniszter 2/1996. (I.12.) rendelete a klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló szakképesítés szakmai követelményeinek kiadásáról 1.1. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A tantárgy megnevezése Az oktató szakképzettsége 1. Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, szakorvos (gyermekgyógyász, csecsemő- és gyermekkorban neonatológus) 2. Az intenzív betegellátás gyógyszertana szakorvos (gyermekgyógyász, neonatológus) 3. A gyermek intenzív ellátás elmélete szakorvos (gyermekgyógyász, neonatológus) 4. A gyermek intenzív ellátás gyakorlata gyermek intenzív szakápoló, főiskolai végzettséggel 5. A gyermek intenzív ellátás szakápolástana gyermek intenzív szakápoló, főiskolai végzettséggel 6. Kommunikáció szakpszichológus, vagy kommunikációs tréning vezetésére kiképzett egészségügyi szakoktató Tárgyi feltételek Az elméleti képzés: tanterem audio-vizuális eszközökkel mulage-ok, torzók, faliképek, anatómiai atlaszok a betegmegfigyelés eszközei spinális és epidurális érzéstelenítés eszközei a szabad légutak biztosításának eszközei endotrachealis intubatio eszközei a perifériás és centrális vénabiztosítás eszközei gyermek reanimációs fantom 7

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés gyorstesztek inhalációhoz szükséges berendezések oxigén peritoneális dialízis eszközei dokumentáció A gyakorlati képzés: megfelelő felszereltségű, betegforgalmú és a képzési követelményeknek megfelelő szakmai profilokkal rendelkező gyermek intenzív osztályon kell megszervezni. 1.2. A hallgatók felvételének feltételei Iskolai végzettség középiskolai végzettség (érettségi) Szakmai előképzettség: csecsemő- és gyermekápolói szakképesítés, valamint transzfúziós tanfolyam Szakmában eltöltött gyakorlat: csecsemő és gyermekápolói szakképesítés megszerzésétől számított 2 év klinikai előgyakorlat, ebből a pályaalkalmasság részeként gyermek intenzív osztályon legalább 1 éves alapápolási gyakorlat. Egészségügyi feltételek a hallgatók egészségügyi alkalmasságának feltételei megegyeznek a csecsemő- és gyermekápolói képzés egészségügyi feltételeivel 8

I. fejezet 2. A KÉPZÉS CÉLJA A gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés célja: a gyermek intenzív ellátás területére olyan speciális ismeretekkel rendelkező ápolók képzése, akik felkészültségük, manuális készségeik alapján képesek a kritikus, életveszélyes állapotú gyermekek ápolására, a vitális paramétereik monitorozására és az ellátást végző team-ben való munkára. 9

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A gyermek intenzív terápiás szakápoló feladatait az ápolási folyamat elve alapján tudja végrehajtani. Ismerje a gyermek intenzív osztály működésének követelményrendszerét. Ismerje és/vagy legyen képes alkalmazni: a gyermek intenzív hálózat szervezeti felépítését, annak kapcsolatait az országos intézetekkel, mindazon preventív feladatokat, amelyek a kórházba kerülő beteg gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését szolgálják, a biztonságot szolgáló építészeti berendezéseket, a legfontosabb közegészségügyi és járványügyi előírásokat. Legyen képes alkalmazni: az osztályra vonatkozó hatályos törvényeket, rendeleteket, módszertani leveleket és a műszaki dokumentációt, intézetének szervezeti és működési szabályzatát és a reá vonatkozó munkaköri leírást, a szakmai folyóiratokból nyert tapasztalatokat, melyek munkájához segítséget adnak, a tematikus megfigyelést a legkisebb állapotváltozás felismerésére, értékelésére, elemzésére, dokumentálására. Segíteni és támogatni: a szülőkkel való együttműködést, szervező és megfigyelő készségével munkatársait és az osztály munkáját, egyben gondoskodni az optimális munkahelyi légkör kialakításáról. Legyen képes: összehangolni a különböző munkaterületeken dolgozó munkatársak (technikus, kisegítő személyzet) munkáját, alkalmazni lélektani ismereteit a beteg gyermekkel, és a munkatársakkal való kapcsolattartás, bánásmód során, kivédeni a túlterheltség negatív hatásait, következményeit, elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését, véleményezni és javaslatot tenni azokon a területeken, amelyeken kellő ismeretanyaggal és szakmai gyakorlattal rendelkezik, képviselni a beteg gyermek érdekeit és érte felelősséget vállalni, bekapcsolódni az osztály oktatási, képzési, továbbképzési munkájába, elsajátítani és alkalmazni az új gépek, műszerek, eszközök használatát, ezen ismereteket az orvostechnikai előadásokon megszerezni. Ennek érdekében: legyen képes a könyvtár használatában ismerni a bibliográfiai katalógusrendszer jelentőségét, a témakeresés lehetőségét, a célzott segédanyagok alkalmazását, legyen képes a kutatási és módszertani munkák lényegét ismerni és azokat gyakorlatban alkalmazni, 10

I. fejezet legyen képes a hazai és külföldi szakirodalom eredményeit ismerni és ezeket munkájában is hasznosítani. A gyermek intenzív terápiás szakápoló legyen képes önállóan elvégezni az alábbi tevékenységeket: Orvosi utasításra végzett tevékenységek: Laboratóriumi vizsgálatok: vért venni, vénából, artériából, köldökcsonkból stb., vércukrot mérni, vérgázt mérni, ionokat (Na, K. Ca) ágy mellett mérni, haematokritot, haemoglobint meghatározni, szérum-bilirubint meghatározni, testváladékot vizsgálni. Intravénás és artériás beavatkozások: intravénás injekciót beadni, vénás és artériás kanülöket kezelni, infúziós oldatokat utasítás szerint összeállítani, vér és vérkészítmények transzfúzióját, csepp és túlnyomásos módszerrel vagy infúziós pumpával végezni, előkészíteni centrális véna szúráshoz, vénapreparáláshoz, köldökkatéterezéshez, ágy melletti szívkatéterezéshez és mindezeknél asszisztálni, parenterális táplálást kivitelezni, centrális vénásnyomást mérni. Beteget megfigyelni: betegellenőrző készülékeket használni és rendben tartani (őrzőmonitor, apnoe-alarm, pulse-oxymonitor, capnográf transcutan po 2 mérés), vitális paramétereket és egyéb fontos folyamatokat ellenőrizni, értékelni és dokumentálni, EKG-t készíteni (standard, mellkasi és dorzális elvezetések), életveszélyes ritmuszavarokat felismerni. Légzési elégtelenségben szenvedőkkel kapcsolatos feladatokat ellátni: oxigént adni (inkubátor, bura, sátor, maszk, orrkatéter, intratrachealis tubus), hyperoxia tesztet kivitelezni, kilégzés végi, pozitív nyomású lélegeztető (CPAP) terápiát végezni orrkanülön keresztül, előkészíteni az átjárható légutak biztosításához, intubációs módszereket ismerni, alkalmazni, tubust leszívni, a beteget lélegeztetni Ambu-ballonnal, lélegeztetőgépeket összeállítani, kezelni, működtetni, ellenőrizni, a lélegeztetés hatékonyságát megítélni (tubus helyzetét, állapotát folyamatosan ellenőrizni), a lélegeztetett beteget ápolni, a beteget előkészíteni tracheostomia végzéséhez, 11

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés tracheostomizált beteget ápolni (kanültisztítás, leszívás). Életmentő beavatkozásokban segédkezni és szükség szerint elvégezni: újraélesztési készenlétet biztosítani, gyógyszeres, műszeres készenlétet folyamatosan ellenőrizni, az újraélesztést megkezdeni, végezni, segédkezni defibrillálásnál. Különböző beavatkozásokat előkészíteni, asszisztálni: előkészíteni és segédkezni peritoneális katéter bevezetésénél, peritoneális dialízist folyamatosan végezni és dokumentálni, hasűri öblítést végezni és dokumentálni, előkészíteni és segédkezni hemodialízisnél, plazmaferezisnél és egyéb extracorporális méregtelenítő eljárásoknál, tartós mellkasi szíváshoz előkészíteni, asszisztálni, ápolási feladatokat végezni mellkasi szívás során, előkészíteni kutacs punkcióhoz, koponyaűri drének bevezetéséhez, tartósan bevezetett dréneket kezelni, ágy mellett végzett sürgős, kis műtéteknél és beavatkozásoknál (vénapreparálás, sebfeltárás stb.) segédkezni, műszerelni, alkalmazni az intenzív betegellátáshoz szükséges alapvető aneszteziológiai ismereteket. Újszülöttek-koraszülöttek speciális ápolási feladatait elvégezni: légzési elégtelenségben szenvedő betegeket fogadni, ápolni: Idiopathias respiratoricus distress syndroma (IRDS), Hyalin membran betegség (RDS), meconium-aspiráció, intrauterin infekciók, fejlődési rendellenességek (rekeszsérv), vitiumok, koanális atresia, sebészeti betegeket fogadni, pre- és postoperatív ápolási feladatokat végezni, szeptikus állapotban levő betegeket fogadni, ápolni, bármely életveszélyes állapotban levő újszülöttet, koraszülöttet ellátni. Egyéb speciális feladatokat ellátni: műtétre előkészíteni (beteget és környezetét), postoperatív betegeket fogadni, ápolni (kötözés, sebellátás, különböző drének ellenőrzése és kezelése), égett beteget fogadni, ápolni (fájdalomcsillapítás, sokktalanítás, sebellátás), eszméletlen beteget fogadni, ápolni (tartósan behelyezett szondák, katéterek használatával kapcsolatos ápolási feladatok), decubitust megelőző módszereket alkalmazni, mérgezett beteget fogadni, ápolni, polytraumatizált beteget fogadni, ápolni, sokkos beteget fogadni, ápolni (agyoedema kezelésében közreműködni), bármely súlyos, életveszélyes állapotú beteget fogadni, ápolni, részt venni a kora-újszülött intenzív szállításban. A gyermek intenzív terápiás szakápoló legyen képes a gyakorlati tevékenységeket maximális 12

I. fejezet biztonsággal az asepsis-antisepsis betartásával végezni, ismerni a gépek, műszerek, eszközök legújabb fertőtlenítési eljárásait, és ezt a munkája során rendszeresen alkalmazni. 4. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A szakképesítéssel betölthető munkakör: gyermek intenzív terápiás szakápoló foglalkoztatható: kórházak, klinikák perinatális intenzív osztályain, általános csecsemő- gyermekintenzív osztályain, gyermeksebészeti, gyermekszívsebészeti, gyermektraumatológiai osztályokon, gyermekidegsebészet és egyéb intenzív ellátást igénylő műtétes osztályokon, gyermekkardiológiai osztályokon, gyermek művese állomásokon. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma Megnevezés 3210 Klinikai szakápoló OKJ azonosító száma: 54 5012 01 3212 13

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés formája: iskolarendszeren kívüli 5.1. A képzési idő A munka melletti szaktanfolyami képzés esetén 1 (egy) tanév, 2 félév (40 hét). A képzés óraszáma: 1536 óra Elmélet óraszáma: 216 óra Gyakorlat óraszáma: 1320 óra ~ E:Gy 1:6 5.2. A képzés tantárgyai és azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy I. II. III. Összesen 1. Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, 41 20-61 csecsemő- és gyermekkorban 2. Az intenzív betegellátás gyógyszertana - 14 18 32 3. A gyermek intenzív ellátás elmélete 10 20 25 55 4. A gyermek intenzív ellátás szakápolástana 10 14 14 38 5. Kommunikáció 30 - - 30 6. A gyermek intenzív ellátás gyakorlata * * * 1320 * folyamatos 5.3. Az évközi vizsgák rendje Blokk Tantárgy Írásbeli Szóbeli I. - - - II. Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és + - gyermekkorban III. Az intenzív betegellátás gyógyszertana + - A gyermek intenzív ellátás elmélete + + A gyermek intenzív ellátás szakápolástana + + 14

I. fejezet 6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.1. A vizsga részei A szakmai vizsga az alábbi elméleti tantárgyakból történik: Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és gyermekkorban, Az intenzív ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana Az intenzív betegellátás gyógyszertana Az írásbeli vizsga A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott, nyílt és zárt rendszerű kérdésekből álló feladatlapot oldanak meg, melyek komplexen átfogják a vizsga tantárgyainak követelményeit. A feladatlap megoldására 180 perc áll a hallgatók rendelkezésére. Értékelését a központi megoldókulcs alapján kell végezni. A szóbeli vizsga A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia: Az intenzív ellátás alapjai újszülött-, koraszülött-, csecsemő- és gyermekkorban Újszülött, csecsemő és gyermek intenzív ellátás fogalma, jelentősége, sajátosságai Etika és jog az intenzív betegellátásban Intenzív ellátásban használt legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok Legfontosabb diagnosztikus képalkotó eljárások Monitorizálás Iatrogén ártalmak, nosocomialis fertőzések fogalma, jelentősége, elkerülésének lehetőségei. Asepsis, antisepsis. Sterilezés formái, fertőtlenítőszerek Sav-bázis háztartás és zavarai Folyadékháztartás és zavarai Oxigén toxicitás ismerete, jelentősége Csecsemő- és gyermekkori érzéstelenítés Agyorientált cardiopulmonalis reanimatio Csecsemők és gyermekek respirációs terápiája Az újszülött állapotának megítélése Az intenzív ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana Újszülöttek, koraszülöttek jellemzői, adaptációs zavarok Újszülöttek kardiopulmonalis eredetű légzési zavarai, vérkeringési zavarok után kialakuló utóképek és betegségek Intenzív ellátást igénylő szívfejlődési rendellenességek Újszülöttsebészeti kórképek intenzív ellátása Koraszülöttek, újszülöttek, kritikus állapotú gyermekek szállítása 15

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés Felsőlégúti megbetegedések, légzészavarok ellátása Alsó légutak megbetegedései, ellátásuk Anyagcserezavarok okozta katasztrófa állapotok Akut májelégtelenség Akut veseelégtelenség Sepsis, sokszervi elégtelenség kezelése Sokk szindróma fogalma, formái, ellátása Intenzív ellátást igénylő véralvadási zavarok Az elektrokardiogram jellemzői újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban A központi idegrendszer katasztrófa állapotai Akut hasi katasztrófák Polytraumatizált betegek kezelése Égésbetegség Súlyos gyermekkori mérgezések ellátása Aneszteziológiai alapismeretek Mesterséges táplálás javallatai és lehetőségei Invazív és noninvazív vizsgálatok az intenzív osztályon Invazív és noninvazív betegmegfigyelés és dokumentáció Az intenzív betegellátás gyógyszertana Gyógyszerek sorsa a szervezetben A vegetatív idegrendszer gyógyszertana A szívműködés gyógyszeres támogatása Kórokozókra ható szerek Diuretikumok, plazmapótlók A vizsgázók szóbeli feleletük során térjenek ki az orvosi diagnózisra alapozott ápolásigondozási folyamat egészére, ezen belül: fiziológiás és kóros állapotokra (tünet, ok, kórlefolyás, ápolás, szakápolás), a gondozásra és egészséggondozásra, a megbetegedések okainak feltárására, különös tekintettel az egyének és környezetük, valamint az ápolás összefüggéseire és kölcsönhatására. A szóbeli vizsga tükrözze az egy-egy témáról elhangzott előadások, legújabb kutatási eredmények és az elolvasott szakirodalom anyagát. Szükség szerint a vizsgához egy-egy gyakorlati példa elemzése is kapcsolódjon, amely a téma valódi alkalmazásának képességét illusztrálja. A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 30 perc fordítható. A gyakorlati vizsga A szakmai gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki. helyét a 16

I. fejezet A gyakorlati vizsga két részből áll: a./ b./ 20 gyakorlati napig tartó, értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat) A vizsgázónak a betegágy mellett (vagy bármilyen klinikai környezetben) kell számot adni arról, hogy a gyakorlati követelményeknek megfelel-e. A vizsgázó a 4 hét alatt ápolási tervet készít egy adott betegről az ápolási folyamat elve alapján, ahhoz standardokat készít, és dokumentálja is azt. A vizsgázó vizsgafeladatát két szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A vizsgabizottság előtti vizsga Egy adott gyakorlati vizsgafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt. 6.2. A vizsgázó teljesítményének értékelése Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni. Megfigyelési szempontok: munkaszervezés, a tevékenység kivitelezése, az ismeretek alkalmazása, team-ben való munkavégzés képessége, a kommunikációs tevékenységek hatékonysága, dokumentációs tevékenység, a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk, megjelenés, viselkedés. Értékelési szempontok: Elégtelen a gyakorlati vizsga, ha a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni, 17

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, önálló tevékenységre nem képes, a feladatait irányítás mellett sem képes ellátni, higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni, az emberi életet veszélyezteti. Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen. 6.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható. 7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó Klinikai szakápoló (Gyermek intenzív terápiás szakápoló) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanusít. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. paragrafusának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel. 18

II. fejezet II. A TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA 19

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 20

II. fejezet 1. AZ INTENZÍV ELLÁTÁS ALAPJAI ÚJSZÜLÖTT-, KORASZÜLÖTT-, CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKKORBAN 1. A tantárgy tanításának célja: A tantárgy tanításának célja, a gyermek intenzív ellátás személyi és tárgyi feltételeinek, etikai és jogi normatíváinak megismertetése, a leggyakrabban alkalmazott megfigyelési és diagnosztikai eljárások bemutatása, az aspecifikus intenzív ellátási formák áttekintése. 2. Tantárgyi követelmények: A hallgató legyen képes: bemutatni a gyermek intenzív ellátás jellegzetességeit felvázolni a felnőtt és a gyermek intenzív ellátás között különbségeket betartani az intenzív ellátás etikai és jogi szabályait elvégezni a betegágy melletti legfontosabb laboratóriumi vizsgálatokat felsorolni a legfontosabb normál laboratóriumi értékeket laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát venni, ill. a mintákat szakszerűen tárolni és szállítani megérteni a képalkotó eljárások lényegét előkészíteni a beteget a különböző vizsgálatokra az újszülöttet, a koraszülöttet, a csecsemőt és a gyermeket megfigyelni, monitorizálni az asepsis-antisepsis szabályait betartani fertőtleníteni és sterilizálni felismerni a sav-bázis és folyadékháztartás zavarait oxigént inhaláltatni elkülöníteni az általános és helyi érzéstelenítési eljárásokat prae-, és postoperatív szakban beteget ápolni a csecsemők és gyermekek respirációs terápiájában segédkezni jellemezni az újszülöttek és koraszülöttek adaptációs zavarait felismerni a kora-újszülött korban jelentkező légzészavarokat leírni az intenzív ellátást igénylő szívfejlődési rendellenességeket kritikus állapotú gyermeket, koraszülöttet és újszülöttet szállítani 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 61 óra 21

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 2. félév A tantárgy témái Az újszülött, csecsemő és gyermek intenzív ellátás fogalma, jelentőssége, sajátosságai A gyermek intenzív ellátás specifikumai Kardiológiai őrzők Sebészeti postoperatív intenzív osztály Koraszülött intenzív osztály Művese állomás Az intenzív osztály felszerelése, berendezései Az intenzív ellátás gazdaságossági szempontjai Az intenzív ellátás etikai és jogi vonatkozásai Felelősség az intenzív ellátásból adódó károsodások során Gyógyíthatatlan betegek ellátásának etikai kérdései. Eutanazia. Klinikai halál, agyhalál Szervtranszplantáció A beteg tájékoztatás és felvilágosítás etikai problémái. Beteg-nővér, orvos-nővér, nővér-hozzátartozó kapcsolat etikai problémái Az intenzív ellátásra vonatkozó hatályos jogszabályok A büntethetőség, bűnösség, bűnrészesség és felelősség fogalma Az intenzív ellátásban leggyakrabban alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok A betegágy mellett elvégezhető laboratóriumi vizsgálatok A vérből végezhető laboratóriumi vizsgálatok A vizeletből végezhető laboratóriumi vizsgálatok Liquor gyorsdiagnosztika A laboratóriumi eredmények értékelése (vér, vizelet glukóz, kationok, anionok, prothrombin, sav-bázis, vérgáz) Szervpanel vizsgálatok Mintavétel, tárolás, szállítás A legfontosabb diagnosztikai képalkotó eljárások Invazív és noninvazív vizsgálatok A beteg előkészítése radiológiai vizsgálatokhoz Ultrahangvizsgálatok Flowmetriás vizsgálatok CT, MRI, PEG Javasolt óraszám 1 óra 3 óra 4 óra 2 óra 22

II. fejezet Légzőrendszeri betegségek diagnosztikája Acut hasi katasztrófák diagnosztikája - Idegrendszeri görcsös betegségek diagnosztikája Monitorizálás A beteg folyamatos megfigyelése A keringés monitorizolása Vérnyomás monitorizálása A légzés monitorizálása A testhőmérséklet monitorizálása Iatrogén ártalmak, nosocomiális fertőzések. Asepsis és az antisepsis A surveillance Fertőzések megelőzése Fertőtlenítés Sterilizálás Személyi higiéné Bakteriológiai szűrések, leoltások A sav-bázis háztartás zavarai A sav-bázis egyensúly alapfogalmai Acidozisok Alkalozisok Kompenzációs folyamatok A folyadékháztartás és zavarai Vízterek élettani jellemzői Só és vízháztartás zavarai Az anionok és kationok szerepe az egyes szervek működésében Oedema képződés Parenterális folyadékbevitel Anyagcserezavarokhoz társuló folyadékháztartás zavarai Oxigenizáció Az oxigén bevitel lehetőségei Az oxigén szint ellenőrzése Hyperoxia Oxigén toxikus hatása Oxigén okozta szabadgyök betegségek Oxigén okozta károsodások késői szövődményei 2 óra 4 óra 5 óra 15 óra 1 óra 23

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés Csecsemő- és gyermekkori érzéstelenítés Az érzéstelenítés indikációja Helyi érzéstelenítés fajtái (vezetéses, spinális, epidurális) Narkózisok fajtái, gyógyszerei Relaxáció kivitelezése, gyógyszerei Antidótumok Postoperatív ápolás érzéstelenítés szempontjai 3 óra 24

II. fejezet Csecsemők és gyermekek respirációs terápiája A légzés élettani alapfogalmai (compliance, légúti ellenállás, a légzési munka, tidal volumen, percventiláció, légzési ciklus) Az akut légzési elégtelenség Lélegeztető gépek elvi felépítése, működése Lélegeztetési eljárások (CMV, CPAP, IMV, IRV, PEEP, JET) Surfecten pótló eljárások Az újszülött állapotának megítélése Érettség, fejlettség ismérvei Koraszülött jellemzői Fejlődési rendellenességek Szülési sérülések Az újszülöttek és koraszülöttek adaptációs zavarai A magzati élet sajátosságai A születés utáni adaptációs folyamata, jellegzetességei Az érettség megítélése (Dubowitz score) A kültakaró fejlődés és postnatalis fejlődése Állapot megítélésére szolgáló pontrendszerek (Apgar, Silverman score) A méhen belüli és szülés közbeni állapot változásainak a megítélése Újszülöttkori légzészavarok Ventilációs és oxigenizációs zavarok Felső légúti stenosissal járó kórképek A központi idegrendszer légzőközpontjának sérülése RDS aetológiája és terápiája Pneumoniák Air leak szindrómák Meconium aspirációs szindróma RDS II. szindróma (nedves tüdő szindróma) Tüdő hypoplasia Bronchopulmonalis dysplasia Hernia diaphragmatica, Lobalis emhysema, Cystikus adenomatoid malformatio, Mikiti-Wilson syndroma Intenzív ellátást igénylő szívfejlődési rendellenességek A kardiológiai kivizsgálás főbb vonalai A nagyerek teljes transzpozíciója Arteria pulmonalis atresia Tricuspidalis atresia Coartatio aortae 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 25

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés Fallot tetralogia Ventricularis septumdefektusok Pitvari sövényhiányok Persistalo ductus arteriosus Kardialis decompenzáció Sebészeti kórképek intenzív ellátása Prae-postoperatív ápolás feladatai A légzészavart okozó sebészi kórképek az újszülöttkorban A tápcsatorna veleszületett elzáródásai Veleszületett hasfal hiányok Szülési sérülések Koraszülöttek, újszülöttek, kritikus állapotú gyermekek szállítása A szállítás speciális technikai feltételei A szállítási trauma Összefoglalás, rendszerezés, számonkérés 4 óra 1 óra 4 óra 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Az intenzív betegellátás gyógyszertana A gyermek intenzív ellátás elmélete A gyermek intenzív ellátás gyakorlata A gyermek intenzív ellátás szakápolástana 5. A tantárgy értékelésének módja: A második blokk végén írásban, feladatlap segítségével. 6. A tantárgyat taníthatja: Szakorvos (gyermekorvos, neonatológus) 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: tanterem audio-vizuális eszközökkel oxigén inhaláltatás eszközei fertőtlenítő szerek a monitorizálás eszközei laboratóriumi gyorstesztek Felhasznált (ajánlott) irodalom: 26

II. fejezet Pintér Sándor (szerk.): Jegyzet az újszülött csecsemő, gyermek intenzív terápiás szakápolók számára I-II. ETI Budapest, 1991. 27

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés 2. AZ INTENZÍV ELLÁTÁS GYÓGYSZERTANA 1. A tantárgy tanításának célja: A tantárgy tanításának célja a gyógyszerek csoportosításának, alapvető hatásmechanizmusaiknak és dózisaiknak a bemutatása, különös tekintettel az életmentő gyógyszerekre, mellékhatások, kompatibilitás, interakciók megismertetése. 2. Tantárgyi követelmények: A hallgató legyen képes bemutatnia a gyógyszerek sorsát a szervezetben jellemezni az egyes szervrendszerekre ható gyógyszercsoportokat ismertetni a gyulladásokban, fertőzésekben alkalmazott gyógyszereket bemutatni a daganatos betegek gyógyszereit felsorolni a toxikológiában alkalmazott gyógyszereket, gyógyszercsoportokat 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 32 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1-2. félév A tantárgy témái Gyógyszerek sorsa a szervezetben felszívódás megosztás átalakulás kiürülés Gyógyszerek kötődési helye receptorok csendes kötődési helyek mellékhatások Idegrendszerre ható gyógyszerek szimpathomimetikumok szimpatholitikumok paraszimpatomimetikumok paraszimpatolitikumok ganglionokra ható gyógyszerek izomrelaxánsok 28 Javasolt óraszám 2 óra 2 óra 4 óra

II. fejezet helyi érzéstelenítők - narkotikumok - minor és major analgetikumok - sedatohypnotikumok Szívműködésre és keringésre ható gyógyszerek kardiotonikumok antiarhytmiás szerek Diuretikumok Légzésre ható gyógyszerek Vitaminok Hormonok mellékvesekéreg hormonok pajzsmirigyre ható szerek Gyulladások és fertőzések gyógyszertana hisztamin, antihisztamin antibiotikumok antituberkulotikumok vírusokra ható szerek gomba ellenes szerek protozoonokra ható szerek fertőtlenítő szerek Mérgezések általános és részletes toxikológia Daganatos betegségek gyógyszertana Konzultáció 3 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 3 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: A gyermek intenzív ellátás elmélete A gyermek intenzív ellátás gyakorlata A gyermek intenzív ellátás szakápolástana 5. A tantárgyértékelés módja: 29

Gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés A harmadik blokk végén írásban, feladatlap segítségével. 6. A tantárgyat taníthatja: szakorvos, neonatológus 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: oktatóterem audio-vizuális berendezésekkel Felhasznált (ajánlott) irodalom: 1. Rövid farmakológia A gyógyszertani ismeretek rövid összefoglalása Springer, 1995. Budapest 2. Pintér Sándor: Jegyzet az újszülött, csecsemő, gyermek intenzív terápiás szakápolók számára. I-II. ETI, 1991. Budapest 30