Pályázat Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata által meghirdetett Települési környezetért 2010 elnevezésű kiírásra Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás kategóriában Élhetőbb Jászalsószentgyörgyért gazdasági program köztisztasági elemeinek megvalósítása 2009 címmel 1
Előszó Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzata 2007-2010 közötti önkormányzati ciklusra jóváhagyott gazdasági programjában általánosan és részleteiben is megkülönböztetett figyelmet szentel a köztisztaság és a környezetvédelem, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása és felszámolása vonatkozásában. Az elmúlt évtizedekben ugyan a kommunális szemétszállítás bevezetése természetesen megtörtént a településen, ennek ellenére; máshol is és a településen is jellemzően előfordul és adott esetben nagy hulladékgazdálkodási problémát okoz az illegális szemét, építési törmelék és egyéb hulladék (akár veszélyes is) a lakosság által történő elhelyezése közterületen és önkormányzati ingatlanokon. A fogyasztói társadalmi szokások következményeként az elmúlt 10-15 évben az ilyen és ehhez hasonló feladatok és igényelt beavatkozások nagyságrendje folyamatosan nőtt és tekintettel arra, hogy az önkormányzat több okból kifolyólag (döntések és anyagi források hiánya miatt) az elvárható mértéknél jóval kevesebb figyelmet és energiát fordított az illegális hulladéklerakás felszámolására, visszaszorítására, valamint megelőzésére, így számtalan esetben szükségessé vált az önkormányzat nagymértékű szerepvállalása a tisztább környezet megteremtése érdekében. 2006 óta a képviselő-testület folyamatosan küzd a jelzett probléma ellen és megállapítható, hogy ennek súlypontja 2009. évben jelölhető meg, melynek látható és tapasztalható pozitív hatásai vannak a település képére és nagy mértékben hozzájárul az Élhetőbb Jászalsószentgyörgyért gazdasági program megvalósításához. 2
I. Bányagödrök kezelése, hulladékmentesítése A település belterületén található fél tucatnyi egymástól külön álló - egykor az egyik legfontosabb építő anyag a vályog készítéséhez sárgaföld lelőhelyként szolgáló - ma csapadékvíz tárolását biztosítani hivatott tószerű mélyedés, melyek összterülete 25 hektár. A tavakra jellemző egy-két méter mélység, nagyrészt nádassal borítottak, mely melegágya a hulladékok lerakásának. Az is könnyíti a szabálysértést elkövetők tevékenységét, hogy rendszerint ezek a tavak a település lakott területeinek szélén találhatók. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a területeknek gazdag élővilága van, sok vízimadár faj, halak és egyéb állatok, növények megtalálhatók. 2009. év elején egy nádvágással egybekötött hulladékfelszámolási programot indítottunk el. Az önkormányzat valamint külső vállalkozó részvételével és mintegy 1,5 millió Ft ráfordítással sikerült ezeket a területeket nád -és hulladékmentesíteni és. Figyelemfelhívó táblákat helyeztünk ki, melyek az illegális hulladéklerakás tiltását jelzik, valamint az ide vonatkozó szabálysértési tényállás megvalósítását szankcionáló pénzbírság megfizetésére is utalnak. Tucatnyi táblát készítettünk és helyeztünk ki. Az önkormányzat részéről mintegy 15-20 fő tevékenykedett januártól-áprilisig az említett területeken főleg a partszakaszok megtisztítása volt a fő célkitűzés, hiszen itt koncentrálódott a jórészt kommunális hulladékok mennyisége, de előfordult ipari jellegű és méretű lerakás is pl. egy helyen 50 db használt gumiabroncs tömeges lerakása. Figyelemfelhívó tábla az egyik Bányagödörnél 3
A Polgármesteri Hivatal segítségével igyekeztünk megtalálni a szabálysértések elkövetőit, azonban a megtalált hulladékok vizsgálata során kevés olyan bizonyítékot találtunk, mely által megállapíthattuk volna egyértelműen az elkövetők személyét. A hulladékokat szelektáltuk és az előírásoknak megfelelően kezeltük, legnagyobb részét a REGIOKOM Kft. jászapáti telephelyére szállítottuk el, ahol sok százezer forint lerakási díjat fizettünk. A gumiabroncsokat évek óta szelektíven gyűjtjük, melyet újrahasznosítás céljából egy azzal foglalkozó és engedéllyel rendelkező vállalkozó részére továbbítunk. Kommunális hulladékmentesítés, gyűjtés az egyik helyszínen Gumiabroncsok a nádas között 4
A megtisztított tavak területének egyike A képviselő-testület 2009 őszén döntött továbbá arról, hogy a bemutatott területek partjára, illetve egyes részekre a település fásítási program keretén belül fákat telepít, melynek megvalósítása folyamatban van. 5
II. Vadas park rehabilitációja és helyi védelme A Községi Önkormányzat az Élhetőbb Jászalsószentgyörgyért elnevezésű gazdasági programjához szorosan kapcsolódó 2008-2010 évekre vonatkozó akciótervében az önkormányzati tulajdonú, helyi védettségű több mint 7 hektár területű Vadas park méltóbb kezelésére vonatkozó konkrét lépéseket tűzött ki célul.: 1. Vadas park vagyonvédelmének növelése, sorompó, biztonsági kamera által 2.Vadas park és csárda hasznosítás és fejlesztési koncepciójának kialakítása, megvalósításának megkezdése Az önkormányzat koncepciójának indítéka az volt, hogy a felbecsülhetetlen természeti értékekkel rendelkező park védelmét megszervezze pl. a hulladéklerakás, szemetelés, valamint az illegális fakitermeléssel szemben. Általánosan megállapítható ennél az önkormányzati ingatlannál, hogy csak névlegesen viselte a helyi védettségi kategóriát. Ezzel a területtel kapcsolatosan is megállapítható, hogy 2006-ig igen elhanyagolt volt és értékeinek nem méltó színvonalon működött az önkormányzat tulajdonosi és kezelői szerepvállalása. A parkban több százéves kocsányos tölgyek is találhatók, jellemző a vízi kőris is, madarak sokasága is megtalálhatók és egyéb védett állatok pl. szarvasbogár stb. A Zagyva közvetlenül az erdő szélén vonul és maga a park is árterületen található, így gyakorlatilag a Zagyva folyó teljes élővilága jellemző a területre. Rövid történeti áttekintés a Vadasról A Vadas erdőt 1850 után telepítették a község déli részére 17 holdnyi területre, zömében tölgyfákkal a régi Zagyva folyó jobb partjára. Területét megcsonkította a Zagyva gátrendszerének megépítése mikor is az erdő a Zagyva holt ága és a Zagyva új ága közé került az 1940-es évek elején. Az 1963-as árvíz után 1964-ben ismét gátak építésére került sor, mikor is az ifjúsági KISZ építőtábor középiskolás tanulói alakították ki lényegében a Vadasnak és környezetének a mai képét. A Vadas melletti utcák lakóházak védelme volt az elsődleges. A Vadast az árvizes években még mostanában is elönti a Zagyva vize, de a gát építése közvetlen a folyó mellé az erdő jelentős megcsonkításával járna, ami így nagyobb kárt okozna, mint a folyó kiöntése. Az erdő régen sokkal vadregényesebb volt. Télen számos apróbb vad húzódott be a fák közé (őz, nyúl, fácán). Innen eredeztethető a névadás is (Vadas). A Zagyva közelsége a holt ág, amíg létezett különösen vadregényessé tette ezt a területet. Az erdő természetes szépsége sok kirándulót csalt ki a községből, de még a szomszédos településekről is sokan átjöttek. 1930 előtt kátránypapírral fedett kis bódé volt a közepén kis tisztáson, ahol cigányzenekarok szórakoztatták a táncolni, mulatni vágyó fiatalokat. Az 1940-es években két kisebb vendéglátó helyiség is működött az erdőben. A háború után egy külföldi vevő meg is akarta venni az erdőt, ahol szórakoztató és üdülőcentrumot akart létesíteni, de a község nem adta el az erdőt. Az üzletet az akkori politikai változások egyébként is semmissé tették volna. 6
Az 1950-60-70-80-as évtizedekben a Vadas a nyári hónapokban a községi társadalmi, politikai rendezvényeinek, adott otthont. Nyilván az idősebb korosztály nagy nosztalgiával gondol vissza a május 1-jei és az augusztus 20-ai rendezvényekre, ahol a politikai szempont másodlagos volt, a szórakoztatás, a társas kapcsolatok számítottak igazán. A sportrendezvények mindig vonzották a sportolni vágyókat, a sportkedvelő közönséget. A sportpálya 1948-ban épült meg és azóta a labdarúgásé a főszerep a Vadas erdőben. A sportöltöző 1967-ben épült hozzá. Mindkettőt az évtizedek alatt sokszor kellett felújítani, csinosítani amit a lelkes sportrajongók társadalmi munkában végeztek el. A KISZ 1974-ben játszóteret és árusoknak való területet alakított ki a Vadaskerti Csárda mellett. Ez utóbbi vendéglátóegység a helyi ÁFÉSZ tulajdonában volt rendszerváltozásig. Utána többször is vállalkozásban, hol működött, hol nem. Ezért is engedte eladni 1992-ben az Önkormányzat. Ma már tudható, hogy ez hiába volt, ugyanis a létesítmény végképp működésképtelenné vált. A parkba ékelődő volt csárda épület és ahhoz tartozó 1000 m² terület magántulajdonostól történő megvásárlása 2007-ben valósult meg 4,5 millió Ft-ból, mellyel egységessé vált a csárda és a park területe, így megkezdődhetett a rehabilitáció az eredeti állapot visszaállítása. Elsődleges cél volt a terület és a környezet védelme, valamint a meglévő épített környezetnek a helyreállítása. Az elmúlt évtizedben nagy problémát jelentett az illegális szemét lerakása (gyakori volt a parkba lehajtó autókból a szemét kiürítése) mindaddig amíg egy zárható sorompót helyeztünk el a park bejáratánál, valamint ahol csak lehet a terület szélén összehangoltuk a természetes és mesterséges (Zagyva, zsilipcsatorna) védelmi funkciót is betöltő vizek és árkok működését és ez által is védettebbé tettük a parkot. Települési szintű térfigyelő rendszer kiépítése során a park központi részére rádiófrekvenciás biztonsági kamerát helyeztünk ki. A parkban és a Zagyva közelében nagy léptékű hulladékmentesítést végeztünk, a sétányokon a szemetet összegyűjtöttük és a REGIO-KOM Kft. telepére szállítottuk el. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az illegális fakitermelést és szemetelést minimálisra szorítottuk vissza, melyhez hozzájárult a gyakori önkormányzati (polgárőrség, településőrség) jelenlét is. A 2009-es évben az említett feladatokban 10 fő közcélú foglalkoztatott vett részt májustólaugusztusig, mely által egy rendezett és védett környezet tudja immár fogadni a pihenni és kikapcsolódni vágyókat a településen. Az általános iskola tanulói is részt vettek a rehabilitációban, melynek célja elsősorban az volt, hogy a tanulók a széthagyott szemét gyűjtésével ráhangolódjanak arra, hogy a szemetelés nem helyes cselekmény. Így a jövő generációit is arra szeretnénk ösztönözni, hogy tudatosítsák magukban mennyire fontos a környezetünk védelme és a hulladékok megfelelő elhelyezése, kezelése. A park rehabilitációja mellett megvalósult az épített környezet egy részének megóvása és felújítása (sportöltöző, WC, szemétgyűjtő edényeztek kerültek kihelyezésre, mely fából készült és a környezethez illeszkedik.) Összességében az önkormányzat saját erőből mintegy 1 millió Ft-ot költött a park környezetének védelmére és hulladékmentesítésére 2009. évben. 7
Műanyaghordó a Zagyvában, melynek eltávolítása speciális feladat volt A rendezetté vált sétányok egyike 8
A község apraja-nagyja a rendezetté vált Vadas Parkban III. Felhagyott hulladéklerakó rendezése és védése A 2000-es évek elején csaknem minden település kötelezően megszervezte a rendszeres kommunális szemétszállítást, mely Jászalsószentgyörgyön is működik. A REGIO-KOM társulás tagjaként Jászalsószentgyörgy is tulajdonosa a jászapáti hulladéklerakó telephelynek, mely helyszínre történik hetenként a lakossági edényzetekből a kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása. Az egyéb hulladékok pl. építési törmelék, elhelyezésére megfelelő lerakási díj ellenében ugyancsak lehetőség van a társulás telephelyén. A megszervezett hulladékelszállítás után az addigi lerakó felszámolását kellett eszközölni, valamint a társulás előkészített egy pályázatot azok rekultivációjára vonatkozóan, mely pályázat benyújtása megtörtént az illetékes támogatást kezelő szervhez. Általánosan jellemző szokás, hogy felhagyott hulladéklerakót a lakosság egy része illegálisan továbbra is használni kívánja és ott főleg építési törmeléket helyez el, melynek a visszaszorítása igen nehézkes és sokszor kevés eredménnyel jár. 2008 év végére önkormányzatunk is azzal szembesült, hogy nagyobb mennyiségű hulladék keletkezett az egykori lerakó környékén és annak felszámolása szükséges, valamint a későbbi hasonló helyzetek megelőzése is igen fontos. 2009 tavaszán hulladékok szelektálása és egyes részeinek eltávolítása után az önkormányzat saját erőből tereprendezést hajtott végre 500.000.- Ft összegben és megszervezte a több hektár terület állandó őrzését. 1-2 fő közfoglalkoztatott személy őrzi a régi szemetest és tucatnyi figyelemfelhívó tábla védi a további illegális hulladék lerakástól. A nagy ráfordítás és figyelem következményeként igen pozitív eredmények tapasztalhatók az elmúlt egy évben, az illegális lerakási tevékenység gyakorlatilag 9
megszűnt. Annak érdekében, hogy a terület gondozottabb és átláthatóbb legyen megelőzvén azt, hogy az illegális szemétlerakás újbóli melegágyává válhasson, az önkormányzat a 2 hektár területet géppel saját erőből évenként többször kaszálja. A felhagyott hulladéklerakó az intézkedések előtt A munkálatok hatékony és költséges gépi erővel zajlottak 10
A rendezett környezet látképe IV. Méltóbb kegyeleti hely A temető nagy változásokon ment keresztül 2009-ben és talán soha nem látott erők mozdultak annak érdekében, hogy elhunyt hozzátartozóink méltóbb környezetben nyugodhassanak. A képviselő-testület vállalásának köszönhetően, az önkormányzat a jövőben az egyházi tulajdonú temető fenntartásához az átlagnál nagyobb mértékű hozzájárulásával látja el a köztemetkezési feladatát. Megjegyezni kívánom hogy, ha csak jogilag szerettük volna teljesíteni feladatunkat, akkor egy új, lényegesen kisebb köztemető létrehozásával kisebb fenntartási költséggel megtehettük volna, azonban életszerűbbnek láttuk a történelmi (hiszen ide temetkeztek eddig) temető fenntartásának teljes átvállalását, mely nagyrészt elhanyagoltan és sok szeméttel, rossz kerítéssel, járdákkal, korszerűtlen ravatalozóval került átadásra. A fenntartási feladatokért az önkormányzatnak a temetőből bevétele nem keletkezik. Az Egyháznál lehet a sírhelyeket megváltani és szintén az Egyház végezteti vállalkozó által a temetkezési szolgáltatást. Több száz köbméter szemét felszámolása történt meg, és négy fő alkalmazott 10 hónapja végzi a parkgondozást, melynek összköltsége eddig 1 millió forintba került. A temető 5 hektár területéről összegyűjtött jellegzetes hulladékot ugyancsak a jászapáti hulladéklerakóba szállítottuk el, illetve vállaltuk a folyamatos elszállítását. Az akcióban részt vett az egyik helyi civil szervezet a Polgárőrség is. 11
A Polgárőrség is részt vett a temető hulladékmentesítésében Elhagyatott területek gazolása során is sok hulladékot találtak 12
V. Általános köztisztaság egy élhetőbb településért A pályázat korábbi fejezeteiben részletezett konkrét részprogramokon túl a települési köztisztasági program általánosan is szervezetté vált. Mind a környezetvédelem, mind a hulladékmentesítés területén olyan szervezettség jellemzi az önkormányzat részéről a települést, amely a megelőzés területétől kezdve a konkrét fizikai hulladékmentesítésig terjed. Az önkormányzat kezelésében lévő utak - mintegy 30 km hosszú belterületű úthálózat és több 10 km külterületi út - környezetének hulladékmentesítése nagy feladat és ide tartozik továbbá sok hektár közterület, melynek környezetvédelme szintén nagy kihívás. Az önkormányzat megfelelő apparátusa rendszeresen, nem eseti jelleggel gyűjti a szemetet (pl. kommunális szemét, elhullott állat stb.) és az előírásoknak megfelelően kezeli azt. Külön büszkék vagyunk arra, hogy a közterületeinken nemcsak hétközben munkaidőben, hanem hétvégén is látunk utcaseprőket és szemétgyűjtő embereket, úgy gondolom, hogy ez egyedülálló. Ezen feladatokat ellátó alkalmazottainkat motiválni azzal tudjuk, hogy ugyan általában az alul iskolázott személyekből kerülnek ki ezen munkavállalók, de mi az általuk végzett köztisztasági feladatokat ezáltal az ő tevékenységüket és személyüket ugyanolyan fontosnak tartjuk mint egyéb más önkormányzati feladatokat pl. oktatás, egészségügy. Az alkalmazottak rendszeresen végzik a köztisztasági tevékenységüket A köztisztaságra, környezetvédelemre vonatkozó kommunikációs tevékenységünk is folyamatosan bővül, minden lehetőséget és felületet kihasználunk (újság, internetes honlap stb.) annak érdekében, hogy egyszer eljussunk oda, hogy ne kelljen küzdenünk az illegális hulladék lerakás ellen, hanem a jövő nemzedéke vegye természetesnek a környezet és lakóhelyének védelmét. 13
A pályázatunkban részletezett köztisztasági feladatok megvalósítása teljes mértékben saját anyagi erőből történt, hiszen ilyen célokra támogatás megszerzésének lehetősége igen szűkös és talán nem is mindig az anyagi források hiányoznak egy élhetőbb környezet megteremtéséhez, hanem inkább megfelelő szándék és akarat és sok-sok munka. Kérjük pályázatunk szíves pozitív elbírálását! Jászalsószentgyörgy, 2010. március 16. Szarvák Imre polgármester 14