CSILLAGKÖZI BARANGOLÓ Hogyan legyünk boldogok a Földön? Ismétlések és Valdar boldog 2015. július 29. Üdvözöllek benneteket kedves barátaim az úton! Szia! Nem szeretjük, de azért ismétlünk egy kicsit, jó? Nagyon jó! Érzékeled, hogy van köztünk egy újonc? Hogyne, természetesen! Igen-igen. Téged is üdvözöllek kedves barátom. Nevezhetlek így? Az én nevem Valdar és egy másik csillagról érkeztem, az Altairról, ahol a sokféleségben az együttműködésre törekszünk. Mi nem testesülünk meg ilyen sűrű anyagba, mint ti, de nekünk is vannak hasonló helyzeteink, kérdéseink, mint nektek. Mondhatom tehát, hogy egy a tietekhez közeli világban élünk, ezért tudunk párbeszédet folytatni. Ez így rendben van neked? Rendben. Nos, ott tartottunk és ezt nem győzöm hangsúlyozni, hogy minél inkább törekedjetek arra, hogy a belső megnyugvásotokat, a belső rezzenetlen békéteket megtaláljátok. Ezzel élesztitek az Univerzum alapminőségét. Természetesen azt is mondatom, hogy ezzel emelitek a rezgéseteket. Nagyon sokféleképpen hívjátok ezt, meditálásnak, relaxálásnak, bambulásnak. Nekem mindegy, az a lényeg, hogy ebben a mélységes békében pihenjetek meg, ez legyen a kiindulópontotok. Hangsúlyoztam és fogom még egy párszor hangsúlyozni számotokra. Ez két dolog miatt fontos.
Ugye azt mondtuk és beszéltünk is erről, hogy ez a rezzenetlen béke ez az alapintelligencia, ez az www.csillageberek.hu Univerzum minősége, ez az ítéletmentesség, itt csak információk bitelnek és botolnak. Semmi más nincs. Ez ugye benne van az emlékezetetekben? Igen! Ehhez jön a lélek minősége, amikor az energia kap egy impulzust vagy dinamikát, vagy más néven egy minőséget. Ha én ezt most lefordítanám az információk áradatában, egyszer csak jön a bipbip, vagy biiipbip vagy a másik biiipbiiipbibibiiip. Ez két különböző minőség, és ettől válik dinamikussá, színessé a létezés. A léleknek tehát van egy kontúrja, energiája. Abban is megegyeztünk, hogy ha lefordítjuk a földi életre, a lélek mindig érzéseket tekintve alapvetően a jó érzések felé törekszik, mert hát a megéléseiben botor lenne, ha állandóan nehézségeket állítana magának. Abban maradtunk, hogy amíg jó érzéseitek vannak alapvetően és hosszútávon, addig rajta vagytok a lélekúton. Nagyon fontos, hogy minden léleknek a földi életben van egy röppályája, egy útja. Itt kezdődik a figyelemfelkeltés, itt kezdődik a tudatosság. Te a saját röppályádhoz mérd magad. És itt kezdődnek a tévelygések és kudarcok. Abban a pillanatban, ahogy elkezdesz divatból vagy elfogadásból másokhoz igazodni - hogy jó legyél, hogy divatos legyél, hogy elfogadott legyél, hogy sok pénzt keressél -, de ez nincs rajta a te röppályádon, abban a pillanatban az utad módosul, és minél inkább módosul, annál inkább eltérsz attól a lélekúttól, amit magadnak megálmodtál. Ez nehéz, nagyon nehézzé teszi az érzések totális kiáramlását. Ezért arra kérlek benneteket, hogy fontoljátok meg, amikor felesleges szócséplésekbe kavarodtok. Bármiről. Hiszen arról is szóltam már nektek, hogy nagyon sok rendszert alkottatok, megkockáztatom, hogy nagyon sok felesleges rendszert alkottatok, például az egészségről, a világról, a globalizációról, a szeretetről, a szülőkről, a gyerekekről. Onnantól, hogy ezeket a rendszereket működésbe léptetitek, ezek önálló életre kelnek. Folyamatosan valamihez igazodtok: Most sárga a divat, akkor sárgát kell vennem; anyámat tisztelni kell, akkor folyamatosan gyónni járok a templomba; muszlim és keresztény, akkor el kell döntenem, hogy én muszlim vagy keresztény leszek. Nagyon fárasztó, nagyon eltérít benneteket a saját utatokról, amit még gyermeki mivoltotokban szépen, tisztán láttok és megéltek. Ezért, amikor hallotok nézeteltéréseket, vitákat, nem kell azonnal véleményt formálni és valahova voksolni. Mert, ha ezt megteszed az érzéseid nélkül, akkor csak csoporthoz csatlakozol és ez nem biztos, hogy a javadat szolgálja. Mindannyiótóknak rendben van ez?
Igen! Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy egyből nem szólok, hanem megvárom, míg tényleg jön egy indíttatásom, ha oda akarok állni az egyik oldalhoz vagy a másikhoz. Mert nekem még elképzelhető, hogy az az én utam, hogy odaállok az egyik oldalhoz. Csak ezt indíttatásból tegyem, belső késztetésből. Igen, és nagyon-nagyon kérlek benneteket, tegyétek már fel magatoknak a kérdést, hogy miért akarom?. Azért, mert ez az én átélésem vagy egyszerűen valahova tartozni akarok, a piros cipősökhöz vagy a zöld nadrágosokhoz Mert a földi élet eddigi folyamatában ez egy biztonságot adott, én a piros cipősökkel vagyok, engem itt egy védettség övez és én meg a másik csapattal. Ez rendben van, csak ebből adódtak az ütközések. Fogható ez számotokra, hogy miért fontos ezt átéreznetek? Igen! A múltkori témánál is ezt feszegettük, a migránsos példánál, hogy tényleg csak az egyik oldal ego-bázisát növeljük a melléjük állással. Így van, és ha erre tudatosak és éberek vagytok - ezért fontos ebből a belső békéből indulnotok-, akkor nem érzitek azt percről percre, óráról órára, hogy nektek állandóan el kell valahova köteleződni, állandóan valakinek igazat kell adnotok, állandóan valakinek meg kell felelni, állandóan valakinek az elfogadására kell törekedni, állandóan valakinek az igazát kell megerősíteni. Fárasztó, a lélek földi energiája elcsorog, és nem marad arra türelem, hogy a saját virágomat, a saját fényemet nyissam, ami megvan mindenkinek, mindenkiből ki fog nyílni, mindenkiben kinyílik. Csak ebben a cikkcakkolásban mindig ütközünk. Ha nem a vélemény ütközésében, akkor a személy ütközésében. Itt van X, úgy utálom, mint a rongyot, na akkor jól odamondok neki és már nem veszem észre, hogy amit mond, az talán okos lenne és hozzám jól érkezne be. Csak kapuitok vannak, pontosabban falak, és a falakon keresztül nagyon szűrten jönnek az impulzusok. Ja, ezért fáradok el akkor nagyon-nagyon minden nap, mert gyakorlatilag, ide akarok tartozni, itt akarom megfeleltetni magam. ezt akarom teljesíteni, ennek akarok megfelelni. Igen. Tisztázzunk valamit. A lélek nem fárad el. Soha nem fárad el. Ha a saját útján van, a saját izgalmának, lelkesedésének megfelelő dolgokat csinálja, akkor maximum azért pihen meg, hogy egy kicsit ülepítse, kicsit összerendezze a tapasztalatokat. De elfáradni a földi létben, soha nem fárad el. Ellenben amit tesz, unatkozik. Tud unatkozni, nagyon unatkozni.
Úgy érted, hogy a fizikai test sem fáradna el. Azért aludnánk, mert kedvünk támad kipróbálni, hogy milyen az alvás? Igen, így értem. Azért aludnál, mert nem teszed meg, hogy a belső középpontodba gyere. Csak azért. Hogyha ezt időről-időre megtennéd, hosszabb vagy rövidebb időre, hogy ezt megtaláld, és utána éber figyelmeddel megint arra fordulnál, ami számodra bensőséges, akkor a fizikai test sem fáradna el. A fizikai test attól fárad el, hogy teljesen felesleges dolgokkal terhelitek, úgy mint oda nem illő táplálék, oda nem illő energiacsomag, teljesen felesleges feladatoknak az elvégzése, amit persze most nem könnyű leválogatni, hogy mi a felesleges. Meg azért még itt élünk, nem tudunk egyik pillanatról a másikra váltani. Váltotok, egyik pillanatról a másikra, csak még siratjátok a régit. Igen? Még akartok odatartozni kicsit, kapcsolódni az ismerőshöz. Valaki, akit kedvelsz, mond vagy csinál egy hülyeséget, meg sem hallod, mert hozzá akarsz kapcsolódni. Nem azt kérem, hogy ítéld meg, csak tudd, hogy kapcsolódni akarsz. Ezzel kapcsolatban van kérdésetek? Ülepítünk, köszönjük. Megvolt a két dolog, amit mondani szerettél volna? Az egyik az, hogy ha ez nincs meg, akkor mondjuk, úgy indul a reggel, hogy végigpörgetem az agyamban, hogy aznap hány dolgot kell csinálnom vagy milyen rutinba engedem bele magam. Ez egyszerűen elhúz, mint egy súly. A kozmikus vagy univerzális törvényekben azon a ponton vagytok, hogy nem a megfelelés, vagy az elvárásoknak élés, hanem a kifejeződés lesz nagyon fontos. Sokkal tökéletesebben fogtok kifejeződni. Mondjuk úgy, hogy eddig nagyon pici százalékban éltétek meg ebben a földi létben a lélek kifejeződésének vágyát. Értitek, hogy mit gondolok én kifejeződés alatt? Önkifejezés, önmegvalósítás, a lelkesedésem megmutatása, megélése.
Igen, és hogy megéljem a próbáim menetét. Nagyon pici példával világítom meg és nem véletlenül mondtam a divatot. Ha a divat az, hogy trapézos farmernadrágban jártok és pálmás selyemingben, akkor azért mindenki igyekszik többé-kevésbé ilyesmit felvenni és hiába érezné magát jól egy fürdőköpenyben vagy tunikában, mégsem megy el így dolgozni. Mert igazodni akarok, ugye? Pedig a lélek most nem beszélnélek rá rögtön egy fürdőköpenyes munkába menetre -, de szeretne új dolgokat kipróbálni, amiben ő jól van. De hogyha ezt nem engedjük meg, akkor maximum abban lehet választani, hogy rövid ujjú vagy hosszú ujjú inget vegyünk fel. Így a kifejeződéseink ici-pici szűk pályán mozognak. A belső csended, a belső békéd azért ajánlatos, mert meghívja a lélek ihletettségét. Ebben a belső csendben nem az a kérés, hogy addig ülj, amíg az összes porcikád el nem zsibbad és utána mintha bogarak szaladgálnának rajtad végig, vagy a lábadat a nyakadba tekerd, hanem az a kérés, hogy a finomat felbukkanó te-ihletettségedet el tudd csípni. Lehet, hogy az elején ez csendes, mint a pillangó szárnya, de egyre inkább erőteljesen mutatja meg magát, és vezet benneteket. Amiért izgalmas ezeket elcsípni, mert akkor nem fogtok a különböző csoportok mellett vagy ellen voksolásában akadályokat húzni magatok elé. Mert nem akarsz erőnek erejével ide vagy oda tartozni, hanem finoman, kikerülve az akadályokat, ütközések nélkül, magabiztosan járod a magad útját, mert tudod, hogy az, amit te itt meg szeretnél tapasztalni, az bőséggel lát el téged. Jó! És ez még mindig az első dolog volt? Elnézést, nem volt tiszta. Nem, ez már a másik dolog volt, tehát a kifejeződés, aminek a gyökere az ihletet. Az a lényeg, hogy ebben a csendben felbukkanó ihleted meg tudd őrizni magadban vagy magadnak. Köszönjük szépen! Köszönjük szépen! Vannak kérdéseink, feltehetjük őket? Hurrá! Naná!
Az enyém kicsit kapcsolódik ehhez, amit az előbb mondtál. Nekem a belső béke állapotával kapcsolatban lenne kérdésem: Ez egy gondolatmentes állapot, vagy kinek-kinek más és az a lényeg, hogy nekem békét hozzon? Lehet, hogy ez egy kellemes gondolatokkal teli állapot? Esetleg összekeverek most több dolgot a kérdésemben? www.csillageberek.hu Ha gondolatmentességre törekszel, akkor az egy természetellenes dolog, ahhoz nagy erőfeszítés kell. Az intelligencia tele van ezekkel az információkkal, pusztán azt kell elérned, hogy ezek úszó formában jelenjenek meg tehát, hogy ne akadjak beléjük, ne azonosítsam magam velük? De arra nem érdemes törekednem, hogy teljesen gondolatmentes legyek? Ti már nem is tudjátok megcsinálni, mert annyira megnyitottátok az energiamezőiteket, hogy nem csak a saját magatok által generált gondolatok vannak jelen, hanem az emberiség gondolatisága. Ha ettől akarod távol tartani magad, az természetellenes állapot. Ezekből az átúszó információkból emelkednek ki azok, amik téged megihletnek. Rendben, ez érthető! Köszönjük szépen! Az, amit kérdeztél, az sokáig sok tudatos embernek segítség volt, hogy ezt a gondolati túlsúlyos világot lecsökkentsék. Tehát addig ez jó volt, amíg efelé tartottak, mert addig ez segítette őket, de most már nem muszáj. Ezeket nem szívesen használom, hogy most már, meg akkor. Egyszerűen felesleges erre törekedni. Onnan érzed meg, hogy ebben az állapotban vagy, hogy tudatos vagy még a levegővételedre is. Valahol hátul futhat a film, hogy hol ülök, ki vagyok, csak ezt a lebegést érdemes elkapni, ami olyasmi mintha több kilóval könnyebb lennél. Igen, értem, érzem, köszönöm! Két felvonásosra tervezhetjük? Tarthatunk egy szünetet? Igen, én készen állok. De még kérdezhettek előtte. Kedves barátom, ha akarsz, kérdezz még valamit, aztán tartunk egy szünetet.
Csak, hogy itt a többieket ne nézzem bolondnak, valamivel tudod nekem bizonyítani, hogy te vagy Valdar? Nem, de nem is akarom. Ezt a választ vártam. Te bizonyítsd magadnak majd, hogy azokat, amiket itt hallasz, azokra jó érzéssel tudsz-e gondolni vagy emlékezni. Ha nem, akkor ez neked nem jó hely, ha igen, akkor ne törődj vele, hogy a kőszáli sas beszél, Valdar az Altairról vagy éppen, akin át szólok. Köszi, ezt a választ vártam. Nagyon jókat mondtál, azt hiszem, hogy nagyjából értem. Én biztos vagyok benne, hogy nem nagyjából, de ezt majd te tapasztalod meg. Szeretném a már megfogalmazott kérdésedet hallani. Én ezt most nem értem. Amiről az elején beszéltünk, azt Valdar már energiák szintjén érezte, már érkeztek hozzá ahhoz kapcsolódó információk. Értem. Volt egy élményem, amelyben arra ébredtem, hogy hallok egy női hangot, ami egy férfihez beszél, olyasmit mondott, hogy még nem mehetünk el, még nem tud magára vigyázni, vigyázni kell rá. Erről a két emberről, lényről szeretnék kérdezni, róluk tudsz-e valamit mondani? Rájuk vagy kíváncsi, vagy magadra? Mindhármunkra Képzeld el, hogy egy lakásban élsz, ahol az egyik szobában nem hallod a szomszédokat, de ha átmész a másik szobába, ott akár a csövek mentén, akár a vékony falak miatt, akár a nyitott ablakon át hallod az alattad lakókat. Annyi történt, hogy olyan helyre keveredtél az energiameződben, ahol meghallottad a szomszédokat, akik egyébként vannak.
Akkor az van, amit hiszek, hogy ők valamiféle őrangyalok, hogy küldetést teljesítenek, vigyáznak? Igen, mindenkinek vannak nem földi segítői és folyamatosan próbáljuk megmutatni magunkat. www.csillageberek.hu Azért fokozatosan, mert ha az összes az emberiséget segítő angyal, entitás itt most alakot öltene, az emberiség szörnyethalásban kimúlna. Ezért aztán ki-ki a maga módján igyekszik gondolati síkon, érzelmi síkon, hallás útján, kontúrok alapján kapcsolatba kerülni. Hogy ne idegenkedjetek tőlünk, hogy érezzétek meg, mi a szeretet szálán érkeztünk, ezt adjuk, és ezt folyatjuk be magunkhoz. És hogyan tudom ezt előidézni, vagy megkönnyíteni ezt a kapcsolódást? A legnagyobb segítség, ha jelzed, hogy vettem az adást, érzékeltelek benneteket és meghatározott időnként, ami neked megfelelő (hétfő esténként, vagy amikor egyedül vagy és az ujjadon kulcscsomót pörgetsz), akkor kész vagy felvenni a kapcsolatot, és egy kicsit megnyitni a tudatmeződet. Így össze fogtok hangolódni. És persze, igen, körülötted is szép számmal vannak támogatók és igen, azt gondolom, hogy az elmúlt időben nagyon sok receptort nyitottál meg, és erős változáson mentél keresztül. Köszönöm. Igen, ezeket így értem. Még egy kérdés a félelemmel kapcsolatban, talán általánosabb dolog. Amikor nem tudja az ember, hogy mitől, de megjelenik egyfajta félelem, mintha halálfélelem lenne. Igen, az. Így lehetne a legjobban megmagyarázni. Egyszerűen az történik, hogy a személyiség szálai azáltal, hogy bekapcsolódsz az univerzum vérkeringésébe és megérted, hogy a földi élet és az a személyiség, amit most kialakítottál magadnak, az a röppályádnak egy része. Kicsi, de fontos része. De ennek a megváltozása nem jelenti azt, hogy a te teljes energiaminőséged vagy lelked pályája eltűnik. Ez a fajta félelem, ami megjelenik nálad és nagyon sokaknál ez egy ösztönös félelem? Sejtem már, hogy jó lesz majd, ha vége lesz? Igen. Egy egyszerű példához tudom hasonlítani: Elindulsz egy hatalmas világkörüli útra, amit egyébként szeretnél, mögötted van a biztonságos lakásod minden ismerős darabbal,és ott állsz a repülőtéren egy böhöm nagy repülőgép előtt, amin még soha nem ültél, és a legszívesebben hazaszaladnál. Most kinagyítottam neked a félelmet. Igenis ott állsz és ott álltok nagyon sokan, hogy az univerzum törvényeit érvényesítő lélekemberré váljatok. Csak ez természetesen azzal is jár,
hogy azokat a nagyon stabil, rutin kapaszkodókat, amik hiedelmekben fogalmazódnak meg, azokat elengedjétek. De ezek folyamatosan és egyre tudatosabban történik, azért fordítjátok ezt félelemnek, mert a köztudatban még kevesek által ismert ez a folyamat. Ezt hívjuk kishalálnak, elköszönsz a személyiséged rutinpályáitól, azért hogy egy nagyobb világra kinyisd magad. Mit csináljunk akkor, amikor érezzük ezt a dolgot? Abban a pillanatban mi tud csinálni az ember? Mindig a lélegzés segít ilyenkor. Csak és kizárólag az, hogy.majd a többiek megtanítanak tóruszlélegezni. Látod, most én is veszek egy nagy levegőt. Sokat használt példa, de azért még egyszer elmondom. Amikor a hernyó bebábozódik, mert lepke lesz belőle, az utolsó fázisokban saját magát zabálja fel. Mielőtt a pillangó kinyitja szárnyait, pontosan azt a félelmet éli meg, amiről most beszélsz. Mert mint hernyó, többet nem létezik már, de még pillangóként sem tudja, hogy milyen lesz a világ. Ezért a pillangónak, egyetlen dolog segít, hogy vesz egy nagy levegőt és beleáramlik a saját pillangóságába. Nektek ez a lélegzés, hogy kinyitom magam arra a csodálatos és fantasztikus és elképzelhetetlen dologra, amit most nem fogok és nem is tudok megfogalmazni..csak vegyél pár nagy levegőt, ami nem csak az orrodon keresztül, hanem a harmadik szemeden keresztül is érkezik, és az energiameződet is kiterjeszti, ez lesz a te pillangód. Akkor a félelem a változás, a fejlődés mellékterméke? Szükségszerűsége. Köszönöm! Egy kicsit szüneteljünk! (szünet)
A mesterek, akik a gondolatmentességre törekedtek, ők a test elhagyásával készültek a kozmikus létbe bekapcsolódni. Ti most a lélek befogadásával akartok egy új világot megélni. E között azért van különbség. Ott annak is nagyon nagy helye volt, és ennek itt is most nagyon nagy helye van, hiszen azzal hogy egy újfajta ember minőségét élitek meg és mutatjátok meg a többieknek, azzal nyílik meg az emberiségnek az új fejlődési szakasza. Ezt szerettem volna még hozzátenni az előző részhez. A két dolog tehát, amiről említést tettem: Az egyik a belső rezzenetlen, azért fontos, hogy az útjelzőitek ne a más emberek véleményéhez, gondolatiságához kapcsolódjon. A másik a saját kifejeződés bátorsága. Így már elkülönül. Ez nem teljesen ugyanaz. A kifejeződés bátorságát is megélték már a Földön néhányak, akik saját módot választottak, de ez most sokkal tömegesebb lesz, hiszen nem a bohémságot akarjátok pusztán megélni, hanem azt a dolgot, amit úgy hívunk: az Univerzális törvényekbe való bekapcsolódás. Erről volt szó, a lélek minőség, a vonzás törvénye, a nem-ártás törvénye, a szemmel nem látható érzékelése, a teljes tisztánlátás, a gyors szinkronicitások. Ezek érkeznek be nagy sűrűséggel. A kreatív megoldások. Totálisan átálltok a problémamegoldóról a kreatív életmódra, és ez sokkal inkább a lélek ínyére való, mert új és új dolgokat tapasztaltok meg. Sokkal izgalmasabb, minthogy mindig arra figyeljetek, hogy a nehézségeket állandóan kiküszöböljétek. Mert ez fárasztó. Folyamatosan a nehézségeket kiküszöbölni, folyamatosan azon gondolkodni, hogyan maradok ebben a földi létben az energiafolyató. Mosolygunk? Igen mosolygunk. Ezt se felejtsétek el, hogy árasszátok a kedvességet. Ha valakitől úgy érzed, hogy megbántott, mindig arra gondolj, hogy csak a személyedben bánthatott meg, a lelkedben nem bánthatott meg. Nincs az a helyzet, amin a lélek megbántódna.
Illetve amit mondtál, hogy ki tudja, hogy ő ezzel a kifejezésével mit pakolt le magáról. Így van. Örüljünk neki, hogy valamit lepakolt, nem kell ebbe beleakadni, ellenállásokat kifejteni. Mert akkor csak élesztitek a tüzet. Jó lepakolta, rendben van. Biztos, hogy lepakol? Nem lehet, hogy rápakol? Ezért mondom azt, hogy finoman ellépni. Mindig ezt mondom, hogyha valaki rád akar pakolni valamit, akkor könnyedén lépj el! Azt mondod, hogy ha például megbánt, azzal ő valamit lepakol. Igaz? Azzal hogy én bántok meg valakit, azzal én teszek le valamit? Igen. Képzeld el. Nem csak fokozom a dolgot? Mondasz egy példát kérlek? Ha én mondok valami csúnyát a barátomnak, például hogy szemüveges, de úgy mondom, hogy indulattal, negatív energiákkal, tök mindegy miért, mert bevertem a lábam. Akkor tudom ezt lepakolni, hogyha felismerem, hogy bántó voltam? Te az övével ne foglalkozz, kérlek. Maradjunk ennél a példánál. Hogyha te a másikra valami bántót mondasz te szemüveges, te galád - ő érzékeli azt, hogy naaa, most őszintén, én tényleg szemüveges vagyok, és én nem akarok ezen megbántódni, akkor máris kilép onnan és nem ad táptalajt a te bántó horgodnak, szándékodnak. Ezzel nem azt erősíti, hogy te távolabb kerülsz a lélek utadtól, hanem hogy nem foglalkozik az indulatoddal. Rendben van, szemüvegesnek mondtál, szemüveges vagyok. Lepakolás onnantól, hogy te kimondtad, és én nem dühödten reagálok erre. Hagy mondjak én egy példát, jó? Én azt gondolom, ezek azok a dolgok, amikor szelepelünk. Ha rámondunk valakire valamit, nem biztos, hogy a másikat akarjuk bántani, hanem azt akarjuk, hogy ez a feszültség menjen ki belőlem. És ez a lepakolás.
Nagyon fontos hogy értsetek valamit. Ezek a magatartás-, viselkedésminták, ezek működésmódbeli energetikai lenyomatok. Azzal hogy valaki önmagából kiteszi, csak önmagát mutatja meg. Ezért mondom én ezt lepakolásnak. Lehet, hogy valakinek 10,20,30 dühös, csúnya vagy éppen ellenkezőleg szomorú, irigy megnyilvánulásának kell lennie ahhoz, hogy rájöjjön, ez az én működésem. Értem már a lepakolást. Az előbb úgy értelmeztem, hogy azzal már meg is oldódik a dolog, de ez nem feltétel. Igen. Ez az ő tudatosságán múlik. Ez így vihető, érthető? Így már igen. Szeretném elújságolni, trombózisos tünetekre kérdeztem az előző alkalommal, de azóta elmúltak. Figyeltem is rá, a férfit is hívtam, megölelgettem. Azóta nekem nincs ez a tünetem. Köszönöm, újra és újra. (megj: Térj vissza a közzéppontodba- 2015.július 13.) Had szolgáljak egy jó hírrel. A másik megnyilvánulásodnak is eltűnt a tünete. Magyarázatként. Tudjuk, hogy a lélek több életet is megálmodhat egy földi körforgásban. Kis barátnőnk esetében is ez van, hogy az ő lelke több megnyilvánulásban is megjelent a Földön. Képzelj el egy napraforgót, aminek több szirma van. Ez még ugyanaz a napraforgó. Vannak látszólag elkülönült szirmai, de ők is kapcsolódnak a napraforgó közepébe. Ehhez a középhez tartozhat egy magyar hölgy és egy thaiföldi férfi. Amikor egyre tudatosabbak vagyunk akkor ezek az átjárások intenzívebbek, és a lábfájás elmúlása párhuzamosan jelentette a másik sziromban is a fájdalom elmúlását. Párhuzamos világként képzeljem el? Vagy most a jelenben a Földön akárhol máshol van egy ember, akinek ugyanaz a lelke, mint az övé? Igen úgy képzeld el, hogy van egy szülő, akinek több gyereke van, az egyik Afrikában, a másik Ázsiában, de ugyanattól az anyától származik, csak mindezt egy kiterjedtebb valóságba helyezd A lélek az anya. A megnyilvánult aspektusai a gyerekek.
Mondok egy műszaki példát. Bejön a prizmába a fény, és a prizmán szétágazódik. A fehér fény a lélek, a földi megnyilvánulások a szétágazódó fény. Köszönöm. Ezt a példát én is használni fogom. A lélek honnan jön? Ehhez egy kicsit el kell lépni a 3D-s gondolkozástól. Mindennek a forrása vagy esszenciája, a végtelen intelligencia, amit számtalan névvel illettek. Istennek, végtelen univerzumnak, végtelen szeretetnek, Forrásnak hívtok, de ez mindösszesen egy rezgés. Ez a rezgés, nem elkülönült, hanem mindenkiben megvan. Ez a végtelen rezzenetlen. Tehát nem véletlenül mondjuk, hogy minden egy. Igen. Amikor ez a végtelen és rezzenetlen, ami pusztán információkból áll, egy nagyon apró mozgást csinál, finoman elkülönül, minőséget kap, energiával töltődik, önmagában megszül valamit, amit hívhatunk vagy energiának, vagy érzésekkel teli információnak. Ez a lélek. A végtelen intelligencia, önmagából elkülöníti vagy megszüli a lelkeket, akik már tudatosak önmagukra, és önmagukat meglátják a többiek fényében. Korábbi közvetítések alkalmával már érintettük és olyat mondtál, hogy a Forrás kilehelte a lelket, és a lélek pedig megálmodta az embert. A léleknek már van egy minősége, ami az energiamintázatokból adódik. Képzeld el, hogy vannak atomok és attól függően, hogy hogyan kapcsolódnak, lesznek belőlük molekulák. Ennek már van egy minősége, és ha ez összeáll, akár szénhidrátok kapcsolódása a földi életben cukrot eredményez, de minden ugyanabból a pici rezzenetlenből áll, ami különböző kapcsolódások révén egy másfajta minőséget, a sűrűség révén pedig egyfajta anyagot hoz létre. Rendben.
Azt tapasztaljuk, hogy amikor itt valamiről beszélgetünk veled, akkor sokkal sűrűbben www.csillageberek.hu találkozunk olyan helyzetekkel, amiről beszélünk. Például, hogy Ne kritizálj! Ilyenkor olyan helyzeteket dob elénk az élet ahol régen kritizáltunk, és most nagyon kell figyelni, hogy ne kritizáljunk. Ez miért van? Az ok az, hogy ami itt köztünk lezajlik, kölcsönhatásban van. Én nem véletlenül hozom a témát: kritizálás. A lelkeitek szeretnének erre rálátni, és saját maguknak ilyen helyzeteket alakítanak ki. Na persze miután én mondom, még éberebben láttok rá a témára. Akkor ezek egybefonódó körök. Azért indul, mert akar indulni és még te is megerősíted és meg is látjuk utána a fizikai valóságban is. Szeretem mikor szólnom se kell és magatok válaszoljátok meg a magatok kérdését. Remélem te is élvezed. Igen én nagyon. Alig várom, hogy jöhessek. Az elmúlt időszakban nagyon fáradt vagyok. És a félelmek is előjönnek buszon, villamoson, nem a megszokott környezetemben előjönnek, bizonytalanságérzésem van. Egyrészt tudom érteni, hogy az átalakulás folyamatának szükségszerűsége, meg mellétértem az utamnak és jobban fáradok. Felesleges dolgokat csinálok. Hogy látod ezt te? Akkor is ilyen kellemetlen érzésed van, ha egy réten sétálsz egy patak mellett? Ezekre kellett rájönnöm, hogy akkor nem. Akkor ez az Unio Mystika. Higgyétek el, hogy ez az, amiről a múltkor is beszéltünk. Történik. A szokásaitoknak, működéseteknek kívülről való lebontása. Erről beszéltünk a múltkor, hogy nézz rá és ne csináld úgy, ha már zavaró. Másrészt, amit te említettél az a belső lebontás. Egyszerűen a lélek tolja kifelé a számára nem-szeretem energiaszálakat. Ettől nem szabad megijedni. Erős fáradékonyságot okoz. Természetesen tudom mit mondtam az előbb, hogy akkor fáradsz el, amikor igazodsz mások elvárásához, igazságához. Ez a fáradtság csak azt jelzi, hogy kerülj a középpontodba. Itt most nem idetérés-odatérés, hanem segítsd a saját belső egyesülési folyamatodat és keríts arra időt, hogy elcsendesedj, akármilyen zúgó környezetben. Meg fogjátok tanulni hamar, mert ha eléggé gyakorlottak vagytok ennek a bensőségességnek a kialakulásában,
akkor mindegy, hogy milyen zavaró tényezők vannak. Egy kötéltáncos, amikor először megy át a www.csillageberek.hu kötélen, akkor alatta kell legyen a biztonsági háló. Kell még az egyensúlyozó pálca, folyik róla a víz. Még gyakorlatlan. Amikor sokadszorra megy át, akkor úgy suhan, hogy szinte a lábával alig érinti a kötelet. Jó. Érzem a magas valóságtartalmát a mondandódnak ÓÓÓÓhhhhh Nem tudom emlékszel-e arra, amikor megtanultál vezetni, bár ez pont nem jó példa nálad. De amikor valaki megtanul vezetni, annyira figyel és koncentrál, hogy 1-2 órás vezetéstől is elfárad. Amikor sokat-sokat vezetett, akkor észre sem veszi, hogy 4-5 órát levezetett, még akkor sem, ha ez forgalmas úton történik, mert begyakorlott már. Keríts sort arra, hogy a bensőséges állapotot megcsípd. És minél inkább csinálod, annál kevesebb idő alatt eléred ezt a magas rezgést. Kerüljétek a bűntudat érzését. A lélek arra is képes, hogy módosítsa a pályáját a kedvetekért. Köszönünk mindent. Nekem még van kérdésem. Van nekem egy vastagbél gyulladásom és ott édesapám volt az ok, az egyik kiváltó ok, ami előidézte, és az hogy én olyan dolgot próbáltam megoldani, ami nem az én dolgom, hanem a szüleim dolga lett volna. Nyilván nem az édesapám az oka, hanem én. Ez egy nagyon tiszta meglátás. Elmúlt. 1-2 év szenvedés után elmúlt. Előjött még egyszer-kétszer, egy fél éve egy hosszabb buli után, amikor sokat ittam, utána elmúlt megint, és most megint előjött egy hónapja. A héten kezd rendbe jönni. Most viszont nem tudom mi hozta elő. Illetve volt néhány buli, ahol sokat ittam, de nem tudom most mi hozta elő. Mi a kérdés?
Ez hozhatta elő? Örülnék neki, ha a betegségeket jelölőknek hívnátok. A betegség súlyos rezgési állapot, ha elhangzik a szó, hogy betegség, ehhez mindjárt társul a félelem, a félelemhez pedig a szűkültség. Ezért ha csak úgy fogalmaztok, hogy jelölő, hogy valamit jelez, valamit üzen neked a helyzet, akkor sokkal könnyebb egy könnyedebb útra rátalálni. Ha teljesen tisztában vagy azzal, hogy valahol kapsz egy üzenetet, akkor neked ez csak annyi, hogy észleled. Sok a koszos pohár, akkor elmosogatok, ha tisztából akarok inni, és nem kezdek el ezen pánikolni, hogy: Úristen mit csináljak? Kit hívjak? Kinek szóljak, mert nincs tiszta pohár? Értitek, mit akarok ezzel mondani? A betegség csak jelölő. Elfogadható nektek, hogy ne tegyünk rá ilyen borzasztó nagy súlyt? Ez nekem is oké. Tiszta, hogy mutatja, hogy valami baj van. De nem baj van, hanem elfogyott a tiszta pohár. Valami akció van. Azért nincs tiszta pohár, mert sokat ittam és elkoszolódott. Ez nem baj. Ez egy helyzet, ez egy állapot. Számtalan dolgot csinálhatok: piszkosból iszom, elmosogatok, veszek új poharat, lábosból iszom, nem iszom, kólát iszom. A betegség mindig meghívja a kreativitásotokat. Ezzel együtt természetesen tanult reakcióitok vannak. Természetesen ez nem mindig a te lelked és te fizikumod története, hanem lehet, hogy egy családi lenyomat, amit ti örökletes betegségnek hívtok, vagy genetikának. Az jó, hogy rájöttél, hogy el akartál dönteni, vagy megoldani valamit, ami nem a te dolgod. Hurrá!! Ilyen helyzetekben dugja fel a fejét, vagy bukkan fel a jelölő. Amikor azt mondod, hogy többet ittál a kelleténél az a kérdésem, hogy az édesapád megveti az italt? Mindig azt mondja, hogy akkor iszik, ha szomorú. Iszik? Így tisztán kérdezem. Iszik? Most már nem. De ivott? Igen.
Akkor, amikor te azonosítod az ivást az édesapád nem követendő mintájával, akkor a te jelölőd www.csillageberek.hu bekapcsol. Óhatatlanul és tudattalanul is azonosítod a te kapatosságodat a te édesapád általad nem kívánt mintájával. Tudattalanul. Erre rájöhettem volna én is. Óh, kedves barátom. Ez az egyik. A másik, hogy pontosan a kezdő mondatod a lényeg, amikor olyan helyzetben vagyok, amikor úgy érzem, hogy nekem meg kell oldanom mások helyett dolgokat. Én azt látom most, amennyit láthatok, illetve engedsz látni, hogy kiváltál a saját baráti körödből, a másfajta gondolkodásoddal. Nagyjából ugyanaz a helyzet áll fönn, mint a szülői párosnál, hogy az innovatív lélek-emberek csoportjába kezdesz el sorolni, de közben meg esetleg ott vannak a barátaid, akik nem feltétlenül úgy látnak vagy gondolkoznak, mint te. Ugyanaz a helyzet áll elő. Most csináljam, oldjam meg, akarjak ide tartozni vagy ne? Azért jelentkezik nálad ez a jelölő, mert ilyenkor tudat alatt, mintha egy picit a régi gyökereidet elvesztenéd és ültetnéd át máshova. Érted, amit mondani akarok ezzel? Értem. Abban a pillanatban, ahogy azt mondod, köszönöm jelölő, nem akarom a barátaim gondolkozását sem megváltoztatni, vagy megváltani, sem bizonygatni, sem megkérdőjelezni. Én nyitott vagyok erre, nézegetek, olvasgatok, megélek. Abban a pillanatban ez a gyökérprobléma elillan. Mert már nem lehet ide is, oda is kapcsolódni. A nyitó kérdésed is ide kapcsolódik. Te nem akarsz bolondnak látszani a saját közegedben, a barátaid vagy a jó cimboráid között. Így látom én. Mit szólsz te ehhez. Köszönöm. Segítettél. Jókat mondtál, ha mondhatom ezt. Nagyon köszönjük. De már idő van. Mitől függ az idő?