Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára 5.

Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára 5. Kádár Imre 1 Győri Zoltán 2 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárműszerközpont, Debrecen ÖSSZEFOGLALÁS Egy műtrágyázási kísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék aminosav tartalmára és hozamára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO 3 -ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N x 4P x 4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2001. évben kielégítő, 621 mm csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A kísérlet módszerét és a főbb tanulságait előző közleményeink foglalták össze (Kádár, 2005; Kádár és Győri, 2005). Levonható következtetések: 1. A vizsgált 18 aminosavból 8 változott igazolhatóan a N- trágyázás hatására: A GLU, ASP, HIS, ARG 12-19%-kal nőtt; míg a PRO 23, CYS 25, TRY 42, ALA 48%-kal csökkent a maximális N-adagolás nyomán a nyersfehérjében, a N- kontrollhoz viszonyítva. Az emelkedő P-kínálattal nőtt az ASP, LEU, GLY, PHE, HIS, CYS koncentrációja, ill. drasztikusan 41%-kal esett az ALA tartalma a P-kontrollhoz képest. 2. Az NxP pozitív kölcsönhatások nyomán az NP kontrollon mért ASP 7,2-ről 10,3%-ra, HIS 3,8-ról 5,8%-ra, ARG 3,2-ről 4,2%-ra emelkedett az együttes NP trágyázással. Ugyanitt az ALA 5,8-ról 2,2%-ra, ill. a TRY 1,3-ról 0,6%-ra zuhant. A TRY koncentrációját a K-trágyázás is mérsékelte átlagosan 0,3%-kal, így az abszolút kontrollon mért 1,59-ről 0,35%-ra esett vissza a maximális NPK kezelésben. 3. A gyepszéna aminosav hozamát a N-trágyázás átlagosan 3-4- szeresére, a P-trágyázás 2-2,5-szeresére, míg a K-trágyázás 20-30%-kal növelte. A 28 éven át nem trágyázott abszolút kontroll és a maximális N 3 P 3 K 3 trágyázási szint között az ALA és TRY hozama 3-4-szeres, a szénatermés 5-szörös, az egyéb aminosav hozamok átlagosan 8-12-szeres növekedést mutatott. A HIS 14, PRO 16, GLY 18, CYS 20-szoros hozamnövekedést ért el a kontrollhoz képest. Az esszenciális aminosavak tömege 774 kg/ha, összes aminosavak tömege 1552 kg/ha, nyersfehérje hozama 1779 kg/ha-t ért el a N 3 P 3 K 3 ellátottságon. 4. Az NxP kölcsönhatások eredményeképpen az ASP/ALA aránya az NP-kontrollon mért 1,2-ről 4,7-re, ARG/TRY aránya ugyanitt 2,5-ről 6,3-ra, HIS/TRY aránya 2,9-ről 9,7-re tágult az együttes NP-túlsúly nyomán. A trágyázás inbalanszt hozhat létre egyes aminosav-párok között, antagonizmust indukálva. Hasonló viszonyok között a takarmány triptofán kiegészítésre szorulhat az aminosav egyensúly helyreállítása céljából. Kulcsszavak: telepített gyep, NPK műtrágyázás, aminosav tartalom, aminosav hozam SUMMARY The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the amino acid content and yield of an established all-grass sward with seed mixture of eight grass species in the 28 th year of a long term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem loamy soil. The lay-out and method of the trial, as well as the fertilizer responses on the hay yield and quality parameters, were published elsewhere (Kádár, 2005; Kádár and Győri, 2005). The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO 3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Caammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2001, however, the area had a satisfactory amount of 621mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows: 1. The content of GLU, ASP, HIS and ARG increased in the crude protein of the 1 st cut hay as a function of N-fertilization up to 12-19%. The same time the content of PRO decreased up to 23%, CYS up to 25%, TRY up to 42% and ALA up to 48% compared to the N-control. The P fertilization raised the concentration of ASP, LEU, GLY, HIS, PHE and CYS, while the content of ALA dropped down to 41% that of P-contol. 2. As a function of NxP positive interactions the content of ASP rose from 7.2 to 10.3%, HIS from 3.8 to 5.8%, ARG from 3.2 to 4.2% compared to the NP control, while the content of ALA diminished from 5.8 to 2.2%, TRY from 1.3 to 0.6%. The K fertilization also depressed the TRY synthesis. The N 0 P 0 K 0 plots showed 1.59% TRY in protein, while the N 3 P 3 K 3 maximum supply plots only 0.35%. 3. The yield of amino acids was enhanced 3-4 times by N fertilization, 2.0-2.5 times by P fertilization and 20-30% by K fertilization. The amino acid yield increased on the N 3 P 3 K 3 plots, compared to the N 0 P 0 K 0 plots, in the case of ALA and TRY 3-4 times. Most of the other amino acids yielded 8-12 times more, HIS 14 times, PRO 16 times, GLY 18 times and CYS 20 times more. The maximum yield of essential amino acids made up 774 kg/ha, the total amino acid yield 1552 kg/ha and crude-protein 1779 kg/ha in the 1 st cut hay. 4. As a result of NxP interactions the ratio of ASP/ALA changed from 1.2 to 4.7, that of ARG/TRY from 2.5 to 6.3, that of HIS/TRY from 2.9 to 9.7 with the increased NP supply. Thus, fertilization can induce an imbalance of amino acids and so change or deteriorate the biological quality of protein. In 11

similar circumstances the forage may require a TRY supplement to restore the imbalance of amino acids. Keywords: established all-grass, NPK fertilization, amino acid content, amino acid yield BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Ismert, hogy a takarmányok fehérjetartalmának minősége, azaz biológiai vagy táplálóértéke eltérő. Meghatározó az alkotó aminosavak garnitúrája. A takarmányban található és az állat fehéjeszintézisében szereplő több mint 20 aminosav közel felét az állat nem képes előállítani, tehát a táplálékból készen kell kapnia. Ezek a nélkülözhetetlen vagy esszenciális aminosavak. A kérődzők kevésbé igényesek, mivel a bendő mikroorganizmusai segítségével megfelelő fehérjéket készíthetnek egyéb N-tartalmú anyagokból is. Feltételesen esszenciálisnak minősülhet egy aminosav, ha a szervezet más aminosavból előállíthatja. A metioninből például cisztin, fenilanalinből tirozin keletkezhet. Ha tehát a takarmányban elegendő a MET és a PHE, akkor a CYS és a TYR nem minősül esszenciálisnak (Schmidt, 1993; Fekete, 2003). Az aminosavak szükséglet szerinti csoportosítása alapján a mindenevő állatok számára nélkülözhetetlennek minősül az ARG, HIS, ILE, LEU, LYS, MET, PHE, THR, TRY, VAL, GLY, PRO. Utóbbi két aminosav a baromfi számára. Feltételesen nélkülözhető a CYS és TYR, ill. nélkülözhető általában az ASP, ALA, GLU, SER, PRO, GLY és ARG. Általánosan elfogadott, hogy annak a fehérjének a legjobb a biológiai értéke, amelynek aminosav-garnitúrája legjobban megközelíti a belőle előállított termék aminosavösszetételét. Aminosavak meghatározott arányban épülnek be az állat testébe. Hiány esetén a többi esszenciális aminosav beépülése a limitáló aminosavhoz igazodik, tehát követi a Liebig-féle minimum törvényt. Egységnyi fehérje szintézise ugyanakkor meghatározott mennyiségű energiát igényel. Az energiatartalom szintén limitálhat, fontos tehát a takarmány fehérje/energia aránya (Schmidt, 1993; Fekete, 2003). Az ásványi elemekhez hasonlósan az aminosavak között is felléphet egyensúlyzavar, pl. antagonizmus a kémiailag rokon aminosavak között a közös transzportfehérje miatt. Ilyen antagonisták a LEU- ILE, ILE-VAL, PHE-VAL, THR-PHE párok. Az egyes aminosavak extrém túlsúlya toxicitást is eredményezhet. Az aminosavellátás folyamatossága hiányt szenvedhet az időbeni csúszás miatt, amennyiben a aminosavak készlete nem megfelelő az állati szervezetben. A fehérjeépítés zavartalanságához ugyanis elvileg az összes aminosav egyidejű jelenléte szükséges. Az állatok viszont gyakran jelentős időbeni eltéréssel kapják az eltérő összetételű takarmányokat. Az aminosavakra, ill. a fehérjékre vonatkozó ismereteink nem régi keletűek. Günter (1992) a takarmányozástannal foglalkozó tudomány fejlődését áttekintve az alábbi lépcsőfokokat különbözteti meg: 1. Tiszta empirikus takarmányozás 2. Thaer-féle szénaegyenérték szerinti empirikus takarmányozás 3. Liebig-féle tápanyagforgalom és tápanyagfunkciók (tudományos alapok) 4. Wolff és Kühn takarmányanalízisei 5. Henneberg és Stohmann takarmányvizsgálatai (emészthető tápanyagok) 6. Pettenkoffer és Voit gázcsere vizsgálatai 7. Berthelot és Stohmann kalorimetriás vizsgálatai 8. Kellner-féle energiamérlegek, zsírképződés, keményítőértékek 9. Zuntz-féle indirekt kalorimetria 10. Thomas és Mitchell nyomán a biológiai fehérjeérték fogalma 11. Funk és Scheunert nyomán a vitaminok és biológiai hatóanyagok Valójában azonban a fehérjékkel kapcsolatos ismeretek gyökerei a liebigi korba nyúlnak vissza. Liebignél az ásványi elemek és a szerves tápanyagok együtt jelennek meg, melyek forgalma először válik mérhetővé és nyomon követhetővé. Így pl. az ásványi elemek mozgása a talaj-trágya-növény-állat rendszerben. A fehérje, zsír, szénhidrát szerves tápanyagok forgalma a takarmány-állat, vagy táplálék-ember viszonylatban. Liebig ezzel lerakta az érintett tudományágak alapjait, bevezetve a mennyiségi kísérleti módszertant a növénytáplálás, takarmányozástan, élelmiszerkémia, sőt a klinikai orvostudomány számára. A kémiában Lavoisier által az 1700-as évek végén bevezetett kvantitatív módszereket/mérlegeket alkalmazta és ehhez az analitikai eljárásokat is zseniálisan továbbfejlesztette (Liebig, 1840-1876; Liebig, 1842). A liebigi módszertan és analitika ugyan zseniális volt és új területeket tárt fel, de következtetései és elméletei gyakorta nem állták ki az idők próbáját. Utalhatunk a fehérje-anyagcsere, a fibrin és albumin keletkezése, vagy a növénytáplálásban hangoztatott légköri N-források szerepére. Mai szemmel talán túlságosan is primitívnek tűnhetnek esetenként magyarázatai, de elődeihez képest mégis új korszakot nyitott. Hibái döntően abból erednek, hogy nem végzett élettani kísérleteket. Sem növénytáplálási/trágyázási, sem takarmányozástani kísérleteket. A jelenségek nem magyarázhatók pusztán kémiai folyamatokkal, hiszen élő szervezetekkel dolgozunk. Először kísérletesen kell feltárni a részjelenségeket, azután általánosítani. A liebigi dedukció módszere kevéssé alkalmazható, az általánosból a helyi konkrét viszonyokra nehéz következtetni, amikor a rendszerek túl bonyolultak. Liebig időnként túl bátran általánosított mások megbízható kutatási eredményeit szintetizálva, és vont le messzemenő következtetéseket. A röviden Állatkémia néven ismertté vált könyve előszavában a következőket írja: Célom az új kémiai módszerek alkalmazása az élettan és a patológia területén. 12

Anatómia és a mikroszkópiai kutatások az élet törvényeit nem tudták feltárni, mert azok nem gondolhatók el a kémiai erők pontos ismerete nélkül (Liebig, 1842). Könyvének A légzés és táplálkozás c. fejezetében olvashatjuk a szerves tápanyagokra vonatkozó kitételt: Az állati és emberi táplálék két osztályba sorolható, úgy mint N-tartalmú és N- mentes. Az első rendelkezik azzal a képességgel, hogy a vérbe jusson. A másik nem. A vérképzésre alkalmas táplálékból képződnek a szervek, míg a másik az egészséges állapot fenntartásához szükséges légzést biztosítja. A N-taralmú fehérjéket plasztikus tápláléknak (plastische Nahrungsmittel), a N-mentes szénhidrátokat, zsírokat légzési anyagoknak (Respirationsmittel) nevezzük. Liebig helyesen utal arra, hogy a hőtermelést O 2 - felvétel és CO 2 -termelés kíséri. Szerinte azonban a légzési folyamat eltérő a fenntartó és a termelő állatnál. A légzés szénhidrátot és zsírt használ, míg a munkavégzés főként fehérjét. Ha kevés a fehérje a táplálékban saját izomszöveteit használja el. Extra nehéz munkánál tehát extra mennyiségű fehérjére van szükség. A felnőtt ember átlagosan 7 órát alszik, és 17 órát van ébren. Az idős ember fele annyit alszik, ezért fele annyi munkavégzésre képes. Ha többet dolgozik, lefogy/elfogy. Az újszülött sokat alszik és keveset mozog, így tömege gyorsan nő. A trópuson kevesebbet mozgunk és kisebb az O 2 - felvétel, ezért kevesebb táplálékra van szükségünk, mert a táplálékfelvétel a rendszerbe lépő O 2 -felvétel függvénye (Liebig, 1842). Ma már tudjuk, hogy a hőképzés és a munkavégzés szénhidrátokkal, zsírokkal vagy fehérjével egyaránt biztosítható. A fehérje azonban kevéssé hatékony, mert némely alkotói nem teljesen égnek el a testben. Emellett több hőt termel, melyet nem tudunk munkavégzésre fordítani. A kísérletek is ellentmondanak a feltételezésnek. A N-kiválasztást kevéssé befolyásolja a sport vagy a munkavégzés. Liebig némileg misztifikálta a fehérje, ill. a hús fogyasztását utalva arra, hogy a húsevő ragadozók gyorsak és erősek a növényevőkhöz képest. Howe (1992) szerint Liebig hibás szemlélete napjaink táplálkozási szokásaiban is tükröződik Annak ellenére, hogy a liebigi húskivonat kimerültség, gyengeség, depresszió elleni hatását nem sikerült igazolni. Helyesen mutatott rá viszont arra, hogy a szénhidrátokból zsír képződik. Libahízlalásnál több zsírt találunk a testben, mint a felhasznált takarmányban. A hús valóban fontos és ízletes táplálék, a benne levő zsír lassítja az áthaladást a gyomorban és hosszan tartó jóllakottság, ill. komfort érzését adja. Emellett vitaminok és egyéb tápelemek forrása, összetevőinek hatását nehéz szétválasztani. Liebig úgy gondolta, hogy a testszövetek a vér fő alkotóiból, az albuminból és a fibrinből épülnek fel, és ezeket a növények szintetizálják. Növényevők közvetlenül a növényből, ragadozók pedig más állatokból veszik fel és építik be a testükbe. A fehérjék elemösszetétele, egyéb fiziko-kémiai tulajdonságai, mint az oldhatóság, koaguláció azonosak a növényi és az állati szervezetben. Ma ismert, hogy a fehérjék aminosavakra esve abszorbeálódnak és a vér útján szállítva jutnak el azon szövetekhez, ahol új fehérjékké alakulnak. Az idegen fehérje allergiát vált ki, ezért határozzuk meg a vér típusát transzfúzió előtt. Fehérjeallergia esetén aminosavakkal helyettesíthető a hiányzó fehérje. A fehérjék tápértékét, ill. minőségét megkülönböztetve ma esszenciális és nem esszenciális aminosavakról beszélünk. Liebig ismerte a leucint, glicint és felfedezte a tirozint. Tudta, hogy P és S lehet a fehérjékben. Érdekelték az ásványi összetevők: K, Na, P, S, Cl. Hangsúlyozta, hogy a Na és Cl főként a vérben, P és a K az izomban található. Az agyszövetben sok a P, ezért úgy vélte, hogy a gondolkodáshoz P-dús táplálék szükséges ( Ohne Phosphor kein Gedanken ). A P-ra valóban szükség van, de mint utólag beigazolódott a P-dús táplálék semmiféle extra szellemi teljesítményt nem nyújt jegyzi meg Howe (1992). Liebig átfogó számításokat is végzett, hogy az élelem tápértékét, ill. annak mechanikus erejét megbecsülje annak C, H, N készlete alapján és magyarázza az állati mozgás jelenségét, a szerves anyag oxidációját. Glas (1976) utóbb arra hívta fel a figyelmet, hogy Liebig pusztán input/output adatokkal dolgozott. Azt vizsgálta, mennyi megy be és mi jön ki. A mérlegek arra azonban nem adnak választ, hogy mi történik a szervezetben. A takarmányérték egyébként sem azonos annak elemkészletével, s az állat nem egy önjáró kályha. Analitikai adatok nem helyettesíthetik a kísérleteket. Ami pedig a liebigi fehérje áthasonulását illeti, ellentétes a napi tapasztalattal is. A szoptatás anyatejet termel tejivás nélkül, ill. kazeint tartalmazó növényi táplálék nélkül. Az újszülött pedig pusztán az anyatej kazeinjából építi testét. Nehring (1965) a takarmányérték, minőség és trágyázás kapcsolatát elemezve aláhúzza, hogy a minőség fogalma relatív, a használati cél függvénye. Fontos számunkra a takarmány biológiai értéke, mely az állat teljesítményét, egészségét és az állati termék minőségét meghatározza. Megkülönbözteti a szerves tápanyagok csoportját a takarmányban, melyek döntően az állati test építőanyagai és energiaforrásai: nyersprotein (fehérjét adja), nyerszsír (főként az energiát szolgáltatja), nyersrost (emészthetőséget segíti elő), N-mentes kivonható anyagok (energiaforrások). Az esszenciális tápanyagok csoportjába sorolja az esszenciális aminosavakat, zsírsavakat (többszörösen telített), vitaminokat, enzimeket, ásványi elemeket. Utóbbiaknak elsősorban az élettani funkciójuk a meghatározó, bár éles határ e tekintetben nem húzható a takarmányösszetevők két csoportja közé. A szerző szerint a N-trágyázással nő a nyersprotein, ezzel az amid-n, NO 3 -N és az aminosavak %-a is a fehérjében, viszont csökken a valódi fehérje aránya. A P-trágyázás segíti a N beépülését, így közvetetten szintén serkenti a nyersfehérje felhalmozódását a szénában. A takarmány fehérje és P tartalma általában párhuzamosan nő. Az együttes PK trágyázás nagyobb 13

nyersfehérje és valódi fehérje tartalmat és hozamot, viszont kisebb nyersrost és N-mentes kivonható anyagot eredményezhet. Réti szénában ez a hatás arra is visszavezethető, hogy többszörösére nőhet a pillangósok aránya a füvek és a gyomok rovására (Nehring, 1965). Voisin (1961, 1964, 1965) szerint az állat és az ember egészsége végső soron a talaj összetételtől függ, azaz a talaj-növény-állat-ember sorsa összefonódik, ahogy erre az 1964-ben megjelent könyvének címe is utal. A műtrágya csodálatos eszköz bölcsen alkalmazva: megtöbbszörözheti a termést, javulhat a minőség, nőhet a jólét. Franciaországi példákon azonban azt is bemutatta, hogy a tartós egyoldalú N-használat nyomán egy idő után csak a zöld fűtermés nőtt, míg a tej és hús termelése pangott. Fellépett helyenként a fűtetánia, sterilitás, csontdeformáció és egyéb rendellenességek. A N-túlsúly növeli a nyersfehérjét, de csökkentheti a valódi fehérje arányát és a limitáló esszenciális aminosavak mennyiségét. Így végső soron romolhat a fehérje biológiai értéke. A szerző szerint az a régi mondás, hogy a talajtól függ az állat, napjainkban úgy módosulhat, hogy a műtrágyáktól függ az állat. A legelő állatnál, ill. ha a gazda a takarmányt maga eteti fel, a trágyák hatása közvetlenül jelentkezik. A következmények komolyak: Egy mobilis elem túlsúlya a talajban csökkenti más elem hatékonyságát és idővel a termést is. Mindez érinti a biológiai minőséget. Műtrágyáknak elsősorban a minőségét kell javítani, vagy legalábbis nem rontani, a termést növelve. A minőség prioritást élvez a termés, a mennyiség felett, mert a normális anyagcserét tartja fenn állatban és emberben (Voisin, 1965). A tápláléklánc egészének vizsgálata nehézségekbe ütközik, mert ehhez szükség lenne az agrokémikus, az állatorvos és az orvos érdemi együttműködésére. A kiegyensúlyozatlan ásványi ellátás végső soron daganatos megbetegedéseket, rákot okozhat a fogyasztó állatban és emberben. Úgy tűnik, az emberi egészségnek nincs kereskedelmi értéke, az állat kondíciójának viszont igen. A talajtermékenység fenntartása céljából tehát nem csak vagy nem pusztán a terméssel elvitt elemeket kell pótolni, hanem a műtrágyázás nyomán minimumba került, vagyis az ionantagonizmusok eredőjeként eltűnt tápelemeket is, melyekkel kiegészítendők a rendszeresen alkalmazott műtrágyák (Voisin, 1961, 1964). ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet 1973. őszén állítottuk be Mezőföldön, Intézetünk nagyhörcsöki kísérleti telepén. A termőhely löszön képződött karbonátos csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3-5 % CaCO 3 -ot és 3 % humuszt tartalmaz. A ph(kcl) 7,3, az AL-P 2 O 5 60-80 mg/kg, AL-K 2 O 140-160 mg/kg, KCl-oldható Mg 150-180 mg/kg. Ami a KCl+EDTA-oldható mikroelemeket illeti a Mn 80-150 mg/kg, a Cu 2-3 mg/kg, a Zn 1-2 mg/kg értékkel jellemezhető. A hazai szaktanácsadásunkban irányadó határértékek alapján ezek az adatok igen jó Mn, kielégítő Mg és Cu, közepes N és K, valamint gyenge P és Zn ellátottságról tanúskodnak. A talajvíz szintje 13-15 m mélyen található, a kísérleti terület az Alföldhöz hasonlóan aszályérzékeny (Kádár et al., 2000). A N-t megosztva, felét ősszel, felét tavasszal alkalmaztuk pétisó formájában 0, 100, 200, 300 kg/ha/év N-adagban. A P és K trágyázás 0, 500, 1000, 1500 kg/ha P 2 O 5 ill. K 2 O adaggal történik, 5-10 évente ismételve a feltöltést. Legutóbb 1999. őszén végeztünk PK feltöltő trágyázást. A N, P és K műtrágyákat 4-4 szinten adagolva 1973. őszén minden lehetséges kombinációt beállítottunk 4N x 4P = 16 x 4K = 64 kezelés x 2 ismétlés = 128 parcellában. A parcellák mérete 6x6=36 m 2, elrendezésük kevert faktoriális. A kísérleti terv ill. az alkalmazott műtrágyázás lehetővé tette, hogy valamennyi olyan tápláltsági állapotot (gyenge, közepes, kielégítő, túlzott) és azok változatait létrehozzuk, amelyek a gyakorlatban is előfordulnak, vagy táblaszinten a jövőben előfordulhatnak. A vezérnövény virágzása előtti stádiumban, 2001-ben és 2002-ben 2-2 kaszálást végeztünk, míg a szárazabb 2003. évben csak egy kaszálásra került sor. A parcellák szegélyétől 1,4 m-eket jobbról és balról lehagyva 3,2x6=19,2 m 2 nettó parcellák területét értékeltük az eke általi talajáthordás hatásának kizárása céljából. Laboratóriumi vizsgálatok céljára, parcellánként 15-20 helyről a fűkasza után, átlagmintákat vettünk. Mintáknak mértük a friss és légszáraz tömegét 50 C-on történt szárítást követően, majd finomra őröltük és 23-25 elemre vizsgáltuk cc.hno 3 +cc.h 2 O 2 roncsolás után, ICP technikát alkalmazva. A N-tartalmat hagyományos cc.h 2 SO 4 +cc.h 2 O 2 feltárásból határoztuk meg. A NO 3 -N készletét 1:800 arányú desztillált vizes kivonatból mértük Thammné (1990) által ajánlott módszerrel. Kaszálásonként és parcellánként bonitáltuk a növényállomány fejlettségét, borítottságát, magasságát. Az egyes komponensek változását dr. Szemán László (SZIE Gödöllő), a gyomosodást dr. Radics László (KÉE, Budapest), a minőségi vizsgálatokat dr. Győri Zoltán (DE, Debrecen) végezte. A telepítés előtt talajmintákat vettünk a szántott rétegből parcellánként 20-20 pontminta/lefúrás egyesítésével. A mintákban meghatároztuk a NH 4 -acetát+edta-oldható makroés mikroelemeket Lakanen és Erviö (1971) szerint, valamint az NH 4 -laktát-oldható PK tartalmat Egnér et al. (1960) szerint. Az NxPxK másodrendű kölcsönhatások a kísérletben általában nem voltak igazolhatók, így ismétlésül szolgálhattak. A kéttényezős NxP, NxK, PxK táblázatok közül hely hiányában csak azokat mutatjuk be a 3. tényező (tehát összesen 8-8 ismétlés) átlagában, ahol a kölcsönhatások kifejezettek. Amennyiben az ilyen elsőrendű kölcsönhatások sem érdemlegesek, csak a főhatásokat (N, P, K) közöljük 32-32 ismétlés átlagában. A kétirányú vagy kéttényezős eredménytáblázatokban az értékek a sorokra és az oszlopokra azonosak, így azokat csak egyszer tüntetjük fel. 14

Az aminosavak meghatározása ioncserés oszlopkromatográfiás módszerrel történt a Magyar Takarmánykódex (1990) II/1. kötetében leírtak alapján a Debreceni Egyetem Műszerközpontjában. Korábbi vizsgálataink során azt találtuk, hogy az aminosav összetétel genetikailag viszonylag stabil és a növényfajra jellemző képet mutat. Ugyanebben a kísérletben, 1976-ban kukoricát termesztettünk. A kukoricafehérje különösen gazdag volt leucinban és glutaminsavban, valamint szegény hisztidin, lizin, metionin és triptofán aminosavakban. A magfehérje aminosav garnitúrája érdemben nem módosult az NPK ellátottság függvényében. Csökkenő sorrendben és átlagosan a glutaminsav 19; leucin 12; prolin 9; alanin és aszparginsav 7; arginin, fenilanalin és szerin 4,5-5,0; izoleucin, lizin, metionin, glicin, treonin és tirozin 3,0-4,0; hisztidin 27; cisztin 2,4; valin 1,7%-ot tett ki a magfehérjében (Kádár et al., 2000). Kísérletünkben az 1990. évben borsót termesztettünk. A borsómagban dominált a glutaminsav, arginin és az aszparaginsav 10-16% közötti koncentrációban; a lizin és a leucin 6-9% körüli mennyiséget tett ki, míg a metionin, triptofán és cisztin 0,5% körül alakult vagy alatta maradt. A N- trágyázással általában mintegy 5%-kal csökkent az aminosavak mennyisége a fehérjében. Kivételt az arginin jelentett. A kontroll kezelésben a magfehérje 97%-át, míg a N-nel túltrágyázott talajon 87%-át alkották az aminosavak. A nyersfehérje ugyanitt 23%-ról 30%-ra emelkedett. A PK ellátottsági szintek az aminosav-összetételt nem befolyásolták (Kádár et al., 2003). A borsómaggal etetési kísérletet végeztünk patkányokkal. A patkánycsoportok átlagos testtömeg gyarapodása 2-3-szorosára emelkedett a kontrollhoz képest, azaz 5%-ról 10-14%-ra a 10. nap után, amikor P-dús maggal történt az etetés. A P- kontrollon 0,33%-ot, míg a P 3 -ellátottságon 0,52%-ot tett ki a P-tartalom a magban. A N-hatások nem voltak igazolhatók a testtömeg gyarapodásában. A takarmány nyersfehérje beépült %-át, azaz a nettó fehérjehasznosítást (NPU) vizsgálva megállapítottuk, hogy a N-trágyázás mérsékelte, míg a P-dús takarmány növelte a fehérjehasznosítást. Maximális fehérjebeépülést az egyoldalúan P-túlsúlyos takarmány eredményezett (Kádár et al., 2003). EREDMÉNYEK Az 1. táblázatban bemutatott eredmények szerint igazolhatóan nőtt a GLU, ASP, HIS, ARG, valamint mérséklődött a PRO, ALA, TRY, CYS a gyepszéna nyersfehérjében N-trágyázás hatására. A N- kezelésektől függetlenül átlagosan a LEU 8,1, LYS 6,2, GLY 5,5, VAL 5,5, PHE 5,2, THR 4,9, SER 3,7, ILE 3,6, TYR 2,6, MET 1,0%-ot mutatott. Az adatok a PK kezelések átlagai. Az esszenciális, ill. az összes aminosav mennyisége igazolhatóan nem változott a N-kínálattal, csak tendenciájában mutatott emelkedést. A NO 3 -N formát is figyelembe véve a N- kontrollon 84, míg a maximális N-adagnál a nyersfehérjének kereken 89%-át azonosítottuk. 1. táblázat A N-ellátottsági szintek hatása a gyepszéna nyersfehérje aminosav tartalmára 2001. 05. 23-án, % (Meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált N-trágyázás, N kg/ha/év(2) Aminosav(1) 0 100 200 300 GLU 11,4 14,8 13,4 13,6 1,2 13,3 ASP 7,8 8,8 9,4 9,7 0,7 8,9 HIS 4,8 5,2 5,4 5,7 0,7 5,3 ARG 3,6 3,8 3,8 4,1 0,4 3,8 PRO 4,3 4,2 3,6 3,3 0,9 3,8 ALA 4,2 3,5 3,0 2,2 0,8 3,2 TRY 1,2 1,1 0,9 0,7 0,3 1,0 CYS 0,4 0,3 0,3 0,3 0,1 0,3 Esszenc.(4) 43,7 44,1 44,7 44,5 2,5 44,2 Összes*(5) 83,6 86,5 86,0 86,0 4,1 85,6 NO 3 -N 0,5 0,8 1,7 2,6 0,3 1,4 Együtt(6) 84,1 87,3 87,7 88,6 4,8 87,0 *A mért 18 aminosav összege. A N-kezelésektől függetlenül átlagosan a LEU 8,1, LYS 6,2, GLY 5,5, VAL 5,2, PHE 5,2, THR 4,9, SER 3,7, ILE 3,6, TYR 2,6, MET 1,0%-ot mutatott(7) Megjegyzés: adatok a PK-kezelések átlagai(8) Table 1: Effect N treatment on the amino acid content (%) of crude-protein in hay on May 23 rd,, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), N fertilization, N kg/ha/yr(2), mean(3), essential amino acids(4), total(5), total(6), total of 18 measured amino acids; Independent of the N treatments LEU showed 8.1, LYS 6.2, GLY 5.5, VAL 5.2, PHE 5.2, THR 4.9, SER 3.7, ILE 3.6, TYR 2.6, MET 1.0% in the crude-protein(7), note: data given as means of PK treatment(8) Az említett 4 aminosav tartalmának emelkedése (GLU, ASP, HIS, ARG) a fehérjében nem tűnik jelentősnek, a N-kontrollhoz viszonyítva 12-19% között ingadozik a 300 kg/ha/év N-adagnál. Ugyanitt viszont a prolin 23, a cisztin 25, a triptofán 42, az alanin 48%-os visszaesést jelez az N-kontroll %- ában. Aggodalomra elsősorban a gyakran limitáló esszenciális aminosav, a triptofán készletének esése adhat okot, mely 1,2%-ról 0,7%-ra süllyed (1. táblázat). A P-ellátottság javulása 7 aminosav tartalmát módosította a fehérjében. Mérsékelten, de igazolhatóan nőtt az ASP, LEU, GLY, HIS, PHE és CYS, valamint drasztikusan 41%-kal esett az alanin mennyisége a P-kontrollhoz képest. Emelkedett az esszenciális aminosavak, ill. az összes aminosav mennyisége is a P-ellátottsággal, bár utóbbi esetben a növekedés statisztikailag nem bizonyítható (2. táblázat). Kifejezettebb módosulásokat tapasztaltunk az NxP kölcsönhatások nyomán. Az ASP 7,2-ről 10,3%-ra, HIS 3,8-ról 5,8%-ra, ARG 3,2%-ról 4,2%- ra nőtt az együttes NP-kínálattal. Ezzel szemben az ALA 5,8%-ról 2,2%-ra, a TRY 1,3%-ról 0,6%-ra esett ugyanitt. 15

2. táblázat A P-ellátottsági szintek hatása a gyepszéna nyersfehérje aminosav tartalmára, % (Meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) 3. táblázat NxP ellátottsági szintek hatása a gyepszéna nyersfehérje aminosav tartalmára 2001. 05. 23-án, % (Meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált aminosav(1) Ammóniumlaktát (AL)-oldható P 2 O 5, mg/kg(2) 66 153 333 542 ASP 8,4 8,6 9,1 9,6 0,7 8,9 LEU 7,5 8,2 8,2 8,6 0,8 8,1 GLY 5,2 5,3 5,4 6,0 0,7 5,5 HIS 4,7 5,0 5,5 5,9 0,7 5,3 PHE 5,0 5,2 5,1 5,4 0,4 5,2 ALA 3,9 3,9 2,6 2,3 0,8 3,2 CYS 0,3 0,3 0,3 0,4 0,1 0,3 Esszenc.(4) 42,6 44,1 44,3 46,1 2,5 44,2 Összes*(5) 84,0 85,1 85,2 87,9 4,1 85,6 *A 18 mért aminosav összege(6) Megjegyzés: adatok az NK kezelések átlagai(7) Table 2: Effect of soil P-supply levels on the amino acid content (%) of crude-protein in hay on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), Ammoniumlactate (AL) soluble P 2 O 5 mg/kg in the plow layer(2), mean(3), essential amino acids(4), total(5), total of 18 measured amino acids(6), note: data given as means of NK treatments(7) Megemlítjük, hogy a K-trágyázás is mérsékelte a triptofán koncentrációját átlagosan 0,3%-kal. Ennek eredményeképpen az abszolút kontroll talajon mért 1,59% TRY tartalom a maximális NPK terhelés nyomán 0,35%-ra, kevesebb, mint ¼-ére zuhant (3. táblázat). Mindez megváltoztatta némely aminosav egymáshoz viszonyított arányát is. Amint a 4. táblázatban látható, az ASP/ALA aránya az NPkontrollon mért 1,2-ről 4,7-re, az ARG/TRY aránya ugyanitt 2,5-ről 6,3-ra, a HIS/TRY aránya pedig 2,9- ről 9,7-re, több mint 3-szorosára tágult a K-kezelések átlagában és az együttes NP-túlsúly nyomán. Az NxP trágyázás következtében antagonizmus jelensége figyelhető meg a bemutatott három aminosavpár között és kialakulhatott az inbalansz. Különösen figyelemre méltó az esszenciális ARG/TRY és HIS/TRY aminosavak közötti arányeltolódás. A N-trágyázással általában 3-4-szeresére nőtt az egyes aminosavak ha-kénti hozama. Ez alól kivételt tulajdonképpen csak a triptofán képez, mely 2,0-2,5- szeres emelkedést jelez. A PK-kezelések átlagában számított esszenciális aminosavak mennyisége a N-kontrollon mért 154 kg/ha-ról 492 kg/ha-ra, míg az összes aminosavhozam 293 kg/ha-ról 953 kg/ha-ra emelkedett a maximális N-adaggal. A szignifikancia határán hozamnövekedést mutatott a 100 kg/ha/év N-túlsúly nyomán a triptofán (5. táblázat). AL-P 2 O 5 N-trágyázás, N kg/ha/év(2) mg/kg(1) 0 100 200 300 ASP 66 7,2 8,7 8,4 9,1 8,4 153 7,0 8,8 9,4 9,2 1,4 8,6 333 8,0 8,7 9,6 10,0 9,1 542 9,1 8,9 10,1 10,3 9,6 7,8 8,8 9,4 9,7 0,7 8,9 HIS 66 3,8 5,4 4,9 4,9 4,7 153 4,1 4,6 5,1 6,2 1,4 5,0 333 5,3 5,5 5,4 5,8 5,5 542 6,2 5,3 6,3 5,8 5,9 4,8 5,2 5,4 5,7 0,7 5,3 ARG 66 3,2 3,6 3,8 4,0 3,6 153 3,3 3,8 3,7 4,2 0,8 3,7 333 3,6 4,2 3,7 4,2 3,9 542 4,2 3,8 3,9 3,8 3,9 3,6 3,8 3,8 4,1 0,4 3,8 ALA 66 5,8 3,8 3,9 2,2 3,9 153 6,0 3,9 3,6 2,3 1,6 3,9 333 2,2 4,0 2,2 2,2 2,6 542 2,6 2,2 2,2 2,2 2,3 4,2 3,5 3,0 2,2 0,8 3,2 TRY 66 1,30 1,02 1,10 0,76 1,04 153 1,36 1,16 1,08 0,74 0,49 1,09 333 1,00 1,19 0,71 0,75 0,91 542 0,96 1,16 0,74 0,60 0,86 1,15 1,13 0,90 0,72 0,25 0,98 Megjegyzés: adatok a K-kezelések átlagai. A K-trágyázás a TRY koncentrációját 0,30%-kal szintén csökkentette. Az abszolút kontroll 1,59%, az N 3 P 3 K 3 kezelés 0,35% TRY tartalmat mutatott(4) Table 3: Effect of NxP supply levels on some amino acid contents (%) of crude-protein in hay on May 23rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Ammoniumlactate (AL) soluble P 2 O 5 in the plow layer(1), N fertilization, N kg/ha/yr(2), mean(3), note: data given as means of K treatments. The TRY content was depressed also by K fertilization, so TRY showed on N 0 P 0 K 0 1.59%, while on N 3 P 3 K 3 plots 0.35%(4) 16

4. táblázat NxP ellátottsági szintek hatása néhány aminosav nyersfehérjében mért arányára a gyepszénában 2001. 05. 23-án (Meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) AL-P 2 O 5 N-trágyázás, N kg/ha/év(2) mg/kg(1) 0 100 200 300 ASP/ALA 66 1,2 2,3 2,2 4,1 2,4 153 1,2 2,3 2,6 4,0 1,4 2,5 333 3,6 2,2 4,4 4,5 3,7 542 3,5 4,0 4,6 4,7 4,2 2,4 2,7 3,4 4,3 0,7 3,2 ARG/TRY 66 2,5 3,5 3,5 5,3 3,7 153 2,4 3,3 3,4 5,7 1,0 3,7 333 3,6 3,5 5,2 5,6 4,5 542 4,4 3,3 5,3 6,3 4,8 3,2 3,4 4,4 5,7 0,5 4,2 HIS/TRY 66 2,9 5,3 4,5 6,4 4,8 153 3,0 4,0 4,7 8,4 1,6 5,0 333 5,3 4,6 7,6 7,7 6,3 542 6,5 4,6 8,5 9,7 7,3 4,4 4,6 6,3 8,0 0,8 5,8 5. táblázat N-trágyázás hatása a gyepszéna aminosav hozamára 2001. 05. 23-án, kg/ha 8meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált N-trágyázás, N kg/ha/év(2) aminosav(1) 0 100 200 300 1 GLU 40 123 124 151 15 109 2. ASP 28 75 90 107 9 75 3. LEU 28 73 79 86 10 67 4 LYS 23 54 55 69 6 50 5. GLY 21 40 52 66 10 45 6. HIS 18 44 52 63 7 44 7. VAL 18 40 54 58 7 43 8. PHE 17 45 49 58 7 42 9. THR 17 41 45 56 5 40 10. ARG 12 33 36 45 5 31 11. PRO 15 35 31 37 7 30 12. SER 13 32 33 42 4 30 13. ILE 12 29 36 38 4 29 14. ALA 14 29 26 25 7 23 15. TYR 8 23 25 30 3 21 16. MET 4 8 9 12 2 8 17. TRY 4 10 8 8 2 7 18. CYS 1 2 3 4 1 3 19.Esszenc.(4) 154 377 424 492 42 362 20.Összes (5) 293 735 809 953 76 698 Megjegyzés: adatok a K-kezelések átlagai(4) Table 4: Effect of NxP supply levels on some amino acid ratios of crude-protein in hay on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Ammoniumlactate (AL) soluble P 2 O 5 in the plow layer(1), N fertilization, N kg/ha/yr(2), mean(3), note: data given as means of K treatments(4) Mérsékeltebben 2-2,5-szeresére nő általában az aminosavhozam a P-kínálattal. Kivételt jelent ez alól a prolin, alanin és a triptofán, melyek hozamának maximumait nem az extrém nagy 542 mg/kg AL- P 2 O 5 ellátottságon, hanem a közepesnek minősülő 153 mg/kg AL-P 2 O 5 tartalmú talajon találjuk. Az NK kezelések átlagaiban számított esszenciális aminosavak mennyisége a P-kontroll talajon mért 212 kg/ha-ról 460 kg/ha-ra, míg az összes aminosavhozam 415 kg/ha-ról 879 kg/ha-ra emelkedik az extrém nagy P-ellátottság nyomán (6. táblázat). Kismértékben a K-kínálat is pozitív hatást gyakorolt az aminosavhozamra. A 7. táblázatban közölt adatok szerint nyolc aminosav esetében a változás igazolható volt és általában 20-30%-os növekedéssel párosult a kontrollhoz viszonyítva. Az NP-kezelések átlagaiban számított esszenciális aminosavak mennyisége a K-kontroll talajon mért 328 kg/ha-ról 402 kg/ha-ra, míg az összes aminosavhozam 625 kg/ha-ról 774 kg/ha-ra emelkedett a maximális K-kínálattal. Megjegyzés: Adatok a PK kezelések átlagai(6) Table 5: Effect of N fertilization on the aminoacid yield (kg/ha) of hay on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), N fertilization, N kg/ha/yr(2), mean(3), essential amino acids(4), total of 18 measured amino acids(5), note: data given as means of PK treatments(6) A bemutatott adatokból az is megállapítható, hogy esetenként már a közepes 193 mg/kg AL- K 2 O, vagy a kielégítőnek minősülő 279 mg/kg AL- K 2 O tartalom felett az aminosavhozam többletei nem igazolhatók. A 8. táblázatban a légszáraz gyepszéna %-ában tüntettük fel az aminosavakat csökkenő mennyiségük sorrendjében és az 5 kiemelt kezelés függvényében. Az adatokból látható, hogy a maximális NPK kínálattal az aminosavak koncentrációja a nyersfehérjével együtt a legtöbb esetben 2-3- szorosára emelkedik. Kivétel az alábbi aminosavak jelentik: LYS és TYR tartalma átlagosan 30-50%-kal nőhet; ALA igazolhatóan nem módosul; a TRY felére csökken, míg a CYS négyszereződik. Feltüntettük a NO 3 -N %-ait is. Az aminosavak + NO 3 -N együttes mennyisége 8%-ot ér el az abszolút kontroll, ill. 18%-ot az N 3 P 3 K 3 kezelésben. Tehát követi a nyersfehérje %-át, annak mintegy 9/10 részét téve ki. 17

6. táblázat P-ellátottsági szintek hatása a gyepszéna aminosav hozamára 2001. 05. 23-án, kg/ha (meszes csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) 7. táblázat K-ellátottsági szintek hatása a gyepszéna aminosav hozamára 2001. 05. 23-án, kg/ha (Karbontásos csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált aminosav(1) Ammoniumlaktát (AL) oldható P 2 O 5 mg/kg(2) 66 153 333 542 Vizsgált aminosav(1) Ammoniumlaktát (AL) oldható K 2 O mg/kg(2) 135 193 279 390 1 GLU 68 113 120 136 15 109 2. ASP 42 76 84 98 9 75 3. LEU 37 70 74 85 10 67 4 LYS 29 55 56 61 6 50 5. GLY 26 44 48 61 10 45 6. HIS 24 44 50 59 7 44 7. VAL 27 43 45 56 7 43 8. PHE 25 45 46 54 7 44 9. THR 24 40 45 50 5 40 10. ARG 18 33 36 39 5 31 11. PRO 18 36 32 33 7 30 12. SER 18 31 34 38 4 30 13. ILE 18 30 31 37 4 29 14. ALA 18 29 24 23 7 23 15. TYR 12 22 25 27 3 21 16. MET 5 9 9 10 2 8 17. TRY 5 9 8 8 2 7 18. CYS 1 2 3 4 1 3 19.Esszenc.(4) 212 377 398 460 42 362 20.Összes(5) 415 730 766 879 76 698 Megjegyzés: Adatok az NK kezelések átlagai(6) Table 6: Effect of soil P-supply levels on the amino acid yield (kg/ha) of hay on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), Ammoniumlactate (AL) soluble P 2 O 5 in the plow layer(2), mean(3), essential amino acids(4), total of 18 measured amino acids(5), note: data given as means of NK treatments(6) Itt is szembetűnő a gyepszéna triptofánban való elszegényedése a műtrágyázás eredményeképpen. Így pl. az N 0 P 0 K 0 abszolút kontroll talajon fejlődött szénában a hisztidin/triptofán aránya 2,5. Ezzel szemben az N 3 P 3 K 3 maximális ellátottságon a hisztidin triptofánhoz viszonyított túlsúlya 15-re tágul, tehát 6-szorosára nőhet. A hasonlóképpen trágyázott széna elvileg triptofán kiegészítésre szorulhat az aminosav egyensúly helyreállítása céljából. Természetesen a többi aminosavra is fennáll a trágyázás módosító hatása, az inbalansz jelensége (8. táblázat). 1 ASP 65 75 76 83 9 75 2. LEU 60 62 68 76 10 67 3. GLY 40 42 45 52 10 45 4 HIS 39 44 44 50 7 44 5. VAL 39 42 43 47 7 43 6. THR 35 39 41 44 5 40 7. ALA 20 23 23 27 7 23 8. CYS 2 2 3 3 1 3 9. Esszenc.(4) 328 353 363 402 42 362 10. Összes(5) 625 684 707 774 76 698 Megjegyzés: Adatok az NP kezelések átlagai(6) Table 7: Effect of K supply levels on the amino acid yields (kg/ha) of hay on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), Ammoniumlactate (AL) soluble K 2 O in the plow layer(2), mean(3), essential amino acids(4), total of 18 measured amino acids(5), note: data given as means of NP treatments(6) A kiemelt 5 kezelés reprezentálja, hogy milyen határok között változhat a gyepszéna aminosav hozama, hogyan alakult az esszenciális és összes aminosavak betakarított mennyisége, a nyersfehérje tömege és a szénatermés a 28 év alatt létrejött extrém tápláltsági szintek függvényében. Eredményeinket a 9. táblázat foglalja össze. Az alanin és a triptofán hozama 3-4-szeresére, a szénatermés 5-szörösre, az aminosavak többségének tömege 8-12-szeresére, tehát egy nagyságrenddel emelkedett a maximális N 3 P 3 K 3 ellátottsági szinten, viszonyítva az abszolút kontrollhoz. A hisztidin ezt meghaladóan 14-szeres, a prolin mintegy 16-szoros, a glicin 18-szoros, a cisztin 20-szoros hozamemelkedést ért el. Az esszenciális aminosavak tömege 774 kg/ha, az összes aminosav hozama 1552 kg/ha, a nyersfehérje hozama 1779 kg/ha mennyiséget jelentett a maximális N 3 P 3 K 3 szinten, egy nagyságrenddel haladva meg a kontrollon kapott értékeket. 18

8. táblázat NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatása a légszáraz gyepszéna aminosav, NO 3 -N és nyersfehérje tartalmára 2001. 05. 23-án, % (Karbonátos csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált NPK-ellátottsági szintek ill. kombinációik(2) aminosav(1) N 0 P 0 K 0 N 1 P 0 K 0 N 1 P 1 K 1 N 2 P 2 K 2 N 3 P 3 K 3 1 GLU 1,08 2,30 1,74 2,04 2,65,88 2. ASP,79 1,13 1,16 1,56 1,98,48 3. LEU,69 1,12,98 1,32 1,66,56 4 LYS,67,79,67,99 1,07,36 5. GLY,54,86,39,97 1,85,52 6. HIS,38,71,63,87 1,12,36 7. VAL,56,65,66,96 1,13,28 8. PHE,42,67,59,81 1,01,28 9. THR,46,63,54,82,98,26 10. ARG,38,42,47,61,89,24 11. PRO,26,36,46,22,72,42 12. SER,33,51,42,60,72,20 13. ILE,33,42,42,62,73,21 14. ALA,55,33,48,37,40,44 15. TYR,26,34,32,41,45,16 16. MET,07,19,14,17,18,06 17. TRY,15,10,11,13,07,06 18. CYS,02,08,02,07,09,04 19. NO 3 -N,06,08,07,16,43,12 20.Összesen(3) 8,00 11,69 10,27 13,70 18,13 4,0 21.Ny.fehérje(4) 9,04 13,20 11,70 15,50 20,26 5,1 Table 8: Effect of different NPK supply levels and combinations on the amino acid, NO 3 -N and crude-protein contents of the air-dried hay on May 23 rd, 2001., % (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amono acids(1), NPK supply levels or combinations(2), total of 18 measured amino acids + NO 3 -N(3), crude-protein(4) 9. táblázat NPK ellátottsági szintek és kombinációik hatása a gyepszéna aminosav és nyersfehérje hozamára (kg/ha), valamint széna termésére (t/ha) 2001. 05. 23-án (Karbonátos csernozjom vályogtalaj, Nagyhörcsök, Mezőföld) Vizsgált NPK-ellátottsági szintek ill. kombinációik(2) aminosav(1) N 0 P 0 K 0 N 1 P 0 K 0 N 1 P 1 K 1 N 2 P 2 K 2 N 3 P 3 K 3 1 GLU 19 80 135 160 233 60 2. ASP 14 39 90 123 174 35 3. LEU 12 39 76 104 146 38 4 LYS 12 27 52 78 94 25 5. GLY 9 30 30 76 162 41 6. HIS 7 25 49 68 98 26 7. VAL 10 23 51 76 99 25 8. PHE 7 23 46 64 89 19 9. THR 8 22 42 64 84 19 10. ARG 7 15 36 48 78 18 11. PRO 4 12 36 17 63 30 12. SER 6 18 33 47 63 15 13. ILE 6 15 33 49 64 16 14. ALA 10 12 37 29 35 28 15. TYR 4,5 12 25 32 40 11 16. MET 1,2 6,6 10,9 13,4 15,8 3,5 17. TRY 2,5 3,6 8,6 10,2 6,2 3.5 18. CYS 0,4 2,8 1,6 5,5 7,9 3,5 19. Esszenc.(3) 71 198 405 574 774 170 20. Összesen(4) 138 403 793 1064 1552 305 21. Ny.fehérje(5) 157 458 909 1218 1779 318 22. Széna(6) 1,7 3,5 7,8 7,9 8,8 2,4 Table 9: Effect of different NPK supply levels and combinations on the yield of amino acids, crude-protein in kg/ha and hay yield in t/ha on May 23 rd, 2001. (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhörcsök, Mezőföld region) Measured amino acids(1), NPK supply levels or combinations(2), essential amino acids(3), total of 18 measured amino acids(4), crude-protein(5), hay(6) IRODALOM Egnér, H.-Riehm, H.-Domingo, W.R. (1960): Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26:199-215. Fekete S. (Szerk.: 2003): Állatorvosi takarmányozástan és dietétika. Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. Budapest-Zamárdi- Zebegény. Glas, E. (1992): The Liebig-Mulder controversy on the method of physiological chemistry. In: Ergänzungsband der Tier- Chemie. 107-124. Agrimedia. Frankfurt/Main. Günter, K.D. (1992): Die Tierernährungswissenschaften im Wandel der Zeiten. In: Ergänzungsband der Tier-Chemie. 89-93. Agrimedia. Frankfurt/Main. Howe, P.E. (1992): Liebig and the chemistry of animal nutrition. In: Ergänzungsband der Tier-Chemie. 95-106. Agrimedia. Frankfurt/Main. Kádár I.-Gulyás F.-Gáspár L.-Zilahy P. (2000): A kukorica (Zea mays L.) ásványi táplálása meszes csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 49-371-388. Kádár I.-Fekete S.-Radics L. (2003): A műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére és minőségére. Növénytermelés. 52:229-242. Kádár I. (2005a): Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. 1. Gyepgazdálkodási Közlemények. (In print). Kádár I.-Győri Z. (2005b): Műtrágyázás hatása a gyepszéna takarmányértékére. 2. Gyepgazdálkodási Közl. 2. (In print) Lakanen, E.-Erviö, R. (1971): A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223-232. Liebig, J. von. (1840-1876): Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban. Szerk.: Kádár I. 19

1996. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. Liebig, J. von. (1842): Die organische Chemie in ihrer Anwendung auf Physiologie und Pathologie. Verlag von Friedrich Vieweg und Sohn. Braunschweig. 342 p. Nehring, K. (1965): Düngung, Qualität und Futterwert. In: Handbuch der Pflanzenernährung und düngung. 1260-1354. Ed.: Linser, H. Dritter Band. Zweite Häfte. Springer Verlag. Wien. New York. Sigmond E. (1904): Mezőgazdasági Chemia. Kir. Magy. Természettudományi Társulat. Budapest. Schmidt J. (Szerk: 1993): Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Thamm Fné (1990): Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39:191-206. Voisin, A. (1961): Lebendige Grasnarbe. BLV Verlagsgesellschaft. München. Voisin, A. (1964): A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Voisin, A. (1965): Fertilizer application. Soil, plant, animal. Crosby Lockwood. London. 20