1. könyv 1. Meleg nyári este és az égbolt teljesen felhőtlen volt. Történetünk egy kisvárosban veszi kezdetét, melyben jelenleg minden igen nyugodt volt. Bár napközben sem volt túl nyüzsgő település. Tamás egy emeleti albérletben lakott. Mindössze néhány hónapja költözött el otthonról, pedig már húszas évei közepén járt. Jelenleg keményen dolgozott azon, hogy saját vállalkozását fel tudja építeni. Rövid ideje már teljesen magányosan éldegélt. Tamás átlagos testalkatú vékony srác volt. Elég rövid kicsit hullámos hajjal rendelkezett. Szeme színe szintén barna volt. Néhány hete szakítottak a barátnőjével fél év után. A lány még túl fiatal volt és nem akarta lekötni magát mellette. Ezt értelmesen leülve meg tudták beszélni, sőt mindketten úgy érezték, hogy maradjon meg egy bizonyos kapcsolat kettőjük között. Hetente kétszer, háromszor SMS-t vagy e-mailt írtak egymásnak esetleg interneten beszélgettek. A lánynak már volt új barátja, de ezt a témát a beszélgetéseik során mindig kerülték. Néha-néha persze a régi kapcsolatuk szóba került. Ez nem volt elkerülhető. A kocsikulcsot a kezébe véve éppen a nővéréhez indult, hogy levigyen neki néhány doboz kutyatápot a kutyáinak. Nagy tételben olcsóbb volt. Így jó ideig nem lesz gond a kutyaeledellel. Egy használt Volkswagen Golfja volt, ezt szintén csak nem rég vette meg. A vállalkozásához szükséges volt egy autóra. Beindította a járművet és elindult testvéréhez. Az utak nagy része gyengén és rosszul volt
és elindult testvéréhez. Az utak nagy része gyengén és rosszul volt megvilágítva. Az egyik sarkon azt vette észre, hogy három alak körbeáll valakit és földön fekvő embert rugdossák. Tamás azonnal lassított és nem messze megállt, majd a férfiak felé indult. Az egyik támadó közben észrevette a közeledő Golf fényeit és elszaladt nehogy bajba kerüljön. - Mit csináltok srácok?! - kérdezte. A két másik összenézett és mivel nem akartak több szemtanút, azonnal elszaladtak. Tomi a földön volt osztálytársát Marcit pillantotta meg. Elég rossz állapotban volt, a feje több helyen vérzett. Lehajolt hozzá. A fiú kába volt, de nem veszítette el az eszméletét: - Szia Marci! Most azonnal kórházba viszlek! Nyújtotta a kezét és felsegítette. A sérült fiú nagyon tántorgott emiatt belekapaszkodott segítőtársába. - Nem akarok kórházba menni! Semmi komoly bajom nincsen. - Beviszlek a kórházba és majd ott megmondják, hogy történt-e valamilyen komolyabb dolog. - Kérlek vigyél haza, nem akarok kórházba menni. Majd a barátnőm ápolgat. - Rendben. Ha ennyire ragaszkodsz hozzá... Tamás beültette az anyósülésre Marcit és adott neki az elsősegélydobozból egy kis kötszert, hogy valamennyire a vérét törölgesse. Hamar odaértek a néhány utcára lévő házukhoz. A fiú és barátnője már másfél éve összeköltözött. Anna akkor lépett ki a házból, amikor Tamás elindult Marcit támogatva a ház felé. Ahogy meglátta sérült barátját, azonnal kiszaladt. - Úristen, mi történt? Mit tettél vele?! - kérdezte sipító hangon. - Nyugi Annám! Ő mentette meg az életemet. Rám támadtak és ha nem jár arra már talán halott lennék. Közös erővel bevitték a házba és a hálószobában ruhástul fektették le a sérültet. Anna kiszaladt a mobilja után a nappaliba és Tomi is utánament. - Miért nem vitted be a kórházba!? - Mert kérte, hogy ne vigyem be. - De be kellett volna vinned! A verés miatt nincs olyan állapotban, 1
- De be kellett volna vinned! A verés miatt nincs olyan állapotban, hogy ezt eltudja saját maga dönteni. Ha valami baja lesz miattad, akkor azt soha nem bocsátom meg. Most nem érek rá veled vitatkozni, mert hívnom kell a mentőket. Mobilján hívta a mentők számát. Tamás lehajtott fejjel csöndben elhagyta a házat. Rosszul esett neki, hogy így lekorholták. A lány ugyanis gyerekkori szerelme volt. Ugyan nem történt semmi köztük, de Tamás fülig bele volt zúgva Annába. Akkoriban a fiú túl tapasztalatlan volt, Anna pedig még szinte gyerek. Tamást visszatartotta Anna fiatal kora, hogy komolyabban kezdeményezzen bármit is felé. Mivel különböző körökben mozgolódtak, így végül eltávolodtak egymástól. Levélben még egy darabig tartották a kapcsolatot, de idővel az is megszűnt közöttük. Tamás soha nem tudta meg, hogy érzett-e a valamit lány iránta és ő sem mondta el Annának az érzéseit. Gondterhelten hajtott el kocsijával nővéréhez. 2. Eközben a város egyik pizzériájában egy hosszú hajú szőke lány ült a pult előtt és várta barátnőjét. Amikor megérkezett puszival köszöntötték egymást és az egyik asztalnál foglaltak helyet a rendelés után. - Mi a baj Niki? - Összevesztünk Lacival. Nagyon bunkón viselkedett és már nem először. Nagyon sértő dolgokat vágott a fejemhez, pedig tegnap ő jött haza részegen. Kérlek ne mondd, hogy te előre megmondtad. Sajnos teljesen igazad volt! - Hagyd ott a fenébe. Nem ilyen srácot érdemelsz. - Természetesen azonnal szakítottam vele. Elég sokat tűrtem, de állandóan csak bunkón viselkedett velem. Megfordult viszont valami a fejemben. - Na és mi az? - Szerinted lenne még esélyem a Tominál? - Hát ez a kérdés most úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Nem lettél te sem idősebb és ő sem fiatalabb. Ugyanúgy meg van 2
Nem lettél te sem idősebb és ő sem fiatalabb. Ugyanúgy meg van köztetek a korkülönbség. - Persze tudom. De nagyon jól megvoltunk. Az igazat megvallva nagyon hiányzik. - Nem értelek. Ha minden jó volt, akkor talán ott nem tudott teljesíteni? - Jaj de dinka vagy! Nem, nem volt vele semmi baj, sőt nagyon jó volt. Ezen kívül kedves, figyelmes, megértő stb. Már én se értem miért hagytam el. De vissza akarom szerezni őt. Sokat beszélgetünk a szakítás ellenére, de nincs pofám megkérdezni. Tudnál egy kicsit puhatolózni, hogy ő mit érez irántam és hogy tudná-e folytatni velem? - Persze, hogy segítek az én lüke barátnőmnek. De komolyan mondom ha még egyszer elhagyod a Tomit, akkor ha addig nem lesz pasim tényleg ráhajtok. - Nana! Ne mássz rá a Tomira. - Hát ha elhagyod még egyszer, akkor tényleg megvigasztalom. Sokat szoktunk beszélni mi is és tök jó fej pasi. Az elmondásod alapján pedig egy igazi lepedőakrobata. Niki elpirult Adél mondatától. - Ne olyan hangosan már! A fél pizzéria hallotta. Tudod, hogy csak két sráccal feküdtem le összesen, pardon hárommal. Azzal a barommal is. Több hónap kellett, hogy felnyíljon végre szemem. Nem érdekel, hogy mennyi korkülönbség van köztünk, össze szeretnék jönni vele ismét. Nagy a korkülönbség, de ez igazán soha nem volt probléma. Mindent meg tudtunk beszélni. Én tartottam magam éretlennek hozzá. Nem akarok lemondani róla, már most is a legszívesebben a karjaiba vetném magam. - Azért ne annyira hevesen! Meg kell tudnunk, hogy ő hogyan érez. Eléggé megviselte, hogy elhagytad, úgyhogy nagyon kell majd pedáloznod, hogy jóvátedd. - Én megteszek mindent. Bárcsak visszamehetnék az időben, akkor nem tenném meg újra ezt. Ezek után már csak könnyedebb témákról beszélgettek és végül záráskor távoztak. 3
3. Másnap Tamásnak sikerült kiderítenie, hogy Marcit melyik kórházba szállították. Úgy döntött, hogy a délután folyamán meglátogatja. Felvett egy elegánsabb ruhát és úgy ment a kórházba. A recepción megtudta, hogy a harmadik a emeleten a 10-es kórteremben van. Ahogy ment a folyosón, csak egy fiatal lányt látott, aki éppen az italautomatából vett ki valamilyen italt. Ahogy egész közel ért, akkor vette észre, hogy Nyerges Anna az, Marci barátnője. A tegnapiak után nem akart vele találkozni. Így azonnal sarkon fordult. - Szia Tomi! Mi járatban? - Szia. Semmi különös, éppen hazafelé tartok. - Jaj, ugyan már. Tudom, hogy Marcihoz jöttél. Gyere nyugodtan. Nem harapom le a fejed. Szeretnék bocsánatot kérni a tegnap esti viselkedésemért. Nagyon kiborultam és tudom, hogy a szerelmem volt az önfejű, hogy nem akart kórházba menni. Kérlek ne menj el, mert akkor a Marci nagyon mérges lesz rám, hogy elüldöztem a megmentőjét. Szeretném én is megköszönni neked, hogy nem hagytad a sorsára őt és segítettél. - Nincs mit! Bárki megtette volna. - Azért a mai világban ez nem olyan biztos. Még egyszer köszönöm. Na gyere, Marci biztos örülni fog neked. Tomi szó nélkül követte Annát a kórterembe. - Szia Tomi! Örülök, hogy meglátogattál. Szeretném megköszönni, hogy megmentetted az életem. - Ugyan, nincs mit. Bárki megtette volna. Szevasz amúgy majd kezet fogtak egymással. - Mi történt veled az elmúlt években? - Hát elég sok minden. Most éppen a kezdő vállalkozások nehézségeivel szembesülök minden nap. - Igen, olvastam valahol, hogy vállalkozásba kezdtél. Gondolom, akkor sok minden történt veled. Annával együtt szeretnénk megköszönni, hogy segítettél, ezért csütörtökre ha szerdán 4
megköszönni, hogy segítettél, ezért csütörtökre ha szerdán hazaengednek, akkor szívesen meghívnálak egy vacsorára este hét órától. - Nagyon sok dolgom van. Nem biztos, hogy ráérek. - Gyere el kérlek, mert megsértődök. Egy pár órát beszélgetünk aztán mehetsz dolgodra mondta mosolyogva. - Meg is sértődök, ha nem fogadod el a meghívásomat és Anna is csodálatosan főz, érdemes megkóstolni. - Rendben. Elfogadom a meghívásotokat. Köszönöm. Most ha nem haragszotok, el kell búcsúzzak. Tényleg van még dolgom. Sziasztok! Marcival kezet fogott és elment. Először akart puszit adni búcsúzóul Annának, de végül mégsem tette meg. 4. Egy hosszú hullámos barna hajú nő ült egy íróasztal előtt és éppen tárgyalást folytatott egy férfivel. - Köszönöm uram a cége támogatását és hogy hétvégén is időt szakított rám. A közeli viszonthallásra! Lerakta a telefont és székében elégedetten dőlt hátra, aztán pedig elmosolyodott. Varró Zsanett egy állatvédő egyesület elnökasszonya volt. Az szervezet fő céljaként egy állatmenhely felépítését tűzte ki célul. Barna hajához igen formás testalkat társult. Látszott rajta, hogy valamilyen testmozgással folyamatosan karban tartja a testét. Így igen előnyös megjelenést biztosított számára. Az egyesület anyagi forrásai rendkívül szerények voltak, emiatt különféle adományokat folyamatosan gyűjtöttek. Telefonján az elnökhelyettes számát hívta. A hívás Szabó Tomi telefonján csörgött ki, aki éppen az autójával tartott hazafele a kórházból. - Szia! Mondjad Zsani, mi újság? - Szia Tomi! Jó híreim vannak! - Na, ennek örülök. Miről van szó? - Beszéltem Molnárral. Ő kérte, hogy vasárnap hívjam, mert akkor otthon van és nyugodtan tud beszélni. Sikerült megegyeznem vele, nagy összeggel fogja fogja támogatni az egyesületet. Hétfőn már a papírokat is aláírjuk. Majd neked is alá kellene írnod, de ráérsz majd 5
papírokat is aláírjuk. Majd neked is alá kellene írnod, de ráérsz majd az egyesületi ülésen is. - Hű még az is lesz. Feltétlenül csörögj rám előtte. Mióta Niki nincs velem, mindent elfelejtek, nincs aki emlékeztessen. Most hazamegyek és ledőlök egy kicsit. - Rendben. Pihenj. Túl sokat dolgozol, egy kicsit lassítanod kellene. - Lazítanék én, de nem lehet. Ha 48 óra lenne egy nap, akkor sem lenne elég. Szia! - Ne feledd, holnap egyesületi megbeszélés. Szia! 5. Ákos, Tomi egyik legjobb barátja éppen barátnőjénél volt, aki igen finom ételt főzött. A fiú elbűvölten nézte barátnőjét és az illatok sem hagyták hidegen. - Hű nagyon finom lesz a vacsi. Teljesen elfogok hízni miközben ezt kimondta levette a szemüvegét és megtörölte a szemét. A haja elég hosszú volt és a konyhában mivel meleg volt így eléggé megizzadt. - Nyugi nem fogsz. Arról gondoskodok nézett pajkosan a lány a barátja felé. - Holnap dolgozok, úgyhogy azért ne fárassz le nagyon mondta nevetve. - Na jól van, akkor ma este megkíméllek. Figyelj csak, arra gondoltam, hogy valamelyik este át lehetne hívni Tomit vacsorára. Ne érezze magát egyedül és legalább vacsorázik is egy jót. - Ez nagyon jó ötlet. Kicsit fel kell rázni. - Hát a Nikin nagyon meglepődtem. Úgy láttam, hogy minden rendben van köztük és erre fel összejött azzal az idiótával. 6
- Mindig úgy sejtettem, hogy Tomi sokat segített abban, hogy mi összejöjjünk. - Nagyon okos vagy. Valóban így van. Nagyon sokat bátorított veled kapcsolatban. Akkoriban még eléggé önbizalomhiányban szenvedtem. Tehát mindenféleképpen nagyon jó barátom, aki megérdemli, hogy törődjenek vele. Majd felhívom és átcsalom hozzánk. 6. Akkor hívta fel Niki Tomit, amikor a fiú éppen zuhanyozott. Így a vízsugár hangja miatt nem hallotta meg a telefont. Niki rendkívül ideges volt, nem az előkészületek miatt, hanem amiatt, mert már szerette volna ha közelebb kerül ex-barátjához és újra egy pár lehetnének. Tomi csak olyan este 8 órakor vette észre, hogy kereste Niki és hívta vissza a lányt. - Szia! Látom kerestél. Ne haragudj, de csak most néztem rá a telefonra. - Szia! Köszi, hogy visszahívtál. Egy kis problémám van a géppel. Megtudnád nézni? - Ne haragudj, de nem érne rá holnap? Már elég késő van. - Suliba kellene egy feladatot megcsinálnom. Fontos lenne, hogy még már ma este használni tudjam. - Na jó! Átmegyek és megnézem mit tehetek. Indulok. Helló. - Köszi szépen előre is. Puszi! Szia. 7. Laci a barátaival sörözött egy kocsmában Dénessel és Józsival. Mindhárman elég érdekes emberek voltak. Barátnőik nem voltak, csak alkalmi, akár egyéjszakás kalandjaik. Nem dolgoztak, ugyanis szüleik révén erre nem volt szükség. És az igazat megvallva nem is akartak soha dolgozni csak szórakozni és italozni. Bár Laci most egy számára hosszúnak számító egy hónapos kapcsolaton volt túl. - Este hazamész és megdolgozod Nikit? - kérdezte Dénes nyerítő 7
- Este hazamész és megdolgozod Elérhetetlen Nikit? vágyak- kérdezte Dénes nyerítő hangon. - Ja, nem is mondtam nektek, az a büdös kurva szakított velem! De az vigasztal, hogy az egy hónap alatt háromszor csaltam meg. A kis hülye meg semmit nem vett észre. Meg a volt barátja arcáról legalább letöröltem a mosolyt. - Akkor minek voltál vele ilyen sokáig? - kérdezte József. - Hát, tudjátok nem csúnya csaj. Mint láttátok nagyon jó teste van és ti nem is láttátok ruha nélkül. A másik, hogy olyan kis naiv, hogy bármit be tudok neki adagolni. Nem fogom ezt annyiban hagyni. Legalább egy búcsúéjszakára visszaszerzem őt, ha meg több lesz az se baj. Hülye Tominak a kezéről sikerült lecsapnom, nem szeretném ha netán visszamenne hozzá. Hagy szenvedjen. - Ártott neked valamit ez a Tamás gyerek? - Nem, semmit. Egyszerűen csak nem csípem. Teljesen el van szállva magától, majd én visszaveszek az arcából. 8. Niki izgatottan nyitott ajtót. Az étel már kihűlt és nem akarta már újramelegíteni. Tomi sietve leült a gép elé és elkezdte helyre hozni a dolgokat. Kicsit furcsállta a hibákat, de nem foglalkozott vele különösképpen. - Hogy-hogy nem Lacinál vagy? - kérdezte. - Hát tudod mi két napja szakítottunk. Úgyhogy most hazajöttem és éldegélek egymagamban, pasi nélkül. - Nem tudtam. Talán azért mert már régebben beszéltünk. De ne aggódj biztos találsz valaki mást. - Azért ez annyira nem biztos. Sokszor az emberek nem veszik észre a másikat, még akkor sem ha kiszúrja a szemüket! Tomi nem szólt többet. Csöndben csinálta tovább a dolgokat. Valahogy úgy érezte, hogy Niki furcsán viselkedik. Amikor befejezte a gép megjavítását, csak akkor állt fel a székről: - Na jó, készen vagyok. - Nagyon köszi! - Elég későre jár már az idő, megyek is én haza. 8
- Elég későre jár már az idő, megyek is én haza. - Kérlek, ne menj még! Meg se kóstoltad a sütit amit sütöttem. - Sütöttél?! - kerekedett el Tomi szeme. - Igen. Annyi időd csak van, hogy megkóstold. Tomi kíváncsian foglalt helyet. Niki behozta a sütit és mellé üdítőt. Amikor beleharapott, majdnem kiköpte olyan rossz volt. De szó nélkül megette. Időközben Niki a hifi tornyot is bekapcsolta. Egy halk kellemes zene szólt, igazán nyugtató hatású. - Na hogy ízlik? - Nagyon fincsi. De elég teleettem magam és emiatt nem tudok sajnos többet enni. - Egy pillanat kiszaladok a mosdóba. Niki egy lengébb ruhát vett fel, de még volt dolga máshol is. Így kb. öt perc múlva ment csak vissza a szobába. Ahogy benyitott a szobába, Tomihoz szólt: - Na a és hogy megy a vállalkozásod? Beérve meglepődve vette észre, hogy Tomi a kanapén ülve alszik. Fekvő helyzetbe döntötte és betakarta. 9. Másnap reggel Ákos te tevékenykedett, hogy szerelmét Zsuzsit meglepje egy kis reggelivel. Az illatokra a lány hamar felébredt és kiment a konyhába. - Szia! - köszönt a lány. - Szép jó reggelt álomszuszék. Majd egy csókot adtak egymásnak. A lányon egy lenge hálóing volt. - Öltözz fel kérlek, nem szeretném, ha felfáznál. - Rendben. - Addig én megtálalok. Néhány perc múlva az asztalnál ülve falatoztak. - Bevigyelek kocsival a suliba? - kérdezte Ákos. - Köszi, nem kell. Nem vagyok én hercegkisasszony. - Nem is azért mondtam. - Tudom, csak viccelek. Szeretek a buszon az osztálytársaimmal, 9
- Tudom, csak viccelek. Szeretek a buszon az osztálytársaimmal, barátnőimmel dumálni. Kibeszéljük a pasikat mosolyodott el. - Remélem, csak jókat mondasz rólam. - Nem szoktunk téged kibeszélni. Azoknak a csajoknak, akiknek nincsen barátja kedvenc témájuk, hogy ki milyen pasi lehet. Ilyenkor szóba szoktam hozni Tomit, hogy hátha valamelyik barátnőm megismerkedne vele. - Hát ez is jó ötlet. Tényleg elég magányos. De ne nagyon említsd neki ez irányú terveidet. Nem örülne neki, hogy kerítőnőt játszol. - Akkor majd valamelyik nap nyugodtan hívd át. Veszek sört is. Ha gondoljátok magatokra is hagylak titeket. - Nem kell. A barátnőm vagy, nincsenek titkaim előtted. - Nem is miattad gondoltam, de szerintem Tominak lesznek olyan témái amelyhez én nem kellek. - Ja értelek. Akkor úgy csináljuk, hogy közben el kell menned és akkor ő sem lepődik meg. - Ok. Igen, így jó lesz. Majd megbeszélem Barbival, hogy hívjon fel. 10. (Zsani meglepődött, hogy amikor hívta Tomit, az azt mondta, hogy Nikinél megtalálja őt.) Állt az az ajtó előtt és csöngetett. Niki nyitott ajtót és bekísérte a konyhába. Tomi az asztalnál ült és reggelizett. Nikin mindössze egy póló és egy alsónemű volt, így arra gondolt, hogy ismét összejöttek. - Szia Zsani. Egy pillanat és befejezem. - Szia. Egyél nyugodtan, annyira nem sietünk. Tomi hamar befejezte és elbúcsúzott egy puszival Nikitől. Niki szomorú volt kicsit, de úgy érezte, hogy kitartással vissza tudja szerezni a fiút. Tomi elvitte megmutatni Zsaninak azt a helyet, ami az egyesületnek lesz a székhelye. Az önálló épületet kedvező áron bérelhetik Molnár 10
lesz a székhelye. Az önálló épületet kedvező áron bérelhetik Molnár József jóvoltából. 11. Niki telefonja csörgött az iskolába menve a buszon. - Szia Niki! Csak azért hívtalak, hogy megkérdezzem, hogy hogyan alakult az este. - Szia. Hát nem volt túl fényes. De nem ment haza. Nálam aludt. - Hűha! Mit akarsz? Máris nálad aludt. - Jaj nem úgy te butus. Olyan fáradt volt, hogy elaludt a kanapén. - Ja értem. Akkor simán mellé feküdhettél volna vagy behívhattad volna az ágyadba. - Nem jó, ha nagyon kaparok. Te mondtad. Úgy érzem, hogy vissza tudom szerezni őt. De ez időbe fog kerülni. Végül is csak én tehetek róla, hogy így alakultak a dolgok. - Igazad van. Csak hülyültem. Ha visszaszerzed nagyon becsüld meg őt. Nem lesz több esélyed. - Én csak egy utolsó esélyt akarok, de nem játszanám el a bizalmát. - Akkor, csak ismételni tudom önmagam. Kitartás! - Köszi szépen! Jó hogy felhívtál. - Szívesen. Aztán a suliba figyelj oda, ne csak Tomin járjon az eszed. - Ok. Megpróbálom. Szia! 11
- Helló! 12. - Így néz ki! - mutatott körbe Tomi. - Úgy látom annyi pénzért tényleg jó üzlet volt. A bútorokat 10 óra körül hozzák. Péter és Ádám jön segíteni neked. Ha nem győzitek csörögjetek rám szólt Zsani. - Elbírunk azzal a pár dologgal. Te menj csak nyugodtan Molnárral papírozni. Még gyorsan rávésem a nevem. Miután elment, hamarosan megérkeztek a segítőtársak. Alighogy elkezdtek pakolni Ákos érkezett meg. Köszöntötték egymást és kimentek beszélni. Addig a többiek elmentek kávézni. - Arról lenne szó, hogy szeretnénk meghívni Zsuzsival egyik este vacsorára. - Nem kellek én oda, töltsétek együtt az estét. - Szeretném ha eljönnél, olyan régen beszélgettünk már. Meg szeretném ha megkóstolnád Zsuzsi főztjét. - Jól van. Elmegyek. Köszi a meghívást. - Ugyan már. Nem kell megköszönnöd. Elhanyagoltalak mostanában Zsuzsi miatt. Úgyhogy szeretnélek kiengesztelni. - Nem hanyagoltál el, én is nagyon el voltam foglalva. De most már ismét foglalkozok a barátokkal, nekem már Niki nem rabolja az időmet. - Na, akkor várunk téged bármelyik este. Csak előtte csörögj rám. 12
- Na, akkor várunk téged bármelyik este. Csak előtte csörögj rám. Majd dumálunk. - Szevasz. Majd kezet fogtak és elbúcsúztak egymástól. Elég hamar végeztek a pakolással és néhány óra elteltével minden készen állt az esti megbeszélésre. 13. - Uram kérem kapcsolja ki a mobiltelefonját a felszállás előtt rázta meg a stewardess egy körszakállas fiatal üzletember kinézetű utas vállát. - Elnézést kérek. Nem hallottam a figyelmeztetést. - Elköszönt a telefon túlvégén lévőtől, kikapcsolta és a ingzsebébe helyezte a készüléket. A légi jármű nagy sebességgel hagyta el Európa egyik legnagyobb repülőterét és megindult Budapest felé. A repülőn végre a sok-sok munka után néhány órát sikerült aludnia. A leszállást követően a reptéren egy nagyon jó barátja várta a kijáratnál. Azonnal autóba pattantak és megindult a jármű szülővárosa felé. Egy éve nem járt már ott. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, de ennek az ára az volt, hogy honvágya ellenére nem tudott csak most végre hazalátogatni. Nem felejtette el honnan indult és tudta, hogy most valaki olyanra van szüksége, akivel ha szakmai viták mellett is, de nagyszerűen együtt tudnak dolgozni. Akit már régen ismer és minden ilyen jellegű vita és veszekedés után nagyszerű dolgot képesek alkotni. - Sanyi, Tomiról hallottál valamit mostanában? - kérdezte barátját Gergő. - Nem igazán szoktunk találkozni, de a hirdetéseket olvasva úgy tudom, hogy vállalkozásba kezdett a rendezvényszervezés kapcsán. - Sanyi szája szélén egy kis mosoly jelent meg. - Mindig tudtam, hogy előbb-utóbb belevág. Még közösen találtuk ki az ötletet, de örülök, hogy nem várt rám, hiszen én teljesen már irányba kezdtem el dolgozni. 13
irányba kezdtem el dolgozni. - Ezután a szó átterelődött egészen más témákra és nem hozták szóba ezt a dolgot. 14. Molnár József egy jól menő építőipari vállalkozást vezetett. Irodája a város központjában volt megtalálható. Rengeteg megrendelést kaptak és ezért folyamatosan dolgozni kellett. Bár megtehette volna, hogy vesz fel embereket, akik ellátják ezeket a dolgokat is ami ráhárult, de szülei arra tanították, hogy egy cég akkor sikeres, ha mindvégig ő maga is tevékenyen részt vesz benne. Nem volt ellenére a munka, szerette csinálni. A munkásait megbecsülte és igyekezett állandó emberekkel dolgozni. Nehéz volt bekerülni, de aki rendben elvégezte a munkát és becsületesen dolgozott az tudta, hogy folyamatos megéhethetést biztosíthat magának és ezáltal a családjának is. Zsani a megbeszélt időpont előtt néhány perccel érkezett. Tudta, hogy mennyire fontosak az ilyen alkalmak. A cégvezetőknek szinte mindig csak néhány percük akadt és ezt ki kellett maximálisan használnia. Most nyugodt volt hiszen nem tárgyalásra érkezett, hanem a támogatással kapcsolatos iratok aláírására. Személyesen még nem találkoztak. Molnár bekérte az elképzeléssel kapcsolatos papírokat és az alapján döntötte el, hogy az adott dolgot támogatja-e vagy sem. Belépett az irodába ahol a titkárnő rámosolygott és kellemes hangon szólt hozzá: - Üdvözlöm! Miben segíthetek hölgyem? - Jó napot kívánok! Varró Zsanett vagyok és Molnár úrral van megbeszélésem. A titkárnő belenézett a határidő naplóba. - Az állatmenhellyel kapcsolatban ugye? - kérdezte. - Igen azzal. - Molnár úr hamarosan fogadja, addig kérem foglaljon helyet. A titkárnő felállt és udvariasan bekopogva benyitott a főnökhöz. Zsanett ilyedten kapta fel a fejét ugyanis addig a rövid ideig ameddig a titkárnő becsukta maga mögött az ajtót hangos kiabálás volt 14
a titkárnő becsukta maga mögött az ajtót hangos kiabálás volt hallható. Nem volt ilyedős, de most nyelt egyet és a tenyere is izzadni kezdett. Percek múlva a titkárnő kinyitotta az ajtót és kezével az irányába mutatott: - Tessék parancsolni, Molnár úr már várja önt. Elindult az iroda felé. Az íróasztal előtt állt és üdözölte Zsanit. - Elnézést, hogy megvárakoztattam. Volt egy problémás beszélgetésem. Az egyik beszállítóm elnézte a dolgokat. Összekeverte az ajtót az ablakkal és most megy a huzavona, hogy a két különböző építkezés között ki szállítsa, ill. hogy kinek a hibája. Ugye nem hallattszott ki a beszélgetésünk? - Nem szokásom hallgatózni pirult el. - Jajj természetesen nem is úgy értem. Csak még szegény titkárnőm is azt hitte, hogy veszekedek. Pedig csak arról volt szó, hogy a nagyfőnökkel beszéltem volna csak hát szegény igen csak nagy szót hall. Kérem foglaljon helyet. Zsani megnyugodott valamelyest, de nem tudott teljesen nyugodt képet vágni hozzá. - Az alelnök úr aláírta a papírokat és természetesen mindent rendben találtunk. Ezúton is köszönöm még egyszer a segítségét. - Szívesen segítek ha tudok és támogathatónak találom az ötletet. Tudom, hogy elég sok írásos anyagot kértem be az egyesületről ill. a menhely elképzeléseiről. De mindig szeretnénk megbizonyosodni, hogy jó kezekbe kerül a pénz. Korábban volt már rá példa, hogy nem oda került az összeg ahova gondoltuk. - Természetesen megértem. Nincs ezzel probléma. Ön segít, szíve joga, hogy megbizonyosodjon a céljainkról. - Ahogy nézem ön még fiatal hölgy. Nem tudom, hogy illik-e ilyet kérnem, de ha nem lenne nagy probléma tegeződhetnénk? - Természetesen! - mosolyodott el megkönnyebülten. - Molnár aláírta a papírokat és biztatólag visszamosolygott. - Én köszönöm, hogy segíthettem. Ahogy ott ült vele szemben Zsani valami olyan érzés kerülgette, amit már nagyon rég nem érzett. Amit már úgy hitt, hogy soha nem is fog. Összezavarodott. Végül is már három éve történt, lassan talán 15
is fog. Összezavarodott. Végül is már három éve történt, lassan talán továbbléphetne. A magabiztossága, ami a tárgyalásokon a mindennapokban tapasztalható volt, mintha most hirtelen elszállt volna. - Remélem, hogy hamarosan akár egy vacsora keretében újra találkozni fogunk. Zsani zavartan pislogott. - Természetesen, nem randevúra gondoltam, hanem egy újabb támogatás lehetőségéről. Magam is állatbarát vagyok és biztos még jól jönne egy kis segítség teljesen elveszítette a irányítást a mondatai felett. Éppen arra gondolt, hogy nehogy a randevú szót kiejtse és erre tessék, azzal kezdte a mondatot. Ezek után nem csoda, hogy nehezen fogja tudni elképzelni Zsani, hogy csak egy szokványos tárgyalásról van szó. - Khm... - köszörülte meg a torkát. - Gondolom rengeteg a dolgod. Nekem is még van jó néhány. Ha megbocsátasz mennék és majd megbeszéljük ez a tárgyalást, de most egyelőre eléggé zsúfolt a határidőnaplóm a következő hetekben. Majd keressük egymást. Elköszöntek egymástól és Molnár megsemmisülten terült el a fekete bőrfotelben. 16