Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének /2015. (..) önkormányzati rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról Preambulum Sopron Megyei Jogú Város Magyarország történelmi hagyományokban, épített és természeti környezetben egyik leggazdagabb településeként büszkén vállalja és őrzi több ezer éves múltját és értékeit, s a jelenkorban is törekszik az utókor számára maradandó módon ápolni és gyarapítani hírnevét. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata. (2) Az önkormányzat székhelye: 9400 Sopron, Fő tér 1. (3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést a polgármester képviseli. (4) Az önkormányzat működési területét, mely a közigazgatási területével megegyezik, a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 3. Az önkormányzat jelképei: a városi zászló, a városi címer és a polgármesteri díszlánc. 4. (1) Sopron Megyei Jogú Város zászlója: téglalap alakban, hosszában középen osztott, piros-fehér színű, a színek egyeznek a magyar nemzeti színű zászló piros és fehér színével. A piros szín fekvő téglalapnál felül, függő téglalapnál baloldalt helyezkedik el. A címer mindkét helyzetben a zászló közepén helyezkedik el. A zászló lenyomata jelen rendelet 2. mellékletét képezi. (2) Sopron Megyei Jogú Város címere: hegyes talpú, vörös címerpajzs ezüstszínű máltai kereszttel elválasztott SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA körirattal. A címerpajzson ezüstszínű ötormú várfal látható, öt csúcsíves ablakkal, a várfalból három torony emelkedik ki a két szélső torony egy-egy ablakkal és három orommal, a középső magasabb torony két ablakkal és három orommal. A pajzs felső sarkaiban aranyszínű kör alapon, dicsfénnyel övezve balról koronás női fej, jobbról szakállas férfifej látható, a háttérben kereszttel. A pajzstalpban aranyszínű olajág. A címer képe jelen rendelet 3. mellékletét képezi. 5. A polgármesteri díszlánc soproni emlékérmekből álló, ezüstből készült díszlánc, a fő érme hátoldalán Alapította Sopron Város Közgyűlése az 1921. évi népszavazás 80. évfordulója alkalmából felirattal. 6. A városi címer, zászló, és polgármesteri díszlánc használatát külön rendelet szabályozza. 7. Sopron Megyei Jogú Város himnusza: Sarkady Sándor költő Soproni József zeneszerző művére írt Himnusz Sopronhoz című verse.

8. Sopron Megyei Jogú Város hivatalos ünnepnapja minden év december 14-e, az 1921. évi népszavazás napjának tiszteletére, melynek emlékét az 1922. évi XXIX. törvénycikkel az Országgyűlés elismerte, és a városnak adományozta a Civitas Fidelissima címet. E napot a 244/2001. (XII. 14.) Korm. rendelet a Hűség Napjává nyilvánította. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hűség Napjáról helyi kitüntetések átadásával, ünnepi rendezvényekkel emlékezik meg. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI A közgyűlés 9. (1) Sopron Megyei Jogú Város közgyűlésének megnevezése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés). (2) A közgyűlésbe megválasztott települési képviselők (a továbbiakban: képviselők) száma a polgármesterrel együtt 18 fő. (3) A közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvény kibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésén; n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; o) területszervezési kezdeményezés; p) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal. A településrészi önkormányzat

10. (1) A közgyűlés e rendeletben meghatározottak szerint valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. (2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. (3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a közgyűlés hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. (4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira - az e -ban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A részönkormányzati testület tagjainak száma az elnökkel együtt legfeljebb 5 fő, legalább egy tagja települési képviselő. A részönkormányzat elnöke lehet települési képviselő, alpolgármester. 11. (1) A részönkormányzat elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. (2) A részönkormányzat elnöke a) összehívja és vezeti a részönkormányzat ülését, b) képviseli a részönkormányzatot, c) a részönkormányzat javaslatát, véleményét, kezdeményezését és döntését ismerteti a közgyűlés ülésén. (3) A részönkormányzat működését igény szerint a jegyző által kijelölt titkár segíti. A nemzetiségi önkormányzat 12. A közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A közgyűlés a megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára a működéséhez szükséges iroda helyiséget, eszközöket, rezsit és igény szerint titkárt. A közgyűlés frakciói 13. (1) A közgyűlésben az a jelölő szervezet és a jelölő szervezetben résztvevő politikai pártok alkothatnak - önállóan vagy közösen - frakciót, melyeknek egynél több jelöltje az önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett. (2) A frakció megalapítását, feloszlását, a frakcióhoz való csatlakozást, a frakcióból való kiválást a polgármesternek tett írásos nyilatkozattal kell bejelenteni. (3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. (4) A frakció köteles vezetőt és vezető-helyettest választani. Nevüket írásban kell bejelenteni a polgármesternél. (5) A frakció megszűnik, ha megszűnését elhatározza, vagy tagjainak száma két fő alá csökken. A közgyűlés bizottságai 14. (1) A bizottság elnökét, helyettesét és tagjait a polgármester előterjesztésére a közgyűlés választja meg és hívja vissza. (2) A bizottság jogosult: a) bármely ügyet a közgyűlés elé terjeszteni, b) az előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalni. (3) A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: a) Gazdasági Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), b) Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), c) Jogi és Ügyrendi Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), d) Költségvetési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), e) Kulturális és Oktatási Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő),

f) Népjóléti Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), g) Városfejlesztési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő). (4) A közgyűlés feladatainak eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. Ezek feladatait a közgyűlés a létrehozáskor állapítja meg. 15. (1) A bizottság rendes ülését a közgyűlés ülését megelőzően tartja. A bizottság ülését az elnök hívja össze. Annak érdekében, hogy a bizottság megtárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyekről a közgyűlésen a bizottság állásfoglalásával hozható döntés, az elnök köteles összehívni a bizottság rendes, illetve sürgősségi előterjesztés vagy rendkívüli közgyűlésre benyújtott előterjesztés esetén rendkívüli ülését is. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagait a rendkívüli ülés kivételével legkésőbb az ülés előtt 3 nappal kell megküldeni a bizottság tagjainak. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a bizottsági ülés napja nem számít bele. (2) A bizottság általában nyílt ülést tart. Zárt ülés tartása kötelező, amennyiben a közgyűlés az előterjesztést zárt ülésen tárgyalja vagy tárgyalhatja. (3) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés következő ülésén határoz. (4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak. (5) A közgyűlési előterjesztések részletes, szakmai vitáját elsősorban a bizottsági ülésen kell lefolytatni. A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság döntéseit meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. (6) A bizottság munkáját a polgármesteri hivatal dolgozói közül a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. (7) A bizottság elnöke a bizottság átruházott hatáskörben és ellenőrzési tevékenysége körében hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést. Polgármester 16. (1) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a közgyűlés előtt és erről okmányt ír alá. (2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (3) A közgyűlés elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a közgyűlés ülését, valamint képviseli a közgyűlést. (4) A polgármester tagja a közgyűlésnek, a közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. (5) A közgyűlés gyakorolja a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos jogosítványokat. A polgármester előterjesztésére a közgyűlés minden év február 28. napjáig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja. (6) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést. Alpolgármester

17. A közgyűlés - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy alpolgármestert választ. A képviselő 18. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 28. (2) bekezdése alapján esküt tesz. (2) A települési képviselő: a) a közgyűlés ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének - a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést; e) a közgyűlés hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a közgyűlés hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal harminc napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a közgyűlés munkájában. (3) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv.-ben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (4) A jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a közgyűlés legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A jegyző és az aljegyző 19. (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre jegyzőt nevez ki. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, ellátja az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatait. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáért a Polgármesteri Iroda vezetője felelős. 20. A polgármester - a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére és az általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki, aljegyzőket nevezhet ki. Az aljegyzők tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Az önkormányzati főtanácsadó és önkormányzati tanácsadó

21. A közgyűlés a polgármesteri hivatalban a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre. III. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az önkormányzat feladat- és hatásköre 22. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat látja el. A részönkormányzat feladat- és hatásköre 23. (1) A részönkormányzat feladatai: a) kezdeményezés, javaslattétel és véleményezés a közgyűlés, a bizottságok, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó, a településrészt érintő ügyben,

b) javaslattétel a részönkormányzat működési területén lévő önkormányzati vagyon felhasználására, c) a településrészt közvetlenül érintő településrendezési tervek (szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) véleményezése, d) a településrészen működő önkormányzati intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére, elnevezésére, nevének megváltoztatására vonatkozó javaslat véleményezése, e) a településrészen működő önkormányzati intézmények vezetőinek megbízására illetve megbízásának visszavonására vonatkozó javaslat véleményezése, f) a településrészen lévő közterületek elnevezésére, névváltoztatására irányuló javaslat véleményezése, g) az önkormányzat éves költségvetésének és módosításának véleményezése, h) a településrészen lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítására vonatkozó javaslat véleményezése, i) az önkormányzat működésére vonatkozó - településrészt is érintő - (pl. egészségügyi, szociális, oktatási) koncepciók véleményezése. (2) A részönkormányzatra átruházott feladat- és hatáskörök: a) a településrészen művészi alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületeken való elhelyezésének, áthelyezésének, lebontásának engedélyezése, b) döntés a költségvetésben biztosított keret felhasználásáról. (3) A részönkormányzat által meghozott döntéseket tájékoztatásul meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A közgyűlés bizottságainak feladatai 24. (1) A Gazdasági Bizottság általános feladatai: a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában és javaslatot tesz az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásához. b) Javaslatot tesz önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítására, létesítő okiratának módosítására. c) Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás szabályainak kidolgozásában. d) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét. (2) A Gazdasági Bizottság állásfoglalásával hozható döntés: a) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapításáról, létesítő okiratának módosításáról. b) Az önkormányzat vagyonát érintő előterjesztésekről. c) Egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítésére vonatkozó javaslatokról. d) Az önkormányzati gazdasági társaságokhoz és egyéb jogi személyekhez delegált, választott személyekre vonatkozó javaslatokról. e) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek üzleti tervére, beszámolójára vonatkozó javaslatokról. f) A helyi adókról szóló rendelet tervezetekről. g) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ár- és díjmegállapításokról szóló előterjesztésekről. (3) A Gazdasági Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. b) Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. c) Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott keret felhasználásáról. d) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti az ifj. Flandorffer Ignác díjra beérkező javaslatokat.

(4) A Gazdasági Bizottság ellenőrzi: A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 25. (1) Az Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság általános feladatai: a) Segíti az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását. b) Segíti az ifjúság nevelését, művelődését, életkörülményeinek javítását szolgáló önkormányzati, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok városi szintű ellátását. c) Javaslatot tehet a helyi Települési Értéktár Bizottság számára települési értékek meghatározására. (2) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy elnevezéséről, alapító okiratáról. b) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról. c) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy üzleti tervéről, beszámolójáról, közszolgáltatási szerződéséről. d) Az ifjúsági, turisztikai és sport programokról, koncepciókról. (3) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a hatáskörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. b) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Sopron Sportjáért díjra, valamint a Sopron Ifjú Tehetsége díjra beérkező javaslatokat. (4) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság ellenőrzi: a) Az általa jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatok hatályosulását. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 26. (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság általános feladatai: a) Lebonyolítja a közgyűlésen a titkos szavazást. b) Közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, hatályosulásukat figyelemmel kíséri. c) Jogértelmezési kérdésekben állást foglal. d) A jogszabálynak megfelelően kezeli az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. (2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) Önkormányzati rendeletalkotásról. b) A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekre vonatkozó javaslatról. c) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívásáról. d) A helyi népszavazás kiírásához szükséges jogszabályi feltételek meglétéről. e) A közgyűlési előterjesztésekhez kapcsolódó szerződésekről. (3) A Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Egyetértési jogot gyakorol a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor és módosításakor. b) A vonatkozó jogszabályban és ügyrendjében foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát. c) Intézi a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvétellel kapcsolatos feladatokat.

d) A polgármester és alpolgármester esetében elbírálja az egyéb juttatás iránti igényeket a közszolgálati szabályzatban meghatározott feltételek alapján. e) Javaslatot tehet a Thurner Mihály emlékgyűrű adományozására. f) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Civitas Fidelissima díjra, valamint a Sopron Szolgálatáért díjra beérkező javaslatokat. (4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság ellenőrzi: A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 27. (1) A Költségvetési Bizottság általános feladatai: a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának, zárszámadásának összeállításában. b) Figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást. c) Költségvetési ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzatnál és intézményeinél. d) Vizsgálja a hosszú távú fejlesztési programok hatásait. e) Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát. (2) A Költségvetési Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) Az Éves Ellenőrzési Jelentésről, valamint az Éves Összefoglaló Ellenőrzési Jelentésről szóló tájékoztatóról. b) Alapítvány alapítására és alapítványi forrás átvételére, átadására vonatkozó javaslatról. c) Az önkormányzat éves költségvetéséről, a költségvetési rendelet módosításáról, költségvetési beszámolóról, pénzmaradvány felhasználására irányuló előterjesztésről, zárszámadásról. (3) A Költségvetési Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények esetenként 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható követeléseinek nyilvántartásaikból történő kivezetéséről. b) Írásos véleményt ad hitelfelvételről és az igénybevétel feltételeiről, valamint a készfizető kezességről. c) Kijelöli pályázat alapján az önkormányzati biztosnak jelölteket. (4) A Költségvetési Bizottság ellenőrzi: a) Az önkormányzat éves költségvetésének előkészítését, végrehajtását, annak szabályszerűségét. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. c) A jegyző beszámoltatását az adózásból származó bevételek alakulásáról. d) A pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 28. (1) A Kulturális és Oktatási Bizottság általános feladatai: a) Javaslatot tehet a feladatkörébe tartozó szervezetek magasabb vezetői beosztású dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására. b) Javaslatot tesz a közművelődési feladatok ellátásának formáira, részt vesz a közművelődési célok meghatározásában. c) Közreműködik az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkájának értékelésében. d) Közreműködik az önkormányzat közneveléssel kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátásban.

e) Segíti az önkormányzat, továbbá a város területén működő nem önkormányzati köznevelési, valamint a felsőoktatási és tudományos intézetek kapcsolatrendszerének fejlesztését. f) Segíti a köznevelést, közművelődést szolgáló önkormányzati feladatok városi szintű ellátását g) Segíti az önkormányzat pedagógiai és közművelődési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak végrehajtását. (2) A Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy elnevezéséről, alapító okiratáról. b) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról. c) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy üzleti tervéről, beszámolójáról, közszolgáltatási szerződéséről. d) A közművelődési, köznevelési programokról, koncepciókról. (3) A Kulturális és Oktatási Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. b) Ellátja a közművelődésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. d) Jóváhagyja a Széchenyi István Városi Könyvtár feladatait és használati szabályzatát, szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza nyitva tartási rendjét. e) Értesíti a területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtárat és a Könyvtári Intézetet a Széchenyi István Városi Könyvtár által a tárgyévet megelőző évben állománygyarapításra fordított összegről. f) Dönt a jogszabályoknak megfelelően a költségvetési törvényben a helyi önkormányzat kiegészítő támogatásaira a könyvtári, közművelődési és köznevelési feladatellátással kapcsolatban - kiírt pályázatok benyújtásáról. g) Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programját. h) Meghatározza az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működési körzetét, a kötelező felvételt biztosító intézményeket és azok felvételi körzetét, az óvodák nyitva tartásának rendjét, és gondoskodik ezek közzétételéről. i) Értékeli az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. j) Elbírálja a rendkívüli szünet elrendeléséről beérkezett intézményi kérelmeket. k) Szakmai ellenőrzést indíthat a települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése, és az egyes önkormányzat által fenntartott intézményekben végzett nevelő munka színvonalának értékelése céljából. l) Ellátja a Települési Értéktár Bizottság magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló rendeletben meghatározott feladatokat. m) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Sopron Kultúrájáért díjra, valamint a Sopron Kiváló Pedagógusa díjra beérkező javaslatokat. n) Engedélyezi az oktatási intézményekben a költségvetési támogatást nem igénylő új szakmai program indítását. (4) A Kulturális és Oktatási Bizottság ellenőrzi: a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások és pénzeszközök felhasználását. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 29. (1) A Népjóléti Bizottság általános feladatai: a) Segíti az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás körébe tartozó feladatok megvalósítását.

b) Segíti az önkormányzat és a város területén működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények, egyházak, karitatív szervezetek közötti együttműködést. c) Vizsgálja és figyelemmel kíséri a foglalkoztatási helyzet alakulását. (2) A Népjóléti Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények alapítására vonatkozó javaslatról. b) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésére, megbízására, annak visszavonására vonatkozó javaslatról. c) A szolgáltatástervezési koncepcióról. (3) A Népjóléti Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Jóváhagyja az egészségügyi, szociális, és a gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ét, házirendjét, továbbá a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programját, nyitvatartási rendjét, és szabályozza közzétételét. b) Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései szerint c) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. d) Dönt a magyar és külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. e) Ellátja a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. f) Egészségügyi ellátási szerződést köt a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátást, valamint iskola-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval. g) Egészségügyi ellátási szerződést köt a háziorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval, és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint felmenti a háziorvost az ügyelet ellátási kötelezettség alól. h) Dönt a tagjai közül történő delegálásról a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében ellátottak érdekeit biztosító intézményi Érdekképviseleti Fórum, a Kábítószer Egyeztető Fórum, illetve a Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai sorába. i) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Dr. Király Jenő díjra, valamint a Humanitás díjra beérkező javaslatokat. j) Jóváhagyja az Egyesített Bölcsődék nyári és téli zárva tartását. k) Dönt a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő Otthonteremtő program -ról szóló önkormányzati rendelet szerint. l) Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény szakmai munkájának eredményességét. m) Gyakorolja az önkormányzat, mint fenntartó képviselőjének kijelölésével kapcsolatos hatáskörét a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vonatkozásában. (4) A Népjóléti Bizottság ellenőrzi: a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ének hatályosulását és házirendjének érvényesülését. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 30. (1) A Városfejlesztési Bizottság általános feladatai: a) Segít a településfejlesztési koncepció, a város településszerkezeti terve, a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósulását. b) Figyelemmel kíséri a város lakosságának közszolgáltatásokkal való ellátottságát.