TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az építmény- és telekadóról (t e r v e z e t) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. szeptember 25 i rendes ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: Pálfi János polgármester TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: Terjedelem: 1+6 oldal
Minősített szótöbbség! Tisztelt Képviselő-testület! Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testület a 63/2012. (XII.5.) kt. határozatával fogadta el a 2013. évi munkatervét, amelyben a szeptemberi ülés napirendjén szerepel a helyi adórendelet felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja, hogy a jelenleg hatályos, az önkormányzat helyi adóiról szóló, Szálka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/1996. (III.27.) számú rendelete az 1996. május 1-i hatályba lépése óta nem került módosításra, ezért a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) rendelkezéseivel ma már több ponton nincs szinkronban. Az önkormányzat adó megállapítási joga a Htv. alapján nem csak a vagyoni típusú, a kommunális jellegű és a helyi iparűzési adó bevezetésére, a már bevezetett adó hatályon kívül helyezésére, illetőleg módosítására terjed ki, hanem arra is, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a Htv.-ben meghatározott adómaximumra figyelemmel megállapítsa. Az adómérték meghatározásánál, az önkormányzat képviselő-testülete arra is jogosult, hogy az építményadóban a telekadóban, a településen fellelhető adótárgyak vonatkozásában differenciált adómértéket állapítson meg. Az adómérték differenciálás alapját viszont csak objektív szempontok képezhetik, azaz annak közteherviselési szempontokkal igazolhatónak kell lennie, nem lehet önkényes és diszkriminatív, illetve kedvezményezettje nem lehet csak és kizárólag egy adózó, vagy egy adózói csoport. A Htv. 6. d) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, A Htv. 7. e) pontja szerint azonban: e) a vállalkozó (52. 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során ha e törvény eltérően nem rendelkezik a 6. d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható, Fentiekre való tekintettel, valamint figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat 2013. július 1-től bevezetni kényszerült a településen a helyi iparűzési adót, a felülvizsgálatot követően megalkotott
rendelet tervezet úgy készült, hogy azzal a jelenlegi adózói kör ne bővüljön, illetve az ingatlantulajdonosok adóterhe ne növekedjen, kizárólag a Htv. hatályos szabályainak megfelelő rendelet megalkotása volt a cél. E miatt a nem lakás céljára szolgáló építmények vonatkozásában függetlenül attól, hogy üzleti, vagy nem üzleti célt szolgálnak a korábbi mentesség helyett az adó mértékét 0,-Ft-ban javasoljuk megállapítani. A rendelet tervezet készítése során szem előtt tartottuk, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -a kötelezővé teszi az előzetes hatásvizsgálat végzését, mely a következő: Társadalmi hatás, gazdasági, költségvetési hatás: A rendelet megalkotásának fő célja a Htv. jelenleg hatályos szabályozásának megfelelő helyi szabályok kialakítása volt. A rendelet hatályba lépésével a korábbi adózói kör, valamint az ingatlan tulajdonosok adóterhe nem változik, ezáltal társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása nem lesz. Környezeti, egészségi hatások: Nem releváns. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet elfogadásával többlet adminisztrációs teher nem keletkezik. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendeletalkotás elmaradása esetén az önkormányzati rendelet szabályozása a Htv. rendelkezéseit sértené. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jelenlegihez képest nem igényel többlet feltételt. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen! Szálka, 2013. szeptember 20. Pálfi János polgármester
Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az építmény- és telekadóról (t e r v e z e t) Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Építményadó 1. Értelmező rendelkezések 1. E fejezet alkalmazásában: 1. Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. 52. 8. pontja alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos, vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült. Így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, stb. Nem minősül lakás célú használatnak, ha az építmény egészének vagy egy részének hasznosítása meghatározott bevétel megszerzésére irányul, továbbá ha a magánszemély/vállalkozó az adott épülettel, épületrésszel kapcsolatban a vállalkozási tevékenysége során költséget számol el. 2. Nem lakás céljára szolgáló építmény: belterületen, külterületen, zártkertben elhelyezkedő, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló céljára épült, illetőleg az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján az ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épület megjelöléssel szereplő ide értve az egy telekhatáron belül lakóépület mellett található gazdasági épületet is továbbá a gépjármű tárolására szolgáló épület, épületrész. 3. Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel,- nyereség,- jövedelemszerzés érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el. 2. Adókötelezettség 2. Adóköteles a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szabályai szerint az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) 3. Az adó alanya 3. Az adó alanya a Htv. 12. -ban meghatározott adóalannyal azonos. 4. Az adó alapja
4. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó éves mértéke 5. Az adó mértéke 5. a) lakás céljára szolgáló építmény esetében 250,-Ft/ m 2, b) nem lakás céljára szolgáló építmény esetében 0,-Ft/m 2 6. Adókedvezmény, adómentesség (1) A Htv. 13.- 13/A. -ban foglaltakon túl mentes az építményadó megfizetése alól: 6. a) a magánszemély adóalany tulajdonában álló üzleti célt nem szolgáló a lakóingatlannal azonos helyrajzi számon lévő gazdasági épület (tüzelő, termény és szerszámtároló, állattartást szolgáló épület), valamint garázs. b) a magánszemély adóalany tulajdonában álló üzleti célt nem szolgáló lakóingatlan, amelyben állandó lakosként laknak. (2) Az adómentességre, adókedvezményre jogosult adóalany a mentességgel, kedvezménnyel kapcsolatos változásokat a változást követő év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. (3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti adómentesség, adókedvezmény a jogosultság megszerzését követő adóév első napjától érvényesíthető. (4) Több tulajdonos esetén amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12. (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik. II. Fejezet Telekadó 7. Adókötelezettség 7. Adóköteles a Htv. szabályai szerint az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. 8. Az adó alanya 8. Az adó alanya a Htv. 18. -ban meghatározott adóalannyal azonos. 9. Az adó alapja
Az adó alapja a telek m 2 -ben számított területe. 9. 10. Az adó mértéke 10. Az adó éves mértéke: a) beépítetlen telek esetén 20,-Ft/ m 2, b) üzleti célt szolgáló beépített telek esetén 0,- Ft/ m 2. 11. Adókedvezmény, adómentesség 11. A Htv. 19. -ában foglaltakon túl mentes az adó alól: a) Az építési tilalom alatt álló üzleti célt nem szolgáló - telek a tilalom ideje alatt. b) Az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) terület. c) A telekalakítását követően a tulajdonjog első átruházásáról szóló szerződés keltétől számított 1 évig. A mentesség időtartama további 2 évvel meghosszabbodik, ha a fenti időtartamon belül nem üzleti célú építmény építésére - építési engedély alapján megkezdi az építkezést. d) Üzleti célt nem szolgáló telek, amely az OÉSZ szabályai szerint nem minősül legalább részben közművesített teleknek. e) Magánszemély tulajdonában álló - üzleti célt nem szolgáló - beépített telek. III. Fejezet Az adó bevallása, megfizetése 12. Az adókötelezettség bevallása 12. Az adózó a változást követő adóév január 15. napjáig az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó és a telekadó kötelezettség keletkezését, változását, megszűnését. 13. Az adófizetésre vonatkozó rendelkezések 13. Szálka Község illetékességi területén lévő adótárgyak után - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben - az építményadót Szálka Község Önkormányzata11746005-15414227-02440000 számú építményadó számlájára, a telekadót Szálka Község Önkormányzata 11746005-15414227-02510000 számú telekadó számlájára kell teljesíteni.
IV. Fejezet Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szálka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat helyi adóiról szóló 2/1996. (III.27.) számú rendelete. Amreinné dr. Gál Klaudia jegyző távollétében: Pálfi János polgármester dr. Göttlinger István jegyzőt helyettesítő aljegyző