A CSAPŐKERTI ISKOLA TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS ELŐTT*

A CSAPŐKERTI ISKOLA TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS ELŐTT* Háló Magdolna I. A Csapókert kialakulása, az iskola építése és fejlesztése A Csapókert Debrecen északkeleti részén terül el. Homokdombjait a XVII. sz. második felében kezdték sző lővel beültetni, majdnem egy évszázaddal később, minta nyugati oldalán levő kerteket. 1675-ben a városi ta nács megengedte, hogy a Csapó utcai kapun kívüli földterületet kötéllel felmérjék, s pénz nélkül osszák ki azoknak, akiknek nincsen szőlőjük. Az új gazdák nagy szorgalommal dolgoztak ; szőlőt, gyümölcsöt, zöldségféléket termesztettek a Csapó utcai kapun kívül levő kertben. Egyes részeit Kincseshegy (1702), Golgota hegy (1715) és Kincseskért (1733) néven emlegetik. Így indult meg Debrecen keleti részén a külterjes növekedés és az a korlátlan kiszélesedés, amely megnehezíti a szétszórt új városrészek közművesítését, és nehezíti a modern városi fejlődést. A belső területekről kiszorult kisemberek a múlt század nyolcvanas éveiben rohamos gyorsasággal kezdték itt építeni kis házaikat. A XVIII. sz. közepén történő összeírások alapján sző lősgazda és kapaszám szerint a Csapókertben 186 a gazdák és 813 1/2 a kapák számai A váras gyors fejlődése, a likasság létszámának növekedése szükségessé tette, hogy a külső településen is építsenek iskolát. Az 1890-es években már több ref. iskola működik Debrecenben. 1896-bon 47 tanteremben folyt elemi fokú oktatás. 2 A városi tanács 1895-ben az iskolaszék kezdeményezésére javaslatot tesz a Csapókertben létesítendő iskolákra, illetőleg a földterület megvételére. A javaslatot elfogadták, így a kijelölt földet 5215 frt. 50 kr-ért meg vették. 3 Az építkezés költségeire 12 500 frt.-ot utaltak ki. A további szükséges teendőkkel a városi tanácsot bízták meg. 4 Az iskola építését 1896. no~ vemberében befejezik és átadják rendeltetésének. Az iskolaszék a tanítói állásokra pályázatot hirdetett. A beérkezett pályázati kérvényeket átvizsgálva a leányiskolai tanítói állásra Szentjóby Kálmánt választja meg. Javadalma évi 600 frt., hat ízben 60 frt.-os ötöd éves korpótlék, természetben való lakás és 14 m~ tűzifa. Felesége a női ké- * Ez a tanulmány kivonat A Csapókerti iskola története 1896-1945 között" című szakdolgozatból (1980. KLTE Neveléstudományi Tanszék) 1 Zoltai Lajos : A debreceni kertségek múltja. Db. 1934.5-7. old. 2 A debreceni iskolák. Levéltári segédlet az iskolatörténeti kutatáshoz. Üsszeállítatta : Mervó Zoltánné HBmL, K. 8. (Szerk. Gazdag István). Db. 1975. 95, old. 3 HBmL. IV. B. 1403/a. - 183/10824/1895. bkgy. 4 Uo. 95/5137/1896. Bkgy. 63

zimunkát minden külön díjazás nélkül köteles lomtani. A fiúiskola tanítói állására Veress Gyulát választják. Fizetése azonos a Szentjóby Kálmánéval, kivéve a tűzifa mennyiségét (10 m a ) s A századforduló utáni években a Csapókertlakasságának növekedése ismét új tantermek építését teszi szükségessé. Az iskolaszék 1912-ben beterjesztett javaslata szerint, rendkívül fontos, a meglevő 2 tantermen felül még 2 tanterem, és 2 tanítói lakás építése. A városi tanács az 5626/1914. sz. végzésében engedélyezi az építkezést, melyet 1916. július 18-án fejeznek be.' 1927-ben a presbitérium újra kéréssel fordul a tanácshoz : A Csapókertben és környékén nagy az iskolahiány. Itt ezidő szerint 4 tanterem és 2 tanítói lakás van. Ide tartozik a Gerébi-kert is, ahol 140 tanköteles gyermek van. A Csapókert, a Gerébi-kert és a hozzájuk tartozó egyéb telepek részére legalább még 4 tanterem kellene és 1 tanítói lakás."$ Ezt követően a VKM 59 491/1928. VIII. sz. rendeletében hozzájárul, hogy a Csapókertben 6 tanterem, 1 igazgatói és 1 tanítói lakás épüljön. Az új épületeket 1929. szeptember elsejére kell átadni. 9 Erre egy évvel később kerül sor. A törvényhatósági bizottság a tanítói lakást szolgalakássá helyesbíti.l A 6 új tanterem az egyemeletes épületrészben helyezkedik el. Magas, csapott palatető fedi. A földszinten és az emeleten is 3-3 tanterem van. Az új tantermekhez csatlakozik az igazgatói és a szolgalakás, az igazgatói iroda és a szertár. Az átadást követően kicserélik az iskola egész padozatát. A tantermek építésével egyidőben zuhanyfürdő t is létesítenek ; a működéséhez szükséges vizet a padláson víztartályban tárolják és 6 kályhával melegítik. Hetente minden osztály megfürdött, nevelő i felügyelet mellett. Még a Rakovszky utcai és a Sámsoni úti iskolákból is rendszeresen hozzák a tanulókat. Az iskola területét 1930-ig két és fél méter magas deszkakerítés veszi körül, azután lebontják. Közben az Alvinczi Péter téren is hozzákezdenek egy új iskola építéséhez, 2 tanteremmel és 1 igazgatói lakással. Az építkezés egy évig tart. Amikor 1930-bon a presbitérium ünnepélyesen felavatja a nyilastelepi és a csapókerti iskolákat, egyúttal feloszlat]a a Rakavszky utcai iskalakörzetet. ll A csapókerti 10 tanerős és az Alvinczi téri 2 tanerő s iskolákból Csapókerti iskolakör" címmel új igazgatói körzetet létesít, vezetésével pedig Veress Gyula eddig Árpád téri körzeti igazgatót bízza meg. 12 Megbízatását 1934-ig, nyugdíjazásáig tölti be. Utána a presbitérium a tantestület és az iskolaszék egyhangú ajánlása alapján Hadházy Dánielt nevezi ki igazgatónak, 1938. szeptember 15-ig terjedő időszakra, amikor a többi igazgató megbízatása is lejár.l3 1938-bon az igazgatótanítók újraválasztása során ismét ő t választják meg. A református országos zsinat határozata értelmében megbízatása szolgálata végéig tart. 5 TREL I. 99. c. 1896. 220-221. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 6 Uo. 686(1912. sz. 7 Uo. 1092/1916. sz. 8 Uo. 2148/1937, sz. 9 Uo. 2368/1928. sz. 10 HBmL. VI. 501/ b. - 124/1929. sz. 11 TREL I. 99. c 689/1930. sz. 12 Uo. 690/1930. sz. 13 TREL I. 99. i. 158. 2527/1934, sz. Debreceni egyházközség iratai. Iskolai iratok. 6 4

II. Az iskola belső éleíe 1896-1919 közölt A csapókerti gyermekek nagy része a legszegényebb társadalmi osztályhoz tartozik. A szülők foglalkozása általában napszámos, földműves, kisiparos, később gyári munkás. Az 1896-1919-ig tartó időszakban 3870 gyermek iratkozott be és 425-en maradtak ki tanév közben. A korabeli anyakönyvek szerint a lemorzsolódás oka betegség, halál, elköltözés vagy ok nélküli kimaradás". Ez utóbbiban nagy szerepe van a szegénységnek. Igen magas a mulasztott félnapok szarna : minden tanuló átlag 4-15 félnap~t hiányzik igazoltan és sok az igazolatlan hiányzások száma is. 14 A járványos betegségek gyakran hátráltatják az aktató-nevelő munkát. A beíratás módja, a tanítás ideje A debreceni Városi Tanács 1907. október 8-án intézkedik a tankötelesek összeírása, a tankötelezettség ellenőrzése tárgyában. i' A tanulók beiratása 1910-t ől kezdve több éven át szeptember 1-től 15-ig történik. Az első 5-6 napon az osztálytanítók, majd az igazgatótanítók végzik e munkát. Az alsó fokú oktatás ingyenességét az 1908. évi XLVI. tc. mondja ki és 1910. szeptember elsején lép életbe. Ettől kezdve nem szednek tandíjat a református elemi iskolákban sem. 1~ 1909/10-ben a presbitérium elhatározza, hogy a ref. elemi iskolákban - egyelőre próbaképpen - a délelő tti órákban lesz a tanítás. Felkéri az iskolaszéket, hogy terjessze be a tanítási órák beosztásának tervét, figyelembe véve a pedagógiai és higiéniai szempontokat is. l ' A próbaév végén a tantestület a délelőtti tanítás állandósítását kéri az egyháztanácstól, a következő indokok alapján :... a délelő tti órákban fogékonyabb az ész, amiből következik, hogy a figyelmet is ebben az időben lehet jobban ébren tartani, ami aztán a tanítás eredményét is kellőképpen biztosítja..."is A ref. elemi iskolai tanítók javadalmazását 1920-ig díjlevelekben állapít]ák meg. Ezeket a presbitérium hagyja j óvá. A díjlevél meghatározza a tanítók kötelességét is : egy vagy két, rendkívüli esetben több osztály taní tása. Leányok tanítója csak nős lehet, vagy ha nőtlen, egy év alatt nősülni tartozik." A népiskolai könyvtárak megszervezése A VKM 112/1904. sz. alatti köriratában felhívja az egyházi főhatóságok figyelmét, hogy a népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság által egybeállított és mellékelve megküldött könyvjegyzék alapján szervezzék meg a népiskolai ifjúsági könyvtárakat. 1913-bon az iskolaszék 8 példány- 14 HBmL. VIII. 182/a/1. 15 TREL I. 99. c. 1483/190 7. sz. Iskolaszéki ülések jegyzőkönyve. 16 Uo. 1249/1910. sz. 17 Uo. 1191/1909. sz. 18 Uo. 818/1910, sz. 19 TREL Díjlevelek. 20 TREL A Tiszántúli Ref. Egyházkerület Közgyűléseinek jegyzőkönyvei 112/1905. sz. 65

bon megrendeli a Tanítók Lapjá-t. A 64 korona előfizetési díj a tanítói szakkönyvtár költségvetését terheli.zi A csapókerti iskolában az 1916/17-es tanévben létesül tanítói és ifjúsági kölcsönkönyvtár. 66 Az iskolai oktató-nevel ő munka az egyházlátogatások tükrében Az iskolákat fenntartó testület az egyház volt. A tanítás irányításával központi igazgatókat bízott meg. Az iskolaszék az iskolákat először 6 csaportba osztja, s mindegyik csoport látogatására egy lelkész elnöklete alatt 2-3 iskolaszéki tagból álló bizottságot küld ki. Több kísérlet után 1908/9- re kialakulnak az iskolai körzetek, melyek minden református iskolát egyesítenek. Debrecenben ekkor az alábbi iskolakörzetek működnek : Kálvin téri, Csapó utcai, Kossuth utcai, Füvészkert utcai, a Kossuth utcai Dóczi és az Arpád téri. Ez utóbbihoz tartozott sok éven át a Csapókerti isko~ la is. Az iskola~látog'atók figyelemmel kísérik az iskola külső körülményeit és belső életét. Az egyház a Csapókerti iskola tantermeinek fűtésére, takarítására az első években általában évi 600 koronát folyósított. Ennek meg felelő felhasználását is vizsgálják az ellenőrzés folyamán. Az 1901/2-es tanévben a látogatók megállapítják, hogy az iskoláztatás nem volt kedvez ő, a tantermekben az oktatást csak november 11-én lehetett megkezdeni. Az 1904 szeptemberi jelentés szerint a leány- és fiúiskolában az ülőhelyek száma 80-80, a létszám pedig összesen 131 tanuló ; így a növendékek száma a törvényes határt nem haladja meg. A látogatások során értékelik az iskolák tanítási eredményét is. A fiúiskola. 1896-tól 1906-ig dicséretes eredménnyel zárja a tanévet, kivéve az 1899/900-as évet, amikor kitűnő eredményt ért el. A leányiskola az első 10 évben minden alkalommal kitűnő minő sítést kap. A látogatók nagyra értékelik a nevelők odaadó munkáját. 22 Az első népiskolai tanterv az 1868. XXX. t. c. alapján 1869-ben jelent meg, később 1877-ben kisebb módosításokon ment át. 1896/1906 között a Csapókerti fiúiskolában a következő tantárgyakat tanítják : vallástan, ma gyar nyelv, számtan, földrajz, történelem, természetrajz, ének. A leányiskola tantárgyai a következők : vallástan, beszéd- és értelemgyakorlat, írásolvasás, számtan, földrajz, történet, természetrajz, ének, testgyakorlat, női kézimunka. Az 1899/1900-as tanévtől a leányiskola testgyakorlat tantárgya nem szerepel az anyakönyvekben, a fiúiskola anyagából pedig teljesen kimarad. 23 1905-ben adják ki az új állami népiskolai tantervet. A tiszántúli ref. egyházkerület népiskolái számára kiadott 1909-es tanterv az államihoz hasonlóan csak az egyes tantárgyak céljait és anyagát fejti ki részletesen, az iskola nevelési célját nem határozna meg. Miután az új tanterv a munkatanítást kötelezővé tette, a tanítótestület azt kéri, hogy szervezzen a presbitérium munkatanítási tanfolyamot. Ezt a kérést teljesítik, és 1908. december 22-én megnyílik a Slöjd tanfolyam, ahol elsősorban a fa- és papírmun- 21 TREL I. 99. c. 636/1913. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 22 TREL Debreceni Egyházmegyei Közgyűlési jegyzőkönyvek 1897-1906. 23 HBmL. VIII. 182/a/1.

kák oktatásának módszereit sajátítják el a nevelők.z' A tantervi anyag feldolgozásához minimális alapfelszerelés áll a tanítók rendelkezésére, csak az elengedhetetlenül szükséges szemléletető eszközöket találjuk az iskolában. Az iskola belső élete, munkája a kezdeti évek után egyre inkább határozott formát vett fel. Tanév végén többnyire elkészítették a következő tanév osztálybeosztását. Az 1914/15-ös tanévre vonatkozó tervek az 1914- ben kirobbant világháború miatt nagymértékben módosultak. A csapókerti nevelők közül Tömöri Jenő, Kardos Ferenc, Mocsári László és Jobbágy Ferenc teljesít katonai szolgálatot. (Jobbágy Ferenc 1915. december 15-én meghalt.)2' Az 1914/15-ös és az 1915/16-os tanévről, az egyházmegye tájékoztató jelentést állít össze a ref. iskolák - köztük a Csapókerti iskola - háborús állapotáról.zs Ebben a következő fő gondokról ír : a tantermek egy részét hadikórházi célokra használták fel, vagy a mozgósított katonaság vette igénybe szállásként. A bevonulások miatt nélkülözhetetlen még a gyermekek segítsége is, házi vagy mezei munkára használják fel őket a szülők. fgy a tanulmányi rendre számos zavaró körülmény hatott. Az iskolai mulasztások száma rendkívül nagy. A nehézségek ellenére az itthon maradt nevelők igyekeznek, hogy tanulóik a lehetőségekhez képest, elfogadható eredménnyel zárják a tanévet. Az 1914/15-ös és az 1915/16-os tanévben Szathmáry Zoltán és Tar Imre tanítók vezetésével vegyes 1. és 2. osztályok alakulnak. Az anyakönyvek szerint, 1914/15-ben a debreceni ref. iskolák közül, csak á Csapókerti iskola koedukált, a következő tanévben már a Homokkerti és az Ispotály téri iskolában is nyitnak vegyes osztályokat. Az iskola tanítói 1917-ben hivatalosan engedélyt kérnek a presbitériumtól a vegyes osztályok kialakításához.2' Az iskolaszék hozzájárul, hagy az 1917/18-as tanévtő l kezdve, a Csapókerti iskolában vegyes osztályokat szervezzenek. A fiú- és leányosztályok mellett így 1933-ig - az 1929/30-as tanévet kivéve - minden évben létxehozzák a vegyes osztályokat. Ezután 5 éven át kizárólag fiú- és leányosztályokban tanulnak a gyermekek, 1939-t ől 1945-ig pedig újra alakulnak koedukált osztályok. Az oktatásügy helyzete Debrecenben a Tanácsköztársaság idején 1919. március 21-én Magyarországon megalakult a Tanácsköztársaság. Debrecenben március 22-én a Munkástanács kezébe kerül a hatalom. A város és a megye közoktatásügyének vezetője dr. Le~fkavits Vilmos, aki egy úttal az Egyesült Szocialista Párt titkári funkcióját is betölti. A Pedagógusok Szakszervezete - melynek vezetője Kovács Lajos tanító - egyhangúlag elhatározza, hogy március 23-tól kezdve az összes iskolában beszünteti a vallásoktatást. 2x A délutáni tanítás bevezetésével, és az asziályak szétválasztásával megszüntetik a magas létszámú osztályokat. Az új szerve- 24 TREL I. 99. c. 1649%1909. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 25 TREL Debreceni Egyházmegyei Közgyűlési jegyzőkönyvek 1916. 26 TREL I. 1. n. 1. 228/1919. sz. Egyházkerületi Népiskolai Tanügyi Bizottság jegyzőkönyve. 27 TREL I. 99. i. 147. Debrecen i egyházközség iratai. Iskolai iratok. 28 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Dokumentumgyűjtemény. Db. 1959. 330. old. 67

zés alapján a 147 debreceni elemi osztályt 18 igazgatói körzetre osztják. Minden körzet önállóan választja meg igazgatóját. A Csapókerti iskolakör zetben Veress Gyula lesz a vezető igazgató. A város vezetői nemcsak szervezeti, hanem tartalmi téren is gyors intézke~déseket hoznak. A rövid idő ellenére sok intézkedés, törekvés valósul meg. A gyermekek egészségének védelme érdekében a népbiztosság terv be veszi a munkásgyermekek rendszeres fürdetését. Minden hétfőn és csütörtökön a Bika fürdő egész nap az iskolások rendelkezésére áll. Az els ő csütörtöki nap délelőttjén kerül sor a Csapókerti iskolára. A tanítók az iskolából kísérik a tanulókat a fürdőbe és vissza. Április 23-án a fürdetést már meggátolja a román megszállás. A nagyon rövid, egyhónapos munkáshatalom jelentő s erőfeszítéseket tett a művelődési élet, az iskolák és az aktató-nevel ő munka demokratikus átszervezése érdekében, mégpedig olyan körülmények között, amikor a me gye határain álltak már a burzsoá román csapatok és az erőket az új rendszer védelmére kellelt átcsoportosítani." A román csapattik bevonulása után Debrecenben megkezd ődnek a pedagógusok elleni fegyelmi eljárások, melyek hónapokig is eltartanak. Ez idő alatt illetményeiket nem folyósítják. A debreceni ref. egyházmegye 1920 ban hoz fegyelmi ítéletet több ref. tanító ellen. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus 10-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet ad ki, melyben hatályon kívül helyezi az iskolák államosítását, felszámolja a tanácskormány által létrehozott demokratikus oktatásügyi igazgatást, érvényteleníti az összes tanügyi kinevezést. Felszólítja az iskolafenntartókat, hogy vizsgálják felül valamennyi tanár, tanító és óvónő mágatartását az 1919. III. 21-től augusztus 2-ig terjedő időszakban. 31 A presbitérium szerint a proletárdiktatúra megdöntése után a tanítótestület önként teszi meg az első lépéseket az egyház és az iskola közötti régi viszony helyreállítása érdekében. A tanítótestület újra megválasztja előző vezető= Bégét, visszaállítja a vallástanítás régi rendjét. A református tanítótestület tagjai 1920. V. 20-án a VKM 36 553/1920. VIIL/d. számú rendelete értelmében hűség esküt tesznek Magyarország új alkotmányára és az új államfőre. 32 III. Az iskola története a Horthy-korszakban Tankötelezettség, tanítói fizetések, taneszközök Az 1868. XXXVIII, t. c. elősegítette a népoktatás fejlődését, de nem biztosította általánossá és kötelezővé tételét. Az 1921. évi XXX. t. c. elrendelte a tankötelesek nyilvántartását és a szülők által be nem írt gyerme kek hivatalból történő behatását. Részletesen szabályozta a behatás elmu- 29 I. m. 363. old. 30 Vaskó László : A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve V. (Szerk. : Gazdag István) Db. 1978. 121-122. old. 31 TREL I. 99. i. 148. Debreceni egyházközség iratai. Iskolai iratok. 32 TREL I. 99. c. 807/192 0. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 68

lasztásáért s az igazolatlan hiányzásokért járó figyelmeztetéseket, büntető SZankClokat 33 A Csapókerti iskolába a 49 év alatt 15 015 tanuló iratkozott be és 13 854 tanuló végzett. Az évenkénti tanulói létszám 120-600 között ingadozott. A lemorzsolódás többnyire 8-17%-os. Legmagasabb az 1914-től 1922-ig terjed ő időszakban (17,9%).~ 1920-44 között minden tanévben több hétig tartó kényszerszünet volt. Ennek fő okai : tüzelőhiány, járványos betegségek. A felekezeti tanítók és tanítónők fizetését az 1918. évi VII3. néptörvény az államiakéval teljesen egyenlővé tette. Megszűnnek azok a fizetési pótlékok, amelyeket az egyház a rászoruló tanítóknak adott~ Az 1933-bon megjelent Magyarországi Ref. Egyház Törvényei szerint a felekezeti tanítót ugyanolyan összegű fizetés illeti meg, mint amilyen a vele egyenlő szolgálattal bíró állami tanítót. Ha az országos törvényben megállapított tanítói fizetést a fenntartó egyházközség a maga erejébő l fedezni nem képes, a törvényes feltételek és a felsőbb egyházi hatóságok jóváhagyása mellett államsegélyt vehet igénybe. A helyi javadalomhoz tartozik a természetbeni tisztes lakás, kerttel és a szükséges melléképületekkel, vagy a törvényszerű lakáspénz." 3s A ref. elemi iskolák taneszközökkel és felszerelési eszközök ellátásával kapcsslatban az iskolaszék 1922-ben a következő határozati javaslatot hozza : Presbitériumunk határozati erőre emeli elemi iskoláinknak a legszükségesebb taneszközökkel, felszerelési tárgyakkal való ellátására vonatkozó iskolaszéki végzést, mivel minden ismeretnek alapja a szemlélet, amely nélkül didaktikai szempontból eredményes tanítás el sem képzelhető." Az 1920-as évek végétő 3' l az iskolák hiányos felszerelése ellen az egyházi és az állami iskolafelügyelet is szót emel. Egyöntetűen kívánja, hogy amúgy az is kevés és teljesen elavult szemléltető képek helyett újakat szerezzenek be. Az 1928/29-es tanév végi tanfelügyelő i látogató megállapítja, a hagy Csapókerti iskolában a kút nem működik, a folyosó téglaburkolata veszélyes, élet- a tantermek függönyei hiányoznak. Hadházy Dániel, az iskola igazgatója 1934-38 között minden évben megrendeli a tanításhoz szükséges taneszközöket. Melyek voltak ezek az eszközök? Falióra, fehér és s~nes kréta, táblatörlő, fali olvasótábla, biblia, hegedű, hangsíp, óralap az óra ismertetéséhez, szemléltető képek a beszédés értelemgyakorlat tanításához, Rappai-féle mozgatható betű, Magyarország hegy- és vízrajzi, politikai térképe, Magyarország címere, Debrecen város térképe, Európa hegy- és vízrajzi, politikai térképe, borszesz, szívókút, vegytani kísérletező szerek, ugrómérce, elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, vallásos képek, nemzeti zászlók. A felsorolt és minden évben ismételten kért taneszközökből igen ke~ vés áll a nevelők rendelkezésére. A többi ref. iskolában sem különb a helyzet. A debreceni tanítóság régóta várja a hiányok pótlását. Az egyház ezt a gondot az évenként megrendezendő iskolai gyermeknapokkal akarja megoldani. A torna- és énekbemutatók, rajom és kézimunka-kiállítások, gyer- 33 Jóboru Magda: A köznevelés a Horthy-korszakban. Bp. 1972. 70. old. 34 HBmL. VIII. 182ja/ 1. 35 TREL I. 99. c. 1754/1920. Presbiteri gyű lési jegyzőkönyv. 36 A Magyarországi Ref. Egyház Törvényei Bp. 1933. 129. old. 37 TREL I. 99. c. 1405/192 2. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 6 9

mek-színielőadások jövedelmét részben szegénysorsú gyermekek ruhaneműkkel való ellátására, részben a felszerelési hiányok pótlására fordítják.3~ 1931/32-ben rendkívül nehéz a tankönyvek és az írószerek beszerzése. Végül az iskolaszék a beíratási díjakból tekintélyes összeget fordít ezek vásárlására. A későbbi években sem teljesen megoldott a tankönyv- és írószerellátás. Az igazgatótestület 1940. november 20-i ülésén elhatározza az iskolakörzetenkénti szertárak felállítását. A Csapókerti körzetben egy szertár létrehozását állapítják meg. Minden szertárhoz szertárost választanak, aki teljes anyagi és erkölcsi felelősség mellett kezeli a szertár anyagát. Az iskolai bútort kivéve minden tanszert leltárba kell venni. Az osztályvezetők a napomként szükséges tanszereket év elején, az egyes tanítási egységekhez szükséges tanszereket pedig a reggeli tanítás megkezdése előtt esetenként veszik ki. A központi igazgató kötelessége, hogy év elején megvizsgálj a a szertárakat, és erről jelentést adjon a Gazdasági Bizottságnak. 39 A szertár létrehozása a hiányosságok mellett is erősítette az aktató munkát. A nevelők munkájának érlékelése A népiskolai tantervet 1925-ben adják ki és az 1926/27-es tanévben a felekezeti iskoláknak is be kell vezetni. Az új tantervet áthatja az állampolgári nevelés, az akarat és az érzehnel~ nevelésének fontossága. A 30-as évektől kezdve a tanfelügyelők figyelme kiterjed a tanítás módszerére, a gyermekek tudásszintjére, a füzetek rendezettségére s nem utolsósorban az iskola. tisztaságára. Ezt bizonyítják a tanfelügyelő i jelen tések is. Az 1935-1939 közötti időszakban a debreceni egyházmegyei láto~ gatások során a következőket állapítják meg a Csapókerti iskoláról : Az iskolaépület elhelyezése megfelelő. A termek bútorzata jó, felszerelése teljes. Az udvar tágas, tiszta. A szemléltető eszközök hiányosak. Gaz dasági gyakorlótér, tornatér, tornaterem nincs. Ivóvíz megfelelő, a gyerme~ kek külön poharakból isznak. Az iskola teljesen osztott. 1938-bon az 5-6. osztály összevont. A különböző ünnepélyeket megtartják. A tanítás során a vallásos és hazafias nevelés terén elért eredmény kiváló. A tanulók magatartása példás, rajzaik szépek, kézügyességük fejlett. Kevés a tanítói vezérkönyv. Az igazgató látogat, havonta módszeres értekezletet tart. A tantestület szelleme szívélyes, megértő. 1939-ben dr. Dancsházy Sándor és Ury Ferenc egyházmegyei látogatók szerint kívánatos volna, hogy még 2 tanterem építtessék és 12 tanerő s iskolára fejlesztessék" ~ A 30-as évek végén a tanfelügyelők így összegzik az elmúlt évek eredményeit : - Az új tanterv életbe lépése óta a módszeres eljárások tisztázása volt előtérben, a következő években a nevelés problémái felé fordul a tanítóság érdeklődése. - A tanítás szakszerűségét, a tanítók továbbképzését szolgálják a tonítótestületi havi értekezletek is, melyeken a legkülönfélébb pedagógiai kérdéseket tárgyalják meg. 38 TREL I. 99. i. 169., 170. Központi iskolaigazgató iratai 1932-38. 39 HBmL. VIII. 182. 40 TREL I. 31. h. 38., 40 Debreceni egyházmegyei iskolalátogatási jegyzőkönyv. 7 0

- Több helyen mintatanítást is tartanak.yl A canonica visitáció 1942-ben nagyrészt már az új konventi határozatok alapján történik. A látogatás 4 alapelven épül fel : adminisztratív, missziói, gazdasági és iskolai látogatás, illetve vizsgálás. Ellenőrzik a ta nítói és az iskolai könyvtár állapotát, a reformátusságot kifejező tantermi berendezést, felszerelést, a bibliaismeret-jártasság-éneklés fokát és a nevelők családlátogatását. A Csapókerti iskolában 1935--1939 között Nagy Lajos, Ury Ferenc, Mezei Béla, Magyar Bertalan, dr. Dancsházy Dániel lelkészek, és Törős_Károly, Jenei Mihály, Szalai Gábor igazgató-tanítók végeznek egyházmegyei látogatást az A tanítótestület társadalmi munkája A tanítók folyamatos továbbképzését segíti elő a Ref. Iskolai Egyesület, amely a presbitérium felhívására 1920-bon alakul meg as Továbbképzésük érdekében tanítói konferenciákat szervéznek, megvitatják a tanítással kap csolatos fontosabb ügyeket, mintatanítást tartanak. 1922. április 28-án a Ref. Tanítóképző Intézet növendékei megtekintik a Csapókerti iskolát, meghallgatják Hézser Ida és 'Lakatomé Jászay Gizella óráit. A két világháború közötti időszakban a rendszer teljes szolidaritást követelt a pedagógusoktól a keresztény-nemzeti" szellemben való nevelés tekintetében. Az iskolánkívüli népművelési munka a 93.000/1924, sz. VKM körrendelet alapján indul meg és működik. Az 1933=bon megjelenő ref. egyházi törvény így fogalmazza meg a tanító kötelességét : A tanító.., az ~rszágos törvényben a népiskolai tanitókra rótt hatósági feladatokat elvégezni és az iskolánkívüli népművelésben közreműködni köteles."~ Mocsári László, aki 1907-1915-ig tanított a Csapókerti iskolában, 3 analfabéta tanfolyamot vezet. Gyermek- és ifjúsági színdarabot írt, szavaló-daloskönyvet szerkesztett. Az egyház 1914-ben munkássága elismeréséül Margittag alapítvánnyal tüntette ki.. Veress Gyula 1916-tól 1930-ig az Árpád téri iskolakörzet igazgatótanítója, a Csapókerti Olvasókör egyik megalapítója. Tagja az iskolaszéknek, elnöke a ref. tanítók segélyegyesületének. Számos ismeretterjesztő előadást és felolvasást tart.4' Kovács Kálmán vegyeskart vezet, a szülők iskolájában előadásokat tart ; Kalas Ferenc gyermekénekkart tanít ; Ormós Pál cserkészparancsnok ; Nosztrai Erzsébet kisleánykört vezet ; H. Sinay Gyula az ifjúsági ének- és zenekar, valamint az egyházrészi énekkar vezetője ; Hatvani Sándor népnevelési bizottsági tag. 1926. VI. 2-án a tanfelügyelőség által rendezett énekversenyen a Ko- 41 Uo. I. 31. h. 40. 42 HBmL. VIII. 182. 43 TREL I. 99. c. 419%1920, sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 44 TREL I. 99. i. 150. Debrecen i egyházközség iratai. Iskolai iratok. 45 Szoboszlai Sándor : Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. Város népoktatásügye Bp. 1928. 19. old. 46 A Magyarországi Ref. Egyház Törvényei Bp. 1933. 130. old. 47 Szoboszlai S. : i. m. 293., 295. old. 48 TREL I. 31. h. 38. Debreceni egyházmegye iskolalátogatási jegyzőkönyv. 7 1

vács Kálmán vezette énekkar 3. helyezést ér el a 11 résztvevő közül. Dicséra oklevelet kapnak. Ezt követően 1928-óan tartják Debrecenben az énekbemutatót. A Csapókerti iskola kórusát Kovács Kálmán, Bálint Mihály és Kulcsár Ferenc tanítja be. Az előadáson Bálint Mihály vezetésével többek között Kodály Villő c. művét is éneklik. 1932-ben a Kollégium udvarán országos dalostalálkozót rendeznek. Itt az iskola énekkarát H. Sinay Gyulá vezényli. Műsaruk több Kodály és Bartók kórusműből áll. Az 1926-tól 1948-ig terjed ő időszakban a ref. elemi iskolák énekkara közül az egyik legjobban működő a Csapókerti iskola kórusa. Ezt bizonyítják az énekversenyeken elért helyezések és az esperesi látogatások jegyzőkönyvei is~ Az iskola nevelői és tanulói rendszeresen szerepelnek a városban rendezett kézimunka-, rajzkiállitáson és a tornaversenyen is. 1931-ben a Hadházy Dániel által vezetett tornacsoport díjazásban részesül so 1896-1945 között több mint 70 nevelő tanított a Csapókerti iskolában. Közülük Újvárosi Kálmán 28, Hadházy Dániel, Hatvani Sándor és Kovács Kálmán 15, Pappné Sághy Mária 14, Veress Gyula 11 éven át végezte munkáj át. Ax Ifjúsági Vöröskereszt Az 1920-as években a Magyar Vöröskereszt felismerve az ifjúság egyesülésében rejlő hatalmas erő t, a kultuszminisztériummal együtt megállapította a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezeti szabályzatát. Hajdú vármegyében a Debreceni Vöröskereszt választmányának kezdeményezésére 1921, szeptemberében alakul meg az első Ifjúsági Vöröskereszt Csoport a debreceni állami főreáliskolában, amit nemsokára több is követett.51, A Csapókerti iskolában 1925. II. 18-án jön létre a vöröskeresztes csoport 113 gyermek részvételével. A 3-4. osztályos tanulókból alakult csoportok vezetői : Kulcsár Ferenc és Kovács Kálmán. Tagjainak száma éven ként növekszik. Létszám tekintetében a ref. iskolák közül csak a Kossuth utcai iskola előzi meg. A foglalkozásokon a gyermekek megismerkednek az egészségügyi szabályokkal és a járványok elleni védekezés módjaival. Az 1925/26-os tanévben a 2 csoport vezetője Szatmári Elek és Kovács Kálmán lesz. Az év folyamán több alkalommal rendeznek műsoros délutánt, mesedélelőttöt, egyesületi ünnepélyt, melyeken színdarabokat és énekszámokat adnak elő. Ezek jövedelmét jótékony célra fordítják. 1926/27-ben az előadások jövedelméből 10 ref. iskola - köztük a Csapókerti is - vöröskeresztes csoportjai összesen 207 pengőt adnak a vöröskeresztes üdülőházalapra. 52 1935-ben 237 csapókerti gyermek kap ruha- és cipősegélyt, 1939- ben pedig 70-en cipősegélyben, 30-an ruhasegélyben, ingyenes ebédben pedig 120 gyermek részesül. 49 TREL L 99. i. 170. Központi iskolaigazgató iratai 1932-38. 50 TREL I. 99. i. 154. Debreceni egyházközség iratai. Iskolai iratok. 51 Debreceni sz. kir, város és Hajdú vármegye. (Szerk. : Csobán Endre) Bp. 1940. 237. old. 52 Szoboszlai S. : i. m. 309. old. 72

1937/38-bon ifjúsági vöröskeresztes csoportvezetők : Hadházy Dániel, Hatvani Sándorné, Nosztrai Erzsébet, Jenei Anna. A nevelők lelkiismeretesen végzik munkájukat, ezt tanúsítják a de}r receni egyházmegye iskolalátogatási jegyzőkönyvek is. Az 1938. évi debreceni egyházmegyei iskolalátogatás külön dicséretben és elismerésben részesíti az iskola tanítótestületét a tízórai akció" szervezéséért. Ennek keretében négy hónapon keresztül, 80 szegény gyermek részesül 1-1 karéj kenyér és 2-2 dl forralt tej segélyben. Az iskola tanítói és ifjúsági könyvtára Az ellenforradalmi korszakban nagy figyelmet szentelnek az ifjúság órán és iskolán kívüli tevékenységének, többek között az ifjúsági irodalomnak. A Csapókerti iskola könyvtárát az 1920/21-es tanévben Tar Imre, később Kovács Kálmán vezeti. 1920-30 között a tanítói könyvtár számos vezérkönyvvel gyarapodik. A kölcsönkönyveket az egyházi pénztárba befizetett beíratási díjak egy részéből vásárolják. Tankönyve a legtöbb gyet'- meknek van, de sokan használják az ifjúsági könyvtár könyveit is. Az iskola könyvtári állománya 1931-40 közötti időszakban 180-550 kötet s' A háborús készülődés, és a II. világháború évei A Bethlen-karszak az I. világháború előtti népoktatás elmaradattságát iskolaépítési programmal igyekezett felszámolni. Egyre erőteljesebben merült fel az igény a 6 osztályos népiskolának 8 osztályossá fejlesztésére. 1937-ben az országban már több 8 osztályos iskola működik.5s A Csapókerti iskolában az 1938/39-es tanévben létrejön a 7. elemi osztály. A következő évben pedig a 8. osztálybán is megkezd ődik a tanítás s' Az egyházi és az állami felügyelők gyakran ellenőrizték a 7. és 8. osztályok munkáját. A háborús készülődés rányomja bélyegét az iskolai életre is. 1939-től fokozzák az iskolai tanulók katonai képzését. Az 1939. évi II. t. c. értelmében a 12 éven felüli tanulók heti 4 órás leventekiképzésen vesznek részt. 58 A katonai bevonulások és az iskolatermek katonai célolya való igénybevétele, kedvezőtlenül hat az iskolai életre. Az évzáró ünnepély, az ének- és testnevelési bemutató 1943-bon elmarad. A városi leventeparancsnokság leventekiképzés céljára tantermeket kér 1943/44-re. Az iskolaszék a Csapókertben 2 tantermet hétfőn 15 19 óráig átenged. A katonaság különböző alakulatok részére, bizonytalan időre beszállásolás céljára, igénybe veszi az iskola 5 tantermét, 1943. okt. 1-től. Ezen kívül 2 tantermet rendeznek be légoltalmi segélyhelynek ss 53 TREL I. 31. h. 38. Debrecen i egyházmegye iskolalátogatási jegyzőkönyv 54 TREL I : 99. i. 170. Központi iskolaigazgató iratai 1932-38. 55 Uo. I. 99. i. 169. 56 Jóboru M. : i. m. 197., 198. old. 57 TREL I. 99. c. Presbiteri gyű lési jegyz őkönyv 470/1938. sz. 58 Pedagógusok a két világháború között 1919-1945. Usszeállította : Balogh Sándor és Szabolcs Ottó Bp. 1963. 223. ald. 59 TREL I. 99. i. 160. Debreceni egyházközség iratai. Iskolai iratok. 7 3

A rendkívüli viszonyokra való tekintettel Debrecen belterületén és a kertségekben működő népiskolákban 1944. III. 31-én befejezik a tanévet~ 1944. augusztus 20-án dr. Révész Imre református püspök körlevelében felhívást intéz az iskolaszéki elnökhöz. Lelkére kötöm egyházunk és iskoláink valamennyi őrállójának, hagy a helyi viszonyok komoly és tárgyilagos mérlegelése alapján- nem várva a felülről jövő intézkedést és utasítást ~-, a teljes felelősség vállalása mellett mindent kövessenek el, hogy a hosszúra nyúlt kényszerszünid ő után valamennyi tanulónak beiskolázása és tanítása a lehetőség határain belül megkezdődjék." si A város felszabadulása után az iskolafenntartók a különböző társadalmi szervezetek és a szovjet katonai parancsnokság segítségével hozzálátnak az oktatás megkezdésének előkészítéséhez.~2 Dr. Révész Imre püspök elvállalja a tankerületi főigazgató és tanfelügyelői teendőknek ideiglenes ellátását, majd főigazgatónak dr. Juhász Gézát nevezik ki. November közepén néhány népiskolában megkezdődött a tanítás. A Csapókerti iskolában a felszabadulást követő hónapokban szülő k, nevelők, gyermekek együttesen törekednek az iskolai épület, udvar, tantermek tárgyi feltételeinek megjavítására, és 1945. elején megkezdődik az oktatás. A nehéz körülmények ellenére sokan szereznek bizonyítványt az 1944/ 45-ös tanévben. A VKM is tisztában volt az iskolázás nehéz helyzetével és a tanév szabályozásáról szóló 56 001/1945. VKM sz. rendelet 2. és 3. bekezdésében így fogalmazta meg a bizonyítvány feltételét : - Aki legalább 3 hónapig rendszeresen látogatta az iskolát, bizonyítványt kapa Az 1944/ 45-ös tanév július 14-ig tart. A tanítás utolsó napja július 7., ezután kell megtartani az évzáró vizsgát. A rövid iskolaév alatt csak a legfontosabb ismeretek elsajátítását követelhetik meg a nevelők a tanulóktól~ A Csapókerti iskolában 358 tanuló kezdi el ezt a tanévet és 322 végez. A felszabadulás után a megváltozott körülmények között folyamatosan átalakul az iskola belső, tartalmi munkája. Az államosítás új irányt ad a további fejlődésnek, és új szakasz kezdődik az iskola történetében is. 60 TREL I. 99. i. 160. 1944. III. 22. Debrecen i egyházközség iratai. Iskolai iratok. 61 Debreceni Protestáns Lap 1944. aug. 20. 64. évf. 34. sz. 287. old. 62 Vaskó Lászdó : A köznevelésügy fejl ődése a tiszántúli tankerületben (1944--1950). Db. 1980. 20. old. 63 Köznevelés, 1945/5. 19/20. old. 64 Debrecen, XXII. évf., 41. sz. 1945. március 28. 65 HBmL. VIII. 182/a/ 1. 74