Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban) Büki Gergely Orbán Tibor A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI c. konferencia 41. Meteorológiai Tudományos Napok MTA, 2015. november 19-20.
Az előadás tartalma: 1. Primerenergia-felhasználás, a megújulók hazai és EU-s részaránya. 2. Villamosenergia-felhasználás, a villamosenergiatermelés alternatívái (Paks2 szerepe és hatása a megújulókra). 3. Települések hőellátása helyi energiaforrásokkal, településenergetika: - a lehetséges megoldások áttekintése - energiatakarékosság és energiahatékonyság - vidékfejlesztés és településenergetika, - munkahelyteremtés és hazai gyártás, - projekttervezés, - fenntartható fejlődés - gazdaságosság - támogatás, - jó példák hazai távhőrendszerekből.
Primerenergiák az ország és a települések energiarendszerében Végenergia-felhasználás Országos energiarendszer Települések energiarendszere Üzemanyag Villamos energia Távfűtés/hűtés Tüzelőanyag Import AE CE GE VE SE NE BE NK GE Kőolaj Atom Szén Földgáz Megújuló/ hulladék Primerenergia-felhasználás
Megújuló energiák aránya (EU-28, Magyarország) EU-28 2010 2011 2012 2013 Összes primerenergia-felhasználás 73 945,7 71 318,9 70 815,4 69 985,4 PJ Megújulóenergia-felhasználás 7 094,9 7 097,4 7 849,7 8 264,0 PJ Megújulók aránya összesen 9,6% 10,0% 11,1% 11,8% Megújulók aránya a villamosenergia-termelésben 19,6% 21,7% 23,5% 25,4% Megújulók aránya a közlekedésben 4,8% 3,4% 5,1% 5,4% Magyarország 2010 2011 2012 2013 Összes primerenergia-felhasználás 1 084,0 1 054,4 989,2 856,1 PJ Megújulóenergia-felhasználás 82,0 79,2 74,3 79,3 PJ Megújulók aránya összesen 7,6% 7,5% 7,5% 9,3% Megújulók aránya a villamosenergia-termelésben 7,1% 6,4% 6,1% 6,6% Megújulók aránya a közlekedésben 4,7% 5,0% 4,6% 5,3%
Megújuló energiák felhasználása itthon (tény vs. NCsT) Biogáz NCsT Biogáz Eurostat 5,5 Biomassza NCsT Biomassza Eurostat 5,0 4,8 90 4,5 PJ 80 70 60 50 40 30 64,0 51,6 60,0 58,2 60,8 83,6 PJ 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 2,0 1,5 2,5 2,2 3,2 20 0,5Geotermikus hő NCsT Geotermikus hőz Eurostat 10 18,0 0 16,0 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 Napkollektor 14,0 12,0 0,0 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 01716,52 018 2 019 2 020 2010-13: 0,23-0,25 PJ 2020: 3,29 PJ Hőszivattyú???? 2010-20: 0,16-6 PJ PJ 10,0 8,0 6,0 4,5 4,0 4,1 4,4 4,5 4,7 2,0 0,0 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020
Az elmaradás okozói A megújuló energiák hasznosítása szervesen nem épült be a nemzetgazdaság fejlesztésébe. A hazai energiaszakma megosztott a megújuló energiák hasznosítását illetően is. A megújuló energiák hasznosításának mind a hőellátásban, mind a villamosenergia-termelésben vannak szolid, széles körben alkalmazható jó megoldásai, és persze előfordulnak ún. világmegváltó elképzelések is. Az első körbe tartoznak pl. a biomassza egyedi és távhőellátásban számításba vehető korszerű fútőműves és fűtőerőműves megoldásai. Az utóbbi elképzelések hazai köre is nagyon színes: régóta él az alacsony hőmérsékletű geotermikus hő hasznosításának illúziója a villamosenergia-termelésre, és a biomasszát (fát és szalmát) is következetesen akarták, s megvalósították közvetlen villamosenergia-termelésre hasznosítani, megengedhetetlen kis hatásfokkal. Sokan vélik úgy, hogy a magyar energiaellátás eldöntött fejlesztései (Paks 2) meghatározó befolyással vannak a megújuló energiák alkalmazására. Ezzel összefüggésben két körülményre kell utalnunk: a megújuló energiák nagyobb részét (biomasszát és hulladékokat, geotermikus energiát, napkollektorokat) a hőellátásban célszerű hasznosítani, ezt nyilván nem befolyásolja Paks 2. Paks 2 előtt, mellett és után bőséges lehetőség van megújuló villamosenergiatermelésre (vízerőművek, szélerőművek és napelemek). V I D É K F E J L E S Z T É S + T E L E P Ü L É S E N E R G E T I K A
A villamosenergia-termelés alternatívái Villamosenergia-import Atomerőmű(vek) Szénerőművek (A világ és Európa a szénerőműveket sem a jelenben, sem a jövőben nem írta le! Minimum megoldás a Mátrai Erőmű korszerűsítése.) Földgázerőművek (az energetikailag és gazdaságilag hatékony földgáz-alapú kapcsolt energiatermelést a hőellátás javára kell kihasználni, ez az energiahatékonyság eszköze, és elsősorban a településenergetika része). Vízerőművek (32 db, 60 MW, 200 GWh/a, természetes teljesítménykorlát 6-700 MW) Szélerőművek (330 MW, 600 GWh/a) Napelemek Biomassza, geotermikus energia (a biomasszát és a geotermikus energiát hatékonyan a hőellátásban lehet hasznosítani, a biomasszát esetleg kapcsolt energiatermeléssel)
Bruttó villamosenergia-felhasználás idősora Forrás: Dr. Stróbl Alajos
Bruttó villamosenergia-felhasználás alakulása (2014.) = nettó termelés + + importszaldó = nettó fogyasztás + + hálózati veszteség 40,4 TWh Forrás: Dr. Stróbl Alajos
Megújuló villamosenergia-termelés (csak a KÁT-os) GWh Forrás: Dr. Stróbl Alajos
Atomerőmű vs megújuló erőművek (nem a megújulók ellen! /1/) Fajlagos beruházási költség b Ft/kW Évi kihasználási Időtartam τ h/a Az erőmű élettartama n a Fajlagos beruházási költségteher Ft/kWh kamat nélkül r= 0,05 kamatlábbal Szélerőmű 3 400000 1900 25 6,3 8,4 11,2 14,9 Napelem 4 500000 1100 25 14,5 18,2 25,8 32,3 Atomerőmű 1500000 7500 60 0 25 25 60 3,3 8,0 0 10,6 14,2 0 Az atomerőmű beruházásának költségterhe az atomerőmű energiatermelésére vetítve kamatok nélkül és kamatokkal, illetve rövidített futamidőre számítva is versenyképes.
Atomerőmű vs megújuló erőművek (nem a megújulók ellen! /2/) P, MW E, TWh 1% /a 1%/a 10000 42 Foss zilis és megújuló erőműv ek 2/2 Fo sszi lis és megúj uló erőművek 2000 (20%) Paks 1 2/1 2/2 1/1 1/2 1/ 3 1/4 Paks 2 15 (36%) Pak s 1 2/1 1/1 1/2 1/3 1/4 Pak s 2 2020 25 30 35 2040 2020 25 30 35 204 0 Az atomerőmű az átfedési időszakban megkétszerezett teljesítménye mellett nehezen fogja elérni a gazdaságosság miatt megkövetelt nagy kihasználást. Az átfedési időszakban az atomerőmű jelentősen csökkenti az együttműködő erőművek villamosenergia-termelését. Szivattyús tározós erőmű szükségessége, távhőrendszerek felértékelődése Az erőműépítések elmaradása miatt még az átfedés időszakában is kapacitáshiánnyal kell számolnunk, azaz az atomerőmű-bővítés nem váltja ki és nem akadályozza a fosszilis és megújuló erőművek építését.
Települések fűtési és hűtési hőellátása helyi forrásokból Mele ghő-igé nyek Egyedi Távfűtés Hideghő-ig ények Tá vhűtés Egyedi Villamos energia K AHS VF HS AH AH KH FM HS FE Primer energia-felhaszn álás Fosszilis Megújuló k Hull adék
Biomassza és hulladékok hasznosítása a települések hőellátásában Település végenergia-felhasználása F Tüzelőan yag Távfűtés (távhűtés) Villamos energia Üzemanyag Pellet/ brikettgyártá s FM FE KE GM T ü z e l é s (+ aerob gázosítás) G á z o s í t á s anaerob Üzemany ag gyártás Tûzifa Faapr íték Szalm a Faapríték Sz alma Hulladék Erdészeti és mezõ gazdasá gi termékek Trágya Szennyvízi szap Depónia Fa Hulladé kok Repce Kuko rica Biomassza, hulladékok B
Biogáztermelés: trágya, hulladék (A), szennyvíz (B) és depónia (C) G bio Szennyvíz A) 1 2 3 Híg szennyvíz Sz ennyvíz-sűrítés Szennyví z-iszap B) G BG 8 7 44 S zennyvíz-tisz títás Biogáztermelés Biogá z Q 5 6 Trágy a Tisztitott sz ennyví z Híg trágya, öntözés Trá gya Szilárd trá gya, komposzt Védőg át G ázelvezető csövek Ta karó réte g C) S zigetelés Csurg alékvíz Tömöríte tt hullad ék
Földhő és hulladékhő energetikai hasznosításának lehetőségei Település végenergia-felhasználása F Villamos energia Radiá toros fűtés Hő Alacsony hő fokú fűtések ORC T 1 T* 1 T h T* h 120 0 C EGS Földhő, hulladékhő G
Napkollektorok önálló (a) és kiegészítő (b) alkalmazása T HMV a) b) T HMV G Q f Az önálló alkalmazás elsõsorban üdûlõk nyári HMV szolgáltatása esetén jöhet számításba. A ráfûtés minden fûtési és HMV szolgáltató rendszernél szóbajöhet, ám nagyhatékonyságú kapcsolt hõtermelõ, illetve megújuló energiákat hasznosító távhõrendszereknél kerülendõ.
A fogyasztói energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése F végenergia-igény G = g F primerenergia-felhasználás E n e r g I a h a t é k o n y s á g - n ö v e l é s g = 1,2 g = 0, 6 F o gy a sz t ó I 100 120 t a k a r é k o s s á g 50 60 60 30
A hőtermelés hatékonyságnövelésének eszközei és mutatói Az energiahatékonyság-növelés eszközei: - jobb hatásfokú berendezések (pl. kondenzációs kazán), - kapcsolt energiatermelés, - hőszivattyús hőtermelés. A hőtermelés hatásfoka és fajlagos primerenergia-felhasználása η Q Q = E G ± η E E G ± 1 η = = η Q A hőtermelés fajlagos primerenergia-költsége k G Q Gp = G ± Ek Q G E g Q Q E
A kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása g Qkp = E G η Q E = 1+ σ η m σ η E g HS E η E = = Q ε f 1 η E 1,4 1 / ηm = 12, 1,2 1,2 1,0 Földgáz 1,0 g H S 0,8 0,8 ηe = 0, 6 g Q kp 0,5 5 0,6 0,6 0,5 0,4 0,4 0,45 η = 0 3 E, 0,4 0,5 0,6 0,2 Biomassza 0,2 0,3 0,35 0,4 0,25 0 0 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 σ 2 3 4 ε 5 f
Kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés versenye A kapcsolt és a hőszivattyús hőtermelés alapját a hasznos hőigény képezi. Nagy hőigénynél a kapcsolt, kis hőigénynél a hőszivattyús hőtermelés a hatékonyabb. A fogyasztói energiatakarékosság csökkenti a hőigényeket, ez rontja a kapcsolt és növeli a hőszivattyús hőtermelés versenyképességét. Eltérő a villamosenergia-rendszer hatása. A kapcsolt energiatermelés minél drágább villamos energia átvételben, a hőszivattyúzás minél olcsóbb villamos energia vételezésben érdekelt. A kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés egyaránt érzékeny a hőtermelés hőmérsékletére, a gyakorlatilag megkövetelt hőmérsékletek hőszivattyúzásnál kisebbek. A fűtés ellátása mellett egyre inkább számolni kell a hűtés, a klimatizálás igényével. Ezzel mindkét eljárás kiegészíthető, hőszivattyúzásnál kézenfekvőbben. A kapcsolt hőtermelés elsősorban nagy távhőrendszerek hőforrása, a hőszivattyúzás egyedi hőellátában és kisebb távhőrendszerekben alkalmazható.
Biomassza-erőművek példái és jellemzői Pécsi Erõmû fa- és szalmatüzelés F aapríték Bál ázott termékek Földgáz η m = 0, 56 σ = 0, 72 185 t/h 137 t/h 176 t/h 176 t/h 50 M W 35 MW 27 MW Güssingi fagáz fûtõerõmû Fagáz Füstgáz Fagá z- szűrő GM Fagá z- tisztí tó 10 ba r/280 C E lgázosító zóna Tü zelési zóna ηµ me = 0, 25 81 σµ Q= = 0, 056 45, 126 C 66 C Fa Gőz Le vegő S alak Biomassza termoolajos ORC erõmû Magyarország: ( tanulmány ( Csehország: Trebic Q TO E Szakolyi biomassza kondenzációs erõmû P = 20 MW 93bar/513 C η = 0,3 G OR C Q
A példák energetikai értékelése A hazai példák nagyon egyediek, energiahatékonyságuk erősen kritizálható, pl. Szakolyi kondenzációs biomassza erőmű, 30% körüli hatásfokkal, Pécsi fa- és szalmaerőműben csak mintegy fele a kapcsolt termelés, a másik fele kondenzációs energiatermelés, Fábiánsebestyén geotermikus terv 50-60 MW villamos teljesítménnyel, Battonya EGS tervezet, 12/60 MW villamos/hőteljesítménnyel. Nincs széles körben alkalmazható hazai megoldás sem biomassza fűtőműre, sem fűtőerőműre, a geotermikus távfűtések sem egységesek. A változatos felépítés a hazai gyártást is nehezíti. Külföldi példák: Güssingi fatüzelésű + elgázosítós fűtőerőmű gázmotorral, kapcsolt energiatermelési mutatói kedvezőek. Termoolajos ORC biomassza fűtőerőmű. Energetikailag kedvező, üzemeltetése egyszerű.
Településenergetika A megújuló energiák nagy részét elsősorban hőellátásra célszerű hasznosítani. A hőellátás célszerű megoldását a településeken lehet és kell megállapítani. Indokolt a megújulók vizsgálata a települések helyi hőellátásában. Csatlakozó kérdések: MMK Településenergetika Szakosztályt alapított 2015. június 9-én. Indokolt a nagyobb települések energetikusi hálózatának átgondolt kialakítása.
Önkormányzatok és településenergetika (1) Településenergetika és az önkormányzati feladatok: Az energiaellátás energiarendszerekben valósul meg, A településenergetika energiarendszerek rendszeréből áll, ahol a rendszerszemlélet érvényesítendő, A helyi energiaforrások (megújulók és hulladékok) a településeken tárhatók fel és használhatók, Az önkormányzat alkalmas testület a közösségi érdekű településenergetikai döntések meghozatalára, Az önkormányzat szervezésében alakítható ki és szabályozásával működtethető a település energiapiaca, A helyi hőellátáshoz kapcsolódó munkahelyteremtés a településfenntartás és -fejlesztés egyik eszköze.
Önkormányzatok és településenergetika (2) A település hőellátás-fejlesztési terve: a fűtési és hűtési hőigények alakulása, új igények és energiatakarékosság, a hőellátás primerenergia-struktúrája, a meglévő földgáz-ellátás kiváltása, a megújuló és hulladék energiaforrások alkalmazása, a hőellátás energiahatékonysága, kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés, a távhőellátás és a távhűtés kialakításának és fejlesztésének indokoltsága és megoldása, a helyiséghűtés terjedése, egyedi és központi hűtés, a település hőellátás gazdaságossága, a fogyasztókat terhelő energiaköltségek, A hőellátásfejlesztés költségei és biztosítása, helyi források, pályázatok és támogatások.
Település-hőellátás összefonódó fejlesztése Energetikai audit + Energetikai tervezés + Kivitelezés, üzemeltetés A TELEPÜLÉS-HŐELLÁTÁS SIKERES FEJLESZTÉSE Mindegyik tevékenység csapatmunka!
A települések helyi hőellátása és a helyi munkahelyteremtés A települések helyi hőellátása széleskörű lehetőséget nyújt a munkahelyteremtésre: A mezőgazdasági és erdészeti biomasszák, hulladékok összegyűjtése, előkészítése, szárítása, szállítása és tárolása. A helyi hőellátás (hőtermelés, távhőellátás) kiépítése. A helyi hőtermelés és hőszolgáltatás üzemeltetése. A szóbajövő munkahelyek szakképzettséget igényelnek, de lehetőség van nem szakképzett munkaerő foglalkoztatására/megtartására is.
A települések helyi hőellátása és a hazai gyártás, innováció A települések helyi hőellátásának tömeges berendezései jó lehetőséget nyújtanak a hazai gyártásra és innovációra. Hazai gyártásra leginkább indokolt berendezések: Hőszivattyúk egyedi hőellátás és kis távhőrendszerek számára, Biomassza kazánok háztartások és fűtőművek számára. A hazai gyártáshoz nem elég egy-egy tanulmány, egyes települések akarata. Szükséges az országos összefogás és együttműködés, a kutatás-fejlesztés, az energetikai auditálás és a tervezés országos koordinálása.
Időszerű felhívások, hazai álláspontok Néhány időszerű, jelentős felhívás: Ban Ki Mun: Az idei évnek a globális összefogás évének kell lennie (a klímaváltozás kérdésében). Ferenc pápa: Laudato si enciklika (szociális témákról és a társadalmi igazságosság kérdéseiről, jelentős hangsúlyt szentelve a környezetvédelemnek). Áder János: Al Gore felhívásának támogatása a párizsi klímacsúcs sikeréért (www.elobolygo.hu). és két szélsőséges magyar álláspont: A megújulókkal minden energetikai probléma megoldható! A megújulók használata csak pótcselekvés, pénzkidobás!
Gazdaságosság és célfüggvényei Ellátási köteleze ttség (állam, ö nkormányzat) E = P τ ± E e cs cs R Vállalkozás E = P cs τ cs Értéknövekedés A B C C l A = α B A G A + CB= α B C l B GB + B = C Gm B = B C B A A C B Ny = Á C = Eá ( α B + EkG) l B C G C m in! C k = E e m in! n min! IIR max! Ny m ax! É max!
Tervezés, gazdaságosság és támogatás a települések hőellátásának fejlesztésében Országos és települési érdek, hogy a településeknek hosszútávú hőellátásfejlesztési tervük legyen. A komplex fejlesztési terv elkészítése szaktervezés feladata, jóváhagyó döntés a település önkörmányzatának kompetenciája. A hőellátási tervnek része a megfelelő gazdasági vizsgálat. A gazdasági vizsgálatnak nem a hőellátás indokoltságát kell alátámasztania, hanem a lehetséges megoldások közül a legkedvezőbb, gazdaságos megoldás választását. A települések hőellátásfejlesztése csak támogatással valósítható meg. A támogatás indokolt intenzitása 40-60%. Fejlesztésekre jelenleg is jelentős EU és hazai forrásokat fordítunk. A települések hőellátásának támogatása akkor hatékony, ha az nem ötletszerű, hanem kiszámítható és tervszerű, annak feltételeit és ütemezését a települések ismerik.
Miskolci geotermikus projekt (1) 2009. augusztus 2013. május Mályi-Kistokaj HKP csőhossz 6.280 m Kistokaj HKP-Avasi hőátadó csőhossz 17.900 m I. fázis beruházási költsége 28 millió Beépített szivattyú teljesítmény 2.200 kw (!) 1.sz.termelőkút 2.305 m, >100 o C, 200-450 m 3 /h 2.sz.termelőkút 1.514 m, 90 o C, 0-600 m 3 /h Visszasajtoló kutak 1.sz. 1.737 m, 1b.sz.1.093 m, 2.sz. 1.058 m, összesen 1.200 m 3 /h II. fázis Belvárosi rendszer bekötése (4.000 m csővezeték, hőátadó, keringtetés) Forrás: Hódi Norbert Miskolci Geotermikus Projekt című előadása
Miskolci geotermikus projekt (2) MW 120 100 80 60 Geotermikus Kapcsolt Kazán 274.435 GJ 103.664 GJ 63% megújuló+10%kapcsolt Az Avas-Belváros távhőrendszer az EU-direktíva szerint hatékony! Cca. 21 millió m 3 (15 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 40 ezer tonna CO 2 kiváltás. 40 20 652.055 GJ 0 1 16 31 46 61 76 91 106 121 136 151 166 181 196 211 226 241 256 271 286 301 316 331 346 361 nap
Komlói biomassza projekt MW 30 25 20 15 Földgázkazán 45.289 GJ 82% megújuló A komlói távhőrendszer az EUdirektíva szerint hatékony! Cca. 7 millió m 3 (4,6 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 13 ezer tonna CO 2 kiváltás. 10 5 18 MW th faapríték kazán 211.667 GJ 0 0 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360 napok
Kecskeméti biomassza + geotermikus projekt gázmotorok geotermia apriték kazán gázkazánok Hőtermelés (GJ/nap) 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 21.784 GJ 238.702 GJ 80% megújuló+15%kapcsolt A kecskeméti távhőrendszer az EUdirektíva szerint hatékony! Cca. 12 millió m 3 (8 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 23 ezer tonna CO 2 kiváltás. 126.729 GJ 68.561 GJ 0 1 14 27 40 53 66 79 92 105 118 131 144 157 170 183 196 209 222 235 248 261 274 287 300 313 326 339 Nap
Települési szilárd hulladékok kezelése Európában A kormány már rövid távon fontosnak tartja, hogy a folyamatosan betelő hulladéklerakók helyett hulladékégetők is létesüljenek Magyarországon /Lázár János/ IGEN ÉRZÉKENY TERÜLET Biológiai újrahasznosítás Újrahasznosítás Termikus hasznosítás Lerakás Európa Újrahasznosítás 25+15% Lerakás 37% Termikus hasznosítás 23% 452 mű, 30 TWh villany, 260 PJ hő Magyarország Forrás: CEWEP / EUROSTAT Újrahasznosítás 17+5% Lerakás 67% Termikus hasznosítás 11% 1 mű, 0,17 TWh villany, 0,5 PJ hő
A HUHA szerepe a budapesti távhőellátásban A HUHA az észak-pesti szigetüzemű távhőrendszer egyik hőforrása Jellemző adatok 400 et/év termikus hulladékhasznosítás 170 GWh/év villany- és 0,5 PJ/év (max. 30-35 MW) hőtermelés, Alacsony (30 % körüli) energetikai hatásfok A legolcsóbb hőforrás Budapesten (1.000 Ft/GJ vs vásárolt hő kb. 4.000 Ft/GJ átlaga) Az egyetlen nem földgázbázisú hőforrás a fővárosi távhőtermelő portfólióban A hőkiadás növelésének korlátai Jogi korlát: 2021-ig hosszútávú szerződés a BE Zrt. Újpesti Erőművével (Take or Pay hőmennyiséggel) A szigetüzem miatt is korlátozott hőpiac Műszaki korlátok (hőkiadó állomás, távvezetéki- és keringtető kapacitás, visszatérő ági betáplálás)
Észak-Pest-Újpalota hőkooperációs rendszer Elvégzett beruházások Meglévő bekötővezeték bővítése (DN500, 1.900 nyvfm) Új kooperációs gerincvezeték kiépítése (DN600, 3.300 nyvfm) Hőkiadó állomás bővítése Új szivattyú állomás létesítése Beruházási költség 4,5 milliárd Ft KEOP pályázati támogatás 10% Befejezés 2015. II.n.é. Energetikai eredmények Megduplázódó HUHA távhőtermelés változatlan hulladékhasznosítás mellett 30%-ról 50%-ra növekvő energetikai hatásfok 10-15 millió m 3 /a többlet földgázkiváltás 20-30 ezer t/a többlet ÜHG megtakarítás
A távhő a helyi hőellátás olcsó, kényelmes és környezetbarát megoldása! Távhőtermelésre felhasznált energiamix változása 1990-2022 2% 12% 27% 16% 4% 46% 4% 80% 59% 50% 1990 2010 2020-2022 vezetékes gáz szilárd fűtőolaj megújuló és egyéb 4 0
Szeressük az energetikát! Szeressük a távfűtést! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!