DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01

1 DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Közlekedéstervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Bogár Zsolt K-2-1/080102 Zöldfelülettervező: Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Tartalomjegyzék... 2 Rajzjegyzék... 4 Előzmények... 5 A rendezési terv készítésének céljai... 6 Módszertan... 6 Előkészítő fázis... 7 Darnózseli külső környezete... 7 A település elhelyezkedése... 7 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása... 7 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások... 7 Lakónépesség, Népsűrűség... 7 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás... 8 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis... 10 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika... 12 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények... 12 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság... 12 Oktatási intézményekkel való ellátottság... 12 Óvoda... 12 Általános Iskola... 13 Továbbtanulási szokások... 13 Gazdasági bázis... 13 Gazdasági szervezetek... 13 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte... 16 Környezeti adottságok, elhelyezkedés... 17 Domborzati, földtani adottságok... 17 Éghajlat... 17 Vízrajz... 18 Természetes élővilág, talaj... 18 Tájalakulás... 18 Természeti környezet... 19 Természetvédelem... 19 Épített környezet... 20 Környezetvédelem... 20 Levegőtisztaság... 20 Zajhatások... 22 Hulladékgazdálkodás... 22 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata... 22 Településtörténet... 22 Darnózseli rövid története... 22 A település területi jellemzői... 23 Településszerkezet... 24 Infrastruktúra, Darnózseli intézményi ellátottsága... 25 Lakásviszonyok... 25 Épületállomány... 25 Vonalas infrastruktúra... 25 Közúthálózat... 25 Közúti kapcsolatok... 26 Kerékpáros közlekedés... 26 Autóbusz közlekedés... 26 Belterületi utak... 26 Személygépkocsi... 26 Közüzemi hálózatok... 27 Közüzemi vízhálózat... 27 Csapadékvíz elvezetés... 28 Villamos energia-hálózat... 28 Gázhálózat... 28 Hírközlés, távbeszélő-hálózat... 29 Térkapcsolatok... 29

3 A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei DARNÓZSELI fejlesztéséről... 29 Általános jövőkép... 29 Elvárások a településsel szemben... 30 Gazdasági jövőkép... 30 Vándorlás és megítélése... 31 Darnózseli SWOT analízise... 31 A vizsgálatok értékelése... 32 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők... 32 Domborzati adottságok:... 32 Közlekedési adottságok:... 32 Természeti és mezőgazdasági adottságok:... 32 Gazdasági helyzet:... 32 Gazdaságfejlesztés:... 32 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése... 32 Országos területrendezési terv... 32 Megyei területrendezési terv... 34 II. Nemzeti Fejlesztési Terv... 36 Az országra elfogadott II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a jelenleg legfontosabb fejlesztési dokumentum Darnózselit érintő elemei a következők:... 36 Mosonmagyaróvárii kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013.... 40 Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:... 40 A területfejlesztés fő célja, irányai.... 42 Jóváhagyott munkarészek... 43 Településszerkezeti terv M=1:10 000 felbontású... 43 Határozat... 43 A fejlesztési elképzelések területi vonatkozásai... 43 A fejlesztés lehetséges területi irányai... 43 Lakóterületek... 44 Településközpont, intézmények... 44 Települési zöldfelületek... 44 Különleges területek... 45 Gazdasági területek... 45 Mezőgazdasági területek... 45 Közlekedés-fejlesztés... 45 Fő közlekedési kapcsolatok... 45 Településközi utak... 46 Tömegközlekedés... 46 Kerékpárutak... 47 Közmű-fejlesztés... 47 Alátámasztó munkarészek... 47 Tájrendezési javaslat... 47 Településszerkezet... 47 Természeti környezet... 48 Konfliktusok... 48 Fejlesztési javaslat... 48 Területhasználati változás... 48 Zöldfelületi rendszer... 49 A zöldfelületi fejlesztés irányelvei... 50 A település biológiai aktivitásértéke... 52 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:... 52 Tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:... 53 Környezetalakítási javaslat... 54 Levegőtisztaság-védelem... 54 Zaj- és rezgésvédelem... 54 Közúti közlekedésből származó zajterhelés... 54 Vízminőség- és talajvédelem... 56 Klíma... 56 Élővilág... 56 Táj- és természetvédelem... 57 A helyi művi és természeti értékvédelem továbbfejlesztése... 57

4 A természetvédelem, tájvédelem, településkép védelem továbbfejlesztése... 57 Közlekedési javaslat... 58 Településközi utak... 58 Tömegközlekedés... 58 Kerékpárutak... 58 Polgári légi közlekedés... 59 Közművesítési javaslat... 59 Gázhálózat... 60 A településszerkezeti terv megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása... 62 A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat felülvizsgálata... 63 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása... 63 Szabályozási terv... 63 Jóváhagyott munkarészek... 63 TH-10-02-01 sz. dokumentáció... 63 SZ-1, SZ-3, SZ-4 M=1:2 000, felbontású SZ-2M=1:8 000 és SZ-5 1: 4000felbontású szabályozási tervlapok... 63 Rendelet... 63 Irodalomjegyzék... 95 R A J Z J E G Y Z É K Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 40 000 É-1 Településszerkezeti terv M 1: 8 000 T-1 Tájrendezési terv M 1: 8 000 Köz-1 Közmű átnézeti helyszínrajz M 1: 20 000 Köz-2 Közlekedés átnézeti helyszínrajz M 1: 20 000 SZ-1 Szabályozási terv M 1: 2 000 SZ-2 Külterület szabályozás M 1: 8 000 SZ-3 Szabályozás gazdasági terület M 1: 2 000 SZ-4 Szabályozás különleges sportrepülőtér M 1: 2 000 SZ-5 Szabályozás külterület (különleges mezőgazdasági üzemi, sport és szabadidős és bánya terület) M 1: 4 000

5 E L Ő Z M É N Y E K Darnózseli község önkormányzata 2009-ben döntött, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészítteti az építési törvény szerinti településrendezési tervét, mely felváltja a jelenleg hatályos OÉSZ alapú rendezési tervet. Az Étv. 60. 60. (3) bekezdésének módosítása, a 2004. évi CXXXV. tv. 122. (3) pontjával, a korábbi (OÉSZ) jogszabályok szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített településrendezési tervek érvényességét 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. Ezek alapján önkormányzat képviselő testülete a 14/2010. (II.15.) számú határozatával elfogadta a település hatályos jogszabályok alapján készített településfejlesztési koncepcióját. A felülvizsgálattal cégünket a Tér-Háló Építészirodát bízták meg. A rendezési terv készítésének általános céljai: az 1989-es elfogadás óta többször módosított rendezési terv egységes szerkezetbe foglalása és megfeleltetése az aktuális jogszabályi követelményeknek, előírásoknak a rendezési terv és tervmódosítások óta eltelt időben a településen prosperáló gazdasági szereplők részéről felmerült több fejlesztési elképzelés. Ezért sor kerül a település területén a gazdasági területek növelésére és emellett az egyes területhasználatok és szabályozási előírások felülvizsgálatára, átgondolására. ezen kívül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat vonatkozásában felszínre kerültek olyan problémák, amelyek konkrét pénzügyi és jogi hátrányokat is magukban hordoznak az Önkormányzatra nézve, valamint a gyakorlati használhatóságot is kétségessé teszik. A fenti okok miatt elkerülhetetlenné vált egy alapjaiban új rendezési terv készítése, mely során készül egy településszerkezeti terv egy új szabályozási terv és egy új egységes helyi építési szabályzat, amely a község valós, és realizálható településrendezési céljainak hátterét biztosítja. A tervkészítés során először a településfejlesztési koncepció készült el mely tartalmazza az új fejlesztési célokat. A koncepció jogszabályoknak megfelelő véleményeztetése megtörtént, a képviselő testület a 14/2010. (II.15.) számú határozatával elfogadta a dokumentumot. Jelen tervdokumentáció a szakmai tervtanács számára összeállított munkaközi tervanyag. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Darnózseli Község Rendezési Tervmódosítása 2003., 2005. Darnózseli Község Rendezési Terve 1998. (OÉSZ alapú) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve 2003. Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terv Módosítása (12/2010 (IX.17)). Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója 1998. Győr-Moson-Sopron Megye Mellékút hálózatfejlesztési Program 2001. Megyei Környezetvédelmi Program Megyei Turizmus Fejlesztési Program

6 A R E N D E Z É S I T E R V K É S Z Í T É S É N E K C É L J A I Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő 10-15 évben. E rendezési tervi felülvizsgálat feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Elkerülhetetlenné vált egy új szabályozási terv elkészítése illetve a belterületi szabályozási terv szabályozási elemeinek teljes körű áttekintése és a szükséges mértékű módosítása, amely a község valós, és az eltelt idő alatt kiegészített településrendezési céljainak jogi hátterét biztosítja. Jelen dokumentáció a településrendezési terv felülvizsgálatának 1997. évi LXXVIII. Törvény 9. (6) szerinti végleges szakmai véleményeztetési eljáráshoz szükséges anyaga. M Ó D S Z E R T A N Darnózseli Község Önkormányzata 2009-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. Jelen munka keretében felvázoljuk Darnózseli község fejlesztési környezetét meghatározó külső és belső adottságokat. Ezen adottságok alapján javaslatot teszünk a település hosszú távú (15-20 éves) stratégiai fejlesztési irányaira. Az önkormányzat döntésével jóváhagyott javaslat alapján készül el Darnózseli Településrendezési Terve. Település db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 173 173 173 173 175 175 173 182 182 182 182 GYMSM. községei 167 167 167 167 169 168 167 174 174 173 173 Darnózseli 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1000-1999 fős tel. 47 47 47 48 48 50 50 51 51 52 48 KSH kistérség 25 25 25 25 25 25 25 26 26 26 26 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006 A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. (KSH kistérség a Darnózselit is magába foglaló térség településeinek száma) A harmadik csoport az Darnózselivel azonos lakónépességű községek csoportja (1000-1999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Darnózseli lakónépességének megfelelő csoport, az ezer-kétezer fő lakós számú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Mosonmagyaróvári kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe venni.

7 A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 1 alapján végeztük el. E L Ő K É S Z Í T Ő F Á Z I S D A R N Ó Z S E L I K Ü L S Ő K Ö R N Y E Z E T E A t e l e p ü l é s e l h e l y e z k e d é s e Darnózseli Észak-Dunántúlon, Magyarország öt regionális központja egyikének, Győrnek a távolabbi illetve Mosonmagyaróvár közvetlen vonzáskörzetében az 1-es számú főútvonalhoz és az M1-es autópályához közel, a Szigetközben fekszik. A település fejlődésére a térszerkezeti adottság jelentős mértékben hatással van. A tágabb területi egység jelen pillanatban több szempontból különleges helyzetben található: A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Közép-Európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Győr és térsége ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében meghatározó a Bécs-Pozsony-Budapest térszerkezeti háromszög, amely háromszög egyik oldalán fekszik Győr és térsége. A harmadik térszerkezeti egység, amely meghatározó a település szempontjából, a győri agglomeráció. Természetesen az agglomerálódás folyamata nem mérhető össze az európai nagy agglomerációkkal (pl.: Budapest, Párizs stb.), azonban a vidéki magyarországi települések közül meghatározó jelentőségű a település-együttes gazdasági funkciómegosztásának kialakulása A t e l e p ü l é s f e j l ő d é s é r e h a t ó f o l y a m a t o k m e g h a t á r o- z o t t s á g a i, é s a z o k l e h e t s é g e s h a t á s a A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közelében fekszik.. A település az agglomerálódó övezetektől távolabb fekszik, így jelentős népesség-gyarapodásra nem számíthat. A településen a lakófunkciók jók, a fent említett távolság miatt azonban a bevándorlási folyamat csak korlátozott léptékű lehet. A település eltartóképessége elsősorban a hely termálfürdőhöz és a mezőgazdasághoz köthető gazdasági tevékenységek fellendítésével növelhető. Amennyiben sikerülne a településnek új lakót vonzania, a bevándorlási folyamatnak köszönhetően javulna a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak. A T E L E P Ü L É S T Á R S A D A L M I Ö S S Z E T É T E L E, H U M Á N E R Ő F O R R Á S O K L a k ó n é p e s s é g, N é p s ű r ű s é g Lakónépesség az év végén fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt.

8 GYMS megye 424 836 424 205 423 684 434 706 435 256 435 088 440 138 439 922 441 606 441 606 GYMSM. köz. 189 500 189 317 189 206 190 001 190 769 186 879 191 804 192 203 186 625 186 625 Darnózseli 1538 1578 1578 1578 1607 1603 1595 1610 1617 1599 1000-1999 tel. 67 288 67 316 68 578 68 578 72 048 72 386 74 978 74 404 75 765 70 171 KSH kistérség 71 810 71 548 71 355 71 355 72 566 72 327 72 585 72 861 73 094 73 529 Népsűrűség fő/km2 GYMS megye 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6 104,5 104,9 105 GYMSM. köz. 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5 55,6 56,4 56 Darnózseli 78,4 80,4 80,4 80,4 81,9 81,7 81,3 82,1 82,4 81,5 1000-1999 tel. 60,2 60,2 61,2 61,2 62,3 61,2 62,8 61,0 61,2 62 KSH kistérség 77 77 77 77 78 78 78 78 79 79 2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1997-2006 A település lakónépessége a vizsgált időszakban 61 fővel növekedett. Látható, hogy a lakónépesség a 2005-ös évben volt a legtöbb (1617 fő). Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma jelentősen növekedett (16 000 fő). Ez a növekmény elsősorban az agglomerációs központokban jelentkezett, a községek népessége csökkent amíg a kistérség szintén növekedést mutat.. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 81,5 fő jutott. A népességszám növekedése 1997 és 2006 között közel 3,1 fővel növelte a népsűrűséget. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag 0,2 fővel nőtt. A kistérség népsűrűsége nem mutat nagy ingadozást a vizsgált időszakban, mindössze 1,8 fővel növekedett. D e m o g r á f i a i m u t a t ó k, é l v e s z ü l e t é s e k, h a l á l o z á s o k, v á n d o r l á s Élveszületés fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli 13 18 22 13 16 17 7 17 16 12 Élveszületés/1000 fő GYMS megye 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4 8,7 9,2 9,2 Darnózseli 8,4 11,4 13,9 8,2 9,9 10,6 4,3 10,5 9,8 7,5 1000-1999 tel 8,8 9,1 8,6 8,5 8,8 8,7 8,1 9,0 9,3 9,8 KSH kistérség 10,2 9,6 9,3 9,1 9,4 10,4 9,4 9,9 10,8 10,4 4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1997-2006. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 15,1 gyermek született az elmúlt években. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Darnózseli az 1998-as,1999-es és 2002-es és 2004-es évben kedvező értéket mutat, a többi évben pedig a megyei átlaghoz közeli vagy a megyei átlag alatti értékkel rendelkezik.

9 Halálozás fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli 16 18 17 20 25 17 17 15 15 21 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5 12,8 13,9 13 Darnózseli 10,4 11,4 10,7 12,6 15,5 10,6 10,6 9,3 9,2 13,1 1000-1999 tel 13,5 13,4 12,9 12,4 12,2 12,6 12,9 11,2 13,5 12,0 KSH kistérség 11,7 11,8 12,2 11,3 11,4 11,7 13,7 10,9 11,8 11,4 5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1997-2006. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Darnózseli esetében 18,1 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató magasabb, mint a vizsgált csoportoké. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám csökkenése és lakosság koröszszetétele miatt a továbbiakban emelkedhet. Természetes szaporodás illetve fogyás 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli -3 0 5-7 -9 0-10 2 1-9 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-3,4-2,9-2,5-2,1 GYMSM. köz. -4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9-5,1-4,2-4,7-3,8 Darnózseli -1,9 0 3,1-4,4-5,6 0-6,2 1,2 0,6-5,6 1000-1999 tel. -4,7-4,2-4,3-3,9-3,4-3,9-4,8-4,2-4,2 2,2 KSH kistérség -1,1-2,4-2,9-2,2-2 -1,3-2,9-1 -1-1,6 6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1997-2006. *2000-2006 évi átlag ezer lakosra A fentiek tekintetében természetes szaporodás 5 évbe negatív eredményű, a többi évben pozitív értéket mutat. Darnózseli átlagosan évente mintegy 3 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a 2000-es, a 2003-as és a 2006-os évben kiugró. A vizsgált csoportok közül az 1000-1999 fős települések rendelkeznek a roszszabb adatokkal. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Darnózseli csak 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben rendelkezik pozitív értékekkel. Átlagosan 1,6 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően.

10 Vándorlási egyenleg fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli -3-5 -5-1 3-5 -6 15 3-12 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 4,55 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 4,93 5,5 4,1 4,2 Darnózseli -1,9-3,1-3,1-0,6 1,8-3,1-3,7 9,3 1,85-7,5 1000-1999 tel. 3,3 4,7 8,2 5,3 8,7 10,3 9,6 6,5 5,8 5,6 KSH kistérség 1,3-1,30 0,1 1,9 0,0-0,7 3,4 3,2 1,1 2,9 7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1997-2006. A falu vándorlási vesztesége 1997-től összesen 16 fő volt. Az ezrelékes adatokat nézve - ezer főre vetítve - 2006-ban 7,5 fő a vesztség. Ez az adat rosszabb, mint a vizsgált többi településcsoport esetében. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. A település jelentős távolsága miatt azonban jelentős bevándorlásra a jelenleg látható gazdasági folyamatokat is figyelembe véve nem lehet számítani. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 15-20 éves időtávlatban maximum 1600-1650 fős lakosságszámmal számolunk. K o r c s o p o r t o s v i z s g á l a t, d e m o g r á f i a i p r o g n ó z i s év fő év fő 0-4 80 45-49 89 5-9 78 50-54 125 10-14 94 55-59 119 15-19 88 60-64 97 20-24 112 65-69 90 25-29 110 70-74 40 30-34 147 75-79 56 35-39 116 80-84 40 40-44 92 85-x 13 Darnózseli lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása A jelenlegi lakos szám a településen 1586 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 252 fő, a lakosság 15,88%-a. 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 879 fő, a lakosság 55,42%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a Ratkó gyerekek és azok gyermekei. 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 119 fő, a lakosság 7,5 %-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 336 fő, a lakosság 21,18%-a.

11 A két legnagyobb korcsoport az 30-34 és a 50-54 éveseké. A vándorlási adatok ingadozást mutatnak, és az átlagot tekintve negatív. A legtöbben 2004-ben költöztek Darnózselire (15 fő a vándorlási egyenleg pozitívuma). A település öregedési indexe jelenleg. A hatvan év felettiek korcsoportja 1,5-ször (5,296 %-kal) több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 336 fő Y= 14 év alattiak száma: 252fő 252 = 0,75 = Öregedési index: = X Y = 336 Az öregedési index értéke a továbbiakban romolhat, amennyiben a vándorlási egyenleg negatív irányú lesz, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: (18,1 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) halálozása húsz évre vetítve ~362 fő Szülőképes korú nők: ~362 fő Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: ~470 fő 1,5 gyermek esetén: ~543 fő 2,0 gyermek esetén: ~724 fő 2,3 gyermek esetén: ~832 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~ 1694 fő ~ +108 fő 1,5 gyermek esetén: ~ 1767 fő ~ +181 fő 2,0 gyermek esetén: ~ 1948 fő ~ +362fő 2,3 gyermek esetén: ~ 2056 fő ~ +470 fő Várható bevándorlás 20 év alatt: (-1,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) vándorlása húsz évre vetítve ~ -32 fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település tudja tartani a jelenlegi népességszámát, már 1,3- as átlagos gyermekszámmal számolva is. Természetesen a vándorlási index jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein.

12 Darnózseli esetében a vándorlási index negatív, amely befolyásolhatja a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi elvándorlási létszám (-1,6 fő/év) figyelhető meg továbbra is, akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 16 fővel fog csökkenni a település lakosságának száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 1600-1700 fős lakosságszámmal számolhatunk. H U M Á N I N F R A S T R U K T Ú R A - S Z O C I Á L I S E L L Á T Á S, S Z O C I Á L P O L I T I K A K ö z f e l a d a t o k e l l á t á s á r a s z o l g á l ó i n t é z m é n y e k A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik egy posta, takarékszövetkezet, óvoda, háziorvosi rendelő, könyvtár valamint az önkéntes tűzoltóság E g é s z s é g ü g y i i n t é z m é n y e k k e l v a l ó e l l á t o t t s á g A település egészségügyi ellátása megosztott. Darnózselin a háziorvosi ellátás a Fő utca 70. szám alatti háziorvosi rendelőben működik. A fogorvosi szakellátást Héderváron elérhető. A községben a gyógyszertár a Rákóczi utca 4. szám alatt működik. Egyéb szakrendelők Mosonmagyaróváron illetve Győrben érhetők el a település lakossága számára. O k t a t á s i i n t é z m é n y e k k e l v a l ó e l l á t o t t s á g Óvoda Az óvoda a jelenlegi épületben 1962 óta működik, 1987-ben új épületszárnnyal bővült, a régit felújították. A csoportok száma jelenleg: 3, melyek osztott szerkezetűek (kis-, középső-, nagycsoport). Intézményünk 75 férőhelyes, a község minden óvodás gyermekét fogadni tudja, illetve a szomszéd településről is járnak át gyermekek. Óvodás gyermekek száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 15 925 15 644 15 266 15 301 14 133 13577 13569 13563 13610 13827 GYMSM. köz 7 271 7 132 7 034 7 069 6 251 5778 5753 5705 5453 5 492 Darnózseli 59 60 69 69 65 66 66 60 59 48 Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 37,5 36,9 36,0 36,1 32,5 31,2 30,8 30,83 30,82 31,24 GYMSM. köz 38,4 37,7 37,2 37,4 32,8 30,9 30,0 29,68 29,22 29,35 Darnózseli 8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1997-2006. * nincs adat Az óvodába beíratott gyermekek száma 1997 és 2006 között csökkent. 2006-ban csak 48 gyermek volt. A legtöbb óvodába beíratott gyermek 1999-ben és 2000-ben volt. Az ingadozást az ezer főre levetített értékek is mutatják. A megyei és községi adatok csökkenő tendenciája jól szemlélteti a születések, a gyermekvállalási kedv csökkenését.

13 Az óvoda jelenleg 49 gyermekkel működik. A tagóvodában 6 óvónő dolgozik. A jövőben hasonló létszámadatokkal számolunk az intézményben. Az intézmény felszereltsége közepesnek mondható. Általános Iskola Az általános iskola 2007. szeptember 1. óta intézményi társulásban működik, Darnózseli, Dunaremete és Kisbodak társulásában. A három település gyermekei 1-8. évfolyamig valamennyien Darnózselire járnak iskolába. Általános iskolai tanulók száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 40 477 40 238 40 059 4 096 38 282 38082 37688 36953 35328 34 476 GYMSM. köz. 16 984 16 746 16 463 16 500 15 998 15305 15418 14991 13810 13 464 Darnózseli 154 151 144 144 137 131 141 138 145 149 Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye 95,0 88,0 95,0 94,0 88,0 88 85,6 84 80 78 GYMSM. köz. 90,0 95,0 87,0 87,0 84,0 76 80,4 78 74 72 Darnózseli 97,6 95,7 91,2 89,6 85,2 81,7 88,4 85,7 89,7 93,2 9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1997-2006. * nincs adat T o v á b b t a n u l á s i s z o k á s o k Az általános iskola elvégzése után a diákok legnagyobb része Mosonmagyaróváron tanul tovább valamint Győrben A középiskolások zöme szakközépiskolába jár, de jelentős a gimnáziumi tanulók száma. A diákoknak sportolási lehetőségük van a településen működő sportegyesületben. G A Z D A S Á G I B Á Z I S G a z d a s á g i s z e r v e z e t e k A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. Az Darnózselin található vállalkozások száma jelenleg 125 darab. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett, mára pedig csökkent. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1998) mostanáig számítva 14 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében szintén növekedés volt tapasztalható, csak a 2006-os év értékei mutatnak csökkenést. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 33 324 34 723 37 428 38 150 38 684 39 940 50 904 51 917 51 023 GYMSM. köz. 9 908 10 244 10 997 11 031 11 255 11 972 14 783 14 751 14 491 Darnózseli 90 88 90 85 90 93 102 107 104 1000-1999 tel. 3598 3730 4001 4207 4383 4765 5860 6045 5474 KSH kistérség 4977 5177 5481 5558 5612 5789 7150 7322 7220

14 Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 104% 112% 114% 116% 120% 153% 156% 153% GYMSM. köz. 100% 103% 111% 111% 114% 121% 149% 149% 146% Darnózseli 100% 98% 100% 94% 100% 103% 113% 119% 115% 1000-1999 tel. 100% 104% 111% 117% 122% 132% 163% 168% 152% KSH kistérség 100% 104% 110% 112% 113% 116% 143% 147% 145% Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 90,7 115,7 117,5 115,26 GYMSM. köz. 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 62,4 76,9 79,0 77,43 Darnózseli 57,0 55,7 57,0 52,9 56,1 58,3 63,3 66,2 65,0 1000-1999 tel. 53,4 54,4 58,3 58,4 60,5 63,5 78,7 79,8 78,0 KSH kistérség 24 73 77 77 78 79 98 100 98 10. táblázat: Működő vállalkozások 1998-2006. A százalékos adatokat figyelembe véve látható, hogy a vállalkozások száma a 2005-s évben volt a legnagyobb. 2005-ig növekedett, majd utána csökkent a vállalkozások száma. Összevetve a többi településcsoporttal: Darnózselin a vállalkozások száma hasonló intenzitással növekedett a vizsgált időszakban. Társas vállalkozások 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 11 458 12 130 13 096 13 733 14252 15 242 17 359 18 030 18845 GYMSM. köz. 2 186 2 437 2 725 2 865 3034 3 389 3 923 4 047 4287 Darnózseli 22 25 27 30 34 37 43 36 38 1000-1999 tel. 836 954 1055 1138 1277 1445 1619 1720 1669 KSH kistérség 783 1674 1822 1898 1958 2117 2403 2502 2603 Társas vállalkozások számának változása (1998 100%) GYMS megye 100% 106% 114% 120% 124% 133% 151% 157% 164% GYMSM. köz. 100% 111% 125% 131% 138% 155% 179% 185% 196% Darnózseli 100% 113% 123% 136% 154% 168% 195% 163% 173% 1000-1999 tel. 100% 114% 126% 136% 153% 173% 193% 205% 199% KSH kistérség 100% 213% 232% 242% 250% 270% 306% 319% 332% Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 34,6 39,5 40,8 42,58 GYMSM. köz. 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 17,7 20,4 21,7 22,9 Darnózseli 13,9 15,8 17,1 18,6 21,2 23,2 26,7 22,2 23,7 1000-1999 tel. 12,4 13,9 15,38 15,8 17,6 19,3 21,7 22,7 23,8 KSH kistérség 10,94 23,46 25,53 26,15 27,07 29,16 32,98 34,22 35,40 11. táblázat: Társas vállalkozások 1998-2006. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett. 1998-hoz képest 2006-ban 16-tal több társas vállalkozás működött a településen. A vizsgált időszak ugyan növekedést mutat, de kiugrik a 2004-es év amikor 43 társas vállalkozás működött a 2006-os 38-mal szemben.

15 Egyéni vállalkozók 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 21 866 22 593 24 332 24 417 24 432 24 698 33 545 33 887 32 178 GYMSM. köz. 7 722 7 807 8 272 8 166 8 221 8 583 10 860 10 704 10 204 Darnózseli 68 63 63 55 56 56 59 66 60 1000-1999 tel. 2762 2776 2946 3024 3106 3320 4241 4325 3805 KSH kistérség 3385 3503 3659 3660 3654 3672 4747 4820 4617 Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye 100% 103% 111% 112% 112% 113% 153% 155% 147% GYMSM. köz. 100% 101% 107% 106% 106% 111% 140% 138% 132% Darnózseli 100% 92% 92% 80% 82% 82% 86% 97% 88% 1000-1999 tel. 100% 101% 106% 109% 112% 120% 153% 156% 138% KSH kistérség 100% 103% 108% 108% 108% 108% 140% 142% 136% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 56,1 76,2 76,7 72,6 GYMSM. köz. 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 44,7 56,5 57,3 54,5 Darnózseli 43,1 39,9 39,9 34,2 34,9 35,1 36,6 40,8 37,5 1000-1999 tel. 41,0 40,5 42,9 41,9 42,9 44,3 56,9 57,0 54,2 KSH kistérség 47,31 49,09 51,27 50,43 50,52 50,58 65,15 65,94 62,79 12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1998-2006. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában is ugyanúgy a növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban, itt 2004-es év a maximum érték, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. A növekedés százalékos aránya Darnózseli esetében a megyei értékek alatt van. Az ezer főre jutó egyéni vállalkozók száma Darnózselin alacsonyabb értéket mutat, mint az 1000-1999 fős települések és a kistérségi adatok. A legnagyobb foglalkoztató vállalkozások a községben: Darnóhús DARNÓTEX Be-Ko Kft. Agrár Zrt. 45 fő 23 fő 18 fő 18 fő A település gazdasági szereplői: HE-KO-HO kft. Funkció kft. Darnózseli Agrár Zrt. BÉ-KO kft. Kerekes és Társa Bt. Hoóz és Társa Bt. Tonomár Károly EV. Tonomár László EV. Tamás és Társa Bt. Németh Molnár Bt. Varga Miklós EV.

16 Horváth László EV. Rákász Familia kft. Proteus Gold kft. Varga és Fia Bt. Florentina Bt. Chicken Bt. Cseh Vilmos EV. K&G Bt. Dittrich Bt. Kollár Csaba EV. K e r e s k e d e l m i, s z o l g á l t a t ó i n t é z m é n y e k j e l e n l é t e A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei. 2006-ban 14 kiskereskedelmi egység működött Darnózselin. A kiskereskedelmi boltok száma változott, a legtöbb 1998-ban 21 db volt. A vizsgált idő intervallumon csökkenés tapasztalható. Az ezrelékes mutató esetében Darnózseli a megyei összesített érték alatt van. A saját település kategóriájához képest a település nagyobb értékkel rendelkezik. Kiskereskedelmi boltok összesen 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 6 258 6 937 7 308 7 511 7 576 7 670 7768 7 771 7 793 7819 GYMSM. köz. 2 194 2 238 2 231 2 172 2 063 1 968 1 972 1 960 1 846 1787 Darnózseli 18 21 19 18 17 18 17 17 15 14 1000-1999 tel. 744 750 753 731 738 717 745 747 750 694 KSH kistérség 1155 1230 1299 1637 1277 1298 1308 1291 1291 1311 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 17,6 17,6 17,6 17,6 GYMSM. köz. 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 10,3 10,2 9,9 9,5 Darnózseli 11,4 13,3 12,0 11,2 10,6 11,2 10,6 10,55 9,3 8,8 1000-1999 tel. 11,0 11,1 10,9 10,6 10,2 9,9 9,9 10,0 9,9 9,9 KSH kistérség 16 17 18 23 18 18 18 18 18 18 13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1997-2006 Élelmiszerboltok száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 1 954 2 185 1 765 1 732 1 706 1 661 1 649 1 590 1 573 2034 GYMSM. köz. 909 965 850 843 797 770 758 732 693 776 Darnózseli 4 5 4 5 4 4 4 4 3 3 1000-1999 tel. 300 308 281 278 277 270 276 268 262 246 KSH kistérség 354 376 312 244 282 284 272 259 253 338 GYMS megye Élelmiszerboltok 1000 lakosra 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 4,5 GYMSM. köz. 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 4,0 3,8 3,7 4,14 Darnózseli 2,6 3,2 2,5 3,2 2,5 2,5 2,5 2,5 1,8 1,9 1000-1999 tel. 4,4 4,6 4,1 4,1 3,8 3,7 3,7 3,6 3,4 3,5

17 KSH kistérség 4,92 5,25 4,37 3,42 3,88 3,92 3,74 3,55 3,46 4,59 14. táblázat: Élelmiszerboltok 1997-2006 * nincs adat Darnózselin 2006-ban 3 db élelmiszerbolt működik jelenleg. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok száma Darnózselin a megyei átlag alatt van. Vendéglátóhelyek száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 2 072 2 275 2 405 2 478 2 565 2 641 2 792 2 810 2 876 2905 GYMSM. köz. 898 934 962 967 974 969 1 035 1 039 1 011 1015 Darnózseli 10 10 9 11 11 10 10 9 10 11 1000-1999 tel. 314 324 352 350 380 387 426 423 420 402 KSH kistérség 489 522 538 528 540 537 544 556 567 583 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 6,3 6,3 6,5 6,5 GYMSM. köz. 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,4 5,4 5,4 5,4 Darnózseli 6,5 6,3 5,7 6,9 6,8 6,2 6,3 5,6 6,2 6,9 1000-1999 tel. 4,6 4,8 5,1 5,1 5,3 5,3 5,7 5,7 5,5 5,7 KSH kistérség 6,8 7,29 7,54 7,39 7,44 7,42 7,49 7,63 7,75 7,92 15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003. A vendéglátóhelyek száma a vizsgált idő intervallumon kisebb ingadozást mutat. Az egyéb vizsgált kategóriák esetében növekedés figyelhető meg, kivéve az 1000-1999 fős települések esetében. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Darnózseli a megyei községekhez képest magas mutatókkal rendelkezik. A településen jelenleg 12 db. vendéglátóhely működik K Ö R N Y E Z E T I A D O T T S Á G O K, E L H E L Y E Z K E D É S D o m b o r z a t i, f ö l d t a n i a d o t t s á g o k A község területe, így a tervezési terület is teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m 3. É g h a j l a t A térség mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg, egységesen száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga 1900+1950 között van. A nyári hónapokban 770 óra körüli napsütést élvez a vidék. Télen kevéssel 180 óra feletti értékkel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet 10,0 C körüli. Mintegy 179 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak általában április 15 körül kezdődik és 185 napon át tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga 33,5 C körüli, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké pedig 15,5 és 16,0 C közötti. Az évi csapadék 590 mm, a nyári félévé 330 mm körüli. A hótakarós napok száma 35 körüli. A maximális hóvastagság sokévi átlaga 28 cm. A szél leggyakrabban észak-nyugati irányból fúj.

18 V í z r a j z A terület a Duna vízgyűjtő területének része. A Dunának általában egy tavaszi, hóolvadásból származó és egy nyár eleji árvize van. Az árteret végig jól kiépített gátak kísérik. A területet az árvíz nem veszélyezteti. A Duna fő medre most az általa épített hordalékkúp gerincén halad, ezért belőle folyamatos a felszín alatti vízáralmás az alacsonyabban lévő Mosoni-Duna medre felé. A területen a talajvíz 1 m felett áll. A tervezett lakóterületet keleten a Holt-Duna vízállásos területe határolja. Ez képezi a tervezési terület konkrét vízgyűjtőjét. A terület, mint az egész Szigetköz az ország más területei számára is vízbázisként van nyilvántartva. Ezért a felszín alatti vizek fokozott védelmet igényelnek. T e r m é s z e t e s é l ő v i l á g, t a l a j A területet övező erdőtakarót zömében a vizet kedvelő nyárfák alkotják. Az aljnövényzetben előfordul a jágerkender, a salátaboglárka, az orvosi nadálytő, a posványsás, fehérsás és ritkás sás. A terület talajára a könnyű mechanikai összetétel és a karbonátosság a jellemző. Általában a fiatal és nyers öntéstalajok jellemzőek. Táj a l a k u l á s Első katonai felmérés (1782-1785)

19 Második katonai felmérés (1819-1869) A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés. T e r m é s z e t i k ö r n y e z e t Darnózseli község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és kisebb összefüggő erdő és rétlegelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (Ha) Arány (%) Szántó terület 1489 Ha 85,77 % Rét, legelőterület 82,69 Ha 4,76 % Erdő területek 127,73 Ha 7,35 % Vízállásos terület 24,12 Ha 1,38 % Nádas terület 13,52 Ha 0,77 % Összesen 1737,08 Ha 100 % A település külterületének nagysága kb. 1737,8 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó területtel, kisebb részben erdő,rét, legelő, nádas és területekkel rendelkezik. A szántók nagy része SZ3, SZ4 és SZ5 közötti minőségi osztályokba tartozik. T e r m é s z e t v é d e l e m A község területén többféle védett terület és tájérték van.

20 Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett található. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz, mézgás éger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz. Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték: - ex lege védett lápok területei: 0107/1, 0107/2, 0120/1, 0121/, 0134/3, 0137/, 0139/1, 0139/2, 0140/, 033/2, 052/4, 052/6, 052/7, 052/8, 054/2, 057/, 064/, 066/1, 06612, 067/, 071/, 090/, 099/ Natura 2000 Különleges madárvédelmi területek: 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, Natura 2000 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, Védett természeti területek: Zseli erdő 0161 hrsz.-ú terület Természeti területek A településen több természeti terület található: a település északi részén nagy kiterjedésű, összefüggő rét, legelő területek, a vízfolyások és azok környezete,a település déli részén található védendő legelő valamint egyes erdőfoltok. Országos ökológiai hálózat Az ökológia háló részét képezik a vízfolyások és azok közvetlen környezete tartozik valamint a település belterületének északi részén elterülő legelők valamint a déli részen a Zseli erdő és környezete tartoznak az országos ökológiai hálóhoz. Darnózselin helyi egyedi védelemben részesített egyedi tájértékek is vannak: A Lipót-Darnózseli mellékút mentén lévő gesztenyefasor : 043, 500 hrsz. É p í t e t t k ö r n y e z e t A településen jelenleg nincs olyan épület amely a műemléki jegyzékben szerepel. A településen egy helyi védelmében részesülő építmény van. Lakóház: Fő utca 66. 100 hrsz. K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M L e v e g ő t i s z t a s á g A területen a levegő minősége jó, jelentős szennyező forrás nincs a tervezési területen és annak környezetében.

21 A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a terület és a település erdő területei a jövőben kiszűrik. A terület környezetében ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a sport és szabadidős területek miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem.

22 Z a j h a t á s o k Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a területen. A tervezési területen a lakóterületek miatt a megjelenése nem is kívánatos. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései az 1401-es sz. országúton nem jelentősek. H u l l a d é k g a z d á l k o d á s Darnózselin a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. F e l s z í n i é s f e l s z í n a l a t t i v i z e k v i z s g á l a t a A terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A területen a felszíni vizek minőségére a viszonylag alacsony szerves anyag tartalom és kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az ammónium-n és nitrát-n koncentráció értéke. A nitrogénformák nagyobb része szervetlen eredetű. A különböző foszfor-formák mennyisége, különösen a téli időszakban jelentősebb, a vegetációs időszakban lényeges mértékben kisebb. A klorofill-a mennyisége különösen a vegetációs időszakot követően alacsony. A felszín alatti vizek védelme a területen a csatornahálózatra való rákötéssel a felszíni vízelvezetéssel megoldott lesz. Ipari tevékenységből származó felszín alatti talajvíz szennyeződés várhatóan nem keletkezik. A környező mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. A tervezési területeken korábban sem végezetek öntözésfejlesztési, meliorációs munkákat és nem készült más mezőgazdasági jellegű beruházás. T E L E P Ü L É S T Ö R T É N E T D a r n ó z s e l i r ö v i d t ö r t é n e t e Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a 12. században kezdett benépesülni, a 16-17. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788 szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket. A község 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-ben I. Napóleon katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. 1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának. 1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. A neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé. 1934. január 1-jén Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel. 1992-ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a 18.

23 század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezőgazdaság. 1959-ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz. 1963-ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven működtek. 1976-ban a környék szövetkezetei egyesültek és Szigetközi Magyar Csehszlovák Barátság Tsz. néven működtek 1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven működik a Szövetkezet. A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművész: Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki 1986-ban megkapta a Népművészet Mestere címet is A községből egyformán megközelíthetők a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenő jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátó- és szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi - hálafák - hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos Millennium ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a II. világháborúban elesett, eltűnt Darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokauszt Darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségű vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930- as években telepítettek. A t e l e p ü l é s t e r ü l e t i j e l l e m z ő i Terület km2 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 088,7 4 088,7 4 088,7 4 208,0 4208 4208 4208 GYMSM. köz. 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 423,4 3 393,8 3 337,4 3 457,0 3457 3308 3308 Darnózseli 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 1000-1999 tel. 1118 1118 1120 1121 1156 1182 1194 1219 1238 1131 KSH kistérség 931 931 931 931 931 931 931 931 931 931 Átlagos terület km2 GYMS megye 23,48 23,48 23,48 23,36 23,36 23,63 23,12 23,12 23,12 23,12 GYMSM. köz. 20,34 20,34 20,34 20,26 20,20 19,98 19,87 19,87 19,87 19,87 Darnózseli 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 19,61 1000-1999 tel. 23,78 23,78 23,33 23,35 23,12 23,64 22,11 23,9 23,80 23,56 KSH kistérség 37,24 37,24 37,24 37,24 37,24 37,24 35,80 35,80 35,80 35,80 16. táblázat: A települések területi jellemzői 1997-2006. Darnózseli területe 19,61 km 2, amely a megye területének 0,48 %-a a statisztikai kistérség 2,1 %-a. A település belterülete 200 ha amely a külterület 7,8 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag alatt helyezkedik el. A megyei községek átlagánál 0,26, a hasonló népességű települések átlagánál 3,95, valamint a megyei települések nagyságánál mintegy 3,51 km 2 -rel kisebb.

24 T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T Első katonai felmérés (1782-1785) Második katonai felmérés (1819-1869) Darnózseli napjainkban Darnózseli településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolatok határozták meg. Az 1700-as évek végén a település a egyutcás úti falu jellegzetes képét mutatja. Az út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek. A két település ekkor még különálló: Darnó és Zseli. A település ekkor meglévő szakasza a mai Fő utca. Az ekkori két falu fő közlekedési kapcsolata ugyanúgy mint napjainkban Mosonmagyaróvár felé irányult, de közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések felé is. Az 1800-as években készült térképen is jól kivehető az egyutcás szerkezet. Látható azonban, hogy a Fő utca mentén besűrűsödnek az épületek, és megnyúlik mindkét település. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését a szomszéd falvakba és vezető utak határozzák meg. A harmadik térképen már látszik a teljes mai településszerkezet, a Fő utcára csatlakozó és vele párhuzamos új utcák, de történeti településszerkezet még mindig látszik.

25 I N F R A S T R U K T Ú R A, D A R N Ó Z S E L I I N T É Z M É N Y I E L L Á T O T T S Á G A L a k á s v i s z o n y o k Lakásállomány 1997 1998 1999 2000* 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 159 470 160 147 160 940 162 223 165 102 167 360 171 133 173 570 175 483 176 993 GYMSM. köz. 68 746 68 957 69 291 69 849 69 321 68 572 70 996 71 989 71 050 71 316 Darnózseli 525 527 531 531 540 543 555 561 572 574 1000-1999 tel. 23 683 23 718 24 223 24 223 25 237 25 412 26 626 26 878 27 573 25 918 KSH kistérség 27 781 25 880 25 957 25 957 26 562 26 713 27 013 27 290 27 508 27 757 *év elején 1 lakásra jutó lakos GYMS megye 2,7 2,7 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,5 2,5 2,5 GYMSM. köz. 2,8 2,8 2,7 2,7 2,8 2,7 2,7 2,6 2,6 2,6 Darnózseli 2,92 2,99 2,97 2,97 2,97 2,95 2,87 2,86 2,82 2,78 1000-1999 tel. 2,85 2,84 2,83 2,83 2,85 2,85 2,82 2,77 2,75 2,71 KSH kistérség 2,79 2,76 2,75 2,75 2,73 2,71 2,69 2,67 2,66-17. táblázat: Lakásállomány változása 1997-2006. A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ban 574 db volt. A lakásállomány az elmúlt időszak alatt folyamatos növekedést mutat. A vizsgált időszak alatt 49 db lakással lett több a településen. 1997-ben volt a legkevesebb a lakásállomány. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Darnózselin a mutató magasabb többi vizsgált csoport értékénél. Épített lakások száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 1 196 804 989 1 283 1 690 2 542 2 383 2 437 2032 1628 GYMSM. köz. 620 267 420 558 708 783 873 993-725 Darnózseli 6-4 1 2 6 13 6 11 2 KSH kistérség 262 113 99 302 217 193 327 302 229 258 18. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1997-2006. É p ü l e t á l l o m á n y A település épület-állománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú, vegyes építészeti színvonalú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. A településen található pár régi, helyi védelemre javasolandó nádtetős ház. Az épületek többsége jó állapotú, felújított. V O N A L A S I N F R A S T R U K T Ú R A K ö z ú t h á l ó z a t A települési úthálózat közvetlen és közvetett elemeit az alábbi utak jelentik: 1401. sz.-ú mellékút Hédervár és Máriakálnok felé 1404. sz.-ú mellékút Lipót felé 1404. sz.-ú mellékút Kimle felé és 1. sz.-ú főútra rákötés M1-es autópálya Bécs-Budapest felé 1- sz. országos főútvonal Hegyeshalom-Győr felé

26 K ö z ú t i k a p c s o l a t o k Darnózseli községet legmagasabb rangú elemként a 1401. sz.-ú országos mellékút érinti, melyről könynyen elérhető az 1. sz.-ú országos főút és az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Máriakálnok - Hédervár 1401. sz.-ú mellékút,és a Kimle-Máriakálnok 1404.sz.-ú mellékút Mindkét irány jelentős gazdasági, társadalmi összeköttetést biztosít a környező települések és Darnózseli részére. Település Légvonal Közúti elérhetőség Elérési idő Elérhetőség Győr 21,2 km 22,7 km 30 perc 1,07 Mosonmagyaróvár 11,2 km 13,7 km 20 perc 1,2 Budapest 127,5 km 154,3 km 2 h 10 perc 1,21 Kimle 5,4 km 6,9 km 8 perc 1,27 Máriakálnok 3,8 km 3,9 km 5 perc 1,02 Hédervár 3,3 km 3,5 km 5 perc 1,06 Lipót 3,1 km 4,4 km 7 perc 1,41 M1-es autópálya 9,8 km 17 km 22 perc 1,73 19. táblázat: Darnózseli elérhetősége A 19. táblázat Darnózseli és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. K e r é k p á r o s k ö z l e k e d é s A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A túra kerékpározás jelentősebb mértékű a szigetközi táj miatt, valamint a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül, illetve a szomszédos településekre. A u t ó b u s z k ö z l e k e d é s Az autóbusz közlekedést a Kisalföld Volán zrt. látja el. A napi járatok száma 25, melyek Mosonmagyaróvárra és Hédervárra közlekednek, valamint Győrbe a Szigetközön keresztül. B e l t e r ü l e t i u t a k A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. S z e m é l y g é p k o c s i A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett.

27 Személygépkocsik száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 103660 100112 101684 108265 113673 119188 126535 129776 133806 136578 GYMSM. köz. 39 037 38 431 38 976 42 321 44 100 46 296 50 251 52 087 52 441 54043 Darnózseli 305 307 317 352 376 399 423 432 465 463 Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye 244 236 240 255 261 274 287 295 303 309 GYMSM. köz. 206 203 206 223 231 248 262 271 281 289 Darnózseli 198 194 201 223 234 249 265 268 287 289 KSH kistérség 227 223 228 246 253 265 278 287 294-20. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2005. A vizsgált időszak alatt 158 gépjárművel emelkedett Darnózselin a személygépkocsik száma. Ez Darnózseli esetében 51%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 40%, a megyei átlag pedig 26%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 289 személygépkocsi jutott 1000 lakosra 2006- ban. Ez az arány a megyei átlag alatt van. Tehát elmondható, hogy Darnózseli személygépkocsikkal való ellátottsága valamivel rosszabb, mint megyei. K ö z ü z e m i h á l ó z a t o k Közüzemi vízhálózat A község ivó-és tűzi víz ellátója valamint szennyvíz kezelője a SZIG-VÍZ Nonprofit Kft. A vízvezeték 1974-ban, a szennyvízcsatorna 1992-ben kiépült. Az ivóvizet a helyi vízmű telep szolgáltatja, a szennyvíz pedig Hédervárra kerül elvezetésre. A vezetékek a jelenlegi és várható igényeket kielégítik. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli 540 550 550 551 532 543 546 561 572 574 GYMS megye GYMSM. köz. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % 96,70% 97,20% 95,00% 96,60% 93,50% 94,50% 94,80% 94,7% 98,3% 98,4% 92,73% 93,46% 98,35% 99,30% 94,50% 94,90% 95,30% 95,2% 96,4% 96,6% Darnózseli 102,8% 104,3% 103,5% 103,7% 98,5% 100% 98,3% 100% 100% 100% 1000-1999 tel. KSH kistérség 91% 91,6% 96,5% 97,7% 95,2% 96% 96,0% 96,1% 96,9% 96,9% 91,5% 92,6% 96,4% 96,4% 94% 95,9% 95,8% 97% 98,2% 98,3% 21. táblázat: A közüzemi vízhálózatba kapcsolt ingatanok számának változása 1997-2006. A 21. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 574 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Darnózseli a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legmagasabb arányokkal rendelkezik. A kiépítettség teljes körű.

28 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli 371 374 391 394 399 409 423 480 485 487 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye 46,86% 54,86% 57,97% 61,30% 64,70% 66,40% 69,00% 72,4% 79,5% 80,9% GYMSM. köz. 10,6% 26,8% 34,6% 37,8% 42,5% 44,4% 49,5% 54,1% 60,1% 62,0% Darnózseli 68,2% 70,96% 73,6% 74,2% 73,8% 75,3% 76,2% 85,5 84,72 84,8 1000-1999 tel. 14,4% 36,2% 40,2% 43,6% 48,3% 51,3% 56,4% 62,8% 67,4% 68% KSH kistérség 38,8% 54,9% 58,8% 61,4% 63,9% 64,5 68,4% 76,9% 81,3% 82,7% 22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1997-2006. A településen a rákötések aránya 84,8%, az összes vizsgált településcsoportnál jobb értékkel rendelkezik. Darnózseli közüzemi víz és szennyvízcsatornával jól ellátott település Csapadékvíz elvezetés A település csapadékvizeinek legjelentősebb része jelenleg a 0,1-0,3-as lefolyási tényezőt tekintve az utcákban kialakított burkolatlan árkokban szikkasztásra kerül. Villamos energia-hálózat A község villamos energia ellátása a középfeszültségű 20 kv-os gerincvezetékről történik, 20/0,4 kvaos OTR típusú transzformátoron keresztül. A villamos energia hálózat szolgáltatója az E-ON zrt. A településen 596 fogyasztó volt számon tartva 2006-ban. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. GYMS megye GYMSM. köz. Villamos energiát fogyasztó háztartás 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 177 894 178 697 180 227 182 611 191 753 193623 200633 * * * 75 985 76 442 76 909 77 939 77 772 76674 79290 * * * Darnózseli 548 551 551 559 563 573 578 578 595 596 GYMS megye GYMSM. köz. Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 111,6% 111,6% 111,9% 112,6% 116,1% 115,7% 117,2% * * * 110,5% 110,9% 110,9% 111,6% 112,2% 111,8% 111,7% * * * Darnózseli 104,4% 104,5% 103,7% 105,3% 104,2% 105,5% 104,1% 103,0% 104,0% 103,8% Gázhálózat GYMS megye GYMSM. köz. 24. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1997-2006. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások *nincs adat 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 82 100 87 555 97 361 103 402 108 353 113 269 118 265 * * * 14 967 18 433 25 858 29 871 32 194 34 460 37 522 * * * Darnózseli - - 58 98 135 170 203 220 233 256

29 GYMS megye GYMSM. köz. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 51,48% 54,67% 60,50% 63,74% 65,60% 65,60% 69,11% * * 72,8% 21,77% 26,73% 37,32% 42,77% 46,44% 50,25% 52,85% * * 59,0% Darnózseli - - 10,9% 18,45% 24,86% 31,3% 36,57% 39,2% 40,73% 44,59% 25. táblázat: Gázhálózat változása 1997-2006. *nincs adat A településen a gáz szolgáltatását az GDF-SUEZ zrt. látja el. A gáz Lébény felöl érkezik. 2006-ban 256 lakás volt rá kötve a hálózatra, amely a lakásállománynak a 44,59 %-a. Az hiányos rákötöttséget egyrészt az okozza, hogy anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövőben emelkedni fog. Hírközlés, távbeszélő-hálózat A település egésze a győri hálózatra egy optikai hálózattal kapcsolódik, mely a fejlesztési területet nem befolyásolja. A helyi telefonhálózat szabadvezetékes rendszerű. A telefon- és kábeltelevízió hálózat teljesen kiépült. A fellépő igények a jelenlegi hálózatokról kielégíthetőek. A község távbeszélő hálózatának szolgáltatója a T-COM Nyrt. Jelentős minőségi kifogások jellemzik az utóbbi évek RLL rendszerű bővítéseit. A telefon- 80%-ban, a kábeltelevízió hálózat szintén 80% kiépült. A község távbeszélő hálózatának szolgáltatója a Magyar Telecom Nyrt. A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban csökkent. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma nem haladja meg a megyei értékeket és a saját településkategória értékeit sem. Távbeszélőkészülékek száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Darnózseli 557 438 433 - - 465 458 Távbeszélő fővonal 1000 lakosra GYMS megye 355 327 312 - - 363 309 GYMSM. köz. 311 289 279 - - 298 289 1000-1999 tel. 306 285 275 - - 294 293 KSH kistérség 338 308 297 - - 330 323 Darnózseli 353 272 270 - - 287 286 26. táblázat: Távbeszélő hálózat 2000-2006. T É R K A P C S O L A T O K Darnózseli térkapcsolatai elsősorban Mosonmagyaróvárhoz illetve Győrhöz kötik a települést. A legtöbben a bevásárlási lehetőségeket, szórakozást, kulturális lehetőségeket, egészségügyi szolgáltatásokat (szakrendelések, gyermekorvos), hatósági ügyintézéseket (okmányiroda, építési hatóság, adóügyek), az oktatási intézményeket (óvoda, iskola, bölcsőde) és nem utolsó sorban a munkalehetőséget jelölték meg indokként, mely a városokhoz köti őket. A T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S S Z E R E P L Ő I N E K E L V Á R Á S A I ÉS I G É N Y E I D A R N Ó Z S E L I F E J L E S Z T É S É R Ő L Á l t a l á n o s j ö v ő k é p Darnózseli Településrendezési Tervének elkészítéséhez szükségesnek tartottuk a település lakosságának véleményét megismerni. A véleményalkotást kérdőíves módszerrel oldottuk meg, és statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A Polgármesteri Hivatal által kiküldött számos kérdőív közül csupán 16 db.

30 kérdőív érkezett vissza. A kérdőívben feltett kérdések egy része a szakmai fejezetekben, másik része jelen fejezetben a település jövőképét feltáró részben található meg. Megkértük a válaszadókat, hogy fogalmazzák meg pár mondatban, milyennek látnák szívesen 10 év múlva településüket. Dinamikusan fejlődő település 12 Több zöldterület, rendezett közterületek 10 Több szabadidős és kulturális lehetőség a fiatalok helyben tartása és a turisztika 9 fejlődése miatt Jobb munkavállalási lehetőségek biztosítása 4 Biztonságos környezet 4 27. táblázat: Darnózseli jövőképe Az 27. táblázatban feltüntettük a válaszokban előforduló motívumokat. Természetesen itt a válaszok összesített eredményét közöltük. A fentiekből látható, hogy a legfontosabbnak a település dinamikus fejlődését, a közterületek rendezettségét és a kulturális lehetőségek bővítését tartják a fiatalok helyben tartása és a turizmus fejlesztése. Emellett többen kiemelték a közlekedés javításának fontosságát és az ingázást megkönnyítő jobb közlekedési lehetőségeket, több buszjáratra lenne szükség. Többen említették a kerékpáros közlekedés támogatását valamint a munkavállalási lehetőségek javítását és a biztonságos környezet fontosságát is kiemelték. E l v á r á s o k a t e l e p ü l é s s e l s z e m b e n A kérdőívben feltettük a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jelenleg melyik vonását tartja legjellemzőbbnek a településnek. A 28. táblázat a település jelenlegi funkcióit mutatja be 1-5-ig terjedő osztályozás alapján, ahogyan a település lakossága látja. A településre legjellemzőbbnek a mezőgazdasági jellegű település kifejezést tartották. A kistérségi funkciót tartják a második jellemző funkciónak. A többi funkcióval kapcsolatban a település alacsonyabb besorolást kapott a lakosok értékelése alapján Jelenleg Jelleg Mezőgazdasági jellegű település Kistérségi központ Kulturális központ Regionális központ Alvó település Gazdasági jellegű Érték 4,57 3,33 2,83 2,33 2,14 1,9 28. táblázat: A települési mai legjellemzőbb funkciója G a z d a s á g i j ö v ő k é p Típus Turizmus Erdőgazdálkodás Háztáji állattenyésztés Háziipar Intenzív növénytermesztés Biogazdálkodás Gyáripiari termelés Érték 13 1 5 5 12 8 2 Helyezés 1 7 4 5 2 3 6 29. táblázat: A Darnózseli gazdasági jövőképe A 29. táblázat a gazdasági jövőképről kialakult elképzeléseket mutatja be. A kérdésfelvetéskor arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Így a legjobban preferált ág a legmagasabb pontértéket kapta. Darnózseli esetében a leginkább elképzelhe-

31 tőnek tartott fejlesztés a turizmus és az intenzív növénytermesztés. A harmadik helyezést a biogazdálkodás kapta. Ennek oka lehet, hogy a település jó minőségű szántóterületekben bővelkedik. Ezt a háztáji állattenyésztés és a háziipar preferálása követi. Az gyáripari termelést hatodik helyre rakták. Az erdőgazdálkodás nem támogatott a lakosság körében. V á n d o r l á s é s m e g í t é l é s e Az idegenek megítélése terén a turistákat és a városból kitelepedőket várják a megkérdezettek egyaránt teljes bizalommal. A külföldiek ház- valamint földtulajdonlását nem támogatnák megkérdezettek. A hátrányok között a kevés zöldterületet, a sportpálya és a kultúrház hiányát tüntették fel a legtöbben a kérdőíveken. A lakosság jelentős része ingázni kényszerül a településről. Ehhez kapcsolódóan hiányolják a helybeli munkalehetőségeket. Az előnyök között kiemelték a település intézményekkel való jó ellátottságát és a megfelelő színvonalú infrastruktúrát. D A R N Ó Z S E L I S W O T A N A L Í Z I S E Összefoglalásként bemutatjuk a településrendezési terv előkészítő fázisában meghatározott legfontosabb települési tulajdonságokat, fejlődésre ható tényezőket: Előnyös fekvés Környezeti adottságok Kiépített infrastruktúra Erősségek Lehetőségek A szuburbanizáció további terjedése A gazdasági területek beépítése A térségi turizmus fejlődése Gyengeségek A természetes szaporodási jellemzők A lakosság munkalehetőségei Az ingázók nagy aránya Negatív vándorlási különbözet Veszélyek A világgazdaság bizonytalan helyzete a gyengébb érdekérvényesítő képességgel bíró területeket jobban érinti A mezőgazdaság tovább erősödő válsága Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb gazdasági területkínálattal rendelkező telephelyeket választják A városi üzemek bezárásával nőhet a munkanélküliség. 31. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok

32 A V I Z S G Á L A T O K É R T É K E L É SE A Z E D D I G I F E J L Ő D É S T B E F O L Y Á S O L Ó L E G F O N T O S A B B T É N Y E Z Ő K Domborzati adottságok: A település életét évszázadokon keresztül a Duna közelsége, ezek szigetei és a kiöntések által idehordott hordalékból keletkező réti öntéstalajok határozták meg. A megélhetést biztosította a jó szántóterületek léte a határban ill. a halászati lehetőségek. Közlekedési adottságok: Mivel Darnózseli a szigetközi 1401-es út mellett található, közlekedési elérhetősége helyzeti előnyt okozott a településnek. Az országos fontosságú postaút mentén, illetve a gazdasági vasutak által ellátott területen kedvezően fejlődhettek a települések. Győr, Mosonmagyaróvár közvetlenül elérhető a település számára. A jó közlekedési viszonyok régebben fontosak voltak a mezőgazdasági termények értékesítése, ma pedig a munkalehetőségek miatt. Természeti és mezőgazdasági adottságok: A településen jók a talajviszonyok, a csapadék évi mennyisége kielégítő. Darnózseli régtől kihasználta adottságait, lakossága nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből élt. Győr, Mosonmagyaróvár közelsége biztosította a keresletet. A mezőgazdasági főtermény a búza és a zöldségfélék voltak. Gazdasági helyzet: A településnek nem volt lehetősége a nagyobb számú helyi ipari munkahely megteremtésére a központosított iparpolitika miatt. A mezőgazdaság termelési környezete folyamatosan beszűkült. A lakosság munkatevékenységét a napi ingázás segítségével tudta elvégezni. A gazdasági helyzet megítélésében fontos tényező természetesen a megyei városok közelsége, amely döntően a XX. században kezdte el éreztetni hatását. Ez a hatás a II. világháború után kezdődött meghatározóvá válni, amely a munkahelyekben, a munkaképes lakosság elszívásában jelentkezett. Napjainkban egyre érezhetőbbé válik a szuburbanizációs jelenség, amely új távlatokat jelent a település életében. Gazdaságfejlesztés: Darnózselii község gazdasági hagyományai, közlekedési földrajzi pozíciója (1401. számú út közelsége, a dunaremetei kikötő) területfejlesztési feladatává, kötelességévé is teszi, hogy a település még stabilabb gazdasági helyzetben legyen. Elsődleges célként keresni kell annak lehetőségét, hogy ez a település határain túlnyúló hatásokat is gerjesszen. A település gazdasági jellemzői között elsődlegesen a ma is jól működő mezőgazdaság jelentőséggel bír. A másik nagy területet a helyi vállalkozások, szolgáltatások jelentik. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a helyi vállalkozók milyen módon tudnának versenyezni, illetve felzárkózni a minél magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. Mindezekhez keresni kell a területfejlesztési külső forrásokat (Nemzeti Fejlesztési Terv, EU-s társfinanszírozások, stb). Ebben nagy szerepet játszana az önkormányzat koordináló szerepe és a már beindult térségi LEADER + program. A T E L E P Ü L É S T É R I N T Ő T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I D O K U M E N T U M O K É S A Z O K H A T Á S A I N A K É R T É K E L É S E O r s z á g o s t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v

33 A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő. A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Darnózseli vonatkozásában: települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (a községet elkerülő helyi közlekedési útvonalat, a tervezett dunai kompjárat Bős felé) az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Darnózseli és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a településrendezési terv készítése során figyelembe vettük, az OTrT Darnózselire vonatkozó elemei belekerültek a terv és a szöveges munkarészekbe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település: Darnózseli közigazgatási területének az 1sz. főúttól északra eső területei beletartoznak az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe Az Duna árterét övező természetes élőhelyek területei pedig az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak. Kivonat az országos területrendezési tervből

34 Országos ökológia hálózat területei Felszín alatti vízminőség védelme M e g y e i t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a településrendezési tervben megfogalmazott elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze: