Vegyi anyagok által okozott egészségkárosodások
Előadó: Dr. Lászlóffy Marianna főorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
Egészségkárosodás Az egészségkárosító hatások,amelyek a munkavállalót a munkahelyén érik, valamennyi szervrendszert érinthetik.
Egészségkárosodás Jellege szerintlehet:heveny,félheveny,idült és késői toxikus (mutagén,teratogén,karcinogén) A károsító hatások munkavégzésből és munkakörnyezetből eredhetnek.
Kóroki tényezők a munkahelyen A munkakörnyezeti hatásokat kóroki tényezők szerint csoportosítjuk: kémiai fizikai biológiai nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai
Kóroki tényezők a munkahelyen Expozíciós út: inhaláció, bőr és/vagy a tápcsatorna
Kóroki tényezők a munkahelyen Felvétel (függ az anyag állapotformájától) vízben oldódó vízben nehezen vagy nem oldódó zsírban oldódó
Kóroki tényezők a munkahelyen Szervrendszerek (célszervek) amelyek leggyakrabban károsodhatnak vegyi expozíció esetén: máj,vese,vérképző rendszer,idegrendszer, légzőszervek,szív-érrendszer
Kóroki tényezők a munkahelyen Osztályozás: Fémek Oldószerek, gőzök: (nyílt láncú szénhidrogének, nyílt láncú szénhidrogének halogén származékai,gyűrűs szénhidrogének egyéb oldószerek gőzök)
Kóroki tényezők a munkahelyen Gázok :egyszerű fojtógázok,kémiai hatású fojtógázok, ingerlő gázok Műanyagok (polimerek): természetes alapúak (cellulóz, fehérje), mesterséges ( kis molekulájú vegyületekből monomerekből állítják elő polikondenzálással, polimerizációval és poliaddícióval)
Egészség A munkaegészségtan legfontosabb alapelve és egyre inkább követelménye is a prevenció: Elsődleges(betegség megelőzés a veszély forrásánál) Másodlagos (fogl. betegség korai felismerés) Harmadlagos (súlyosbodás megakadályozása, gondozás,rehabilitáció.)
Kémiai kóroki tényezők A munkahelyen kémiai kockázatoknak kitett dolgozók egészségének eredményes megóvásának egyik lehetősége: környezeti és biológiai monitorozás
Kémiai kóroki tényezők A munkakörnyezetben jelen lévő kémiai kóroki tényezők esetén is kötelező az expozíció becslés. Ezt a kötelezettséget jogszabály írja elő: a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.
Környezeti és biológiai monitorozás Az expozíció becslés két egymást kiegészítő módja a környezeti és biológiai monitorizálás. Mindkettő hatékony prevenciós eszköz
Környezeti és biológiai monitorozás Biológiai:a biológiai expozíciós mutatók(bem)meghatározott gyakorisággal történő rendszeres mérése, regisztrálása, értékelése. Környezeti: a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag koncentrációjának folyamatos, rendszeres vagy időszakos mérése, regisztrálása és értékelése.
BEM Biológiai expozíciós (hatás) mutató: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők. Biológiai monitorizálással az egyének tényleges expozícióját határozzuk meg.
BEM A BEM használhatóságának előfeltétele,hogy a dolgozó egészséges legyen. Egészséges emberben valamennyi BEM alkalmas arra, hogy az egyes biológiai mintákban mért koncentrációja jellemezze a dolgozóba jutott anyag dózist, a valódi expozíciót.
BEM Betegség esetén (máj, vese, tüdő) a BEM az expozíció mellett függ az adott szerv funkciójától is (metabolizáció, extrakció)
BEM A biológiai expozíciós mutató /BEM/, arányos a szervezetbe jutott xenobiotikum dózisával, amely lehet: maga a szervezetbe jutott vegyi anyag /pl. fémek, higany, ólom/, vagy annak valamely metabolitja /pl.xilol esetén metilhippursavak, sztirol esetén a mandulasav/
BEM illetve a vegyi anyag és/vagy metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző paraméter (pl. a szerves foszforsavésztereknek a vörösvértest AchE-re kifejtett aktivitást gátló hatása).
BEM határértékek A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékeit a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Fokozott expozíció A BEM szintjeit figyelmeztető szintnek, biológiai határértéknek nevezzük. A fokozott expozíció a szervezet megnövekedett megterhelését jelző fiziológiás állapot.
Mit,mikor és hol? Magyarországon jelenleg 22 vegyi anyag esetében kötelező biológiai monitorozást végezni. A vérben,illetve vizeletben ajánlott határértékek a rendelet mellékleteiben találhatók (2.számú melléklet).
Mit,mikor és hol? Gyakoriság - jogszabályban rögzített (a munkatér levegőjében jelen lévő vegyi anyag veszélyessége és az expozíciós idő szabja meg) Mérési lehetőség:vér,vizelet (kilégezett levegő,verejték,köröm,hajszál) Lehetőleg ne invazív vizsgálat legyen!
Mintavétel,tárolás,mérés Az általános orvos laboratóriumi gyakorlatnak megfelelően Optimális esetben a feldolgozás helyén A munkahelyen megfelelő körültekintéssel és a lehető legrövidebb időn belül a feldolgozás helyére szállítani. A tárolás és szállítás körülményei minden anyag esetében külön utalásban találhatók.
Mintavétel,tárolás,mérés A légtérben egyidejűleg több vegyi anyag jelenléte esetén a vizeletből valamennyi lehetséges BEM-et meg kell határozni.
Mikor és mit? Mikor tekinthetünk el a biológiai monitorizálástól? változatlan technológia változatlan expozíciós idő nem kumulálódó anyag a munkatér szennyezettsége rendszeresen nem haladja meg az ÁK értéket
Mit,mikor? Nem tekinthetünk el: kumulálódó anyagok (fémek) hatáskumulálódással jellemezhető anyagok esetén (szerves foszforsav észterek)
A BEM jelentősége A biológiai monitorizálásnak alávetett anyagok esetében - a fokozott expozíciós esetek kötelező (27/1996/VIII.28./NM rendelet) bejelentése a foglalkozási eredetű megbetegedések prevenciójában hozhatna jelentős eredményeket.
A BEM jelentősége Ezt a kötelezően vagy ajánlottan monitorizálható anyagok számának növelése mellett a bejelentési fegyelem növelésével lehetne még hatékonyabbá tenni.
Köszönöm a figyelmet!