CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2003. (XII. 02.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA
CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2003. (XII.02.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI IRARŰZÉSI ADÓRÓL (egységes szerkezetbe foglalva) Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében a 6/1998. (IX.1.) KT. számú rendeletével 1999. január hó 1. napjától helyi adóként iparűzési adót vezetett be, melyet a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglal és a következő rendeletet (továbbiakban:r.) alkotja: A RENDELET HATÁLYA 1. A rendelet hatálya kiterjed Csabacsűd nagyközség közigazgatási területének egészére. ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA 2. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység.) (2) Az adó alanya a vállalkozó. (Ht.35. ) (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (Ht.36. ) (4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ot székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó.
- 2 - a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. (Ht. 37. (2) bek. b.) c.) Bármely az a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (Htv.37. (2) c.) ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 3. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. (Ht.38. (1) (2) bek.) AZ ADÓ ALAPJA 4. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó érbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell a Ht. Mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (Ht. 39. (1) (2) bek.)
- 3 - ADÓMENTESSÉG 5. (1) 1 Mentestül az adófizetési kötelezettség alól a kezdő vállalkozó, aki/amely 2003. március 31-ig bejelentette erre irányuló jogosultságát. A mentesség 2004. december 31-ig tart. (2) 2 Mentesül az adófizetési kötelezettségi alól az az adóalany, akinek az a vállalkozási szintű adóalapja az 500.000.-Ft-ot nem haladja meg. AZ ADÓ MÉRTÉKE 6. 3 (1) Az adó mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén 2%. (2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a) a 2. (5) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 1.000.-Ft. b) a 2. (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 2.000.-Ft. AZ ADÓ BEVALLÁSA 7. 4 AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE 8. 4 1 Hatályon kívül helyezte a 40./2009.(XII.31.)KT. számú rendelet 1. -a 2 Módosította a 23/2007.(XII.14.)KT. számú rendelet 1. -a 3 Módosította a 23/2007.(XII.14.)KT. számú rendelet 2. -a 4 Hatályon kívül helyezte a 40/2009.(XII.31.)KT. számú rendelet 2. -a - 4 -
E rendelet alkalmazásában: ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 9. 1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed. (Ht. 52. 1.pont ) 2. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában ) a cégbejegyzésben, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor az központi ügyvezetés helye, magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. (Ht. 52. 41.) 3. Telephely: a.) adóalany olyan állandó létesítménye függetlenül a használat jogcímétől ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant. b.) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c.) vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás ( a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik. E szolgáltatás nyújtása esetén a melléklet 1. és 2. pontjában foglaltaktól eltérően a helyi iparűzési adó alapját (Htv. 39. (1) bek. ) az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. (Htv. 52. (31) ) 4. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak- a számviteli törvény szerint- anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyag-készlet beszerzésére fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. (Ht. 52. 37.) Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, és a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. - 5 -
5. Anyag, áru: A számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. (Ht. 52. 38.) 6. Eladott áruk beszerzési értéke: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak- a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. (Ht. 52. 36.) Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként és közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 7. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezés, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is), beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. 8. A beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló első gép, berendezés, építmény átvételének napja. 9. A beruházás üzembe helyezésének napja: a termelő vagy szolgáltató tevékenység megkezdésének napja. 10. Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez. (Ht. 52. 32.) 11. Nettó árbevétel: a.) 1 A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó érbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó érbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésre kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b.)-j.) alpontokban foglalt eltérésekkel. 1 Módosította a 19/2004.(XII.10.)KT. számú rendelet 3. -a - 6 -
b.) 1 Hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeivel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügyletet (fedezett tétel) nyereségének/ veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/ nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. c.) 2 Biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál) az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezet tétel) nyereségének/ veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének / nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. d.) Költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel. e.) 3 Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, növelve a nem befektetési szolgáltatatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/ veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének / nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. f.) Az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a.) alpont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. 1 Módosította a 19/2004.(XII.10.)KT. számú rendelet 3. -a 2 Módosította a 19/2004.(XII.10.)KT. számú rendelet 3. -a 3 Módosította a 19/2004.(XII.10.)KT. számú rendelet 3. -a - 7 -
g.) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a.) alpont szerinti illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.) és e.) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti- nettó árbevétel: amennyiben a fióktelep szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j.) alpont szerinti nettó árbevétel. h.) A b.)-g.) és j.) alpontokban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) könyv vezetési kötelezettségből függően- a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) alpont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele. i.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az érkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra. j.) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és kockázati tőkealapoknál: az a.) alpont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések kockázati tőkebefektetések- eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. (Ht. 52. 22.pont) 12. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelő tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-forintot meghaladja, c.) jogi személy, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. (Ht. 52. 26. pont) 13. Kezdő vállalkozó: Kezdő vállalkozónak minősül, aki korábban Csabacsűd község közigazgatási területén nem folytatott vállalkozási tevékenységet, és tevékenységét nem jogutódként folytatja. - 8 -
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 10. A 2003. évről szóló adóbevallások esetében melyet 2004. május 31-ig kell benyújtani- a többször módosított 6/1998.(IX.1.) KT. sz. rendelet 6. -ában megállapított adómérték az irányadó. 11. (1) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről és felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a vállalkozókat és a település lakosságát tájékoztatni. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a.) A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, b.) 1 Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 2004. január hó 1 napjától kell alkalmazni, kivéve a 9. 3.c.) pontját, mely 2005. január 1-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Csabacsűd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 6/1998.(IX.1.) KT. számú rendelete kivéve: a.) a R.5. (1) bekezdése, mely 2004. december 31-én veszti hatályát, b.) 2 (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározottak szerint intézkedik. Csabacsűd, 2003. november Hován József alpolgármester Kasikné Csík Zsuzsanna jegyző Kihirdetve: Csabacsűd, 2003.december 2. Egységes szerkezetbe foglalva 2009. december 31. Csabacsűd, 2009. december 31. Kasikné Csík Zsuzsanna jegyző 1 Módosította a 18/2005.(XII.2.)KT. számú rendelet 2. -a 2 Hatályon kívül helyezte a 23/2007.(XII.14.)KT. számú rendelet 3..(1)bek.