TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/1999. (VI. 09.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Átírás

1 TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1999. (VI. 09.) rendelete a helyi iparűzési adóról Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az illetékességi területére bevezetett, többször módosított 1 rendeletét az alábbiak szerint állapítja meg: I. fejezet A rendelet célja, hogy a Tiszaug község területén működő vállalkozások, szolgáltatások elősegítsék a lakosság minél színvonalasabb ellátását. Adókötelezettség 1. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó - piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, - 2 építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan, vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. (5) E rendelet alkalmazásában az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterülettel magába foglaló- térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (6) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban) az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A 1 A 15/1999. (XI. 3.), a 17/1999. (XII. 20.), a 20/2002. (XII. 18.), a 22/2005. (X. 26.), a 30/2005. (XII. 14.), a 26/2008. (XII. 17.), a 16/2011. (XI.17.), 18/2013. (X.31.), 12/2014.(XI.27.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben. 2 A szöveget módosította a 20/2002. (XII.18.) számú önkormányzati rendelet 1. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 1

2 külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásban a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyt kell érteni. (7) Telephely: - az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye függetlenül a használat jogcímétől-, ahol részben, vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe, vagy lízingbe adott) ingatlant. - hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton, vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres jelenlétet kíván. - 3 vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik. II. fejezet Az adó alanya 2. (1) Az adó alanya az a vállalkozó, aki az 1. (2) bekezdésében foglalt tevékenységet végzi. (2) A vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a.) 4 A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó; b.) 5 A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a ,- forintot meghaladja; c.) 7 A jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; d.) 8 Egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; e.) 9 f.) 10 (3) Adómentes a (2) bekezdés c-d. 11 pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú 3 Az 1. (7) bekezdés harmadik francia bekezdését beiktatta a 30/2005. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: december 14. napján. 4 A 2. (2) bekezdés a) pontját módosította a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 5 A 2. (2) bekezdés b) pontját módosította a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 6 A 2. (2) bekezdés b) pontjában szereplő Ft helyett Ft szövegrészt módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 7 A 2. (2) bekezdés c) pontját módosította a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 8 A 2. (2) bekezdés d) pontját módosította a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 9 A 2. (2) bekezdés e) pontját törölte a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 10 A 2. (2) bekezdés f) pontját törölte a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 11 A 2. (3) bekezdés első mondatában az e-f) pont hivatkozását c-d) pont hivatkozásra módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 2

3 társaság, az önkéntes biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében- eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (4) 12 E rendelet alkalmazásában a közszolgáltató szervezet: A Magyar Posta Részvény társaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a Diák-hitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást ( a továbbiakban: szolgáltatás ) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. III. fejezet Mentességek, kedvezmények 3. (1) Mentes az adó alól: a.) 13 Mentes az adóalany, akinek az éves nettó árbevétele (egész évi működése esetén) nem éri el az ,- forintot. Ez a mentesség december 31-ig áll fenn. b.) 14 Mentes a kezdő vállalkozó az iparűzési adó megfizetése alól a tevékenység megkezdésétől számított 12 hónapon át. A mentesség a rendelet hatálybalépését követően kezdő vállalkozókra terjed ki. Nem tekinthető kezdő vállalkozásnak az átalakulással, jogutódlással, szervezeti forma változással, egyesüléssel, szétválással, részleges átalakulással létrehozott vállalkozás. Az adómentesség legkésőbb december 31-ig vehető igénybe. 15 c.) 16 Mentes az orvosi, gyógyszerészi tevékenységet folytató vállalkozó december 31-ig. d.) Mentes a piaci és vásározó kiskereskedelmet ideiglenes jelleggel folytató vállalkozó. 17 (2) (3) Indokolt esetben az adózónak fel nem róható okra visszavezethető fizetési nehézség esetén az önkormányzat jegyzője kérelmére fizetéshalasztást, illetve részletfizetési kedvezményt, kivételes méltánylást érdemlő esetben a felszámított késedelmi pótlékból mérséklést engedélyez. Méltánylást érdemlő körülmény: a vállalkozó tartós keresőképtelensége, betegsége, elháríthatatlan akadály. 12 A 2. (4) bekezdés rendelkezését módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 2. (3) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 13 A 3. (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését Ez a mentesség december 31-ig áll fenn. szöveg résszel kiegészítette a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályba lépett: december 14. napján. 14 A 3. (1) bekezdés b) pontját kiegészítette a 20/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: január 1. napján. 15 Beiktatta a 15/1999. (XI. 03.) számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett november 3-án. 16 A 3. (1) bekezdés c) pontjának szövegét módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 3. - a. hatályba lépett január 1. napján. 17 A 3. (2) bekezdése szövegét törölte a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 7. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 3

4 IV. fejezet Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 4. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával, szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelme esetén. V. fejezet Az adó alapja és mértéke 5. (1) 18 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztani. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (4) E rendelet alkalmazásában nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében : a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege ), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, az egyes pontokban szereplő eltérésekkel. b) 21 a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb 18 Az 5. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett: január 1. napján. 19 Az 5. (4) bekezdés a) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (4) bekezdés a) pontja rendelkezéseit módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: január 1. napján. 21 Az 5. (4) bekezdés b) pontja rendelkezéseit módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 4

5 pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet ( fedezett tétel ) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó ár- bevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. c) 22, 23 biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál ), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. d) A költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel. e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. f) Az egyházi jogi személyeknél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel. g) Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a.) pont szerinti, illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a.), b.) c.) e.) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti nettó árbevétel. 22 Az 5. (4) bekezdés c) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (4) bekezdés c) pontja rendelkezéseit módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 24 Az 5. (4) bekezdés e) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (4) bekezdés e) pontja rendelkezéseit módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 5

6 h) A b-g.) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb.) könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozói tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele. i) 26 A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra. (1) 27 E rendelet alkalmazásában a) 28 az eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számviteléről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a b) pont szerint anyagköltségként, a d) pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. b) Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az a) pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a d) pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. c) 31 Anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerint vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. 26 Az 5. (4) bekezdés i) pontja rendelkezéseit módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: december 14. napján. 27 Az 5. (5) bekezdés rendelkezését módosította a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 28 Az 5. (5) bekezdés a) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (5) bekezdés b) pontja rendelkezését módosította a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 30 Az 5. (5) bekezdés a) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (5) bekezdés c) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 5. 6

7 d) 32 Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti írásban kötött- vállalkozói szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany az a) vagy b) pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette. e) 33 Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartalmának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdő-felújítási munkákat akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja. 34 f) g) 35 h) 36 i) 37, (1) 39, 40, 41, 42, 43, 44 Az adó általános mértéke az 5. (1) bekezdés szerinti adóalap 1,5%-a. 32 Az 5. (5) bekezdés d) pontja rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet Az 5. (5) bekezdés e) pontja rendelkezését beiktatta a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 34 Az 5. (5) bekezdés f) pontja rendelkezését törölte a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 35 Az 5. (5) bekezdés g) pontja rendelkezését törölte a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 36 Az 5. (5) bekezdés h) pontja rendelkezését törölte a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 37 Az 5. (5) bekezdés i) pontja rendelkezését beiktatta a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 1. - a. Hatályba lépett: január 1. napján. 38 Az 5. (5) bekezdés i) pontja rendelkezését törölte a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 39 Az 6. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 7

8 (2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.000,- forint. A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód 6/A. 45 (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint tételes adózással is teljesítheti. (3) A tételes adó éves összege, ha az önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adó adóévben hatályos legmagasabb mértéke nem éri el az 1%-ot, akkor 5.000,- forint, egyébként, pedig ,- forint. (4) A tevékenységét évközben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha az adót az önkormányzat évközben vezeti be, továbbá ha a vállalkozó tevékenységét évközben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést, az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét évközben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha az önkormányzat az adót évközben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. VI. fejezet Az adó bevallása, bejelentése, megfizetése 7. (1) A vállalkozó adókötelezettségét önadózással teljesíti. (2) A vállalkozót bejelentési kötelezettség terheli a) ha adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz, vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy bejegyzés iránti kérelem bemutatásával; b) Ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a.) pont alatti igazoláshoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezéséről a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell az adóhatósághoz bejelentkeznie. (3) Az adóévet követő év május 31-ig az önadózással megállapított adójáról bevallást kell adnia. 40 A 6. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 20/2002.(XII.18.) számú önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 41 A 6. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 26/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1-től. 42 Módosította a 16/2011.(XI.17.) számú önkormányzati rendelete. Hatályos november 17. napjától. 43 A 6. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 18/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 44 A 6. (1) bekezdés rendelkezését módosította a 12/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 45 A 6/A. rendelkezéseit beiktatta a 17/1999. (XII.20.). számú önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályba lépett: január 1. napján. 8

9 8. (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál- ideértve az idényjellegű tevékenységet is- a megelőző év adójának megfelelő összeg. b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évben számított összege. c) A tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépést követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. 9. (1) Az adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig kell megfizetni. (2) A vállalkozónak - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével- a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig ki kell egészítenie. (3) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (4) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. (5) Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100,- forintra kerekítve fizetheti meg, illetve igényelheti. (6) A vállalkozó az évi adóelőlegét az előleg összegéről kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg. VII. fejezet A rendelet hatályára vonatkozó záró rendelkezések 10. (1) 46 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 47 mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet július 1-én lép hatályba. Tiszaug, június Hegedűs Jánosné s.k. polgármester Dönczőné Dr. Talmácsi Edit s.k. jegyző 46 A 10. (1) bekezdésből a valamint az államigazgatási eljárás szabályairól szóló évi IV. törvény rendelkezéseit szövegrészt a 22/2005. (X.26.) önkormányzati rendelet 1. -a törölte. Hatályba lépett: október 26. napján. 47 A törvényszám módosulását a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 5. -a vezette át. Hatályba lépett: december 14-én. 9

10 Kelt: A Képviselő-testület június 8-i ülésén. Kihirdetve: június 9-én. 1. számú melléklet a 10/1999. (VI. 09.) számú önkormányzati rendelethez A rendelet 5. (1) bekezdés szerinti adóalap megosztása: Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja ( a továbbiakban: adóalap ) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban: települések) tartozó foglalkoztatottak ideértve a magánszemély vállalkozó (2. (2) bek. a)-d) pont) esetében önmagát is után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekinthető, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül ,- forintot kell figyelembe venni. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Eszközérték arányos megosztás módszere A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben költségként elszámolható értékcsökkenési leírás, bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a tulajdonában lévő és a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - a tárgyévet megelőző (de 5 évnél nem korábbi) utolsó évben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét; - saját tulajdonú termőföld esetében aranykoronánként 500,- forintot; - saját tulajdonú telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. 48 A melléklet 1. pontja rendelkezését a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 6. -a módosította. Hatályba lépett: december 14. napján. 10

11 A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg- járműveknél ahol azt jellemzően tárolják. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1.pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részére az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következő: a) Az adóalapot két részre személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részére kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: VA a A h = VA a + VA b Ahol a VA a = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege VA b = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege A h = a VA a és VA b együttes összegén belül a VA a hányada Az adóalapnak az A h százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított részadóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatatás ( a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztó részére történő nyújtása esetén a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően a helyi iparűzési adó alapját az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli 49 A melléklet 2.2. pontját beiktatta a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 6. -a. hatályba lépett december 14. napján. 11

12 törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével hat tizedes-jegy pontossággal kell elvégezni. 6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak az adóhatóságok által ellenőrizhető módon írásban rögzíteni kell. 50 A melléklet 5. pontját módosította a 30/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályba lépett: december 14. napján. 12