A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 21. évf. 2011/5. május Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja
Tisztelt Olvasó! A Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció 2020 címû átfogó munkaanyag, amelyet a lapunk zártakor induló országjáró konzultációsorozaton kívánnak ismertetni és megvitatni a tárca vezetôi. A vidékfejlesztési stratégia céljai között szerepel a vidéki munkahelyek megôrzése és gyarapítása. A jelenlegi 440 ezres összes foglalkoztatottsági létszámot 2020-ra 700 ezerre szeretnék bôvíteni. Kiemelt feladat a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása. A program célkitûzése az élelmezési és az élelmiszer-biztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése, és minden korábbinál erôsebb szemponttá emelkedik a környezetóvó gazdálkodás segítése. Az anyag figyelmes olvasása után egyértelmûen kiderülhet még a kevéssé elmélyült szakértôk számára is, hogy a minisztérium az eddigi általános szemlélettel gyökeresen szakító koncepcióval állt elô. A nemzetközi versenyképességrôl, sôt magáról a termelésrôl, a korábban egyik fô szempontnak számító exportról is alig esik szó a tervezetben, a szerzôk ki is mondják: a polgári agrárjövôre vonatkozó elképzelésekben a helyi piacok, kisközösségek játsszák a fô szerepet. Nagy kérdés, hogy egy ilyen jövôkép a gyakorlatban is mûködôképes lehet-e. Az kétségtelen, hogy az európai szabályozás maga is jelentôs változás elôtt áll, amelyben az imént idézettekhez nagyon hasonló célrendszer formálódik ott is kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, az élelmiszer-biztonság és a belsô termelés védelme, illetve a vidék népességmegtartó erejének megôrzése. Csakhogy ott ezek mellett legalább ilyen hangsúlyt kap a világ élelmiszer-drágulási folyamataihoz való piaci alkalmazkodás is ez pedig lényegében teljesen hiányzik a magyar koncepcióból. A szaktárca vezetôi hangsúlyozták, az elképzelések a meghirdetett konzultációk során még kaphatnak új hangsúlyokat. Ez nyilván fontos, de az alapvetéseknél is lényegesebb, hogy a hosszú távú tervekhez milyen napi szabályozás kapcsolódik majd. Ez méri majd meg igazán, hogy a nagy ívû elképzelések mennyit is érnek a mindennapokban és hogy miként is illeszkedik a jelenleg legnagyobb ágazati támogatási forrást jelentô európai uniós rendszerbe. Bôven van hát mit egyeztetni. Tamás Gábor Kamara 4 Megújul az agrárkamara 6 Összefogással, támogatással könnyebb Agrárstratégia 8 Indul a földbérlet rulett Finanszírozás 12 200 milliárddal folytatódik az ÚMVP 14 (Agrár)hitel (pénz)világ (gazda)stádium, 2011 15 Integrátorok szerepe a termelésfinanszírozásban Agrárinformatika 24 Az agrárinformatika jelentôsége 26 Elektronikus kérelembeadás és monitoring adatszolgáltatás 31 Precíziós növénytermesztés a hazai gyakorlatban Együttmûködô partnereink: www.agrarbazis.hu Tartalom Baromfi 38 Nemzetközi Baromfitenyésztési Szimpózium Kaposváron Agrárenergetika 44 Jövôjét keresi a magyarországi biomassza-termelés 46 A hazai melléktermékhasznosítás 48 Cukorcirok = energia a szántóföldrôl 52 Energetikai növénytermesztés 54 A hígtrágya hasznosítása 56 Nemes nyár energiaültetvények Kaleidoszkóp tartalom 6 8 48 56 3
4 Kamara Megújul az agrárkamara F Átalakulás elôtt áll a hazai agrártársadalom szervezeti irányítása, vagyis megújul a kamara. Igazi önkormányzatiság a cél, több állami feladatot is átvennének, növekedhet a kistermelôk, a családi gazdaságok súlya. A törvénytervezet társadalmi vitája május 12-én Gyôrött zárult a Gyôr-Sopron Megyei Agrárkamara által rendezett fórumon. Az eseményen részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is. azekas Sándor vidékfejlesztési miniszter még április végén az agrártársadalom szervezeti irányításának tervezett átalakításáról elmondta, hogy alanyi jogon lehetne mindenki kamarai tag, aki az ban él, termel, kereskedik, feldolgoz. Ha ôk egy szervezetben vannak, a kamara meg tudja jeleníteni az ágazat teljes spektrumát. Ezenkívül azokat az on belüli vitákat például a sertéshús- vagy borimportról, amelyek eddig egymás mellett elbeszélve zajlottak, a jövôben egy szervezeten belül le lehet rendezni. A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a magyar mezôgazdaság valamennyi szereplôje, az alapanyag-termelôk, a feldolgozók és a kereskedôk képesek legyenek összefogni. A tárcavezetô szerint az agrárkamara az a szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a közös célok elérése érdekében. Lényeges, hogy ne szûk érdekcsoportok érdekérvényesítô képességének fórumává, hanem a magyar vidék teljes összefogásának intézményévé váljon az újjászervezett köztestület. A cél az, hogy a kamarai keretek segítsék az összefogását, például az etikai normák betartását. A köztestületnek alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több százezer tagra lehet majd számítani. A gyôri fórumon Ángyán József hangsúlyozta, hogy az agrárkamarai törvény tervezetének megalkotása egy folyamat része, amely kapcsolódik az ország újjászervezéséhez, aminek része az átalakítása is. Ez utóbbihoz az intézményrendszer átalakítására is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb átalakítandó intézménye a Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét jól jelzi az agrárkamara nevének megváltoztatása is, amely a törvénytervezet szerint a jövôben Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara néven fog tovább mûködni. A névváltozás jelzi az európai normákhoz való igazodást is ezen a területen. Az agrárkamara szervezete alulról szervezôdô lesz, ennek jegyében települési mezôgazdasági bizottságok alakulnak. Létrejönnek az önálló megyei kamarák és a megyei kamarák elnökségébôl választják majd meg az új köztestület elnökségét úgy, ahogyan ez Nyugat-Európában szokásos. Az agrárkamara új mûködési rendszere gazdasági önkormányzatiságot is jelent egyben. Emellett érdekegyeztetô fórum is lesz, amely köztestületként várhatóan a kormány és a törvényhozás legfontosabb partnere is lesz ezen a területen. A szervezeti rendszert úgy kívánják felépíteni, hogy a kamara szolgáltató jellegû intézménnyé váljon. A törvény erejénél fogva mindenki, aki agrárgazdasággal foglalkozik, alanyi jogon tag lesz az új szervezetben. Egy tag egy szavazat elven mûködik majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat pedig csak azoknak kell fizetniük, akik bruttó 100 millió forintot meghaladó árbevételt értek el. Így 100 300 millió forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét kell fizetni, míg 300 millió forint és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek. Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel rendelkezô vállalkozások pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek. Az agrárkamara mûködésére szánt forrás a tagdíjakból, az állami feladatok átvállalása után kapott állami támogatásból, továbbá a szolgáltatási díjak árbevételébôl adódik össze. A kamarai tagdíj akár 3 4 milliárd forint is lehet. A fórumon Hadházy Árpád, a Tolna Megyei Agárkamara alelnöke a tervezet erôsségeként említette a mezôgazdasági bizottságok létrehozását, gyengéjének pedig a tagdíj-elképzeléseket tartotta. Nagy László, a Gyôr Sopron Megyei Agrárkamara elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy azok, akiknek nem lesz tagdíj-kötelezettségük, nem kötôdnek majd a kamarához. A minimális tagdíj éppen ezért legyen 5 ezer forint. Stoller Csaba családi gazdálkodó egyebek között arról beszélt, hogy nem kellene erôltetni a külterjes gazdálkodást, mert az inkább csak a gazdagok hobbija, és nem produkál tömeges árut. Helytelenítette, hogy jövôre megjelennek az állatjóléti felelôsök is. Fazekas Imre, a jánossomorjai Szemes Mûvek Kft. cégvezetôje a külföldiek földszerzésével foglalkozott. Mint megfogalmazta, a kamara lehet az egyetlen olyan szervezet, amely hatósági jogkörrel felruházva eredményesen felléphet ez ellen. Tamási Béláné Fejér megyébôl szorgalmazta a jelenlegi kamara feloszlatását, s kifejezte aggodalmát, hogy azokban a falvakban, ahol sem a Magosznak, sem MOSZ-nak nincsenek tagjai, nem tudnak majd delegálni agrárkamarai tagot. Mint elmondta, sok településen nem is hallottak róla, hogy elkészült az új kamarai törvény, pláne, hogy vitáznak róla. Elhiszem a kormány tisztességes szándékát, de úgy tûnik, olyanokra hagyták a dolgot, akik a saját pecsenyéjüket sütögetik jegyezte meg Tamási Béláné a fórumon. Páva Zoltán, a Magyar Tojás Kft. ügyvezetôje javasolta, hogy a tagdíjat a hozzáadott érték alapján határozzák meg, és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy esetleg országos cégek nem
Kamara 5 jutnak képviselethez a megyei elnökségekben. Páva Zoltán javasolta még, hogy a hazai és EU-s forrásokra benyújtott kérelmekhez tagsági igazolás kiállítására legyen lehetôsége a kamarának. Máhr András, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetségének (MOSZ) fôtitkár-helyettese jelezte, hogy a tagdíj mértéke irreális, hiszen a Kereskedelmi és Iparkamaránál az Audi kevesebbet fizet, mint a tervezet szerint egy 150 hektáros mezôgazdasági vállalkozó fog 2012-ben. Máhr szerint végig kellene gondolni a választási rendszert is, mert ha a nagyok nem tudnak beleszólni a döntésbe, a kamara mûködése formálissá válik vagy feszültségek keletkeznek. Minden szereplô arányos képviseletére van szükség. Imre János, a Vas Megyei Agrárkamara titkára szintén kitért a tagdíjkérdésre. Álláspontja szerint a 600 ezer és a 100 millió közötti árbevételeknél is érdemes lenne differenciálni. Kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a piaci szereplôk minôsítésére képesek lesznek-e kamarák, honnan szerzik ehhez az információt. Javasolta, hogy a termékpálya-bizottságok feladatait, jogosítványait, kapcsolódási pontjait, szerepét részletesen szabályozzák a törvényben. Politzer József, a Pápa Hús Kft. ügyvezetô igazgatója arról számolt be, hogy jövôre árbevételük alapján több tagdíjat kellene fizetniük, mint a tavalyi eredményük volt. Óvott attól, hogy az új kamara leragadjon a kis- és középvállalkozásoknál. Németh Béla, Halászi (Gyôr-Sopron megye) védelmet kért az ôstermelôknek a törvényben. Tragikusnak ítélte meg, hogy utcájukban, ahol nem is olyan régen még 27 anyakocát tartottak, ma egy van, az övé. Tizenhét éve harcolok az áruházláncokkal mondta Besenyei Ferenc, a Pannon Tej Zrt. igazgatótanácsának elnöke, hozzátéve, hogy szerinte a magyar mezôgazdaságot az irányítja, akinek ráhatása van arra, hogy az élelmiszer kiskereskedelem 65 százalékát jelentô áruházláncok polcaira mi kerül. Kérte, hogy a tagdíjat le lehessen vonni az adóból. (Nem az adóalapból!) Ángyán József válaszában ígértet tett rá, hogy megpróbálják EU-s pénzekbôl a legkisebbek tagdíját elôteremteni. Az államtitkár is elismerte, hogy a jelenlegi falugazdász állapot átmeneti és nem túl szerencsés, s hogy ma a tanácsadásban káosz uralkodik. Ô is tarthatatlannak tartja az élelmiszerek 25 százalékos áfáját, a kérdés az, hogy milyen ütemben lehet csökkenteni. A kamara maga is felépíthet saját kiskereskedelmi hálózatot, az állam ebben segíteni fog. A megyei listaállítási csatákat helyben kell megvívni, eldönteni, ki a tisztességes, ki nem. Hatósági jogköröket illetôen a kormány tárgyalni a fog az új szervezettel. Az államtitkár nem titkolta, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos legnagyobb hangzavart az üzletláncok csapják. A kormány méltányos, tisztességes haszonmegosztást akar, és eszközöket dolgoz ki ennek elérésére. Ilyen eszköz például a magyar áru fogalmának meghatározása. A monopol helyzet tovább nem érvényesülhet. Ne egy gyárcsarnok legyen a magyar vidék, ahol néhány tôkebefektetô társaság extraprofitja határozza meg, hogy mi történjék mondta Ángyán József. Az orvoslásra váró problémák közül megemlítette, hogy az állami földek 80 százalékát a 180 legnagyobb tôkés társaság bérli. Heves megyében egy 5 ezer hektáros érdekeltség 20 évre bérbe adva, évi 100 forintért hektáronként. Eközben 200 gazda vár arra, hogy valahol az állatait legeltethesse. A gazdálkodó családoknak és fiataloknak kell adni a földet. A novemberben sorra kerülô kamarai választás a vidék, illetve az számára majdnem olyan fontos, mint volt az önkormányzati a települések életében. A kérdés, sikerül-e egyfajta rendszerváltást, struktúraváltást, értékrendváltást, profilváltást végrehajtani ebben a rendszerben. Ehhez hitre és bátorságra van szükség zárta beszédét Ángyán József. MOSZ és Magosz: hasonló vélemények Horváth Gábor, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetségének (MOSZ) fôtitkára és Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) alelnöke a törvénytervezetrôl: Horváth Gábor a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy végre a termelô a piaci viszonyokat közvetlenül és elôre megismerhesse, ne csak akkor, amikor azzal szembesül, hogy nem veszik át a termékét vagy csak nyomott áron. Szerinte a változások további fontos eleme lehet, hogy a felállítandó új kamara talán leépítve a túlbürokratizált, sok-sok hatóság által fémjelzett agrárrendszert közfeladatokat kapjon. A MOSZ fôtitkára által kritizált egyik változtatás a kötelezô kamarai tagság bevezetése, amely még az ôstermelôkre is vonatkozik. Szerinte, bár azt nem vitatja, hogy széles körben kell megszervezni a kamarát, ez rossz szájízû javaslat, amelynek megítélését a tagdíjak által elszenvedett veszteség is befolyásolja. Úgy gondolja, a kamarai törvénytervezet megduplázná az említett jelenségek ellen dolgozó ágazati szervezeti rendszert. Horváth Gábor szerint ezek a tervezett tagdíjmértékek egyértelmûen azt jelzik, hogy a javaslat alkotói kedvezni akartak a kisebb gazdálkodóknak. Domján Gergely is egyetértett azzal, hogy a kamara egyik fontos feladata a piac átláthatóságának biztosítása lehet. Szerinte egyetértve a MOSZ fôtitkárával a falugazdász hálózatnak be kell kerülnie a kamarához, és a támogatási rendszer gyakorlatilag azonnal, a meglévô szervezeten keresztül mûködtethetô. További lényeges cél, hogy ne kelljen minden évben újra felvázolni a támogatási igényt, minden parcellát berajzolva, külön kezelve. Ehelyett egy megfordított rendszer lenne hasznos: csak a változások kerüljenek átvezetésre. Domján Gergely az alanyi jogú kamarai tagság kapcsán azt mondta, azok a valódi termelôk kerülnek ebbe a körbe, akik az adóhivatallal kapcsolatban vannak, ott áfa-alanyokként vannak nyilvántartva. A kamarai tagsági díj kapcsán a Magosz alelnöke azt mondta, szervezete amellett kardoskodik, hogy azt mindenkinek fizetnie kelljen, mert aminek nincs ára, annak nincs értéke sem.
6 Kamara Összefogással, támogatással könnyebb Segít a kamarai tanácsadó! Évi 500 600 anyajuh, 50 50 hektár szántó és legelô. Ezek a fôbb sarokszámai Tóth Imre gazdaságának a Hajdú-Bihar megyei Bakonszegen. Az eredményes mûködéshez kevés lenne a szaktudás, piaci sikereit a termelôi összefogásnak tulajdonítja, a támogatási rendszer pedig a hoszszabb távú tervezést könnyíti meg. Utóbbiban Duróné Adamcsik Erika kamarai tanácsadó segít eligazodnia. Támogatások nélkül nem maradna a fejlesztésekre, de a tavalyihoz hasonló években még a gazdálkodás fenntartása is nehéz lenne. A támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségeket azonban már lehetetlen észben tartani, nem is beszélve az adategyeztetésekrôl, fellebbezésekrôl, határidôkrôl magyarázta Tóth Imre, miért is nagy segítség a kamarai tanácsadó. Duróné Adamcsik Erika az adminisztratív kötelezettségek teljesítésében segít. A bakonszegi gazdálkodó részese az agrár-környezetgazdálkodási program integrált szántóföldi növénytermesztési, valamint az extenzív gyepgazdálkodási célprogramjának. Szántóinak egy része kedvezôtlen adottságú, egyes gyepterületek pedig Natura 2000 besorolású, így kötelezô számára a gazdálkodási napló naprakész vezetése. Emellett további nyilvántartások (monitoring és nitrát adatszolgáltatás, a web-gn), kötelezô bejelentések is vonatkoznak rá. A tanácsadó a jogszabályok útvesztôiben is segít eligazodni, és mivel jól ismeri terveit, azonnal szól, ha azokhoz illeszkedô pályázati jogcím jelenik meg. Tóth Imre az értékesítésre most nem panaszkodik, köszönhetôen a ma már kilenc megye több mint 400 juhtartóját összefogó berettyóvölgyi termelôi csoportnak, aminek ô az egyik alapítója. Szerinte a termelôi együttmûködés meghozta a várt eredményt, 2009 óta már saját jogon szállítják a bárányt Olaszországba nem csupán a nagy ünnepekre, vevôik megbízhatóan fizetnek. A gyapjú árát is sikerült feltornázniuk, és a tagság adja az ország juhtej-termelésének a negyedét. Az összefogással az input anyagok beszerzésénél is komoly árelônyt értek el. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Tóth Imre minden támogatási kérdésével Duróné Adamcsik Erikához fordul Gazdálkodók figyelem! A május 16-i határidôt követôen június 9-ig még fogadja a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a területalapú támogatást is magában foglaló egységes kérelmet, akkor azonban a megállapított támogatási összeg már munkanaponként egy százalékkal csökken. A határidôig beérkezett kérelmek május 31-ig módosíthatók szankció nélkül. A nem termelô mezôgazdasági beruházás, az ültetvénykorszerûsítés, a lágy- és fás szárú energiaültetvények telepítése, valamint a kertészeti ültetvények korszerûsítése jogcímekben az érintettek egészen június 9-ig módosíthatnak mindennemû kedvezôtlen következmény nélkül a május 16-áig benyújtott kérelmen. A június 9. után beérkezô kérelmeket viszont a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Figyelem! A kizárólag elektronikusan benyújtandó egységes kérelemnek több jogcím esetén papír alapon beküldendô dokumentumai is vannak. A tejtermelôket sújtó különleges hátrányok enyhítésre az Európai Unió az adott évi SAPS keretösszeg 3,5%-át engedélyezi felhasználni hazánknak. Ebbôl a keretbôl a beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezô tejtermelôk kaphatnak támogatást a saját gazdaságukban a 2010/2011. kvótaévben megtermelt és értékesített tej után, de legföljebb a 2011. március 31-én rendelkezésre álló tejkvóta mértékéig. A pontos összeg tehát csak az igénylôk számának és az általuk értékesített tej mennyiségének (tejkilogramm) ismeretében derül ki. A hátrányos helyzetben gazdálkodók tavaly kilogrammonként 9,55 forint különleges támogatásban részesültek. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
8 Agrárstratégia Indul a földbérlet rulett Az év végéig akár 15 20 százalékkal is drágulhatnak a hazai földbérletek, és ebben a folyamatban az állam a néhány hete meghirdetett, mintegy negyedmillió hasznosítatlan hektárnyi területének új éven belüli megbízási szerzôdésekre alapozott, rendszerû használatának is nagy szerepe lehet. A z Agrárium információi szerint már a nyáron a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely szerint megváltozik a termôföld elôhaszonbérletének prioritási listája. A jelenlegi szabályzás elsô számú kedvezményezettje a föld használója. A törvény szövege szerint jelenleg a termôföldre és tanyára az alábbi sorrendben elôhaszonbérleti jog illeti meg 1. a volt haszonbérlôt; 2. a helyben lakó szomszédot; 3. a helyben lakót; 4. jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezetet. Úgy tudjuk, ezen jelentôsen változtatni kíván a kabinet, amelynek során a jelenlegi elôhaszonbérleti rangsorban a jelenleg elsô helyen álló földhasználó elé kerülnek majd a családi gazdálkodók és a helybeli kistermelôk is. Úgy tudjuk, az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslat gyakorlatilag már elkészült, a döntés pedig legkésôbb ôsz elején, de még mindenképpen a jövô évre szóló földbérleti pályázatok megjelentetése elôtt megszülethet. Negyedmillió hektár hasznosítatlanul Idôközben a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (NFA) megbízási szerzôdéseket kezdett kötni a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megmûvelésére legfeljebb egy gazdasági évre. A korábbi földalapkezelô vagyonnyilvántartásának átvétele után kiderült, hogy jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon. A Földalap közleménye szerint a Nemzeti Együttmûködés Kormánya az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ország átláthatatlan birtokviszonyai megszûnjenek, ezért átfogó és valós birtokrendezést hajt végre. A Nemzeti Földalapkezelô Szervezet megkezdte az ingatlanok jogi állapotának rendezését és auditálását, amely várhatóan idén augusztus 31-re fejezôdik be. A vagyonfelmérés elsô szakasza zajlik, de már jól látható, hogy legalább 200 250 ezer hektár állami tulajdonú termôföld hasznosítatlan nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalap elnöke. Az eddigi eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy tavaly és azt megelôzôen több ezer ideiglenes földhasználati engedély, valamint haszonbérleti szerzôdés járt le, így az érintett területeken megszûnt a jogszerû földhasználat. A rendezetlen helyzetben azonban az államnak, illetve az NFA szervezetének addig is gondoskodnia kell a több százezer hektárnyi hasznosítatlan területrôl. A kormány birtokpolitikai irányelveinek megfelelôen az NFA lehetôséget teremt elsôsorban a családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes agrárvállalkozóknak, illetve az Agrár Környezetgazdálkodási Programban (AKG) résztvevôknek, hogy állami földeket mûveljenek megbízási szerzôdés keretében a területek nyilvános pályázati hasznosításáig, de legfeljebb egy évig. Ezzel a lépéssel a kormány gyarapítja a mezôgazdasági munkahelyek számát és megkezdi az állami földek hasznosításának reformját. A hasznosítatlan területek többségére korábban volt hasznosítási szerzôdés, de a megbízási szerzôdések nem helyettesítik a haszonbérletet és nem biztosítanak elôjogot a földhasználónak a késôbbi pályáztatásnál. Perek jönnek? Mindezek után több szakmai fórumon is felmerült, hogy az Alap vajon ehhez a megbízási szerzôdések megkötésével megfelelô jogi eszközt talált-e? Ezt ugyanis sokan vitatják, miként azt is, hogy az eljárás pusztán vészhasznosítási célokat szolgálna. Ha a kérdéses területek többségének haszonbérlete valóban tavaly járt le, akkor a földtörvény rendelkezései szerint a korábbi használót elôhaszonbérleti jog illeti meg, amit egy megbízási szerzôdés nem ír felül. Az Agrárium több megyei agrárkamarai szakértôt is megkérdezett az ügyben és lényegében az idézett állásponttal értetettek egyet. Ráadásul az ügyben már perek is indulnak, és az egyik érintett gazdaság ügyvédje szerint a helyzet egyértelmû, ha a Földalap a kérdéses területekre az éven belüli megbízási szerzôdéseket megköti, akkor bukott perek ezreivel, sok millió forint kártérítési kötelezettséggel kell már az idén szembenéznie. A cég szeptemberben, az új Nemzeti Földalap megalakulását és a vidékfejlesztési tárca alá rendelését követôen írásban jelezte, hogy az év végén lejáró haszonbérleti szerzôdésüket meg szeretnék hosszabbítani, illetve új pályázat esetén a földtörvény vonatkozó passzusai alapján érvényesíteni kívánják elôhaszonbérleti jogukat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy területre töb-
Agrárstratégia 9 ben pályáznak, akkor a korábbi használó birtokban maradhat, ha legkedvezôbb ajánlatot magára nézve is elfogadja. (Ez egyébként a bérleti díjak felverésének egyik közkedvelt módja.) A helyzetet az egyik érintett gazdaság tulajdonosa sajátos ruletthez hasonlította: ha nem jól áll be a golyó (vagyis más jelentkezô viszi el a területet, vagy túl nagy tétet tesznek fel rá) tényleg megy a semmibe a cégvagyon, és családok ezrei veszíthetik el a megélhetésüket. Vizsgálatok indulnak Jelenleg az államtól használatba vett területek zöméért mélyen a piac ár alatti bérleti díjakat kell fizetni. Az aranykoronánként 300 600 forint körüli díjak hektáronként földminôségtôl függôen 15 30 ezer forintos tételeket jelentenek, miközben az országos átlag 40 50 ezer forint között alakul. A jobb területek esetén azonban ennél lényegesen magasabb, akár a jelenleg igényelhetô egyfajta bérleti bázisnak is tekintett nagyjából 50 ezer forintos földalapú támogatást is meghaladhatja a fizetendô összeg. Az állami földek ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos februárban bejelentette, hogy a díjakat felül fogják vizsgálni. A földalap lapunknak megküldött hivatalos tájékoztatása szerint a haszonbérleti szerzôdéseket az NFA átvette az MNV Zrt.- tôl és megkezdte a szerzôdések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat a szerzôdésben foglalt haszonbérleti díjra is kiterjed, és ahol kell, ott az NFA kezdeményezi a haszonbérleti díjak módosítását. Amennyiben a szerzôdés bármely vonatkozásában fennáll a szerzôdésszegés ténye, akkor az NFA természetesen élni fog a szerzôdésfelmondás jogával. Vitatják Levelükre válasz azonban csak februárban (tehát az említett birtokpolitikai tanácsi döntés után) érkezett, amelyben az Alap azt közölte velük, hogy a terület az idén megbízási szerzôdéssel lesz hasznosítva, amelyre egyébként természetesen joguk van pályázni. Idôközben azonban helyben arról kaptak információt, hogy két családi gazdálkodónak már nem hivatalosan odaígérte az Alap egyik illetékese a területet. A korábbi bérlô azonban azokon már megkezdte az idei évi termelés célszerû elôkészítését, egy részében már a vetés is megtörtént. Így viszont egy bírósági eljárásban az elmaradt várható gazdálkodási haszon mellett természetesen az úgynevezett zöldleltárt is perelni fogják. Ezen túl már beadták a területre a földhasználót megilletô területalapú támogatásra is az igénylést, az ügyvéd szerint ezt is megalapozottan perelhetik majd az államtól, ha ügyükben kedvezôtlen döntést hoz az Alap. E leendô keresetek jogosságát Sebestyén Róbert az Agráriumnak is elküldött nyilatkozatában azért vitatja, mert szerinte a haszonbérleti szerzôdésekben szerepel a megszûnés idôpontja. A haszonbérlônek ezen túl a szerzôdés megszûnésekor kötelessége a szerzôdés szerint a haszonbérbeadóval elszámolni. Tehát nem az NFA-nak kell felkeresnie a jogviszony megszûnésekor a haszonbérlôt, hanem a haszonbérlô kötelessége az elszámolás, ami az esetek többségében nem történt meg. Úgy tudjuk, az eljárás komoly szakmai és politikai vitát gerjesztett. Nem véletlenül, hiszen az állami földek bérlete a rendszerváltást követô földbirtokrendezés óta az egyik legkényesebb területe a nemzeti vagyongazdálkodásnak. Az esetek zömében ugyanis a piaci árnál lényegesen kedvezôbb áron juthat területhez a gazdálkodó, így az állami bérlet a gyakorlati birtokpolitikának is bevált módszerévé vált és ez egyáltalán nem jelent feltétlenül helytelen gyakorlatot. Franciaországban például kifejezetten a rendkívül erôs állami földalap a helyi gazdák legfôbb támasza: induló fiatal gazdálkodó például szinte jelképes összegért kaphat állami területet használatba, ami késôbb, megerôsödése után természetesen drágul, de még így is a magánüzletek szintje alatt marad. Ezért több ágazati-érdekképviseleti szakember, illetve politikus lapunknak egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi magyar földalapos eljárás esetében sincs másról szó. A támogatás is tényezô A bérletbôl a korábbi bérlôk egy részét mindazonáltal ki kell szorítani, hogy az új kedvezményezettek, fôként és elsôsorban a családi gazdaságok és kistermelôk helyzetbe kerülhessenek. A most információink szerint immár több ezres igénylés alapján megkötendô éven belül lejáró megbízási szerzôdések igazából e célhoz vezetô úton egyfajta idônyerési célt szolgálnak: az év második felében megindulhat a hivatalos haszonbérleti pályázatok kiírása immár szinte biztosan magasabb áron, de még mindig valószínûleg a piaci értékek alatt. (Lásd keretes írásunkat.) Ám a földbérleti díjakat más tényezôk is erôsen felfelé lökik állítják a gyakorlati üzleti életet jól ismerô szakemberek. Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekben piacvezetô Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a társaság tapasztalatai alapján a 2009 szeptembere és 2010 augusztusa közötti egy évben 25 százalékkal emelkedtek a földbérleti díjak. A cég szakértôi úgy vélik, az idén további néhány százalékkal lehetnek magasabbak a díjak, amit az Európai Uniótól (EU) érkezô közvetlen földalapú támogatás (SAPS) növekedése és a földterületek bérletéért érzékelhetô módon már 2009-ben megkezdett és azóta is folyó verseny gerjeszt. Utóbbit elsôsorban az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok (AKG) földigénye motiválta, de hatott rá az is, hogy a kedvezô uniós támogatásokat kihasználva az agrártermelôk túlgépesítették magukat, a korszerûsített géppark hatékony üzemeltetéséhez pedig növelniük kell területeiket. A díjemelés irányába hatott az is, hogy a kormányváltás elôtt, majd egy ideig a választások után is arra lehetett számítani: az új kabinet úgy változtatja meg az elô-haszonbérleti szabályokat, hogy a helyi gazdák elônyt élvezhetnek a cégekkel szemben. Miután a kormány ezt egy gyors intézkedéssel rövid határidôn belül szerette volna bevezetni, a gazdasági társaságok közül sokan akár irreális árakat is ajánlva újabb 5 10 évre meghoszszabbították szerzôdéseiket, és ez tavaly szintén árfelhajtó tényezôként hatott. T. G.
12 Finanszírozás 200 milliárddal folytatódik az ÚMVP Újraindult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): összesen 200 milliárd forintra lehet pályázni. Mezôgazdasági és kertészeti termelôk, erdôgazdálkodók, gazdasági társaságok mellett települési önkormányzatok és nonprofit szervezetek igényelhetnek támogatást a keretbôl. A z Európai Unió elôírása szerint 2010-ben megtörtént az ÚMVP félidei értékelése. A négy tengelyben 2011- ig közel negyven jogcímen lehetett pályázatot benyújtani. A támogatásokra a program összes keretének, mintegy 1300 milliárd forintnak a 80%-át az elôzô kormány már lekötötte. A pénzek elosztása nem volt egyenletes, a pályázók 5%- a vitte el az eddigi támogatások több mint 60%-át, ami egész Európában példátlan. A program értékelésével együtt járt az eljárásrend átvizsgálása is. Az informatikai rendszer és a források figyelembevételével gyorsabb, kevésbé bürokratikus, ügyfélbarát rendet igyekezett kialakítani a tárca. Kiemelt cél volt, hogy a gazdálkodóknak elegendô felkészülési idejük legyen a támogatási kérelmek benyújtásáig, és hogy a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rövidebb idô alatt el tudja bírálni a pályázatokat. A törekvéseket szem elôtt tartva tervezte meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a pályázatok ütemezését 2011-ben. A pályázati források megoszlása A legtöbb forrást, a teljes összeg 50%-át az ÚMVP I. tengelyében, a mezôgazdasági, élelmiszer-feldolgozási és erdészeti ágazat versenyképességének javítására lehet igényelni. A rendelkezésre álló pénz 26%-a jut a II. tengelyre, a környezet és a vidék fejlesztésére. A fennmaradó összeg a III. és a IV. tengely, a vidéki életminôség javítása és a LEADER Program (közösségi vidékfejlesztés), valamint az ÚMVP hatékony lebonyolítását segítô Technikai Segítségnyújtás között oszlik meg. A felülvizsgálat miatt 2011 elején csak az I. tengely szakképzés és szaktanácsadás jogcímeire lehetett támogatási kérelmet beadni, ezekre májusban és szeptemberben is lehet forrást igényelni. A kedvezôtlen adottságú és a Natura 2000 területeken gazdálkodók március végétôl nyújthatták be pályázatukat. Új jogcímként hirdette meg a VM a tejágazat szerkezetátalakítását kísérô állatjóléti támogatást, melyre áprilisban lehetett pályázni. Szintén újdonság, hogy juh és kecske elektronikus jelöléséhez is lehet hozzájárulást kérni, erre elôreláthatólag nyáron adhatnak be támogatási kérelmet az ôstermelôk, az egyéni vagy társas vállalkozók és a családi gazdaságok. Májusban jelenik meg a tárca rendeletmódosítása a mezôgazdasági területek elsô erdôsítésének támogatásáról. A mûvelésbôl kivonni szándékozott földeken fák telepítésére, kiegészítô beruházásokra (padka, kerítés, villanypásztor létesítése), az ápolás költségeire, az erdôsítés miatt kiesett jövedelem pótlására lehet összesen 23,5 milliárd forintot igényelni. Ugyancsak májusban várható az agrár-erdészeti rendszerek kialakításának támogatásáról szóló jogszabály. Az agrár-erdészeti rendszerek olyan földek, melyeken fákat nevelnek és mezôgazdasági tevékenységet is folytatnak. Az intézkedés célja a környezet, a vidéki táj, a biológiai sokféleség védelme, a mozaikos tájszerkezet kialakítása, a szélés vízerózió elleni védelem. Az összesen 780 millió forintos keret a létesítési költségeket fedezi. Pályázatok 2011 második félévében Kihirdette a minisztérium a mikrovállalkozások támogatásának feltételeirôl szóló rendeletet, és hamarosan megjelenik a turisztikai tevékenységek ösztönzését segítô pályázat is. Elôbbinél összesen 7, utóbbinál 4 milliárd forint áll rendelkezésre az ÚMVP-ben, egy pályázó legfeljebb 35 millió forintot igényelhet. Az 5000 fô alatti lakosságszámú, és legfeljebb 100 fô/km 2 népsûrûségû településeken mûködô vállalkozások kérhetnek támogatást. A kérelmeket a mikrovállalkozások június 15. és július 15. között adhatják be, a turizmusfejlesztési forrásokra július 1. és augusztus 1. között lehet pályázni. Júniusban a nem termelô mezôgazdasági beruházásokhoz (mezôvédô fásítás, sövénytelepítés, természet- és környezetvédelmi célú gyeptelepítés) igényelhetnek forrást az agrárkörnyezetgazdálkodási programban résztvevôk és a Natura 2000 területeken gazdálkodók. A támogatás keretösszege 1 milliárd forint. A nem termelô beruházások feladata a vidéki környezet megôrzése és a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása. Növényi genetikai erôforrások és mikroorganizmusok megôrzésére idén július 1 31. között lehet pályázatot beadni. A programra mintegy 5,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a hozzájárulás a mezôgazdaság biológiai sokféleségének megóvását segíti. A génmegôrzéssel foglalkozó szervezetek a forrást a ritka vagy veszélyeztetett növényfajták felkutatására, gyûjtésére, a begyûjtött növények szaporítására, a mikroorganizmusok genetikai tulajdonságainak megtartására használhatják fel. Nyáron nyílnak meg a LEADER Program pályázatai. Támogatást lehet igényelni a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák végrehajtására, valamint LEADER térségen belüli, térségek közötti és nemzetközi együttmûködés kialakítására. A fiatal gazdák indulását támogató jogcímet szeptemberben hirdeti meg a VM, ennek célja, hogy megkönnyítse a fiataloknak a gazdaságalapítást, a birtokstruktúra átalakítását, ezáltal növelje a vidék népességmegtartó erejét. Összesen 1,5 milliárd forint jut a fiatal gazdálkodók megsegítésére.
Finanszírozás 13 Októberben lehet támogatási kérelmet benyújtani gyümölcsültetvények telepítésére. A kertészeti ültetvények támogatása segít a hazai gyümölcsfa-állomány megújításában, a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó gyümölcsültetvények telepítésében, a meglévô ültetvények korszerûsítésében. Azok a mezôgazdasági termelôk nyújthatnak be pályázatot, akik vegyes gazdálkodást folytatnak, vagy évelô növényeket termesztenek. A 2,5 milliárdos keretbôl ültetvénytelepítésre, technológiai fejlesztésre, öntözôrendszer kialakítására lehet támogatást igényelni. Három erdészeti jogcím nyílik meg októberben és novemberben, összesen 17,9 milliárd forintos kerettel. Az erdô-környezetvédelmi intézkedések a természeti erôforrások fenntartható használatán alapulnak, hozzájárulnak az erdôgazdálkodás negatív hatásainak csökkentéséhez, a természet, a víz és a talaj védelméhez. Erdôszerkezet átalakításához is lehet támogatást kérni, ennek célja az erdôk biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javítása. Forrás igényelhetô továbbá erdészeti potenciál helyreállítására, amely az erdôkárok megelôzésére, a károsodott területek helyreállítására fordítható. Novemberben várható a mezôgazdasági termékek értéknövelése és a kertészet korszerûsítése pályázatok megnyitása. Elôbbi a mezôgazdasági termékek feldolgozásának, forgalmazásának javítását, új termékek, eljárások, technológiák bevezetését segíti az üzemi versenyképesség és az élelmiszer-biztonság javulásának, a környezeti terhelés csökkentésének érdekében. Összesen 19 milliárd forintra lehet pályázni. A kertészet korszerûsítése támogatás a termeléshez és az áru tárolásához szükséges épületek modernizálásához, új technológiák alkalmazásához járul hozzá. Zöldség-gyümölcs termelôi csoportok, szervezetek és azok leányvállalatai igényelhetnek összesen 10 milliárd forintot. Ugyancsak novemberben lesz elérhetô a III. tengely több pályázata. Támogatást lehet kérni falumegújításra és -fejlesztésre, a vidéki örökség megôrzésére és a vidéki gazdaság diverzifikálására. Utóbbi olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozását és megtartását jelenti, amelyek hozzájárulhatnak a vidékrôl való elvándorlás visszaszorításához. A falufejlesztési jogcím a lakókörnyezet, a közösségi terek, a közterületek állapotának javítását, helyi piacok létrehozását szolgálja. A vidéki örökség megôrzése keretében az épített, természeti és kulturális örökség fenntartására, helyreállítására, a helyi hagyományok megóvására lehet támogatást kérni. 2011 utolsó negyedévében versenyképességet javító intézkedések nyílnak meg: pályázni lehet megújuló energiaforrások mezôgazdasági felhasználásának támogatására és mezôgazdasági utak korszerûsítésére. Gazdálkodók, helyi önkormányzatok, zöldség-gyümölcs termelôi csoportok pályázhatnak, a két jogcímre összesen 2,6 milliárd (1 és 1,6 milliárd) forint áll rendelkezésre. Öntözési, meliorációs és vízgazdálkodási fejlesztések Ugyancsak az év végén lehet benyújtani az öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésérôl szóló pályázatokat. A 2010-es ár- és belvízkárok felhívták a figyelmet arra, hogy a közösségi védmûvek erôsítésének és a termôföldek belvíz elleni védelmének támogatását kiemelten kell kezelni. A területi vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek a közösségi mûveken az ár- és belvizek okozta károk helyreállítására, valamint új védmûvek építésére nyújthatnak be pályázatot. A szárazság elleni védekezést szolgálja a környezetkímélô, víz- és energiatakarékos öntözôrendszerek kialakításának támogatása, míg a talaj védelmének, vízmegtartó képességének növelését segíti a talajjavító (meliorációs) beavatkozások ösztönzése. Pályázatot önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezôgazdasági termelôk, nonprofit gazdasági társaságok nyújthatnak be. A jogcím keretösszege 2 milliárd forint. Forrás: VM
14 Finanszírozás (Agrár)hitel (pénz)világ (gazda)stádium, 2011 Azt tapasztaljuk, hogy az felé fennálló hitelállomány szinte minden banknál csökken. Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban, sem a fejlesztésben nem elég rugalmasak a bankok mondta lapunknak Horváth Gábor, a MOSZ fôtitkára, akit a jelenlegi agrárhitelezés anomáliáról kérdeztünk. A mai helyzet értékelése során nem feledkezhetünk meg arról a körülményrôl, hogy tulajdonképpen nem múltak el a gazdasági válság utóhatásai. Korábban a bankok gyakran hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a mezôgazdaság kockázatos ágazat. A krízis lecsengésével viszont bátran kijelenthetjük, hogy az agrárágazat kockázata relatíve csökkent indítja a beszélgetést Horváth Gábor. Hozzátéve, hogy ezt az új helyzetet azonban a bankok intézményesen egyelôre nem tudták kezelni. Nem arról van szó természetesen, hogy az agrártevékenységnek kisebb lenne a kockázata, mint korábban volt, hanem arról, hogy az eddigi fô banki kihelyezési területeken ipar vagy kereskedelem megnôtt a rizikó. Az ban nincsenek nagyobb bebukott hitelek, míg más területeken vannak. Ezeket a bukásokat tolják maguk elôtt a pénzintézetek, mert nem akarják lenyelni a veszteségeket, és inkább finanszírozzák a hiteleseket, ahelyett, hogy az irányába nyitnának. Azt tapasztaljuk, hogy az felé fennálló hitelállomány szinte minden banknál csökken. Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban nem elég rugalmasak a bankok, sem a fejlesztésben. Szakmailag úgy látom, hogy a bankok valószínûleg nem akarják leírni azokat a döglött portfólióikat, amelyeket az elmúlt idôszakban beszereztek, s amelyek hangsúlyozom, nem a mezôgazdaságban vannak. A veszteséget apránként próbálják lenyelni, így nem kell kimutatni problémát. Ennek a gyakorlatnak viszont mi vagyunk a vesztese. Vagyis régi megítélésünk nem változott, új pénzt meg nem kapunk. Annak ellenére nem jutunk kölcsönhöz, hogy a jelenlegi támogatási konstrukciók részben kihasználatlanok. Mi áll ennek az ellentmondásnak a hátterében? A mezôgazdasági termékpiacra bekerült spekulatív tôke hirtelen és nagymértékû ingadozást idézett elô az árakban, amirôl a legkevésbé a termelôk tehetnek. A bankok erre durva kockázatcsökkentô elemek beépítésével reagáltak, és például nemcsak kft.-k vezetôit, de a családtagjaikat is garanciavállalásra kötelezik. Hogyan mûködnek a gyakorlatban a különbözô hitelkonstrukciók? Az MFB forgóeszközhitel évek óta nyitott, most is az. Ennél a konstrukciónál fontos, hogy nincs támogatástartalma, nem ütközik sehol az EUs szabályokkal. Az MFB hitelez, de a kereskedelmi bankok a bonyolítók. Mint látjuk, szerény eredménnyel. Az agrárfejlesztési hitel az EMVAhoz kapcsolódik. Itt is felhasználatlan források vannak. Az ok: egy évre leálltak az EMVA-pályázatok elbírálásával és kiadásával. Tanulmányozni kellene a Termelôi Értékesítô Szervezetek (TÉSZ) hiteleket is, amely program az elôzô kormány idején indult el, s akkor úgy tûnt, hogy a TÉSZek tôkével való megsegítése volt a fô cél. Aztán bekövetkezett több nagy TÉSZ csôdje, ami érthetô módon visszaveti ezt a finanszírozást. Valószínûleg maguk a TÉSZ-ek is óvatosabbak a hitelfölvételnél. A TÉSZ-eknél a garanciabiztosítás a legnehezebb. A TÉSZ ugyanis kereskedelmi szervezet, igazából nincs sajátja, amit garanciaként fel tud ajánlani. Három hitelkeretünk is van tehát, ami nem mûködik megfelelôen. Mindegyiknek sejtjük az okát: részben a bank, részben az állam, részben maga intézményi rendszer a hibás. A vis maior hitelkeret felôl, amit az új kormány indított, két dolgot hallunk: hogy fogyóban van; illetve, hogy az igénylôk nem jutnak hozzá. Ennél konstrukciónál szembesülni kell valami olyan dologgal, amirôl mindenki hallgat. Azzal, hogy a vis maior hitel de minimis hitel. A gazdálkodók egy része azért nem kap hitelt, mert nem tud mérleggel, számlákkal szolgálni, a másik része, a nagyok pedig a de minimis miatt nem kapnak. Létezik még az ígéret szintjén két csomag, amit talán túl korán jelentettek be. Az elsô az állattenyésztés takarmány problémájának a megoldására született forgóeszközhitel. Jó ez a konstrukció, de más a célzottsága, mint eredetileg volt. Most már a gabonabetakarítás idején lehet inkább haszna, a gazdák többet tudnak majd készletezni. Egy baj van vele, nincs meg a részletes szabályozás. De ha ez is, de minimis lesz, akkor elmondhatjuk, újabb sok hûhó, semmi eredmény. Pedig igen nagy szükség lenne rá, hogy betakarításkor az állattenyésztôk fizetôképesek legyenek. Péter-Pálra egy csomó szerzôdést meg kellene kötni. Ellenkezô esetben az árkülönbözetet megszerezheti a spekuláns, akitôl majd megveszi a szerencsétlen állattenyésztô. A másik hitelféle egy kicsit bonyolultabb. A Széchenyi-kártyára gondol? Igen, s rendkívül jó megoldásnak tartom. Korábban már mi is szorgalmaztuk, s még az elôzô kormány idején próbáltunk is szerzôdést kötni a VOSZszal meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A Széchenyi-kártyát azonban az hoz kellene igazí-
Finanszírozás 15 tani, mert ha nem teszik, akkor ennek is az lesz sorsa, hogy meghirdetik nekünk, majd megkérdezik, hogy miért nem vesszük igénybe, és keressük a felelôst. Mi okozza a problémát? Két dolog. Az egyik remélem megoldható lesz a garancia kérdése. Ezeknek a hiteleknek egy része ugyanis az érdekképviseletekhez való tartozás alapján állami viszontgaranciával mûködik. Esetünkben az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA) be kellene bekerülnie a rendszerbe. A szisztémában a Hitelgarancia Részvénytársaság vesz részt állami viszontgaranciával. Vagyis a Széchenyi-kártya nem a mezôgazdaságnak készült! Az AVGHA-t tehát mindenképpen be kell applikálni a rendszerbe. Ez pedig kormányzati akarat kérdése. De van egy másik baj is. Mi annak idején tanulmányoztuk a kártyát, s mint nagyon fontos jellemzôt vettük számításba, hogy szabadon felhasználható hitelt kínál. Igen ám, csakhogy ennek fejében ez a rendszer szigorú elszámoltatást vár a cégtôl. Be kell vinni az elôzô éves elszámolásokat, az adóbevallást. A mezôgazdaság szereplôinek egy jelentôs része pedig ennek nem tud megfelelni. Olyan az elszámoltatási rendszerünk, hogy ha a családi gazdaság ôstermelôi adózást vállal, akkor nem készít mérleget. Mutasd be pénzforgalmadat. Ha igazolod, hogy 26 milliód volt a gabonából, csak akkor adnak öt milliót hitelbe. Javasoljuk ezért, hogy legyen gazdakártya, és ehhez illesszük hozzá az agrárspecialistásokat. Mindenestre drukkolunk, hogy legyen annyi ereje az agrárirányításnak, hogy az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban évek óta mûködô rendszert mi is tudjuk alkalmazni. Ehhez persze nekünk is olyan intézményrendszer kell, amelyik bonyolítja, s amelyik otthon mozog az ban. Az új agrárprogram mintha egy agrárbank irányában gondolkodna Igen, jó lenne ezt az intézményt már egy agrárbank gondolatvilága mögé rendezni. A legjobb az volna persze, ha a meglévô bankok is rájönnének, hogy az nem is annyira kockázatos. Úgy tûnik, az OTP-nél már tudnak valamit. Mire gondol? Az OTP az EU-ban elfogadott egységes terület alapú és az állatszámhoz kapcsolódó, három évre szóló támogatás erejéig hitelez. A konstrukció nagyon egyszerû. Eddig a bank csupán egy éves támogatást finanszírozott elôre. A nevezett intézettel már tárgyaltunk és megkeresett a témában egy másik bank is bennünket. Ezt a mostani pénzhiányos idôszakot talán át lehetne hidalni ezzel a konstrukcióval. Sajnos ez a hitelforrás csökkenô, hiszen jövôre már csak két évre elôre lesz hitel Örömmel konstatáljuk, hogy újra indult a szövetkezeti tagi kölcsön, aminek viszont nem örülnek a bankok. A tagi kölcsön kondícióit a kormánnyal sikerült kialkudnunk az adótárgyalások során. Korábban a kormány megkötötte, hogy mennyi plusz kamatot adhat a szövetkezet a tagjának a jegybanki alapkamathoz képest. Most a tagi kölcsönre a jegybanki alapkamat fölötti öt százalékpont is megállapítható, és ami a lényeg, hogy ennek erejéig kedvezményes az adózása. Valkó Béla Integrátorok szerepe a termelésfinanszírozásban Ma már senki sem vitatja, hogy a mezôgazdasági termelés rendkívül tôkeigényes tevékenység. Részben az inputanyagok, az üzemanyagok árainak drasztikus emelkedése, részben a forgóeszközök, a földbérletek és a földárak növekedése következtében ma már 1 ha terület éves mûvelési költsége ipari növények termesztése esetén is 150 200 ezer Ft körzött van átlagosan. E gy 500 ha-os gazdaságban ehhez közel 100 millió Ft forgótôke szükséges, amelyet a felhalmozott tartalékokból és az elôzô év nyereségébôl különösen aszályos évet követôen szinte lehetetlen elôteremteni. A termelési folyamat alulfinanszírozottsága viszont súlyos következményekkel jár. Pénz hiányában elmarad az optimális mûtrágyaadagok kijuttatása, olcsóbb és kevésbé hatékony növényvédô-szereket kénytelenek alkalmazni a termelôk és a talajmûvelési eljárásoknál is a költségkímélés a szempont. Egyszóval finanszírozás hiányában a technológiai fegyelem fellazul, és évjárattól függôen jelentôs mértékû termés- és minôségcsökkenés áll elô. A mezôgazdaság finanszírozása nem tartozik a Magyarországon mûködô bankok kedvenc szektorai közé. Nyilvánvalóan felmérték azt, hogy a mezôgazdasági termelés kockázatai lényegesen nagyobbak más ágazatokénál, hiszen a kontinentális éghajlati öv sajátos idôjárási anomáliái, a piacok hektikussága, a termeléstechnológia bonyolultsága meglehetôsen kiszámíthatatlanná teszi a termelés végkimenetelét. Következésképpen az elmúlt kéthárom évtizedben a bankok egy része idônként látványosan kivonult a mezôgazdaság finanszírozásából. Némi iróniával mondhatnánk, hogy szerencsére a gazdasági és pénzügyi válság okozta zavarok felnyitották a bankszektor ve-
16 Finanszírozás zetôinek a szemét, akik észrevették, hogy szerényebb nyereséggel is létezik bankélet. Nos, a mezôgazdaság finanszírozása direkt módon akkor sem igazán megy, ha a bankok kevesebb nyereséggel is beérik ma már, sokkal szívesebben tárgyalnak pénzügyekben a mezôgazdasági termelést felkaroló, a gazdák nyelvén jobban beszélô integrátorokkal. Az integrátorok szerepe valóban felértékelôdött az utóbbi évtizedekben, mert gyakorlatias megközelítésben tudnak tárgyalni a termelôkkel, ráadásul a tárgyalásaiknak csak egy részét teszi ki a pénzügyek taglalása, jobbára a technológiai és piaci kérdések közé rejtik az anyagiakat. A nagyobb integrátorok nem egyszerûen egy integrátorként aposztrofálják magukat, hanem egy olyan partnerként, amely valóságos híd szerepét tölti be a tudomány és a gyakorlat között. A partnerekkel való kapcsolattartásukat következetes üzletpolitika határozza meg, amelyben elveik szerint a vevô van a középpontban. Tájékoztatásuk és kiszolgálásuk érdekében rendszeresen szerveznek gépbemutatókat, vevôtalálkozókat, és pénzügyi tanácsadást is szívesen iktatnak be a tisztán látás érdekében. Pénz áll a háttérben Az integrátorok partnereikkel együtt akkor tudnak jó eredményeket, jó termésátlagokat elérni, ha nem a mindennapi filléres problémákkal kell küszködniük, hanem arra tudnak koncentrálni, ami az értéket, a tényleges termést, majd a pénzt hozza. Ez pedig a sikeres termelés. Éppen ezért ma már a jól mûködô integrátor cégek kiváló banki kapcsolataik révén biztosítják partnereiknek, hogy likviditási problémák ne akadályozzák a termelés elindításához nélkülözhetetlen inputanyagok beszerzését. A termelésfinanszírozási konstrukcióik keretében a termelôkkel, a pénzintézetekkel és a kereskedô-feldolgozó szervezetekkel kialakított kölcsönösen elônyös együttmûködés révén megteremtik a repce, a kalászos gabona, a kukorica, a napraforgó és további szántóföldi növények biztonságos termelésének feltételeit. A szélsôségek kezelése, a károk enyhítése különbözô technikákkal valamelyest kezelhetô, gondoljunk csak a szárazság elleni öntözésre, vagy a jég és viharkárok elleni biztosításokra. Az integrátor arra is gondol legtöbbször, amire a termelô a munkák sûrûjében talán nem, vagy nem meri vállalni az ezzel járó költségeket A rendelkezésre álló pénz tehát nagy hányadban határozza meg a termelés sikerét. Az integrátorral kötött termeltetési szerzôdés során a finanszírozási összeg fedezeteként szolgál általában a termés mennyisége. Ezt minden integrátor, termeltetési és finanszírozási szerzôdések formájában rögzíti, ahogyan más szerzôdéses paramétereket is. Kétszer ad, aki rögtön ad Akár az ôsziek vetése elôtti pénzszegény idôszak, akár a tavaszi munkáknál jelentkezô magas költségek idôszakát vizsgáljuk, a termelôk nagyobbik hányadának szüksége van anyagi segítségre. Ilyenkor egy jól bejáratott integrátori partnerség aranyat ér, hiszen néhány szóból már értik egymást a felek. A személyes kapcsolatoknak itt is óriási szerepe van, hiszen az integrátori munka bizalmi kérdés. Van olyan integrátor, amelyik pozíciójánál fogva olyan kombinált lehetôséget kínál, amelyik ötvözi a termelésfinanszírozást és a közraktári szolgáltatást. A termelô így mentesülhet az alacsony áron történô kényszerértékesítéstôl, hiszen közraktározhatja a terményt a közraktár jeggyel pénzhez jut és csak a kedvezô piaci ár esetében kell értékesítenie azt. Persze, a közraktározásnak és a várakozásnak is ára van, de egy sikeres értékesítés árkondíciói sok mindent elbírnak. Kockázatot itt is viselni kell, de jelentôs veszteség nem állhat elô. Aki a termelô számára optimális idôben nyújt anyagi segítséget mindenképpen népszerû lesz, legalábbis addig, amíg a terméselszámolás idôszaka el nem érkezik. Általában a termés képezi a fizetôeszközt, és itt voltak az elmúlt idôszakban a nagy meglepetések is A termény ára körül van a vita Amíg a finanszírozási folyamat zajlik és a tenyészidôszak tart, addig béke honol a felek között. Amikor a piac belép fôszereplôként, és irreális, szélsôséges árakkal borzolja a kedélyeket, akkor romlik meg gyakorta a viszony a felek között. El kell ugyanis számolni a finanszírozási összegekkel, és ez a termény árából történik. Nem mindegy azonban, hogy például a búza ára 25 000 vagy 50 000 Ft/t. Az integrátor, gyakran kereskedô is, tehát olcsón akar venni, a termelô pedig drágán vagy legalábbis jó áron akar eladni. Mindenki emlékszik a néhány évvel ezelôtti napraforgó árrobbanásra, vagy a múlt évi búzáéra, amikor harmadolódtak vagy éppen duplázódtak az árak. A finanszírozás kétségtelenül a termelôk megmentésére kitalált pénzügyi konstrukció, amelyet ha lehet, igénybe is vesznek. De ez nem jogosít fel arra sem integrátort, sem bankot, hogy a helyzettel visszaélve, a termelô munkáját sárba taposva, csak a saját nyereségük érdekében cselekedjenek. A partnerség kétoldalú, mindenkinek meg kell élni, mert ha valamelyik tönkremegy, a másikra is elôbb-utóbb az a sors vár. Végezetül azt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bankok és az integrátorok is nyereség reményében vállalják fel a finanszírozást. Más kérdés, hogy ki milyen étvággyal teszi ezt, mert a termelôi szférában általában a túlzottan a magas kamatok megjelenése váltja ki az ellenszenvet. Amíg egy átlagos évjáratban a termelôi szférában feszes szolgálat mellett szerény, addig a banki szférában nyilván más ágazatokban történt pénzkihelyezéseikkel együtt csinos nyereség képzôdik. Ezt a híradásokból lehet tudni, és minden bizonnyal igazak. Magyarország agrár ország, amely kellô finanszírozással, minden évben leteszi az asztalra a gabonát, a takarmányt, a húst, a tejet, ha megfelelô érzékkel finanszírozzák. Nem vitás, hogy a pénzügyi támogatást végzô pénzintézetek és a termelési folyamat biztonságát számukra szavatolni igyekvô integrátorok nélkül a vertikum akadozik, a termelés szabályozhatatlanná válik. Ezt senki sem akarhatja, mert a világ és az ország élelmiszer-ellátása nem ezt követeli meg. Jó minôségû, egészséges élelmiszer elôállítására rendezkedtünk be, és megfelelô finanszírozással a termelés zavartalanná tehetô, valamint a pénzintézetek, integrátorok tisztes nyeresége is szavatolható GyZ
Pr 17 Folyamatosan fejleszti gyártmányait az OPTIGÉP Kft. Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeikre terjed ki. AJÁNLATUNK NAS típusú napraforgó-betakarító adapter család Immár 15 éve van piacon. Ismert a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. Hatsoros gépeink területteljesítménye 20 ha/nap. Széles választék: Fix változat: 2-16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; Csukható változat: 6-8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; Szárzúzós változat: 6-8 soros, 76,2 cm-es sortávú kivitelben. Adaptereink fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak. Univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100-150 kg-ot is elérheti. A szárzúzós változat biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változat a fenti elônyökön túl gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM névvel talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adaptert ajánlunk 6-8 soros 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek és hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó a zúzási magasság hidraulikával állítható alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken és megtakarítható a külön erô- és munkaigény; a külön menetben történô szárzúzás munkaideje, költsége. OptiCorn típusú kukorica-betakarító adapter Ezeket az adaptereket fix 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú, valamint 6 és 8 soros csukható, szárzúzós kivitelben gyártjuk és forgalmazzuk. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés mûanyag burkolatos változatban rendelhetôk. OPTI-RAK 150/M szemestermény-felszedô és rakodógép Optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül is mozgatható, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállító jármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kw. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Ajánlatunk kiterjed a szántóföldi zöldségtermesztés gépeire is. Bakháthúzó gépeink 2 és 4 soros kivitelben készülnek. Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez bakhátkészítésre és töltögetésre alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak pl. dinnye, paprika, hagyma számára. Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 9001 minôségügyi rendszerben biztosítja az általa gyártott gépek korszerû színvonalát.
18 Finanszírozás Mezôgazdasági gépfinanszírozás a Merkantil Banknál A Merkantil Bank Zrt., mint a hazai gépjármû-finanszírozási piac meghatározó szereplôje, több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a lízingfinanszírozások terén. Az elmúlt évek gazdasági eseményei és a megváltozott piaci környezet következtében a Merkantil Bank átalakította a Termelôeszköz-lízing üzletágát, amelynek kiemelt stratégiai célja, hogy rövid idôn belül meghatározó piaci szereplôvé váljon a mezôgazdasági gépek és berendezések finanszírozásában is. Ez utóbbiról kérdeztük Kádár Barnabást, aki a Merkantil Bank Mezôgazdasági és Vendor üzletág vezetôje. A Merkantil Bank az agrárgép-finanszírozásban még új piaci szereplônek számít, de szolgáltatásainak színvonalán ez egyáltalán nem látszik, mivel a hazai piac legtapasztaltabb mezôgazdasági gépfinanszírozással foglalkozó szakemberei dolgoznak itt, akik több mint 10 éves szakmai múlttal, valamint széles körû szakmai és piaci ismeretekkel rendelkeznek. Nem titkolt célunk, hogy ügyfeleinknek a piacon nyújtott legmagasabb szolgáltatási színvonallal szeretnénk kiszámítható és megbízható partnerei lenni. Az autófinanszírozásban már megszokott gyors és rugalmas szolgáltatásokat tervezzük átültetni a mezôgazdasági gépfinanszírozásra. Számunkra az ügyfeleink elégedettsége az egyik legfontosabb szempont, elkötelezettek vagyunk abban, hogy maradéktalanul betartsuk a nekik tett ígéretünket, a számukra kiadott ajánlatunk paramétereit, a szerzôdéskötésre vagy folyósításra vállalt határidôket. Agrárgép-finanszírozás alatt mi nemcsak a földmûveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások beruházási igényeinek kezelését értjük, hanem a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóiparét is. Ennek megfelelôen ügyfeleink lehetnek ôstermelôk, egyéni vállalkozók, agrárvállalkozások vagy akár élelmiszer-feldolgozással foglalkozó több 100 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok is. Elmondható még rólunk, hogy a hazai piac összes jelentôs új és használt mezôgazdasági gépkereskedôjénél elérhetôvé váltak szolgáltatásaink, így gépfinanszírozási igény esetén az ügyfelek már az eszköz kiválasztásakor kérhetik a gépkereskedônél a Merkantil Bank kedvezô finanszírozását, de akár közvetlenül is megkereshetnek minket. p