Bethlen Gábor haláláig 11. 1

égett. Így a XVIII. századra vonatkozó leghitelesebb forrás ma Abafy Lajos idézett műve. A 19-20. századi páholynévsorokat a M agyar Országos Levéltárban található eredeti okiratok alapján közlöm a továbbiakban. Kolozsvár és környéke néhány helynevének történetietimológiai vizsgálata a Hunyadiak korától Bethlen Gábor haláláig 11. 1 Híd "Szamoshíd a Híd utcában" 1580: Az my a z M a gya r ira st illeti Az hydon M iert hogy a z za z nemzet vel (1) hogy va la my p(ra e) roga tiua t kewa nna ma ga na k Az ma gia r Nemzet kin megh ha borodot Az Za z Nemzet Nem Aka rwa (n) va la my dissensiora Jeowendeore is okot a dny Az unio el/ern) vegeztek eo keg(el)mek hogy za zul is vgya (n) Azon igekel fa ra gya k meg, a z va ra s kolchjege(n) Azonkeppe(n) egieb koezonseges M omentu(m)oko(n) ha egyk Nemzetnek nielwe otth va gio(n) Az ma ssyke is legien otth (M egjegyzés: a vel "fél" írásmódból arra következtethetünk, hogy szász ember lehetett a bejegyzés írója.) (Kv. TanJk. V/3. 228a). Híd utca 1453: hyd wcza (Kv. M SSNrU. 1379). 1519: in pla tea pontis (Kv. TörvJk.' lill. ll). 1559: D omus hospita lis in hyd wcza ha bita p(er) D ominicu(m) Segeswa ry (Kv. TanJk. VII). 1571:...in porta H yd vcza voca ta D om(in)i Judex et sena tores Simony Zeretteo pro... lignis suis a d p(ra e) pa ra ndum reclusiorum sa ra mpo a lys circa porta (m) hid vcza a lys vero In hydelue a bla tis posita ra tione debent f 2 d. 21 (Kv. Szám. 1/12. 413, 439). 1577: Az hyd vcza zorossa ba va lo meg Rekedet folia m felol vegeztek eo kegmek, hog teob dolga y keozöt Byro vra m zorga lma zta ssa rea a z korchiolia st hogy tiztechya meg va gy ferta lyt vettet eo kegme Rea, va gy penig egyeb vton meg china lta tha ttya (Kv. TanJk. V/3. 140b-151b). 1627: H id U tza ba n (Kv. EM. Hitb. W ass Lt. 18). Az utca a Szent M ihály templomtól a Hídelve felé megy, ezen elnevezését Kolozsvár magyar polgárai ma is ismerik, használják a W esselényi M iklós utca és a Dózsa György utca elnevezések mellett.

Hídelve 1565: An d r ea s K o a ch in H yd elu e (Kv. Szám. 1/9. 132). 1566: ca p ita n ej h yd elu ien sis (Kv. Szám. l/ix. 285). 1571: in p o r ta H yd vcza vo ca ta D o m (in )i J u d ex et sen a to r es Sim o n ji Zer etteo p r o lig n is su is a d p (r a e) p a r a n d u m r eclu sio r u m sa r a m p o a lys cir ca p o r ta (m ) h id vcza a lys ver o In h jid elu e a b la tis p o sita r a tio n e d eb en t f 2 d. 21 (KvL. Szám. 1/12. 413, 439). 1573: d o m u [ m ] su u [ m ] p a ter n u [ m ] In H yd elw e p la tea M a g n a (Kv. TörvJk. Ill/3. 49-302). 1586: H id elve Zo r o sso n is (Kv. TanJk. l/l. 36). 1587: Az N ia r b a n vezett u a la 13 M a la cz, m ellieket a z H id elw ey zo lg a k ettek a z K er ek er d eo b en m eg h (Kv. Szám. XXVI). E szavunk utótagja régi -elve "túl" szavunk vö. E r d eu elu (Anonymus 24-27), azaz Erdély ősi magyar nevével (TESz. 1: 757 elv, mely ősi örökség az ugor korból, vö. Havaselvi). Hója 1582: en g ed m eg h... ez eg th eó zeo leo t en N eked H o w a ia b o l (1 ) Aka r ketth eo t Ag g ia k er ette, eo Ig ir t H o ia b o l M a st Aka r ketteó t er ette (Kv. TörvJk. 4/1. 21). 1584: H o ia b a n (szö) (Kv. Vegyes l/2. Inv.). 1628: H o ya b a n (szö) Az felseo Lá b b a n u a lo fel h o ld iu to t kis An n a n a k (M. N. Múz. Br. Radák cs. Ll. Kv. Wicwj Kis Anna öröksége). Hóstát 1. külváros, előváros; 2. a Szentpéteri tem plom környéki gazdaságok (ez utóbbi városrész az 1960-as évektől a rom án diktátornak a város term é- szetes környezetével szem beni kím életlen városrendezési őrületének áldozata, ezzel gyakorlatilag m egszűnt K olozsvár önálló zöldségterm esztése, hasonló sors jutott - az 1970-es években - a főleg románok lakta, a juh-, tejgazdálkodásban fontos Monostor városrésznek). 1578: Az a lso h o r a Az keo zep ka p w felet g o n d w isseles n elkw l zw kelked jik es n in ch y /ey h o zza la tn y [ 1 ] Azer t m eg is a llo t m o sta n, Az h o sta tb elyekn ek es va r o sb eliekn ekis n a g y fo g ya tko za sso kr a ker jik eó keg m et B yr o vr a m a t ta n a ch ya va l h o g y er r eis vysselyen ek g o n d o t h o g y Az o r a h o z la to em b er leg ie(n ) /ey g o n g ia t w yseljie (Kv. TanJk. V/3. 162a-l77b). A neves besztercei ném et tájnyelvkutató, a szász tájszótár főszerkesztője, Fritz H oztrager felhívja egyik m agyar nyelvű, Szabó T. A ttilához intézett - az én em lékezetem szerint az 1950-es évek végén érkezett (keltezetlen) - levelében a figyelmet arra, hogy: "a m a g ya r h ó stá t n em a n ém et H o ch sta d t szá r m a zéka, m er t e kü lvá r o so k n em fekü szn ek > > fen t«= h o ch, ti. feljeb b, m in t a vá r o s. Az á tvétel a szá szb ó l tö r tén t, és itt a» h o ch «u -va l h a n g zik: h u ch, h u i stb. Teh á t a m a g ya r b a n va ló szín ű leg» h ú stá ló «lett vo ln a b elő le. A szá sz h ő fsta t (o lv. m a g y. h ó fsta t) a r ég i szá sz fa lu b eo sztá sá t n evezi m eg ; a n n yi m in t h o fstelle, teh á t a z a r ész, a m ely m in d en fa lu sin a k kio sztó d o tt." Szabó T. Attila hozzáfűzi e levélhez:,.,f o n to s vo ln a m eg á lla p íta n i, h o g y m iko r ta lá lju k elő szö r ezt a h elyn evet a m a g ya r b a n ". (Vö. NÉMElli SÁNDOR,A kolozsvári hóstátiak: Erdély Népei II. 23-5, 56-7; K. KovÁcs LÁSZLÓ,Hóstáti képek: Kolozsvári Szemle. 1 [1942]: 29-40; BALASSAIVÁN, Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében. Dolgozatok a M agyar K irályi Ferenc József Tudom ányegyetem M agyar N yelvtudom ányi Intézetéből. 5. sz. K olozsvár, 1942.; K. K ová cs LÁ SZLÓ, A kolozsvári hóstátiak tem etkezéséről. Erdélyi Tudom ányos Intézet, K olozsvár, 1944).

Király utca 1453: kera l w cza vö. uo. személynévként la disla us kera /. Lakik: a H yd w cza extra m uros a lia s pontis extra M uros (KvKt. MSSNrU. 1379/1975 és TörtT. 1882: 526, 730 és 744). 1564: M edia. K yrchga jj. E xtra m uros. P ia tea Regis... Zentegji ha z vcza ji a ndra s kova ch. in pla tea K ew zep (Kv. Szám. 1/10. 4/64). 1570: E gy Ideobe M ykor za bo J a nos K yra ly ucha ba La kyk volt (Kv. TörvJlc Ill/2. 7-200). 1572: M egen volt K yra lw ca ba (1) a z zenwcha rol ha ytotta k E lek ez C a spa rt... a z M onostor ka pw fele (Kv. TörvJk:. Ill/3. 138, 140). 1587: Az K yra lji w cza ji Sw teo ha zrol w a lo K eolchyegh (Kv. Szám. 3/XXXIV Ispotályszámad. 4-6 1.). 1587: Az va ros ha za na l K ira lji vchia feleol (Kv. Szám. 3/XXX. 15. 1.). 1597:...a z kis utza kra K ira l útza ra és Zent egy ha z utza ra m eennyü(n)k, és a rra ja rtúnk (Kv. TörvJk:. VI/1. 121). vö. Piac 1597. 1598: E gykor Syw a lkoda st ha llott K yra lw cha ba hwl Za bo ja nos La tyk volt (Kv. TörvJk. Ill/2). 1622: F elseo kira lj vcza (Kv. It. Fasc. 1. 118). M int a fenti 1453-ból való m agyar szem élynévi adatunk bizonyítja, a kolozsvári királyi szolgálatban álló katonák K erál szem élynevéből keletkezhetett ezen utcanevünk. M ás eredeztetés, így az erdélyi szász (N acht)könig "gyepm ester" is lehetséges, de azért sem valószínű, m ert a város ezen része összeírásaink szerint már a középkorban erősen magyar (1. SZABÓ T. ÁDÁM, Kolozsvár népei és nyelvei: Új Erdélyi Múzeum 1. évf. 1-2. sz. Bp., 1990. 32-41, folytatása: Magyar Múzeum 1. évf. 1-4. sz. Bp., 1991. 73-80. + magyar, ill. ném et nyelvű térkép). A középkori kolozsvári szászból m indez ideig K önigstra6e (így, ném etül!) nem került elő, pedig pl. K irchga ss "Szentegyház utca" és Seffga ssen "Szappan utca" m ég az 15O O-as évek közepéről is van K olozsvárott. Elgondolkoztató azonban, hogy SZABÓT. ATI1LA így ír: "Kelemen Lajos" - Kolozsvár történetének legjobb ismerője - "szerint»va la ha Szent-K irá ly utca volt«a K irá ly utca neve; ezt a XVIII szá za d elejéről a da tok is iga zoljá lc ' (1. EHAd. Kolozsvár). V ö. Pesten: K ir á ly u tc a - szintén régi m agyar név (az 1949-89 közötti M ajakovszkij utca ősi neve). I Kirchengasse "Szentegyház utca" 1564: M edia. K yrchga jj m uros. P la tes Regis. Zentegy ha z vcza y a ndra s kova ch (Kv. Szám. 1/X.4). 1564: K yrich ga z (Kv. Szám. l/xii. 13). 1565: M edia. K jirchga jj (Kv. Szám. l/ix. 64)... in Zent egyha z vcza prope porta m N oua [f] (Kv. Szám. IIIX. 163, 177). 1.Szentegyház utca, vö. Fazakas utca. I Pontosabban: az utcát csak 1860-tól nevezik K irá ly utcá -na k az Angol K irá ly kocsmáról, korábban K önigga sse volt a neve a Nagymező utcáig, onnan kifelé a Lövölde térig pedig Lehrchenfeld utca ; M a ja kovszkij utcá -na k 1951-1990 között hívták. L. Budapest Lexikon. [A szerk.]

K isszam os 1620: a z Sa mos a z eleobbj folia mja bol, ma s fele a ka rna za ka dnj, melj a z keozeonseges Jona k na gj ka ra ra es a rta lma ra lenne (K v. TanJk. IliI. 297). K istem plom,.,a Főtéren, a Szent M ihály tem plom m ellett, valószínűleg H unyadi M átyás király szobra helyén állott, Szent Jakab kápolnának is hívták" 1581: Az Kysz Templom (K v. Szám. 3/IV. 15, 18, 19). A nagy tem plom a Szent M ihály nevét viselő, m a is álló katolikus tem plom és a kis tem plom ném et és m agyar nyelvű, ill. szász és m agyar istentiszteletei a reform áció korában arányosan m egoszlottak a nagy és a kis tem plom között. M iután a Szent M ihály tem plom ot a katolikusok visszakapták, ak istem plom ot lebontották. Szabók tornya "Bethlen bástya" 1571: a z za bok tornjia tol el kezdwen a z Zenwca kysa jito feleol esmet a z chonka fa loka t koefa la l ra kya k fely es eleb vigek va la mji ez Eztendeobe veghez vihetnek benne (K v. TanJk. V /3. 74a). A tornyot, azaz a bástyát a szabók céhe védte. Széna utca "későbbi Szén, m ajd Jókai, a nem rég kivégzett diktátor nem zetiszocialista korszaka óta pedig N apoca utca - régi ném et irom ányokban H eugasse" 1453: Zena wcza (K v M ssu. 1379/1975). 1556: Joa nni Keresthegji In zena vcha C om (mjora nfti} (K v. Szám. l/iv. 208-9, 210). K ésőbbi neve: Szén utca. Szentegyház utca "korábbi Fazokas utca (1453) neve" 1562: Zentegyha z utsza (K v. RDL 1/X. 64). 1565: Kjirchga jj (K v. Szám. l/ix. 64)... in Zent egyha z vcza prope porta m Noua ff} (K v. Szám. l/ix. 163, 177). 1568:...in pla tea zentegjiha z in promonthorio a zzupa ta k (K v. TörvJk. 158-241). 1570 Sofya Neha i c.heogh Ja nosne... cherelth volt egy ha za t Sentegha z vcha ba (K v. TanJk. V /3. 9a--60a). 1590: Zentegyha a z vtcza (K v. RDL. 1. 2. 491). vö. 1568:..Az mikor a z plébá nossá g vá cá lt, a kkor is a z jövedelmet nem engették, hogy csa k szá sz a dministrá lva, ha nem ma gya r is szinte birta ma lmá t, szőleit mint a szá sz; csa k el csodá lkozá nk ra jta, hogy most is a zt kezdették monda ni, hogy a szentegyhá z "Szent M ihá ly templom" is, a z plébá nossá g is tiétek... (K erm agv. 1885: 25-30). A z utca nevét arról kapta, hogy a Szent M ihály tem plom felé m egy. L. m ég Fazakas utca és a Szentegyház utca régi kolozsvári m egfelelőjét a Kirchenga sse elnevezést. Szentpéter "falu az Á rpád-kori alapozású Szentpéteri tem plom körül, a K ülső-m agyar utca végében." M a K olozsvárral összeolvadt - őshonos hóstáti lakosságának birtokait az 1960170-es évek folyam án sajátították ki e korszakra jellem ző em bertelenséggel, oly hihetetlenül alacsony áron, hogy többen a nyom or elől öngyilkosságba m enekültek (egy évtized m úlva hasonló sorsra jutott K olozsm onostor városrészének rom án lakossága). 1558: P leba no D e Zenthpeter Ra cio longe M a gya rwcza y fertha l (K v. Szám. l/iii. 1-7).

Torda utca 1453:...2eben wcza intra M uros... Thorda wcza... M a gya r wcza... kezep wcza...m a gya rwcza extra M uros... pera m bula nim us a Nicola o Zom pol Incipiens pertotum C ircum endo M onostor wcza hyd wcza M a gya r wcza kezep wcza et kera l wcza intra C a strum usque dom um E gy [E gidy J Za bo (TörtT. 1882: 526-41, 730-44). 1550: In pla tea Thorda (KvTJk 36). 1551: dom u(um ) in thorda wcza constructum (Kv. TörvJk. 36). 1556: J oa nni Za bo chwchy in thorda wczya com ora nti J oa nni Keresthegji In zena vcha C om (m )ora n(ti)... a c porta m M onostor Solwi M ich (a e) li goched p(ro) ligna quod dedit a d sra nysone(m ) M onostor wcha... d 80 (KvSzám. liiv. 208-9, 210). 1570: Kewer M a rthon ezt va llya hogy... E w thorda vcha feled I a z Sa thorok vegehez Iwtot volna... a z M onostor vcha ka pwra M egen M egh kerdy az ka pwn vneokthul ha La tta k hogy ky M enth Zeoch D em eter (Kv. TörvJk. II/2. 7-200). A Torda városa felé menő út, de nem a mai Tordai út vonala, hanem a várfalakon belüli, későbbi Egyetem utca. Tót utca 1570: eo k Byro vra m E m lekezyk a zokfeleol kyk ha z helyt kernek az Thot vcha vegen, E o k Nem Aka rna k a dny senkinek, M ert Inca b ka rt teznek az felek hogi Nem M int ha znot, ha kinek ha z hely [kell] Ta la l penzen puzta ha za tis (Kv. TanJk. VI 9a-60a). Nem tótok lakta utca, hanem a Tót nemzetség lakta pontosan meg nem határozható utca. 1453-ban Kolozsvár magyar polgárai között a következő Tót nevűeket írták összae: Bla sius Thoth és E lia s Thoth (Longa Platea Intra M uros ascendendo, azaz a Bel-M agyar utcában), Thoth E m reh (Platea Regis, azaz a Király utcában), Thothga lne, ill. Thoth G a lne és Thoth gergh valamint G regorius Thoth (Extra muros ascendendo. Luporum, azaz a Külső-Farkas utcában), G regorius Thoth (M edia platea. Extra M uros, azaz a Külső-Közép utcában), ra disla us Thoth (Zena wcza Extra M uros, a későbbi Jókai, ma Napoca utcában), Thoth M a rthon, ill. Thoth M a rton (Intra M uros reuertendo. Platea Regis, azaz a várfalakon belüli Király utcában), Thoth M a rton (Extra muros ascendendo. Luporum, azaz a Külső-Farkas utcában), Thoth M a the (Hyd wcza extra muros avagy pontis extra muros, azaz a várfalakon kívüli Híd utcában), M a theus Thoth (Zeben wcza Intra M uros, azaz várfalon belül Torda és Nagyszeben irányába menő út), Thoth M eha lne, ill. Thoth m eha lne (Luporum. Intra muros reuertendo, azaz a várfalakon belüli Farkas utca), Thoth M idos, ill Thoth M ydos (Intra M uros reuertendo. Platea Regis, azaz a Belső-Farkas utcában), Thoth pa l, ill. Thoth P a l (M edia platea Extra M uros, azaz a Külső-Közép utcában) (KvM SSNr.U 1379/1975 és TörtT. 1882: 526, 527, 532, 533, 534, 535, 536, 538, 539, 730, 735, 736, 737, 738, 739, 740, 742, 743). A legvalószínűsíthetőbben ezen utca a várfalakon kívül, a Külső-Farkas és a Belső-Közép utca között lehetett. Vajda patak,,? a Cigánypatak régi neve" 1518: fluvius Za m os a ut Na dos fluiuos W a yda pa tha k et Za m os pa thok voca tos (Kv. TörvJk 7). mivel Kolozsvárt több Cigánypatak is van, pontos meghatározása nehézségekbe ütközik, de leginkább a Pata utca elejére torkolló patak megnevezése valószínűsíthető.

Zsidó szólő 1573: ne(m ) a tta i Rest sem a z keom a ly sem a z zydoy zeleobel (Kv. TörvJk. DI/3.49-302). Kolozsvárnak a németek mellett komoly zsidó polgársága is volt, mely a két világháború között elérte a város lakosságának 10 %-át. Földrajzi nevekbó1 keletkezett családnevek az Őrségben 11. 1 1. Helységnevet tartalmazó családnevek b) -i képzős név 1. Ara di. ö:l, 0,013%. 11:1. Arad város Erdélyben, a történelmi M agyarország egyik megyéjének is ez volt a neve (HAmú 5). 2. Ba rki. ö:2, 0,026%. 7:2. 1945-ben 7:4. CzF. "Barkó (2) falu Zemplén megyében." (1:439) Lehetséges, hogy innen ered. 3. Berki. ö:5, 0,865%. 15:5. 1945 után meghonosodott név. Földrajzi köznév (berek) is lehet az alapja. Elképzelhető a ma Körmend részeként ismert Alsó- illetve Felső-berkifalu is, mint a név motívuma. CsÁNKI említi e települések előzményét: Berky (2: 787). 4. Buda i. ö: 1, 0,013%. 15:1. 1945 utáni név. VIsz. Budapest előtagjából. Ámbár kisebb, jelentéktelen településeknek is volt hasonló neve pl. Pest és Zala megyében (vö. CsÁNKI 2: 39, HAmú). 5. Büki. ö:lo, 0,13%. 1:10. Az 1554. évi nemesi összeírásban Sálban Byky Ba lá zs (BAÁN KÁLM ÁN,Ősi magyar személyneveink. Bp., 1944.). lno-ban Büky 17:2, 1754-ben Bükj 15:1, 17:1, 1841-ben Büki 1:1, 15:1 és Kapornakon:l, 1909- ben 1:1, 1945-ben 1:3. 6. C zendrei. ö:17, 0,22%. 5:7, 6:10. 1841-ben 6:1, 1945-ben 6:20,7:2. Véleményem szerint Szendrő tövet kell feltételeznünk. A múlt században még volt Borsod megyében szendrői járás, székhelye: Szendrő (CsÁNKI 1: 179, HAmú 281). 7. C sá kvá ri. ö:l, 0,013%. ll: 1. 1945 utántói. VIsz. C sá kvá r Fejér megyei nagyközségről (Ntár. 124). A múlt században csákvári járás is (HAmú). A településnév CsÁNKI-nál is megtalálható (2: 322). 8. C sá nyi. ö:l, 0,013%. 11:1. Csak 1945 után. a) C sá ny Heves megyei önálló község (Ntár. 124) nevéből, b) Za la csá ny Zala megyei község (Ntár. 157) nevéből, amely régebben csak a C sá ny nevet viselte (CsÁNKI 3: 40, HAmú 251).9. C sepregi. ö:l, 0,013%. 6:1. 1690-ben C sepreg János jobbágy, azóta nincs, csak legújabban. A régebben Sopron (HAmú 174), ma Vas megyei (Ntár. 125) községről. CsÁNKI is ismerteti (3: 590). 10. D ebreceni. ö:l, 0,013%. 9:1. 1945-ben jelenik meg. 12:1. Debrecen megyei jogú városról (Ntár. 126). 11. D evecseri. ö:7, 0,092%. 15:7. Újabban megjelent