ELŐTERJESZTÉS. Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 36/2010. (IV. 8.) önkormányzati testületi határozattal fogadta el a korábbi, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiát, mely mostanra aktualitását vesztette. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Ezzel összhangban a járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Belügyminisztériumi felhívásra, Püspökladány Város Önkormányzata az ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító számú, Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban- Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című programhoz való csatlakozásról 2014. december 18-án Együttműködési Megállapodást írt alá a Belügyminisztériummal. A projekt célja szakértői támogatás nyújtása magyarországi járásszékhely kis-, és középvárosok önkormányzatai és a budapesti kerületi önkormányzatok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (továbbiakban ITS) elkészítéséhez. Az ITS-eket elkészítő tervező cégeket a Belügyminisztérium, mint a projekt lebonyolítója nyílt közbeszerzési eljárás keretében választotta ki. A hét statisztikai régió mindegyikére külön közbeszerzési eljárás került meghirdetésre. Településünkön a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft., mint konzorciumvezető és a MEGAKOM Kft., mint konzorciumi tag által alkotott felelős a Stratégiai dokumentum kidolgozásáért. A projektnek köszönhetően önkormányzati pénzügyi ráfordítás nélkül készülhetett el Püspökaldány aktualizált ITS-e. Az ITS egy középtávú, a területi alapú és szemléletű tervezést figyelembe véve készülő hét évre szóló dokumentum, amelynek legfontosabb célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Püspökladány 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. Az integrált településfejlesztési stratégia a megvalósítani tervezett fontosabb fejlesztési elképzeléseket foglalja keretbe, mely széleskörű projektgyűjtésre és partnerségre támaszkodik. A tervezés kereteit alapvetően a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) szabja meg, amely rendelet szabályozza az ITS-en túl a településfejlesztési koncepciók készítésének főbb szempontjait is. A hivatkozott kormányrendelet mellett a készítők a tervezés során figyelembe vették a pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben foglaltak, valamint az Európai Uniós és a hazai szakpolitikákat, tervezési kereteket és dokumentumokat, illetve a releváns megyei stratégiákat, koncepciókat és terveket is. A tervezés során a Megalapozó Vizsgálat, valamint Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája elnevezésű két részdokumentum készült el, mely dokumentumok jelen előterjesztés mellékleteit képezik.

A Rendelet 30. -a szerinti véleményezési eljárás lefolytatása megtörtént. A Rendelet 31. (2) bekezdése alapján a polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. Az egyeztetés során beérkezett véleményekről szóló összefoglaló táblázat szintén az előterjesztés mellékletét képezi. A fentieken túl, szakmai követelményrendszer szempontjából a Belügyminisztérium is megvizsgálta a vélemények alapján átdolgozott dokumentumot és 2015. szeptember 4-én érkezett véleményében szakmailag megfelelőnek minősítette. A Megállapodásban foglaltak alapján, a Belügyminisztérium jóváhagyását követő 30 napon belül határozathozatal céljából a jóváhagyott dokumentumot a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, és ezt követően a napirendre vételről, valamint a határozathozatal eredményéről tájékoztatást kell adni. A Rendelet 31. (3) és (4) bekezdései alapján az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Fentiek alapján kérem a Képviselő-testületet a határozati javaslatban foglaltak elfogadására. Mellékletek: Megalapozó Vizsgálat, Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, Véleményezési eljárás során beérkezett vélemények összefoglalása. Határozat javaslat: Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 31. alapján elfogadja a 2015-2023 közötti időszakra vonatkozó Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy az elfogadott stratégiát a polgármester megküldje az egyeztetésében részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint gondoskodjon a stratégia önkormányzati honlapján történő közzétételéről. Határidő: azonnal Felelős: Dombi Imréné polgármester Püspökladány, 2015. szeptember 16. Dombi Imréné polgármester

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve Dokumentáció kiküldésének dátuma Észrevétel érkezett-e (I/N) Észrevételek beérkezésének dátuma Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya 2015.05.27 I 2015.06.04 Beérkezett vélemény leírása A véleményező szakmai véleményében közli, hogy a tervezet nem érint a 2009. évi XXXVII (Evt.) törvény hatálya alá tartozó szakági kérdéseket. Felhívja azonban a figyelmet, hogy az erdőterületek, fásítások több funkciót látnak el egyidőben, melyek a településfejlesztési stratégia és településfejlesztési koncepció bizonyos részeiben szerepet kaphatnak. Az ITS készítése során kéri figyelembe venni a valós területhasználatot. Tájékoztat, hogy hogy az erdőterületet érintő konkrét beruházásokat előzetesen az erdészeti hatóságnál engedélyeztetni kell. Nemzeti Közlekedési Hatóság Felügyeleti Főosztály - Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály 2015.05.27 I 2015.06.05 A stratégiához hozzájárul. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya 2015.05.27 I 2015.06.12 Egyetért, kifogást nem emel. Törlésre javasolja a 106. oldalon szereplő beépítésre nem szánt Honvédelmi Minisztérium különleges "honvédelmi terület" szövegrészt, mert a településen nem Hatósági Hivatal 2015.05.27 I 2015.06.12 tartanak nyilván honvédelmi területet. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Polgármestere 2015.05.27 I 2015.06.12 Egyetért, kifogást nem emel. Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2015.05.27 I 2015.06.15 Elfogadásra javasolják. Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Tervezői válasz Elfogadjuk. Az erdőterületek, fásítások településfejlesztési funkciói a stratégia releváns részeiben bemutatásra került. Elfogadjuk. Elfogadjuk. Elfogadjuk. A javasolt módosítás megtörtént. Elfogadjuk. Elfogadjuk. 7. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda 2015.05.27 I 2015.06.15 Kifogást emel a megalapozó tanulmány kapcsán, valamint a tervezői jogosultságot igazoló szám fel nem tüntetése miatt. A konzorcium egységes álláspontját képviselve a kifogást elutasítjuk: Az Önkormányzat köszönettel fogadta az NMHH véleményét, benne az ITS-t Megalapozó vizsgálat kiegészítésére irányuló észrevételeket, azonban azok figyelembevételére most nincs mód, a véleményben hivatkozott jogszabályi előírás alkalmazása nem megoldható az ITS jelen kidolgozási eljárásában. A véleményben szereplő észrevételek figyelembevétele, alkalmazása akkor lesz jogszabály szerint releváns és időszerű, amikor valamely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti településrendezési eszköz elkészítésére a jövőben sor kerül. Indoklás: A Belügyminisztérium által irányított ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosítószámú Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében az Önkormányzat most kizárólag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt tartalomnak megfelelő Megalapozó vizsgálatot és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) készíttet. Vagyis a Megalapozó vizsgálat tartalma most az ITS megalapozását szolgálja, településrendezési eszközét nem tekintettel arra, hogy most településrendezési eszköz nem kerül kidolgozásra. A hírközlést érintő feladat településrendezési szintű előkészítése az ITS-ben nem aktuális. A véleményezésre megküldött dokumentumokban az elektronikus hírközlést érintő munkarészek ennek figyelembevételével készültek el a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. (3) bekezdésében foglaltak alapján, amely bekezdés így szól: "Az elektronikus hírközlési fejezetek tartalmi részletessége függ a feladat jellegétől, a tervezett területfelhasználástól és szolgáltatási funkcióktól." Elfogadjuk. 8. Báránd Községi Önkormányzat 2015.05.27 I 2015.06.15 Nem kívánnak észrevételt tenni. Elfogadásra javasolja a következő észrevételek átvezetését követően: Az ITS végleges elfogadásakor a 61. oldalon lévő 6. számú táblázatot összhangba kéri hozni a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés által elfogadott megyei ITP-ben szereplő táblázattal. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a megyei forráskeret nem tartalmazza a TOP-ban 7. prioritásként szereplő CLLD-t. Javasolják, hogy az egyes projektjavaslatok kialakítása során a Hajdú-Bihar Megyei ITP-ben foglalt Területi Kiválasztási Rendszerben megfogalmazott kritériumokhoz való igazodást vegyük figyelembe. Javasolják, hogy az ITS 7. táblázatban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 3, 5, 10, 15, 26, 27, 28, 29, 34, 41 és 43. pontok esetén a megnevezett 9. Elnöke 2015.05.27 I 2015.06.17 lehetséges forrás kerüljön felülvizsgálásra. Elfogadjuk, a javasolt felülvizsgálat és kiegészítés megtörtént. 10. Nádudvar Város Önkormányzata 2015.05.27 I 2015.06.17 Egyetért, kifgost nem emel. Elfogadjuk.

Ssz. Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve Dokumentáció kiküldésének dátuma Észrevétel érkezett-e (I/N) Észrevételek beérkezésének dátuma Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Beérkezett vélemény leírása 11. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 2015.05.27 I 2015.06.17 Kifogást nem emelnek, felhívják a figyelmet arra, hogy a megvalósítandó fejlesztéseket a felsorolt jogszabályok figyelembevételével és betartásával kérik megvalósítani. Továbbá javasolják, hogy a megvalósuló fejlesztések során a Beruházó gondoskodjon a csapadékvíz elvezetéséről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 12. Bányászai Osztály 2015.05.27 I 2015.06.19 Kifogás nem merült fel. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali 13. Főosztálya 2015.05.27 I 2015.06.19 Nem kívánnak észrevételt tenni. Elfogadjuk. Elfogadjuk. Elfogadjuk. Elfogadjuk. Tervezői válasz 14. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útés Hídügyi Főosztály Enedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály 2015.06.19 Egyetért, kifogást nem emel. Elfogadásra javasolják. 15. FORSTER Központ 2015.05.27 I 2015.06.23 A dokumentációban közölt stratégiai javaslatok elfogadását örökségvédelmi szempontból nem kifogásolja, ugyanakkor az előkészítők figyelmébe ajánlja hogy a megalapozó vizsgálat örökségvédelemmel összefüggő fejezeteinek információit és megállapításait, valamint az értéktérképet aktualizálni szükséges a Kr. vonatkozó előírásai és 1. számú melléklete szerint, a csatolt adatszolgáltatás alapján, a Kötv. 39. (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. (tudományos adatszolgáltatás mellékelve) Elfogadjuk a stratégia javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalást. A megalapozó tanulmány kapcsán javasolt változtatásokat mérlegeljük és a dokumentum keretei által biztosított lehetőségek szerint figyelembe vesszük. A védett értékek listáját a dokumentumban szerepeltetjük. 16. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleit Főosztály (főépítész) 2015.05.27 I 2015.06.26 (határidőn túl érkezett) Mellékelt dokumentumban I. Az urbanisztikai szempontú elemzésre és a leírt rajzi munkarészek elkészítésére jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során a módszertanból adódóan nem, hanem a Főépítész Úr által is említett, későbbi településrendezési eszközök készítése során kerülhet sor. A kidolgozás során közreműködők szakági tervezői jogosultságai a dokumentum következő változataiban már feltüntetésre kerültek. II. Az esélyegyenlőség javítását és a klímaváltozás hatásaival összefüggő fejlesztési kérdéseket egyaránt nagyon fontosnak tartjuk, a megállapítással egyetértünk. A javasolt fejlesztési célok szerepelnek a Stratégiában az alábbiak szerint: Az esélyegyenlőség biztosítása az ITS-bben önálló fejezetként szereplő Antiszegregációs terv 1. számú horizontális célkitűzése. A klímaváltozásból adódó problémákkal az ITS tematikus több tematikus célja foglalkozik. Szinte minden területen kiemelt szempont a fenntarthatóság biztosítása, amelynek fontos eleme a klímaváltozásból adódó problémák kezelése, ezért ez célok, kulcsprojektek és akcióterületi fejlesztési elképzelések szintjén is kinyilvánításra került. A javaslatokat a későbbiekben készülő településrendezési eszközök készítése és konkrét beruházási javaslatok kidolgozása során is célszerűnek tartjuk figyelembe venni. III.b) Az észrevételt elfogadjuk, a későbbiekben a településrendezési eszközök készítése során pótlásra kerül. III.c) Az észrevétel elfogadjuk, a szakági tervezők a fejezet kiegészítését, átdolgozását a szükséges mértékben elvégzik. A fejezet véglegesítésére a ITS 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor, a Hajdú-Bihar megyei Területrendezési Terv végleges változatának jóváhagyását követően lesz érdemben lehetőség. III.d) A vonatkozó fejezetek jogolsultsággal rendelkező szakági tervezők készítették a tőlük elvárható szakmai alapossággal. A szakági tervezők a fejezetek kiegészítését, átdolgozását a ITS készítéshez szükséges mértékben elvégzik. Tájékoztatásként közöljük, hogy a településrendezési eszközök módosítása az ITS készítéssel párhuzamosan zaljik, a fejlesztési elképzelések figyelembe vételével. III.e) A felsorolt, települési klíma változását érintő szempontok és javaslatok alapvetően a későbbi településfejlesztési tervezési dokumentumokba építhetők be. Jelen ITS a felsorolt szempontokkal a stratégia különböző pontjain foglalkozik. Az önálló klimastartégia készítését sokrétűsége miatt önálló tervezési folyamatként tartjuk megvalósíthatónak. IV.) A dokumentumok kidolgozásában a megfelelő jogolsultsággal rendelkező szakági tervezők vettek részt, a tőlük elvárható szakmai alapossággal. Tájékoztatásként közöljük, hogy a településrendezési eszközök módosítása az ITS készítéssel párhuzamosan zaljik, a fejlesztési elképzelések figyelembe vételével, ezért az összhang biztosítása operatív szinten megtörtént. V.-VI. A Helyzetelemző munkarész azzal a céllal és olyan mélységben készült, hogy jelen ITS stratégiai fejezetének elkészítését alátámassza. Ahogy Főépítész Úr is megállapítja az összegzésében, a helyzetelemző munkarész ezzel a szemlélettel készült, a későbbiekben, a településrendezési eszközök készítése során a megállapításkat szem előtt tartja a város és a településrendezési eszközök hatékony és időtálló megalapozása meg fog történni.

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának partnerségi egyeztetése keretében érkezett vélemények Ssz. Név / Szervezet neve Cím Elérhetőség (e-mail, telefon) Észrevételek beérkezésén Beérkezett vélemény leírása Tervezői válasz 1. FMF Kft. képviseletében Keserű Imre ügyvezető igazgató 2015.06.03 Felhívja a figyelmet néhány súlyos tárgyi tévedésre, az 50. oldalon szereplő kulcsprojektek sorrendjének változtatását javasolja: "- elkerülő út, - gazdasági, ipari beruházások ösztönzése, - bölcsőde bővítés". A Karacs Ferenc múzeum rekonstrukciós fejlesztését két módon javasolja: "- A Fatelítő védett területére áthelyezve (bőven van raktárépületnek való épület és kiállító helynek való is), vagy a Gólyavárépületébe való elhelyezéssel. A lakások megvásárlásával kezdődő szegregáció is megállítható. (A múzeum épületét műteremnek megkaphatná Győrfi Lajos városunk szobrászművésze, a jelenlegi műtermével és a területével a Keleti iparterület bővülhetne.)" A MÁV FAVÉD területén tudomása szerint a talajcsere megtörtént, a projektek ütemezésénél felhívja a figyelmet arra, hogy a fürdőfejlesztést 2016-ban meg kell valósítani. Az utókezelő tudomása szerint nem épült meg, ezért még nem kell korszerűsíteni. Jelzi, hogy a kerékpárút térkép olyan fejlesztést jelöl meg, amely más megvalósult (Árpád út). Illetve nem a vasutat tartja a legnagyobb levegőszennyezőnek, hanem a városon áthaladó milliós nagyságrendű közúti járműveket. Kéri, hogy jobban legyen kiemelve az anyagban ez a szempont. 2. Püspökladány Jövőjéért Egyesület 2015.06.05 Felhívja a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a térségben nincs 400 kv-os és 200 kv-os elektromos távvezeték. A 15.00 fős népességgel való számolást magasnak tartja, az infrastruktúrát pedig kellően kiépítettnek találja. A SZJA változásra nincs elfogadható magyarázat, ellentmondásos. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló fejezetet indokolatlanul hosszúnak találja, viszont az élővilág fejezetben hiányolja az állatokat, csak a növényvilágról esik szó. Említésre ajánlja a vaddisznót, szarvast, őzet, dúvadakat stb. A 69. ábra forgalomszámlálási adatait kéri mindenképp korrigálni! A módosítási javaslatokat regisztráltuk és a pontosítási javaslatokat feldolgoztuk. A stratégiai területre tett javaslatokat az Irányító Csoport számára is továbbítjuk, a következő egyeztetéseken a lehetőségekhez mérten figyelembe vételre kerülnek. A módosítási javaslatokat regisztráltuk és a pontosítási javaslatokat lehetőség szerint feldolgoztuk, azok egy része még folyamatban van. A népességre vonatkozó scenárció 20-30 éves időtávra vetítve van megfogalmazva, mivel az egyik fő cél a népesség megtartása, a lakosság szám növekedése. A forgalomszámlásra tett kiegészítés kérésre szóban korábban is reflektáltunk és kértük, hogy jelezzék, ha van tudomásuk a megalapozó tanulmányba használtnál frissebb hitelesnek tekinthető adatforrásokról. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló fejezet a rendeletben foglaltak szerint került kidolgozásra.

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának partnerségi egyeztetése keretében érkezett vélemények Ssz. Név / Szervezet neve Cím Elérhetőség (e-mail, telefon) Észrevételek beérkezésén Beérkezett vélemény leírása Tervezői válasz 3. Kincses László (önkormányzati képviselő) 2015.06.08 A több oldalas észrevétel a megalapozó tanulmány és a stratégia vonatkozásban A módosítási javaslatokat regisztráltuk és a pontosítási javaslatokat feldolgoztuk. A tartalmaz pontosítási javaslatokat. E mellett stratégiai területre tett javaslatokat az a jövőkép és a célrendszer vonatkozásában Irányító Csoport számára is továbbítjuk, a is megfogalmaz javaslatokat, valamint következő egyeztetéseken a kiemel erősítendő területeket, azonban a lehetőségekhez mérten figyelembe vételre célokat és a javaslatok irányát érdemben kerülnek. nem kifogásolja. A témában további egyeztetéseket javasol. 4. Gorzsás Anita gorzsas.anita@puspokladany.hu 2015.06.03 Kéri, hogy ne legyen szó az anyagban az adósságkezelési stratégiáról, mert a kormány megszüntette, így a helyi rendelet hatályon kívül helyeződött. 5. Kőszeghy Éva, MB. VÁROSI FŐÉPÍTÉSZ Elfogadjuk, a kért változtatás megtörtént. 2015.06.05 Véleménye szerint a városi szintű elemzés és stratégia alakítás során új megközelítésre lenne szükség a települési kapcsolatok, a gazdasági, népesedési, A véleményt regisztráltuk. A stratégiai területre tett koncepcionális javaslatokat az Irányító Csoport számára is továbbítjuk, a következő egyeztetéseken a iskolázottsági és kulturális témakörök lehetőségekhez mérten figyelembe vételre tárgyalásához. A fürdőfejlesztéseket pl. kerülnek. javasolja hátra sorolni. Javasolja továbbá, hogy jó lenne legalább házi használatra egy szerényebb fejlesztés-listát összeállítani. A fejlesztési akciók sokasága a fejlesztések hierarchiáját,. fontossági sorrendjét elhomályosítja, felesleges konfliktusokat generál.

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 2015

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Dócsné Balogh Zsuzsanna Megyei koordinátor Hovorka János Felelős tervező Gonda József Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Csongrádiné Falk Judit TT/1 01-0873 Auer Jolán TK/1 01-5003 Településtervezési szakági szakértő közlekedési Perjés Tamás 13-3215, 13-64972 Siposs Árpád 01-9429 Ajtay Szilárd Energiaközmű szakértő Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Antiszegregációs szakértő Dima András 01-2130 Hangodi Krisztina Gonda József Guzmics István Gonda József Adorján Emese Partnerségi szakértő Gonda József Környezetvédelmi szakértő Gyetvai Gabriella Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor É 15-0085 Csongrádiné Falk Judit É/1 01-0873

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 4 KÖZREMŰKÖDŐK: Püspökladány Város Önkormányzata részéről Dombi Imréné Tóth László Márkus Gábor Kincses László Rásó János Kovács Krisztina Keserű László Kiss Zsigmond Dr. Lente Péter Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal részéről Pánti Zoltán Bálint Béla Pandur Erika Gorzsás Anita Nagyné Kis Simonka Katalin Fodorné Szabó Mária Jeney Tibor Szabó-Nagy Andrea Oláh Károly Partnerségi egyeztetésben résztvevő munkacsoport tagok Varga Lajos Ráczné Hegedűs Ilona Dede Zsoltné Sári Andrea Papp Lászlóné Pusztainé Nádházi Ibolya Dr. Komoróczy Károly Szabó Attila Molnár József Keserű Imre Czeglédi Gyula Rásó János Vígh László Fenyves Vidor Ötvös Krisztina Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Püspökladányi Határok nélkül Egyesület Püspökladány Jövőjéért Egyesület FMF Kft. FMF Kft. Városvédő és Szépítő Egyesület MÁV Zrt. Önkormányzati Képviselő Őrdaru Egyesület Püspökladány Város partnerségi egyeztetésben résztvevő lakosai

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 5 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 8 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 11 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 11 2.2 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 22 3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 29 3.1 JÖVŐKÉP... 30 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 31 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok... 31 3.2.2 Városrészi szintű területi célok... 38 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 42 4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 45 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA... 46 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA... 47 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK... 49 4.3.1 Kulcsprojektek... 49 4.3.2 Hálózatos projektek... 50 4.3.3 Egyéb projektek... 53 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ... 55 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 57 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 60 5 ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 67 5.1 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA... 67 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN TERVEZETT, ILLETVE MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK... 71 5.3 ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV... 74 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések... 74 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések... 83 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 83 6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 85 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 85 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez... 85 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz... 86 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat... 87 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 90 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata... 90 6.2.2 A célok logikai összefüggései... 93 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága... 93 6.2.4 célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása... 94 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 95 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 99 8.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 99 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 100 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere... 100

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 6 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere... 101 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 102 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN... 103 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 104 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása... 105 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 113 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK... 116 MELLÉKLETEK... 117 1. MELLÉKLET... 118 2. MELLÉKLET... 122 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Városrészek társadalmi, szociális jellemzői, 2011.... 26 2. táblázat: A városrészek funkciói... 28 3. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése... 44 4. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata... 55 5. táblázat: A tervezett önkormányzati fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023... 58 6. táblázat: Hajdú-Bihar megye TOP forráskerete terhére tervezett, a megyei integrált területi program végleges változatának elkészítéséhez alapul szolgáló forrásallokáció... 60 7. táblázat: A tervezett önkormányzati fejlesztések vázlatos pénzügyi terve... 62 8. táblázat: Püspökladány város KSH által kijelölt és Püspökladány város által jóváhagyott szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)... 69 9. táblázat: A 2010-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került antiszegregációs célú beavatkozásai... 71 10. táblázat: Antiszegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban... 72 11. táblázat: Az antiszegregációs terv horizontális céljai és alcéljai... 74 12. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban... 75 13. táblázat: Az antiszegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései... 77 14. táblázat: Az antiszegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései... 80 15. táblázat: Az antiszegregációs terv intézkedéseinek ütemezése... 81 16. táblázat: A potenciálisan szegregációs hatást gerjesztő fejlesztések és a hatások kivédésére teendő intézkedések... 83 17. táblázat: Tervezett fejlesztések, amelyek eredményeként javulhatnak a szegregációs mutatatók... 83 18. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz... 85 19. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz... 87 20. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított legfontosabb problémák és adottságok kapcsolata... 90 21. táblázat: A települési célok logikai összefüggései... 93 22. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai... 96 23. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai... 106 24. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai... 106 25. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai... 107 26. táblázat: Hajdú-Bihar megye által választott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer... 122

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 7 Ábrajegyzék 1. ábra: Az ITS tervezési rendszere... 10 2. ábra: Püspökladány problématérképe... 20 3. ábra: Püspökladány értéktérképe... 21 4. ábra: Püspökladány városrészeinek áttekintő térképe... 22 5. ábra: Lakónépesség megoszlása városrészenként, 2011. (%)... 23 6. ábra Lakónépesség száma városrészenként (fő), 2001, 2011.... 24 7. ábra: Püspökladány város városrészeinek lakossága életkor szerint 2011. (%)... 24 8. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 2001, 2011.... 25 9. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában... 25 10. ábra: Püspökladány lakásállománya városrészenként, 2011.... 26 11. ábra: Püspökladány városfejlesztési célrendszere 2015-2023-ig... 43 12. ábra: Az integrált településfejlesztési stratégia elhelyezkedése a tervdokumentumok hierarchiájában... 89 13. ábra: A kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és a hatás valószínű mértéke... 98 14. ábra: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai... 103 15. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása... 113 Térképjegyzék 1. térkép: Akcióterületi lehatárolás a város egészére... 46 2. térkép: Püspökladány szegregátumokat bemutató térképe... 67

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 8 1 Bevezetés Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Püspökladány városa 2009-ben dolgozta ki és fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. A Stratégia kidolgozása óta eltelt közel 6 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszi annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 2014-2020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020- ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését. A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 9 Az ITS helye a tervezési rendszerben összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó ún. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása, amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 10 1. ábra: Az ITS tervezési rendszere Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020 c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat elvégzése, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a város önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 11 A stratégia eredményessége koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra készült Gazdasági Programban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok, lakossági fórum) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Püspökladány városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2015-2023 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni. 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Társadalom: Demográfiai viszonyok és tendenciák Püspökladány népességszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, a város állandó népessége 15.345 fő, a lakónépessége 14.895 fő. A vizsgált időszak alatt 2001 és 2011 között 7%-kal csökkent a lakónépesség, amely elsősorban az elvándorlásnak köszönhető és csak másodsorban a természetes fogyásnak. A szelektív migráció a fiatal, képzettebb munkavállalói rétegekben jellemző. Ennek hátterében a munkalehetőségek, a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya állhat. A 2001 és 2011 között a népesség korösszetételében az idősek aránya növekvő, míg a fiatalkorúak népességen belüli aránya csökkenő tendenciát követ, az 50 év felettiek aránya pedig emelkedett. A városban a 2011-es népszámlálás alapján magyar, cigány (591 fő), lengyel (7 fő), német (30 fő), román (28 fő), ukrán (3 fő) és 33 fő egyéb nemzetiséghez tartozó lakos él. A lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad az országos átlagtól, de kedvezőbb, mint a járási átlag. 2011-ben a foglalkoztatottak száma 5265 fő volt, a foglalkoztatott népesség aránya 49 százalék körülire tehető. 2001-ben ugyanez a mutató 48% volt, ami 2011-re a foglalkoztatottsági arány növekedését jelzi, de ehhez feltételezhetően a migrációs folyamatok is hozzájárulhattak. A társadalmi viszonyok tekintetében fontos kiemelni a 2001-óta erősödő szegregáció folyamatokat. Ebből a szempontból a város északi részén található Újtelep városrész, valamint a Petritelep nyugati és a Keleti városrész keleti része a leginkább veszélyeztetett. Szegregátumok az Újtelepen és Petritelepen alakultak ki.

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 12 Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztő erő Intézményrendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Gazdaság szerkezet és dinamika Püspökladány 1986-ban kapott városi rangot. A városban több mint 90 bejegyzett civil szervezet működik, ezek legnagyobb számban a közoktatási és köznevelési intézményeket segítő, valamint sporttevékenységet folytatnak. A városban a helyi lakosok nagymértékben elkötelezettek a közösségi tevékenységek iránt. Ezt mutatja az arányaiban nagyszámú civil kezdeményezés, és az, hogy az Önkormányzat által vezetett korábbi tervezési és városfejlesztési tevékenységek is nagy számban mozgósították a helyi lakosokat. A civil szféra fontos szerepet tölt be a közigazgatási feladatok ellátásának tervezésében, a fejlesztési irányok és a szükséges beavatkozások meghatározásában, mivel az Önkormányzat partnerségi együttműködés keretében folyamatosan egyeztet az érintett szervezetekkel, kikéri véleményüket és javaslataikat. Püspökladány a finanszírozhatóság érdekében az utóbbi évtizedben több érdemi változtatást, átszervezést valósított meg a kezelésében lévő intézmények működésében, amellyel számottevő, százmillió forintokban mérhető megtakarítást ért el. A városban egy bölcsőde működik, mely 24 férőhelyet biztosít, továbbá a bölcsődés korú gyerekek nappali elhelyezését egy családi napközi is segíti, amely 7 fős csoportszobával működik. Püspökladányban egy Egyesített Óvodai Intézmény található, ez önkormányzati fenntartású, és összesen 500 férőhely áll rendelkezésre. Az oktatási intézmények közül önkormányzati fenntartásban csak a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény maradt, a többi közintézményt a KLIK működteti. Püspökladányban a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban tanulhatnak tovább a gyerekek. Az iskolai nevelési munkát a Pedagógiai Szakszolgálaton belül működő Nevelési Tanácsadó segíti a szolgáltatást igénybevevők számára. Az orvosi ügyeleti ellátást jelenleg az Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében a Kossuth u. 1. szám alatti központ látja el szerződéses partnerekkel. A szakorvosi ellátás pedig a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Intézetben biztosított. Püspökladányban a közösségi élet színtere a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum - Dorogi Márton Művelődési Központ. A várost és a közönséget megmozgató sport és kulturális rendezvényeknek pedig a Városi Sport- és Rendezvénycsarnok ad otthont. Püspökladány gazdaságát 671 vállalkozás alkotta a 2012. évi vállalatdemográfiai adatok szerint. A vállalkozások 74,51%-a a tercier szektorban jelölte meg fő tevékenységét, az ipari és az építőipari vállalkozások aránya 19,67%, a mezőgazdaságé 5,8%. 2001-ben még 363 fő foglalkozott mezőgazdasággal, 2011-re ez a szám 167 főre csökkent, de a mezőgazdaság visszaszorulása már 1992-től elkezdődött. 2012-ben Püspökladányban az ipar területén működő vállalkozások az élelmiszeripar, fém-, műanyagipar területén tevékenykednek. A város legnagyobb vállalata a szektorban az F.M.F. Fém- és Műanyagfeldolgozó Kft. Fő tevékenységük a hűtéstechnológiák nyomástartó berendezéseinek gyártása. Püspökladányban a szolgáltatásban működő vállalkozások többsége a kereskedelem terén tevékenykedik. Ezen belül a mikro-, és kisvállalkozások vannak többségében, de több olyan cégnek is található itt székhelye, amely árbevétele vagy a foglalkoztatottak száma alapján már a középvállalkozások közé tartozik. Az egyik legnagyobb ilyen a Bíró Transz Plusz Szállítmányozó

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 13 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Táji és természeti adottságok Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek árbevétele a nyilvános a céginformációs adatbázisok alapján meghaladta a 680 millió forintot. 2012-ben az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati értéke a járási átlagtól elmarad. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2005 óta folyamatosan csökken a városban, a ruházati szaküzletek száma 2013-ban 13 db volt, 2008 óta ezek száma is fokozatosan csökken Püspökladányban. A gazdasági aktivitás különösen nagy hatással van a foglalkoztatáson át a negatív demográfiai folyamatok erősödésére. A város a saját forrásaiból nem tudott érzékelhetően fejleszteni, a pályázatokhoz szükséges önrészt kötvényekből biztosította. Tartalékok nincsenek, a költségvetésből biztosítható fejlesztési lehetőségek korlátozottak. Az önkormányzat saját bevételei közül a legnagyobb volument a helyi adó bevétel képviseli, amelyeket három jogcímen állapít meg: magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó. Gazdaságfejlesztési szempontból a közhatalmi bevételek közül a helyi iparűzési adó jelentősége kiemelkedik. A környezetvédelmi bírság, szabálysértési pénz- és helyszíni bírság további bevételi elemeknek tekinthetők. A helyi önkormányzat törekszik az önkormányzati tulajdonú vagyon megtartására. Püspökladány a Tiszántúl középső részén, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és a Hamvasfőcsatorna között helyezkedik el. A város legnagyobb része a Nagy-Sárrét kistájon fekszik, a Hortobágy-Berettyó mentén a Szolnok-Túri-sík, északi fele pedig a Hortobágy és a Dél-Hajdúság kistájak része. Az éves napsütéses órák száma 1960-2000 között van, az évi középhőmérséklet átlaga 10,1-10,3 C közé tehető. A csapadék évi összege átlagosan 520-540 mm közötti, a nyugati területeken ettől kevesebb is lehet. Az uralkodó szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti. Püspökladány tájszerkezetét síksági elhelyezkedése és a területén áthaladó, szerkezeti jelentőségű vízfolyások, közlekedési útvonalak határozza meg. A városon DNy-ÉK irányban áthalad a Budapest-Szolnok-Debrecen főközlekedési nyomvonal, ennek elágazásainál (Békéscsaba, Biharkeresztes és Nádudvar irányába) található a beépített települési térség. A települési térséget délről körülveszi a püspökladányi halastavak füzére és a vízfelszínek mentén kialakított rekreációs területek. A beépített területek északnyugati határa és a Makkodifőcsatorna mentén kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) helyezkednek el. Püspökladány közigazgatási területének északnyugati negyedében (a 4. sz. főút, a Makkodifőcsatorna és a közigazgatási határ által övezett területen) fekszik Ágota-puszta és Farkassziget, ahol a természetvédelmi szempontból értékes erdő-és gyepterületek térsége található. A város külterületének fennmaradó, legjelentősebb hányadát mesterséges vízfolyásokkal szabdalt síkvidéki szántók teszik ki, melyek között elszórtan mezőgazdasági üzemi létesítmények találhatók. A település délnyugati felén mezővédő erdősávok tagolják a szántóföldi művelésű mezőgazdasági tájat. Erdők ¾ a hortobágyi táj karakterére jellemző módon ¾ csak igen kis százalékban fordulnak elő a város területén. Püspökladányban több táj- és természetvédelmi szempontból értékes, összesen 118 db egyedi tájérték található, ezek közül kiemelendő:

Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 14 Zöldfelületek Épített környezet Ágota-puszta és Farkassziget területe, ami a Hortobágyi Nemzeti Park területe, az országos ökológiai hálózat magterülete, egyúttal különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 terület, a Hortobágyi Bioszféra Rezervátum átmeneti zónájának és a Puszta világörökségi helyszín része, emellett itt található a püspökladányi arborétum is; a külterület DNy-i felének a Hamvas-főcsatorna és az Alsó-Futaki-főcsatorna közötti területe, mely különleges madárvédelmi Natura 2000 terület, részben kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület is, valamint az országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó és pufferterülete is megtalálható itt; a város külterületén hét ex lege védett kunhalom található. Püspökladány közigazgatási területén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Ágota-puszta és a Farkassziget területe, a Hortobágy-Berettyó és a Hamvasfőcsatorna között a belterülettől D-DK-re fekvő területek. Püspökladányban a közterületek tisztasága, gondozottsága kellemes összképet teremt. A város zöldfelületi rendszere egyelőre nem teljes, egyes városrészekben kevés az egy lakosra jutó zöldfelület, illetve közpark, a zöldhálózati összekötőelemek (vízfolyások, utak menti növényzet) részint hiányosak. Püspökladány 6 városrész szintű közparkkal, közkerttel, és 11 játszótérrel rendelkezik. A településszerkezeti jelentőségű, és a településképet meghatározó eleme a Hősök tere és a Rákóczi utca kétoldali fasornak helyet adó széles zöldsávjának együttese. A víztoronynál és a Sárrét utcában kiterjedt zöldfelületek találhatók, melyek funkciókkal megtöltése és parkosítása után értékes elemeivé válnának a város zöldfelületi rendszerének. Püspökladány zöldfelületi intézményei közé tartozik a két szabadtéri sportpálya, valamint az értékes növényállománnyal rendelkező strand és a csónakázótóval is ellátott kemping. A zöldfelületi intézmények közül kiemelendő a külterületen található farkasszigeti arborétum. A városban található zöldfelülettel rendelkező egyéb intézmények közül értékes növényállománya miatt fontos elemét képezi a zöldfelületi rendszernek a Kálvin téri és a Rákóczi utcai templom kertje. A külterületen a Déli városrészt halastavak láncolata, rekreációs zöldfelületek és erdőfoltok szegélyezik. A halastavak környezete adja a város lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemét. A belterülethez közel helyezkedik el a többféle természetvédelmi oltalom alatt álló farkasszigeti erdő és az Ágota-puszta is. Püspökladány zöldhálózati összekötő elemeinek zöldfelületi kialakítása a Rákóczi utca kivételével hiányos, fejlesztendő. A település közigazgatási szempontból belterületre és külterületre tagolódik. A belterületét a 4. számú elsőrendű főút választja ketté. A belvárosi beépítése belvárosi és polgári karaktert ad a központnak, ahol megjelenik egyéb karakterű terület-felhasználásként a telepszerű építés. A településközpontban a központi szerepkört ellátó intézményekkel együtt jelennek meg a lakások. A központban jellemző az előkert nélküli épület elhelyezés, zártsorú, vagy zártsorú jellegű, a zártsorúasodás irányába tartó beépítés. A városépítészeti karakter és a város-sziluett meghatározása szempontjából jellemző a városépítészeti hagyományt jelentő, a városközpontból kifelé haladva a zártsorúasodás és a csökkenő épületmagasság. Petritelep: Kertségi karakterű. Tervezett terület-felhasználása kertvárosias lakóterület, közte az egyéb funkciójú gazdasági kereskedelmi terület és különleges idegenforgalmi terület más képet