Áprilisi új könyveinkből Ross Mcdonald: A másik férfi Budapest, Európa, 2012 A sétány macskakövet utánzó burkolata sima és hézagmentes volt, mégis úgy éreztem, mintha térdig ürgelyukakban járnék." Egy végsőkig elkeseredett fiatalember arra kéri Lew Archert, a magánnyomozót, hogy segítsen előkeríteni eltűnt feleségét, akivel csak pár napja házasodott össze. Gyanúsított ugyan hamar akad egy kétes múltú csavargó személyében, de az is korán kiderül, hogy nem történt gyilkosság - egyelőre. Dolly, a feleség újra felbukkan a közeli egyetemen, ahová nemrég iratkozott át egy távolabbi intézményből. A labilis személyiségű, múltját titkoló lány, úgy látszik, folyton menekül valami elől - s talán nem is sejti, hogy a legrosszabb helyen kötött ki... Danielle Steel: Boldog Szülinapot Budapest, Maecenas, 2012. Valerie Wyatt egy sikeres tévéműsor háziasszonya. Neve fogalom, rajongói szemében ő a szépség, a nőiesség és az elegancia megtestesítője. Mégis depressziós, mert úgy érzi, hiába a legjobb fodrászok, plasztikai sebészek, személyi edzők gondos munkája, a hatvanadik születésnappal menthetetlenül utoléri az öregség...
Sydney Sheldon: A sötétség múltán Budapest, I. P. C. könyvek, 2011. Mi történik, amikor egy asszony, akinek mindene megvolt, elveszíti mindenét? Mi történik, amikor egy asszony, akinek nincs semmije, rájön, hogy már semmit sem veszíthet? Az angyali szépségű, ártatlan Grace, a Wall Street császárának, Lenny Brooksteinnek a feleségeként a dúsgazdag kiváltságosok gondtalan életét éli. A sokszoros milliárdos férjnek a tőzsde katasztrofális összeomlása idején is sikerül megőriznie a vagyonát, és már úgy tűnik, elvonulnak fejük fölül a viharfelhők, amikor Lenny egy napon kihajózik és nyoma vész. Ám Grace nem adhatja át magát a gyásznak Horváth Sándor: Két emelet boldogság Budapest, Napvilág, 2012 Miért él még mindig nosztalgia a Kádárkorszak iránt? Hogyan gondoskodott a főváros lakóiról a hatalom a mindennapokban? Miként lehetett lakást szerezni az élmunkásházakban vagy a lakótelepeken? Hogy kezdődött a lakásprivatizáció? Kik voltak hajléktalanok és szegények a szocialista korszakban, és miért nem láttuk őket az utcákon? Milyen kompromisszumokat kötöttek az emberek azért, hogy jogosulttá váljanak az állami juttatásokra. Mit várt cserébe az állam? Miként vált a segély a mindennapok részévé? Mitől vált a rendszer "reményteljesebbé" 1956 után, és hogyan foszlottak szét a jólétbe vetett illúziók? Horváth Sándor új könyve azzal foglalkozik, hogyan változtatta meg az emberek mindennapjait a Kádár-kor szociálpolitikája Budapesten.
Dr. Koncz István: Sikeres mert hiteles Budapest, Fapadoskönyv.hu, 2011. Beszélünk, kérdezünk, mert szeretnénk megismerni a "fajtársak" elmeállapotát, véleményét, gondolatait, vágyait, terveit. Érdeklődünk, kérdezünk, beszélünk, mert (egy óráig) hallgatni nagyon nehéz. (A tudomány kimutatta, hogy több pszichés energiát veszít az ember a hallgatással, mint egy órai beszéddel. "Hallgatni és elfogadni áldozatos tett".) Az ember nembeli lényege is a konstrukció, mások (a másik nem) tükrében kontrolláljuk ennek eredményeit. Tehát muszáj kommunikálni. Az emberi kommunikációban a siker záloga az önmagát jól ismerő, hitelesen közölni tudó, s mások személyiségeszközeit is megismerni és hasznosítani, s a saját hatását megközelítőleg bemérni képes személyiség. Csoóri Sándor: Már én se volnék Budapest, Nap kiadó, 2012. Csoóri Sándor költészetében a szerelem eredeti, mindent átfogó jelentésében kap helyet. Ezért nem is kell műfaji értelemben vett szerelmes verset írnia ahhoz, hogy erről az élményről szóljon. Versvilágában a szerelem mindig valóságos, természeti erőként hat, kozmikus jelentőségű tény. Nem tisztán érzelem, nem magában való erotika, a legkevésbé sem csak gondolat. De nem is éterikus, sem álmodozás, sem vergődés. Teljesség, mint maga az élet: így lesz nélkülözhetetlen, ettől lesz mélyen emberivé, és ezért van jelen költészete minden pontján: hol szembeötlően, hol rejtekezve, hol hiányával. Ebben is a magyar klasszikus költészet nagy hagyományának folyatója, annak, amit Balassi, Petőfi, Ady fémjelez.
Szabolcsi Miklós: A Clown mint a művész önarcképe Budapest, Argomentum, 2011. Az esszé-tanulmány a clown-művészönarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell'arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown. A 19. század második felének clowntörténete elsősorban Baudelaire költészetével és a Goncourt testvérek egyik regényének elemzésével folytatódik. Amit ők elkezdtek, azt folytatta két nagy francia költő, Verlaine és Jules Laforgue. Albert Györgyi: Garas Budapest, Duna, 2012. A Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg ez könyv az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színészről, Garas Dezsőről. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A könyv Garas Dezső életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de Ő maga is interjút ad a könyvben. A kötet szerzői: Albert Györgyi - Interjú Garas Dezsővel; Kőháti Zsolt - Filmszerepek; Marschall Éva - Interjúk; Molnár Gál Péter - Színházi pályakép. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását
Mészáros Ernő: A természettudományok rövid története Budapest, MTA Törttud. Int. 2011 A szerző azt a merész célt tűzte ki maga elé, hogy a természettudományok (fizika, kémia, biológia, csillagászat, földtudomány) történetét egyetlen, áttekinthető és viszonylag rövid kötetben foglalja össze. Célja elsősorban annak bemutatása, hogyan változtak ismereteink a bennünket körülvevő világról. Igazi, természettudományos témájú interdiszciplináris könyvet készített. Az elemzés középpontjában az ún. nyugati tudomány, illetve annak előfutárai állnak, ami elsősorban európai és észak-amerikai kutatásokat foglal magába. (A matematika történetét a kötet nem tárgyalja, mivel a szerző úgy gondolja, hogy a matematika önálló tudományág és nem sorolható sem a természet-, sem a társadalomtudományokhoz [Magyar Nagylexikon, 12. kötet]). Walter Isaacson: Steve Jobs Budapest, HVG, 2011. A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.