Nrö. g. A' FELS. R. TS A SZÁRNAK ÉS A. KIRÁLYNAK KEGYELMES ÉNGEDELMSBÖL. Kolt Bétsben Januariumak 28 'dik napján 1794*.;.» efztendöban. Nagy Britannia. \ ülöirib'kuiömbféle környulállásoknak és tor* leneteknek fzele fúj a' német tengerről, a' Brittusnkról. Lord Fox az anti-ministerialis, avagy nem udvari réfznek bálvány-istene, mindennap több több követőket kap. Ügy hallatik, hogy őt' fogná a* nép az el kezdetlelendo Parlamehtomban" Seherifnek, az az, maga fzófzóllójának válafztani. (g). (g.) Serif avagy Scherif, eredetére nézve Arábiai Jzó, és jelent mind eredetért, mind mél-
Londonban még mostan is gyakran fzó vágyod az Anglus hajó seregnek Frantzia Orfzág földjere való ki fzállásáról, melly fzándékjokban fognak é boldogulni, avagy nem, a' következendő idő' fogja meg mutatni. Néhány mélly tudományú, és e' világ politica folyamattyának rejtekes kamarájába mellyen bé tekintő Anglusok illyetéa meg jegyzést tefznek, a' jelenvaló Frantzia revolutiőról : Hogyha, úgymondnak, eggy tfasingíonnya, Franklinnya, Gátese, és Ádámsa lett volna a' Frantzia nemzetnek; hogyha azamérikabelieknek példájukat követte, és tulajdon tartományait őrzötte, 's idegen fejedelmeknek birtokaira nem ásétozott volna hogyha erkőltsl jósággal és egyenes, fzivü'séggel elegyítette volna polgári alkotmányának réfzeit: egéfz Európa ellen fogagatossabban és hathatósabban védelmezhette vél; na magát. De mivel minden éggyházi és polgári erköltsbeli minérnüségek semmivé tétetett; bátor más idegen fejedelmek békét hadgyanak is nékiek, mindazáltal önnön magok fogják magókat el temetni. Éggy tetméfzetesen heves indulatú, könynyen gondolkozó, héjjábavalóságban gyakorlott, és búja nemzetet a' gyilkossághoz fzoktatni,, éppen annyi, mint magok közt éggymás öldöklésére oktató iskolákat" fundálni. A' tapafztalas bizonyittya, hogy az öldöklő' tudománynak tanítványai nem héjában töltötték abban való gyakoroltatásoknak idejét. Sokkal" fzabadabb a' gályán dolgozó rab a' vas bilintsben, mint Robtrtí' A pierre a' Jakobinusoknak óráló - izékében. tóságára nézve, nagy 'és nevezetes embert.-*. Torok Orfzágban Serifek/M?* neveztetnek^' hometnek leányától Jzármazott unokái, a *'* azzal külömbóztetnek meg Ű' tőbb TörökőMh hogy valamint V Török Csáfzár önnön mag"' "&r ök is, zöld. turbánt viselnek fejeiken. ' ' >
gályán vasban dolgozó rabnak élete a' törvényeknek védelme alatt vagyon ; ellenben Roberti' piere éppen nem hizelkédheti avval magának, hogy ö bátorságban lehetne a' Fr. cönstitutió mellett. Hát ugyan alább való tekéntetben voltának é hallanál a' nép előtt Brissót ^ Orléáns $ lé Brün^ Custine, Lüknef s. a. t.? mégis minémü vége léve mindnyájuknak? mit hafználtak magoknak és familiájoknak avval, hogy, XVI Lajos törvényes királyok ellen öfzve esküttenek? azt, hogy önnön magok is áldozáttyaivá lőnek a' dühösködő' népnek, örökségeik, pedig prédájává a', vért fzomjúhozó Jakobinusok klubjának. Tegyük fel* hogy nem sokára-békesség lefzeh * hát ugyan minemű következései fognak lenni a' küíömb-külömb-félé értelmekkel küfzködö fejeknek? miként fognak lé iáendesedrii a' vér-öntáshöz fzokótt kezek? -V. Frantzia Orfzdg:,. A' Magfür Kurír 5-dik darabjának 67-ík éi következett lapjain kezdettük Érd. Olvasóinkaí közleni azon iskolai igazgatásnak éá tanításnak íhődgyát,' mellyet a' -Frantzia N; Gyűlés az al* áóbb, avagy elementáris iskolákra nézve meg határozott* és ki hirdettetett & 4 Fr. tartományokban*. Most már annak el maradott tzikkelyeit ii kivánnyük élő adni. 7. Ái iskolákba küldéttetendő gyeririekéket fiai efzténdőn alól* és g efzténdőn felül nem lehet aí illyetén elementáris iskolákba küldeni z J H 2 Britanniában azok neveztetnek SerifekAc/r, «. kik a' Parlameritoirinak kezdetében fzófzóllökd válqfztátnák a' nemzet által, és ezek ai tilsú Párláimntbnibúh az Eloitlök:
sem pedig három efztendönek előtte ki nem le. het őket onnan venni. Mindenkor a'.bóinapnak első napján keüetik Őket az iskolákba bé adni, és mind az esztendejét, mind a' napját iskolákba lett bé Vitetéseknek fel kelletik jegyezni, 8- Az ollyatén atyák, anyák, tútorok,^ gondviselők, a' kik ezen fel tételeket bé tellyesiteni, és magzattyaikat 's gondviselésekre bízatott gyermekeket annak idejében az elementáris iskolákba bé vinni el múlatándják, elsőben is pénzbeli bírságra fognak büntettetni. Az illyetén pénzbeli bírság közönséges adajoknak eggy negyed téfzét foyja tenni. És hogy ha másodlzor is vétkezni tapafztaítatnak ezen közönséges törvény ellen, polgári jussaiktól 10 efztendöre meg foíztattatván, úgy fognak tartattatni, mint a' hazának ellenségei. 9. A' közönséges tanító férfiaknak és affzojóknak, sem afztalt, sem a' közönséges tani-'.áson kivül,-magános oktatást adni az ifjaknak í'zabad nem lefzen, és sem fzüleiktöl, sem gondviselőiktől, valameliy fzin alatt ajándékot el venni. Minden fertály efztendőben megfogjak tanításoknak jutalmát nyerni. 10. A' melly ifjak 2Ödik efztendejek előtt sem semmi tudományt és mesterséget, sem semmi hafznos kézi mesterséget nem tanultának, P? 1 " gári jussaikkal 10 efztendeig nem élhetnek. Hasonló büntetések.fog lenni az ollyatén fzüleknev és tútoroknak, a' kik ezen törvény ellen vétktf zéndenek., u. Ez az elementáris iskolákra nézve ho-' zattatott törvény az Örfzágnak minden ofztálvaiba kuidettessen meg, hogy annyival hamarább U-gyen annak'bé tellyesitetése.
ji7 A' felsőbb iskolákra nézve még ekkorig semmi sem határoztatott meg. A' közép iskolákra nézve (ecoles ventrales) fel létetett plánum pedig már munkában vagyon. Ezeket is fogjuk idejekbea Erd. Olvasóinkai közleni. Frantzia Orfzágnak egyébb nevezetes történeteit is méltó meg olvasnunk. Valamint Tulónnak, úgy Alsatziának viítza vétele is rendkívül való örömet fzerzett a'jakobinusoknak. Landaunak ostrom alól lett 'fel fzabadittatása múlt holnapnak utolsó napján adattatott Pár is vírosának tudtára, mellyen való örömökben azt végzettek a' Jacobinusok, hogy a' Landaui őriző seregeknek eggy fzerentsét kívánó levél küldet- -tessen. '- Január, első napján az Orátor fzékbe menvén fel Bárrerc, ekként kezdette befzédjét:,, A' War folyó vize mellett zengedezett győzedelmi kiáltásoknak hangja már most a' Rajna vizének partyairól is hozzánk érkezett valamiképen a' Fendei ofztályban, úgy éfzakon és délen is ellenségeinknek hólt testeiken fog a' Fr. köz társaság fel épülni. Az ellenségnek reguláris, seregei, fegyverben gyakorlatlan hadunk által verettettek viffza, kiket ellenségeink tsúfosan Carmaglonoknak, az az, hafzontalan, sohonnai gyűlevéfz népnek neveztenek. Tulón városának viítza vetélését seregeink hazájokhoz való nagy fzereteteknek, és bátorságoknak; Landaunak ostrom alól lett fel fzabadittatását pedig, az őrzői seregek álhatatossá^gának lulajdoniihattyuk. A' monarchiákban lévő történeteknek írói azt mondották, hogy a' Frantziáknak ellenségeikié való Ütéseknek tüze tsak eggy 's két fzempillantásig tartó. Larídau bizonyság, hogy álhatatosságok egyenlő bátor fzívekkel. Minekutánna F'ort- Louisnak bé zároltatását ki jelentette volna, eleven fzínekkel festette- le a' Frantziáknak múlt efztendóben. nyert gyözödelmeiket. Egyébb, úgymond, immár hátra nints, hanem hogy a' Pyreneus hegyek az elleiiségtö-l ki üresitessenek, hogy
fonde, Valenciai és Quesnoy viffza vétettéssensk,.'és hogy London, melly az egéfz világon uralkojjni akart, illendőképen meg büntettessen. Négy holnapokig tartotta magát a' Landaui őrizet,miiiekutánna 25 ezer bombák hányattattak volna abba bé. Annyira nevekedett már ottan az éhség, hogy három héttől fogva ló, matska, sót egér húst kellett a' lakosoknak enni, kényért is korpából és zabból siitöttenek magoknak,'éggy font nádtnézet go, eggy ludat 100 livránál alább nem lehetett meg venni. Eggy Landaui kenyér sütő, kinek házát eggy bomba fel gyújtotta, nem gondolván örökségének yefzedelmével, a' < fegyveres ház tüzének oltására futott, igy fzólván: Ji é hajlékom eggy magános emberinek jófzága,.én.}* dig egéfzlen a' ír. köz társaságnak tulajdona vagyok. IHyetén kérkedő befzédjei után, következendő végzéseket hozatott' a' íí. Gyűléssel: -1. A' Rajna- és Mosel 'mellett táborozó seregei és Landau városa érdemessé tették magokat a'ha; fza iránt. 2.. Adják tudtára a' ÍJ. biztosok a <N. Gyűlésnek azoknak a' vitézeknek neveiket, a -kik hadi virtusaik által magokat meg kú'lömbó, telték. _ 3. Ofztpgassanak ki közöttök polga" meg jutalmaztatást. 4. Jegyeztessék felp kárt, mellyet Landaunak, és annak környék nek lakosai fzenvedtek az ostromló ellenség «natt. 5. A' fellyebb említett kenyér sütőneí "toeveris jegyezzék fel, és küidgyék meg a p < -Gyűlésnek. Az ifjú Custine, néhai gvillotiniroztatott <> tme Generálnak fia, 25 efztendos, a' ki enne*' előtte a' királyné ' lovas regementében kapitw' Dümurier alatt Berlini követ, onnan lett'vdzu* terese után LucknerMaresal Generál adjuta 054 -vala, sok tanúbizonyságok által meg gyözettei yen arról, hogy 8 V Fr. nemzet külső és bei»» ellenségeivel éggyet értett, és minden úton pw donazon iparkodott volna, hogy azoknak S?! menetelt kéfzittsen a' Frantzia köz tar$í-
nagaanrangm Síig tartományaiba való bé menetelre, ezen folyó holnapnak 4-ik napján Lukner Marsallai éggyütt, a' ki hasonló vétkekkel vádoltatott, halálra sententziáztatott a' revolutioaalis fzék által. Az utolsóbb fzületésére nézve Bavarus, és 72 efztendós ember volt, a' ki a' hét efztendei háborúban eggy Hannóverai corpust commandirozott, azon háborúnak végződése után pedig mint Generál Lájtinánt, Frantzia fzolgálatba lépett által, és 1792 efztendóben a' Frantzia Rajna és éfzaki ármádiát kormányozta. A' Talonban lévő N. biztosoknak későbbi jelentések fzerént, 250 Spanyol a/tzonyoknál, 250 Anglusoknál és Spanyoloknál többen maradtanak Tulonban, sem idejek, sem módjok nem lévén a' hajókra való menetelre. Az ispotályokban is 2000 beteg és sebes katonáknál több maradt az éggyesült seregek közzül. A 5 kikötp helyben lévő viz tele volt a' vízbe fúlladott embereknek hólt testeikkel. A' vízbe hólt és le vágattatott embereknek fzámát állig lehet meg fzámlálni. 20 ezer lakosnál többen hagyták eí honnyaikat, és réfz fzerént Angliába és Spanyol Qrí'zágba, réfz fzerént pedig Szárdiniába és ííápolyba kőltöztenek. Dec. 24-dik napján 133 ember, kik réfz fzerént Talont -lakosok, réfz fzerént katonák voltának, lövettettek agyon a- tábor előtt, hasonló ki menetele volt 15 hajós tifztnek. A' Spanyol és Anglus vitorlák még sem fzedettek le az ott maradott hajókról, mellyet azért miveltek a' patrióták, hogy az eleséges idegen hajók oda menvén keleptzéjekbe keritessenek, a' miathogy 10 hajónál több került illyen módon már körmök közé. Az azokon lévő idegen hajósok rabságra vitettek, a' közöttök lévő Frantziák pedig mindeq törvény tétel nélkül agyon lövöldöztettek. Annyira gyűlölik Pith Anglus ministert Frantzia Jakobinusok, hogy egynéhány várpsok. han meg égettették a' képét. A' Tiilónb^{ k{
"128 költözött Kojalistáknak hátra maradott jófzágok két millióra betsüitetik, ebből, és a' N. Gyűlés által rendeltetetett eggy millióból minden Tulón alatt'vitézkedett katonának 100 livrája jutott, eggyaránt ofztatván fel mind a' tifztek, mind a' köz emberek közt a' jutalom. A' Spanyolok 9 Fr. hajót égetteuek ottan meg, az Angiusok pedig 4-et vittenek el magokkal. Ezen kártételnek ki pótolására azt végzetté a' N. Gyűlés, hogy minden Fr. KÖz. Társasághoz tartozó kikötő helyekben annyi hajók Jíéfzittessenek, a' mennyit a' kikötő hely magában bé foglalhat, a' melylyekhez való matérialékat a' déli ofztályokban lévő N. biztosoknak kelletik meg fzerezni. Minden közelebb fekvő ofztályokban lakó kőmivesek tartóznak Tulónba menni, és az ott lévő kikötő.helyet, és nemzeti épületeket meg jobbítani. - Sok imitt amott el íiéíledeít Rojalisták él fogattattak, -és 200-nal többen ölettettek meg közzfr lök. Bcestiába érkezvén Tulón viítza vétetéscnek híre,, az egéfz ottan lévő Bt-antzia flottaigyu ropogtatásokkal nyilatkoztatta ki azon.való. oromét. Minap'azt a' végzést hozta a' N. Gyűlés, hogy minden ostrom alá vétetett városokban lévő lakosoknak eleségek, pénzek, ruíiájor, s. a. t. közönséges hafzonra fordíttasson, 's ég/ealoképen- ofztattasson fel a' benn lévő lakosok közt. Sic vos non vobis nidificatis avej'% sie voí non vobis mellijicates apes, > ' Nanteseen, Angersben, Anoenisben, ( P!Ct3 ' viumnak és Kis Britanniának városaiban ).a. 1 ""/ 1 ' ra fzaporodott a' tömlötzökre hányattatott fzerefltsétlen Rojnlistáknak fzámok, hogy a-zoknak rn e lövöldöztetések és gviliotiniroztatások sok }W lopott el. Mellyre nézve] hogy annyival konf nyebfaen 's hamarább ki végeztessenek e' világból, hajókra rakatnak, a' Libris folyó vizén i e bo'sattatoak.-.'a ágyú golyóbisok által el suiylyeíztetnek. Hány fzáz ezer embert me* - f c m, eméfztett immár ez a' conofz Frantzia r e v 0 " Jytto! -
A' Bétsi udvari újság többek közt igy ír Frantzia Örfzágnak jelenvaló állapottyáról: A' Rojalistáknak vefzedelmekről való hírekkel tele vágynak a' Párisi levelek. Talmont hertzeg eggy nevezetes feje a' királyt kívánó seregnek Fougeres alatt, Büzot ex deputátus, ennekejötte a' Calvadósi ofztályoak Fiscalis procurátora el fogattatván Parisba vitettek, az utolsóbb, kinek fejére már annakelötte jutalom tétetett, minden processus nélkül gvillotiniroztatott. A' Rojalistáknak fzéllyel lett fizettetések után, igen sok tolvajok tartózkodnak imitt amott az erdőkben^ és sók erőfzakos tolvajságót vifznek végbe; de azt is utánna tefzi a' Bétsi udvari újság, hogy ezen hirek nem hitelesek, mivel a' közelebb való tudósítások fzerént, a'rojalistáknak armadája reá megyén fzáz ezerre. Eggy fzép anekdotát olvasunk eggy közönséges levélből, hogy tudnillik a' Rojalisták közt fzólgáló parafztok el hitették azt magokkal, hogyha fziotén meg ölettetnek is a' vallásért és királyért viselt hadakozásban, harmad, nap múl- ván ismét felfognának támadni. Éggy éggyügyii parafzt: all'zony, ebbeli bizodalomban lévén, az ütközetben el esett férjét haza vitte, 's harmadnap múlván, a' midőn t. i. ideje vala fel táma r dásának, nagy vendégséget kéfzitett, hogy a' más világon való bujdosásában el lankadt férjét jól meg vendégelhesse. Szomfzéd affsonya történetből hozzá menvén, tudakozza fzorgalmatosságának okát, mellyre a' házi gazdaffzony azt felelte, hogy férjének fel támadását várná, 's annak fzamára- sütne 's főzne, fzomfzéd affzonya kamarájában el rejtetett férjének testét meg nézni ment, 's felette el ájult a' büffzödött fzag miatt. A' fzegény özvegy affzony héjában várakozván mind a' meg határozott harmadik, mind a' következett" napokon férjének fel támadása után, végtére azzal vigafztalta magát, hogy férje nem a' kegyelemnek állapattyában halván meg, efztendövel azután fogna fel támadni, addig pedig meg
?22 tifztittatui gyakorlott bűneitől. Hasonló anekdotát hallottam Brandenburgiában laktomban a'hétefztendőkig tartott háborúban meg hólt Orofz katonákról. Ezekkel is cl vala hitettetve, hogyha Némít Orfzágban agyon fognák magokat lövettetni, a- vagy vágattatni, hazájokban bizonyossan fel fognának támadni; a' minthogy hiteles embe.eknek fzájjaikból hallottam, hogy a' fzegény orofzok minden irtódzás nélki'il mentenek a' más világra, és akármelly vefzedelemben forgottanak is, sem nem hátráltanak, sem pardont nem kívántak magoknak adattatni. Hadi Történetek és Környülállások. - Az udvari hadi Cancellária által múlt Izombaton közönségessé tétetett jelentésben a'vagyoni hogy e' folyó holnapnak 9-dik napján 600 lovas Frantzia ment a' sürü ködnek kedvezése alatt le Cateau és St. Bénin közt állott tábori ör-allóink ellen, 's viítza is tolta azokat, a' kik leg közelebb lévő vigyázatokhoz vonván 's. kaptsolván magokat, olly derekasan vitézkedtenek', hogy kenteiének voltak amazok meg fordulni, s elébb állani, a' melly vélek való kis tsatáw' tsak eggy magyar hufzár hólt meg, 's eggy est' 1 sebbe.. - Jan. n-dik napján kőit levelében azt uj» Koburg hertzeg, hogy Cambray, Bouchain, Slrlecux vidékén nagyon öregbedik a' Fr. set* geknek fzámok, és hogy minden kéfziileteiko 01 azt lehet sajdítani, hogy Denaing 's JJouchy» ei ' lett feküvo. Ör-álló seregeinkre akarnak tsapn ' fognak é fel-tételekben boldogulni avagy nem, mutattya a' következendő idő. Monsbál iratik, hogy e' folyó hólnapn 3 9-dtk napján, kemény ágyú ropogás hallattat" 1 -
pdá nem meítze, de hol, és minemű ki menetellel, még ekkorig sem tudhattyuk; Ugyan onnan jött levelekből olvassuk, hogy egéfz erejeket Rysjel vidékére húzzák a' kakasok, a'hová immár 4000 sántz-ásók is érkeztének. Popering környékén gyakran ki üt az ellenség, és a' mi fzemei éléibe akad, él prédállya. i Jan. 7-dikén eggy Lokeven nevű Austr. Flandriai helységre rohantak, a' templomot ki pufztitották, a' házakat felprédálták, :'s végtére onnan leit ki menetelekkel még is gyújtották., Hanem bezzeg tromfot trom- -fal ütöttenek a' Hannoveránusok is, mivel bé tsapván á' Frantzia helységekbe, öt vagy hat falut egéfzlen fel prédáltak. Mindenütt, viflza vervén az Austriai seregek a'frantzia külső vigyázatokat,, már most Flimmesben tanyáznak, melly által minden Ryssel és Dovay közt való éggyesség két felé fzakafztatott. A' felső Rhenanusi kerületben fekvő Austriai, seregeknek táborában, e' folyó holnapnak 19-dik napján kőit levélben a' vagyon a' többek közt fel jegyeztetve, hogy minekütánna a' Frantziák rend* kívül váló kéfzületeket tettének volna Fort-Louisinak ostromlása iránt, az ottan lévő Austriai kormányozó Laurer Generál - Major, az előtt harmad nappal, éjjeli 9 és 11 óra közt a* várat ki iiresitette, minden erősségeit le rontatta, már annakelötte minden magazinumot, hadi eízközöket és fzerfzámokat a' Rajna vizén által vitetvén. Meilyről viradtakor tudósitatván a' Frantziák, a' hafzna vehetetlen erősséget ismét el foglalták. Frantzia Generál Loche segédje el fogattatván a' mieink által, azt vallotta, hogy semmi egyébb fel tételek nem volt a' Frantzia seregeknek Német Birodalomba lett bé ütésekben, hanemhogy azon tartományokat ki pufztittsá.k, 's alkalmatlanokká tegyék arra, hogy az éggyesült seregek ottan jövő tavafzon tábort" üthessenek,
Manhejm vidékől azt jrja eggy velem levelezi? vitéz barátom, hogy azalatt, migimitt amott satztzolnak, és pufztitanak a' Frantziák, más réfzröl Germerslieim és Spejer vidékén keménnyen hí sántzollyák magokat. Olafz Orfzágból is az a' hir érke'zett legközelebb hozzánk, hogy 10 ezer emberre valókvár-. télyt kéfzitettek a' Frantziák a' Nizzai Grófságban, azoknak a' seregeknek bé fogadásokra, a' mellyék Tulón alól a' Szardíniái király ellen kiildettettek a'n. Gyűlés által. Az onnan és Sabaudiából ki költözött lakosoknak örökségeik el a- dattatnak, még pedig drága árron, úgy hogy, á' melly jófzííg 3 's négy ezer livrára betsültetett, tíz 's tizenkét ezer livrán is el ment. Elegyes Tudósítások., Cs. K. Generál Beaulieu óooo főből álló sereget vitt Trier városának fedezésére. Az egeíz Treviri válafztó Fejedelemségben lévő lakosok fegyvert fogtak hazájoknak oltalmazására. J* nuariusnak első hetében 30000 fegyveres lakos gyüllött e' végre öfzve, és hogyha a' fzükseg kívánni fogja, még éggy, sőt két annyi is kiálltat. A' Cohlentzi Káptalan minden fziikségtejed ezüstét a' pénz-verő műhelybe küldötte, és a háború "alatt semmi interest nem kíván maganaj 1 fizettetni. _ A' Brunsvigiai uralkodó hertzeg, a'- Prussiai hadakozó seregeknek fő kormány 0 ' zója sok új flintát küldött Koblentzbe, a' végre,. hogy a' lakosok közt ki ofztattassanak.. Kreuczenachba bé menvén a' Frantzia pa"^' ta^.eregekj, ^gen kegyetlenül bántak a' lakosodkai, pistolokat, és bajonétákat tartván a' ráfiaknak, affzonyoknak, és hajadonoknak & e] l' lyeikre, minden pénzektől, zseb óráiktól, "* z ' pökjók tsattaitól, köntöseiktől, s. a. t. meg
tofták őket. Ennekfelette a' kormányozó Frantzia Generál 300 hordó bórt, 80 ezer font kenyeret, fzénát, abrakot, és tűzi fát a' mennyi fzü'k- séges, és három millió livrát parantsolt magának adattatni, a' bórt minden haladék nélkül, a' kényeret pedig 24, óra alatt, hozzá tévén ezt is, hogyha nem fognak engedelmeskedni, az egéfz várost pórrá égetteti. Manheimi levelek fzerént, beteg ágyban fekfzik Gróf Wurmser Schveczingenben. Sievers Örofz követnek Pétersburgba lett viffza hivattatása nagy nyúghatatlanságba ejtette a' Lengye) Orfzági Senátorokat, és a' mint a* fzéí fúj, újjobban közönséges Gyüllés fog Varsó? vidban tartattatni. Úgy hallatik, hogy Dügommier Fr. Generál, sí" Talonnál diadalmaskodott patrióta seregek közül 15 ezer embert vitt a'spanyolok ellen, a? kik Perpignant erös ostrom alá akarták zárni, mellyben sokkal elóbb.boldogulhatnának, hogyha az éggyesült Spanyol és Anglus hajó seregek, melylyek Langvedociától nem meffze láttattanak, oda bé férkezhetnének. Volksheimban, a' Moguntziai V. Fejedelemségnek éggyik városkájában három fzáfz dragonyos eggy egéfz escadron Frantziát ki üzö'tt elmés találmánya által, t. i.. a* nevezett helység.^ nek alsó réfzéhez nyargalván, nagy lármát tsináltak, kiáltoztak, intettek, mintha ugyan egéfz escadron követte volna őket, mellyen meg fzeppenvén a' kakasok, sebes vágtatva ki nyargaltak a' városból, mellyel egéfzlen fel akartak prédálni. A' múlt efztendei táborozásban sokat fzenvedett, és meg kevesedett Száfz regementek helyett, újjabb regementek fognak Saxóniából a' Rajna vize mellé marsirozni.
1 2 Ó' Az Angliai fóidmivelés mesterségnek gyafi" iitatására fel állitatott tudós Társaság paraotso- kapott a' rninisteriumtól, hogy az Orfzág Íatot nak minden környékeiben lévő földmive'ésnek.j és termékenységnek állapattyát fzorossan jegyezné fel j a' mellyböl által lehessen látni, meílyit birtokos lakos fizethet több adót 4 melíyik kenf sebbett Még eddig minden külömbség nélkül i sillinget ( eggy Silling te/zen Angliában 26 és fél krajtzárt) kelletett eggy hóid földtől fizetni, még pedig a' főidnek minémüségére való tekintet nélkül. Ügy gondolkodik Pitfi minister, hogy ez eggy jó kút-fő fog lenni, mellyböl a' jelenvaló háborúnak.foltatásárá elegendő hadi költséget lehet ki meritenl A' selyem fabrikánsok eggy közönséges i»; stantziát irtanak az Angliai fzép nemnek, mezben azon esedeztenek $ hogy a' jelenvaló hábo'1 alatt mindnyájan t a' kiktől tsak lehetséges, lyem köntösöket viséllyenek, másként koldulásra fognak a' melyem mívesek' jutni. Éz'eni esedező levélnek volt is foganattya mivel a' kiwlj né neve napján minden fő dámák selyem köntosökben jelentenek meg az udvarnál. Magyar Orfzág; Aradoh 3 dik Jari. 1794. Szokásban vagy j az itten körül belől fekvő német helységekben nevezetes napok előtt való napnak estéjén Jo^ dözniv a' melly roííz fzökás imitt amott sok rq fzat okozott immár. Itt is égy gyermek a' w 3,. nak kezéből ki vévén a' puskát, tulajdon kezet lőtte, mert fzéllyel fzakadváü a' p"uska, fzéllyel n " ta a' gyermek kezét, nem tudatik még él é vágj nem, mivel olly erek fzakafztattak el, a' meny böl folyó vért nem lehet el állítani. Nagy meg rémülést okozott az ide.vak ^ kosok közt az a' hir, a' melly azt hinti v»
mindnyájunknak füleibe, hogy az ide jövö.'frantzia foglyok pestisesek-volnának. De már most mind ez a' roífz hir, mind az áital okoztatott félelem meg fzünt, mivel azt írják Temesvárról, hogy 50p.oda vitetett Frantzia rabok közzül kettőnél több meg nem hólt, 's azok is pedig hofzfzas betegségeik után. Dunán túl való kerületből, Vj-esküttetés a' tó közbül. módja. (Farsangi darab) Éggy parafztnak minteggy 23 efztendős ílj* annyira meg fzeretett eggy körülötte fzolgálo leányt, hogy a' házassági fzövetséget néki meg ígérné. Ezt meg halván az ifjú apja, el anynyira örvendett rajta, hogy fel tette magában a* fzerelmeseknek meg esküttetéseket. Soká tárta utánnok való leselkedése után tsak ugyan végbe vitte a? öreg fzándékát. Mert midőn hallaná, hogy a' leány korán reggel naponként fijának háló fzobájába menne, meg húzta magát eggy éjt fzaka a' konyhának fzegeletében, hogy a' fia semmit sem tudna felöle; de a' több lakosoknak meg. mondotta 's kérte is őket, hogy kiáltására néki gyertyát gyújtanának. Reggel tehát minteggy hajnal tájban megy a' leány, kotzogatja a' fzeretöje ajtaját, ki is.fel kél ágyából; 's az ajtót ki nyitja. Erre bé nyitja az ajtót az Öreg após is, jó reggelt kivan fijának, ki is ijedtében állig tudta el fogadni apja köfzöntését. Az öreg az ajtótól meffze nem ment, hogy a' madarat ne talám ki fzalafztaná, fzaglafz, kérdi a' fijától, ki volna még véle a' fzobában ; mert ő idegen fzagot érezne. Az ifjú mentegeti ugyan magát, mondván, hogy senki sem volna; de az öreg, ámbátor setét volt is, nem hagyta magát meg vakítani, kiált a' lakosoknak, hogy néki gyertyát gyújtanának. Az ifjú éfzre vévén az apja-gyanakodását, a' leányt ki akarván a' fzobábói fzöktetni, kérte ötet, hogy ne tsinálna lármát, 's ne költené fel
12S az álmos embereket, majd inkább maga gyújtana gyertyát. De az após úgymond, tsak maradj tc itt benn, hifzem ök nem fognak azért haragudni. El hozzák a' gyertyát, a' kályha megett meg látja, a' leányt, 's igy fzóll hozzá, hát te mit tsináifz illy korán a' fiamnál; de jó hogy itt vagy, úgymond, mert imé fzámodra fölöstökömet hoztam. El kezrli tehát a' nálla lévő korbátstsal verni; és mind addig verte, mig a' fija a' kezében lévő korbítsot meg nem fogta, mondván, hogy az apja ne bántaná a' leányt. Szót fogad az öreg ; mert a* leány helyett a' fiját fogta elől, 's mind addígr verte, mig meg nem esküdött, hogy a' leányraez után jó fzemmel soha sem nézne. Elől fogta, ismét a' leányt; azt is mind addig forgatta; mig az is meg esküdött, hogy eztán a' fiját fzint ol!/ igen "fogja gyűlölni, mint eddig fzerette. Igy"' hát az esküvő meg leve pap nélkül; a' ízerelefl gyúmöltse pedig még azon nap piros és kék» nekkel virágozott sürüen, mind a' két fzerelmesnek hátán. U. J. Nem sokára ofztán neve napja" esveü az új-módi meg esküdt vőlegénynek, eggy «> al valaki jelenlétében bé toppan az ajtón előbbi fwrelmetesse, hogy fzeretett mátkáját meg kb'fxo»' tené. Ez azomban tsak két fzóval reá emlékez; teté hajdani esküvésére. El pirul a' leány, «megy, és mérgében úgy bé tsapja az ajtót, bog azólta, állig hifzem hogy kerefztül nem vx^ előbbi fzeretőjét. Jobbítások. Az ez előtt való újság darabnak >9 d'j* S,/ raban e' fzó helyett vezérekkel, olvasói kell 1 rekkel.