Az angol királyi dinasztia és az évszázad esküvője /Harmat Árpád Péter/ 2011 április 29-én zajlott az évszázad esküvőjének tartott házasságkötés II. Erzsébet angol királynő idősebbik unokája William (Vilmos) herceg és szerelme Kate Middleton között. A ceremónián 1900 vendég vett részt a Westminster apátságban, a londoni utcákon százezrek örvendeztek, világszerte 2 milliárd ember nézte a tévéközvetítést. Kétszer annyian, mint 30 évvel korábban Vilmos szüleinek, Károly hercegnek és Dianának az esküvőjét. (Az esküvőről később bővebben írunk.) Az esemény részint felpezsdítette Anglia, sőt az egész világ közvéleményét, részint a figyelmet és érdeklődést az angol uralkodóház felé fordította. Nézzük meg tehát ezt a bizonyos uralkodóházat: honnan eredeztethetőek első ismert tagjai és milyen családi elágazások eredménye a mai Windsor-ház, melynek William herceg is tagja? A Windsor-ház eredete Az első, amit ki kell jelentenünk, hogy Anglia történelmében valójában hét uralkodói dinasztiáról beszélhetünk, ezek pedig a következők: Normann, Anjou-Plantagenet, Lancester - York, Tudor, Stuart, Hannover és Windsor. A sorban utolsó előtti Hannover-ház valójában német (egész pontosan pfalzi és hannoveri) főnemeseket hozott Anglia élére és I.
György megkoronázásával, 1714-ben kezdte uralmát. A hannoveriek angliai hatalmát hosszas bonyodalmak előzték meg, ugyanis a korábban regnáló Stuart-ház 1714-ben még rendelkezett egyenes ági angol leszármazottakkal, így a trónon szóba jöhetett volna II. Jakab fia Jakab Edward is. Anglia azonban elvetette a Stuartok további uralmát, mert a régi, skót gyökerekkel bíró angol dinasztiát katolikus barátnak tartotta. A szigetország lakossága mindenképp protestáns királyra vágyott, így mondhatni kapóra jött számukra I. Jakab lányának, Stuart Erzsébetnek V. Frigyes pfalzi választófejedelemmel kötött házassága. A frigyből ugyanis 1630-ban egy leány született, Pfalzi Zsófia, akit később a hannoveri fejedelemhez, Braunschweig-Lüneburg Lajos Györgyhöz adtak. A fontos házasságból 1660- ban életképes protestáns fiú utód látta meg a napvilágot, a későbbi I. György. Ő már mindenben megfelelt az angol követelményeknek, hisz anyja ágán I. Jakab dédunokájaként az ősi angol királyok leszármazottját tisztelhették benne, ám ugyanakkor a protestáns vallás követelményeinek is teljesen megfelelt. Az öröklésből kizárt Stuartok, persze nem törődtek bele félreállításukba, és 1715-ben, majd 1746-ban is kísérletet tettek a hatalom átvételére. (Először II. Jakab fia Jakab Edward, majd unokája Károly Edward vívott sikertelen harcokat a trónra kerülő Hannoveriekkel.) I. György személyében tehát 1714-ben Anglia élére egy új, német származású dinasztia került, mely vékony szállal kötődött csupán az ősi angol uralkodókhoz. Maga György király például csak németül tudott, egyáltalán nem is beszélt angolul, így főként miniszterei kormányoztak helyette. Megkoronázásához 1701-ben egy új trónöröklési törvényt kellett becikkelyezni, mely kimondta, hogy amennyiben nincs közvetlen örököse Nagy-Britannia trónjának, akkor egy protestáns rokon kerülhet a trónra. I. György után fiára II. Györgyre, majd unokájára III. Györgyre szállt a korona. III. György (1760-1820) volt az első olyan Hannover-házi uralkodó, aki már Angliában látta meg a napvilágot, és aki már inkább angolnak, mint németnek vallotta magát. Az ő uralma idején veszítette el Anglia az amerikai gyarmatokat. Az összesen 60 éven keresztül, 1760 és 1820 közt uralkodó koronás fő fiaira hagyta a trónt: így az ország élén előbb IV. György (1820-1830) majd öccse IV. Vilmos (1830-1837) következhetett. Ekkor azonban súlyos probléma állt elő: a két fiú nem hagyott hátra fiú utódokat, harmadik testvérük Edward herceg pedig elhalálozott. A helyzetet mégis Edward oldotta meg, lévén, hogy elhalálozása előtt nyolc hónappal kislánya született, a későbbi I. Viktória. Az alig 18 évesen trónra lépő királynő volt a leghosszabb ideig hatalmon lévő brit uralkodó, ugyanis 63 és fél éven keresztül viselte a koronát. Ezen idő alatt Nagy- Britannia gyarmatbirodalma megháromszorozódott, és az ipari forradalom alatt a világ vezető ipari nagyhatalma lett. I. Viktória (1837-1901) Albert német herceghez ment feleségül, akinek teljes neve (Francis Albert Augustus Charles Emmanuel von Sachsen-Coburg und Gotha) bizonyította, hogy a Hannover-ház helyett megint egy új dinasztia kezébe került az angol korona, mely a Szász-Coburg-Gotha-ház nevet kapta. Viktóriát fia, VII. Edward (1901-1910) követte a trónon, majd 1910-ben unokájára, Györgyre szállt a korona. V. György (1910-1936) a történelem egyik legzavarosabb korszakában foglalta el a trónt. A 45 évesen megkoronázott királynak ugyanis már alig négy évvel trónra lépése után Európa történetének addigi legnagyobb nemzetközi válságával kellett szembenéznie, nevezetesen az első világháborúval. Angliát minden szempontból megviselte és kimerítette az elhúzódó küzdelem. A lakosság érzelmei egyre inkább a németellenesek lettek, így a német felmenőkkel rendelkező királyi család számára évről évre kínosabbá vált családnevének öröksége. Végül V. György 1917-ben úgy döntött nevet változtat és az idegen hangzású, németes csengésű Sachsen-Coburg und Gotha helyett felvette a Windsor nevet. Közvetlen előzmény volt, hogy H. G. Wells angol író 1917 májusában arról írt cikket, hogy a Szász-Coburg-Gotha-Hannover család válasszon az európai rokonság és a brit nép között. A
királyi ház új nevére a megoldást a király magántitkára, Arthur Bigge, Lord of Stamfordham találta meg: Windsor-ház. Itt született 1312-ben a windsorinak is nevezett III. Edward, itt élt Egbert angolszász király (802-839), Hódító Vilmos építette erődítménnyé, itt született a Magna Charta és alapította meg az itt született II. Edward a térdszalagrendet. A Kipling által windsori özvegynek nevezett Viktória is a kastély parkjában van eltemetve. Így jött létre királyi proklamációval 1917. július 17-én a House of Windsor. V. György halála után, 1936 januárjában idősebbik fia, a 42 éves VIII. Edward lépett a trónra. Ekkor még senki sem sejtette, hogy ő lesz a brit korona történetében az egyik legnagyobb botrány főszereplője. Edward ugyanis még trónörökös korában beleszeretett egy amerikai, férjes asszonyba, bizonyos Mrs. Simpson-ba, aki Eduárd trónralépése után ugyan elvált férjétől, de a király az anglikán egyház előírásai miatt nem vehette feleségül. Mivel a nőt bojkottálta mindenki, alkotmányos válság tört ki, Eduárd pedig inkább a szerelmét, mint a koronát választotta, s pár hónapi uralkodás után lemondott a trónról. A botrányt követően a lemondott király öccse foglalta el a trónt VI. György (1936-1952) néven. Az új uralkodó nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Végül úrrá lett problémáján, az ország méltó ura lett, és hősiesen vezette Angliát a második világháború éveiben. (A dadogó király történetét egy 2010-ben forgatott amerikai film dolgozta fel - A király beszéde - Tom Hooper rendezésében, Colin Firth és Geoffrey Rush főszerepésével.) VI. György egészségi állapota 1948-tól folyamatosan romlott, meg akarván előzni a lába elüszkösödését, 1949 márciusában trombózissal megoperálták. Az operáció sikerült, de 1951 nyarára az orvosok megállapították, hogy a királynak tüdő- és gégerákja van, ezért szeptember 26 án eltávolították a bal tüdejét és a gégeizmait. A halál álmában, 1952. február 6 án hajnalban érte embólia következtében a Sandringham kastélyban. 1952-ben, 26 éves leánya Erzsébet követte a trónon. Anglia mostani uralkodója, II. Erzsébet fiatalon történelmet és jogot tanult, sőt Canterbury érseke vallástörténetet is oktatott neki. Francia és belga nevelőnőktől tanult franciául (ez később komoly hasznára vált a diplomáciában). Zenélni és lovagolni tanult, kitűnő úszóvá vált. 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdő Klub gyermek-kupáját. A II. világháború kezdetével a királyi család Windsorba költözött, a háború tartama nagy részét itt töltötték. Ezen időszak a rettegés és a nélkülözés időszaka volt a királyi családnak éppúgy, mint az egész országnak. 1944-től rendszeresen elkísérte a királyt és a királynét belföldi útjaikra. Röviddel 18. születésnapja után kinevezték tanácsadónak, körbejárta az olaszországi hadszíntereket, és átvett néhányat az államfői feladatok közül. Még ebben az évben az Alsóház kérdést intézett a királyhoz, amelyre a korona nevében Erzsébet hercegnő válaszolt. 1945 elején megtanul gépkocsit (teherautót) vezetni. 1945 júliusában repült először repülőgéppel, amikor szüleit kétnapos észak-írországi útjukra kísérte. A háború lezárulta után Erzsébet hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma tovább nőtt. Megkoronázására 1953 június 2-án került sor. Hosszú ideje tartó uralkodását Anglia lakosságának nagyobbik része egyértelműen pozitívan ítéli meg. (2007-ben a szigetországban végzett felmérés alapján, amit a 18-24 éves korosztályban végeztek, a megkérdezettek 80%-a választaná a monarchiát a köztársaság helyett. Elemzők szerint ez a nagyszerű eredmény nagyrészt is Erzsébetnek köszönhető.) Károly és Lady Diana Jelenleg (2011-ben) a királynő már 85 éves, és bár jó egészségnek örvend, az angol nép mégis sokat foglalkozik családjával, illetve az új uralkodó jelöltekkel: fiával Károllyal és unokáival Vilmossal és Henrikkel. Fia Károly herceg 1981 július 29-én vette feleségül Diana Frances Spencert, az akkoriban alig 20 éves arisztokrata leányzót, aki származását tekintve
ideális jelöltnek tűnt a nála 13 évvel idősebb trónörökös számára. A televízión át is közvetített esküvőt közel egymilliárd ember kísérte figyelemmel. Alig egy - két évvel az esküvő után kiderült: a herceg messze nem szerelemből házasodott. Ezt bizonyítja, hogy ismét viszonyt kezdett korábbi szeretőjével, Camilla Parker Bowles-szal, míg Diána lovasoktatójával, James Hewitt-tal randevúzgatott. 1992. december 9-én szétköltöztek. 1993. december 3-án Diána bejelentette visszavonulását a nyilvánosságtól. 1996. augusztus 28-án hivatalosan kimondták a válást. Diána 1997. augusztus 31-én veszítette életét egy közlekedési balesetben, Párizsban, az Alma-rakpart közúti aluljárójában, szeretőjével, az egyiptomi Dodi al-fayeddel és gépkocsijuk vezetőjével együtt. Az autót üldöző paparazzik közül senkit sem vontak felelősségre. A hivatalos vizsgálat a sofőr alkoholos befolyásoltságát és ebből eredő felelősségét állapította meg. Vilmos és Kate Middleton II. Erzsébet jelentős népszerűség és presztizs veszteséggel vészelte át a "Diana ügyet", ám a királyi család viszontagságai alig négy évvel Lady Diana halála után tovább folytatódtak. A királynő idősebbik unokája Vilmos ugyanis 2001-ben a skóciai St. Andrews egyetemen megismerte a polgári származású Kate Middletont. A kapcsolat hullámzó változatossággal, akadozva folyt (2007-ben rövid időre szakítottak is) de tíz év elteltével 2011-re mégis stabilizálódott. A királyi családnak el kellett fogadnia, hogy Vilmos polgári származású feleséget fog választani. Kate Middleton, teljes nevén Catherine Elizabeth Middleton egy középpolgári angol család legidősebb gyermeke. 1982. január 9-én született a readingi Royal Berkshire Hospital kórházban. Édesapja Michael Francis, a British Airways légiutaskísérője, majd repülőtisztje (született 1949-ben). Édesanyja Carole Elizabeth (szül. Goldsmith) légiutas-kísérő (született: 1955-ben). A család tulajdonában egy partikellékekkel kereskedő cég van. Szülei 1980. június 21-én házasodtak össze. Egy húga és egy öccse van: Philippa Charlotte, becenevén "Pippa" (szül. 1983), és James William (szül. 1987). Kate Middleton művészettörténeti diplomát szerzett, és nagyban segítette Vilmost is tanulmányaiban. Többek közt az ő érdeme volt, hogy a herceg nem hagyta félbe az egyetemet, és végül ő is lediplomázott, - Kate tanácsára szakot váltva - a földrajz szakon. Az évszázad esküvője 2011 április 29-én pontban délben kezdődő esketés meglepően rövid ideig tartott, érdekessége volt, hogy Kate - ebben Diana példáját követve - nem fogadott engedelmességet Vilmosnak, csak azt, hogy "szereti, gondoskodik róla, tiszteli és hűséges lesz hozzá." Mikor a "szegénységben, gazdagságban" részhez értek, a menyasszony nem tudta visszatartani mosolyát. Végül Rowan Williams canterbury érsek "az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében házasnak" nyilvánította őket. A gyűrű felhúzását a brit sajtó "minitragédiának" keresztelte el, ugyanis az ékszer kissé nehezen ment fel Kate ujjára. A ceremónia alatt vallásos és nemzeti énekeket, valamint brit szerzők műveit játszották. Az ünnepi mise után már várta az ifjú házasokat egy 1902-ben VII. Edward koronázása alkalmából készített hintó - ugyanaz, amin Diana és Károly is utaztak 30 évvel ezelőtt. Az ifjú pár London főbb nevezetességei mellet a Buckingham-palotába hajtatott. A brit hatóságok egyelőre nem tudták megmondani, hányan ünnepeltek London utcáin. (Egyesek egymillió emberre becsülték a tömeget.) A teljes család, azaz a Windsor-ház és Middleton família fél háromkor jelent meg az erkélyen, ahol végre elcsattant nem is egy, hanem rögtön két hitvesi csók is. Majd a királyi légierő - ahol Vilmos szolgál - bemutatója köszöntötte az ifjú párt. Az erkélyjelenetet egy "szűk" körű, mindössze 650 fős fogadás követte, majd tényleg csak a család és a barátok - körülbelül 300 fő - maradhatott a vacsorára és a táncos lagzira. Ezzel véget ért a modern tündérmese: a
polgárleány hozzáment a herceghez - reméljük boldogan élnek, míg meg nem halnak. Vilmos és Kate esküvőjét a londoni Westminster apátságban tartották, így talán érdemes kitérnünk az Angliát szimbolizáló épület történetére. Forrás: www.tortenelemklub.hu