DIÓLEVÉL (Juglans regia L.) KOMPOSZT HATÁSA RÓMAI SALÁTA NÖVEKEDÉSÉRE. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

DIÓLEVÉL (Juglans regia L.) KOMPOSZT HATÁSA RÓMAI SALÁTA NÖVEKEDÉSÉRE TIRCZKA IMRE 1, MOLNÁR ESZTER 2, PROKAJ ENIKŐ 3 1 Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 3 Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet Kulcsszavak: Juglans regia, diólevél, saláta, lomkomposzt, komposztálás A lomégetés hozzájárul a levegő szennyezéséhez és szerves anyagoktól is megfosztjuk talajainkat. A diófa levelét (Juglans regia L.) általáan nem komposztálják, allelopatikus hatású naftokinon (juglon) tartalma miatt, ami negatív hatással lehet más növények fejlődésére. Munkánkan a SZIE Baatvölgyi Biokertészeti Tanüzeméen római saláta (Lactuca sativa var. longifolia) tesztnövényen, ökológiai gazdálkodási körülmények között teszteltük a különöző korú diólevél komposztok hatását két éven keresztül, véletlen lokk elrendezésű négyismétléses kísérleteken. Vizsgáltuk, hogy kimutatható-e a diólevél komposzt kedvezőtlen hatása, mint palántanevelő közeg, vagy mint fészektrágya a szaadföldi termesztés során a saláta csírázására és fejlődésére. Az eredmények alapján, a 9-1 hónapig komposztált diólevél nem hatott negatívan a római saláta csírázására és kelésére. A palánták azonan a diólevél nélküli gazdasági komposztan általáan fejletteek voltak és minden vizsgált komposztan egészségesek is. A diókomposzt palántafölden kevese gyom fordult elő, mint a gazdasági komposztan. Szaadföldi termesztéskor fészektrágyázással sem volt kedvezőtlen hatása a különöző korú diólevél komposztoknak a saláta fejlődésére és a termés nagyságára. Az eredmények alapján javasolható a diólevélkomposzt trágyázásra való felhasználása az égetés helyett. A diókomposztot azonan célszerű más komposztokkal is keverni a felhasználás előtt. Bevezetés és irodalmi áttekintés A talajtermékenység fenntartása feladat mind a konvencionális termesztési rendszereken, mind az ökológiai gazdálkodásan. Ökogazdálkodási körülmények között elsődleges cél, a gazdaságan keletkező szerves eredetű melléktermékek megfelelő kezelés után történő visszaforgatása a gazdaság szerves anyag körforgásáa. Különösen fontos a szerepük az egyszerűen előállítható komposztoknak. Az ősszel jelentőse mennyiségű lom keletkezik, ami megfelelően komposztálható. A különöző lomok leomlási ideje eltéréseket mutat. Könnyen omló levele van általáan a gyümölcsfáknak, hársnak, szilnek, nyírnek és juharnak. Ezzel szemen a ükknek, tölgynek és diónak a korhadási ideje hosszú, legkevese egy év (BIERMAIER WRBKA FUCHSIG, 212). A lomok közül a gyakorlatan a diófa (Juglans regia L.) levelének komposztálhatósága és komposztjának a felhasználhatósága körül alakult ki a legtö vita. A diófa minden része hasznosítható. A diólevél teáját, forrázatát a gyógyászatan is használják. Fitokemikáliákat is tartalmaz, mely csökkenti a degeneratív etegségek kockázatát, másrészt kimutatták rákellenes tulajdonságát is (RÁPÓTI és ROMVÁRY, 199; PEREIRA et al., 27). A diófafélék (Juglandeceae) család számos fajának leveléől ugyanakkor kimutatható, hogy allelopatikus hatású naftokinont tartalmaznak, ami lomhullást követően más növényfajok 1

csírázását és fejlődését gátolhatja. Emiatt általáan a diólomot elégetik komposztálás helyett, ami hozzájárul a levegőszennyezéshez, ezzel együtt fontos szerves anyagokat vesztünk így el. A dió más növényekre gyakorolt káros hatásáról először Plinius Secundus (i.sz. I. század) írt, majd 1881-en Stickey és Hoy megfigyelte, hogy a fekete dió (Juglans nigra L.) alatt a növényzet sokkal ritká, mint a töi árnyas fa alatt (RICE, 1984). A közönséges dió (Juglans regia L.) fő fenolos vegyületeinek a naftokinonok és a flavonoidok tekinthetők. A naftokinonok közül a juglon (5-hidroxi-1,4naftokinon) igen nagy érdeklődést kelt, mivel jelentős kémiai reakcióképessége van (PEREIRA et al., 27). A juglon színtelen, nem toxikus formája a hidrojuglon, ami nagy mennyiségen található a leveleken, a héjan és a gyökereken. A levegő, vagy más oxidáló anyag hatására a hidrojuglon mérgező juglonná alakul. A juglon eső hatására kimosódik a levelekől, majd a talaja kerül, gátolja a növények növekedését a fotoszintézis és a légzés csökkentésével, ezen kívül növeli az oxidatív stresszt is. A juglon allelopatikus hatása nagyrészt mérgező a töi növényre nézve, de van kivétel. Vizsgálatokan azt találták, hogy a paradicsom, uorka, kerti zsázsa és a lucerna palánták fejlődését erősen gátolta, viszont a sárgadinnye növekedését nem efolyásolta. A fiziológiai hatása a juglonnak egyelőre nem tisztázott, mivel kevés kísérletet végeztek a csírázással és a palánták növekedésével kapcsolatan (TERZI et al., 23). A juglon a friss dióleveleken fordul elő, a száraz leveleken a polimerizáció miatt csak csekély mennyiségen van jelen (AMARAL et al., 24). KOVÁCS (2) megállapította, hogy komposztálás hatására a diófa lomjáan lévő növekedést gátló anyagok átalakulnak és leomlanak. A komposztált diófalevél a tavaszi árpa tesztnövénynél nem eredményezett növekedési és fejlődési prolémákat, sőt a kontroll talaj eredményein is túltett. Gyümölcsfa- és diólevél komposztok hatását vizsgálva fehér mustár (Sinapis ala L.) tesztnövény csírázási százalékára és zöldtömegére vonatkozóan megállapítást nyert, hogy a diólevél kilenc-tíz hónapos komposztálása után a kedvezőtlen hatását elvesztette és a kontroll tápanyaghiányos kezeléshez képest kedvező eredményeket adott (RUSZKAI, 211; TIRCZKA és HAYES, 212; TIRCZKA és PROKAJ, 213) A diólevél komposzttal kapcsolatan még mindig számos kérdés felmerül, így vizsgáltuk, hogy különöző korú diólevél komposztoknak van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a római saláta (Lactuca sativa var. longifolia) tesztnövény kelésére, a palánták fejlődésére, valamint a termés mennyiségére. A saláta kiváló tesztnövény, mivel érzékeny a talaj sótartalmára, a gyomirtó- és a talajfertőtlenítő szerekre és a növényi toxikus anyagokra. Ilyen területeken kezdeten rosszul csírázik, majd a növekedés is lelassul, végül a levelei is rendellenesen fejlődnek (TERBE, 28; RADECZKY és TAKÁCSNÉ HÁJOS, 212). A fejes saláta az egyike az Amerikai Környezetvédelmi Iroda által ajánlott tíz növényfajnak, melyek a toxikus anyagokra érzékenyen reagálnak, és más szakirodalmakan is ajánlják általános toxicitás-vizsgálatokra (OMBÓDI et al., 21; CHARLES et al., 211). Kísérletünken római salátát használtuk tesztnövényként, mivel ez joan termeszthető a iokertészetünk ökológiai adottságai között, mint a fejes saláta. Ugyanakkor kevésé hajlamos a felmagzásra és jóval stressz- és sótűrő, mint az alapfaj, ami népszerű tesztnövény (PASTERNAK et al., 1986). 2

A saláta nem tartozik a szerves anyag igényes növények közé, így szerves trágyát csak ritkán használnak a salátánál ültetést megelőzően (TERBE, 28). A komposztok alkalmazása azonan nem kizárt és előnyös is lehet izonyos körülmények között a termesztéskor (BIRÓ et al. 27). CLARK és CAVIGELLI (25) különöző komposztokról megállapították, hogy kiváló palántanevelő közegek, haár ALEXANDER (29) szerint paradicsom és saláta termesztésekor nem annyira a palántanevelésen, mint inká a termő időszakan fejti ki jelentős pozitív hatását a talaja kevert komposzt. Hasonló eredményre jutottak OKUR és társai (28) is. Amellett, hogy kiválóan ellátja tápanyaggal a növényeket, a saláta levelek nitrát-felhalmozódása jóval alacsonya lesz komposzttrágyázás mellett, mint a könnyen felszívódó műtrágyákkal (STOPES et.al., 1989). Hasonló következtetésre jutottak gomakomposzt alkalmazásakor is (GEÖSEL et al., 29). TAVARINI és társai (211) különöző arányú zöld komposztkeverékeket alkalmazva leírták azok pozitív hatását a talaj termékenységére és a saláta növekedésére és eltartalmi összetevőire. Különöző összetételű komposztokat vizsgálva REDDY és CROHN (212) megállapította, hogy haár a talaj sótartalmát jelentősen megnövelhetik egyes kereskedelmi forgaloman kapható komposztok, a saláta növekedésére gyakorolt pozitív hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Hasonló eredményre jutottak KWACK és társai (212) is letermett gomakomposztok értékelésekor. GRIGATTI és társai (212) a tiszta és tőzeggel kevert komposzt hatását vizsgálták a termesztőközeg nitrogén szolgáltató képességére és szoros összefüggést találtak a komposzt keverési aránya, ph-ja, összetétele és a saláta számára felvehető tápanyagtartalma között. MONTEMURRO (21) felhívja a figyelmet a komposzt szerves anyag tartalmára, és az eől eredő hatékonya N szolgáltató képességére, 14 kg/ha N mennyiségnek megfelelő komposzt talaja keverésével 11-18 %-os termésnövekedést ért el salátánál. MELO SILVA és társai (21) 3, 6, 9 és 12 t/ha komposztot kevertek a talaja és azt tapasztalták, hogy a saláta termesztéséen mindegyik dózis alkalmas a N pótlására legalá egy termőciklusra. OLFATI (29) és társai 1 t/ha komposzt talaja juttatása esetén nagyo levélszámot, súlyt, összességéen nagyo termésmennyiséget tapasztaltak fejes salátánál. A hazai dió termőterület a 2-es évek óta fokozatos emelkedést mutat, 211-en már közel 54 hektár volt (RADÓCZNÉ, 212). Az elmúlt éveken az ökológiai gazdaságokan is emelkedett a dióültetvények területe 294 hektárról (28) 1326 hektárra (212) (ROSZÍK és tsai., 213; KOVÁCS, 212). Munkánk eredménye hozzájárulhat a diólom és komposztjának kedvező megítéléséhez, nem csak az ökológiai gazdaságokan. Anyag és módszer A diólevélől készült komposztok hatásának vizsgálatára 212-en és 213-an palántaneveléses és szaadföldi kísérleteket állítottunk e a Szent István Egyetem Környezetés Tájgazdálkodási Intézet felügyelete és a GAK Kft. működtetése alatt álló Baatvölgyi Biokertészeti Tanüzemen. A kert talaja Ramann-féle arna erdőtalaj, ph értéke 6,3 és 7,3 közötti, fizikai félesége homok. A felhasznált lomkomposztok különöző korúak voltak, eltérő évekől származtak, de előállításuk körülményei hasonlóak voltak. A komposztálás 1 m 3 -es hálós komposztálóan történt aprítás, takarás, adalékanyagok és nedvesség hozzáadása nélkül. A nedvesítést a 3

természetes csapadék iztosította. A komposztálás adott év decemeréen kezdődött és következő év szeptemeréig tartott, miközen tavasztól havonta a komposzt forgatására került sor. Mindegyik lomkomposzt 9-1 hónapos komposztálódási folyamaton ment keresztül (1. tálázat). A lomkomposzt összehasonlításra kerül a iokertészet saját előállítású komposztjával is. A gazdasági komposzt három éven keresztül komposztált ló (4 %), aromfi (2 %) és szarvasmarha (2 %) trágyáól, illetve növényi maradványokól (2 %) állt, melyhez adalékanyag és víz hozzáadása nem történt. A vizsgálatokat három kísérletrészől állítottuk össze (2. tálázat). 212-en a Néih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Szolnoki Talajvédelmi Laoratóriuma megvizsgálta a gazdasági-, a 29 és 21-es dió-, valamint a 29-es vegyes gyümölcs lomkomposztok eltartalmi értékeit. A komposztok szerves anyag tartalma 1-14 tömeg % között alakult, a két legmagasa érték a gazdasági komposztnál és a 21-es diónál volt. Az összes nitrogén tartalom a két utói komposztnál volt magasa értékű (>5g/kg sza.). A foszfor, a kálium, a kalcium és a magnézium mennyisége a gazdasági komposztnál volt a legmagasa (1. ára). A lomkomposztok csak a Cu mikroelem tartaloman előzték meg a gazdasági komposztot, a töi mikroelem mennyisége között nem volt számottevő különség az eltérő komposztokan. Makro- és mezoelemeken a gazdasági komposzt, a vegyes összetétele miatt, gazdaga a lomkomposztoknál. I. kísérlet: palántafejlettség vizsgálat A kísérleten a különöző korú diólevél komposztan, mint palántafölden nevelt saláta palánták fejlődését vizsgáltuk, az eredményeket a gazdasági komposzttal hasonlítottuk össze. A vizsgálatot 212-en egy, majd 213-an két alkalommal ismételtük meg. A palánták neveléséhez a magokat egyrészt közvetlenül 66-os palántanevelő tálcáa vetettük, vagy szaporítótálcáa, majd a kellő fejlettség elérése után tűzdeltük a növényeket 66-os tálcáa. A palántanevelő tálcákat négy ismétlésen véletlen lokk, illetve teljesen véletlen elrendezésen helyeztük el fóliasátor melegágyán. Palántaföldként a különöző komposztokat önmagukan használtunk. Vizsgáltuk a kelési százalékot, a gyomosodást, valamint a palántanevelés végén a palánták fejlettségét, melyhez a palánták gyökerét kimostuk a palántaföldől, leszárítottuk, majd a gyökérnyaki résznél elvágva a palántát, a gyökérzet és a lom tömegét mértük. II. kísérlet: diókomposztan nevelt palánták szaadföldi fejlődése A vizsgálatan különöző diókomposztokan felnevelt palánták terméseredményét értékeltük szaadföldi körülmények között, fészektrágyázás nélkül. A vizsgálatot 212-en ősszel és tavasszal is elvégeztük. A magokat tavasszal közvetlenül 66- os palántanevelő tálcáa vetettük, míg ősszel szaporítótálcáa, majd ezt követően tűzdeltük. A szaadföldi kísérletek négyismétléses, véletlen lokk elrendezésűek voltak. A parcellák 15 cm szélesek és a palántázott növények számától függően eltérő hosszúságúak (11-18 cm) voltak. A sortávolság 4, a tőtávolság 3 cm volt. A parcellákat saláta szegélysor övezte. Betakarításánál figyeleme vettük a piaci szállítások időpontját. A római saláták szedése tavasszal és ősszel is egyszerre zajlott. Tavasszal a parcellánkénti saláták, ősszel pedig különkülön a fejek tömegét mértük. III. kísérlet: fészektrágyázás 4

A kísérleten a fészektrágyázás során kijuttatott diólevél komposztok hatását vizsgáltuk szaadföldön a saláta terméseredményére. A kísérletet háromszor ismételtük meg, 212 tavaszán és őszén, majd 213 tavaszán. A 212- es tavaszi vizsgálatnál palántaneveléskor a magokat közvetlenül 66-os palántanevelő tálcáa, viszont 212 őszén és 213 tavaszán szaporítótálcáa vetettük. Palántaföldnek egységesen gazdasági komposztot használtunk. A palántákat a II. kísérlet szerint helyeztük el a szaadföldi kísérleten azzal az eltéréssel, hogy itt fészektrágyázás során juttattuk ki a különöző, közel azonos nedvességtartalmú komposztokat (25 ml/fészek). A 212-es tavaszi kísérleten a salátákat két meneten szedtük a piaci értékesítések ütemezésének megfelelően és a parcellánkénti saláták tömegét mértük. A 212-es őszi, illetve a 213-as tavaszi kísérletnél egy idően történt a etakarítás, a saláta fejek tömegét egyenként mértük. A római saláta növényvédő szeres kezelést egyik szaadföldi kísérletnél sem kapott, a gyomirtás mechanikailag, kézi kapálással történt. A talaj nedvességétől függően mikroszórófejes öntözőerendezéssel öntöztünk. A mérési eredmények kiértékelését minden kísérletnél varianciaanalízissel végeztük (SVÁB, 1981). Eredmények és megvitatásuk I. kísérlet eredménye: Palántafejlettség vizsgálat 212 tavaszán, a 66-os palántanevelő tálcáa történő magvetés (5.2.) után egy héttel (5.9.) a 29-es diókomposzta vetett magoknak már a 85 %-a kikelt, ami szignifikánsan magasa volt a 21-es dió- és a gazdasági komposzt alig tö mint 6 %-os eredményéhez viszonyítva (2. ára). Két nap múlva (5.11.) az utói két komposztnál még 2 %-os utókelés volt megfigyelhető, így mindegyik kezelésnek a kelési százaléka 82-9 % közöttire emelkedett, ezzel a kezelések közötti szignifikáns különség is megszűnt. Ezt követően még 3-9 % közötti kelések történtek, így a palántanevelési idő végére (5.31.) a kelési eredmény minden kezelésnél 9 % feletti volt. 213 tavaszán a palántanevelő tálcáa történő magvetések (4.17.) mindhárom komposztfajtánál gyengéen keltek az előző évhez viszonyítva. A legnagyo, de így is csak 7 %-os kelés a 21-es diólevélnél volt, és a legalacsonya (55 %) a 211-es diókomposztnál. Szignifikáns eltérés csak a 21-es és a 211-es diólevél komposztok között alakult ki, a gazdasági komposzt eredménye (61 %) a másik két kezeléstől nem különözött. A palántanevelés során mindkét éven két alkalommal (az aktuális gyomláláskor) felvételeztük a palántaföldől kikelő gyomok számát. Mindkét éven hasonló tendenciájú eredményeket kaptunk. Kimagaslóan a legtö gyom a gazdasági komposztos kezelésen volt, 212-en 2-szor, míg 213-an 9-szer tö mint a 21-es diókomposztan, és 2-3- szor tö a 29-es és 211-es diókomposztokhoz viszonyítva (3. ára). Az egyes kezelések évenkénti eredményei közötti különségnek az oka, hogy 212-en minden kezelés egy teljes 66-os palántanevelő tálca volt, míg 213-an csak fél tálca. A palánták fejlettségét a gyökér, levél és a teljes zöld növény tömegével jellemeztük. A 212- es közvetlenül palántanevelő tálcáa történő vetésnél és a 213-as tűzdeléses palántanevelésnél előre és véletlenszerűen kerültek meghatározásra a palántanevelő tálca azon helyei, ahonnan a megmérendő palánták kivételre kerültek. Tűzdelésnél figyeltünk arra, hogy minden kezelésnél közel azonos fejlettségű növények kerüljenek a palántanevelő tálcáa, ezzel is elősegítve, hogy a komposztok közötti különségek joan kirajzolódjanak, és az eltérések ne a különöző fejlettségű növényekől eredjenek. A 213-as palántanevelő tálcáa 5

vetésnél a legelőször kikelt magok közül kerültek véletlenszerűen kijelölésre a mérendő növények, ezzel iztosítva, hogy közel azonos fejlettségűek legyenek kezdeten a növények a kezeléseken. A három alkalommal megismételt kísérletek között ugyan a palánták tömegéen eltérések voltak ami a fóliasátoran történő palántanevelés eltérő mikroklíma viszonyaira vezethető vissza de a mérések hasonló tendenciájú eredményeket mutattak, így általánosításra adnak lehetőséget. Az egyes mérések eredményei ezért külön nem kerülnek részletezésre, csak az általánosítható és a 213-as palántanevelő tálcáa vetett növények eredményei. Szignifikánsan a legnagyo palánta gyökér, levél és teljes növény tömegek a gazdasági komposztan alakultak ki, mind a tűzdeléses, mind a palántanevelő tálcáa történő vetéses vizsgálatoknál (4. ára). A különöző korú diólevél komposztok hatása között nem volt igazolható különség, a kialakult eltérések ellenére. A palántanevelő tálcáa vetésnél a gazdasági komposztan a gyökér tömege 1,3-2,1-szer, a levélé és a teljes növényé 1,7-2,4-szer volt nagyo a diókomposztokkal összehasonlítva. A tűzdeléses növényállomány kiegyenlítette eltéréseket mutatott, a különség ott 1,6-szoros volt a gazdasági komposzt javára. A mérési eredményekől megállapítható, hogy ugyan a gazdasági komposztan erőse palánták fejlődtek, de a diókomposzt sem gátolta a plánták fejlődését, egészséges növényeket kaptunk. A palántafejlettség vizsgálat eredményei világosan tükrözték, hogyha a diólevél komposztot 1 %-osan is használtuk palántaföldként, akkor sem gyakorolt negatív hatást a római saláta tesztnövény csírázására és kelésére. Palántaneveléskor pozitívumként említendő, hogy a diólevél komposztól lényegesen kevese gyom kelt ki, így keveseet kellett gyomlálni, mint a gazdasági komposztnál. Ez arra vezethető vissza, hogy a gazdasági komposzt állati trágya összetevői nagyo gyommagtartalmat hordozhatnak magukan, míg a lomkomposztnál csak a levelek gyűjtése során a levelekre tapadó földen lévő magok kerülhettek a komposzta, kise számmal. A gazdasági komposztan egyértelműen erőse és nagyo tömegű palánták fejlődtek, ami a gazdasági komposzt kedvező tulajdonságaira vezethető vissza. A lomkomposztoknak általáan szerénye a makro- és mezo-elem tartalma. II. kísérlet eredménye: diókomposztan nevelt palánták szaadföldi fejlődése Különöző komposztokan nevelt palánták szaadföldi körülmények közé kerültek kiültetésre annak vizsgálata érdekéen, hogy az így nevelt palánták szaadföldön, trágyázás nélkül milyen terméseredményeket érnek el. A kísérlet 212 tavaszi eredményei alapján a különöző komposztokan nevelt palánták terméseredménye között nem volt szignifikáns eltérés. A legnagyo salátafej tömeg ugyan a gazdasági komposztan fejlődött salátáknál mutatkozott (átlagos tömeg 314 g/fej), de a különségek a diólevél komposztokan nevelt palánták eredményeihez viszonyítva (29-292 g/fej) statisztikailag nem volt igazolható (5. ára). Az ősszel megismételt kísérleten a legnagyo salátafej tömeget szintén a gazdasági komposztan fejlődött palánták hozták (54 g/fej), valamivel alacsonyaat a 21-es diólevél komposztan nevelkedettek (49 g/fej), de a különség ez eseten sem volt igazolható. A leggyengé fejtömeg (44 g/fej) a 29-es diókomposzt kezelésnél volt mérhető, ami nem különözött igazoltan a 21-es diókomposztos kezeléstől, viszont szignifikánsan alacsonya volt a gazdasági komposztos kezeléssel összehasonlítva (6. ára). 6

A tavasszal és az ősszel mért átlagos salátafej tömegek között nagy különség alakult ki, ennek oka töek között, hogy az őszi palántázásra későn került sor, a tenyészidő novemer végéig elhúzódott, és a közen kialakult alacsonya hőmérséklet a fejlődést lelassította. A különöző komposztokan felnevelt palánták palántanevelési időszakáan kialakult fejlettségeli különségek a szaadföldi termesztés során mérséklődtek, a dió- és a gazdasági komposztan nevelkedett palánták eredményei között nem alakult ki lényeges különség. III. kísérlet eredménye: fészektrágyázás A 212 tavaszi szaadföldi fészektrágyázásnál a legnagyo átlagos salátafej tömeg (418 g) a gazdasági komposztnál volt mérhető, ami szignifikánsan magasa volt a trágyázatlan kontroll (351 g) és a 29-es diókomposzt (362 g) kezelésekhez viszonyítva. A diókomposzttal trágyázott saláták eredményei sem egymástól, sem a fészektrágya nélküli kontrolltól nem tértek el (7. ára). A 212 őszi fészektrágyázási eredmények között nagyo eltéréseket találtunk. A kezelések közül a gazdasági komposztnál alakultak ki igazoltan a legmagasa terméseredmények (8. ára). Ugyanakkor a diólevél komposztoknak egyáltalán nem volt kimutatható kedvezőtlen hatása, egyiknek sem volt a kontrollhoz viszonyított gyengé eredménye, sőt a 21-es diólom a kontrollnál is kedvező eredményt adott. Az átlagos salátafej tömegek een az eseten is ősszel elmaradtak a tavaszi eredményekhez viszonyítva, ami elsősoran a késői palántázással, a tenyészidően kialakult erőse lehűlésekkel és a novemer végi etakarítással magyarázható. 213-an a három különöző évől származó diólom mellett vegyes gyümölcslom komposzt hatását is vizsgáltuk. A kísérlet eredményei alapján ugyan mindegyik kezelés eredménye kissé magasa volt a kontrollnál, de ezek az eltérések nem voltak szignifikánsak (9. ára). A 212-es eredményekkel szemen most a gazdasági komposzt előnyös hatása nem érvényesült, ugyanakkor a lomkomposztok továra sem eredményeztek a kontrollnál gyengé eredményt. A fészektrágyázási kísérletek alapján is megállapítható, hogy a gazdasági komposzt kedvező hatást fejtett ki a saláta fejlődésére, mint a diókomposzt. Ugyanakkor a diólevél komposzt sem efolyásolta kedvezőtlenül a saláta növekedését, eredményei ugyanis nem voltak egyetlen eseten sem rosszaak a kontroll kezelésnél. A gazdasági komposzt kedvező eltartalma is hozzájárulhatott azonan ahhoz, hogy szaadföldön is általáan nagyo salátafejek keletkeztek a gazdasági komposzt használatával. A két éven elvégzett és töször megismételt kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a különöző korú diólevél komposztoknak nem volt semmilyen kimutatható kedvezőtlen hatása a saláta fejlődésére. Javasolható ezért, a kerteken, gyümölcsösöken keletkező diólevél összegyűjtése utáni komposztálása, majd a komposztoknak trágyázásra történő felhasználása az égetés helyett. A diókomposztot ugyan a vizsgálatok alapján használhatnánk 1 %-osan is keverés nélkül, de célszerű azt a felhasználás előtt összekeverni egyé, diólevél mentes gazdasági komposzttal, mivel a diókomposzt tápanyagtartalma a vegyes komposztokhoz viszonyítva általáan szerénye. Köszönetnyilvánítás 7

A kutatási eredmények összegzését az Emeri Erőforrások Minisztériuma által iztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás Research Centre of Excellence 8526-5/214/TUDPOL támogatta. Irodalomjegyzék ALEXANDER, P.D. (29): An assessment of the suitaility of ackyard produced compost as a potting soil. Compost Science and Utilization, 17. (2): 74-84. AMARAL, J.S, SEABRA, R.M., ANDRADE, P.B., VALENTAO, P., PEREIRA, J.A., FERRERES, F. (24): Phenolic profile in the quality control of walnut (Juglans regia L.) leaves. Food Chemistry, 88: 373-377. BIERMAIER, M., WRBKA-FUCHSIG, I. (212): Komposztáljunk. Mezőgazda Kiadó, Budapest BIRÓ, B., BIRÓ, Zs., RADICS, L., NÉMETH, T., MONORI, I. (27): Fejes saláta elemfelvétele és minősége juhtrágya alapú komposztok hatására. Kertgazdaság, 39: 38-45. CHARLES, J., SANCEY, B., MORIN-CRINI, N., BADOT, P.M., DEGIORGI, F., TRUNFIO, G., CRINI, G. (211): Evaluation of the phytotoxicity of polycontaminated industrial effluents using the lettuce plant (Lactuca sativa) as a ioindicator. Ecotoxicology and Environmental Safety, 74: 257-264. CLARK, S., CAVIGELLI, M. (25): Suitaility of composts as potting media for production of organic vegetale transplants. Compost Science and Utilization 13. (2): 15-156. GEÖSEL A., PAP Z., YOUSRI E. B., LESTÁL G., GYŐRFI J. (29) Letermett gomakomposzt mint palántanevelő közeg vizsgálata. Kertgazdaság, 41: 3-9. GRIGATTI, M., GIORGIONI, M.E., PILOTTI, S., CIAVATTA, C. (212): Staility, nitrogen mineralization capacity and agronomic value of compost-ased growing media for lettuce cultivation. Journal of Plant Nutrition, 35: 74 725. KOVÁCS, D. (2): Diófalevélől jó a komposzt. Biokultúra, 11. (6): 2-21. KOVÁCS, D. (212): Éves Jelentés 211, A Hungária Öko Garancia Kft. (HÖG) pulikus jelentése a 211. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről. Budapest KWACK, Y., SONG, J.H., SHINOHARA, Y., MARUO, T., CHUN, C. (212): Comparison of six spent mushroom composts as growing media for transplant production of lettuce. Compost Science and Utilization, 2. (2): 92-96. MELÓ SILVA, F.A., VILLAS BÔAS, R.L., SILVA, R.B. (21): Response of lettuce to nitrogen fertilization with different organic composts in two successive cycles. Acta Scientiarum Agronomy Maringá, 32. (1): 131-137. MONTEMURRO, F. (21): Are organic N fertilizing strategies ale to improve lettuce yield. Use of Nitrogen and N Status? Journal of Plant Nutrition, 33: 198-1997. OKUR, N., KAYIKÇIOLU, H.H., OKUR, B., DEL BACAK, S. (28): Organic amendment ased on toacco waste compost and farmyard manure: Influence on soil iological properties and utter-head lettuce yield. Turkish Journal of Agriculture and Forestry, 32: 91-92. OLFATI, J.A., PEYVAST, G.H., NOSRATIE-RAD, Z., SALIQEDAR, F., REZAEI, F. (29): Application of municipal solid waste compost on lettuce yield. International Journal of Vegetale Science, 15. (2): 168-172. OMBÓDI A., PESTI R., MORIKAWA C. K., DIMÉNY J., SAIGUSA M. (21) Salátafélék nitráttartalmának csökkentése retardált műtrágya felhasználásával. Kertgazdaság, 42:1-17. PASTERNAK, D., DE MALACH, Y., BOROVIC, I., SHRAM, M., AVIRAM, C. (1986): Irrigation with rackish water under desert conditions. IV. Salt tolerance studies with lettuce (Lactuca sativa L.). Agricultural Water Management, 11: 33-311 Elsevier Science Pulishers B.V., Amsterdam - Printed in The Netherlands PEREIRA, J.A., OLIVEIRA, I., SOUSA, A., VALENTAO, P., ANDRADE, P.B., FERREIRA, I.C. F.R., FERRERES, F., BENTO, A., SEABRA, R., ESTEVINHO, L. (27): 8

Walnut (Juglans regia L.) leaves: Phenolic compounds, antiacterial activity and antioxidant potential of different cultivars. Food and ChemicalToxicology, 45: 2287 2295. RADECZKY ZS., TAKÁCSNÉ HÁJOS M. (212) Különöző salátafajták értékmérő tulajdonságainak vizsgálata hidegfóliás hajtatásan. Kertgazdaság, 44: 17-26. RADÓCZNÉ K. T. (212): A magyarországi diótermesztés helyzete. Agrofórum, 23. (4): 124 126. RÁPÓTI, J., ROMVÁRY, V. (199): Gyógyító növények. Medicina, Budapest REDDY, N., CROHN, D.M. (212): Compost induced soil salinity: A New prediction method and its effect on plant growth. Compost Science and Utilization, 2. (3): 133-14. RICE, E. L. (1984): Allelopathy. Academic Press, Norman, Oklahoma ROSZÍK P., BÁLINTNÉ VARGA K., BÁNFI B., CSÁSZÁR A., SZÉLES V., TŐKÉS T. (213): Jelentés a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 212. évi tevékenységéről. Budapest RUSZKAI GY. (211): Komposztáljunk diólevelet! Biokultúra, 22. (5): 1-11. STOPES C., WOODWARD L., FORDE G. AND VOGTMANN H. (1989): Effects of Composted FYM and a Compound Fertiliser on Yield and Nitrate Accumulation in Three Summer Lettuce Cultivars Grown in an Organic System Agriculture, Ecosystems and Environment, 27: 555-559. SVÁB J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest TAVARINI S., CARDELLI R., SAVIOZZI A., DEGL'INNOCENTI E. AND GUIDI L. (211): Effects of Green Compost on Soil Biochemical Characteristics and Nutritive Quality of Leafy Vegetales Compost Science & Utilization, 19. (2) 114-122. TERBE I. (28): Nagyo figyelmet érdemelnének a salátafélék (1.) Agrofórum, 19. (4): 79-82. TERZI, I, KOCACALISKAN, I, BENLIOGLU, O., SOLAK, K. (23): Effects of juglone on growth of cucumer seedlings with respect to physiological and anatomical parameters. ActaPhysiologiaePlantarum, 25. (4): 353-356. TIRCZKA I., HAYES, M. (212): Különöző érettségű és dózisú diólevél és vegyes gyümölcslom komposzt hatása mustár (Sinapis ala) tesztnövény csírázására. Tájökológiai lapok, 1. (2): 419-426. TIRCZKA I., PROKAJ E. (213): Diófa (Juglans regia L.) leveléől készült komposztok vizsgálata ioteszttel. Kertgazdaság, 45. (3): 7-79. EFFECT OF WALNUT (JUGLANS REGIA L.) LEAF COMPOST ON GROWTH OF ROMAINE LETTUCE (LACTUCA SATIVA L. var. LONGIFOLIA) TIRCZKA, I. 1, MOLNÁR, E. 2, PROKAJ, E. 3 1 Szent István University, Institute of Environmental and Landscape Management 2 Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences 3 Szent István University, Institute of Horticultural Technology KEYWORDS: Juglans regia, walnut leaf compost, fruit tree leaf compost, lettuce SUMMARY Burning of agricultural wastes might create the release of pollutants and green-house gases (GHG) to the air, and reduces the series of soil organic amendments. Composting of the leaves of walnut tree (Juglans regia L.) is generally not accepted, due to its allelopathic naphthoquinone (i.e. juglone) content, influencing negatively to several other plants. Romaine lettuce (Lactuca sativa var. Longifolia) was examined at SZIU Experimental Organic Garden in Gödöllő (Baatvölgy), as test plant for its growth in different walnut leaf composts (WLC), in randomized lock arrangement (in four replications for two consecutive years). Our question was: how the WLC can support the development of lettuce plant as a growing media at seedling age and later as treatment of field experiment? The WLC, ripened for 9-1 9

months, did not have any negative effect on the lettuce germination and emergence. The amount of weeds were definitly less in WLC than in the average farmyard manure composts (FMC). In field experiment, we found the WLCs of different ages as and application had not hindered the development of lettuce. Such results support the potential application of WLC as fertilizer, instead of the most accepted urning of walnut leaves. WLC could e used as single fertilizer, however the mixture with other composts is recommended. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Parameters of the examined leaf composts (1) Name of compost (2) Marking of compost (3) Start of composting (year, month) (4) End of composting (year, month) (5) Used in experiment (6) WLC-29 (7) WLC-21 (8) WLC-211 (9) mixed fruit tree foliage compost-29 TABLE 2. Summary data of experiments (GK = farmyard manure compost, D29 = WLC- 29, D21 = WLC-21, D211 = WLC-211, V29 = mixed fruit tree foliage compost- 29, Ø = control) (1) I. Seedling development study (2) II. Open field study of seedling development in WLC media (3) III. Band application of fertilizer (4) Sowing indoors (5) Open field (6) Time of experiment (7) Name of cultivar (8) Time of sowing (9) Time of pricking out (1) Potting media (11) Survey of emergence (12) Weed survey (13) Root washing (14) Numer of seedlings (pieces) (15) Transplanting time (16) Numer of plants in each plots (pieces/plot) (17) Name of applied fertilizers (18) Harvest FIGURE 1. Nutrient contents of compost samples (212) (GK = farmyard manure compost, V29 = mixed fruit tree foliage compost-29, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21) (1) g/kg dry matter content (2) Macro and meso elements FIGURE 2. Emergence (%) of lettuce seedlings in different composts (212 spring) (GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter; corrected sample standard deviation (s) values: 7, (GK); 5,4 (D29); 5, (D21)) (1) Compost FIGURE 3. Numer of weeds in the different growing media (GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21, D211 = WLC-211; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter within the same year. SD,1% (212)=78,; SD,1% (213)=54,1) (1) Numer of weed plants (piece) (2) Compost. FIGURE 4. Weight (g) of seedlings sown to growing tray in 213 (GK = farmyard manure compost, D21 = WLC-21, D211 = WLC-211; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter, marks are valid for different plant parts. SD 5% root =,21; SD,1%leaf = 2,6; SD,1%whole plant = 2,53) (1) Weight (g) (2) Plant part (3) Root (4) Leaf (5) Whole plant FIGURE 5. Average weight (g) of lettuce plants in open field experiment (seedlings were developed in different composts efore transplantation) (212 spring) (GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter) (1) Weight (g) (2) Compost FIGURE 6. Average weight (g) of lettuce plants in open field experiment (seedlings were developed in different composts efore transplantation). (212 autumn) (GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter; SD 5% = 6,17) (1) Weight (g) (2) Compost FIGURE 7. Average weight (g) of lettuce plants, measured in the compost and application experiment, in the spring of 212 (Ø = control, GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter; SD 5% = 41,5) (1) Weight (g) (2) Compost 1

Szaadföld (5) Palántanevelés (4) FIGURE 8. Average weight (g) of lettuce plants, measured in the compost and application experiment, in the autumn of 212 (Ø=control, GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter; SD 5% = 1,24) (1) Weight (g) (2) Compost FIGURE 9. Average weight (g) of lettuce plants, measured in the compost and application experiment, in the spring of 213 (Ø = control, GK = farmyard manure compost, D29 = WLC-29, D21 = WLC-21, D211 = WLC-211, V29= mixed fruit tree foliage compost; there is no significant difference etween the treatments marked with the same letter) (1) Weight (g) (2) Compost Szerzők: Kapcsolattartó: Tirczka Imre, PhD, egyetemi docens, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 21 Gödöllő, Páter K. u. 1., e-mail: tirczka.imre@kti.szie.hu, tel: 2/35-32-14. Molnár Eszter, Környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi hallgató, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 21 Gödöllő, Páter K. u. 1., Prokaj Enikő, PhD, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet, 21 Gödöllő, Páter K. u. 1., Árák és tálázatok Komposzt Komposzt Komposztálás kezdete Komposztálás vége Felhasználás megnevezése (1) jelölése (2) (év, hónap) (3) (év, hónap) (4) kísérleten (5) 29-es diólevél (6) D29 29.11. 21.9. 212, 213 21-es diólevél (7) D21 21.11. 211.9. 212, 213 211-es diólevél (8) D211 211.11. 212.9. 213 29-es vegyes gyümölcslom (9) V29 29.11. 21.9. 213 1. TÁBLÁZAT: A vizsgálata vont lomkomposztok jellemzése II. Diókomposzan nevelt palánták I. Palántafejlettség vizsgálat (1) szaadföldi fejlődése (2) III. Fészektrágyázás (3) Kísérlet időpontja (6) 212 213 212 212 213 Saláta fajta (7) Loyos Loyos Valmaine Loyos Loyos Loyos Valmaine Vetés (8) 5.2. 4.17. 4.24. 5.2. 8.9. 5.2. 8.9. 4.17. Tűzdelés (9) 5.8. 8.29. 8.29. 5.13. GK, D29, Palántaföld (1) D21 GK, D21, D211 GK, D29, D21 GK Kelés felvételezés (11) 5.9., 5.11., 5.31. 4.24., 4.3., 5.7. 4.24., 4.3. Gyomfelvételezés (12) 5.11., 5.16. Gyökérmosás (13) 6.1. 5.17. 5.24. Palánta (d) (14) 22 1 1 Palántázás (15) 6.1. 9.26. 6.1. 9.26. 5.31. Palánta d/parcella (16) 2 11 2 11 17 Fészektrágya (17) Betakarítás (18) 7.2. 11.27. GK, D29, D21, GK, D29, D211, D21, Ø V29, Ø 7.16., 7.2. 11.3. 6.21. 11

% g/kg szárazanyag (1) 2. TÁBLÁZAT: A kísérletek összefoglaló adatai (GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt, D211 = 211-es diókomposzt, V29 = 29-es vegyes gyümölcslom komposzt, Ø = kontroll) 35 3 25 2 15 1 5 össz.n P K Ca Mg Makro- és mezoelemek (2) GK V29 D29 D21 1. ÁBRA: A diólevél, vegyes gyümölcslom és a gazdasági komposzt minták tápanyagtartalma (212) (GK = gazdasági komposzt, V29 = 29-es vegyes gyümölcslom komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 a a a GK D29 D21 5.9. 5.11 5.31. Komposzt (1) 2. ÁBRA: Saláta kelési eredménye (%) gazdasági és diólevél komposztan (212 tavasz) (GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség; szórások (s):7, (GK); 5,4 (D29); 5, (D21)) 12

Gramm (1) Gramm (1) Dara (1) 45 4 35 3 25 2 15 1 5 a 212.5.16. 213.4.3. c GK D29 D21 GK D21 D211 Komposzt (2) 3. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposztól készült palántafölden kikelt gyomok száma (d) (GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt, D211=211-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség éven elül; 212: Szd,1% 78,; 213: Szd,1% 54,1) 8 7 6 5 4 3 2 1 a a Gyökér (3) Levél (4) Teljes növény (5) GK D21 D211 Növényi rész (2) 4. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposztan nevelt saláta palánták tömege (g) (213, vetés palántanevelő tálcáa) (GK = gazdasági komposzt, D21 = 21-es diókomposzt, D211 = 211-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség, a jelölések növényi részenként értendők; gyökér: Szd5%,21; levél: Szd,1% 2,6; teljes növény: Szd,1% 2,53) 4 35 3 25 2 15 1 5 a a a GK D29 D21 Komposzt (2) 5. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposztan nevelt palánták átlagos salátafej tömege (g) szaadföldi termesztésen (212 tavasz) (GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség) a a c 13

Gramm (1) Gramm (1) Gramm (1) 6 5 a a, 4 3 2 1 GK D21 D29 Komposzt (2) 6. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposztan nevelt palánták átlagos salátafej tömege (g) szaadföldi termesztésen (212 ősz) (GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség; Szd5% 6,17) 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 a a, Ø GK D29 D21 Komposzt (2) 7. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposzttal fészektrágyázott saláta átlagos tömege (g) 212 tavaszán (Ø = kontroll, GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség; Szd5% 41,5) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 c Ø GK D21 D29 Komposzt (2) a a, 14

Ø GK V29 D29 D21 D211 Gramm (1) 8. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposzttal fészektrágyázott saláta átlagos tömege (g) 212 őszén (Ø = kontroll, GK = gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség; Szd5% 1,24) 4 35 3 25 2 15 1 5 a a a a a a Komposzt (2) 9. ÁBRA: Gazdasági és diólevél komposzttal fészektrágyázott saláta átlagos tömege (g) 213 tavaszán (Ø = kontroll, GK= gazdasági komposzt, D29 = 29-es diókomposzt, D21 = 21-es diókomposzt; D211=211-es diókomposzt, V29=29-es vegyes lomkomposzt; azonos etűvel jelölt kezelések között nincs szignifikáns különség) 15