SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 11

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK Tanári útmutató Fejlesztő Liebhardt Zsolt

TARTALOM EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK 5 NÉVJEGY 8 EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK

NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 11. FEJEZET EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK Fejlesztő: Liebhardt Zsolt A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁ- ZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS Örkény István Tóték című drámájának értelmezésével benyomások szerzése a modern magyar drámáról. Elsősorban arról, hogy a magyar dráma az 1960-as évektől kísérelte meg a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ugyanakkor a modernség második szakaszában is megőrizte azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. Tematikus fókusz: Szituáció, hatalom, motiváció és cselekvés Örkény István Tóték c. drámájában. A manipuláció pszichológiai eszközei. Poétikai fókusz: A naturalista valóságelv fellazulása, a közép-európai groteszk és az abszurd. Szövegértési fókusz: Drámainterpretációs stratégiák alkalmazása, differenciált, kritikus viszonyulás. Szövegalkotási fókusz: Rövidebb, kritikai attitűdöt igénylő szövegek megalkotása. 3 óra Örkény István: Tóték 12. évfolyam (17 18 évesek) Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírából Irányok és művek a közelmúlt magyar epikájából és lírájából 9. évfolyam 4. fejezet 10. évfolyam 5. fejezet 5 6. modul 11. évfolyam 6. fejezet 3. modul (Beckett) 12. évfolyam 6. fejezet (Beckett: Godot-ra várva) Történelem, filmművészet, pszichológia

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M NAT KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése. Művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat hipertextualitás felismerése. Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Önálló vázlat- és jegyzetkészítés. Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló, átfogó ismerete Örkény drámájáról. Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon drámai helyzetet, cselekményt, párbeszédet elemezni. Legyen képes a korábban tanultak adaptív alkalmazására, értse a groteszk és abszurd konkrét drámabeli vonatkozásait, a nyugati abszurdtól eltérő vonásait. Legyen képes a műben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, alternatív megközelítésekkel értelmezni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból. Kimeneti: Egy választható feladat beadása. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül.

N É V J E G Y 7 TÁMOGATÓ- RENDSZER, SZAKIRODALOM BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZ- NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, 2005 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 12. Korona Kiadó, 2004 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története, 1945 1991-ig. Argumentum Kiadó, 1993 BALASSA PÉTER: A részvét grimaszai = Örkény István emlékkönyv. Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa. Bp., Pesti Szalon, 1995 BÉCSY TAMÁS: E kor nekünk szülőnk és megölőnk (Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban). Tankönyvkiadó, Bp., 1987 FÖLDES ANNA: Örkény a színpadon. Palatinus, Bp., 2006 P. MÜLLER PÉTER: A groteszk dramaturgiája. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1990 RADNÓTI ZSUZSA: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. Palatinus, Bp., 2003 TARJÁN TAMÁS: Örkény István Tóték. Talentum műelemzések. Akkord Kiadó, Bp., 1998 SZÖVEGFORRÁSOK Örkény István: Drámák. Palatinus Kiadó, Bp., 2004

11. EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/1 2. 5. oldal 10+5 PERC Tanári instrukciók A fejezet sikeres teljesítésének feltétele a dráma elolvasása. Erre legalább egy héttel korábban hívjuk fel a tanulók figyelmét. Tanulópáronként legalább 1 szövegpéldány szükséges. Az 1. feladat célja, hogy a dráma két, minőségében ellentétes és jellegzetes helyzetét hasonlítsuk össze a tanulók saját példáinak segítségével. Alakítsunk négyfős heterogén csoportokat. A csoporton belül az egyik páros az A), a másik a B) feladatelemmel dolgozzon. Néhány perc megbeszélés és ötletelés után a két páros ossza meg egymással gondolkodása eredményét. Szánjunk néhány percet közös megbeszélésre, például névlánccal hallgassunk meg 2-3 csoportösszegzést. Beszéljük meg azt is, hogy milyen közös vonásokat lehet felfedezni a kétféleképpen elképzelt helyzetek között, illetve miért képtelen, abszurd a második Örkény-részlet jelenete. A 2. feladat célja, hogy a tanulók a mi tetszett a legjobban a drámában/mi nem tetszett a drámában kérdéseken gondolkodva felelevenítsék magukban a dráma világát, illetve elsődleges olvasói tapasztalataik alapján szubjektív véleményeket alkotva kiemeljék, megvitassák a számukra fontos jeleneteket. A tanár egy-egy tollat felemelve kérdezzen rá a véleményekre. K iemelt ké s z s é gek, kép e s s é gek: analógiás gondolkodás, adaptivitás, beszédkészség, kritikai gondolkodás, elsődleges olvasói reflexiók előhívása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoport, pár Módszerek, eljárások: kettéosztott napló, tollak középen A 20. századi magyar irodalomban a műnemek szerkezetét tekintve a dráma támaszkodhatott a legkevésbé jelentős előzményekre. A drámapoétika húszas harmincas évekbeli európai változásai, mint az élményi tapasztalat illúzióját leromboló epikus látásmód, a test, a mozgás, a gesztus jelentéslehetőségeit is kihasználó-felerősítő játéknyelv vagy a jelzésszerű, jelképes díszletezés a 20. század első felében alig érintették meg a magyar drámairodalmat. A második világháborút követő időszak irodalmi sematizmusában a dráma a magyar színjátszástól is idegen, történetileg elavult mintákat követett, melyben még a baloldali avantgárd színjátszás (Brecht) korszerűbb elemei sem jelenhettek meg. A magyar dráma alakulástörténetében az 1960-as évektől nyílt esély arra, hogy megkísérelje a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ennek a folyamatnak egyik

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 9 iránya az Örkény István, Mészöly Miklós, Szakonyi Károly és Csurka István műveivel fémjelezhető groteszk, illetve abszurd. A magyar dráma ugyanakkor az 1980-as évekig megőrizte a biztos értéktávlatok felismertetésének igényét. Azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. (Kulcsár Szabó Ernő nyomán) Ebben a háromórás fejezetben Örkény István Tóték című drámáját olvassuk és értelmezzük. A dráma vizsgálatát az abszurd és a groteszk kontextusában való elhelyezésével kezdjük, majd a drámai szituáció, a szereplők, a szereplői viszonyok, viszonyváltások feltérképezésével folytatjuk, és a szereplők motivációinak és tudásának vizsgálatával zárjuk. 1. Helyzeteink a) Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi szituációt, majd találjatok ki egy párszituációt, ami veletek vagy ismerősötökkel megtörtént! A) párosok Írjátok le, mi a jó ebben a helyzetben, miért érzi jól magát Tót, illetve a saját példátok szereplője! RÉSZLET SAJÁT SZITUÁCIÓ MARISKA Későn van Nem vagy álmos? TÓT Érdekes. Most nem. Inkább nagyon jól érzem magam... Sóhajt egy jólesőt. Menj egy kicsit odébb, kislányom. ÁGIKA Nyújtózkodni akar az apu? Helyet csinálnak. TÓT élvezettel megropogtatja a csontjait, aztán. Jaj, anyám, anyám, szegény jó anyám B) párosok Írjátok le, mi a kellemetlen ebben a helyzetben, miért érzi rosszul magát Tót, illetve a saját példátok szereplője! RÉSZLET SAJÁT SZITUÁCIÓ TÓT Hogy én ezt Hirtelen kitör, felpattan, a csipogót a két markába veszi, mintha össze akarná roppantani. Ezt a ezt a ezt a.. MARISKA fölsikolt. Mit csinálsz ott? TÓT megrázkódik, észbe kap.

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Irtózva ránézz a zseblámpára, aztán a többiekre, akik egytől egyig mosolyogva biztatják. Nagyot nyög, leteszi a lámpát maga elé. MARISKA szelíden odalép, érzi, hogy a férje végleg megtört, megfogja a lámpát. No nyisd ki szépen TÓT engedelmesen kinyitja száját, Mariska óvatosan beleteszi a zseblámpát, összecsukja férje száját, megsimogatja, és megcsókolja az arcát. b) Egy-egy A) és B) páros üljön össze! Vessétek össze és beszéljétek meg a helyzeteket! c) Miért mondhatjuk a B) párosok által olvasott Örkény-jelenetre, hogy groteszk vagy abszurd? 2. Elsődleges olvasói reflexiók Mondd el csoportod tagjainak, mi tetszett legjobban és mi tetszett legkevésbé neked ebben a drámában! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: pár- és csoportfüggő JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 6. feladat T/3 6. 6. oldal 30 PERC Tanári instrukciók A feladatok célja a dráma értelmezési keretének megteremtése. Először az előző feladatból továbblépve, a diákok előzetes tudását segítségül hívva körüljárjuk az abszurd, illetve a groteszk fogalmát, majd pedig ennek módosulását Örkénynél egy vele készített interjúrészlet alapján. Ez után a mű Levél a nézőhöz című előszavában megvizsgáljuk azt, hogy a szerző maga hogyan vélekedik e fogalmakról, drámájának a helyét hogyan jelöli ki e fogalmak mentén. Ezt megvizsgálandó az előszóban megemlített Camus Sziszüphosz mítoszának gondolatait összevetjük Örkényéivel. Ezek után a P. Müller Péter tanulmányából vett részletek alapján megvizsgáljuk, mennyiben tér el az örkényi gondolatmenet az abszurd klasszikusaiétól.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 11 Maradjanak az előző feladatban alakult négyfős csoportok. A szemponttáblázathoz mindenki olvassa el mindhárom szöveget, majd egy sorral, szemponttal egy csoport foglalkozzon. Kiemelt készségek, képességek: tudásmozgósítás, figyelemösszpontosítás, összehasonlítás, konklúzió, kritikai gondolkodás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : 3. frontális, 4. páros vagy frontális, 5/c) mozaikos csoportmunka, 5/d) prezentáció, 5/e) f) frontális, 6/a) csoport, 6/b) frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: tanári kalauz, szemponttáblázat 3. Az abszurd a) Milyen helyzetekre használjuk a hétköznapokban az abszurd kifejezést? b) Meglévő tudásotok mozgósításával készítsetek listát! Mi jellemzi az abszurd dráma világát? Mi jellemző például e művek tér- és időviszonyaira, cselekményére, szereplőire? 4. Interjúrészlet Az alábbiakban Örkény István egy interjúrészletét olvashatjátok. Az előző feladat során mozgósított tudásotokat is felhasználva, a kérdések segítségével vizsgáljátok meg, hogyan módosítja Örkény az abszurd fogalmát és értelmezését! Beckettet nagyon sokra becsülöm ( ), de a világban létező abszurditást nem egészen úgy látom, ahogy Beckett vagy az abszurd irodalom művelői Nyugaton. ( ) [A]z élet abszurd jelenségeiből nem azt a következtetést vonom le, hogy az élet abszurd, reménytelen és kibírhatatlan. Meglehetősen sok abszurd, reménytelen, kibírhatatlan helyzetben voltam már, és talán ezért nem a teória felől közeledem ehhez a kérdéshez, mindig megtalálom a parányi fénysugarat, amiért tovább érdemes élni. Egyszer már leírtam, hogy a mi emberi életünk egyetlen reménye, egyetlen kiútja a cselekvés. Hiszek az emberben, általában hiszek a cselekvés életmentő voltában, noha jól tudom, hogy egyéni életünk tragédiába torkollik, hiszen biológiailag erre vagyunk ítélve. A hiábavaló cselekvésben is hiszek, mert szubjektíve még ez is ad nekünk valamit; és itt azonos nevezőn vagyok írókkal. Camus írja a Sziszüphosz mítoszában, hogy van egy perc, amikor Sziszüphoszt boldognak kell képzelnünk. a) Miben vélekedik Örkény döntően másként, mint az általa megemlített Beckett és az abszurd nyugati művelői? b) Milyen tapasztalatban gyökerezik ez a másként vélekedés? c) Milyen következményei vannak annak, hogy Örkény nem az elvont absztrakció szintjén közeledik az abszurditáshoz, az abszurdhoz? 5. Sziszüphosz A dráma előtt egy Levél a nézőhöz című előszó található. a) Mi a szerepe az előszónak általában?

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M b) Örkény István Levél a nézőhöz című előszavában megidézi és átértelmezi Albert Camus (1913 1960) francia egzisztencialista filozófus, író Sziszüphosz mítosza című esszéjét. Olvassátok el az alábbiakban a mitológiai Sziszüphosz történetének összefoglalását, Camus mítoszfeldolgozásának részleteit, valamint az előszó kiemelt részeit! (1) Sziszüphosz mítosza Sziszüphoszt, Aiolosz fiát, Korinthosz alapítóját a görög mitológia a világ legagyafúrtabb emberének tartotta, akinek sikerült kijátszania az olümposziakat is. Zeusz haragját azzal vonta magára, hogy elárulta az egyik folyóistennek: látta, amint Zeusz elrabolta a lányát, s a rejtekhelyet is megmutatta. Cserébe soha ki nem apadó forrást kért a folyóistentől Korinthosz akropoliszára. Zeusz elküldte Thanatoszt, a halál fekete istenét, hogy vigye le Sziszüphoszt az alvilágba, de a dolog visszájára fordult: az agyafúrt halandó vetette fogságba Thanatoszt. Az istenek összefogtak ellene, így végül lelke mégiscsak az árnyak birodalmába került. Ekkor ékesszólásával meggyőzte Hádészt, az alvilág urát, hogy engedje őt vissza a földre, amíg ellátja a felesége baját. (Előzőleg ugyanis az asszonynak ravasz módon meghagyta, hogy halála esetén testét ne égessék el, és a temetési áldozatot ne mutassák be így Hádész hiába fogja várni az előírt adományokat.) Miután Sziszüphosz megkapta az engedélyt, visszament a földre, és ott is maradt. Ekkor Zeusz végképp türelmét vesztette, kegyetlen büntetést mért rá. Az alvilágban az idők végezetéig egy magas hegyre egy sziklát kellett felgörgetnie, amely még a csúcs elérése előtt visszazuhant, így a munkát újra és újra elölről kellett kezdenie. (A Képes mitológiai enciklopédia nyomán) (2) Albert Camus: Sziszüphosz mítosza részletek Értjük már, hogy Sziszüphosz abszurd hős. Azzá teszi szenvedélye, szenvedése. Megveti az isteneket, gyűlöli a halált, szenvedélyesen szereti az életet, ezzel érdemelte ki elmondhatatlan büntetését; egész lényével a semmit teljesíti be. ( ) Sziszüphosz pokolbeli életéről nem szól a monda. A mítoszok arra valók, hogy megmozgassák a képzeletet. Itt csak azt látjuk, hogy megfeszül a test, fölemeli a hatalmas követ és görgeti, görgeti fölfelé százszor is ugyanarra a hegyre: látjuk az eltorzult vonásokat, a kőhöz nyomódó arcot, az agyagos, pattanásig feszülő kart, a földet markoló kéz emberi bizonyosságát. A mennybolt nélküli térrel és a mélység nélküli idővel mérhető mérhetetlen erőfeszítés után ott a cél. Sziszüphosz nézi a követ, amint görög lefelé, amaz alantas világ felé, ahonnan majd vissza kell hoznia a csúcsra. Elindul lefelé. Ekkor kezd érdekelni engem Sziszüphosz, a visszatérés, a szünet közben. A kővel küzdő, kőnek feszülő arc maga is kő. Látom, amint súlyos, de egyenletes léptekkel halad saját sorsa felé. Ez a balsors bizonyosságával folyton visszatérő, lélegzetvételnyi idő az öntudat órája. Mikor elindul lefelé a csúcsról, s mind közelebb jut az istenek nyomorúságos hajlékához, minden pillanatban fölötte áll a sorsának. Erősebb, mint a sziklája. Ez a mítosz azért tragikus, mert tudatos a hőse. Hová is lenne a gyötrelem, ha minden lépésnél a siker reménye támogatná? ( ) Sziszüphosz, az istenek tehetetlen és lázadó proletárja teljes mélységében látja sorsa nyomorúságát: ezen gondolkozik, miközben lefelé halad. A tisztánlátás adatott neki, számára ez a győzelem. Nincs sors, melyet le ne győzne a megvetés. ( ) Ha van is személyes sors, legfeljebb olyan, melyet végzetesnek és megvetésre méltónak ítél. Egyébiránt tudja, hogy ő rendelkezik saját életével. ( ) Ott hagyom Sziszüphoszt a hegy lábánál! Minden ember megtalálja a maga terhét. De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és sziklákat emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van. A gazdátlanná vált világ neki se meddő, se kicsi. A kő minden egyes darabja, a sötétlő

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 13 hegy minden egyes ércszilánkja külön kis világ számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell képzelnünk Sziszüphoszt. (3) Örkény István: Levél a nézőhöz (részlet) (Fordította: Vargyas Zoltán) ( ) Én is sokszor gondolok Sziszüphoszra, különösen azóta, amióta megéltem a háborút, és megjártam a frontot. Odáig azonban csak a sorsával küzdő ember jelképét láttam benne, s ezt úgy értelmeztem, hogy a halál: a nehézkedési erő. A háború azonban, életem és gondolkozásom sorsfordulója, sok mindenre megtanított. Arra is, hogy a magyar sors mindig tele volt sziszüphoszi helyzetekkel, korszakokkal, évszázadokkal, de annyira talán még soha, mint ebben a háborúban. ( ) De én, az én Sziszüphoszomat egészen másként látom. Például, egészen más helyzetben. Nem a csúcsról lefelé indultában, mint Camus; én mindig a síkságon láttam, amikor a sziklának feszülve, görgetni kezdi felfelé. Mit gondol ő akkor? Azt, hogy mire van ő ítélve, tudja. Gyötrődése hiábavaló, a szikla legurul majd, és újra meg újra legurul, az idők végeiglen. Ezt ő tudja, de hiába tudja. Az ember nem csak tapasztalat. Az esze ugyan azt mondja, hogy minden hiába, de ösztönei nem hallgatnak az észre. (Ők azt mondják, hogy ez lesz az utolsó erőfeszítése, Sziszüphosz pedig bizakodva vág neki a meredélynek, újra meg újra, mindig csalódva, de mindig új erőre kapva.) Abban a paradoxonban élünk, hogy csak értelmünk veszi számba a ránk váró végzetet. Életösztönünk mást mond. Néha amannak szava győz, néha emezé. Ha a belátás, akkor az én Sziszüphoszom is szomorú, de ha az életösztön hangja az erősebb, akkor az én Sziszüphoszomnak is öröm tölti el a szívét. ( ) Tót Lajos persze nem volt Korintosz királya, hanem csak egy községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: vagy lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni. A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerültségig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk. Ha igaz, hogy életünk a remény és a reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom és ezt példázza a Tóték, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. Ezért hagyom gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában, Tót Lajos valóban abszurd hőssé lesz. c) Az olvasottak és a dráma ismeretében hasonlítsátok össze a megadott szempontok mentén az eredeti mítoszt, Camus és Örkény Sziszüphosz-értelmezését (ezen belül a drámában megjelenő, illetve az előszóban megjelenő képet, amely nem feltétlenül azonos)!

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M SZEMPONT A GÖRÖG MÍTOSZ CAMUS-ESSZÉ TÓTÉK C. DRÁMA MIT MOND ERRŐL ÖRKÉNY AZ ELŐSZÓ- BAN? KI SZISZÜPHOSZ? HOL, MILYEN HELYZETBEN LÁT- JA A TÖRTÉNET/AZ ÉRTELMEZŐ A HŐSÉT? ÍTÉLET ALATT ÁLL-E VAGY SEM? MILYEN NYELVET/ KÓDOT HASZNÁL A TÖRTÉNET? MIT PÉLDÁZ A SORSA? MIÉRT NEVEZHE- TŐ/NEM NEVEZ- HETŐ ABSZURD HŐSNEK? d) Foglaljátok össze csoportotok kutatásának eredményét és hogy mit gondoltok Örkény előszavának Camus-hivatkozásairól! e) Mit tart Örkény István gondolkozása egyik legfontosabb fordulópontjának és miért? f) Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk Mi a jelentősége ennek a szempontváltásnak a szövegben (Örkény eddig vagy E/1. személyben, vagy E/3. személyben szólt)? Milyen retorikai hatást ér el, hogyan módosíthatja ez a dráma befogadását? 6. Az abszurd és a groteszk Olvassátok el P. Müller Péter megállapításait az abszurd, a groteszk és Örkény drámáinak összefüggéséről! Az örkényi világkép drámáinak szemléletmódja legelőször is abban különbözik az ún. abszurd drámákéitól, hogy ezekben a világirodalmi darabokban többek között az identitáshiány mint befejezett tény jelenik meg, és e művek hősei bár megélik az önazonosságuk hiányának vagy elvesztésének a tényét a puszta átélésen, tudomásulvételen túl nem tesznek kísérletet helyzetük megváltoztatására. Örkény valamennyi drámáját ezzel szemben az jellemzi, hogy e művek központi figurái akár önmaguknak köszönhetik, akár a környezetük (egy külső erő) fosztja meg őket énjük egy részétől vagy egészétől minden esetben törekszenek a világ átalakítására, azaz drámai értelemben cselekszenek

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 15 Az abszurd szerzők, akiknek drámáiban már-már nyoma sincs semmiféle nemzeti jellegnek, s a történelem itt és most is csak rendkívül áttételesen van jelen, műveikkel a különlegesség szférájából az általános felé közelítenek (ezzel kapcsolatban áll drámáik allegorikussága is), Örkénynél viszont mindig megtalálható és egyben központi jelentőségű is a szituáció történelmi-társadalmi motiváltsága, hitele. Örkény a szituáció alapjául szolgáló élettényeket a valóság életanyagából organikusan bontakoztatja ki. Ezt a hitelt igazolja drámáinak leggyakrabban említett nemzeti jellege. ( ) Az ABSZURDban felmutatott valóság (és nem a valóságban felmutatott abszurditás) talán első pillantásra puszta szójátéknak tetszhet, ám itt alapvető szemléleti különbségről van szó. A folyamat iránya s a végpont, az a szemléleti egész, ami Örkény drámáiban megformálódik, a hangsúlyt a valóságra, a realitásra teszi, bármilyen megbillenthetetlenül egyensúlyoz is a valóság és abszurditás, realitás és irrealitás között. Ezek a drámák minden esetben megteremtenek egy teljes, nem redukált, koherens világot, amely bemutatásmódjában GROTESZKsége mellett is inkább valószerű, mint abszurd. a) A szöveg elolvasása után T-táblázat segítségével gyűjtsétek ki, a tanulmányrészlet szerint miben különbözik az abszurd dráma és az örkényi dráma! ABSZURD DRÁMA ÖRKÉNY DRÁMÁI b) Mi az a lényegi jellemző, ami alapján Örkény István drámáit nem tekintjük az abszurd tiszta képviselőinek? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/3. Osztályfüggő, de elsősorban a Beckett Godot-ra várva c. drámájának értelmezése során megbeszélt, megértett tudás mozgósítását, aktivizálását várjuk. T/4. a) Örkény szerint a tény, hogy az emberi élet tele van abszurd jelenségekkel, helyzetekkel, még nem enged arra következtetni, hogy az élet maga abszurd, tehát kilátástalan vagy reménytelen lenne nyugat-európai abszurd. b) Örkény nem egy elméleti alapvetésből (pl. egzisztencialista filozófiai elvekből) indul ki, hanem saját élettapasztalatából, amelynek meghatározó jellemzője a remény, az életigenlés. c) Az emberi élet tragikumát nem annak értelmetlen voltában, hanem végességében, a halállal való lezártságában látja ( egyéni életünk tragédiába torkollik, hiszen biológiailag erre vagyunk ítélve ). Így nem is tagadja meg az embertől a cselekvésnek és a cselekvés értelmes voltának lehetőségét. T/5. a) Az előszavakban a szerzők általában a keletkezési körülményekre hivatkozva a befogadást, az értelmezést próbálják befolyásolni, úgy, hogy az általuk fontosnak tartott motívumokra irányítják az olvasói figyelmet.

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M c) SZEMPONT A GÖRÖG MÍTOSZ CAMUS-ESSZÉ TÓTÉK C. DRÁMA MIT MOND ERRŐL ÖRKÉNY AZ ELŐSZÓBAN? KI SZISZÜPHOSZ? Mitológiai alak, Korinthosz királya. Egy újraértelmezett mitológiai alak, allegorikusan az ember képmása. A drámában egy Tót nevű hétköznapi ember szerepel, tűzoltóparancsnok. Tót Lajost Camus (át)értelmezésével Sziszüphosszal azonosítja. HOL, MILYEN HELYZETBEN LÁT- JA A TÖRTÉNET/ AZ ÉRTELMEZŐ A HŐSÉT? Teljes sorsát (földi világban, alvilágban) látja. A lefelé görgő követ nézve, maga is lefelé haladtában, az erőfeszítés szünetében, amikor saját sorsán meditálhat (tudatos hős). Magyarországon, Mátraszentannán, egy kis üdülőfaluban. A síkságon, amikor a sziklának feszülve görgetni kezdi felfelé, az ésszerűség és az életösztön kettősségében. ÍTÉLET ALATT ÁLL-E VAGY SEM? Igen, alvilági sorsa az istenek büntetése. Nem lényeges. Camus Sziszüphosza úgy ítéli, hogy minden jól van, saját ügyévé, emberi üggyé teszi a sorsot. Nem. Sorsát a dráma világában konkrét (történelmi-kulturális) helyzet, a kor, a véletlen (levél) alakítja. Talán nem is volt bűne. Abban a korban élt, amikor csupán e közül lehetett választani: vagy lázadónak lenni, vagy Sziszüphosznak lenni. Sohasem sértette meg az isteneket. MILYEN NYELVET/ KÓDOT HASZNÁL A TÖRTÉNET? mitologikus mitologikus, metaforikus (parabolaszerű) reális, hétköznapi Tót Lajos ( ) csak egy községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. MIT PÉLDÁZ A SORSA? Az emberi gőg (hübrisz) isteni büntetést von maga után. Az ember tudatos sorsvállalását egyetemes létparabola. Nem egyetemes érvényű példázat, történelmi helyzethez köthető. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk. Az ember egyetlen kiútja a tett. MIÉRT NEVEZHE- TŐ/NEM NEVEZ- HETŐ ABSZURD HŐSNEK? Mítoszi hős, sorsa paradigmatikus. Abszurd hős: lázadása egyben saját sorsának vállalása (ezért kell boldognak képzelnünk őt) lételméleti jelleg. Nem biztos, hogy abszurd hős, lázadása nem feltétlenül képtelen, és nem tudatos. Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában Tót Lajos valóban abszurd hőssé lesz.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 17 d) Örkény mintegy ráhúzza a világirodalomban nála sokkal elismertebb Camus elbeszélésének viszonyait a maga művére. Ugyanakkor a két mű más-más nyelven beszél. Camus története mitologikus-metaforikus nyelvet használ, míg Örkény drámája egy konkrét történeti-kulturális környezetben játszódik, és annak reális nyelvével él. A Tóték értelmezésének alapjává teszi Camus elbeszélésének egyetemes létparabolaként való olvasatát, miközben a Tótéknak nincs Camus művéhez hasonlóan általánosítható mondanivalója. (Örkény más műveihez pl. a Vérrokonokhoz is hajlamos volt sok szempontól félrevezető, leszűkítő előszót illeszteni.) (Schein Gábor) e) A háborút. Azért, mert ez egy megélt abszurd helyzet volt számára. f) A szempontváltás konkréttá teszi az értelmezési keretet. Egyfelől a beszélő egy közösség, a magyarság nevében azonosítja magát Tóttal, másfelől tudatosítja az olvasóban, hogy a dráma róla/rólunk szól. T/6. a) ABSZURD DRÁMA Az identitáshiány állandósult helyzet, befejezett tény. Hősei nem tesznek kísérletet helyzetük megváltoztatására. A történelem, egyáltalában a társadalmi idő csak áttételesen vagy egyáltalán nincs jelen, a dráma jelentéssíkjain nem jut szerephez a nemzeti jelleg. A különlegestől az általános felé közelítenek, allegorikusság. A valóságban felmutatott abszurditás. [Redukált, nem koherens világ] ezt eleve ismertnek veszi P. Müller. ÖRKÉNY DRÁMÁJA Az identitáshiány ideiglenes állapot. Hősei törekszenek a világ átalakítására, drámai értelemben cselekszenek. Központi jelentőségű a szituáció történelmi-társadalmi motiváltsága, a cselekmény nemzeti jellege. A szituációt a valóság életanyagából organikusan bontakoztatja ki. Az abszurdban felmutatott valóság. A drámavilág groteszksége ellenére is inkább valószerű, mint abszurd. Teljes, nem redukált, koherens világ. b) Épp realista vonatkozásai miatt.

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 3. lépés: 7 8. feladat T/7 8. 13. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A 7. feladat célja a drámai cselekmény ismétlő rekonstruálása. A 8. feladat célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy Örkény három különböző címváltozata miben módosíthatná a mű értelmezését, milyen hangsúlyeltolódásokat okozhatna a jelenetek, a szereplők, a drámavilág viszonyait illetően a végleges, Tóték címmel szemben. A különböző címekkel különböző csoportok foglalkoznak, majd a csoportmunka végén az osztály egésze beszélje meg a b) c) feladatot! Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, szövegismeret, szövegértelmezés, logika, asszociatív készség, kreativitás, metaforikus gondolkodás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: pár (7.), csoport (8.), majd frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: címmeditáció, pókhálóábra 7. A drámai cselekmény a) A következőkben drámai helyszíneket sorolunk. Hogyan csoportosítanátok ezeket? Országút, mellette fa Angol polgári család lakása (Eugene Ionesco: A kopasz énekesnő) Mártaszentanna Árokpart Elmegyógyintézet fürdőszobája (Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában) b) Az előző órán szerzett ismereteitek alapján miért fontos, hogy a Tóték Mátraszentannán játszódik? c) Mennyi ideig tart a Tóték cselekménye? d) Mi a jelenetek helyes sorrendje? Írjátok be a négyzetekbe! (1) Levél Gyulának. A bocsánatkérés a harapás miatt. (2) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás. (3) Édes otthon. Az őrnagy visszatér. (4) Az első este. A dobozolás felfedezése. (5) Tomajinál. Cipriáninál.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 19 (6) A meg nem érkezett sürgöny. (7) A Postás meghozza a levelet: Őrnagy urunk elfogadta a meghívást. (8) A budi. A búcsú. (9) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései. (10) A csipogó. A szökés. 8. Címvariációk Az alábbi címek közül az első Fábri Zoltán filmadaptációjának a címe, a második az Örkény által írt filmforgatókönyvé, a harmadik a kisregény egyik címváltozata. (1) Isten hozta, Őrnagy úr! (2) Csönd legyen! (3) Pókék a) Milyen képzettársításokat hívnak elő bennetek a különböző címek? A) ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR! B) CSÖND LEGYEN! C) PÓKÉK b) Hogyan változtatnák meg a különböző címek a mű értelmezhetőségét? c) Mit emel(né)nek ki a drámavilágból, és ez milyen hangsúlyeltolódásokat okoz(na) a jelentésben?

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/7. a) b) Valószerű és képtelen vagy jelképes helyszínek. Mártaszentanna azért fontos, mert a dráma helyszíne így konkrét, valóságosnak-valószerűnek tűnik, szemben az abszurd drámáéval. c) Két hétig. d) A jelenetek helyes sorrendje: (7) A Postás meghozza a levelet: Őrnagy urunk elfogadta a meghívást. (9) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései. (2) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás. (4) Az első este. A dobozolás felfedezése. (6) A meg nem érkezett sürgöny. (1) Levél Gyulának. A bocsánatkérés a harapás miatt. (10) A csipogó. A szökés. (5) Tomajinál. Cipriáninál. (8) A budi. A búcsú. (3) Édes otthon. Az őrnagy visszatér. T/8. csoportfüggő 4. lépés: 9 10. feladat Az együttműködés pszichológiája T/9 10. 15. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A 9. feladat célja a kérdések megválaszolásával a drámai szituáció rögzítése. A 10. feladat célja az idézett szövegrészletek elolvasásával és a kérdések megválaszolásával Tóték és a falu viszonyának, a faluközösség motivációinak a vizsgálata. Az egyes szövegrészletekkel [A), B), C)] különböző csoportok foglalkozzanak (természetesen egy feladatra több csoport is juthat), majd a csoportmunka prezentációja után az osztály egésze beszélje meg a feladatot. Kiemelt készségek, képességek: elemzés, kritikai gondolkodás, nyelvi érzékenység Célcsoport differenciálás: feladat szerint M unk aformák: egyéni (9.), csoport (10.), frontális M ó d s zerek, e ljá r á s o k: mozaik, szemponttáblázat

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 21 9. Gyula levele A Postás meghozza a levelet: Őrnagy urunk elfogadta a meghívást. A levél így folytatódik: Gondolhatják, mit jelent ez nekem! a) Mit gondolnak Tóték, mit jelent ez Gyulának? b) Mit jelent ez a levél dramaturgiai szempontból a dráma egészében? 10. Mi mindent kell megtenni! Gyula levelében az is szerepel, hogy az őrnagy idegrendszere nagyon leromlott, és nem bírja a lármát, valamint egyes szagokat. Tóték tehát még a vendég érkezése előtt megpróbálják a nyugalmas csendet mint az egyik elsődlegesen fontos körülményt megteremteni. a) Olvassátok el figyelmesen a következő részleteket a műből, majd töltsétek ki csoportotok szövegrészéhez kapcsolódóan a táblázat megfelelő részét! A) Tóték és a falu népe TÓT Ezt mi úgy értelmezzük, hogy a szélzúgást, esőcseperészést és a madárhangokat nem szükséges kiküszöbölni. LÖRINCZKE Azokért kár is volna. TÓT Viszont, és éppen tefelőled, áthallatszik néha valamilyen kellemetlen hang LÖRINCZKE Nem cuppogás? MARISKA Olyasmi. LÖRINCZKE Én ugyanis, ha hideg sört ittam, utána mindig cuppogok De most vége! Leszokom a sörről! MARISKA Köszönöm, szomszéd úr. TÓT Ez szép tőled, Sándor. GIZI GÉZÁNÉ És engem miért tetszett hivatni? Én se részeg, se garázda vendéget nem szolgálok ki. Ez nálam ki is van szögezve a legszembetűnőbb helyre, az ágy fölé. TÓT Elhiszed, asszonyság Magától mi csak egy semmiséget kérünk. A kiskapuja nyikorog. GIZI GÉZÁNÉ Ez olyan semmiség? MARISKA Csak be kell olajozni. GIZI GÉZÁNÉ Azám De annak a nyikorgásnak van bizonyos szerepe a munkakörömben. Gondterhelten. Énhozzám ugyanis főként gyantaszedők járnak. Ezek nagyon derék, de kissé lassú természetű emberek No mármost, abból, hogy a kiskapu megnyikordul, kiviláglik, hogy megjött a következő gyantaszedő, ami sietésre nógatja az előző gyantaszedőt. Ha beolajozom a kiskaput, abból anyagi károm származik. TÓT És nincs más megoldás a siettetésre? GIZI GÉZÁNÉ Ezt szokták meg, tűzoltóparancsnok úr. TÓT Értem. Kárpótlást szeretne kapni a jövedelemkiesésért? GIZI GÉZÁNÉ Nem, köszönöm Sőt. Még büszke is vagyok, hogy olyan emberért, mint Tót úr, én is tehettem valamit A viszontlátásra, tűzoltóparancsnok úr. TÓT Köszönöm szépen.

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M B) Tóték és a Postás TÓT ( ) Mind hallgatóznak, aztán sorban a postás felé fordulnak, közelebb mennek, hallgatóznak. Te darálsz itt, fiam? A POSTÁS Én? MARISKA Ő az! Darál! A POSTÁS Ja Én így lélegzek. Nekem ugyanis hordómellem van. TÓT Hallgass jól ide, fiam Ezentúl, ha hozod a postát, amikor megérkezel a Cipriani professzor villája elé, beszívod a levegőt, és csak amikor a Stubenhammerrék kerítésén már túl vagy, akkor ereszted ki. A POSTÁS Az nagyon hosszú út! TÓT Hát nem rövid! A POSTÁS És ha megfulladok? MARISKA mint egy anyatigris Ha megfulladsz, megfulladsz! De amikor a mi egyetlen fiunk kint harcol a fronton, akkor meg ne halljam, hogy te a mi házunk közelében lélegezni mersz A POSTÁS aki közben rémülten kihátrált. Nem is! De nem! Hát persze, hogy nem! A Tót úr kedvéért mindent megteszek! El. MARISKA mérgesen. Másvalakit megölni, azt igen De hogy ő maga fulladozzon egy kicsit? C) Tóték egymás között TÓT Ne zaklasd fel magad, Mariskám. Jót akar, csak hát nincs helyén az esze hallgatózik. Most mintha csönd volna. MARISKA Én is úgy veszem észre. ÁGIKA Hát legfőbb ideje. MARISKA Ágikához. Hozz már egy szivart édes jó apádnak Tót szivarra gyújt. Mariska leül, egy lábosba zöldborsót fejt. Mindhárman megnyugodtak. ÁGIKA Holnap ilyentájt már itt lesz MARISKA és nem fogja zavarni semmi. TÓT Nem bizony. MARISKA Én most már egészen megnyugodtam. TÓT Én is. Szív egyet a szivarján. Fölneszel. Fejét forgatja. Nem halljátok? Itt valami potyorog. MARISKA Mit csinál? Hallgatóznak. ÁGIKA derűsen. Megmondjam, mi potyorog? A borsó! Mosolyognak, Mariska leteszi a lábost, kötényébe pergeti a borsót. MARISKA Milyen jó füled van, édes jó Lajosom. ( ) TÓT Mi az már megint? MARISKA Nem tudom. Hallgatóznak, de nem találják a zaj forrását. ÁGIKA Nem tetszik haragudni, ha mondok valamit? TÓT Mondd csak, kislányom. ÁGIKA Nekem az az érzésem, hogy az apu szivarja szörcsög.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 23 TÓT homlokráncolással. Egy szivar nem szörcsög. Egy szivar szelel. ÁGIKA És ha nyál jut bele? MARISKA Hogy beszélsz, kislányom? Apádból nem jön nyál. TÓT csak egy súlyos pillantást vet Ágikára. ÁGIKA a tekintetek súlya alatt megrendülve behúzza a nyakát. Mindhárman újra előre néznek. Tót megszívja szivarját. Arca elkomorul. Még egyet szív rajta. Még komorabb lesz, aztán érezhető erőfeszítéssel elnyomja a hamutartóban. A két nő úgy tesz, mintha semmit se vett volna észre. Három derűs arc. MI A ZAJFORRÁS TÓTÉK SZŰKEBB KÖRNYEZETÉ- BEN? MILYEN MÓD- SZEREKET, ESZ- KÖZÖKET VET- NEK BE TÓTÉK A ZAJFORRÁS MEGSZÜNTETÉ- SE ÉRDEKÉBEN? MILYEN MÉRTÉK- BEN SZÓL BELE A VÁLTOZÁS A ZAJFORRÁST OKOZÓK ÉLE- TÉBE? HOGYAN REAGÁLNAK A FELVETÉSEKRE A ZAJONGÓK? MI A MEGOL- DÁS? Két képkocka a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, Őrnagy úr! című filmből (1969) b) Húzzátok alá csoportotok szövegrészletében, hányféleképpen szólítják meg egymást a dráma szereplői! Hogyan fejezik ki a megszólítások a faluközösségben működő viszonyokat? c) Mik lehetnek az okai a szomszédok együttműködő készségének, mik Tót és Mariska önkorlátozásának? d) Néhány példával magyarázzátok meg, mitől hatnak groteszknek a fenti párbeszédek! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/9. a) Tóték úgy képzelik, hogy Gyula élete csakis attól függ, hogy az őrnagy jól érzi-e magát náluk két hétig vagy sem.

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M b) A drámában ettől kezdve minden annak a célnak rendelődik alá, hogy az őrnagy jól érezze magát Mátraszentannán. T/10. a) MI A ZAJFOR- RÁS TÓTÉK SZŰKEBB KÖR- NYEZETÉBEN? MILYEN MÓD- SZEREKET, ESZ- KÖZÖKET VET- NEK BE TÓTÉK A ZAJFORRÁS MEGSZÜNTETÉ- SE ÉRDEKÉBEN? MILYEN MÉR- TÉKBEN SZÓL BELE A VÁLTO- ZÁS A ZAJFOR- RÁST OKOZÓK ÉLETÉBE? HOGYAN REAGÁLNAK A FELVETÉSEKRE A ZAJONGÓK? MI A MEGOL- DÁS? Lörinczke cuppogása Tulajdonképpen semmit, figyelmeztetik. Mariska tiszteletteljesen megköszöni. Lörinczkének a kedvteléséről kell lemondania. Hideg sör után szeret cuppogni. Önként, megértően, kérés nélkül lemond a kedvteléséről. Nem iszik sört. Megtagadja magától ezt az élvezetet. Gizi Gézáné ajtajának nyikorgása Kérést; és Tót felveti, hogy kárpótolják Gizi Gézánét a jövedelemkiesés miatt. Jövedelemkiesést, anyagi kárt okoz. Megértően. Gizi Gézáné nem fogadja el a kárpótlást, sőt büszke, hogy segíthet. Beolajozzák a kaput. A postás légzése Parancsot, felszólítást. Létszükségletébe szólnak bele Tóték. Megrettenéssel, de megértően, kétkedés nélkül. A postásnak Tóték háza közelében vissza kell tartania a levegővételt. Mariska borsófejtése Semmit, együtt veszik észre. A házimunkája elvégzésébe. Mosolygással. Mariska a továbbiakban a kötényébe fejti a borsót, nem az edénybe. Tót szivarjának szörcsögése Hallgatólagos megegyezéssel. Szenvedélyébe, kedvtelésébe. Lemondással, érezhető erőfeszítéssel. Elnyomja a szivart, lemond szenvedélyéről. b) Tót majdnem mindenkit tegezve szólít meg (Gizi Gézánét magát javítva magázza), a szomszédok urazzák. Gizi Gézáné a foglalkozását említi, a Postás a személyét, és így adja meg számára a tiszteletet. A családban Tót tekintélyét bizonyítják a megszólítások. c) A falu társadalmi hierarchiája, Tót népszerűsége, a faluközösség összetartása, a jószomszédi viszony, a háború mint közös fenyegetettség; a gyermekük iránti aggodalom. d) csoportfüggő

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 25 5. lépés: 11 14. feladat A család és az őrnagy T/11 14. 19. oldal 30 PERC Tanári instrukciók Hat- vagy háromfős heterogén csoportokban dolgozzanak a tanulók a 11. a) feladattal. Ezután alakuljanak új 3 vagy 6 fős csoportok a 11. b) feladatra úgy, hogy egy-egy csoportban mindhárom szövegrésznek legyen gazdája. Az osztály létszámának megfelelően egy feladattal természetesen több csoport is dolgozhat. A 12. feladatot a 11. feladattal párhuzamosan adjuk ki legalább 2-3 párosnak. Ez időkímélő munkamegosztás. A 11. feladat célja a különböző szövegrészletek elolvasásával a családon belüli viszonyok vizsgálata. A különböző szövegrészletekkel különböző csoportok foglalkoznak (szakértői csoport), és kitöltik a szövegrészletükhöz tartozó oszlopot. Ezután alapcsoportok alakulnak, melyek az egyes szereplőpárosok viszonyának változását a 3 szövegrészlet alapján vizsgálják. A három csoportnak kiadandó szövegrészek (szövegbázis: Örkény István: Drámák. Palatinus Kiadó, Bp., 2004): A) csoportnak: 20 23. oldal MARISKA Minden jót! Utánuk néz...-tól A két nő úgy tesz, mintha semmit sevett volna észre. Három derűs arc. szerzői utasításig. B) csoportnak: a csipogós jelenet: 75 78. oldal ŐRNAGY tűzbe jön. Valamit értek hozzá -tól ŐRNAGY Kérem ne hálálkodjanak -ig. C) csoportnak: az utolsó jelenet: 100 102. oldal MARISKA Megjöttünk Most mindent hagyjunk úgy, ahogy van, és feküdjünk le. -tól MARISKA De jól tetted, édes jó Lajosom. Te mindig tudod, mit kell csinálni -ig. A 12. feladat célja az őrnagy és Tót alakjának összehasonlítása, ahol lehet, a dráma szövegéből vett idézetekkel alátámasztva. A 13. feladat az előző két feladatban elvégzett kutatások eredményeinek közzététele, megbeszélése. A 14. feladat célja a drámai viszonyrendszer és a viszonyrendszer változásának feltérképezése csoportmunkával, csomagolópapíron, szereplőkártyákkal, illetve az ábrák összevetése a két tanulmányrészlet megállapításaival. Az elkészített ábrákat ragasszuk fel jól látható helyre az osztályban! K iemelt ké s z s é gek, kép e s s é gek: asszociatív készség, elemzés, összehasonlítás, kritikai gondolkodás Célcsoport differenciálás: feladat szerint Munkaformák: csoportmunka szakértői és alapcsoportban M ó d s zerek, e ljárá s o k: szemponttáblázat, szereplői viszonyháló, T-táblázat E s zközö k: a 14. feladathoz szereplőkártyák, fél ív csomagolópapír csoportonként, vastag filcek, gyurmaragasztó

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TÓT MARISKA ŐRNAGY ÁGIKA 11. Viszonyváltozások Dolgozzatok a csoportotoknak megfelelő feladaton! a) Jellemezzétek a tanárotok által a csoportnak kiadott jelenetrész alapján az egyes családtagoknak a családban elfoglalt helyét, szerepét! A) 1. JELENET B) 2. JELENET C) 3. JELENET TÓT MARISKA. ÁGIKA b) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változnak a Tót családon belüli viszonyok! 1. JELENET 2. JELENET 3. JELENET A) TÓT ÉS MARISKA B) TÓT ÉS ÁGIKA C) ÁGIKA ÉS MARISKA 12. Karakterek összevetése Hasonlítsátok össze TÓT és az ŐRNAGY alakját! ŐRNAGY IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL TÓT IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL TESTI ADOTT- SÁGOK

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 27 TESTSTILIZÁ- CIÓ (RUHÁZAT, TESTTARTÁS, TAGLEJTÉSEK STB.) MÁSOKKAL VALÓ KAPCSO- LAT, KOMMUNI- KÁCIÓ FŐBB ERÉNYEI FŐBB HIBÁI LEHETSÉGES MOTIVÁCIÓK 13. Közzététel Foglaljátok össze röviden az előző két feladatban elvégzett kutatásaitok eredményét az osztály számára! 14. Rakjuk össze! a) A szereplőkártyák csomagolópapírra való felragasztásával és grafikai jelekkel (pl. kisebb-nagyobb ellentét, összetartozás, egyoldalú vagy kétoldalú elfogadás, elutasítás stb.) jelöljétek a szereplők (Tót, Mariska, Ágika, őrnagy) közti viszonyokat, viszonyváltozásokat! b) Konfliktus vagy drámai középpont? Örkény István drámájának két elemzője kétféleképp látja a drámai viszonyváltást. P. Müller Péter középpontos (1), Bécsi Tamás konfliktusos drámaként (2) értelmezi a művet. Az alábbiakban két rövid tanulmányrészletet olvashattok elemzéseikből. Olvassátok el figyelmesen a két szövegrészletet, és vessétek össze az általatok készített viszonyhálóval! Melyikhez hasonlít inkább a viszonyhálótok? Érveljetek saját álláspontok mellett, illetve cáfoljátok a másikat a T-táblázat kitöltésével! (1) A Tóték műfajilag középpontos dráma. Az e típusba tartozó művek sajátossága az, hogy szerkezetileg, elvileg is egy középpont köré épülnek. Ez sugárzó, mert mindenkire rákényszeríti a hozzá való viszonyulást, mégpedig azért, mert a hozzá való viszony az emberi lét legfontosabb területein az adott korban alapvetően meghatározza-minősíti az emberi viselkedést. Ezenkívül a mű a középponthoz való különböző viszonyulásokat ábrázolja. A Tóték középpontja az őrnagy, illetve az általa képviselt erkölcsi tényező.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (2) A mű (...) nem lehet középpontos dráma sem Tóttal, sem az Őrnaggyal a középpontban. A középpontos drámát épp az jellemzi, hogy főalakjának nincsenek eszközei környezetével szemben, s ezért passzív. De mivel környezetének vannak eszközei ellene, a legtöbbször áldozattá válik. Nyilvánvaló, hogy ezen okok miatt is az Őrnagy semmiképp nem lehet középpontos dráma középponti alakja. A többi alak sem a hozzávaló viszonyában jellemződik, mint ahogy a középpontos dráma ezt megkívánná. A mű végén Mariska is igazat ad férjének. ( ) Mindez azt jelzi, hogy Mariska sem az Őrnagyhoz és annak tartalmaihoz viszonyul, hanem saját önérdekéhez; s a saját önérdekéhez való viszonya szabja meg az Őrnaggyal szembeni viselkedését. A TÓTÉK KÖZÉPPONTOS DRÁMA, MERT A TÓTÉK KONFLIKTUSOS DRÁMA, MERT LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/11. a) A) 1. JELENET B) 2. JELENET C) 3. JELENET TÓT Tekintéllyel rendelkező családfő. Tekintélyét vesztett családfő, infantilizált helyzetben (rakoncátlan gyerek). Tekintéllyel rendelkező családfő. MARISKA Családanya, a férje fensőbbségét teljes mértékben elfogadó feleség. Családanya, férjével is anyaként viselkedik, mert a fia vélt érdekeit anyatigrisként érvényesíti. Családanya, a férje fensőbbségét teljes mértékben elfogadó feleség. ÁGIKA Engedelmes, cserfes lány. Az apja tekintélyét semmibe vevő, szemtelen kamasz. Engedelmes, cserfes lány. b) 1. JELENET 2. JELENET 3. JELENET A) TÓT ÉS MARISKA A családfő és szerető feleség tradicionális viszonya. Gyermek és anya, Mariska szelíd erőszakkal próbálja rábírni Tótot, hogy teljesítse az őrnagy groteszk kérését. A családfő és szerető feleség tradicionális viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcsolatot megváltoztató tényező.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 29 B) TÓT ÉS ÁGIKA A családfő és a rajongó gyermek viszonya. A tekintélyét vesztett családfő és a szemtelen kamasz viszonya, Ágika érzi az erőviszonyok változását, szerelmes az őrnagyba. A családfő és a rajongó gyermek viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcsolatot megváltoztató tényező. C) ÁGIKA ÉS MARISKA Az apai tekintélyt képviselő anya és a gyermek viszonya. Az alá-fölérendeltségi viszony megszűnik, nincs jelentőségteli kapcsolat közöttük. Az apai tekintélyt képviselő anya és a gyermek viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcsolatot megváltoztató tényező. T/12. (az idézetek csak példák) ŐRNAGY IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL TÓT IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL TESTI ADOTT- SÁGOK Alacsony Ezt ő [az őrnagy] minthogy az átlagosnál alacsonyabb (24. o.) Magas, erős Tót úr az átlagosnál magasabb (24. o.) TESTSTILIZÁ- CIÓ (RUHÁZAT, TESTTARTÁS, TAGLEJTÉSEK STB) Meggyötört, fáradt, kimerült, elnyűtt. Egyenruha porosan, kopottan, fáradtan; őt észre sem veszik. (25. o.) Snájdig, fess. Egyenruha TÓT Nem lett poros a sisakom? ÁGIKA Egy kicsit Áhítattal lefújja. Istenem, milyen szép is tud lenni az apu! (24. o.) MÁSOKKAL VALÓ KAPCSO- LAT, KOMMU- NIKÁCIÓ Paranoid, autoriter ŐRNAGY indul, riadtan megáll. Az út milyen? Nincs rá az orosz nehéztüzérség belőve? ( ) Csatárlánc! In-dulj! (30. o.) Nyitott, szociábilis, atyáskodó, elismerő TÓT Ez nagyon kedves magától. (32. o.) TÓT Ez szép tőled, Sándor. (19. o.)

30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M FŐBB ERÉNYEI Szervezőkészség, meggyőzőerő ŐRNAGY felpezsdülve intézkedik. ( ) Mégpedig, ha megengedik, akkor most én venném kezelésbe ezt a margóvágót. Ágika odaül, Tót úr pedig az én helyemet foglalhatná el. (47. o.) Szelídség, jó kedély, kompromisszumkészség, képesség a másik elismerésére TÓT Megszívja a szivarját. Arca elkomorul. Még egyet szív rajta. Még komorabb lesz. Aztán érezhető erőfeszítéssel elnyomja a hamutartóban. (23. o.) FŐBB HIBÁI Önzés, merevség, manipulatív ŐRNAGY Tettre készen körülnéz. Nos hát, ha ilyen szépen együtt vagyunk Mondok valamit. Ne dobozoljunk egy kicsit? (101. o.) ŐRNAGY besiet, barátságosan magával tessékeli Tótot. ( ) De mielőtt dobozolni kezdenénk, kijelentem, csak akkor vagyok hajlandó hozzálátni, ha ez mindnyájunknak egyformán örömöt szerez. És ha már ezt a kis félreértést tisztázni sikerült, elvárom, hogy a kedves Tót úr továbbra is ilyen őszinte legyen. (62. o.) Naivitás, határozatlanság, megalkuvás TÓT Már magam sem tudom, kedves doktor úr ( ) TÓT Hát most mitévők legyünk? ( ) TÓT Hát hagyjuk így, kedves doktor úr? (16. o.) Mindenki Tótot nézi, aki még tartja magát, de aztán megtörik, és szemébe húzza a sisakját. (29. o.) TÓT Engedelmesen kinyitja a száját. Mariska óvatosan beleteszi a zseblámpát, összecsukja férje száját, megsimogatja ( ) (77. o.)