Az élelemhez való jog Dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia NKE egyetemi tanársegéd Magyarország geopolitikai helyzete az éghajlatváltozás és a migráció tükrében NKE Ludovika Campus 2015. November 26. Az élelmezési világválságot kiváltó okok Klímaváltozás környezeti hatások Túlnépesedés - fenntartható fejlődés Világkereskedelem - áringadozások Mezőgazdasági termékek nem élelmiszercélú felhasználása (bioüzemanyagok, GMO) Mezőgazdasági inputokhoz való hozzáférés korlátozottsága Adósság spirálok Képzetlenség, szegénység AIDS 1
Élelemhez való jog = Right to food Fogalmi alapvetések Élelem: az élethez szükséges elemi táplálékok, feldolgozatlan élelmiszerek, melyek az egyén létfenntartásához szükséges ásványi anyagokat, vitaminokat és tápanyagokat tartalmazzák. A víz mint a létszükséglet elemi feltétele szintén beletartozik az élelem fogalmába. Él(et)elem Élelmiszer: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak vagy várhatóan emberek fogyasztanak el. Fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. Az élelmiszer fogalmába beletartozik a víz is. Negatív "élelmiszer" fogalom. Nem minősülnek élelmiszernek: a takarmány; élőállat, növények a betakarítás előtt; gyógyszerek, kozmetikai termékek, dohány és dohánytermékek, a kábítószerek és pszichotróp anyagok, szermaradványok és szennyezések. Élelmiszerjog: általában az élelmiszerekre és különösen az élelmiszerek biztonságára vonatkozó, a Közösségben vagy az egyes tagállamokban elfogadott törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések; a fogalom vonatkozik az élelmiszerek, valamint az élelmiszertermelés céljára tenyésztett állatok takarmányozására használt takarmány termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára; Fogalmi alapvetések Élelmezésbiztonság (food-security) Egy olyan állapot, amikor a lakosságnak nem kell félnie attól hogy másnap nem lesz elegendő táplálék. Egy országban, vagy egy közösségben akkor van élelmezésbiztonság, ha a szegények és fokozottan veszélyeztetettek számára is elérhető a szükségletet kielégítő mennyiségű táplálék. (Daniel Maxwell) Élelmiszer-biztonság (food-safety) A biztonság és a minőség egymástól el nem választható fogalmak. Csak a biztonságos élelmiszer lehet jó minőségű, más oldalról viszont nem lehet jó minőségű az olyan élelmiszer, amely nem felel meg minden élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos előírásnak. Élelmiszerlánc-biztonság: Az élelmiszer-biztonsággal szemben nemcsak az élelmiszerre (mint végtermékre) fókuszál, hanem az egész láncra, a benne zajló folyamatokra, az előállított, kezelt termékekre, így értelemszerűen magába foglalja az élelmiszer-biztonságot teljes egészében, illetve az élelmezés-biztonság bizonyos területeit is. 2
Az ÉJ nemzetközi jogi vizsgálata ENSZ FAO (1945) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet. Népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény (1948) I. fokú: egy személy tudatosan hoz létre olyan körülményeket, melyek következtében emberek halnak éhen, II. fokú: adott személy szándékosan folytat és tart fenn olyan politikát, amelyről már bebizonyosodott, hogy hosszabb távon éhínséghez vagy éhezéshez vezet Genfi Egyezmények Megtiltja az olyan háborús eszközök alkalmazását, mint a civil lakosság éheztetését Menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény (1951) Hontalan személyek jogállásáról szóló Egyezmény (1954) Nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció tilalmáról (1974) A Gyermek Jogairól (1989) Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 11. Cikk (1)Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát önmaga és családja megfelelő életszínvonalára, ideértve a kellő táplálkozást, ruházkodást és lakást ( ) (2)Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek alapvető jogát arra, hogy ne éhezzék, és megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ( ) biztosítsák a világ élelmiszerkészletének méltányos és a szükségleteknek megfelelő elosztását, figyelembe véve mind az élelmiszer-importáló, mind pedig az élelmiszer-exportáló országok problémáit. 3
Az ÉJ alanyi és objektív intézményvédelmi oldala Az élelemhez való jog az ember mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálékhoz való rendszeres hozzáférésének jogát jelenti összhangban a mindenkori kulturális hagyományokkal, amelyek lehetővé teszik a méltóságteljes és félelem nélküli életet. Az élelemhez való jogból levezethető az egyén biztonságos, tápláló és kulturálisan megfelelő élelemhez való joga. Ebből az alapjogból fakad az állam intézményvédelmi kötelezettsége, azaz hogy mindenki számára biztosítania kell az élelemhez való fizikai és gazdasági hozzáférést így az élelemtermeléshez szükséges olyan erőforrásokhoz is, mint pl. a termőföld, a víz és a vetőmagok. Az ÉJ tartalma GC no.12. ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága: élelemhez való jog lényegi eleme a megfelelő élelmiszerhez való, fizikai és gazdasági értelemben vett hozzáférés. az élelmiszerellátásnak figyelemmel kell lennie az egyén szellemi és fizikai fejlődésére, tevékenységének és a foglalkozásának jellegére, a nemi és az életkori adottságaira. a különösen sérülékeny társadalmi csoportok iránti felelősség az éhínség áldozatai, a betegek, az öregek vagy a gyermekek Az állam elsődleges kötelezettsége ÉJ teljes megvalósításának fokozatos érvényre juttatása, az államnak minden joghatósága alatt élő embernek biztosítania kell a minimálisan szükséges élelmiszert, továbbá tiszteletben kell tartani az élelemhez való jogot, tartózkodnia kell a jog élvezetébe történő beavatkozástól. Védelmi kötelezettsége alapján garantálnia kell, hogy az egyes csoportokat ne zárhassák ki az ellátásból. garantálnia, hogy az emberek hozzájuthassanak az ellátásukhoz szükséges erőforrásokhoz. Az ÉJ minimális magját amelynek teljesítése megszabadít az éhezéstől elsődlegesnek kell tekinteni. (Ahhoz, hogy egy állam az alapján mentse ki magát felelőssége alól, hogy erőforrásai híján képtelen ezt a kötelezettségét teljesíteni, bizonyítania kell: valóban mindent még a nemzetközi segítség igénybe vételét is ideértve megtett e jog érvényesítése érdekében.) 4
Az ÉJ az emberi jogok rendszerében Élethez és emberi méltósághoz való jog Környezethez való jog Szociálisbiztonsághoz való jog Megfelelő életszínvonalhoz való jog Élelemhez való jog Testi és lelki egészséghez való jog Az ÉJ az emberi jogok regionális szintjén Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartája Emberi Jogok Amerika-közi Egyezménye Emberi Jogok Arab Chartája Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmazza expressis verbis Emberi Jogok Európai Bírósága: nem mondta még ki, de több határozatban is foglalkozik az élelemmel - a jogellenes fogvatartás körülményeivel összefüggésben jelenik meg (nem megfelelő minőségű élelem, kényszertáplálás ) Az EP 2008. május 22-i állásfoglalása élelemhez való joggal foglalkozik: kiemeli az EJENY és a GSZKJNE már említett cikkeit és hangsúlyozza, hogy az EU valamennyi tagállama is csatlakozott Lisszaboni Szerződés Európai Unió Alapjogi Chartája Európai Szociális Charta nem tartalmazza, de az állásfoglalás levezeti ezekből 5
Az ÉJ nemzeti jogrendszerekben 1. ) Explicit és közvetlen elismerése az alkotmányokban FAO elemzése szerint 23 alkotmánya tartalmazza: Amerika: Bolívia, Brazília, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Guatemala, Kolumbia, Kuba, Nicaragua, Paraguay; Afrika: Dél-Afrikai Köztársaság, Etiópia, Kenya, Kongó, Malawi, Nigéria, Uganda; Európa: Ukrajna; Ázsia: Banglades, India, Irán, Pakisztán, Sri Lanka; Ausztrália: nincs. 2.) Implicit meghatározása (egy másik alapjog keretei között kerül deklarálásra) az egyes alaptörvényekben 33 ország alkotmánya foglalja magába az ÉT-t egy olyan magasabb rendű emberi jog részeként, mint a megfelelő életszínvonalhoz való jog, ami a jóléthez való jognak, a méltóságteljes élethez való jognak, avagy a fejlődéshez való jognak a szerves része, szociális biztonság részeként egészséghez való jog részeként 3.) Az ÉJ kifejezett elismerése, mint a kormányzati politika fő irányelve 4.) A bíróságok jogértelmezése által közvetett elismerése az élelemhez való jognak Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) Svájci Szövetségi Bíróság Indiai Legfelsőbb Bíróság Dél-Afrikai Bíróság Fidzsi szigetek Legfelsőbb Bírósága ÉJ az Alkotmányban Az 1949. évi XX. törvény nem deklarálta az élelemhez való jogot, és az AB sem vezette még le semelyik jogból, de szerves rendszerkapcsolattal kötődik több rendelkezéséhez. Élethez és emberi méltósághoz való jog - alanyi oldalról A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz,amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Alkotmány 54. (1) Szociális biztonsághoz való jog - objektív intézményvédelmi oldalról állami kötelezettségvállalás* A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Alkotmány 70/D. 19/1993 (IV.29.) ABh, 42/2000 (XI.8) ABh*, 32/1998 (VI.25) Egészséghez való jog A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Alkotmány 70/D. (1) 6
Az ÉJ a magyar jogrendszerben Az Alaptörvény XX. cikkében expressis verbis megjelenik (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Menzareform közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet Élelmiszer-önrendelkezés Az ÉÖ jog arra, hogy emberek, régiók, államok vagy azok uniója maguk határozzák meg mezőgazdasági és élelmiszer politikájukat úgy, hogy közben ne árasszák el dömpingáruval más nemzetek piacát. Az élelmiszertermelésnek és forgalmazásnak, az önellátás elsőbbsége alapján, belülről kifelé vezető utat kell bejárnia: - első helyen ál a helyi, a regionális, az országos igények kielégítése - csak az árufelesleg kerülhet kivitelre! Megoldás Az iparszerű tömegtermeléstől való átállás a piacképes, magas minőségű, egészséges termékek előállítására, melyre csak a korszerűen gépesített, a biológiai törvényeknek és a tájegységi adottságoknak alárendelt családi kis- és középbirtok rendszer alkalmas. A szerves vidékgazdaság, mely az értékek megsokszorozásán a Hangya típusú szövetkezésekben, a helyi feldolgozás és értékesítés rendszereinek kialakításán alapul. 7
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia Teglasine.kovacs.julia@uni-nke.hu t.kovacs.julia@gmail.com 8