Tudományos Önéletrajz Név: Jeney Zsigmond Beosztás: tudományos főmunkatárs Munkahely címe: NAIK Halászati Kutatóintézet 5540 Szarvas, Anna liget 8. Tel: 66-515-314, Mobil: 20-581-7643 E-mail: jeneyz@haki.hu Tanulmányok, fokozatok, címek: 2014 A Pannon Egyetem Habilitált Doktora (2014. január 8.) 2013 Igazságügyi szakértő: az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői testület tagja 2013. március 1.-től 2007 A Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense (2007. június 21.) 2007 A Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára (2007. május 31.) 1991 Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) a biológiai tudomány kandidátusa fokozat elnyerése alapján egyetemi doktorrá nyilvánított (1991. február 9.) 1991 A Tudományos Minősítő Bizottság a Biológiai Tudomány Kandidátusává nyilvánított (1991. január 18.) 1990 A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (Szovjetunió) a biológiai tudomány kandidátusa címet adományozta a kandidátusi értekezésem sikeres megvédése alapján (1990. július 25.). Az értekezés témája: A haltenyésztés stressz tényezőinek hatása a ponty élettani és biokémiai paramétereire. 1986-1989 Levelező aspirantúra a Szovjet Tudományos Akadémia Belvízi Kutatóintézetében, Borok. 1979 A Debreceni Agrártudományi Egyetem által 1979-ben Agrártudományi egyetemi agrármérnöki oklevéllel egyenértékűként honosította egyetemi diplomámat (1979. május 10.) 1977 MSc Kalinyingrádi Egyetem (Szovjetunió) Az értekezés témája: Fizikai és kémiai tényezők hatása halpatogén vírusokra. (1977. július 20.) 1972-1977 BSc Kalinyingrádi Egyetem (Szovjetunió) Halbiológia Kar, Halbiológia-haltenyésztés-halpatológia szak. Szakmai területek: 1
Vezetői gyakorlat: - Kutatások halak stressz élettana területén; - Kutatások halgenetika (génbank fenntartás, genomika) területén; - Kutatások halegészség, stressz- és betegség rezisztencia területén; - Nemzetközi fejlesztési projektek menedzsmentje. 2015. január 1.: A NAIK HAKI Halgenetikai osztályának vezetője. A halgenetikai kutatások és a ponty génbank fenntartásának szakmai vezetése. 2013. július 18. 2013. november 25.: A HAKI tudományos főigazgató-helyettese. Az intézet kutatási tevékenységének irányítása. A NAIK-integráció előkészítése: az átszervezett 10 kutatási feladat/témacsoport munkájának irányítása, a több mint 50 K+F téma szervezése. A kutatás területén az intézeti állomány közel fele, 45 fő kutató és kutatási szakalkalmazott dolgozott. 2012. január 26. 2013. július 17.: A HAKI megbízott főigazgatója. Az intézet komplex tevékenységének menedzsmentje. Az intézet állományában 80 fő dolgozott, akik közel fele közvetlenül a kutatással, míg másik fele a szolgáltatás, termelés és adminisztráció területén dolgozott. Erre az időszakra esett a pénzügyi helyzet stabilizálása 2012-ben, majd a feladat finanszírozásra való áttérés és a NAIK integráció előkészítése 2013-ban. 2007. december 28. 2013. november 25.: Tudományos főigazgató-helyettes. Az intézet kutatás-fejlesztési tevékenységének menedzsmentje. A feladat finanszírozásra való áttérés előtt, három tudományos kutatási osztály (Halbiológia, Vízi ökológia és Haltermelési rendszerek) munkájának irányítása, 23 kutató és 15 kutatási szakalkalmazott munkájának szakmai vezetése. Bevezettem a kutatói követelmény rendszer alkalmazását. 2001-2007: A HAKI tudományos főosztályvezetője. A 18 fős Halbiológiai és Akvakultúra Főosztály (11 kutató) komplex kutatásokat végez halgenetika, halimmunológia, haltakarmányozás és természetesvízi halászatbiológia területén. A témacsoport K+F tevékenységének, valamint a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának szervezése és koordinálása. 1991-1992: A HAKI tudományos igazgatóhelyettese. Kutatás halgenetika és halegészségi menedzsment témákban. K+F menedzsment az akvakultúra fejlesztést megalapozó alap- és alkalmazott halbiológiai kutatások terén. Hazai és nemzetközi K+F projektek menedzsmentje az akvakultúra fejlesztés területén. Kutatói tevékenység röviden: 1977-óta tudományos kutató voltam a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben. Kezdeti kutatási területem a környezeti tényezők halakra gyakorolt hatásának vizsgálta volt. Kiemelten érdekelt a környezeti stressznek a halak ellenálló képességére gyakorolt hatásának a vizsgálata. Az 1980-as évek elején vált ismertté és lassan elfogadottá az az elmélet, hogy a halak, mint változó testhőmérsékletű élőlények betegségeinek kialakulásában elsődleges szerep jut a környezeti tényezők által kiváltott stressznek, ami csökkenti a halak ellenálló képességét, ami azután teret biztosít a többségében fakultatív patogén halkórokozóknak. Ennek az új tudásnak a gyakorlati jelentősége abban van, hogy a halbetegségek nagyobb 2
része előzhető meg a környezeti feltételek, benne a technológia optimalizálásával, mint az egyéb melegvérű tenyésztett állatoknál. Az ebben a szakaszban összegyűjtött adatok jól hasznosultak a haljólét elméleti megalapozásában és a haljóléti szabályozások kidolgozásában. Ezek csak látszólag korlátozzák a haltenyésztés lehetőségeit, valójában biztonságosabbá teszik a termelést és magát a terméket is, azaz a megtermelt halat. Kutatásaim korai szakaszában kiemelten vizsgáltuk az ún. haltenyésztési vegyszereket. Miután bizonyítottuk káros hatásukat a halakra szubtoxikus mennyiségekben is, pontosítottuk ezen vegyszerek nem mérgező szintjeit széles idő- és koncentráció intervallumban. Ezek az új típusú vegyszer-használati-táblázatok lehetővé tették a csökkentett felhasználást a gyakorlatban. A halbetegségek sajátossága miatt a figyelem a megelőzés elméleti alapjaira és lehetőségeire irányult. Az egyik irány a halak nem specifikus immunválaszának megismerésére és olyan természetes anyagok vizsgálatára irányult, amelyekkel a technológia adott szakaszán megelőzésként lehetett a halakat felkészíteni a stresszel terhelt fázisokra és következésképpen meg lehetett előzni a másodlagos fertőzések kialakulását. Bedolgoztam ezekbe a kutatásokba. A másik irány a betegségekkel szembeni ellenálló képesség genetikai alapjainak a vizsgálata volt. Szerencsés alapfeltételnek bizonyult a HAKI élő ponty fajtagyűjteménye, amely a maga genetikai gazdagságával ideális objektum volt ezekhez a vizsgálatokhoz. A génbanki sokféleség genetikai jellemzése után egy hazai és egy európai kutatási projekt keretében vizsgáltuk azt, hogy a genetikai sokféleségben benne rejlik-e a stressz- és betegség rezisztencia is. Erre erős pozitív választ adtak az EUROCARP projekt (http://eurocarp.haki.hu/) eredményei. Itt sikerült bebizonyítani azt, hogy a szarvasi génbankban fenntartott sokszínűségben nagy a szórása a bakteriális és vírusos betegségek elleni ellenálló képességnek, azaz vannak ellenálló változatok a ma legfontosabb vírusos (Koi Herpes Virus betegség) és bakteriális megbetegedés (Aeromonasok okozta betegségek) ellen. A gyakorlat számára fontos ellenálló- és érzékeny családok rendelkezésre állnak az intézetben (Halászat 2014 tavaszi száma). Megjelentetés előtt állnak azok az eredményeink, amelyek szerint az ellenálló- és érzékeny változatokat előre lehet jelezni/ki lehet választani molekuláris genetikai módszerekkel. Munkatapasztalat, projektek: 2009 jelenleg: A Mezőgazdasági és élelmezési célra alkalmas vízi genetikai erőforrások használata és kölcsönös cseréje FAO-projekt felkért szakértője 2006. január 1. december 31: A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét (NHST) és Halászati Operatív Programját (HOP) elkészítő munkacsoport koordinátora 2006.-2007: A haljóléti EU szabályokat előkészítő EFSA szakértői csoport felkért szakértője 2006. január 1. 2008. december 31: Az EUROCARP ( Stressz és betegség ellenálló ponty: kvantitatív genetikai, genomikai, proteomikai és immunológiai markerek kombinálása magas teljesítményű fajták, családok és egyedek azonosítására ) EU konzorciális kutatási projekt (Szerződés szám: 022665) koordinátora; a 3 éves kutatási projektben 4 ország 3
7 kutatóintézete vett részt. Ez volt az első olyan EU-projekt, amelynek magyar kutatóintézet volt a koordinátora. A projekt költségvetése: 1,1 millió euró volt. 2002-2004: A RESICARP ( Rezisztencia öröklődés eltérő genetikai hátterű pontyoknál ) hazai konzorciális projekt (ALK-00087/2002) koordinátora; a 3 éves kutatási projektben az intézet és 2 egyetem (Szent István Egyetem és Kaposvári Egyetem) vett részt 1998-2000: 2. számú Akvakultúra Kutató Intézet (Vietnám) és Mezőgazdasági Minisztérium, Halászati Osztály (Kambodzsa), Szakmai projektvezetés (Chief Technical Advisor). A Dán Kormány által finanszírozott és a Mekong Bizottság által végrehajtott "Rural extension for aquaculture development in the Mekong Delta. Phase I: Cambodia and Vietnam (Vidéki szaktanácsadás az akvakultúra fejlesztésére. I. fázis: Vietnám és Kambodzsa) fejlesztési projekt vezetője Vietnámban és Kambodzsában. A projekt költségvetése: 2 millió USD volt. 1995-1997: Can Tho-i Egyetem, Can Tho, Vietnám. Szakmai projektvezetés (Chief Technical Advisor). A Holland Kormány által finanszírozott és a HAKI által végrehajtott "Strengthening the aquaculture development in southern part of Vietnam (Az akvakultúra fejlesztése Vietnám déli részén)" cimű kutatás-fejlesztési projekt vezetője Vietnámban. A projekt költségvetése: 2 millió USD volt. 1994-1996: Basilicata Egyetem, Potenza, Olaszország. Az EEC által finanszírozott közös kutatási projekt A C-vitamin hatásának vizsgálata különböző halfajoknál magyar koordinátora. 1993-1994: Tudományos tanácsadó, Halbiológiai osztály vezetője. 1991: Szakértői munka a FAO VIE/87 projektjében: Az 1. számú Akvakultúra Kutatóintézet rehabilitációja Ha Bac, Vietnámban. A Halkórtani laboratórium létrehozása, beüzemelése és a kutatók betanítása. 1991: Az Európai Halkórtani Társaság V. Nemzetkőzi Konferenciájának megszervezése. A több mint 300 résztvevővel ez a rendezvény az eddigi legnagyobb méretű Magyarországon megrendezett halas nemzetkőzi konferencia. A konferencia kiadványának szerkesztése. 1989-1996: Jyvaskylai Egyetem, Finnország: Közös kutatások "A cellulóz és papírgyári szennyvizek hatása halakra különböző tavakban" témában. 1988-1990: Témavezető kutató a Haltenyésztési Kutató Intézetben. 1987-1996: Innsbrucki Egyetem, Ausztria. Közös kutatások a vízi környezetszennyezések halas biomonitoringja témában. 1984 2013. november: Előadó a Haltenyésztési Kutató Intézetben szervezett különböző nemzetközi tanfolyamokon (FAO, UNDP, etc.). 1981: Nemzetkőzi Halkórtani Szeminárium szervezése (30 fő a kelet európai régióból). A szeminárium kiadványának szerkesztése. 1977 2013. november: Tudományos kutató a Haltenyésztési Kutató Intézetben. Kutatások halélettan, halbetegségek és halgenetika területén. 4
Oktatási gyakorlat: 2011: Golysz, Lengyelország. Selection programme of common carp of disease resistance, előadások tartása PhD kurzus keretében (angol nyelven) 2009-2011: A Halbetegségek c. tárgy oktatása a Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiai Tanszékén. 2004-: Részvétel a Haltenyésztés c. tárgy oktatásában a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karán, Keszthelyen 2002-2006: Környezeti ártalmak és Projekt menedzsment című tárgyak oktatása a Debreceni és Kaposvári Egyetem Halászati szakmérnök képzésén (magyar nyelven) 2002: A "Halélettan és halanatómia" című tantárgy oktatása a Tessedik Sámuel Főiskolán, Szarvas (magyar nyelven) 1995: A Fish health management című tantárgy oktatása a Can Tho-i Egyetem (Vietnám) MSc programja keretében (angol nyelven). Jegyzetírás. 1987: A "Halbetegségek" című tantárgy oktatása, egy szemeszterben, az Innsbrucki Egyetemen (angol nyelven). Jegyzetírás. 1984-től rendszeresen: Oktatás a HAKI által szervezett nemzetkőzi (FAO, UNDP, World Bank, ADB, etc.) továbbképzési tanfolyamokon (angol nyelven) 1982-1984: A "Halélettan" és "Halbetegségek" című tantárgyak oktatása a DATE Szarvasi Karán (magyar nyelven) Témavezetés: Rendszeres külső témavezetés BSc, MSc és PhD dolgozatokban. A szakterület hazai és nemzetközi szakmai szervezeteiben játszott szerep: - Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetsége (NACEE) alapító tag és elnökhelyettes - MTA Köztestületének tagja (Hidrobiológiai Osztály, valamint Állatnemesítési, Tenyésztési és Takarmányozási Osztály) Szakmai társasági tagságok (múlt és jelen): - Európai Halkórtani Szövetség (EAFP) - Európai és Világ Akvakultúra Szövetség (EAS és WAS) - Ázsiai Halászati Társaság (AFS) Nyelvismeret (nyelv, nyelvismeret szintje, nyelvvizsga jellege, a vizsga éve): - Orosz: felsőfokú, szakmai anyaggal kiegészített, állami nyelvvizsga - 1978 - Angol: ALIGU (American Language Institute, Georgetown University) vizsga - 1980 - Angol: középfokú, állami nyelvvizsga - 1981 5