Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés). Válasz A: Kockázat kezdete. Válasz B: Biztosítási esemény. Válasz C: Kedvezményezett mentesülése. A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Válasz C: A Büntető Törvénykönyv tartalmazza. Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit? Válasz A: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvény. Válasz C: A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény. Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján? Válasz A: A kockázat felmérésére. Válasz B: Díj fizetésére. Válasz C: A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére. Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján? Válasz A: A szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére. Válasz B: A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására. Válasz C: A biztosított megfelelő tájékoztatására. A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet? Válasz A: Nem. Válasz B: Bizonyos esetekben. Válasz C: Igen. A biztosítási szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv Biztosítás című XLV. fejezete tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv Biztosítás című XLV. fejezete tartalmazza az egészségbiztosítás szabályait is. Az általános szerződési feltételek bíróság előtt megtámadhatóak. A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemei közé nem tartozik Válasz A: a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók rögzítése. Válasz B: a biztosítottnak járó többlethozam összegének megadása. Válasz C: az egyes igények elévülési idejének meghatározása. Válasz D: értékkövetés esetén annak részletes szabályainak rögzítése. Mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződési feltételeknek, figyelemfelhívásra alkalmas módon? Válasz A: A biztosító mentesülésének szabályait. Válasz B: A biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit. Válasz C: A biztosítási összeg befektetésének módját. Milyen gyakorisággal köteles tájékoztatni az ügyfelet a biztosító, az életbiztosítási szerződés aktuális adatairól? Válasz A: Évente legalább egyszer. Válasz B: Havonta. Válasz C: Két évente. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit Válasz A: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény határozza meg. Válasz B: az ajánlattevő tetszőlegesen határozza meg. Válasz C: a biztosító társaságok határozzák meg. Melyik állítás nem igaz? A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell Válasz A: a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatait, valamint a biztosítási szerződés jellemzőit. Válasz B: a biztosításközvetítő díjazásának mértékét. Válasz C: a biztosítási szerződés esetleges értékkövetésének mértékét. Mit jelent az egyenjogúság elve? Válasz A: A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak. Válasz B: A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. Válasz C: A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak. Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve? Válasz A: Biztosító. Válasz B: Kedvezményezett. Válasz C: Károsult. Mit jelent az egyoldalú kogencia elve? Válasz A: A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni. Válasz B: A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.

Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét? Válasz A: Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére. Válasz B: Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni. Válasz C: Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni. A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért. Válasz A: Egyenjogúság elve. Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Önkéntesség elve. Mit jelent az önkéntesség elve? Válasz A: A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz B: A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést. Válasz C: A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást. A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint Válasz A: a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Válasz B: a felek szóbeli megállapodásával jön létre. Válasz C: a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön. Mit jelent a díjoszthatatlanság elve? Válasz A: Biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt. Válasz B: Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. Válasz C: A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg. A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól? Válasz A: Igen, bármilyen tekintetben. Válasz B: Nem, semmilyen indokkal. Válasz C: Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára. Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést? Válasz A: Csak a fuvarozási biztosításban. Válasz B: Csak a viszontbiztosításban. Válasz C: Mindkettőben. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek: Válasz A: Kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok. Válasz B: Jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás. Válasz C: Jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség. Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága Válasz A: csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül. Válasz B: csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül. Válasz C: mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül. A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító Válasz A: az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz B: csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti. A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz C: legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz A: Együttműködés elve. Válasz B: Egyenjogúság elve. Válasz C: Önkéntesség elve. Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában? Válasz A: Igen, de fogyasztói szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételek figyelembe vételével. Válasz B: Nem, semmilyen esetben sem. Válasz C: Igen, bármilyen esetben. A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak negyedéves időszakban. A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését? Válasz A: A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal. Válasz B: Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával. Válasz C: A biztosított hátrányos helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával. A Polgári Törvénykönyv Biztosítási fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. Az egyenjogúság elve csak a szerződés megkötésekor érvényes, a tartam alatt a biztosítónak több joga van.

Vonatkozik-e az egyoldalú kogencia szabálya a viszontbiztosításokra? Válasz B: Nem. A díjoszthatatlanság elvét a biztosító akkor alkalmazza, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmisül, és további biztosítási esemény már nem következhet be. Igaz-e, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön. A Polgári Törvénykönyv Biztosítás fejezete a következő 5 alfejezetből áll: Közös szabályok; A kárbiztosítás; Az életbiztosítás; A balesetbiztosítás; Vegyes rendelkezések Válasz A: Hamis. Mit jelent az egyoldalú kogencia elve fogyasztói szerződések esetén? Mi a díjoszthatatlanság elve? Válasz A: A Polgári Törvénykönyv Biztosítási szerződések címében foglaltaktól csak a biztosító javára lehet eltérni, kivéve néhány általános szabálytól való eltérést. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. Válasz C: Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára térhet el a Polgáti Törvénykönyv eltérést nem engedő rendelkezéseitől. Válasz A: Az egységnyi időszakra (pl: évre) a kockázatban állásért a biztosítót megillető díj. Válasz B: A biztosítási védelem, vagyis a kockázatviselés ellenértéke. Válasz C: A biztosítónak a kockázati és a vállalkozói díjrészt egyszerre kell megfizetnie. A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: Válasz A: Díj-ekvivalencia elve. Válasz B: Homogenitás elve. Válasz C: Díjoszthatatlanság elve. A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: Válasz A: Minimális díj elve. Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Nagy számok törvénye. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályok. Válasz A: eltérést engedőek, az egyoldalúan kógens szabályok egyes nevesített rendelkezések esetén a fogyasztói szerződéseknél egyoldalúan kógensek a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett javára. Válasz B: egyoldalúan kógensek. Díjnemfizetés esetén melyik állítás igaz? Válász A: Díjnenmfizetés esetén a biztosító a szerződő felet harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik. Válasz B: Díjnemfizetés esetén a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik. Mely biztosítási szerződések esetén érvényesül az egyoldalú kógencia? Válasz A: Minden biztosítási szerződés esetén. Válasz B: Kötelező biztosítások esetén. Válasz C: Fogyasztói szerződések esetén. Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint... Válasz A: csak írásban jöhet létre. Válasz B: írásbeli szerződés hiányában fedezetet igazoló dokumentum kiállításával jöhet létre. Válasz C: szóban is, minden további követelmény nélkül létre jöhet. Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő Válasz A: csak azonos személy lehet. Válasz B: csak különböző személy lehet. Válasz C: lehet azonos vagy különböző személy. Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége Válasz A: kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet. Válasz B: kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet. Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy, Válasz C: főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem. Válasz A: aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi. Válasz B: aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi. Válasz C: aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell. Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást! Válasz A: A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított. Válasz B: Kárbiztosítások esetében a biztosított a károsult. Válasz C: Felelősségbiztosítások és kárbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni. Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? Válasz A: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Válasz B: Vegyes életbiztosítás esetén. Válasz C: Kárbiztosítás esetén. Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén? Válasz A: A károsult. Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosító. Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében? Válasz A: A biztosított a szerződő hozzájárulásával. Válasz B: A szerződő a biztosító hozzájárulásával. Válasz C: A szerződő a biztosított hozzájárulásával. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti-e a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie. Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei? Válasz A: Csak szolgáltatási kötelezettsége van. Válasz B: Helytállási, szolgáltatási, állomány-átruházási kötelezettsége van. Válasz C: Helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van. Mi a biztosító főkötelezettsége? Válasz A: Helytállási kötelezettség. Válasz B: Tájékoztatási kötelezettség. Válasz C: Állomány-átruházási kötelezettség. Melyik az igaz állítás? Válasz A: Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet.

Válasz B: Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet. Válasz C: Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni. Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga a biztosított? Válasz B: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé? Válasz A: Díjfizetési kötelezettség. Válasz B: Közlési kötelezettség. Válasz C: Helytállási kötelezettség. Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek. Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés? Válasz A: Ha a szerződést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg. Válasz B: Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg. Válasz C: Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg köti meg. A károsult a kár megtérítését követelheti-e közvetlenül a felelősségbiztosítótól? Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, mint a biztosított? Válasz A: A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti. Válasz B: A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett. Válasz C: Az életbiztosítási szerződés megszűnik. A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetén? Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz B: A biztosítási szerződés tartama alatt bármikor. Válasz C: Nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben. Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja? Válasz A: Bármely természetes vagy jogi személy. Válasz B: Csak jogi személy lehet. Válasz C: Csak természetes személy lehet. Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé? Válasz A: Kárenyhítési kötelezettség. Válasz B: Szolgáltatási kötelezettség. Válasz C: Változás-bejelentési kötelezettség. Melyik állítás igaz? Válasz A: A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn. Válasz B: A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn. Válasz C: A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn. Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse? Válasz A: Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. Válasz B: Minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje. Válasz C: Csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is. Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni? Válasz A: Életbiztosítási szerződés. Válasz B: Kárbiztosítási szerződés. Válasz C: Balesetbiztosítási szerződés.

Ki lehet egy biztosítás szerződője? Válasz A: Természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. Válasz B: Csak természetes személy lehet. Válasz c: Csak jogi személy lehet. Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté a felelősségbiztosításoknál? Válasz A: Kedvezményezett. Válasz B: Biztosított. Válasz C: Károsult. Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja-e a kedvezményezett személyét? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, bármikor a futamidő alatt. Válasz C: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Válassza ki a helyes választ! A biztosított az, Válasz A: Akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Válasz B: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül. Válasz C: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul. Melyik állítás hamis? Válasz A: A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz B: A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban? Válasz C: A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat. Válasz A: Szóban tájékoztatja az ügyfelet. Válasz B: Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekről. Válasz C: A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad. Kizárt, hogy több biztosítottja is legyen egy biztosítási szerződésnek. Mire szolgál a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum? Válasz A: Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát. Válasz B: Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét. Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására? Válasz A: 15 nap Válasz B: 30 nap Válasz C: 45 nap Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak olyan biztosítás esetében, amelyhez nem szükséges egészségügyi nyilatkozat, az ajánlat elbírálására Válasz A: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére. Válasz B: az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére. Válasz C: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre. Válassza ki a hamis választ! A biztosítási fedezetet igazoló dokumentum Válasz A: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz B: kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: kiállításával a biztosítási szerződés létrejön. Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében? Válasz A: A szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételek. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére? Válasz A: csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette. Válasz B: csak akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott. Válasz C: akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Válasz A: az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz B: az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz C: az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz. Válasz A: A biztosított teszi. Válasz B: A szerződő teszi. Válasz C: A kedvezményezett teszi. Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata? Válasz A: SMS üzenet. Válasz B: Kötvény kiállítással. Válasz C: Szóbeli megállapodás. Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát! Válasz A: Ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz B: Ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz C: Ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést? Válasz A: A szerződés létrejön. Válasz B: A szerződés hatályba lép. Válasz C: A biztosító kockázatviselése megkezdődik. Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete Válasz A: a kockázatviselés kezdő időpontja. Válasz B: a szerződés létrejöttének időpontja. Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e és a biztosítás technikai kezdete pedig február 1-je, az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első (éves) biztosítási időszak? Válasz C: az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl. Válasz A: A következő év január 15-vel. Válasz B: A következő év február 1-vel. Válasz C: A biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget. Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik? Válasz A: Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre. Válasz B: Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: Igen, és a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba. Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése? Válasz A: Kizárólag az első díj befizetését követő nap 0. órakor. Válasz B: A felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása Válasz A: a szerződés létrejöttét jelenti. Válasz B: nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot. Válasz C: az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában Válasz A: a biztosító teszi. Válasz B: az ügyfél teszi. Válasz C: a kedvezményezett teszi. Hatályba léphet-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni? Válasz A: Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba. Válasz B: Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak. Válassza ki a hamis választ! A biztosítási szerződés Válasz A: a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre. Válasz B: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre. Az ajánlat elutasítása esetén, a díjelőleget a biztosító kamatmentes letétként kezeli annak visszautalásig. Az ajánlatot Válasz A: mindig az ügyfél teszi a biztosító felé. Válasz B: mindig a biztosító képviselője teszi az ügyfél felé. Válasz C: mindig az alkusz teszi a biztosító felé. Mi a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum? Válasz A: A szerződő fél díjfizetési kötelezettségét igazoló értékpapír. Válasz B: A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz C: A kötvény olyan, mint az államkötvény, csak ezt a biztosító bocsátja ki. Milyen esetben van joga a biztosítónak az ajánlat elutasítására? Válasz A: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden indoklás nélkül elutasítani, de csak életbiztosítások esetében. Válasz B: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden biztosítási szerződéstípus esetében elutasítani, kivétel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: A biztosítónak joga van minden indoklás nélkül elutasítani, hiszen ő dönti el kit, vagy mit vállal be. A kockázatviselés fennáll Válasz A: egy havidíj befizetése után az éves biztosítási időszak végéig. Válasz B: a díjelőleg befizetése után mindig. Válasz C: a biztosító folytatólagos díjfizetésre adott halasztása esetén. Mikor esedékes az első díj? Válasz A: Az ajánlat aláírásakor. Válasz B: A szerződés létrejöttekor, vagy a felek megállapodása szerinti, ettől eltérő időpontban. Válasz C: A szerződés hatályba lépésekor. Hogy nevezzük azt az időpontot, amikor a szerződő félnek a biztosítási díjat a biztosító részére ki kell fizetnie? Válasz A: Esedékességi időpontnak. Válasz B: Díjfizetési időpontnak. Válasz C: Szolgáltatási időpontnak. A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes. A felek megállapodással eltérhetnek-e a fenti rendelkezéstől? Válasz B: Igen, de csak a biztosított javára.

Hogy nevezzük azt az időszakot, melyre a biztosítási díj megállapításra kerül? Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Díjfizetési időszak. Válasz C: Esedékesség. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj és szolgáltatás egyenlő arányban nő Válasz A: indexáláskor minden esetben. Válasz B: indexáláskor revalorizációs technika alkalmazása során. Válasz C: többlethozam visszatérítéskor. Válassza ki a hamis választ! A közlési kötelezettség alapján a szerződő fél Válasz A: a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges, általa ismert körülményt a biztosítóval közölni. Válasz B: köteles a biztosító által írásban feltett kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni. Válasz C: a szerződéskötéskor köteles minden általa lényegesnek tartott körülményt a biztosítóval közölni. Válassza ki a helyes választ! Az éves díjfizetésre nem igaz, hogy Válasz A: magasabb hozamot eredményez, mint a havi díjfizetés. Válasz B: díja magasabb, mint a havi díj 12-szerese. Válasz C: a gyakoribb díjfizetésekhez képest a biztosító kedvezményt ad a díjból. Mikor esedékes a biztosítás első díja? Válasz A: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz B: Kizárólag a szerződés létrejöttekor, ettől eltérő megállapodás semmis. Válasz C: A szerződés létrejöttét követő hónap első napján. Az alábbiak közül kit nem terhel a kárbejelentési kötelezettség kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetében? Válasz A: Kedvezményezettet. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat. Milyen formában kell a kárbejelentést teljesíteni? Válasz A: Csak írásban lehet teljesíteni. Válasz B: Írásban és szóban is lehet teljesíteni. Válasz C: Csak személyesen lehet teljesíteni. Mikor nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a biztosított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti? Válasz A: Ha a biztosító felhívására a biztosított ismételten nem teljesíti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét. Válasz B: Ha a biztosítási érdek megszűnt. Válasz C: Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Milyen jogkövetkezménye lehet a bejelentési kötelezettség megsértésének? Válasz A: A biztosító mentesül a kárfizetés alól. Válasz B: A biztosító a szerződést felmondja. Válasz C: Megszűnik a biztosítási érdek. A biztosítási díj esedékessége szempontjából milyen kategóriákat különböztet meg a Polgári Törvénykönyv? Válasz A: Első díj, folytatólagos díj, egyszeri díj. Válasz B: Első díj, havi díj, éves díj. Válasz C: Egyszeri díj, többszöri díj. Mikor esedékes az egyszeri díj? Válasz A: Szerződés megkötését megelőzően. Válasz B: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz C: Kizárólag a szerződés létrejöttekor. Milyen kötelezettség terheli azt a személyt, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően igényt kíván támasztani a biztosítóval szemben? Válasz A: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy ezek tartalmát a biztosító ellenőrizhesse. Válasz B: Köteles a biztosítót a szolgáltatás teljesítésére felhívni. Válasz C: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, de a biztosító ellenőrzési lehetőségét nem köteles biztosítani. Az alábbiak közül kit terhel a szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség kockázati életbiztosítás esetében? Válasz A: Biztosítottat. Válasz B: Károsultat. Válasz C: Szerződőt. Az alábbiak közül mi minősül a közlési kötelezettség megszegésének? Válasz A: A biztosító írásban közölt kérdéseinek megválaszolatlanul hagyása. Válasz B: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, a szerződő fél által ismert körülmények elhallgatása. Válasz C: A szerződő fél által lényegesnek minősített körülmények elhallgatása. Mikor köteles a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenteni? Válasz A: A biztosítási szabályzatban megállapított időn belül. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követő 30 napon belül. Válassza ki a helyes választ! A díjfizetési tartam Válasz A: mindig megegyezik a biztosítási tartammal. Válasz B: legalább olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. Válasz C: legfeljebb olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. Válassza ki a helyes választ! A szerződő fél a lényeges körülményre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségének Válasz A: írásban köteles eleget tenni. Válasz B: szóban köteles eleget tenni. Válasz C: akár szóban, akár írásban is eleget tehet.

A változás-bejelentési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: A biztosító kötelezettsége nem áll be. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés automatikusan módosul. Mikor terheli a biztosítottat a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség? Válasz A: Ha biztosítási esemény bekövetkezése várható. Válasz B: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz C: Azt követően, hogy a kár mértékét a kárszakértő megállapította. Igaz-e a következő állítás? Az ajánlat megtételétől a visszautalásig az első díjat a biztosító kamatozó betétként kezeli. Válasz A. Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak ha az ügyfél ezt kérte. Mit jelent a bejelentési kötelezettség? Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezését a megadott határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését a hatóságoknak a megadott határidőn belül be kell jelenteni. Válasz C: A várható biztosítási eseményt be kell jelenteni, ha annak ellenőrzéséhez minden dokumentum a biztosított rendelkezésre áll. Milyen változást kell bejelenteni a biztosítónak? Válasz A: Minden olyan változást, amely a szerződés megkötése után bekövetkezett. Válasz B: Minden olyan változást, amelyet bármelyik fél lényegesnek tart. Válasz C: A biztosítási szerződésben rögzített lényeges körülmények változását. A közlési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezik. Válasz B: A biztosító mentesül a kárkifizetés alól. Válasz C: A biztosítási szerződés megszűnik. Mire vonatkozik a közlési kötelezettség? Válasz A: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. Válasz B: A biztosító szolgáltatása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő félnek ismernie kellett. Válasz C: Minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. Közlési kötelezettség megsértése esetén beáll-e a biztosító kötelezettsége? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a körülmények elhallgatása a szerződő fél részéről nem volt szándékos. Válasz C: Igen, feltéve, hogy az elhallgatott körülményeket a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Mikor esedékes a biztosítás folytatólagos díja? Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján. Válasz B: Annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. Válasz C: Minden hónap első napján. Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! A szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amit a szerződő és a biztosított Válasz A: Közlési kötelezettség. ismert, vagy ismernie kellett. Az itt szolgáltatott információk a kockázatelbírálásnál nagyon fontosak. Ennek a kötelezettségnek a megsértése miatt a biztosító mentesülhet a biztosítási összeg kifizetése alól. Válasz B: Díjfizetési kötelezettség. Válasz C: Segítségnyújtási kötelezettség. Köteles-e a biztosítási eseményt bejelentő a biztosítónak lehetővé tenni a megadott bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését? Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítások esetében. Válassza ki a HELYES választ! A közlési kötelezettség teljesítése vonatkozik Válasz A: a nem lényeges körülményekre. Válasz B: az olyan lényeges körülményekre, amelyet a szerződő fél nem ismert és nem kellett ismernie. A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik, általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Válasz C: olyan lényeges körülményre, amelynek közlését a szerződő fél nem szándékosan mulasztotta el. Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Biztosítás lejárata. Válasz C: Visszavásárlás első lehetséges időpontja. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Válasz A: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a díjfizetés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a szerződéskötéstől annak megszűnéséig tart. Válasz C: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válassza ki a helyes választ! Melyik az a módszer, amellyel a biztosító a túl nagy kockázatokat kiszűri? Válasz A: Halasztás. Válasz B: Kizárás. Válasz C: Felmondás. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási időtartam az az időszak, amely Válasz A: a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: a biztosítási ajánlat megtételétől a kötvény kiállításáig tart. Válasz C: a kár bejelentésétől a kár rendezéséig tart. Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Vannak olyan események, amelyekre a biztosító sem tud felkészülni, díjtartalékot képezni. Ezekre az eseményekre nem vállalja a kockázatot, bekövetkezésük nem Válasz A: Antiszelekció. minősül biztosítási eseménynek, így nem áll fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. Válasz B: Elutasítás. Válasz C: Kizárás.

A biztosított és a kedvezményezett egyidejű halála esetében ki válik kedvezményezetté az alábbiak közül életbiztosítás esetében, ha a szerződő nem volt azonos a Válasz A: Biztosított örököse. biztosítottal? Válasz B: A kedvezményezett örököse. Válasz C: A szerződő. Az alábbiak közül mikor hatályos a biztosított bejelentése a biztosítóval szemben? Válasz A: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyére címezve írásban teszi meg. Válasz B: A biztosított bejelentése akkor hatályos, ha a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. Válasz C: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyén személyesen teszi meg. A közlési kötelezettség megsértése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: A biztosítás biztosítási évfordulón történő megszűnését. Válasz B: A biztosítás azonnali megszűnését. Válasz C: Mentesülést. A közlési kötelezettség Válasz A: mindig a szerződőt terheli. Válasz B: mindig a szerződőt és a biztosítót terheli. Válasz C: a szerződőt és a biztosítottat egyetemlegesen terheli. Az életbiztosításoknál a közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége beáll: Válasz A: minden esetben. Válasz B: ha a szerződés megkötésétől már 2 év eltelt. Válasz C: ha a szerződés megkötésétől már 5 év eltelt. A közlési kötelezettség megsértése esetén Válasz A: a biztosító mindig mentesül a teljesítés alól. Válasz B: a biztosító mentesülhet a teljesítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződéskötéskor az eltitkolt lényeges körülményről nem tudott. Válasz C: a biztosító soha nem mentesül a teljesítés alól. A változás-bejelentési kötelezettség Válasz A: csak szerződéskötéskor áll fenn. Válasz B: szerződéskötéskor és a szerződés tartama alatt is fennáll. Válasz C: a szerződés tartama alatt áll fenn. A biztosítási díj esedékességére melyik állítás igaz a Polgári Törvénykönyv főszabálya szerint? Válasz A: A biztosítási díj minden hónap első napján esedékes. Válasz B: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a többi díj évente esedékes. Válasz C: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő kizárólagos kötelezettsége a díjfizetési kötelezettség. Milyen kötelezettsége van a szerződőnek? Válasz A: Díjfizetés, közlési- és változásbejelentési kötelezettség. Válasz B: Szerződéskötési kötelezettség. Válasz C: Mindkét fenti válasz helyes. A biztosítónak mely esetekben van tájékoztatási kötelezettsége? Válasz A: Az életbiztosításoknál. Válasz B: A kárbiztosításoknál. Válasz C: Mindkét esetben. A biztosító kötelezettsége csak a helytállási kötelezettség. Válasz B :Hamis. A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel és a szerződést nem lehet újra hatályba helyezni. A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a Polgári Törvénykönyvben foglalt Válasz A: a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve felmondhatja azt. Ha a biztosító a fenti jogaival nem él... Válasz B: a szerződés a lényeges körülményről történő tudomást szerzést követő 30. napon megszűnik. Válasz C: a szerződés a módosított tartalma a szerződés részévé válik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? Válasz A: A szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. Válasz B: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15 napon belül megszűnik. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon belül megszűnik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? Válasz A: A szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal marad hatályban. Válasz B: A szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosító a szerződést a Polgári Törvénykönyvben meghatározott időn belül írásban felmondhatja. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása az Válasz A: indexálás. Válasz B: infláció. Válasz C: indikálás.

Milyen formában történhet a szerződés módosítása? Válasz A: A módosítás csak az eredeti szerződés bevonása mellett új szerződés kiállításával történhet. Válasz B: A módosítás történhet úgy is, hogy a régi biztosítási szerződés érvényben marad és a változásokat egy új okiratba foglalják. Válasz C: A módosítás csak a kötvény kiállításra jogosult szerv egységes szerkezetbe foglalásával történhet. Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot a szerződés módosítására, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele? Válasz A: 8 napon belül. Válasz B: 15 napon belül. Válasz C: 30 napon belül. Mi a jogkövetkezménye annak lakásbiztosítás esetén, ha a biztosító indexálási javaslatát a szerződő fél nem fogadja el? Válasz A: Alulbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz B: Túlbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást Válasz A: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 30 napra fel is mondhatja a lényeges körülmények változását közlik vele, és a lényeges körülmények vagy azok szerződést. változása a biztosítási kockázat jelentős változását eredményezik Válasz B: 30 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. Válasz C: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. Az alábbiak közül mit nem érint az indexálás? Válasz A: A biztosítási díjat. Válasz B: A biztosítási összeget. Válasz C: A kár mértékét. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen jogkövetkezményekre köteles a biztosító a biztosítottat figyelmeztetni? Mi a jogkövetkezménye annak, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződés a szabályzatnak megfelelően módosítására a biztosító javaslatot tesz, és a szerződő fél arra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül nem válaszol? Válasz A: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz B: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz C: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. Válasz A: A biztosító a szerződést a 15 napon belül 30 napra írásban felmondhatja. Válasz B: A biztosító a szerződést a 30 napon belül 15 napra írásban felmondhatja. Válasz C: A szerződés 15 nap elteltét követően megszűnik. Mi a jogkövetkezménye az indexálásnak? Válasz A: A biztosítási szerződés módosul. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés hatályba lép. Milyen gyakran kerül sor az értékkövetésre? Válasz A: Havonta egyszer. Válasz B: Félévente egyszer. Válasz C: Évente egyszer. Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot arra, hogy a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződést a felek a szabályzatnak megfelelően módosítsák? Válasz A: A felek írásbeli megállapodásának aláírásától számított 30 napon belül. Válasz B: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30 napon belül. Válasz C: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül. Mit jelent az indexálás? Válasz A: Azt, hogy az ügyfelek évről évre többet kötelesek fizetni, hogy a szerződés költségei ne a biztosítót terheljék. Válasz B: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függetlenül, az inflációhoz igazodva évente egyszer emelkedik. Válasz C: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függően emelkedik. Mikor kerülhet sor indexálásra? Válasz A: A biztosítási évfordulón. Válasz B: Az alapbiztosítás érvényessége alatt bármikor. Válasz C: A kockázatelbírálási idő lejárta előtt. Ha a biztosítóval csak a szerződéskötés után közlik a szerződésben meghatározott Válasz A: Nem. lényeges körülmények változását, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz B: Igen, a változástól számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, a közléstől számított 15 napon belül. Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről? Válasz A: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel köteles a szerződést felmondani. Válasz B: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést írásban felmondhatja. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, jogosult-e a biztosító a szerződést a szabályzatnak megfelelően egyoldalúan módosítani? Válasz C: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, de a szerződést nem mondhatja fel. Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítás esetén. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés Válasz A: 15 nap módosítására javaslatot tenni. Mennyi idő áll a szerződő fél rendelkezésére a módosítás elfogadására? Válasz B: 30 nap Válasz C: 60 nap

Ha az életbiztosítási szerződést kötő felek a biztosítási szerződésben megállapodnak az értékkövetés feltételeiről, és ezen feltételek fennállása mellett a biztosító a szerződés Válasz A: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. ilyen tárgyú módosítási javaslatáról értesíti a felet. Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az értékkövetésre vonatkozó módosítást a szerződő fél nem fogadja el? Válasz B: A biztosítási összeg a javaslat megtétele előtti összeg marad. Válasz C: A módosító javaslat automatikusan a szerződés részévé válik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen kötelezettség terheli a biztosítót a módosító javaslat megtételekor? Mit érint az értékkövetés? Válasz A: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elfogadja. Válasz B: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 30 napon belül nem válaszol. Válasz C: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol. Válasz A: A biztosítási díjat és biztosítási összeget. Válasz B: Csak a biztosítási díjat. Válasz C: Az inflációt. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz A: Igen, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül. Válasz B: Igen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól? Válasz A: A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Válasz B: A biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, javasolhatja-e a biztosító a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítását? Válasz C: A biztosító jogosult a szerződést a biztosítási szabályzatban foglaltak szerint módosítani. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, az eltérésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mikortól kell a fenti határidőt számítani? Válasz A: Az írásbeli megállapodás aláírásától. Válasz B: Az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez való beérkezésétől. Válasz C: A biztosítónak az eltérésről való tudomásszerzésétől. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények Válasz A: Igen, a határidő leteltét követő 15 napon belül. változását közlik vele, jogosult-e a szerződést egyoldalúan módosítani, ha a javaslatra a biztosított a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőn belül nem válaszol? Válasz B: Igen, haladéktalanul. A szerződő hány napon belül jogosult a szerződést felmondani, ha állomány-átruházás során új biztosító lép az eredeti helyébe az értesítés kézhezvétele után? Válasz A: 15 napon belül Válasz B: 90 napon belül Válasz C: 30 napon belül Mikor kerülhet sor a biztosítási szerződés tartalmának módosítására? Válasz A: Csak a szerződéskötés előtt. Válasz B: Csak a szerződéskötés előtt vagy a megkötés folyamatában. Válasz C: A szerződés fennállása alatt. Mi történik, ha a szerződés módosítására irányuló javaslatot a biztosított nem fogadja el, illetve arra nem válaszol? Válasz A: A szerződés a közléstől számított 15. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz B: B A szerződés a közléstől számított 30. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz C: A közléstől számított 30. nap után a biztosító újból megismétli a módosító javaslatot, melyet a biztosított 15 napon belül elfogadhat, vagy elutasíthat. A jogszabály szerint az értékkövetés Válasz A. kizárólag a biztosítási díjnak a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz B: kizárólag a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz C: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Az értékkövetés elfogadása Válasz A: csak a biztosított érdekeit szolgálja. Válasz B: csak a biztosító érdekeit szolgálja. Válasz C: mindkét fél érdeke. Az értékkövetési javaslat elutasítása a szerződés biztosító általi felmondását vonja maga után. Válasz B: Hamis A biztosítási szerződés módosítása nem csak írásban történhet. Az indexálás a szerződés módosulását eredményezi. Hogyan módosíthat a kedvezményezett a biztosítási szerződésen? Válasz A: Call centeren keresztül szóban. Válasz B: Ügyfélszolgálaton keresztül írásban. Válasz C: Sehogy. A biztosítási összeg reálértékének a szinten tartási eszköze lehet Válasz A: a többlethozam visszatérítés. Válasz B: a díjemelés. Válasz C: mindkettő.

Melyik az a biztosítás, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondhat? Válasz A: csoportos balesetbiztosítás. Válasz B: A jogvédelmi biztosítás. Válasz C: Az életbiztosítás. Válassza ki a helyes választ! Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés, ha a megszűnésre a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése miatt kerül sor? Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján. Válasz B: A hónap utolsó napjával. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttének időpontjára visszaható hatállyal. Válassza ki a helyes választ! Mi történik a befizetett biztosítási díjjal, ha a szerződő az életbiztosítást a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondja? Válasz A: A biztosító köteles a befizetett díjjal 30 napon belül elszámolni. Válasz B: A biztosító megtartja a teljes befizetett díjat, hiszen kockázatot vállalt. Válasz C: A biztosító visszafizeti a teljes befizetett díjat. Mikor mondhatja fel a szerződő rendkívüli felmondással a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő életbiztosítást? Válasz A: Nem mondhatja fel, a biztosítási szerződést mindig csak évfordulóra lehet felmondani. Válasz B: Bármikor 30 napos felmondási idővel. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül. Hány nap a rendes felmondási idő vagyon-, és felelősségbiztosítások esetében? Válasz A: 8 nap Válasz B: 15 nap Válasz C: 30 nap A biztosító melyik biztosítási szerződést nem szüntetheti meg rendes felmondással a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Felelősségbiztosítás. Válasz C: Életbiztosítás. Milyen hatállyal szűnik meg a felek által közös megegyezéssel megszüntetett szerződés? Válasz A: A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz B: A kár bekövetkezésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: A jövőre nézve. Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles Válasz A: A teljes befizetett biztosítási díjat kifizetni. Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Válasz C: A befizetendő biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Ha az utas 30 napos időtartamra köt betegség-, baleset és poggyászbiztosítást, lejárat következtében mikor szűnik meg a szerződés? Válasz A: A 30. nap 24. órájakor. Válasz B: A 30. nap 0. órakor. Válasz C: A 30. nap, a biztosító ügyfélfogadási idejének végével. Megszűnik-e a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése esetén? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Válasz C: Igen, minden esetben. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, mikor jogosult a biztosító rendkívüli felmondással élni? Válasz A: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem akarja vállalni. Válasz B: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja. Válasz C: Ha a szerződést érintő lényeges körülményt a szabályzat nem tartalmazza. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik? Határozatlan tartamú szerződés esetén mikorra lehet a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondani? Válasz A: A szerződés a jövőre nézve megszűnik és ezt követően a felek semmilyen szolgáltatást nem követelhetnek egymással szemben. Válasz B: A szerződés a jövőre nézve megszűnik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, de a szerződés megszűnését megelőzően nyújtott szolgáltatásaik tekintetében kötelesek egymással elszámolni. Válasz C: A szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. Válasz A: A biztosítási időszak elejére. Válasz B: A biztosítási időszak végére. Válasz C: A biztosítási időszak alatt bármilyen határidőre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel jogosult a biztosítási szerződést írásban felmondani. Hány napos a felmondási idő? Válasz A: 8 Válasz B: 15 Válasz C: 30 Mi a visszavásárlási összeg? Az érdekmúlás hogyan érinti a biztosító kockázatviselését? Válasz A: A kifizetett biztosítási összegnek azon része, amelyet a biztosított az életbiztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító a kárbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz C: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz A: Nem érinti. Válasz B: A kockázatviselés megszűnik. Válasz C: A kockázatviselés szünetel. Mikor tekinthető a rendes felmondás érvényesnek? Válasz A: Ha a rendes felmondással a biztosító él. Válasz B: Ha a felmondás 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak végére, írásban történik. Válasz C: Ha megindokolják az írásbeli felmondást.

Válassza ki a helyes választ! Válasz A: A biztosítási szerződés lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz B: A biztosítási érdek lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz C: A biztosítási esemény lehetetlenülése a biztosítási szerződés illetve annak megfelelő része megszűnéséhez vezet. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megszűnése időben Válasz A: mindig egybeesik a kockázatviselés megszűnésével. Válasz B: mindig elválik a kockázatviselés megszűnésétől. Válasz C: elválhat a kockázatviselés megszűnésétől. Mely időpontra szüntethető meg közös megegyezéssel a biztosítási szerződés? Válasz A: Az évfordulóra. Válasz B: A biztosítási szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen. Válasz C: A felek által választott időpontra. Válassza ki a helyes választ! Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezésével minden esetben megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezésével nem megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezésével megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik? Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. Válasz B: A biztosítási szerződést módosítani kell. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenné válik. Válassza ki a helyes választ! Mi történik, ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítás hatályának kezdete előtt lehetetlenné válik? Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá. Válasz B: A biztosítási szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosítási szerződés reaktiválásra kerül. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult-e rendkívüli felmondással élni? Válasz A. Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Válasz B: Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 15 napra írásban felmondhatja. Válassza ki a helyes választ! Miként minősül a biztosítási esemény szempontjából, ha egy csak tűz ellen biztosított épületet elpusztít az árvíz? Válasz A: A biztosítási esemény ezzel bekövetkezik. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenül. Válasz C: A biztosítási esemény megszűnik. Melyik fogalomhoz illik az alábbi állítás? A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli érvénybeléptetése. Válasz A: Reaktiválás. Válasz B: Reponálás. Válasz C: Respiro. Mit jelent a reaktiválás kifejezés? Válasz A: Díjfizetési haladékot. Válasz B: Megszűnt biztosítás újbóli érvénybelépését. Válasz C: Szerződéstől való visszalépést. Mit jelent a biztosítási szerződés technikai megszűnése? Válasz A: A megszűnt biztosítási szerződés biztosító állomány-nyilvántartásából való törlését. Válasz B: A biztosítási érdek megszűnését. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenülését. Milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált? Válasz A: A biztosítási szerződést a felek módosítják. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosító mentesül a kárkifizetési kötelezettség alól. Mikor szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási szerződés lejárata meghatározott naphoz van kötve? Válasz A: A jelzett nap 0. órája. Válasz B: A jelzett nap 24. órája. Válasz C: A lejáratot követő nap 24. órája. A Polgári Törvénykönyv alapján az alábbiak közül kit illet meg a rendkívüli felmondási jog? Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Kedvezményezettet. Válassza ki a helyes választ! A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, Válasz A: a visszavásárlási összeg. a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni Válasz B: a kártérítési összeg. Válasz C: a kártalanítási összeg. Mely életbiztosításokat mondhatja fel a szerződő indokolás nélkül a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? Válasz A: Egyiket sem, a biztosításokat mindig csak évfordulóra lehet felmondani. Válasz B: Bármely életbiztosítást. Válasz C: Bármely életbiztosítást, a hitelfedezeti életbiztosítás, illetve a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosítások kivételével.

Kárbiztosítás esetén milyen időszakra csökken a biztosítási összeg a fizetett kártérítési Válasz A: A folyó biztosítási évre. összeggel, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően nem egészíti ki? Válasz B: A fennmaradó teljes biztosítási tartamra. Válasz C: A folyó biztosítási negyedévre. A biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet-e a biztosított halála balesetbiztosítás esetén? Válasz A. Nem, mert a biztosított halála nem minősül biztosítási eseménynek. Válasz B: Igen, mert a biztosítási szerződés okafogyottá válik. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a biztosított egyben a szerződő fél is. Ki mondhatja fel a 6 hónapot meghaladó tartamú, nem hitelfedezeti befektetési egységekhez kötött életbiztosítását a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? Válasz A: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró jogi személy. Válasz B: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy. Válasz C: Önálló foglalkozása körén belül eljáró természetes személy. Megszűnik-e a biztosítási szerződés abban az esetben, ha biztosítási fedezetbe vont két raktárépület közül az egyik teljesen leég? Válasz A: Nem, csak a leégett raktárépületre vonatkozó rész. Válasz B: Nem, változatlan díjjal fut tovább az évfordulóig. Válasz C: Igen, az egész szerződés megszűnik. Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés? Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálya alá tartozó biztosítási szerződés az új Ptk. "Biztosítási szerződések" címe szerint? Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Életbiztosítás. Válasz C: Balesetbiztosítás. A reaktiválásnak nevezzük a szerződés ügyfél kérésére történő újra érvénybe helyezését. Életbiztosítás visszavásárlását követően az ügyfél 6 hónapon belül kérheti a szerződés reaktiválását. Válasz B :Hamis. Mit nevezünk kizárásnak? Válasz A: Olyan kockázat, amelyet a biztosító nem vállal. Válasz B: Olyan biztosítási esemény, amikor a biztosított magatartása miatt a biztosító nem teljesít. Válasz C: Olyan biztosítási esemény, amely földrengés miatt következik be. Mit nevezünk mentesülésnek? Válasz A: Amikor nincs biztosítási esemény, így a biztosító sem teljesít. Válasz B: Olyan veszély, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezik, de a biztosító nem köteles teljesíteni. A felek a kárbiztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb Válasz A: két évre kizárhatják. Válasz B: három évre kizárhatják. Válasz C: négy évre kizárhatják. Balesetbiztosítás esetén a felmondási jog korlátozásában Válasz A: a felek érvényesen nem állapodhatnak meg. Válasz B: a felek legfeljebb a biztosított kérésére állapodhatnak meg. Válasz C: a felek legfeljebb a biztosító javaslatára állapodhatnak meg. Mikor szűnik meg a szerződés, ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény lehetetlenné válik, vagy a biztosítási érdek megszűnik (nem kötelező gépjármű felelősségbiztosítás)? Válasz A: Az adott hónap utolsó napjával. Válasz B: A következő egész hónap utolsó napjával. Válasz C: A következő nap 0. órájával. Mikor illeti meg a szerződés rendkívüli felmondásának joga a szerződő felet? Válasz A: Nincs olyan körülmény, amely bekövetkeztekor a szerződő élhetne a rendkívüli felmondás lehetőségével. Válasz B: Állomány -örökítése esetén (az eredeti üzletkötő helyébe új lép). Követelheti-e az ügyfél a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését, ha a biztosító díjfizetés elmulasztása miatt a szerződést már díjmentesítette? Válasz C: Állomány átruházása esetén (az eredeti biztosító helyébe új biztosító lép). Válasz B: Csak akkor, ha a díjmentes leszállítást követő 15 napon belül jelzi visszavásárlási igényét. A biztosítási szerződés megszűnése és a biztosító kockázatviselésének megszűnése minden esetben egybe esik. Kinek kell bizonyítania a mentesülés feltételeit? Válasz A: Biztosítónak. Válasz B: Szerződőnek. Válasz C: Kedvezményezettnek.

A felsoroltak közül melyik esetben szűnhet meg a biztosítási szerződés? Válasz A: Alulbiztosítás. Válasz B: Díjnemfizetés. Válasz C: Kárenyhítés. Mit fizet a biztosító tiszta elérési életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén már nincs életben? Válasz A: Az aktuális biztosítási összeget. Válasz B: A visszavásárlási értéket. Válasz C: Semmit. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító peres eljárásban érvényesíti megtérítési igényét a kárért felelős személlyel szemben, a Polgári Törvénykönyv alapján köteles-e a Válasz A: Igen, a biztosított erre irányuló kérése esetén. biztosítottnak meg nem térített önrész összegét is érvényesíteni a kárért felelős személlyel szemben? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, minden esetben kérés nélkül is. Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik illik a mondatba! Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban a peres eljárásban érvényesíti igényét a károkozóval szemben, Válasz A: elsőbbséget élvez de a befolyó összeg nem fedezi mindkettőjük követelését, akkor a biztosított a biztosítóval szemben. Válasz B: hátrányba kerül Válasz C: megtérítési igényt érvényesíthet Válassza ki az alábbiak közül a regressz igény helyes fogalmát! Válasz A: Megtérítési igény, amely szerint a szerződő visszakövetelheti a befizetett díjat, ha nem történt biztosítási esemény. Válasz B: Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Megtérítési kötelezettség, amely szerint a biztosító a szerződő által befizetett díjat megtéríti a biztosítottnak. Mit jelent a regressz igény? Válasz A: A biztosító biztosítási díj megfizetése iránti igényt. Válasz B: A biztosító által kifizetett kárösszeg visszakövetelési jogát. Válasz C: Biztosító bírósági úton való igényérvényesítésének lehetőségét. Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz A: Regressz igény. Válasz B: Respiro. Válasz C: Reaktiválás. Igaz-e a következő állítás? A biztosító által indított regressz perben a biztosító még a biztosított kívánságára sem érvényesítheti annak igényét a bíróság előtt. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, de ehhez a biztosítottnak be kell szereznie a károkozó hozzájárulását. Az alábbiak közül mely biztosítás esetén nem illeti meg a biztosítót a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelésének joga? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás. Kivel szemben nem illetik meg a biztosítót a törvényi engedményből fakadó jogok? Válasz A: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz B: A biztosított valamennyi közeli hozzátartozójával szemben. Válasz C: A biztosított gyermekeivel szemben. Válassza ki a helyes választ! A biztosító megtérítési igénye azt jelenti, hogy... Válasz A: a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz B: a biztosítónak nem kell a kárt kifizetnie. Válasz C: a biztosító a károkozó biztosított helyébe lép. Kárbiztosítás esetén mi a feltétele annak, hogy a biztosító a biztosítottat megillető jogokat a kárért felelős személlyel szemben gyakorolja? Válasz A: A kár biztosított részére való megtérítése. Válasz B: A biztosított halála. Válassza ki a helyes választ! Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve Válasz C: A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezte miatti megszűnése. Válasz A: A biztosítóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz B: A károkozóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz C: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Kivel szemben illeti meg a biztosítót megtérítési igény? Válasz A: A károkozóval szemben. Válasz B: A kedvezményezettel szemben. Válasz C: A károsulttal szemben. Mit jelent a megtérítési igény kárbiztosítás esetén? Válasz A: A biztosító biztosítottal szemben fennálló jogainak engedményezését. Válasz B: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károsultat illették meg a biztosítottal szemben. Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, annak összegét visszakövetelheti a károkozótól. Válasz A: Maradékjog. Válasz B: Megtérítési igény. Válasz C: Maradványérték. Kit illet meg a regressz igény felelősségbiztosítás esetén? Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat.

Kárbiztosítás esetében a törvényi engedmény következtében kinek a jogait gyakorolhatja a biztosító a kárért felelős személlyel szembeni? Válasz A: A biztosított jogait. Válasz B: A szerződő jogait. Válasz C: A károkozó jogait. Válassza ki a kárbiztosítás helyes fogalmát! Válasz A: Olyan, előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthetően előforduló események hatásai ellen lehet a kárbiztosítással védekezni, amelyek bekövetkezésük esetén pénzben pontosan kifejezhető vagyoni hátrányt okoznak. Válasz B: Mindazon fedezetek, ahol a biztosítónak mentesülése nincs. Válasz C: A kárbiztosítás esetében csak olyan kockázatok biztosíthatóak, amelyek bekövetkezése a szerződés szerint meghatározott módon fordulnak elő. Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra Válasz A: a biztosított igényt tarthat a kártalanítási összeg visszafizetése mellett. Válasz B: a biztosított már nem tarthat igényt. Válasz C: kizárólag a biztosító tarthat igényt. Melyik állítás igaz a biztosítási összegre kárbiztosítások esetén? Válasz A: A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. Válasz B: A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére. Válasz C: A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata. Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben? Válasz B: Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén. Mikor alkalmaz a biztosító arányos (pro rata) térítést? Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Összegbiztosítás esetén. Válasz C: Alulbiztosítás esetén. Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét? Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv. Válasz C: A biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Mikor beszélünk teljes biztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos. Válasz B: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érdek azonos. Válasz C: Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt. A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összeg a tényleges biztosítási értékhez viszonyított arányától függően? Válasz A: Teljes biztosítás, részleges biztosítás. Válasz B: Egyenlő biztosítás, alulbiztosítás, felülbiztosítás. Válasz C: Teljes biztosítás, alulbiztosítás, túlbiztosítás. A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Hagyományos életbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás. Válasz C: kárbiztosítás. Mikor alkalmazunk arányos kártérítést? Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Alulbiztosítás esetén. Válasz C: Összegbiztosítás esetén. Melyik állítás igaz a következők közül a kárbiztosításokra? Válasz A: A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke. Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyv túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy Válasz A: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Válasz B: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő által becsült értékét. Válasz C: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő szerinti értékét. Igényt tarthat-e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? Válasz B: Igen, feltéve, hogy a kártalanítási összeget visszafizeti. Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra? Válasz A: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! Kárbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés, a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a lehetséges legnagyobb kár bekövetkezte esetén a helyreállításhoz szükséges összeg. Válasz A: változatlan biztosítási összeggel Válasz B: csökkentett biztosítási összeggel Válasz C: az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel

Hogyan hat a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg? Válasz A: Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad. Válasz B: A biztosítási összeg arányosan csökken. Válasz C: A biztosítási összeg arányosan nő. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a nagyobb, mint. Válasz A: biztosítási összeg; a biztosítási érték Válasz B: biztosítási érték; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a nagyobb, mint. Válasz A: biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy tényleges értéke Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj Mentesülhet-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, teljesen. Válasz C: Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott. Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? Válasz A:Ha a biztosító által teljesített szolgáltatást visszatéríti. Válasz B: Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti. Kárbiztosítás esetén mikor nem mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a fizetési kötelezettsége alól? Válasz C: Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat. Válasz A: Ha a kárt jogellenesen okozták. Válasz B: Ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz C: Ha a kár nem jelentős. Kárbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye? Válasz A: A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Válasz B: A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének. Válasz C: A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat. Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás nem képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Milyen hatással van a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének? Válasz C: A vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés. Válasz A: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz B: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz C: A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Alulbiztosítás. Válasz C: Összegbiztosítás. Túlbiztosítás esetén mentesül-e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a vagyontárgy valóságos értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon? Válasz B: Nem, de csak felelősségbiztosítás esetén. Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a kár vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak magatartása eredményeként következik be. Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Összegbiztosítás. Válasz C: Alulbiztosítás. Túlbiztosítás-e, ha ugyanazt a vagyontárgyat több biztosító egymástól függetlenül biztosítja? Válasz A: Nem, ez többszörös biztosítás. Válasz B: Nem, túlbiztosítás csak különböző vagyontárgyak esetén állhat fenn. Válasz C: Nem, túlbiztosítás csak felelősségbiztosítás esetén állhat fenn. Melyik állítás nem igaz a kárbiztosítási szerződés felmondása esetén? Válasz A: A biztosítási időszak végére kell felmondani. Válasz B: Szóban kell felmondani. Válasz C: Harmincnapos felmondás idővel kell felmondani. Válassza ki a helyes választ! A kárbiztosítási szerződés megkötéséhez... Válasz A: szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz B: nem szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz C: szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti. Mit nevezünk túlbiztosításnak? Válasz A: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene. Válasz B: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a kárbiztosítások között. Válasz C: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási érték.

Melyik állítás igaz? Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a... Válasz A: biztosítási díj. Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz C: kockázat. Mi az alulbiztosítás? Válasz A: Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél. Válasz B: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei. Válasz C: Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy szilárd falú melléképületet. Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Hagyományos életbiztosítás. Válasz C: Szárazföldi jármű-casco. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója okozta. Válasz A: véletlen módon Válasz B: szándékosan vagy súlyosan gondatlanul Válasz C: hanyag módon Köteles-e a biztosított bizonyítani kárbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes? Válasz B: Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani. Válasz C: Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt. Kárbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén nem mentesül Válasz A: Biztosított. a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? Válasz B: A szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó. Válasz C: A biztosítottal nem közös háztartásban élő hozzátartozója. Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét? Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy... Válasz A: várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz B: meglévő értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz C: várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig. Mi a túlbiztosítás következménye? Ütközik-e a túlbiztosítás tilalmába, ha a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét? Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés. Válasz B: Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább. Válasz C: Túlbiztosítás esetén az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a valóságos értéknek megfelelő mértékben le kell szállítani. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenség. Válasz C: Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség. Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra? Válasz A: Semmilyen. Válasz B: A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz C: A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni. Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? Válasz A: Igen, feltéve, hogy bizonyítja, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz B: Igen, de csak ha ezt a szabályzatban kikötötték a felek. Mit jelent kárbiztosítás esetén a biztosító mentesülése? Az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? Válasz A: Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének. Válasz B: A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem Válasz C: A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek-e vagy sem. Válasz A: A biztosított hozzátartozója. Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai. Melyik állítás vonatkozik kárbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre? Válasz A: A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének felső határa. Válasz B: A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke. Válasz C: A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti várható értéke. Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz C: A vagyontárgy múltbeli értékére kötött biztosítási szerződés.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a... Válasz A: biztosítási érték. Válasz B: kár. Válasz C: kockázat. Mennyi időn belül kell felmondani a kárbiztosításokat? Válasz A: 60 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz B: Évforduló előtt 30 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz C: Évforduló előtt és után is 30-30 napos felmondási idővel lehet felmondani. Melyik állítás nem igaz túlbiztosítás esetében? Válasz A: A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya. Válasz B: A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk. Válasz C: A túlbiztosítás esete akkor is fennáll, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Válasz A: rosszhiszeműen Válasz B: jogellenesen Válasz C: gondatlanságból Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén? Válasz A: A biztosítási érdek értékét meghaladó részében. Válasz B: A teljes megállapodás semmis. Válasz C: A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében. Melyik állítás igaz a túlbiztosításra? Válasz A: A Polgári Törvénykönyv szerint a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz B: A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk. Válasz C: Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett. Kárbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján? Válasz A: Ha a biztosító kizárta a kockázatot. Válasz B: Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Válasz C: Ha a kárt jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem a biztosított okozta. Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé kárbiztosítási eseménynél? Válasz A: A kedvezményezett értesítése. Válasz B: A kár enyhítése. Válasz C: A kár bejelentése. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? Válasz A: Életbiztosításra. Válasz B: Kárbiztosításra. Melyik biztosításnál alkalmazható önrész? Válasz A: Életbiztosítás. Válasz B: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: Kárbiztosítás. Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek? Válasz B: Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Kárbiztosítás. Válasz C: Felelősségbiztosítás. Mit jelent az arányos térítés? Válasz A: Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés. Válasz B: Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés. Válasz C: A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén? Válasz A: Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. Válasz B: Teljes mértékben. Válasz C: Semmilyen mértékben sem. Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak? Válasz A: Érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésben. Válasz B: Érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésben. Válasz C: Érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében. Jelölje meg az alábbiak közül a helyes állítást! Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy értéke. Válasz B: Alulbiztosítás esetén, ha totálkár történik, a biztosító a biztosított vagyontárgy értékét fizeti ki. Válasz C: Az alulbiztosítás ténye nem befolyásolja a fizetendő díjat. Mikor beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeget a maximális értéken határozzák meg. Válasz B: Ha a biztosítási értéket a viszontbiztosító határozza meg. Válasz C: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke.

Mikor beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke. Válasz B: Ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítás van érvényben egy időben és azok együttes biztosítási összege meghaladja a vagyontárgy valóságos értékét. Válasz C: Mindkét fenti állítás igaz. Köthető-e biztosítás a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó értékre? Válasz A: Nem, mert ez a káron való gazdagodás tilalmába ütközik. Válasz B: Mindegy, hogy milyen értéken kötjük a biztosítást, a szolgáltatási összeget mindig a vagyontárgy valóságos értékén számítják ki. Válasz C: Igen, új értéken, vagy várható értéken történő biztosítás esetén. A felsoroltak közül melyik jellemző az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra? Válasz A: A káringadozás mértéke nagy. Válasz B: A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. Válasz C: A biztosítási esemény a tartam alatt biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudjuk mikor. Kárbiztosítás esetén, ha a szerződést nem a biztosított kötötte Válasz A: a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Válasz B: a biztosítottnak nem kell nyilatkoznia a biztosító felé, mert anélkül is a szerződő helyébe léphet. Válasz C: a biztosított csak a szerződő halála esetén léphet a szerződő fél helyébe. Kárbiztosítás esetén szükséges-e a szerződés megkötéséhez a biztosított hozzájárulása, ha nem azonos a szerződővel? Válasz B: Nem. Válasz C: Csak 10 millió forint biztosítási összeg felett. Kárbiztosítást csak az köthet, akinek a vagyontárgyát, vagy vagyoni érdekét a szerződés kockázatba veszi. A szerződő személye a kárbiztosítási szerződés tartama alatt változhat. Beléphet-e kárbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél helyébe? Válasz B: Nem. Válasz C: Csak a szerződő írásos hozzájárulásával. Mit jelent a túlbiztosítás? Válasz A: Azt, hogy a valóságos értékénél nagyobb összegre biztosítanak egy vagyontárgyat. Válasz B: Azt, hogy biztosításon kívül őrző-védő céggel is figyelteti az ügyfél az épületet. Válasz C: Azt, hogy több biztosítónál is köt szerződést az ügyfél. A tűzoltók az oltás során a biztosított épületben további károkat okoztak: beáztak a falak stb. Ki fogja kifizetni az általuk okozott kárt? Válasz A: Senki, ez a tulajdonost terheli. Válasz B: A biztosító. Válasz C: A tűzoltóság felelősségbiztosítási alapon. A vihar megbontotta a tetőt. A biztosított vett fóliát, azt terítette a tetőre, hogy ne ázzon be tovább. A szél ezt is letépte, a ház teljesen beázott. Mit térít a biztosító? Válasz A: Csak azt a kárt, ami először keletkezett, hisz ha a fóliát jobban felrakják nem keletkezett volna további kár. Válasz B: A házban keletkezett teljes kár kifizeti, a fóliát nem, mert a kárenyhítési kísérlet nem sikerült. Válasz C: Kifizeti a fólia árát is, függetlenül attól, hogy sikeres volt-e a kárenyhítés. A ház értéke 20 millió Ft, a biztosítás azonban csak10 millió Ft-ra szól. A szél megrongálja a tetőt, a kár 1 millió Ft. Fizet-e a biztosító, és ha igen mennyit? Válasz A: Nem fizet. Válasz B: Kifizeti a kárt: 1 millió Ft-ot. Válasz C: Kifizeti a kár 50 %-át. Az ügyfél nagyon fél a betöréstől, ezért a nyaralóját két biztosítónál is teljes értékére bebiztosította. A betörés be is következett. Térít-e mindkét biztosító? Válasz A: Csak egyik biztosító fizet, és a másik biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. Válasz B: Igen, hisz két biztosítása volt. Válasz C: Mindkettő fizet: 50-50% arányban. A kárenyhítéshez a biztosítottnak vásárolnia kell deszkát és szögeket. Hogyan jár el helyesen? Válasz A: Minél gyorsabban megveszi a szükséges eszközöket, és számlát kér. Válasz B: Azonnal felhívja az ügyfélszolgálatot és engedélyt kér a vásárlásra. Válasz C: Megveszi a szükséges eszközöket, de nem kér számlát, mert így olcsóbb és a biztosító is jobban jár, mert kevesebbet kell fizetnie. Totálkár alatt csak azt az eseményt értjük, amikor a károsodott vagyontárgyat nem lehetséges javítani. Mit jelent az arányos (pro-rata) kártérítés? Válasz A: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a bekövetkezett kár a kártérítéshez. Válasz B: Ahogyan a biztosítási érték aránylik a biztosítási összeghez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. Válasz C: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. Melyik állítás igaz? Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést nem alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. Túlbiztosítás esetén a biztosított nem kap kártérítést és visszakapja a befizetett biztosítási díjat.