Jogi nyilatkozat: Fenti anyag munkadokumentum, az nem tekinthető a Borvidék Hegyközségi Tanácsa hivatalos álláspontjának. A dokumentum szellemi tulajdon védelme alá tartozik. Tulajdonosa: Borvidék Hegyközségi Tanácsa és Brazsil Dávid TERMÉKLEÍRÁS A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termékekhez 1. A terméket jelölő földrajzi név, mint eredet-megjelölés: Badacsony 2. A termékleírást benyújtó szervezet neve és címe: Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8261-Badacsony, Római út 2. 3. A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett használható kisebb földrajzi egységek elnevezése Az Badacsony eredet-megjelöléssel együtt feltüntethető, a lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak: Települések: Veszprém megye Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca települései. Szőlőhegyek: Badacsony hegy, Csobánc, Szent György-hegy, Gulácsi, Tóti, Sabar, Bács, Település, illetve dűlőfeltüntetés esetén a szőlőnek 95% -ban az adott kisebb földrajzi egységből kel származnia. 4. Termékkategóriák és terméktípusok: Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek az alábbiak lehetnek termékkategória és terméktípus szerint: 4.1. Termékkategóriák: 1
4.1.1. Borok: - Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor (továbbiakban bor) - oltalom alatt álló prémium bor (továbbiakban Prémium bor) 4.2. Terméktípusok: 4.2.1. borok bortípusai: színüket tekintve: Fehér Rozé Vörös bor cukortartalma alapján: száraz, félszáraz, félédes és édes lehet. 4.2.2. Prémium borok bortípusai: színüket tekintve: Fehér Prémium bor cukortartalma alapján: száraz, félszáraz, félédes és édes lehet. 5. A TERMŐHELY LEHATÁROLÁSA ÉS A FELDOLGOZÁSI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA 5.1. A szőlőtermesztés Veszprém megye Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca. települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületekről származó szőlő termése használható fel bor és Prémium bor előállítására. 5.2. Szőlőfeldolgozás és termék-előállítás bort és Prémium bort előállítani az 5.1. pontban felsorolt településeken túl, csak Veszprém megye Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, valamint 2
Zala megye Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Keszthely, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Nagyrada területén lehetséges. 6. BORSZŐLŐFAJTÁK, AMELYEKBŐL A BADACSONY OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJALÖLÉSŰ BOROK KÉSZÜLHETNEK borok az alábbi fajtákból készíthetők (egy fajtából vagy a felsorolt fajták házasításával): Terméktípus bor fehérbor Budai, Cserszegi fűszeres, Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Irsai Olivér, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Vulcanus, Zenit, Zeus, Zefír rozébor Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir vörösbor Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Prémium bor Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Zeus Muskotály korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett fehérbor az alábbi fajtákból állítható elő: Legalább 85%-ban az alábbi fajtákból: Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Zefír Legfeljebb 15%-ban: Budai, Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rózsakő, Szürkebarát, Tramini, Vulcanus, Zenit, Zeus, A fajtafeltüntetés bor esetében akkor lehetséges, ha az adott bor legalább 85%-ban az adott fajtából készült, Prémium bor esetében akkor, ha az adott bor 100%-ban az adott fajtából készült. Muskotály korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett boron, fajta feltüntetése nem engedélyezett, és 85%-ban az 1.1.1. pontban meghatározott fajtákból kell készülnie. 7. A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.1. Szőlőtermesztés, 7.1.1. Művelésmód, ültetvénysűrűség, rügyterhelés bor előállítása a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében az alábbi művelésmódok és telepítési sűrűség engedélyezett: ernyő művelés 3
alacsony kordon művelés középmagas kordon művelés Guyot művelés bakművelés Telepítési sűrűség: minimum 4 000 tő / hektár, 10 % feletti lejtésű területen létesített szőlőültetvény esetében 3 300 tő/ha. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet bor a szőlőültetvény termésben tartásáig. 7.1.2. Terméshozam korlátozás bor előállításához azon a lehatárolt termőhelyen lévő szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 14t/ha, ami 100 hl/ha seprős újbornak felel meg. A Prémium bor, ide értve a szőlőhegy feltüntetéssel megkülönböztetett Prémium bort is, készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 8,5t/ha, ami 60 hl/ha seprős újbornak felel meg. A késői szüretelésű hagyományos kifejezéssel, valamint a jégbor és töppedt szőlőből készült bor korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Prémium borok előállításához azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 7 t/ha, ami 50 hl/ha seprős újbornak felel meg. 7.1.3. Szüret módja és a szőlő minősége Kézi és gépi szüret megengedett minden bor előállításánál. Prémium bor csak kézi szürettel szüretelt szőlőből állítható elő. Jégbor korlátozottan használható kifejezés Prémium boron csak akkor tüntethető fel, ha igazoltan, csak kézzel, fagyott állapotban, -7 C-on, vagy annál hidegebb hőmérsékleten szüretelték a szőlőt. 7.1.4. borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek: Termékkategória és terméktípus bor Olasz rizling, Ottonel muskotály, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Nektár, Budai, Vulcanus, Pinot blanc, Kéknyelű, Hárslevelű, Rózsakő, Zenit, Tramini, A szőlő minimális természetes cukortartalma (g/liter) és természetes alkoholtartalma (% vol) Magyar mustfok (MM) 178,4 g/l 10,6 % vol 17 MM 4
Furmint, Pinot noir, Rajnai rizling, Zeus, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Sárga muskotály, prémium bor 190,8 l/g - 11,34 % vol 18 MM 216 g/liter 12,83 % vol 20 MM hagyományos és korlátozottan használható kifejezések feltüntetésére vonatkozó további előírások jégbor 319 g/liter 18,95 % vol 28 MM 7.2. oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor feldolgozására vonatkozó előírások: A fehérbor, a rozé és a vörösbor feldolgozás a hatályos jogszabályok szerint állítható elő a következő kikötésekkel: Terméktípus bor fehérbor rozébor vörösbor prémium bor Kötelezően előírt borászati eljárások - szakaszos üzemű prés használata - szakaszos üzemű prés használata - legalább 9 hónapos érlelés, amiből legalább 3 hónap fahordóban Nem engedélyezett borászati eljárások: -- - borok 2 % vol feletti édesítése korlátozottan használható kifejezések feltüntetésével kapcsolatos speciális előírások - szakaszos üzemű prés - borok édesítése használata jégbor - legalább 9 hónapos érlelés borok és Prémium borok édesítése, a 606/2009 rendelet I.D. melléklet 3.b) alapján az 5.2. pontban lehatárolt feldolgozási terület teljes területén lehetséges. 5
8. ANALITIKAI PARAMÉTEREK, ÉRZÉKSZERVI PARAMÉTEREK Borászati termék Összes alkoholtartalo m % vol minimum Összes sav minimum g/l Tényleges alkoholtartalom % vol Illósav maximum g/l Összes kénessav (SO2) mg/l maximum 1. bor 1.1. fehérbor 9,12 4,0 9,0-1,08 * 1.2. rozébor 9,12 4,0 9,0-1,08 * 1.3. vörösbor 9,12 4,0 9,0-1,2 ** 2. Prémium bor 12,83 4.0 12,0-1,08 * tól ig Hagyományos és korlátozottan használható kifejezések feltüntetésére vonatkozó további előírások: Összes cukortart. g/l Töppedt szőlőből készült bor 12,83 4,0 9.0 2,0 400 Késői szüretelésű bor; 12,83 4,0 9,0 2,0 350 Jégbor 18,95 4,0 9,0 2,0 400 -- *5 g/l cukortartalom alatt maximum 200 mg/l, 5 g/l cukortartalom fölött, maximum 250 mg/l. **5 g/l cukortartalom alatt, maximum 150 mg/l, 5 g/l cukortartalom fölött maximum 200 mg/l CO2 nyomás palackban min. bar 6
8.2. Érzékszervi jellemzők: 8.2.1. bor 8.2.1.1. fehérbor A fehérbor színében a halványsárga színtónus dominál. Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (bodzavirág, orgona, akác, hársfavirág) illatjegyeivel. A fehérborok gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal. 8.2.1.2. rozébor A halványpiros színű rozéborokban a piros húsú bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder, málna) illatai közepes intenzitással jelennek meg. Ízében e gyümölcsök mellett a lekerekedett savak üdesége jellemzi a rozé borokat. 8.2.1.3. vörösbor A vörösbor színére a rubinvörös színárnyalatok jellemzőek, melyek enyhe mélyvörös tónussal párosulnak. A domináns fűszeres (fűszerpaprika, zöldpaprika, szegfűbors) illatok mellett a piros bogyójú gyümölcsök illatai (szeder, málna) és animális jegyek enyhe intenzitással jelenhet meg. A lekerekedett savak mellett a közepes tannintartalom, gyümölcsös ízvilág (meggy, málna) és testesség jellemző a vörösborokra. 8.2.2. Prémium bor A prémium fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó. Illatában a citrusos (citrom, grapefruit) és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva) illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt mogyoróra, és dióra jellemző illatokkal. Ízében a tüzesség meghatározó. A Prémium fehérbor komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet, valamint keserű ízjegyek adják. 9. KISZERELÉS, CÍMKÉZÉS 9.1. bor címkéjén feltüntethető hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések: bor Primőr vagy Újbor Muskotály Cuvée vagy Küvé Siller barrique, barrique-ban erjesztett,...hordóban erjesztett Barrique-ban érlelt 7
...hordóban érlelt 1. fehérbor bor + + + 2. rozébor + - + 3. vörösbor + - + - + - + + + 9.2. Prémium bor címkéjén feltüntethető hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések Prémium bor Dűlőfeltüntetés Válogatott szüret Muzeális bor Főbor Szemelt Töppedt szőlőből készült bor Késői szüretelésű bor Jégbor 1. Prémium bor + + + + + + + + Jelmagyarázat: a kifejezés nem használható + a kifejezés használható 9.2. Kiszerelés: bor és Prémium bor csak üvegpalackban hozható forgalomba. Ez alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai. 9.3. Címkézés Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett. oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyettesíthető a védett eredetű bor kifejezéssel. A borvidék kifejezés használata engedélyezett valamennyi borászati terméken. A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölés i képzős változata helyettesítheti a Badacsony megjelölést. Valamennyi, a 3. pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének i képzős változata használható jelölés. A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel. 8
Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt bor esetében nem kell használni a településé- és dűlőfeltüntetés általános szabályait. Valamennyi boron és Prémium boron kötelező az évjárat és a cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése. Termőhelyen palackozva, termelői palackozás és pinceszövetkezetben palackozva kifejezés valamennyi boron és Prémium boron feltüntethető. A Küvé vagy cuvée bor, két vagy több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni. 10. NYILVÁNTARTÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK, BEJELENTÉSEK 10.1. Nyilvántartások Badacsony Oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termékek készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők: a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai; b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai; c) Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok; d) pincekönyv; e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter) e) az érzékszervi minősítést végző Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve; 10.2. Bejelentések 10.2.1. Termelési szándék bejelentése 9
A Badacsony Oltalom alatt álló Eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz. 10.2.2. Dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett Prémium borok termelésének bejelentése Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen kisebb dűlőnévvel megkülönböztetett Prémium bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni. 11. A BOROK MINTAVÉTELE ÉS ÉRZÉKSZERVI MINŐSÍTÉSE A forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges valamint a kereskedelemből ellenőrzési minták érzékszervi minősítésére kijelölt Helyi Borminősítő Bizottság, a Borminősítő Bizottság, melynek szabályzata szerint kell a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési mintákat megvenni és azok érzékszervi minősítését elvégezni. 12. ELLENŐRZÉS 12.1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek: 12.1.1. Hatósági ellenőrzésre kijelölt szervezet: A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek termékleírásbetartásának hatósági ellenőrzését a borászati hatóság végzi el: Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel.: +36 1 346-09-30 Fax.: +36 1 212 49 78 E-mail.: bormin@t-online.hu Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi 12.1.2. A termékleírást benyújtó szervezet által vállalt önkéntes, belső ellenőrzés elvégzésére kijelölt szervezet: A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek termékleírásbetartásának önkéntes, belső ellenőrzési rendszerét az Borvidék Hegyközségi Tanácsa működteti. 12.2. A termékleírás betartásának belső ellenőrzési rendszere 10
Ellenőrzési pontok Ellenőrzés módszere Igazoló dokumentum I. Strukturális elemek A parcella a lehatárolt termőhelyen helyezkedik el Szőlőültetvényre vonatkozó előírások ellenőrzése: (fajta, sor és tőtávolság, ültetvénysűrűség, művelésmód, támrendszer, átmeneti Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR és VINGIS alapján Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR, Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés intézkedések stb.) Pincetechnológia Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR, Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés II. Évjáratfüggő elemek II-I Szőlő eredetének igazolása Potenciális terméshozam Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzés Szüret Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű Szőlő mennyiségének és minőségének ellenőrzése Adminisztratív ellenőrzés Szüreti jelentés és szőlő származási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű Hegyír elektronikus adatlap Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Szüreti jelentés, szőlős származási bizonyítvány kérelem Kiadott származási bizonyítvány Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Illetékes szervezet Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidék Hegyközségi Tanácsa Szőlő származását igazoló dokumentum Szőlőszármazási Szőlő területe 11
II-II Bor eredetének igazolása Szőlő eredetének és minőségének ellenőrzése Szőlő származási bizonyítvány adminisztratív ellenőrzése bizonyítvány Kiadott származási bizonyítvány szerint illetékes hegyközség hegybírója Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója Alkalmazott borászati eljárások Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés Kiadott származási bizonyítvány; Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Bor származását igazoló dokumentum Első borszármazási bizonyítvány III. Forgalomba hozatal III-I Bor eredetének igazolása Bor eredetének ellenőrzése Első borszármazási bizonyítvány adminisztratív ellenőrzés Kiadott származási bizonyítvány Borvidék Hegyközségi Tanácsa Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója Alkalmazott borászati eljárások Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés Kiadott származási bizonyítvány; Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv Bor származását igazoló dokumentum Borszármazási bizonyítvány III-II Bor forgalomba hozatali eljárás Mintavétel Borminősítő Mintavételi jegyzőkönyv Borvidék Hegyközségi Tanácsa Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója Borvidék 12
Organoleptikus paraméterek Analitikai paraméterek A közfogyasztásra forgalomba hozott termékek ellenőrzése Bizottságnak szabályzata szerinti mintavétel Érzékszervi bírálat és minősítés Érzékszervi minősítési jegyzőkönyv Analitikai vizsgálat Analitikai vizsgálat jegyzőkönyve Kockázatelemzés Érzékszervi Próbavásárlás minősítési jegyzőkönyv Analitikai minősítés jegyzőkönyv Hegyközségi Tanácsa Borminősítő Bizottság Akkreditált laboratórium Akkreditált laboratórium Borvidék Hegyközségi Tanácsa Termékleírást benyújtó hegyközségi szervezet az ellenőrzési feladatok ellátását a borvidéki rendtartásban szabályozza. 13. A BADACSONY OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSES BORÁSZATI TERMÉKEK ÉS A TERMŐHELY KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS IGAZOLÁSA Földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai: Földrajzi környezet : Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsihegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. E hegyek jelentik a borvidék talajtani összetételének közös pontját: a borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre az évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá, melyek a homok és agyag frakcióba sorolhatók. E képződményen alakult ki a szőlőültetvények barna erdőtalajai. Az altalajnak ezen a kettőssége rányomja bélyegét a borok fejlődésére, és karakterére, hiszen a bazalttörmelék mállása során felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek szolgáltatásával járul hozzá a sajátos borminőség kialakulásához. A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony magas hegyei védik az északi szelektől, melyek megvédik a borvidéket a kontinentális, szélsőséges hatások jelentős részétől. Ezt a hatást tovább fokozza a Balaton, Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavának temperáló hatása. A tél folyamán a hideg fagyoktól véd a tó, melynek víztömege olyan hő tartalékot 13
Celsius fok (C o ) 2011.03.18. Borvidéki használatra! Munkadokumentum! jelent a területeknek, hogy elkerülhetők a szőlőrügyek elfagyását. Mindez tovább növeli a termésbiztonságot. A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes és gyors felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít. A rügyfakadás tehát nem lesz vontatott, így a virágzás, a terméskötődés egy jól definiálható, rövid időszakban zajlik le, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szőlők a szüret alatt azonos fejlettségi állapotban szüretelhetők. Mindez kihatással van a bor minőségére, hiszen egységesen érett fürtök kerülnek feldolgozásra. A Balaton fényreflektáló hatása leginkább a szüreti időszakban mutatja meg pozitív hatását: az azonos szélességi körön azonos időszakban szüretelt szőlőknél magasabb cukorfokkal kerül a szőlő a pincékbe, ami a borok tüzes karakterét erősíti. A Balaton és az északi hegyek nyújtotta klimatikus hatások következtében a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25 fok fölé, tehát a borvidéken termelt szőlő folyamatos fotoszintézisét nem blokkolja a nyáári meleg, így a kellemetlen zöld, fanyar ízek, illetve a bogyók megperzselésére jellemző fügekompót íz nem jelennek meg a borban. A csapadék tekintetében a kontinentális klíma ellenére egyenletesnek mondható. A téli és tavaszi csapadékok feltöltik a talaj vízkészletét, mely a vegetáció teljes ciklusa alatt megfelelő alapot biztosít a szőlő növekedéséhez. A A havi átlaghőmérséklet alakulása a borvidéken (53 éves átlag) 25 20 15 10 5 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec -5 hónap 14
A borvidék adottságai a tengerszint feletti magasság és a domborzati viszonyok tekintetében rendkívül kedvezőek. A hő-, fény- és nedvesség viszonyok, valamint az ezeket módosító környezeti adottságok: földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, lejtők foka, mind kedvezően befolyásolják a szőlő érési folyamatait. A borvidék természeti adottságait talán legjobban a híres író, Eötvös Károly fogalmazza meg az Utazás a Balaton körül című művében: Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten mielőtt ezeket megalkotta előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette: akkor készíté e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyúttal élőlény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borában érzi és nyújtja.. A borvidék talajtípusai A fizikai talajféleség, a talajtípus, a talajok kémiai és fizikai jellemzőin túl a borok minősége, egyedi jellege szempontjából óriási jelentősége van az egyes szőlőtalajok geológiai eredetének. Az alapkőzet, amin kialakult a talaj, valamint a talajképződést befolyásoló geológiai hatások néha nagyobb mértékben meghatározzák a borminőséget, mint maga a genetikai talajtípus. Olyan egyedi jelleget adnak a boroknak, amit hozzáadott értékként el lehet ismertetni. A vulkanikus hegyek lejtőit többnyire pannonhomok, pannonagyag és lösz takarja. Az ezeken képződött meszes Rhamann-féle barnaföldek azonban mindig tartalmaznak tetőtörmelékként bazaltot. Talajképző kőzetként a bazalt csak a hegyek felső régiójában képződött erubáz talajok esetében játszik szerepet, de A pannonagyagon képződött talajokon termelt borok, általában kemények, karakteresen élénk savúak. Savtartalmuk azonban harmonikus, étrendi hatásuk rendkívül kedvező. A pannonhomok területek borai általában lágyabbak és illatosabbak, harmonikus összbenyomást nyújtanak. A borvidék szőlőtermő területeinek talajképző kőzetei között meg kell még említeni a savanyú pannon homokokat. Ilyen található pl. a diszeli Temető-hegy ültetvényein is. Említést érdemel még az Őrsi-hegyen található permi vörös homokkő, amelyen szintén savanyú kémhatású mészmentes talajok jöttek létre. Ezek szintén sajátos karaktert adnak a rajtuk termelt boroknak, tovább növelik a borvidék borminőség tekintetében tapasztalható sokszínűségét. 15
A borvidék történelmi kapcsolata a szőlő-borkultúrával: Régészeti ásatások és kutatások támasztják alá, hogy már 2000 évvel ezelőtt is felismerték az itt elő emberek e hely kiváló szőlőtermesztési adottságait. Időszámításunk előtt kelta törzsek telepedtek nyugatról hazánkba és létesítették az első szőlőtelepítéseket (Kozáry, 1987). A szőlőkultúra már ekkor jelentős volt, de a Római korhoz, azon belül is Probus császár uralkodásához köthető a szőlőkultúra felvirágzása a térségben. A Badacsony-hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres, mai is meglévő hadiútja Aquincumba. A légiók békeidőben az arra kiválóan alkalmas területekre szőlőt telepítettek és magas színvonalú borászati kultúrát alakítottak ki Pannónia e gyönyörű vidékén. A római kor virágzó szőlőültetvényei túlélték a népvándorlás viharos éveit is. A magyarok bevándorlása utáni időszakból számos adományozó levél maradt ránk, ami az itteni szőlőborkultúrára utal. Szent György-hegyét 1209-ben I. Endre király SEBES Comesnek, főpohárnok-mesterének adta. A püspökségek és szerzetesrendek is részesültek a területből, aminek következtében Badacsony jelentős része egyházi kézbe került. A szerzetesek így elsajátíthatták a szőlőművelést, és ők maguk is szívesen fogyasztották az szőlőgyümölcsnek hamisítatlan kierjedt levét. A feudalizmus idején a szőlőbirtokok adományozása is az uralkodó iránti hűség jutalma volt. Így az ősi nemesi birtokosok mellett egy-két nagy feudális arisztokrata is birtokhoz juthatott Badacsony-hegyén. A borvidék Mátyás király uralkodása alatt érte virágkorát halála után azonban a birtokosok jogait korlátozó rendelkezések visszavetették a szőlőtermesztést. A török uralom, és az ország három részre szakadása mintegy két évszázadig nem hozott fejlődést a Badacsony vidékének szőlőtermesztésében, sőt a Balaton-felvidék magasabban fekvő területeit a gazdák az állandó csatározások miatt több évtizedig nem merték művelni. Így ebben az időben elsősorban az erődítmények melletti (Csobánc, Hegyesd, Szigliget hegyeinek várai) szőlőterületeket gondozták. E hátráltató tényezők miatt a borvidék borai csak a XVIII-XIX. században váltak híressé határainkon túl is. Badacsony szőlőhegyein álló régi épületek-pincék, présházak szintén ekkor épültek. A szőlőhegyek életét ekkor már megye-hatóságilag hozott hegyarticulusokkal szabályozták, melynek végrehajtatását külön hegybíróságra bízták. 16
Kisfaludy Sándor badacsonyi bor ihlette versei, a badacsonyi szürethez köthető legendás szerelmének kibontakozása Szegedy Rózával, a népszerű badacsonyi szüretek hozzájárultak a badacsonyi bor hírnevének öregbítéséhez (Eötvös 2006). A XIX. században a terület legnagyobb birtokosa a Veszprémi püspökség, illetve olyan arisztokrata családok, mint Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy. A filoxéra 1875- ben ütötte fel a fejét. Egyedül a Badacsony hegy szőlőit tudták megmenteni, mert itt már okszerű, alanyhasználatra alapozott szőlőtermesztés folyt. A Badacsony-hegy szimbólumának számító bazalt támfalakat a gazdálkodók az eróziós károk enyhítésére építették a XIX. század végén. Az így kialakult mikro-teraszokon folyhatott tovább a szőlőtermesztés. A két világháború közötti időszak értékesítési nehézségeinek kiútját az Eszterházyak boraik palackozásában találták meg. 1930-ban már az egész termést palackozva hozták forgalomba. Boraik forgalmazását Európán kívül Amerikában is megkezdték. A borvidék két világháború közötti sikereihez nagyban hozzájárult még, a Tapolca város vasúti csomópont jellegét kihasználó borkereskedők (pl.: Lesznerek) tevékenysége. A badacsonyi borok akkori megbecsülését jól tükrözi az 1936. évi bortörvény, melyben Magyarország 20 fokozottabb védelemben részesülő borfajtája közül 5 badacsonyi volt ( rizling, kéknyelű, furmint, muskotály, auvergnas gris), megelőzve ezzel az összes többi borvidéket. A II. világháború éveiben a szőlők elhanyagolttá váltak. A borkereskedelmet és az egykori uradalmi birtokokat államosították. A nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása után a borvidéken a Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek pincészetei váltak a szőlőtermesztés és a borászat meghatározó szereplőjévé, de Badacsonyban, Tapolcán és Szigligeten az országostól eltérő módon fennmaradtak a klasszikus szövetkezetek is. 1990-ben a szőlőtermesztés és borászat területén is megindult a privatizáció. Az ágazat tulajdonosi és üzemi szerkezetében is teljesen átalakult. A kárpótlási-, ill. privatizációs átalakulási folyamatok kezdeti kedvezőtlen kihatása után, mára kialakult a borvidék új tulajdonosi, üzemi szerkezete és hegyközségi szerkezete, és újra elindulhatott Badacsony régi hírneve helyreállításának útján. 17
Ehhez a munkához erőt meríthetnek, a badacsonyi szőlő-borkultúrát több emberöltőn keresztül szolgáló, ma a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek otthont adó Ramassetter IBOS ház. Napjaink borvidékén a tradicionális és modern borászat egyaránt megtalálható. A badacsonyi borosgazdák mindig jó vendéglátók is voltak, ezért 1999-ben megalakították a Borvidéki Borút Egyesületet. 18
Milliméter (mm) Celsius fok (C o ) 2011.03.18. Borvidéki használatra! Munkadokumentum! A terméknek az alapvetően, vagy kizárólag a földrajzi környezetéből levezethető minőségi jellemzőire, vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok A havi átlaghőmérséklet alakulása a borvidéken (53 éves átlag) 25 20 15 10 5 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec -5 Évi középhőmérséklet 53 éves átlag: 11,16 o C hónap A havi csapadékmennyiség alakulása a Borvidéken (53 éves átlag) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec hónap Évi csapadékmennyiség 53 éves átlag: 640,5 mm 19
Óra 2011.03.18. Borvidéki használatra! Munkadokumentum! A napsütéses órák számának havi változása a Borvidéken (53 éves átlag) 300 250 200 150 100 50 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec hónap Napsütéses órák számának 53 éves átlaga: 1934,1 óra A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a tanú hegyek bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten egyik legintenzívebb besugárzás együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát. A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában. A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek is hozzájárulnak a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon képződött borok minerális jellegűek, tüzesek és testesek. A termesztett szőlőfajták és a belőlük készített borok A borvidék fajtaszerkezetében ma elsősorban a fehér borszőlő fajták dominálnak (86,2%). Meghatározó fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Muskotály fajták, Kéknyelű, Rajnai rizling, Chardonnay, Budai zöld. A fő fehérbor szőlőfajtának hagyományosan az Olasz rizling és Szürkebarát tekinthető. A hungarikumnak számító Kéknyelű fajtát az elmúlt évtized telepítéseinek köszönhetően már 40 ha-on termesztik a borvidéken. A két autochton jellegű fajta a Kéknyelű és a Budai zöld mellett, utóbbi időben a Bakator fajtakör termesztésével is próbálkoznak a borvidéken. 20