A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET) A szekció alapvető célja a Hajléktalanügyi teendők című szakmai javaslat által felvetett, az utcán élők ellátását, az utcai szociális munkás szolgáltatokat érintő felvetések végiggondolása, az utcai életformához, annak felszámolásához, vagy csökkentéséhez vezető lehetséges utak számbavétele, értékelése. Szóba kerülnek olyan kérdések, melyek a korábbiakban is sok vitát generáltak és melyek mentén szükséges lenne egy bizonyos szintű egyetértés kialakítása. Az utcai szolgáltatás utcán tartja a hajléktalan embereket, vagy hozzásegít az intézményi ellátáshoz? Van-e olyan helyzet, melyben az utcai életforma szankcionálható? Van-e olyan helyzet, amikor akár az ügyfél akarata ellenére ellátáshoz kell juttatni, el kell vinni az utcáról, közterületről? Lehet-e az utcai szolgálatoknak kizárólagos beutalási joga a szállók férőhelyeire nézve, vagyis csak az vehető oda fel, akit az utcai szolgálat beutal? Ezek és ehhez hasonló kérdések mentén kísérli meg a szekció áttekinteni az utcai hajléktalanság és kezelésének legégetőbb, legfontosabb kérdéseit. 1
2. HOTELSZOLGÁLTATÁS, TARTÓS ELHELYEZÉS, INTÉZMÉNYI SZAKELLÁTÁS? A HAJLÉKTALANELLÁTÁS SZÁLLÁSNYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSAI ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK SZEKCIÓVEZETŐ: BREITNER PÉTER (BUDAPESTI MÓDSZERTANI KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI) A szekcióban a következő alapvető kérdéseket szeretnénk érinteni: Kik azok, akiket valójában mi, ma, Magyarországon hajléktalannak tekintünk (Ebben egyik kiindulópontunk a 2014. évi konferencia: Speciális csoportok a hajléktalanellátásban (...) c., szekciója eredményeinek rövid összefoglalása lesz.) és egyes alcsoportjainak vajon "mennyi" szociális munkára (humán szolgáltatás) illetve "mennyi" lakhatás pótlásra (hotel szolgáltatás) van szükségük? Hogyan, milyen elvek szerint lehet eldönteni, hogy kinek "mennyi" humán és "mennyi" hotelszolgáltatásra van szüksége? Hogyan határozható meg az a minimális humán szolgáltatás, amely minden ügyfélnek jár a hotel szolgáltatás mellé? Hogyan határozható meg a hotel szolgáltatás színvonalának minimuma? Mi lehet a humán szolgáltatás színvonalának minimuma, célrendszere 3. AKI KÉPES RÁ, LAKJON ÖNÁLLÓ LAKHATÁSBAN! A TÁMOGATOTT LAKHATÁSI PROGRAMOK EREDMÉNYEI, NEHÉZSÉGEI, ALTERNATÍV ELHELYEZÉSI LEHETŐSÉGEK SZEKCIÓVEZETŐ: STANKOVICS ERIKA (SAVARIA REHAB-TEAM SZZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI NKFT.) A szekció célja a jelenleg működő lakhatással kapcsolatos jó gyakorlatok, tapasztalatok áttekintése, illetve a Hajléktalanügyi teendők 2015. (Utcától lakásig) című szakmai 2
munkaanyag lakhatással kapcsolatos javaslatainak közös megvitatása különösen az alábbi pontok mentén: A lakhatási szükséglettel rendelkező, jelenleg utcán (nem lakás céljára szolgáló helyen), illetve szállókon élő hajléktalan emberek részére történő segítésnek/támogatásnak lehetséges alternatívái, eddigi tapasztalatok, jó gyakorlatok számbavétele. A továbblépés lehetséges irányai... A lakásvesztés elkerülésének lehetséges eszközei, prevenciós feladatok (pl. szabályozási) A tervezett támogatott lakhatási rendszer áttekintése, javaslatok, vélemények Lehetséges új ellátási/szolgáltatási típusok (pl. Szociális lakásotthon) Utógondozás (teendők a lakhatás hosszú távú megtartása érdekében) 4. A HAJLÉKTALAN EMBER ÉS A MUNKA? FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ KÍSÉRLETI JELLEGŰ PROGRAMOK, KÖZFOGLALKOZTATÁS SZEKCIÓVEZETŐ: ZSABKA ATTILA (SZMJV KRÍZISKEZELŐ KÖZPONT) A szekció keretében bemutatásra kerül a Székesfehérváron megvalósított Országos hajléktalan közfoglalkoztatási mintaprojekt, majd a közös munka során az alábbi témákat szeretnénk körüljárni: Az Országos hajléktalan közfoglalkoztatási programok előnyei, hátrányai, avagy vannak-e a hajléktalan emberek számára a fejlődésüket elősegítő és értékteremtő elemei e programnak A hajléktalan emberek foglalkoztatási nehézségei, lehetőségei A foglalkoztathatóság fejlesztésének szükségessége, lehetőségei, eszközei A szociális munkás illetve az intézmény segítő szerepe a hajléktalan emberek foglalkoztatást biztosító-, illetve a közfoglalkoztatási programok keretében 3
5. KI IS A HAJLÉKTALAN? AZ UTCA EMBERÉNEK VÉLEMÉNYE A HAJLÉKTALAN EMBERRŐL ÉS A HAJLÉKTALAN EMBER VÉLEMÉNYE A HAJLÉKTALANELLÁTÁSRÓL SZEKCIÓVEZETŐ: GURÁLY ZOLTÁN (MENHELY ALAPÍTVÁNY) ÉS SZABÓ ANDREA (FEBRUÁR HARMADIKA MUNKACSOPORT) Miért nem megy már haza? teszi fel a kérdést az utca embere, mikor a padon alvó hajléktalan embert lát. Dehogy megyek be oda, nem vagyok én koszos csöves! háborog a jól ismert utcás ügyfél. A hajléktalanság kérdése lassan olyan, mint a foci: mindenkinek van véleménye arról, hogyan kellene kezelni a kialakult helyzetet, valódi információ azonban nagyon kevés áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinek, és miben segít a hajléktalanellátás. Arról pedig végképp keveset tudunk, hogy akinek nem tudunk segíteni, annak miért nem megfelelőek az általunk nyújtott szolgáltatások, és valójában mire lenne szüksége. A szekción lakossági felmérések, valamint az elmúlt évek Február Harmadika adatfelvételének információit igyekszünk értelmezni esetleírások segítségével. Olyan ügyfelek helyzetéről fogunk beszélgetni, akik számára a hagyományos ellátórendszer nem megfelelő, és akik valamiért az ilyen célcsoportra specializálódott programokban sem tudtak segítséget kapni. Azt a kérdést igyekszünk körüljárni, hogy mit és hogyan kellene kínálnunk nekik ahhoz, hogy el tudják fogadni a segítségünket. Az esetek bemutatásában a Menhely Alapítvány "Sarokház" nevű programjának munkatársai lesznek a segítségünkre. 4
6. MIT IS KELLENE CSINÁLNI? ÉS AZT KINEK? A HAJLÉKTALANÜGYI TEENDŐK 2015. C. SZAKÉRTŐI ANYAG MEGVITATÁSA SZEKCIÓVEZETŐ: DR. GYŐRI PÉTER (BUDAPEST MÓDSZERTANI KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI, MENHELY ALAPÍTVÁNY) Hajléktalanügyi teendők - 2015 Utcától lakásig Javaslatok a hajléktalan emberek ellátásának átalakítására Mit tehet egy szolgáltató, vagy egy szolgáltatói csoport változatlan külső körülmények között? Mit tehet egy települési önkormányzat? Mit tehet egy ágazat és mit tehet egy egész kormányzat? Elsősorban ilyen szintekre gondolunk, illetve ezek egymásra hatására. Ennyiben az Utcától lakásig c. dokumentum nem egyszerűen másoknak készült, hanem magunknak is, a segítő szolgáltatásban dolgozóknak, e szolgáltatások alakítóinak, az ágazatban dolgozóknak, a településeken döntéseket hozóknak és tovább. Ehhez az alulról felfele, belülről kifele gondolkodáshoz kapcsolódóan megpróbálunk először a fedél nélküli emberek, a látható, közterületi hajléktalanság kérdéseivel foglalkozni, majd a már hajléktalan emberek, a hajléktalanellátó intézmények, végül az otthontalan, de még lakásban, egyéb intézményekben lakók, a lakásszektor peremén élők kérdéseivel foglalkozni. (Erre a megközelítésre és nem másra utal a dokumentum címe: Utcától lakásig.) Teendők az utcán élők különböző csoportjai szerint Legkiszolgáltatottabbak helyzetének rendezése speciális menedékhelyek Csoportban, bandákban élők nappali-éjjeli intézménye Részben munkaképes, tartósan utcán élők szállása Frissen utcára kerülők segítése 5
Teendők felelősségi szintek szerint A szolgáltatók teendői Az önkormányzatok teendői Az ágazati irányítás teendői A kormányzat teendői Hajléktalanellátó intézmények: Teendők a főbb szükséglet-típusok, illetve ellátási típusok szerint Lakhatási szükséglettel rendelkezők segítése Lakhatási és szolgáltatási szükséglettel rendelkezők segítése Tartós ellátásra szorulók elhelyezése 7. UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA, DE HOGYAN? AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERÉNEK LEHETSÉGES VÁLTOZÁSAI, DILEMMÁI A HAJLÉKTALANÜGYI TEENDŐK 2015. C. SZAKÉRTŐI ANYAG ALAPJÁN SZEKCIÓVEZETŐ: KÁRMÁN ERIKA (TRÉNER) ÉS FARKAS MÓNIKA (HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY) Az utcai szociális munka DILEMMÁI: Hogyan lehetünk hatékonyak a munkánk során, hogyan lehet mentális egészségünket karban tartani és a pozitív képet megtartani? VAGYIS: Utcai szociális munka, de HOGYAN (célok, eszközök, módszerek )? A szekció ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, különböző tréningtechnikák alkalmazásával egy közös munka keretében. A csoportba várjuk az utcai szociális munkásokon kívül a téma iránt érdeklődő, közös gondolkodásban szívesen részt vevőket is. A szekció munkájában maximum 30 fő tud részt venni. 6