1. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Megbízás és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról (2 oldal)
2. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Szómagyarázat (3 oldal)
2. számú melléklet Adventív faj: Behurcolt, idegenhonos faj. VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2015 SZÓMAGYARÁZAT Allergén hatású anyag: Az élő szervezetek megszokottnál nagyobb mértékű immunrendszeri válaszát túlérzékenységi reakcióját kiváltó anyag. (Ilyen például a parlagfű virágpora is, mely a szénanátha okozója.) Biodiverzitás (biológiai sokféleség): Általánosságban az élővilág változatosságát jelenti. Megkülönböztetünk genetikai, faj- és élőhely-diverzitást. Defláció: A szél által végzett talajpusztító munka. Degradáció (ökológiai szempontból): Bizonyos természetes rendszerek (növénytársulás, biocönózis) állapotának valamilyen kritérium szerint leromlása. Erózió: Az esővíz, a szél és a jég pusztító munkája a föld felszínén. Eutrofizáció: A növényi tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) feldúsulása a környezetben, mely algásodáshoz/hínárnövényzet elburjánzásához vezet. Extenzív mezőgazdaság: Olyan mezőgazdasági termelési forma, gazdálkodási rendszer, illetve terület és földhasználat, amelynek csekély a külső terhelése. A termelés alapvetően a természeti erőforrások fenntartható használatán alapszik. Meghatározó a környezet, az emberi készség és a tapasztalat. A növénytermesztésre a kemikáliák hiánya, vagy mérsékelt használata jellemző. A legeltető állattartás esetén a természetes fűhozammal összhangban van a számosállat sűrűsége. Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Génmanipuláció: Az a beavatkozás, melynek során egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával. Gerinctelen makrofauna (makrogerinctelen élőlények): Olyan gerinctelen állatok, melyek szabad szemmel láthatók, élettartalmuk legalább néhány hónap és viszonylag szűk térben mozognak. Közülük a környezeti tényezőkre érzékeny fajok indikátorként használhatók. Intenzív mezőgazdaság: Ha alkalmaznak a művelt területen: hosszú hatású szintetikus anyagot, könnyen oldódó műtrágyát, szennyvíziszapot, kommunális hulladék komposztját, antibiotikumot, 1
2. számú melléklet VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2015 SZÓMAGYARÁZAT hormonokat, géntechnológiát. Ha monokultúrát létesítenek, és ha az állatsűrűség 2 számosállat/ha feletti. Inváziós faj (özöngyom): Olyan, nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Karcinogén hatás, karcinogenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes tumor-képződést kiváltani, illetve annak gyakoriságát növelni. Mutagén hatás, mutagenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutációt kiváltani, illetve annak gyakoriságát a spontán mutációhoz képest növelni. Az élőlények genetikai anyagának (DNS-nek, egyes géneknek, kromoszómáknak, vagy az egész génállománynak) maradandó változását idézi elő. Ökológia: Az élőlények és a környezet (élő és élettelen) viszonyával, a közöttük végbemenő kölcsönhatásokkal, foglalkozó biológiai tudományág. Ökológiai folyosó: A természetes ökorendszer maradványai, komplex önfenntartó rendszer, mely biztosítja a flóra és a fauna terjedését, vándorlását biztosítja a természeti területek között. (Ezzel szemben a zöld folyósokat mesterségesen az ember alakítja ki. Például egy utat kísérő fasor-cserjesor, egy településen folyamatosan meglévő kert-rendszer stb. Az emberi tevékenység által létrehozott akadályok (barrierek) miatt a fajok vándorlásában, a génkicserélődésben, egyéb fajok elterjedésében a zöld folyósoknak is szerep jut. Ökoszisztéma: A természet azon része, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növényés állattársulások kölcsönhatásából az élő és élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. PET palack: A műanyag palackok fő alapanyaga a hőre lágyuló poliészter vegyületek csoportjához tartozó polietilén-tereftalát (rövidítve PET). A PET a lineáris poliészterek csoportjába tartozik. Csomagolástechnikai szempontból a polietilén-tereftalátból készített fóliák és palackok jelentősek. Populáció: Az egy fajhoz tartozó, egy időben és egy helyen előforduló egyedek összessége. (Például a Kígyós-patak kárász állománya egy populációba tartozik.) Rehabilitáció: Rehabilitáció alatt a sérült, degradálódott, de az eredeti természeti rendszer alapelemeit, vázát még őrző élőhelyek és rendszereik helyreállítását értjük. 2
2. számú melléklet VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2015 SZÓMAGYARÁZAT Rekonstrukció: A korábbi, helytelen beavatkozások miatt természeti rendszerétől megfosztott terület (pl. nyílt földfelszín) kedvező (természetközeli) irányba történő fejlesztése (pl. gyep- vagy erdőtelepítés tájhonos fajokkal). Szaprobionta rendszer: az édesvízi szervezetek beosztása azerint, hogy milyen mértékben tűrik el szennyező (korhadó, rothadó) anyagok jelenlétét, ill. hogy milyen mennyiségben van oldott szervesanyagokra szükségük életük fenntartásához Társulás: A populációk társulásokba szerveződnek. Egy társulás többféle növény- és állatpopulációból áll. Ezek a csoportosulások nem véletlenszerűek. Például egy láprétnek megvannak az ilyen élőhelyre jellemző és egymással kölcsönhatásban álló növény- és állatpopulációi. Vegetáció: Egy terület növénytakarója. Vízkeménység: A víz keménységét általában a német keménységi fokkal (NK ) jellemzik, ami egy mutatószám a szervezetünknek szükséges két fontos ásványi anyag: a kalcium és a magnézium vízben oldható sóinak mennyiségéről tájékoztat. (A magnézium és a kalcium mennyiségétől függően kemény és lágy vízről beszélhetünk.). A keménységet okozó kalcium és magnézium a föld mélyén oldódik az ivóvízbe, természetes, geológiai eredetű. 3
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő 1 Ágasegyháza 1 949 6 Jakabszállás 2 597 11 Lajosmizse 11 193 16 Tiszakécske 11 749 2 Ballószög 3 005 7 Kecskemét 108 286 12 Lakitelek 4 440 17 Tiszaug 912 3 Felsőlajos 992 8 Kerekegyháza 6 129 13 Nyárlőrinc 2 407 18 Városföld 2 234 4 Fülöpháza 888 9 Kunbaracs 680 14 Orgovány 3 407 5 Helvécia 4 150 10 Ladánybene 1 708 15 Szentkirály 1 978 Főbb területi folyamatok az ezredfordulón A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002-höz képest 2003-ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez nem befolyásolja a korábban is meglévő jelentős területi különbségeket. Akár csak a 1998-2002-es időszakban, 2003-ban is Komárom-Esztergom, illetve Zala megye mutatta a legnagyobb felzárkózást, ahol a működő tőke befektetések is segítették a nagyobb gazdasági teljesítményt. Budapest kiugró növekedése 2003-ban valamelyest megtorpant. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált, a termelés közel kétharmadát a Közép- Magyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióiban állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a folytatódó népességfogyás eredményeként 2004 elejére a magyarországi lakosok száma 10 millió 116 ezerre csökkent. A természetes fogyást a főváros Pest megyén is túlnyúló agglomerációjában képes ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nő a népességszám. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél- Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határmenti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. 2004 végén a regisztrált munkanélküliek száma 48 ezerrel haladta meg a 2003. év végi értéket, arányuk a 15-59 éves korú lakossághoz képest 5,1-ről 5,9 százalékra nőtt. A növekedés a Dél- Dunántúlon volt a legnagyobb, ahol már 1998-2003 között is a legkedvezőtlenebbül alakult a munkanélküliség. A területi különbségek növekedését mutatja, hogy 2004-ben csakúgy, mint 1998 óta eltelt időszakban, Pest és Komárom-Esztergom megyék kistérségeiben csökkent leginkább a munkanélküliség. 2002-höz képest 2004-re kis mértékben csökkent a jövedelemadót fizetők aránya (100 lakosból 42), az egy lakosra jutó jövedelmek 9 százalékkal nőttek. Átlagon felüli növekedés jellemezte az egyébként is kedvező helyzetű térségek közül Komárom-Esztergom és Pest megyéket.
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Ugyanakkor a korábbi évek kis mértékű területi kiegyenlítődése is folytatódott, mivel az alacsony jövedelmű, keleti határmenti megyékben átlagon felüli volt a növekedés. Az alacsony jövedelemszintű kistérségek másik csoportja (Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) ugyanakkor a legkisebb mértékű felzárkózást mutatta. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határmenti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése. 2004-re csupán egy kistérsége maradt az országnak (Bodrogközi), ahol továbbra sincs csatorna egyik településen sem. Mivel az alföldi kistérségek gázellátása a 1990-es évek elején, közepén megoldottá vált, 1998 és 2004 között a háztartási bekötések esetében a legnagyobb arányú fejlesztések a dunántúli kistérségekben (főként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyékben) történtek. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. A települési szilárd hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-re meghaladta a 91%-ot, azaz 1998-hoz képest több mint 10%-kal emelkedett az ellátott lakások aránya, köszönhetően a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedésének és a települési és regionális hulladékgazdálkodás tervekkel is alátámasztott fejlesztésének. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt. Az elmúlt évek hálózatfejlesztései ezt nem voltak képesek oldani, ugyanakkor jelentősen felgyorsult (illetve részben már meg is valósult) a regionális központok bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged). Impresszum: Kiadja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) Címünk: 1016. Budapest Gellérthegy utca 30-32. Felelős kiadó: Csanádi Ágnes Készült a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) felhasználásával A kiadványban szereplő adatok forrása: KSH, APEH, OMMIK, HFH, MÁK, VÁTI. Az kiadványban szereplő adatokat 2006. januárban zártuk le.
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2004 Forrás: KSH TSTAR Kistérségi alapadatok Terület (km2) 1483 Lakónépesség (fő, 2004. dec. 31.) 168704 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Nem Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 18 Jogállás szerint Város 4 Község 14 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) 5 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 2 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 2
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2005 között megkötött szerződések) Hazai támogatások 2002-2005 évben Cél kategória Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztés 1 635 3 326 894 8 449 602 Humán infrastruktúra 113 602 138 1 456 834 Műszaki infrastruktúra 113 364 240 829 900 Emberi erőforrások fejlesztése 29 336 440 1 018 979 Egyéb, nem besorolható 79 306 893 310 878 Környezetvédelem, környezetvédelmi 16 87 381 181 245 infrastruktúra Tervezés 7 19 177 29 135 Települési életminőség 4 17 581 24 843 Kulturális örökség védelme 6 10 972 19 853 Összesen 2 002 5 071 716 12 321 269 PHARE területfejlesztési célú támogatások 2002-2005 évben Tipus Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Területfejlesztés 21 837 982 1 688 548 Összesen 21 837 982 1 688 548 Uniós támogatások 2004-2005 évben Operatív program Projektek Támogatás Költség (eft) száma (eft) Gazdasági Versenyképesség OP 100 2 236 568 5 649 564 Humán Erőforrás Fejlesztés OP 4 1 764 494 1 807 232 Agrár és Vidékfejlesztés OP 51 1 065 784 2 304 918 Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP 1 422 100 422 100 Regionális Fejlesztés OP 4 321 343 352 039 Összesen 160 5 810 289 10 535 853 PHARE projektek 2002-2005 évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Aranykor Idősek Otthona Termálgyűrű a Dél-alföldön - Ballószög (2002) Ballószög 215 750 290 000 Bács-Kiskun Megyei Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány Innovációs központ létrehozása az inkubátorház bővítésével (2003) Kecskemét 84 000 140 000 POLIOL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság PET flakon gyártási technológia fejlesztése (2003) Lakitelek 25 000 120 000 KALFÉM Kft. Elektrosztatikus porszóró technológia fémipari megvalósítása (2002) Kerekegyháza 50 000 106 517 MÉ-TA Kereskedelmi Kft. Ital-logisztikai rendszer fejlesztése (2002) Tiszakécske 50 000 103 100 Szűcs Tünde Csusza-Csárda építése Kecskemét Hetényegyházán (2002) Kecskemét 48 750 97 500 POLIEXT Csövek Kft. Műanyag újrahasznosító és feldolgozó kapacitások létesítése (2002) Kecskemét 47 059 94 117 BETRONIX Kft. Logisztikai és elektromos fizetési központ Bács-Kiskun Megyében (2002) Kecskemét 28 800 90 000 Magistratum?S Studió Bt. eee (electronic extra education) (2003) Kecskemét 21 533 86 133 Bende Stáb Építőipari és Szolgáltató Kft. Építőipari kereskedőház és szerelőműhely létesítése (2002) Kecskemét 39 000 78 000 NEXUS-ÉP Kft. Szolgáltató irodakomplexum kialakítása együttműködés keretében Kecskemét 35 064 70 640 (2002) RADOZA Bt. Sütőipari technológia - és termékfejlesztés (2003) Kecskemét 17 550 70 200 AUDITKER Kft. Minőségi permetezőgép kibocsátás, és gépszerviz megvalósítása Kecskemét 30 000 60 000 (2002) Árva József, egyéni vállalkozó Faipari hulladék környezetkímélő feldolgozása (2002) Ladánybene 22 598 45 196 BOTOND Bt. Foglalkoztatás- és piacbővítés közös szolgáltatáscsomaggal (2002) Kecskemét 21 502 44 500 Baranyi Kft. Sütőipari termékbővítés és piacra juttatás együttműködéssel (2002) Ladánybene 20 160 40 350 MAGISTRATUM STÚDIÓ Bt. Új multimédiás rendszerek a turisztika szolgálatában (2002) Kecskemét 19 200 38 400
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség SASFORM Kft. Talajművelő eszközök kifejlesztése, gyártása, forgalmazása (2002) Kecskemét 18 385 36 769 Tiszaparti TF kemping Termálgyűrű a Dél-alföldön - Tiszakécske (2002) Tiszakécske 20 882 32 126 Kecskeméti Alumímium Rt. Beszállítói kooperációs ütemraktár kiépítése (2002) Kecskemét 16 000 32 000 KRIOLIT Kft. Építési ütemraktár létrehozása (2002) Kecskemét 6 750 13 000 Összesen 837 983 1 688 548 ROP projektek 2004-2005 évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 53102 j. út 0+394-8+840 km sz. közötti szakasz burkolat megerősítése Helvécia 263 151 293 847 (2005) Kecskeméti Főiskola Szakma, munka, karrier - A Kecskeméti Főiskola és a helyi szereplők Kecskemét 57 742 57 742 együttműködésének erősítése (2005) Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje 2005 (2005) Lajosmizse 250 250 Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje (2004) Lajosmizse 200 200 Összesen 321 343 352 039
3. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG Kistérségi Helyzetkép (7 oldal)
4. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Térkép (1 oldal)
4. számú melléklet
5. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Városföld Településre Vonatkozó Összesítések Telephelyek Légszennyezőanyag Kibocsátásai (4 oldal)
5. számú melléklet VÁROSFÖLD TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ ÖSSZESÍTÉSEK Telephelyek légszennyezőanyag kibocsátásai / Egy légszennyező anyag legnagyobb kibocsátói (http://okir.kvvm.hu/lair/) 2002. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1 2 3 4 5 Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Mennyiség [kg/év] 999 - SZÉN-DIOXID 21 560 365 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 80 897 2 - Szén-monoxid 39 840 7 - Szilárd anyag 20 2 - Szén-monoxid 5 2005. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1 2 3 4 Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Mennyiség [kg/év] 999 - SZÉN-DIOXID 24 577 779 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 90 693 2 - Szén-monoxid 24 504 2 - Szén-monoxid 1 1
5. számú melléklet 2008. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Anthera Kereskedelmi És Szolgáltato Kft ANTHERA KFT (6033 Városföld ÁG.KÖZPONT) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Mennyiség [kg/év] 999 - SZÉN-DIOXID 24 811 037 999 - SZÉN-DIOXID 187 447 999 - SZÉN-DIOXID 32 819 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 20 762 2 - Szén-monoxid 809 7 - Szilárd anyag 458 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 92 56 26 2 - Szén-monoxid 24 7 - Szilárd anyag 4 7 - Szilárd anyag 2 2 - Szén-monoxid 2 2
5. számú melléklet 2010. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1 2 3 4 5 6 7 8 Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Anthera Kereskedelmi És Szolgáltato Kft ANTHERA KFT (6033 Városföld ÁG.KÖZPONT) Mennyiség [kg/év] 999 - SZÉN-DIOXID 12 183 797 999 - SZÉN-DIOXID 69 560 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 12 099 2 - Szén-monoxid 374 7 - Szilárd anyag 156 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 34 2 - Szén-monoxid 9 7 - Szilárd anyag 8 3
5. számú melléklet Településre vonatkozó összesítés több légszennyező anyagra Idősor: 2002-2010 Település: Városföld Szennyezőanyag: 13,3,999,2,7 Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen (kg) 2 - Szén-monoxid 39 845 84 364 18 661 24 505 4 445 514 835 923 383 174 475 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 80 897 144 466 68 866 90 693 28 718 15 186 20 880 23 533 12 133 485 372 7 - Szilárd anyag 20 15 <0,5 <0,5 <0,5 8 464 145 164 816 999 - SZÉN-DIOXID 21 560 365 42 828 603 17 168 507 24 577 779 24 324 073 17 749 904 25 031 303 23 885 521 12 253 357 209 379 412 Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg. 4
6. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Veszélyes és Nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó engedélyek adatai Városföldi telephelyű/székhelyű engedélyesek és Városföld területén hulladékkezelést (pl.: begyűjtést, szállítást) végző engedélyesek (14 oldal)
6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Városföldi székhelyű/telephelyű engedélyesek Ügyfél név: Csontos És Fia Kft. Cím (székh.): 6033 Városföld Bartók Béla Utca 9 Engedélyszám: 034246-114/2010 Jogerő: 2010.05.08. Eng. hatóság: Alsó-Tisza-vidéki KTVF Tevékenységek: Szállítás 12000 tonna/év Begyűjtés 12000 tonna/év Telephely: Telephely 6033 Városföld bartók 9 Területi érv.: Kunszállás település; Kecskemét település; Nyárlőrinc település; Kiskunfélegyháza település; Városföld település; Érvényesség: 2015.05.08. Szállítás, Begyűjtés Hull. kód Hulladék megnevezése 200304 Emésztőgödrökből származó iszap (http://okir.kvvm.hu/kezelo/) 1
6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Ügyfél név: Horkiss Kft. Cím (székh.): 6033 Városföld Kossuth U. 24. Engedélyszám: 080144-016/2011 Jogerő: 2011.02.22. Eng. hatóság: Alsó-Tisza-vidéki KTVF Tevékenységek: Szállítás 63210 tonna/év Telephely: TELEPHELY 6033 Városföld KOSSUTH 24 Területi érv.: ország Érvényesség: 2016.02.22. Szállítás Hull. kód Hulladék megnevezése 010101 Fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 010306 Meddő, amely különbözik a 01 03 04-től és a 01 03 05-től 010308 Hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től 010309 Timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 010409 Hulladék homok és hulladék agyag 010411 Kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 020104 Műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 020107 Erdőgazdálkodási hulladékok 020110 Fémhulladék 030101 Fakéreg és parafahulladék 030105 Faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04- től 030301 Fakéreg és fahulladék 030308 Hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok 070213 Hulladék műanyagok 100101 Hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) 100102 Széntüzelés pernyéje 100103 Tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye 100115 Együttégetésből származó hamu, salak és kazánpor, amely különbözik a 10 01 14-től 100125 Széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok 100201 Salak kezeléséből származó hulladék 100202 Kezeletlen salak 100305 Hulladék timföld 100316 Fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15-től 100601 Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 100602 Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék 100804 Szilárd részecskék és por 100809 Egyéb salakok 100811 Kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek különböznek a 10 08 10-től 100903 Kemencesalak 100906 Fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 05-től 100908 Fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07-től (http://okir.kvvm.hu/kezelo/) 2
6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Hull. kód 101003 Kemencesalak Hulladék megnevezése 101006 Fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 05-től 101014 Kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 10 13-tól 101103 Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 101105 Egyéb részecskék és por 101110 Feldolgozásra előkészített keverék hulladékai, amelyek különböznek a 10 11 09-től 101112 Üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 101201 Hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek 101203 Szilárd részecskék és por 101206 Kiselejtezett öntőformák 101208 Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 101212 Zománcozási hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 11-től 101301 Hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek 101304 A mész égetéséből és oltásából származó hulladékok 101306 Szilárd részecskék és por (kivéve 10 13 12 és 10 13 13) 101310 Azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 09-től 101311 Cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 10 13 09 és a 10 13 10-től 120101 Vasfém reszelék és esztergaforgács 120102 Vasfém részecskék és por 120103 Nemvas fém reszelék és esztergaforgács 120104 Nemvas fém részecskék és por 120113 Hegesztési hulladékok 150101 Papír és karton csomagolási hulladékok 150102 Műanyag csomagolási hulladékok 150103 Fa csomagolási hulladékok 150104 Fém csomagolási hulladékok 150105 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 150106 Egyéb, kevert csomagolási hulladékok 150107 Üveg csomagolási hulladékok 150109 Textil csomagolási hulladékok 160103 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 160117 Vasfémek 160118 Nem-vas fémek 160120 Üveg 160214 Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól 160216 Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től 170101 Beton 170102 Téglák 170103 Cserép és kerámiák 170107 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 170201 Fa 170202 Üveg 170203 Műanyag 170401 Vörösréz, bronz, sárgaréz 170402 Alumínium 170403 Ólom (http://okir.kvvm.hu/kezelo/) 3
6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Hull. kód 170404 Cink 170405 Vas és acél 170406 Ón 170407 Fémkeverékek 170411 Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 170504 Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Hulladék megnevezése 170604 Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 170802 Gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 190102 Kazánhamuból eltávolított vas fémek 190112 Kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 190114 Pernye, amely különbözik a 19 01 13-tól 190116 Kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15-től 190501 Települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója 191001 Vas- és acélhulladék 191002 Nem-vas fém hulladék 191004 Könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól 191006 Más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től 191201 Papír és karton 191202 Fém vas 191203 Nem-vas fémek 191204 Műanyag és gumi 191205 Üveg 191207 Fa, amely különbözik a 19 12 06-tól 191208 Textíliák 191209 Ásványi anyagok (pl. homok, kövek) 191210 Éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) 191212 Egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) 191302 Szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01-től 191304 Szennyezett talaj remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 03-tól (http://okir.kvvm.hu/kezelo/) 4