BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI PROBLÉMÁIRA ADOTT VÁLASZAINAK, VALAMINT FÉLIDEI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Készítette: Szabó Viktória Budapest, 2010

Tartalomjegyzék 1. Bevezető...5 2. EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út...6 3. Új Magyarország fejlesztési terv általános ismertetése...8 4. Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei...9 5. Hazánk környezeti értékei...11 5.1. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása...11 5.2. Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink...12 5.3. Természeti értékeink...14 5.4. Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota...14 5.4.1. Kibocsátások...14 5.4.2. Hulladékgazdálkodás...15 5.4.3. Települési szennyvizek...16 5.4.4. Levegőszennyezés...16 5.4.5. Ivóvízminőség és ellátottság...17 5.4.6. Árvízi veszélyeztetés...18 5.4.7. Vizeink állapota...18 6. Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve...19 7. KEOP általános bemutatása, célja...20 8. A KEOP célrendszere...22 9. A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek...26 9.1. Egészséges, tiszta települések (a KEOP célrendszer 1. céljához kapcsolódik)...27 9.1.1. Hulladékgazdálkodás...28 9.1.2. Szennyvízkezelés...33 9.1.2.1. Szennyvízgyűjtés és-kezelés, valamint folyékony hulladékok kezelése, elhelyezése...34 9.1.2.2. Iszapkezelés és hasznosítás...35 9.1.3. Ivóvízminőség és javítás...36 9.1.3.1. Ivóvízkezelési technológiák...37 9.1.3.2. Más vízbázisra való áttérés...37 9.1.3.3. Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása...37 9.1.3.4. Előbbi megoldások kombinációja...37 9.1.3.5. Ivóvízhálózat rekonstrukció...38 3

9.2 Vizeink jó kezelése (a KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik)...38 9.2.1. Árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések...39 9.2.2. Komplex vízgyűjtő-fejlesztés...41 9.2.3. Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja...43 9.2.4. Környezeti kármentesítés...43 9.2.5. Vízgazdálkodási tervezés...43 9.3. Természeti értékeink jó kezelése (KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik)...44 9.3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése...45 9.3.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások)...47 9.3.3. Az erdei iskola hálózat fejlesztése...47 9.4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik)...49 9.5. Hatékony energia-felhasználás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik)...57 9.6. Fenntartható életmód és fogyasztás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik)..58 9.6.1. Fenntartható fogyasztás elősegítése...58 9.6.2. Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések...59 10. Összefoglalás...60 Irodalomjegyzék...62 Ábrajegyzék...66 Táblázatjegyzék...66 4

1. Bevezető 1 A környezet állapotának folyamatos romlása nemcsak ez Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hanem világszerte sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Közösség alapvető célja az, hogy olyan programokat és politikákat támogasson, melyek elősegítik az erőforrások jobb elosztását, ezáltal javítva az emberi élet minőségét. A Közösség számára nagyon fontos, hogy csökkentse az erőforrások pazarló fogyasztását, valamint az, hogy növelje a termelékenységet és az energiahatékonyságot a Közösségen belül. Ez sokszor nagyon nagy terhet ró mind a Közösségre, mind az országokra, mivel nagyon nehéz feladat a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal úgy takarékoskodni, hogy közben a fejlődő és nem fejlődő országok többletszükségletei is ki legyenek elégítve. Ehhez elengedhetetlenül fontos lenne a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása, mely ugyancsak nehéz feladat. Ha a Közösség környezetvédelemről beszélünk, akkor szinte mindig elhangzik a fenntartható fejlődés 2 fogalma, amit célszerű tisztázni, mivel jelentése igen összetett. A fenntartható fejlődés alatt általában véve olyan fejlődést értünk, ami javítja a jelenkori életminőséget a szükségleteink maradéktalan kielégítése mellett, úgy hogy közben nem akadályozza a jövő nemzedékét abban, hogy kielégítsék saját igényeiket. Éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nem megújuló energiaforrásainkkal is ennek tudatában bánjunk, és ne éljünk pazarló életmódot, hiszen ezekre az energiaforrásokra a nem is olyan távoli jövőben szükségünk lehet. Összefoglalva tehát a fenntartható fejlődés alapvető jellemzői: fenntartja az életminőséget biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét elkerüli a tartós környezeti károkat A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságát az is jelzi, hogy az Egységes Európai Okmányban külön fejezetet szentelnek ennek a témának, valamint más cikkelyekbe is belevonták a környezetvédelem oda illő kérdéseit, problémáit. A környezetvédelemmel kapcsolatos politikája három sajátos megfontoláson nyugszik. Ezek 1 Külügyminisztérium: Környezetvédelem az Európai Unióban, http://www.mkfe.hu/dokumentumok/eu /szakmai/kornyezetvedelem1.doc, 2010.09.25. 10 óra 25 perc 2 Szlávik János: Környezetgazdaságtan, Typotex, 2007, Budapest, 55-80 oldal 5

etikai, jóléti és gazdasági szempontok, melyek közül a gazdasági kap a legnagyobb hangsúlyt annak ellenére, hogy a többi ugyanolyan fontos. Már az Egységes Európai Okmány létrehozása során is ezek a szempontok játszották a főszerepet és ez a három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját is. Az egységes környezetpolitika szükségességét az is jelzi, hogy egyes problémák, mint szennyezések és azok kockázatai nem állnak meg a határon, hanem súlyos problémákat okoznak országszerte, melynek megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. Ugyanez a helyzet a globális közjavakkal is, hiszen az ózonréteg védelme, vagy a Föld felmelegedése mindannyiunk közös problémája. Dolgozatomban hazánk környezeti problémáit veszem sorra, valamint azt, hogy ezekre a problémákra milyen megoldásokat nyújt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló Környezet és Energia Operatív Program. A program 2007-től 2013-ig tartó időszakot öleli fel, azaz a program indulása óta eltelt három év, így a programban foglalt célok megvalósítása már folyamatban van. Ennek ismeretében fontosnak tartom megvizsgálni, hogy eddig milyen fontosabb projektek kerültek megvalósításra az egyes prioritási tengelyeken belül. Ehhez első sorban a témához kapcsolódó statisztikai táblázatok, ábrák lesznek segítségemre, valamint a nyilvánosságra hozott adatok. 2. EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út 3 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző tárgyalások során az egyik legfontosabb szerepet a környezet és természetvédelem kapta. Az Európai Unióhoz való csatlakozás során számos környezetvédelemmel kapcsolatos kritériumot kellett és kell teljesítenünk, melyhez támpontot 1995-ös cannes-i csúcstalálkozón elfogadott Fehér könyv adott. Ez a bizonyos Fehér könyv olyan közösségi jogszabályokat tartalmaz, melyek átvételével a tagjelöltek megfelelnek az egységes piacnak. Ez a könyv továbbá tartalmazza az Unió környezetvédelmi joganyagának egy részét. Majd 1996-ban az Európai Bizottság kérdőívet küldött ki a csatlakozandó országok számára, hogy felmérjék a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket. Ez alapján megállapították, hogy mivel Magyarországon nem olyan súlyosak a környezeti problémák, így megvalósítható a 3 Őri István; Bartha Péter: Környezetvédelem és EU-csatlakozás, http://www.bmeip.hu/ download/engemiserint/kornyezetvedelem%20es%20az%20eu.pdf, 2010.09.30. 16 óra 28 perc 6

közösségi vívmányok átvétele. Azonban nem szabad elfeledni, hogy vannak olyan területek, ahol Magyarországnak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy az Unió elvárásait teljesítse. Ilyen terület a levegő- és vízminőség-védelem, vagy a hulladékkezelés. A csatlakozási tárgyalásokra 1998. március 31.-én került sor, melynek első technikai szakasza, ami az érdemi tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen, az úgynevezett átvilágítás. Ennek keretében sor került a környezetvédelem átvilágítására is. Majd Magyarország 1998 júliusában átadta a környezetvédelmi, tárgyalási álláspontját, melynek elfogadása után nyílt lehetőség az érdemi tárgyalásokra. Magyarország elsődleges célja, hogy a Közösségi követelményeknek, 4 egyrészt a környezetvédelmi jogszabályok átvételével eleget tegyen, másrészt a magyar gazdaságot növekedési pályára állítsa a fenntartható fejlődés szellemében. Mivel Magyarország környezetvédelmi stratégiája szerint a Közösségi jogszabályokat magyar jogrendbe a csatlakozás időpontjáig be kell fejezni. A Közösség jogszabályainak való megfelelés hátulütője az, hogy annak ellenére, hogy a Magyarország környezeti állapota sok tekintetben nem rosszabb az Unió más országainál, mégis a környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelés nagyon költséges, illetve a környezetvédelmi fejlesztések sok esetben nagyon időigényesek is egyben. Lehetőség van azonban átmeneti mentesség kérésére, melynek segítségével időt lehet nyerni, hogy egy adott követelményt teljesítsen az ország. Az átmeneti mentesség összefüggésben van többek között a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeivel is. Magyarország kezdetben kilenc átmeneti mentességet adott be, ami később négyre csökkent. Közel két éves tárgyalássorozat után sikerült lezárni a környezetvédelmi fejezetre vonatkozóakat, melynek eredményeképpen négy mentességi igény került elfogadásra: 1. A veszélyes hulladékok égetése Mivel a működő hazai berendezések technikai szintje nem megfelelő, részlegesen vagy teljesen hiányzik a füstgáztisztítás, illetve nincs folyamatos ellenőrzés az égetési technológia területén, az Európai Unió követelményeinek csak úgy lehet megfelelni, ha 4 Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Complex kiadó jogi és üzleti tartalomszolgáltató Kft.,2004, Budapest, 34-63 oldal 7

Magyarországon mindent korszerűsítenek, vagy kicserélnek. Ez az átmeneti mentességi időszak 2005. július 30.-ig tartott. 2. Települési szennyvízelvezetés és- tisztítás Ebben az esetben a beruházási igény miatt volt szükség az átmeneti mentességre. Ennek határidejei: 2008. december 31., 2010. december 31., 2015. december 31. 3. Nagy tüzelőberendezésekből származó környezeti problémák Ebben az esetben a fent említett berendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozására van szükség 2004. december 31.-ig 4. Csomagolási hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos problémák A jelenlegi, termékdíjon alapuló rendszer segítségével 25-35%-os a visszagyűjtési, valamint hasznosítási arány. Azonban 2015. december 31.-ig olyan rendszer bevezetése szükséges, melynek segítségével a minimális 50%-os hasznosítási, valamint újrafelhasználási arány teljesíthetővé válik. Előzetes becslések alapján a teljes megfelelés legalább 1500 milliárd forintot tesz ki, valamint ennek elérése megvalósítható lesz a tervezett időpontokig. 3. Új Magyarország fejlesztési terv 5 általános ismertetése Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óriási lépést jelentett, hiszen lehetőségünk adódott az Európai Unió által biztosított előnyök kiaknázására, ezáltal a fejlettebb országokhoz való felzárkózásra. Ennek elősegítésének keretében Magyarország 22,4 milliárd eurós támogatásban részesül 2007 és 2013 között. Az összeg az uniós adófizetők pénzéből tevődik össze, amely a vidékfejlesztéssel együtt mintegy 7000milliárd forint. Ennek az összegnek a megfelelő felhasználása hozzásegítheti Magyarországot, hogy az adottságait kihasználva fejlessze az országot, ezzel elhárítva azokat az akadályokat, melyek eddig a fejlődés útjában álltak. 5 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 - Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 8

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja foglalkoztatás bővítése, valamint a növekedés feltételeinek a megteremtése. Ennek elérésének érdekében hat kiemelt területen indít el fejlesztéseket. Ezek a területek: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalomi megújulás 4. Környezet és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform A fent felsorolt területek sok eleme összefüggésben áll egymással, sőt a legtöbb esetben hatnak is egymásra. Ezek a kiemelt területek csupán átfogó reformokból fakadó feladatokat tartalmaznak. A konkrétabb problémák megoldására különböző projektek megpályázása nyújt segítséget, melyek sokkal komplexebb megoldásokat kínálnak. Ez a bizonyos hat kiemelt fejlesztési terület fontos lépést jelent ahhoz, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő céljait sikerüljön elérni, én azonban a dolgozatomban csak a környezet és energia fejlesztésével fogok foglalkozni, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal. 4. Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6 egyik fő prioritása tehát a környezet és energia fejlesztése, hiszen a környezeti fenntarthatóság nemcsak a Csatlakozási Szerződésben vállalt Európai Unió jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése miatt kiemelkedően fontos, hanem Magyarország számára is, hiszen a környezetvédelem és az energiával való gazdálkodás jelenti minden nemzet jövőjének az alapját. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az Új Magyarország 6 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 - Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9

Fejlesztési Tervben foglaltakkal és az azon kívül megvalósuló fejlesztésekkel az Európai Unió e téren támasztott követelményeit teljes körűen teljesíti. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap környezetvédelem és az energiatartalékokkal való gazdálkodás fontossága. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Új Magyarország Terv 7 egyik prioritásának, ennek a területnek a fejlesztését tartja. Magyarország környezeti állapotára a legnagyobb hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolják. Egyre inkább megfigyelhetőek az időjárási szélsőségek, amikre fel kell készülni. Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nagy szerepet kap az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, különös figyelmet fordítva a közlekedésre és az energiaszektorra. Magyarország természeti adottságai minden tekintetben kedvezőnek mondható. Jelentős napenergia és geotermikus energiakészletünk van, csupán a környezettudatosság szintje alacsony, ez főleg az energiafelhasználásunkban köszön vissza. Éppen ezért is az Új Magyarország Fejlesztési Terv az alábbi beavatkozásokat tartja a legfontosabbnak, melyek a környezeti és energetikai fejlesztéseket szolgálják: 1. környezetbarát energetikai fejlesztések: A környezetbarát fejlesztések első sorban energiahatékonyságra és takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára ösztönöznek. 2. környezetjavító fejlesztések: Ebbe a csoportba többek között az egészséges és tiszta települések megteremtése tartozik beleértve a hulladékgazdálkodást, szennyvízkezelést, az ivóvíz minőségének javítását. Különös figyelmet fordít vizeink jó kezelésére, ez alatt az árvizek elleni védekezést, a vizeink mennyiségi és minőségi védelmét, valamint vizek további szennyezésének megakadályozását érti. Ide tartozik továbbá a Víz Keretirányelv is, mely az állam segítségével szabályozza természeti értékeink jó kezelését. Értem ez alatt Magyarország vízkészleteit, melyek az évek során egyre nagyobb szerepet játszanak majd, így elengedhetetlenül fontos, hogy ezekkel megfelelő módon bánjunk, valamint gazdálkodjunk. 7 EUvonal: Új Magyarország Fejlesztési Terv - 2007-2013, http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139, 2010.11.03. 16 óra 40 perc 10

5. Hazánk környezeti értékei 8 5.1. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása Ha a környezetpolitikáról van szó, akkor azonnal felmerül a fenntarthatóság elvének való megfelelés is, hiszen ahhoz, hogy erőforrásainkat ne éljük fel, hanem segítségével fejlődést tudjunk elérni, meg kell felelni bizonyos környezeti, társadalmi, és gazdasági követelményeknek, melyek segítségével megvalósítható a már sokat emlegetett fenntarthatóság. A fenntarthatóság fogalomkörébe nagyon sok minden beletartozik. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely figyelembe veszi a természeti és társadalmi erőforrásokra gyakorolt hatásokat, beleértve a természeti értékeket, tájakat, területeket, biológiai sokféleséget és a humán tőkét. Ha a társadalom fenntarthatóságáról beszélünk, akkor ide tartozik az emberi egészség, a kiegyensúlyozott demográfiai viszonyok, az épített környezet és a kulturális örökség megóvása, illetve hasznosítása a fenntarthatóságot figyelembe véve. A gazdaság fenntartható fejlődéséhez 9 szükség a stabil makrogazdasági pálya megteremtése, fenntartása, valamint a gazdaság anyag- és energiaigényének a csökkentése. A fenntarthatóság alapját az a jövőorientált gondolkodásmód adja, melyek során bizonyos íratlan és írott szabályokat, elveket betartva a környezetet fenyegető kockázati tényezőket mérsékelni tudjuk. Tehát ha bármiféle fejlesztéseket tervezünk vagy hajtunk végre, akkor fel kell mérni, hogy az adott fejlesztésnek milyen társadalmi, gazdasági, környezeti hatásai lehetnek, melyek veszélyeztethetik a fenntarthatóságot, ugyanis a fejlesztéseknek meg kell felelniük a fenntarthatóság követelményeinek az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján. A környezet fenntartható használata az egyik legfontosabb dolog, hiszen az életminőség javításának és a társadalmi fejlődésnek alapvető feltétele a mindenkit megillető egészséges és biztonságos környezet. Ennek elérése és megtartása érdekében biztosítani kell az erőforrásaink, természeti és épített környezetünk fenntarthatóságát, hogy ezt hosszú távon javítani tudjuk, valamint meg tudjuk őrizni. A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának alapján, - amely a göteborgi csúcson lett megfogalmazva - ahhoz, hogy megfeleljünk a fenntarthatóság elvének, biztosítani kell azt, 8 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 - Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9 Ohnsorge Szabó L. - Ungvári G: Fenntartható EU felé? - Kritikai elemzés az Európai Unió és Magyarország. környezetpolitikájáról, L'Harmattan, 2005, Budapest, 11-58 oldal 11

hogy a magyar nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) programjai ne károsítsák a környezetet. Éppen ezért be kell avatkozni az elsőbbséget élvező szektorokba és a fenntarthatóság irányába kell terelni, hogy a környezeti terhek csökkenjenek, és ezáltal megvalósulhasson a fenntarthatóság. A leghatékonyabban ezt úgy lehet elérni, hogy a környezetvédelmi megoldásokat az egyes szektorok politikájába és intézkedéseibe bele kell integrálni. Ennek az integrációnak a legfontosabb területei a következők: energiagazdálkodás közlekedés ipar mezőgazdaság idegenforgalom és kereskedelem. A környezeti fenntarthatóság sok területét érinti a Csatlakozási Szerződésben vállalt EU jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése. 10 Ezeknek egy része határidőhöz kötött, azonban nagyon sok területen fejlesztések szükségesek, ahhoz, hogy 2013-ig - a jogszabályok határidőre történő átültetéséig minden kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni. 5.2. Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink 11 Magyarország igen kedvező ökológia, és természeti adottságokkal és értékekkel rendelkezik. Azonban ahhoz, hogy ezt megóvjuk és biztosítani tudjuk erőforrásszükségletünket a jövőben is, akkor megfelelően kell gazdálkodnunk velük. Mint az köztudott Magyarország mintegy 63%-a mezőgazdasági területnek minősül. Így jelentősnek mondható a hazánkban fellelhető nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi és védett területek mennyisége. A védett területek aránya 9,3%. A vízkészleteinket tekintve a felszín alatti vízkészleteink, földtani értékeink jelentősek. Magyarország kiemelkedően nagy termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, ugyanis az ország területének közel 80%-án található víz. A felszín alatti vizek védelméből kifolyólag az ivóvízellátás szempontjából csak 10 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program 2007-2013, 2007, Budapest, 4. oldal 11 Dr. Kalmár Ferenc: Geotermia, http://www.georen.unideb.hu/media/document/geotermia-1.pdf, 2010. 10.13. 12 óra 4 perc 12

korlátozottan állnak a rendelkezésünkre. Ha a termálvízhasználatról beszélünk, akkor nem szabad elfeledkezni a környezet másodlagos szennyezésének a veszélyéről. Az utóbbi időszakban 12 javuló tendencia figyelhető meg hazánk környezeti állapotát illetően. Példának okáért a Balaton vízminősége javult az elmúlt időszakban. Jelentős előrelépést lehet megfigyelni a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás területén is, melyeknek a kiépítése az európai előírásoknak megfelelően történt. Azonban mind ez nem elegendő. 2013-ig további fejlesztések szükségesek számos területen, mint a természetvédelem, a megújuló energiák, energiahatékonyság, fenntartható fogyasztás és termelés vagy az e-környezetvédelem. Fontos szembenézni bizonyos problémákkal is, mint a felszíni vizek minősége, a vízbázisvédelem és a környezet-egészségügy területén. Magyarország egyes területein a közműkiépítés sajnálatos módon hiányosnak mondható. Továbbá Magyarország egyes területein az urbanizáció és az egykori iparosítás környezeti károkat okoztak, ugyanis a városok mentén például rengeteg úthálózat, autópálya épült ki melyek magukkal vonták a közlekedési eredetű problémákat, a légszennyezést, zaj- és rezgésterhelést. Nagyon nagy gondot okoz a volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek (közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei és Borsod-Abaúj- Zemplén megye iparvidékei) bizonyos területeinek kármentesítése. Mint már említettem Magyarország környezettudatosságán szintén van mit javítani, akár a termelési gyakorlatot, akár a lakossági magatartást nézzük. Az egy főre jutó energiafelhasználásunk ugyan alacsonynak mondható, ha az európai viszonylatot nézzük, de a GDP-arányos energiafelhasználás háromszorosa az EU- 15-ök átlagának. A lakosság és a közszféra energiahatékonysági mutatói kedvezőtlenek, így ezen a két területen szükség van az áttörésre, hogy az energiahatékonyság területén javulást lehessen elérni. Nagyobb odafigyelés szükség a megújuló energiaforrások területén is, ugyanis ezek jelenleg az összes energiaigénynek 3,6%-át elégítik ki. Egyelőre az imént említettekre való odafigyelésben még elmarad hazánk az egyes élenjáró országoktól, de még így is jobbnak mondható, mint az EU-15 átlagánál. Ennek ellenére szükség van további intézkedésekre, fejlesztésekre, valamint a szabályozó hatóságok bevonására is, hogy nagyobb eredményt tudjunk elérni és Magyarország minél gyorsabb ütemben tudjon felzárkózni a fejlettebb országokhoz. 12 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 - Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 13

5.3. Természeti értékeink 13 Az európai környezeti politika egyik központi kérdése a biológiai és táji sokféleség védelme, ami egyben a saját életfeltételeink megőrzését is jelenti, hiszen természeti, megújuló és nem megújuló erőforrásaink a megélhetést jelentik és felbecsülhetetlen értékeink, melyeket meg kell óvni. Egyedi jogszabállyal védett természeti területeink összesen 9%-ot tesznek ki Magyarország összterületéből. Évről évre egyre több olyan jogszabály lép életbe, mely a hazánkban élő növények, állatok védelmére irányul. 5.4. Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota A Környezet és Energia Operatív Program a középtávon szükséges fejlesztéseket tartalmazza. Ezért a helyzetelemzés feladata, hogy meghatározza a középtávon sürgető problémákat. Továbbá világosan kiderül belőle az is, hogy a környezeti problémák gazdasági, társadalmi és természeti gondokra vezethetők vissza. A KEOP vizsgálata szempontjából nagyon fontos megvizsgálni, mely tényezők befolyásolják leginkább hazánk környezeti tényezőit, hiszen megoldásokat csak ez alapján lehet kidolgozni. A KEOP is ezt a gondolatmenetet követte, mikor elkészítette a helyzetelemzést, éppen ezért nagyon fontos megvizsgálni az imént említett befolyásoló tényezőket, hogy megértsük a KEOP-ban foglalt fejlesztések céljait. Az elkövetkező pontokban sorra fogom venni azokat a tényezőket, melyek hatással vannak hazánk környezeti állapotára. 5.4.1. Kibocsátások Magyarországon a kibocsátásokat meglehetősen hátrányosan befolyásolja az a tény, hogy a háztartások száma évről-évre növekszik, ezáltal a tartós fogyasztási cikkek száma is rohamosan nő, melynek következménye az egyre növekvő erőforrás-használat. 13 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 - Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 14

5.4.2. Hulladékgazdálkodás 14 A hulladékgazdálkodás nagyon fontos szempont, ha Magyarország környezeti állapotáról beszélünk. Abból kifolyólag, hogy Magyarország nem tudott lépést tartani az Európai Unió környezettudatos termelési és fogyasztási szokásainak elterjedésével, a települési szilárd hulladékok képződése és lerakása is növekedett. Ennek legfőbb oka a hulladékhasznosítás hiányos infrastruktúrája. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol kisebb fejlesztések, eredményeket már sikerült megvalósítani, elérni. A csomagolási hulladék ipari, nagykereskedelmi, valamint lakossági forrásokból származnak. Fontos megemlíteni, hogy a csomagolási hulladékra vonatkozó minimális 50%-os újrahasznosítási arány 2005-ben megvalósult a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) értelmében. A biológiailag lebomló szerves hulladék komposztálása komposztáló üzemekben valósul meg, melyeket már korábbi beruházások során kialakítottak. A komposzt értékesíthető része egyelőre nem okoz gondot, a nem értékesíthető részét pedig az önkormányzatok hulladéklerakó létesítményekben, valamint saját tulajdonukban lévő közcélú létesítményekben használják fel. A speciális hulladékáramokkal 15 kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy sikerült bizonyos előrelépést elérni, ugyanis piaci eszközökkel és kormányrendeletekkel sikerült az fent említett hulladékok visszagyűjtése, visszavétele. A gyógyszerhulladékokat gyógyszertárakon keresztül gyűjtik össze, az elektronikai készülékeket, elemek akkumulátorokat pedig meghatározott helyeken visszaveszik, ezáltal csökkentve a szennyezést. A hulladék gumiabroncsok begyűjtése a termékdíjaknak köszönhetően az elvárt szinten vannak. Ezeket általában cementgyárakban energetikailag hasznosítják. Az állati eredetű hulladékok különleges bánásmódot igényelnek. Az építési és bontási hulladék kezelésében továbbra is arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen az elhagyott hulladék. Az egészségügyi hulladékok kezelésében előrelépést jelent, hogy a lakosság ellátása során keletkezett hulladékokat korszerűsített kórházégetőkben semmisítik meg. További fejlődést jelent, hogy a dögtemetők és dögkutak rekultivációja elkezdődött. 14 Böröcz Helga: Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti, 2002, Budapest, 12-45 oldal 15 Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó, 2003, Budapest, 22-38 oldal 15

A veszélyes hulladékok begyűjtése hulladékudvarokban történik, melyek alkalmasak a szelektíven összegyűjtött hulladékok begyűjtésére. A települési hulladékkezelési rendszer nagy problémája, hogy korábban a lerakást helyezte előtérbe. Éppen ezért olyan projekteket készítettek elő, melyek segítségével előírásoknak megfelelő regionális telepeket lehet létrehozni, hogy a nem megfelelő lerakó kapacitásait helyettesítse. Jelenleg egyetlen településihulladék-égető üzemel az országban. 5.4.3. Települési szennyvizek A szennyvízkezelés csatornázás terén 2000 és 2004 között lehet megfigyelni nagyobb változásokat, ugyanis mind a csatornahálózat hossza, mind a szennyvízcsatornával rendelkező települések száma is növekedett. A közcsatornára kötött lakások száma szintén növekedett. Ezeknek a lakásoknak az aránya 2000-től mintegy évi 2,5%-ot növekedett, ami annyit jelent, hogy 2004-ben már a lakások 62,2%-a volt közcsatornára kötve, de területi eltérések megfigyelhetők, ha a növekedés mértékét és az ellátottságot is figyelembe vesszük. Az imént közölt 62,2%-os közcsatornára kötés koránt sem azt jelenti, hogy ebben nem kell fejlődni. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy 2004-ben Magyarországon közműolló még mindig meghaladta a 30 százalékpontot. 2004-ben Magyarország településeinek csak 44,3%-a rendelkezett csatornával és az összegyűjtött szennyvíznek csupán 66,5%-a került a befogadókhoz, természetesen a tisztítás után, annak ellenére, hogy a tisztítók kapacitásának a kihasználtsága alacsony. 5.4.4. Levegőszennyezés 16 A levegőszennyezés területén az egyik legkomolyabb probléma, hogy a települések belterületein igen jelentősnek mondható a közlekedési eredetű terhelések, mint például a levegő-szennyezés, vagy a zaj. Megfigyelhető, hogy a közlekedési levegőszennyezés és az ehhez párosuló por-, és pollenterhelés következtében milyen nagy az agresszíven terjedő fajok száma. Az is szembeötlő, hogy milyen sok az allergiás megbetegedések száma és ez csak tovább növekszik. Ezt végiggondolva elgondolkodtató, hogy milyen komoly hatással lehet a levegő szennyezése az emberi egészségre és hogy ez milyen fontos megoldandó 16 OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések - Magyarország, OECD, 2008 16

probléma, hiszen 2004-es felmérések alapján a lakosság mintegy 20% érintett ebben a kérdésben. A közlekedés mellett az erőművi szektor az egyik legnagyobb szennyező. Megállapítható, hogy Magyarországon 2004-es átfogó felmérés alapján a hőerőművek a felelősek a szén-dioxid kibocsátás, mintegy 30%-áért, a nitrogén-dioxid 67%-áért, a kénkibocsátás 68%-áért. A veszélyes hulladékokat tekintve 8% köthető villamosenergia- és hőszektorhoz, ugyanis a villamosenergia-termelés körülbelül 61%-a fosszilis energiahordozókból és 39%-a atomenergiából származik. Az üvegházhatású gázok kibocsátása stagnál. Ezeknek az értékeknek a leszorítása szintén fontos feladat. A környezetvédelem szempontjából a Közép-magyarországi régió a legnehezebben kezelhető és a legszennyezettebb térség a budapesti agglomeráció miatt. A sűrűn lakottság és ennek hatására kialakuló zaj és légszennyezés következtében Budapesten és a nagyvárosokban a környezetvédelmi előírások nagy részét nem lehet betartani. A kisvárosok és falvak környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Ez oda vezethető vissza, hogy ezek a települések viszonylag távol fekszenek egymástól és így a környezet terhelése, igénybevétele is kisebb. Magyarország levegőjének a szennyezettsége közepesnek mondható, ami azt jelenti, hogy néhány települést leszámítva a levegő megfelelő minőségű. Igaz, hogy a levegő szennyezettsége a települések nagy részén alacsony, de a légszennyezés által érintet lakosság aránya az össznépességhez viszonyítva magasnak mondható. Egyedül a nitrogéndioxid haladta meg 2004-ben olykor az egészségügyi határértéket. A szén-monoxid és a kén-dioxid értéke stagnált. Zajterhelések tekintetében azt állapították meg, hogy átlagosan a nappali 75dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma közel 100000fő, a 65dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma pedig 1,9 millió fő. A zajterhelést valamelyest csökkenti az autók korszerűsödése, illetve bizonyos zajvédelmi módszerek alkalmazása, melyeket például az utak, autópályák építése során alkalmaznak. Ilyen például a fal- és növénysávok kiépítése. 5.4.5. Ivóvízminőség és ellátottság 17 Magyarország ivóvízkészletének 97%-a felszín alatti vizeken alapszik. A közüzemű vízellátást körülbelül 1600 üzemelő vízbázis látja el. Ezen kívül van még 75 olyan terület, 17 Szűcs Péter; Sallai Ferenc; Zákányi Balázs; Madarász Tamás: Vízkészletvédelem - A vízminőség-védelem aktuális kérdései, Bíbor kiadó, 2009, Budapest, 54-69 oldal 17

melyek kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkezik. Ezek egyben stratégiai tartalékot is jelentenek. Az üzemelő vízbázisok és a tartalék vízbázisok közül 600 természeti-földtani szempontból sérülékeny környezetben van. Hazánkban minden településen van közműves ivóvízellátás. A szolgáltatott ivóvíz minősége néhány paraméter esetében elmarad a hazai jogszabály előírásaitól, valamint az Európai Közösség (EK) irányelvben foglaltaktól. A vízellátás tekintetében a legnagyobb környezeti problémát az okozza, hogy a szennyezéssel érintett területek többsége lakott területek közelében vannak és a kiemelten érzékeny vízbázis védőterületen vannak. 5.4.6. Árvízi veszélyeztetés A klímaváltozás nagyon nagy befolyással van a hazai vizeink védelmére, hiszen ki vagyunk téve az időjárás változásának. Magyarország területének mintegy 23%-a veszélyeztetett területnek számít az árvizek tekintetében és mivel hazánk területének több mint a fele síkvidék, így a bel- és árvizekkel veszélyeztetett területek nagysága körülbelül Magyarország területének az 50%-a, melyek főként nagyobb folyóink mentén, a Kisalföld, Alföld mélyen fekvő részein találhatók. A fent említettek tudatában egyértelmű, hogy Magyarországon nagyon nagy szerepet kap az árvízvédelem, ennek egyetlen egy, ám annál fontosabb hiányossága van, mégpedig, hogy az árvízvédelmi fővédvonalak körülbelül 35%-a magassághiányos, vagyis nem felelnek meg a jelenlegi előírásoknak. Ráadásul előfordult, hogy gyakran olyan területeket telkesítettek, melyek ár- és belvízveszélyes területek voltak. Ennek a környezeti tényezőnek a figyelmen kívül hagyása is tovább nehezíti az ár- és belvizek elleni védekezést. 5.4.7. Vizeink állapota 18 Mivel Magyarország vízkészleteinek csaknem egésze külföldről származik, így ki vagyunk téve a szomszédos országokban tett beavatkozásoknak. A víz minőségének szempontjából a legnagyobb problémát a tápanyagterhelés okozza. A Velencei-tó ökológiai állapota például most már jónak mondható, akárcsak a Balatoné, de nagyon 18 Kriska György: Édesvizek és védelmük, Műszaki Könyvkiadó, 2003, Budapest, 42-73 oldal 18

fontos a víztestek tápanyagtartalmának folyamatos vizsgálata, hogy ne boruljon fel az ökológiai egyensúly. A felszíni vizekről összességében megállapítható, hogy a folyók vízminősége jó, ami a nagy hígító kapacitás, valamint a szennyvíztisztítási programoknak is köszönhető, a kisvízfolyások állapota már kedvezőtlenebb, melynek oka, hogy a terhelés és az öntisztuló képesség nincs összhangban, a folyami fürdőhelyekről általában elmondható, hogy fürdésre alkalmatlanok a bakteriológia szennyezettség miatt. A felszín alatti vizek, mint már szó volt róla stratégiailag nagyon fontosak Magyarország számára. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a vízellátás során közel 95%- ban ezekre a vizekre támaszkodunk. Ez az arány európai viszonylatban igen magasnak mondható. A problémát az okozza, hogy ezeknek a felszín alatti vízkészleteinknek nagy része sérülékeny. A felszín közeli talajvizek általában véve szennyezettek. A szennyezés legfőbb okai a településekről származó szennyezése, a mezőgazdasági, vagy ipari tevékenységek következtében keletkezett szennyezések. A mezőgazdaság és a természetes növényzet szempontjából a felszínközeli vizeknek van a legnagyobb jelentősége. 6. Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve 19 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján megvalósuló operatív programokra 2007 és 2013 között 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult Magyarország az EU kohéziós politikájának keretében. Ezt az összeget magántőke és hazai társfinanszírozás is kiegészíti. Mindezen felül az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró, a Vidékfejlesztés Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az alább található ábrán található az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak a forrásmegoszlása. Ebből világosan látható, hogy az összes rendelkezésünkre álló forrás 16%-a fordítható a Környezet és Energia Operatív Program céljainak megvalósítására. 19 Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest, 1-6 oldal 19

1. sz. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak forrásmegoszlása (%) ÁROP 1% EKOP 2% TIOP 8% KEOP 16% TÁMOP 14% KMROP 7% ROPok 17% KözOP 25% GOP 10% Forrás: Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest A források elosztása során több főbb szempontot is figyelembe kellett venni. Ezek a szempontok a következők: Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött célok elérésében az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból eredő fejlesztési kötelezettségeink a környezetvédelem és a közlekedés területén az ország egyes régióinak mérete és fejlettségi szintje egyes beavatkozási területeknek mekkora a forrásfelszívó képessége kormányprogramban meghatározott célok 7. KEOP általános bemutatása, célja 20 A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési tervezési időszakra vonatkozó programja, mely egyike annak a hat operatív programnak, melyeknek az a célja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 20 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program 2007-2013, 2007, Budapest 20

kitűzött horizontális politikai célokat megvalósítsák. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető része a környezetvédelem fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődés elősegítése, így nem meglepő módon a Környezet és Energia Operatív Programban foglaltak is ezt a célt szolgálják. A KEOP négy stratégiai megfontolásból jött létre: A környezetvédelem erősítése révén, melynek alapja a környezet- és természetvédelem és vízügyi problémák megoldása, rövid és hosszú távon is javulna az életminőség. A környezeti infrastrukturális fejlesztések során figyelembe kell venni bizonyos környezetvédelmi tényezőket, aminek a segítségével létrejönne a gazdaság átalakulásához, valamint a területi kohézióhoz szükséges feltételek. A természeti erőforrásokkal való jobb, takarékosabb gazdálkodás a fenntartható fejlődés irányába terel, és az ország versenyképességét is javítja. A fent felsoroltak területenkénti megvalósítása elősegíti a régiók, hátrányos helyzetű térségek természeti és kulturális örökségeinek a védelmét, fejlesztését és a gazdásban való fokozottabb részvételre is lehetőséget ad. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések összességében megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdaságának a versenyképességét, a társadalmi jólétének a növekedését, ugyanis az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, hogy a bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszereket megóvjuk és a fejlesztések során is körültekintőek legyünk. A KEOP-ban megfogalmazott fejlesztések célja tehát az, hogy mérsékelje Magyarország környezeti problémáit, és ezzel javítsa az életminőséget, valamint a gazdaságot is rávezesse arra, hogy minél jobban alkalmazkodjon a környezeti folyamatokhoz. A 2007-2013-as Környezet és Energia Operatív Program kidolgozásakor nagyon fontos szempont volt egy olyan program kidolgozása, amely Magyarország előző pontokban említett gyengeségeire ráerősít és elősegíti a fejlődést, változást. Ez nemcsak azért fontos, mert az Európai Unió folyamatosan elvárásokat támaszt elénk a környezetvédelemmel kapcsolatban, hanem saját jövőnk megalapozásának elengedhetetlen feltétele is egyben. 21