Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség A KAJAK-KENU SPORTÁG OLIMPIAI CIKLUSRA VONATKOZÓ SPORTSZAKMAI PROGRAMJA ÉS EREDMÉNYTERVE Készítette: Csabai Edvin szakmai igazgató & MKKSZ Szakmai Csoport Budapest, 2013.10.31. Oldal: 1 / 40

Tartalomjegyzék 1 Tervezési időszak, érintettek*... 4 1.1 Tervezési ciklus:... 4 1.2 Érintett módszertani csoportok:... 4 2 A felkészülési és eredményességi tervezés elemeinek összefoglalása... 5 3 Vezetői összefoglaló*... 6 4 Versenysport ágazat - Olimpiai ciklus szakmai program... 8 4.1 Prioritások meghatározása... 8 4.1.1 További prioritások meghatározása... 9 4.2 A Szakmai Csoport (vö.: menedzsment) tevékenysége és az állandó produktumok. 9 4.3 Alkalmazott módszerek... 10 4.4 Mérési és értékelési program... 10 4.4.1 Eseményterv a sportágspecifikus mérések rendszerének kialakítására... 11 4.5 Sportágszakmai fejlesztések, megalapításra kerülő PROJEKT tervek... 13 4.5.1 Projekttervek prioritás nélküli felsorolása:... 13 5 Olimpiai ciklus gyorsasági felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve... 14 5.1 Olimpiai felkészülésben résztvevők köre... 14 5.1.1 A 2013-2014. évi felnőtt válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza)... 14 5.1.2 A 2013-2014. évi U23-as válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza)... 14 5.2 Az olimpiai felkészülést irányító és a felkészülésben résztvevő szakemberek... 14 5.2.1 A felkészülésért felelős választott tisztségviselők... 14 5.2.2 A felkészülés hátterének biztosításáért felelős szakember... 14 5.2.3 A felkészülés szakmai előkészítéséért és irányításáért felelős szakemberek... 14 5.2.4 A felkészítésben részt vevő edzők... 15 5.2.5 Egészségügyi háttér... 15 5.2.6 Egészségügyi intézményi háttér... 15 5.3 Az olimpiai felkészülés... 16 5.3.1 A Rio de Janeiró-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései... 16 5.3.2 A sportág kvalifikációs stratégiája... 16 5.3.3 A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon az egyes versenyszámokban érintettek köre (A, B, C egységek)... 18 5.3.4 Az olimpiai felkészülés szakaszai és kiemelt feladatai éves bontásban... 20 5.3.5 A válogatás általános elvei... 21 6 Az utánpótlás korcsoportok összevont felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve az olimpiai ciklusban... 23 7 Versenysport ágazat további szakágai... 28 7.1 A Parakenu szakág 2014-2016. közötti programja... 28 7.1.1 Helyzetelemzés... 28 7.1.2 A szakág négyéves olimpiai felkészülésének legfontosabb állomásai, területei. 28 7.1.3 A sikeres olimpiai felkészülés feltételei... 29 7.1.4 Merre tovább Parakenu?... 31 Oldal: 2 / 40

7.1.5 Összegzés... 32 7.2 A Felnőtt Kajak-Kenu Maraton Válogatott 2014-2016. közötti program és eredménytervezete... 32 7.2.1 Helyzetelemzés... 32 7.2.2 A szakág 2013-2016. közötti időszakra vonatkozó tervei... 32 7.3 Kajak póló... 34 7.3.1 Helyzetelemzés... 34 7.3.2 A szakág 4 illetve 8 éves felkészülésének legfontosabb állomásai, területei 2021-ig... 35 7.3.3 A sikeres felkészülés feltételei... 36 7.3.4 Összegzés... 37 7.4 Szlalom... 37 8 Szabadidős ágazat... 38 8.1 Általános ágazati koncepció, stratégiai célok és feladatok:... 38 8.2 A szabadidős ágazat szakágainak egyedi sajátosságai, meghatározások és a fejlesztés irányai, lehetőségei:... 39 Oldal: 3 / 40

1 Tervezési időszak, érintettek* *időszaki lehatárolás, az érintett kör meghatározása 1.1 Tervezési ciklus: 2014-2016 1.2 Érintett módszertani csoportok: ágazatok és szakágak korcsoportok 1. gyorsasági felnőtt U-23 ifjúsági serdülő kölyök gyermek masters 2. maraton felnőtt U-23 ifjúsági serdülő kölyök gyermek masters 3. parakenu felnőtt 4. sárkányhajó felnőtt ifjúsági masters 5. kajak póló felnőtt U-21 6. rafting felnőtt ifjúsági 7. víziturizmus kategóriák (16) masters 8. slalom felnőtt Oldal: 4 / 40

Fejlesztés Stratégia Alkalmatott módszertan Szakmai menedzsment Mérésértékelés Eredménycélok Prioritások 2 A felkészülési és eredményességi tervezés elemeinek összefoglalása Olimpiai ciklus felkészülési terv 2013-tól Rióig (3 éves felkészülési terv elemei) Lezajlott olimpia Első versenyév végén Második versenyév Harmadik versenyév Következő olimpia TERVEZÉS CSAPATÉPÍTÉS Olimpiai ciklusra vonatkozó stratégiai cél kimunkálása az olimpiai program ismeretében Olimpiai kvalifikáció A kitűzött versenyesélycéloknak megfelelő optimális kvóta megszerzése Olimpiai csapat kialakítása Valamennyi induló egység, a duplázó versenyzők kijelölése Szakmai igazgató Szakmai STÁB strukturális változások TERVEZÉSI ciklusok meghatározása Egy éves részletes felkészülési terv Három éves átfogó felkészülési és fejlesztési terv Válogatási elvek, távra, egységre A fő terhelés-élettani ciklusok és felkészülési egységei, a speciális terhelési modulok meghatározása Válogatott A keretek kijelölése U 23 és ifi versenyzők olimpiai B kerete Egy éves részletes felkészülési terv Válogatási elvek és kvalifikációs stratégia távra, egységre Válogatott keretek kijelölése Egy éves részletes felkészülési terv Válogatási elvek, távra, egységre Két éves terhelés-élettani edzésterv a fő versenyig Olimpiai indulók kijelölése Válogatott keretek kijelölése A felkészülési folyamat módszertani állomásai Tervezés, a prioritások felállításának éve SZAKMAI IRÁNYÍTÁSI TERÜLETEK: Definíciók, meghatározások, modellek és adatgyűjtés-elemzés FEJLESZTÉS TERVEZÉS MŰKÖDÉS BEVEZETÉSEK: Versenyrendszer és a szabályok átalakítása. Edző-továbbképzési rendszer tartalmi fejlesztése és kritériumokra épülő átalakítása. Korosztályos menedzselési stratégiai tervek, versenyzői életút modellek kimunkálásához, szakmódszertani alátámasztásuk. (A belső hozzáférésű online továbbképzési modellek alkalmazása, a képzési tartalmak sporttudományos alátámasztása, edzéstervek, kézikönyvek) CÉLIRÁNYOS OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS Eszközhasználat, módszertani alkalmazások, orvosi háttér biztosítása Új mérőműszer család/eszköz bevetése, módszertani hátterének felépítése (tesztév, adatbázis-építés, edzésmódszertani standardok kimunkálása) Mérési eredményekből kiinduló, sportági modellek, módszertani standardok a felkészülés szolgálatában Korosztályos terhelés-élettani modellek felállítása és gyakorlati terhelési modulok, eszközhasználati módok Közvetlen olimpiai felkészülés gyakorlati és módszertani támogatása Iskolai testnevelési programcsomagok bevezetése a vízparti településeken A ciklusközi VB célversenyek tervezett eredményei MOSZKVA VB Olimpiai távon arany: 2 Érmek száma összesen. 7 Pontok száma összesen: 36 MILÁNÓ VB Olimpiai távon arany: 2 Érmek száma összesen. 7 Pontok száma összesen: 36 Rio de Janeiro - Olimpia Olimpiai bajnokság: 2 Érmek száma összesen. 5-6 Pontok száma összesen: 35-37 A szövetségi stratégiai célok megjelenése a felkészülési folyamatban Eredményesség őrzése Szakmai munka erősítése Közösség bővítése (ágazatok - létszámok) Társadalmi kapcsolatok feltérképezése, beágyazódások Szakmai fejlesztések, projektmunka bevezetése FOLYAMATOS TERVEZÉS és MEGVALÓSÍTÁS Felkészítést, fejlesztést támogató projektek Fejlesztési projekt típusok: eszköz, tartalom, módszer, eljárás és szervezeti, tervezési, beruházási szervezési, kommunikációs TERVEK PROJEKTALAPÍTÁSHOZ: 1. Biomotor (mérőeszköz) 2. Orvosi (szervezés) 3. Mérés-értékelés (módszer) 4. Adatbázisok (eszköz) 5. Licence (rendszer) 6. Klub-modell (szervez) 7. Regisztrációs (kommunikáció) 8. Felkészülés-sablon 9. ETHT programcsomag (módszer) 10. Víztest térkép (eszk) 11. Gyűrűs-könyv (eszköz) 12. EPIR (rendszer) 13. Szabadidős iskolai flotta (eszköz, program, módszer) 14. Társadalmi kapcsolatok (kommunikáció. és szervezet) 15. PM működése (szervezet) 16. Egy éves és ciklusos felkészülés (szakmai tervezés) 17. Utazó edző (módszertani és szervezési) 18. Klub-profil alapú gazdálkodási modell (eljárás és módszertan) 19. Szakmai konferencia (tartalom-fejlesztés és szervezés) 20. Női kenu programcsomag (módszertani és szervezési) 21. Edző-továbbképzési tematika és rendszer (tartalom és szerv.) FOLYAMATOS TERVEZÉS és MEGVALÓSÍTÁS Oldal: 5 / 40

3 Vezetői összefoglaló* *szakmai megállapítások, a felkészülési folyamat tervezésének és megvalósításának összefoglalása, az egyes elemek bemutatása/meghatározása, főbb események, helyszínek és prioritások, fő célok és az eredmény-vízió áttekintése A magyar kajak-kenu sport eredményes. Mit kell tennünk az eredményesség megőrzéséért? Kell-e fejlesztenünk egy tradicionálisan sikeres sportágban? A kérdés azért értelmetlen, mert mindig tettünk és teszünk is lépéseket, fejlesztéseket az eredményesség megőrzéséért. Gondolhatunk itt a hajók, lapátok fejlődése miatti, de a versenytávok hierarchiájában végbemenő változásokhoz történő módszertani alkalmazkodásra is, ha a társadalmi változások okozta hatások kompenzálását nem tekintjük a legfontosabbnak. Felfogásunk szerint az is fejlesztésnek számít, ha valaki évről évre, a változó időben, akár ugyanazzal a módszerrel csúcsformába hozza magát, és megint eredményes lesz a következő év legfontosabb versenyén. S amikor ezt másodszorra vagy sokadszorra viszi végbe - azt az azonosságok ellenére is -, csak fejlesztéssel valósíthatja meg. A fejlődés/fejlesztés útja lehet az, ahogy a következő generációk az elődök módszerein indulva, továbbviszik az eredményességet, újra és újra annyit változtatva, amennyit kell, amennyit érdemes, amennyire éppen szükség van. Nem sokkal többet tehát és nem alapvetően mást, annak érdekében, hogy a bevált módon lehessünk eredményesek. Ezzel a szemlélettel azt tesszük világossá, hogy egy eredményes folyamatban való megmaradás végül is - akár azonosítjuk, akár nem -, változásokkal, alkalmazkodásokkal lehetséges és a változáshoz mindig a fejlesztéseket is végig kell vinnünk. Ebből kiindulva soha nem árthat egy folyamatnak, ha górcső alá vesszük és megpróbáljuk megérteni mi miért történt és miért fog várhatóan bekövetkezni. Ezzel pedig a sportágunk egyelőre adósa önmagának. A munkában bízó tehetségek és az edzőzsenik őrzik az eredményességet, de a megismerés, az oktatáson át történő tudásátadás, az adatrögzítés és módszertani feldolgozásuk eddig elmaradt. Elmaradt, miközben olyan mély társadalmi, generációs, gazdasági, technológiai és egyben sporttudományos változások zajlanak, amelyben nincs mód megkérdőjelezni, hogy egyre inkább mélyreható változásokra lehet majd számítani. Az MKKSZ előrelátóan a változás megszervezése mellett döntött. Ez a döntése azzal jár, hogy óvatosan, felelősséggel körbejárjuk sportágunk szakmaiságát, elemezzük az eredményességet biztosító módszertani kultúránkat, megszervezzük a saját képzéseinket. Szervezett keretek között megkíséreljük - a felhalmozott tudásunk birtokában megérteni, és mostantól tudatosabban megvédeni az eredményességünket. Fenntartható módon meg kell felelni a változásnak, kitartóan továbbra is alkalmazkodnunk kell az egyre nyilvánvalóbbá váló új helyzetekhez. Ennek a megfelelési folyamatnak meghatározója - az olimpiai ciklusokban megméretésre kerülő - képesség-fejlesztési munka, a kitűzött versenyeredmények folyamatos elérése. Ebben a munkában csak a tervszerűségnek van helye, csak ez biztosít reális esélyt a fennmaradásra. Alapvetően igaz, hogy a tudást össze kell építeni, s újra és újra át kell tudni adni, illetve annak mindig lesznek éppen aktuális tartalmai és dinamikusan változó módszerei is. Oldal: 6 / 40

Az MKKSZ kiadott stratégiájában nyilatkozik arról a szándékáról, hogy az eredményesség megőrzése érdekében fejlesztésekre van szükség az iskolai sport, diáksport és a rekreáció, de a lakossági sport területén is. Ehhez a változást a szemléletünkben és a gondolkodásunkban kell elérni. Ezzel kapcsolatban került meghatározásra az a szövetségi cél is, miszerint szélesebb körű társadalmi beágyazódást kell elérnünk, illetve ennek megfelelően az eddigi működést áttekintve, olyan átalakításba kell fognunk ahol megoldásokat, programokat találunk: a kondicionális képességek sportági szempontú értékelése, a mindennapos testnevelés és egész napos iskola kajak-kenu programjainak elkészítése, az utánpótlásbeli létszámfeltételek romlásának megállítása a klubok átalakulása fejlesztési programok, működési alternatívák befogadására, a hálózatosodás keretében a szereplők tevékenysége és együttműködései, a vízen-járás, sportági privilégiumként történő tudatosítása, programok fejlesztése, környezettudatos értékek felismerése, az eredményesség megtartása mellett a szabadidős vízisport-ágazatok arányos megjelenése vonatkozásaiban is. Legfontosabb átfogó feladataink: A szövetségi szakmai működés minden területén összefüggéseiben áttekintjük a szakmai fejlesztés és tervezés elemeit, megalkotjuk a sportág problématérképét, a megoldásokhoz megkeressük a fejlesztés lehetséges eszközeit és módszereit. Támogatást nyújtunk a pénzügyi tervek, a megvalósítás forrásigényeinek meghatározásához, valamint a szövetségi költségvetés elkészítéséhez. A teljes fejlesztés átfogó tervezéséhez működésbe hozzuk a Galaxis 1.0 projektet, mint a fejlesztés generál-kivitelezési programját. A szakmai igazgató fő feladatai kapcsán - szoros együttműködésben a versenysport-ágazatot közvetlenül irányító vezetőedzőkkel - összefogja a korosztályos és szakági válogatott keretek teljes felkészülési és az eredményesség területen lévő feladatokat, megtervezi a munkát, irányítja és ösztönzi a területen dolgozókat. A versenysport-felkészítés középpontban van, fő prioritás, ezért ezen a területen kiemelt fejlesztésekre is készülünk: a mérés és sportszakmai adatbázisok felépítése, a módszertani tudásbázis felépítése, átadásának technikái, a felkészülés tervezése formáinál, technikai kivitelezésénél, a szakmai munka támogatásában és sporttudományos alátámasztásával, a versenyrendszer szakmai szempontú áttekintése és áthangolása területein A fő prioritás mellett hangsúly kerül a további fontos fejlesztendő területekre, illetve a szövetségi rendszerünkbe foglalt vízi tevékenységek ágazatai módszertani csoportokban is megjelennek a tervező munkában: Általános és komplex fejlesztési kérdések lehetnek: Versenyzési rendszerek komplex áttekintése és összehangolása Szabadidő komplex megközelítése a társadalmi kapcsolatokon keresztül Iskolai testnevelés átalakulásának kérdései, szervezési megoldásai Oldal: 7 / 40

Támogatási elvek és eljárások edzői, versenyzői életpálya elemek áttekintése a szakmai fejlesztésekkel összefüggő marketing és kommunikációs tervek Képzés, továbbképzés tematikus programjai Szakmai fejlődés módszertani támogatása, szakmódszertani kiadványok, tárgyi eszközök fejlesztései, programok, programcsomagok kimunkálása A cselekvési tervek kidolgozása utánpótlásbázis növelésére Az MKKSZ-ben megjelenő ágazatok lehetséges csoportosítása: VERSENYSPORT ágazat (sport világesemények) szakágak SZABADIDŐSPORT ágazat szakágak 1 gyorsasági masters kajak-kenu 2 maraton sárkányhajó 3 parakenu kajak póló 4 kajak póló rafting 5 slalom víziturizmus A Szakmai Csoport munkamódszereiben, együttműködésében, a technikai eszközök használatában minőségi megoldásokra törekszik. 4 Versenysport ágazat - Olimpiai ciklus szakmai program 4.1 Prioritások meghatározása A 2014. évben kezdődő versenyévad egy olimpiai felkészülési ciklus 2. évében kezdődő tervezési folyamat első éve. Az egyébként 4 éves folyamatból a Szakmai igazgató és Szakmai Csoportjának most 3 így évre van módja tervet készíteni. Az egyes felkészülési évekre a fő prioritásokat az olimpiai eredményes szereplés elérése határozza meg. első felkészülési év második felkészülési év kvalifikációs felkészülési év olimpiai szereplés éve 2013 2014 2015 2016 CSAPATÉPÍTÉS OLIMPIAI OLIMPIAI CSAPAT KVALIFIKÁCIÓ KIALAKÍTÁSA Külön dokumentumban készül el a részleteiben is kimunkált 2014. évi felkészülési és eredményességi szakmai terv. Az olimpiai ciklusban való előrehaladás során valamennyi versenyévre - a korábbi év módosító történései, és a ciklusra kimunkált terv alapján - folyamatosan készülnek el a versenyév részletező felkészülési és eredményességi tervei. Oldal: 8 / 40

A prioritások meghatározásakor, a fő prioritások mellett az egyes programévekben további prioritások: részletező szakmai célok, terhelési szakaszokra elérendő mérföldkövek és a megvalósításhoz szükséges források is meghatározásra kerülnek. 4.1.1 További prioritások meghatározása 4.1.1.1 2014. Az olimpiai ciklusra vonatkozó stratégiai cél kimunkálása az olimpiai versenyprogram változásainak ismeretében. 4.1.1.2 2015. Az olimpiai csapatra tervezett versenycéloknak megfelelő optimális indulási kvóta megszerzése. Egyéni stratégiák egyeztetése. 4.1.1.3 2016. Az indulók kijelölése a meghatározott verseny-feltételrendszer alapján, amelyben különös figyelem jut a duplázások lehetőségére, a duplázók személyének kijelölésére. 4.2 A Szakmai Csoport (vö.: menedzsment) tevékenysége és az állandó produktumok A szakmai menedzsment első, új szervezeti keretben telő éve a 2014. A struktúra és az abban megvalósuló tartalmi munka ebben az évben kerül kimunkálásra és begyakorlásra. A következő években ezek eredményei már beépülnek a folyamatokba a különböző megoldások formájában. Ennek egyik első eleme: a négy éves olimpiai ciklusra méretezett felkészülési és eredményességi tervezési folyamat állandó tartalmának és egységesített formájának kialakítása. A tervezési-megvalósítási folyamatban jellemzővé válik az együttműködés a szakmai ágazatok felelősei és a projektekben dolgozó munkatársak között. Ennek megfelelően a Szakmai Csoport tagjai csoportmunkával, de az egyéni munkáik összeadásával is oldanak meg feladatokat. A fejlesztési projekteknél, a határidős állandó feladatoknál, mindig a célnak megfelelő arányban és módszertani megkötöttség (EPIR) mellett alakítják ki az ésszerű arányokat. A Szakmai igazgató és Szakmai Csoport által létrehozásra kerülő produktumok: olimpiai ciklus felkészítési és eredményességi terve (a fő terhelés-élettani ciklusok kijelölése, a felkészülés meghatározott időegységeinek tervezése, a speciális terhelési modulok elhelyezése) az aktuális versenyév részletes felkészülési és eredményességi terve valamennyi ágazat és szakág beszámolói és értékelések készítése az elfogadott tervek frissítése, módosításai válogatási elvek az olimpiai ciklusban következő felkészülési szakasz szakmai kötöttségei és eredményességi stratégiája szerint válogatott keretek kijelölése, elfogadtatása az ágazati sport tevékenységekkel összefüggő szakmai fejlesztési projektek beépítése a működési folyamatba Oldal: 9 / 40

a működési terület egyéb/további projektjei (működési, tervezési, szervezési, szakmaimódszertani és fejlesztési, stb.) 4.3 Alkalmazott módszerek A Szakmai igazgató és a korosztályos szövetségi edző határozza meg a felkészülési folyamat módszertani állomásait. Az állomásokra elérendő módszertani fejlesztés tartalmai és eredménye szoros összefüggésben van az olimpiai ciklusra meghatározott prioritásokkal. A módszertani fejlesztés meghatározó elemei: a sportági szakterminológia rögzítése, a definíciók megalkotása és a meghatározások társadalmasítása. Ide tartozóan fontos még: az egyes profilok és modellek, eljárási megoldások kimunkálása, elterjesztése, valamint a jó gyakorlatok bevezetése is. A módszertani terület különös jellemzője pedig az, hogy a fejlesztés, a tervezés és a működés elemei komplex módon jelennek meg a sportszakmai fejlesztő munkában. Módszertani fejlesztések témakörei: versenyrendszer szakmai komplexitásának biztosítása, terhelés-élettani ciklusai/zónái versenyszabályok változásainak frissítései, szakmai következményei mérési eszközözök bevetése és az értékelési módszerek kidolgozása, a mérési protokollok felállítása, rendszeres és dokumentált alkalmazása sportági fejlesztés keretében: a kajakos-kenus biomotor megismerése, módszertani modellek felállítása és igazolása, korosztályos terhelés-élettani modellek megalkotása, a terhelési zónák sportági specifikumainak megállapításai a sportági tudásvagyon összeállítása, szakmódszertani adatbázisok kialakítása és feltöltése, a hozzáférhetőségek meghatározása és lehetővé tétele belső edzőképzés és továbbképzés tematizálása, éves szervezése, egyes kritériumainak maghatározása a kenus szakág helyzetének értékelése, negatív tendenciák megállítása, új módszertani megoldások és eszközök kimunkálása női kenu fejlesztési programcsomag elkészítése, alkalmazásainak, módszertani összetevőinek rendezése szakmai anyagok, segédanyagok és fejlesztő eszközök fejlesztése, rendszerezése, alkalmazásaik kiterjesztése 4.4 Mérési és értékelési program Kiemelt, sportszakmai jelentőségű (működési, fejlesztési és tervezési összetettségű) módszertani projekt: egy sportági mérés-értékelési program tervezése és szervezése. Tény, hogy dinamikusan fejlődik a mérőműszerek piaca és a speciálisan sportági fejlesztések is folyamatosan előtérbe kerülnek. Az MKKSZ Szakmai Csoportja kettős cél megvalósításában érdekelt. Egyszerre kell megvalósítani/támogatni a mérő-eszköz fejlesztését és az eszköz által támogatott Oldal: 10 / 40

edzésmódszertani sportági fejlesztést. A program sikere érdekében rövidesen el kell indítani a kiválasztott eszköz használatát biztosító projektet, úgy is, mint a szakmai fejlesztéshez szükséges háttéradatokat szolgáltató folyamat első és meghatározó lépését. A mérési-értékelési eszközök és módszerek a sportági eredményesség fenntartását és közvetlenül az olimpiai ciklus fő versenyeire történő felkészülést, közvetetten pedig az utánpótlás-nevelés szakmaiságát szolgálják. Hosszú távon pedig - a sportági képességfejlesztési célok támogatásával - a sportszakmai anyagok tudományos alátámasztásához járulhatnak majd hozzá. A mérés-értékelés programba beágyazódik az orvosi hátteret biztosító megbízási rendszer. A megbízások és megállapodások kettős célt szolgálnak: a mindennapi felkészülés során a válogatott keret tagjai számára gondoskodnak az általános orvosi felügyeletről szakmai támogatást adnak az elvégzett sportági mérések feldolgozásában, a mérési terv és protokoll rendszerének kialakításában, az adatok elemzésével részt vesznek a teljes mérési folyamatban, ezzel közvetve segítik az edzők munkáját a versenyzők felkészítésében A mérési-értékelési program elemei: mérőeszköz konstrukció és rendszer kiválasztása mérésben részt vevő csoportok és szakmai műhelyek kiválasztása az eszköz beszerzését lehetővé tevő források biztosítása a mérési protokoll szakmai egyeztetése, meghatározása, paraméterezése a mérési eredmények folyamatos és egzakt sporttudományos kiértékelése sportági edzésmódszertani modellek, eljárások, edzési modulok megalkotása ellenőrző tesztrendszerek alkalmazása és mérések elvégzése a módszertani eszközök bevetése, gyakorlati alkalmazása követő mérések végzése és dokumentálása alkalmazások, edzőképzési tananyagok, modulok 4.4.1 Eseményterv a sportágspecifikus mérések rendszerének kialakítására 4.4.1.1 I. év Információgyűjtés korszerű mérési technológiákról, mérési program megtervezése: Jelenlegi eszköz-készlet felmérése Egyeztetés szakemberekkel, sportági vezetőkkel, edzőkkel, versenyzőkkel A felkészülés szakaszaira tervezett mérések összegyűjtése Edzők felé pozitív kommunikáció és ösztönzés a technológia használatára Technológiák tesztelése: Eszközök két-oldalú tesztelése: versenyző szempontjából történő használhatóság szerint, valamint az eszköz számítástechnikai és adatfeldolgozási értékelhetőségének megállapítása Oldal: 11 / 40

Ideális mérési csomag kialakítása a teljes felkészülési időszakra: téli edzések, vízi edzések, prioritások megállapítása Mérési csomag kiválasztása és beszerzése, program véglegesítése: A tesztelések és a Szakmai Csoport által jóváhagyott komplex mérési csomag összeállítása és beszerzése. A kialakított mérési program véglegesítése (időpontok, helyszínek, technológiák). Program működtetése: Mérések végrehajtása és adatok rögzítése Adatfeldolgozás Fejlesztés, hibák javítása Értékelés és visszacsatolás Mérési eredmények kiértékelése, összehasonlítása Eredmények értékelése a Szakmai Csoport által Visszacsatolás az edzők és a versenyzők felé, közös értékelés Edzők edukációjának segítése, ösztönzése a technológiák használatára Időszakos és teljes szezont átfogó értékelések készítése Mérési technológia folyamatos fejlesztése 4.4.1.2 II. év Első évben szerzett tapasztalatok értékelése (hatékonyság, használhatóság, hibák) Eszköz fejlesztése, tökéletesítése Mérési programba bevont versenyzők létszámának növelése Mérési protokoll bővítése, kiegészítő eszközök, új mérések Első évben szerzett tapasztalatok publikálása Adatbázis fejlesztése, bővítése 4.4.1.3 III. év Eszközök folyamatos fejlesztése, karbantartása Mérési eredmények felhasználása a felkészülési program elkészítése Edzéselméleti publikációk Versenyzői adatbázis folyamatos bővítése Edzők felhasználói szintű kiképzése Oldal: 12 / 40

4.5 Sportágszakmai fejlesztések, megalapításra kerülő PROJEKT tervek A sportszakmai fejlesztéseket a Szakmai igazgató és Szakmai Csoportja viszi végig. A projektek létrehozásában és megvalósításában az MKKSZ működésében meghonosítandó új munkavégzési technikák válnak irányadóvá. A projektek tekintetében megalkotásra és alkalmazásra kerül az Egységes Projektirányítási Rendszer, az EPIR. Az EPIR bevezetését a Szakmai Csoport valósítja meg, elsősorban saját gyakorlatában. 4.5.1 Projekttervek prioritás nélküli felsorolása: 1. A kajak-kenu biomotor mérőeszköz bevezetése a sportágban 2. Orvosi háttér tervezése, szervezése és megbízási rendszere 3. Mérés-értékelési protokoll felállítása, és alkalmazása, mérési adatok kitermelése 4. Adatbázisok meghatározásai, eszközrendszere, alkalmazásai, kimutatásai és hozzáférési jogosultságainak megállapítása 5. Támogatási és edzői regisztrációs/licence rendszer kimunkálása, bevezetése 6. Kommunikációs hálózat, és a hálózat dimenzióinak kialakítása 7. Klub-modell és működési, gazdálkodási rendszerek létrehozása, társadalmasítása 8. Felkészülési, terhelés-élettani módszertani eszközök, sablonok fejlesztése 9. Edzéselvű testnevelési programcsomagok, módszertani ajánlások iskolai testnevelés keretében a kajak-kenu sportág mozgástartalmainak, speciális és általános kondicionális megalapozásának eléréséhez 10. Szabadidős iskolai vízisport-eszközök, flották kialakítása 11. Helyi és regionális társadalmi és civilsport-kapcsolatok kialakítása 12. UTAZÓ EDZŐ rendszer és módszertani program létrehozása, a résztvevők felkészítése 13. Önfenntartó klubmodellek kimunkálása, a helyi térben működőképes sport-profilok kidolgozása és összehangolása 14. Szakmai konferencia tartalmi modell és továbbképzési forma kimunkálása 15. Női kenu képesség-fejlesztési módszertan és terhelési modulok létrehozása 16. Tematikus szakmai anyagok, tudástár, sportfelkészítési programok, terhelési egységek és képesség-fejlesztési modulok létrehozása Oldal: 13 / 40

5 Olimpiai ciklus gyorsasági felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve 5.1 Olimpiai felkészülésben résztvevők köre 5.1.1 A 2013-2014. évi felnőtt válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) A riói olimpiász második évében a felnőtt válogatott keret kialakítása a felnőtt világversenyek, valamint a hazai országos bajnokság alapján történt. A keret létszáma meghaladja a világbajnokságon induló sportolók létszámát, de semmi esetre sem lehet cél három évvel az olimpia előtt szűkíteni a válogatott kereteket, sőt az U23-as keret is reményeink szerint meghatározójává válik majd a 2016-os olimpiai játékoknak. 5.1.2 A 2013-2014. évi U23-as válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokra való felkészülés szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a 23 évnél fiatalabbak olimpiai B keretként történő kezelése, hiszen koruk, ifjúsági eredményeik alapján 2016-ra már közülük is többen aspirálhatnak csapatba kerülésre. Szövetségünk épp ezért kezeli megkülönböztetett figyelemmel ezt az ifiből kiöregedő, de még nem teljes értékű felnőtt korcsoportot. 5.2 Az olimpiai felkészülést irányító és a felkészülésben résztvevő szakemberek 5.2.1 A felkészülésért felelős választott tisztségviselők Dr. Baráth Etele Kadler Gusztáv Schmidt Gábor elnök általános alelnök szakmai alelnök, a szakmai bizottság elnöke 5.2.2 A felkészülés hátterének biztosításáért felelős szakember Dr. Ábrahám Attila főtitkár 5.2.3 A felkészülés szakmai előkészítéséért és irányításáért felelős szakemberek Csabai Edvin Storcz Botond Hüttner Csaba szakmai igazgató szövetségi vezetőedző felnőtt válogatott keret szövetségi vezetőedző utánpótlás válogatott keret Oldal: 14 / 40

Weisz Róbert szövetségi vezetőedző para és maraton válogatott keret 5.2.4 A felkészítésben részt vevő edzők A válogatott kerettagok felkészítésével megbízott egyesületi edzők a válogatott kereteknél vannak feltüntetve. 5.2.5 Egészségügyi háttér Vezető keretorvos: Dr. Komka Zsolt Keretorvos: Dr. Toman József Pszichológus: Dr. Fischer Miklós Dietetikus: Arató Györgyi Masszőr: Klenyán Tamás, Molnár Tamás 5.2.6 Egészségügyi intézményi háttér OSEI Kútvölgyi Klinika Oldal: 15 / 40

5.3 Az olimpiai felkészülés 5.3.1 A Rio de Janeiró-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései A 2016-os riói olimpiáig tartó olimpiai ciklus második évében a szakágak eredmény célkitűzéseit a világbajnokságok olimpiai számai szerint lehet kijelölni. Férfi kajak Helyszín Verseny Arany Érem Pont 2013 Duisburg Vb 2 8 2014 Moszkva Vb 2 9 2015 Milánó Vb 2 8 2016 Rio de Olimpia 2 8 Janeiro Női kajak Helyszín Verseny Arany Érem Pont 2013 Duisburg Vb 2 3 21 2014 Moszkva Vb 1 3 17 2015 Milánó Vb 1 3 13 2016 Rio de Olimpia 2 3 20 Janeiro Kenu Helyszín Verseny Arany Érem Pont 2013 Duisburg Vb 2 2 14 2014 Moszkva Vb 1 2 10 2015 Milánó Vb 1 2 8 2016 Rio de Olimpia 1 7 Janeiro Összesen Helyszín Verseny Arany Érem Pont 2013 Duisburg Vb 4 7 46 2014 Moszkva Vb 2 7 36 2015 Milánó Vb 2 7 29 2016 Rio de Olimpia 2 5-6 35-37 Janeiro 5.3.2 A sportág kvalifikációs stratégiája A 2016-os riói olimpiára történő pontos kvalifikációs rendszer még nem ismert, de valószínűsíthető, hogy sokban nem tér majd el az elmúlt londoni olimpiára kvalifikáló rendszertől. E szerint két versenyen lehet megszerezni az indulási jogot. Az első kvalifikációs verseny a 2015-ös világbajnokság, a második pedig a 2016-os Európai Kvalifikációs Verseny lesz. Oldal: 16 / 40

A londoni olimpiára történő kvalifikáció tanulságait mindenképp érdemes szem előtt tartani. A 2015-ben történő kvalifikáció szerzés lényegesen könnyebb, mint az olimpia évében a második kvalifikációs versenyen, ezért 2015-ben akár az eredményesség rovására is a maximális kvalifikáció elérésére kell majd törekedni. A 2014-es világbajnokság eredményeit figyelembe véve a 2015. évi felkészülési programban részletesen tárgyalni és elemezni kell a maximális kvalifikációra való törekvés elvét és ennek kell alárendelni az induló egységek kijelölését. (Ez igaz volt a 2011-es kvalifikációs világbajnokságra is). A sportági kvalifikáció az elmúlt olimpiákhoz hasonlóan az előző évi világbajnokságon (Milánó) elért eredmények alapján történik. Fontos figyelembe venni - a maximálisan kvalifikálható létszám miatt az esetleges duplázások alkalmával felmerülő egyes kvalifikációk egymás melletti megszerzéséből adódó kioltását, ezért a londoni kvalifikációs világbajnoksághoz hasonlóan az egyes versenyszámokban különböző személyt indítani. A kvalifikálható maximális létszám 18 fő (női kajak 6, férfi kenu 4, férfi kajak 8 fő), az elmúlt három olimpián Londonban 13 (14 kvótát szereztünk), Pekingben 17, Athénban 16 versenyző állt rajthoz. Természetesen alapvető cél a minél magasabb számú kvalifikáció megszerzése a milánói kvalifikációs világbajnokságon, illetve az azt követő évben megrendezésre kerülő második kvalifikációs versenyen. (Amennyiben van rá mód, a második kvalifikációs versenyt is célszerű lenne 2015 őszén megrendezni az európai szövetségnek.) A kvalifikációs stratégia konkrét szakágankénti meghatározásánál az alábbi elveket kell követni. Férfi kajak szakág cél a minimum 7 olimpiai kvóta megszerzése (maximális kvótaszám 8 db) a szakági eredményességet várhatóan a jövőben is az 1000 méteres versenyszámok fogják meghatározni, így ezek a versenyszámok élveznek prioritást (200 méteren egyelőre gyengébb eredményekkel rendelkezünk és sokkal kevésbé kiszámítható az eredmény az év közbeni versenyek alapján) az ezer méter páros és a négyes versenyszám között ne legyen átfedés (így minimálisan 6 kvótára lesz szükségünk) az ezer egyesben induló versenyző benne lehet az ezer négyesben 200 méteren a megszerzett kvóták és az előző évi világbajnoki eredmények alapján lehet meghatározni a 2016. évi felkészülési programot Női kajak szakág cél a maximális kvótaszám (6 db) elérése az olimpiai időrend függvényében kell a prioritásokat meghatározni, amely alapján látszik, hogy mely számok esetén lehet átfedés az ötszáz és a kétszáz méteres versenyszámok között lehet átfedés Férfi kenu szakág cél minimálisan a 3 kvóta megszerzése (maximális kvótaszám 4 db) lehetőség szerint az ezer méteren induló versenyzők ne duplázzanak Oldal: 17 / 40

az ezer és a kétszáz méteres versenyszámok között nincs értelme az átfedésnek, az ezer méteres versenyszámok egyértelműen előnyt élveznek a felkészülés meghatározásánál 5.3.3 A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon az egyes versenyszámokban érintettek köre (A, B, C egységek) A három éves olimpiai felkészülés során már most célszerű távonként/versenyszámonként megjelölni azon versenyzők körét, akik három év múlva esélyesek lehetnek a Rio de Janeiró-i olimpián való részvételre. Konkrét egységeket három évvel az olimpia előtt nehéz még megjelölni, de az adott versenyszámban érintettek körét mindenképp érdemes rögzíteni. Az olimpiai felkészülés során az olimpián induló egységek ( A egység) B és C alternatíváinak a megjelölése is fontos szempont az éves versenyeztetés kialakítása miatt. Az A, B, és C egységek megjelölése az elmúlt évek eredményei alapján történt. A válogatott keretek működésénél, valamint a válogatási rendszernek lehetőséget kell biztosítani minél nagyobb létszámú versenyzői körnek ahhoz, hogy részt vegyen a nemzetközi versenyeken és 2016-ra kellő nemzetközi rutinnal rendelkezzenek a fiatalabb versenyzők is. A felkészülési évek során kialakult új egységek, eredmények természetesen aktualizálják az alább leírtakat. Férfi kajak szakág K-1 1000m Dombvári Bence Pauman Dániel Bozsik Gábor K-2 1000m Dombi Rudolf, Kökény Roland Tóth Dávid, Kulifai Tamás Hufnágel Tibor, Ceiner Benjámin Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor K-4 1000m Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Kucsera Gábor, Szalai Tamás, Bozsik Gábor, Császár Gergely, Dombovári Bence, Dombi Rudolf, Kökény Roland, Hufnágel Tibor, Ceiner Benjamin, Gere Bálint Az ezer méterre készülő versenyzők az adott évi felkészülés, eredmények szerint versenyszámonként változhatnak és más ezer méteres számban is megjelenhetnek induló egységként. Férfi kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői 1000m Noé Zsombor, Vass András, Janza Richárd, Gacsal Ákos, Ilyés Róbert, Császár Gergely, Fekete Martin, Ceiner Bálint K-1 200m Tótka Sándor Dudás Miklós Hérics Dávid Oldal: 18 / 40

K-2 200m Molnár Péter-Bán Kristóf Horváth Bence-Szomolányi Máté Tótka Sándor-Hérics Dávid Férfi kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői 200m Birkás Balázs, Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Nagy Vendel Női kajak szakág K-1 500m Kozák Danuta Fazekas Krisztina Kárász Anna K-2 500m Szabó Gabriella, Fazekas Krisztina Kárász Anna, Vad Ninetta Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa, Kozák Danuta K-4 500m Kozák Danuta, Fazekas Krisztina, Kárász Anna, Szabó Gabriella, Kárász Anna, Vad Ninetta, Douchev-Janics Natasa, Kovács Katalin, Medveczky Erika K-1 200m Douchev-Janic Natasa Vad Ninetta Tóth Dzsenifer Női kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői Takács Tamara, Czéllai-Vörös Zsófia, Szabó Ágnes, Piller Szabina Férfi kenu szakág C-1 1000m Vajda Attila Vasbányai Henrik Varga Dávid C-2 1000m Vasbányai Henrik, Mike Róbert, Bodonyi András, Viola Viktor, Szabó Gábor, Forgó Christopher, Kiss Tamás, Korisánszky Dávid Oldal: 19 / 40

Férfi kenu szakág menedzselt fiatal versenyzői 1000m Korisánszky Dávid, Vass András, Khaut Kristóf, Hajdu Jonatán C-1 200m Lantos Ádám Nagy Péter Foltán László Férfi kenu szakág menedzselt fiatal versenyzői 200m Hajdu Jonatán, Horváth Máté 5.3.4 Az olimpiai felkészülés szakaszai és kiemelt feladatai éves bontásban A három éves olimpiai felkészülés egyik fő feladata, hogy minél nagyobb létszámban versenyeztessük a potenciális versenyzőket, hiszen két-három évvel az olimpia előtt még bőven van lehetőség új csapathajós egységek kipróbálására, versenytáv specifikus tesztekre. A csapathajók kialakításánál külön figyelmet kell szentelni annak, hogy esetleges betegség, sérülés estén is legyen olyan 2. vagy akár 3. egység, amely helyettesíteni tudja az első számú együttest. Ezért is nagyon fontos az utánpótláskorúak felnőtté válásakor együtt tartani egy-egy korosztályt, hogy már 18-20 éves korban kialakulhassanak rivális egységek. A világkupa versenyek és az U23-as Európa és világbajnokságok mind, mind ennek a célnak a legfontosabb eszközei lesznek a következő időszakban. Az anyagban külön fejezetként nem szerepel a női kenu, mint olimpiai szakág, de nagyon fontos, hogy azt már most annak vegyük, mivel valószínűsíthető, hogy a 2020-as tokiói olimpia programjában már helyet kapnak a női kenus versenyszámok. Ebből kiindulva az éves felkészülési programok tervezésénél is olimpiai szakágként szükséges foglalkozni a női kenuval. A célunk ezzel az, hogy a korai menedzselésből 2020-ra előnyt szerezhessünk. Egyelőre a szakági létszám még alacsony, de a sportág kezdeti (2009, Dartmouth - bemutatószám, 2011 Poznan vb szám) bevezetéséhez képest színvonalában jelentőset lépett előre (mind a versenyzői létszám, mind pedig a nemzetközi eredményesség terén). 5.3.4.1 2014 A 2014-es év egyik fő feladata a minél szélesebb versenyzői kör fenntartása. Ezt a világkupákon való részvétellel, az U23-as nemzetközi versenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság) való indulással lehet elősegíteni. A világkupákon két egység indulása esetén van lehetőség újonnan összeállt, vagy az utánpótláskorból éppen kiöregedő versenyzők, egységek, kipróbálására, tesztelésére. Ezeken a versenyeken való részvétel a fiatalabb versenyzőknek segít a nemzetközi rutin mielőbbi megszerzésében. Évek óta visszatérő kérdés a teljesítmény-élettani mérések napi szinten történő beépítése a felkészülésbe. Jelenleg még kialakulóban van ez a rendszer, de a cél mindenképpen az, hogy olyan teljesítmény diagnosztika legyen a válogatottak segítségére, amely napi szinten alkalmas a versenyzők monitorozására. Oldal: 20 / 40

A teljesítmény-élettani mérésekkel szinkronban kell működtetni a sportág specifikus méréseket is, amelyek a hajóra/lapátra adott erőből, annak mozgásából számítják ki a teljesítmény mutatókat és adnak visszajelzést edző és versenyző számára. 5.3.4.2 2015 Ahogy már az előzőekben is megjelent: az év fő célja a maximális számú kvóta megszerzése, hogy lehetőség szerint 2016-ban már ne kelljen - a pótkvalifikációra való készülés miatt - felborítani az olimpiára felkészülés ritmusát. A kvalifikációs világbajnokságon induló egységek mellett fontos további egységek nemzetközi versenyeztetése is hogy lehetőség szerint minél több, az olimpiai indulás szempontjából esélyes versenyzőnk kapjon nemzetközi versenyzési lehetőséget. Erre az évre nagy vonalakban már ki kell alakulnia annak a versenyzői körnek és egységeknek, amelyek esélyesek lehetnek az olimpiára kitűzött célok elérésére ahogy a korábbiakban kifejtésre került, ha a kvalifikáció úgy kívánja, a pillanatnyi eredménycélokat alá kell rendelni a kvalifikációnak. 5.3.4.3 2016 Az olimpiai felkészülést már 2015 év őszén meg kell kezdeni, amelyet a téli alapozást követően meleg égövi edzőtábor követ a tavasz folyamán. Remélhetőleg az olimpiai pótkvalifikációs verseny nem befolyásolja a felkészülés normál menetét, ami miatt indokolt lenne a kora tavaszi kezdés és az indokolatlanul korai formába hozás. Az olimpiai helyszín 2013 októberi megtekintése után az látszik, hogy az olimpiát megelőzően és közvetlen a Játékok kezdete előtt sem érdemes akklimatizációs táborba menni, mivel a verseny helyszínéhez közel nincs olyan edzéshelyszín, ami az olimpia előtti biztos felkészülést szolgálná. Ebben az évben az ésszerűség határain belül a válogatási időszak korai lezárása lesz a cél, így elegendő idő marad a kialakult olimpiai csapat számára a nyugodt felkészülésre, a csapathajók összeállítására. Az elmúlt olimpiák gyakorlatát figyelembe véve, már most időszerű, hogy a MOB-bal együttműködve megteremtsük a lehetőséget arra, hogy a magyar kajak-kenu csapat tagjai ne az olimpiai faluban, hanem a pálya közvetlen közelében kerüljenek elszállásolásra a verseny idejére. 5.3.5 A válogatás általános elvei Oldal: 21 / 40

Kiemelten fontos az utóbbi évek tanúsága okán, hogy csak az kerülhessen a válogatott keretbe, aki az adott évre jóváhagyott Felkészülési programot magára nézve következetesen betartja. A válogatási rendszer alapelemei az alábbi pontokban foglalhatók össze Alapvető cél a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpián való sikeres szereplés, amit a londoni eredmények megtartása jelentene. A hároméves olimpiai ciklusra kialakított válogatási rendszernek ezt a fő célt kell szolgálnia. Minden évben a világbajnokság tekintendő fő versenynek, a Világkupa-viadalok és az Európa-bajnokság a kísérletezést, illetve a fiatal versenyzők nemzetközi felnőtt mezőnyben való rutinszerzését szolgálják. A válogatási rendszernek az olimpiai számokra kell fókuszálnia A csapathajók összeállítása az egyes és páros eredmények, illetve technikai alkalmasság alapján jelölendő ki, minden esetben a nemzeti érdek maximális szem előtt tartása mellett 5.3.5.1 Az OLIMPIAI CIKLUS fő nemzetközi versenyei ssz. dátum verseny helyszín 1. felnőtt VB Moszkva 2. felnőtt VB Milánó 3. olimpia Rio de Janeiro Oldal: 22 / 40

6 Az utánpótlás korcsoportok összevont felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve az olimpiai ciklusban Az utánpótlás korosztályok az elmúlt években az eredmények tekintetében kiemelkedő helyzetbe kerültek. A jövőben is fontos elvárás a kajak-kenu sportág eredményességének fenntartásához -, hogy minél szélesebb körű és magas színvonalú utánpótlást tudjunk biztosítani a sportág számára. Legnagyobb létszámú a kölyök korosztályunk. A célunk az, hogy minél több tehetséges versenyző maradjon meg, jusson el a további korosztályokba. Ebben a munkában elsődleges célunk a sportág megszerettetése, illetve a gyerekek versenyzői csapattá kovácsolása, építve arra, hogy ebben az időszakban túlnyomó többségük azért jár sportolni, mert ott jó közösségre talált, illetve megkedvelte az edzőjét, és nem utolsó sorban szereti is azt, amit csinál. Ebben a korosztályban legfontosabb - a játékosság megtartása mellett - a helyes technika elsajátítatása, illetve az un. technikai minimum elérése, amiből a következő korosztályokban a versenyzők tovább tudnak majd építkezni. Ebben az időszakban meghatározóan fejleszthető élettani összetevő a keringés, amely a kondicionális képességek állóképességi oldalát biztosítja. Ezen a fejlesztési területen a sportág klasszikus módszertani eszköze, a hosszúevezések gyakorlata, amely ebben a korban kikerülhetetlen. Az itt szerzett élmények, egy-egy túrázás, a hosszúevezés játékos elemekkel való összekötése, a csapatversenyek egy életre a vízhez, a versenyzői közösségekhez köthetik a fiatal versenyzőket. A sokoldalú mozgásos képzés is fontos, mivel technikai sportágról van szó. Sokat segíthet más sportágak mozgásanyaga, beszéljünk technikai vagy állóképességi sportágról. Gondolok itt mind a négy úszásnem elsajátítására, illetve a technikai készség fejlesztése érdekében akár a labdarúgásra, aminek nagy szerepe lehet még a csapatépítés szempontjából is. Nagyon jó és bevált edzésmódszer a síelés, illetve a sífutás gyakorlása is, mivel előbbi a technikai képességek fejlesztésében, míg utóbbi a keringésre, így az alapállóképességre van kiváló fejlesztő hatással. Már ebben a korban hangsúlyozni kell a bemelegítés és a nyújtás, lazítás fontosságát, mert az itt szerzett lazaság, illetve a tudatos bemelegítés készségét a továbbiakban tudják igazán kamatoztatni a versenyzők. Már ebben a korosztályban elengedhetetlen a másik hajón történő vizezés elsajátítása, mert ezt minden, további korosztályban ki tudják majd használni az edzéseken és az 5000 m-es versenyeken. Az erőfejlesztés ebben a korban kizárólag saját testsúllyal, illetve a gimnasztika eszközeivel történhet. A 2009-ben olimpiai programba felvett 200 m-ek miatt még inkább előtérbe helyeződik a helyes technika elsajátítása. A nemzetközi szövetség (ICF) döntése, hogy az ifjúsági és az U23-as korosztályokban is előtérbe kerülnek a sprintszámok. Így felértékelődnek a gyermek, illetve a kölyök korosztályokban eddig is megrendezett váltó számok, mert akár már a fiatalok körében is kiválaszthatódnak az alapjában vett gyorskezű gyerekek, és sikerélményhez juthatnak. Ennek ellenére nem javasolt még ezekben a korosztályoknál a túlzott specializálódás, mert mindenképpen szükség van a szélesebb sportági alapokra. Az pedig régi megfigyelés, hogy a gyorsasági versenyzők munkastílusukban, a terhelésre történő Oldal: 23 / 40

reagálásaikban már korán, versenytávra történő kiválasztásukhoz egyértelmű visszajelzéseket adnak az edzőik számára. Át kell gondolni a hazai versenyrendszerben az utánpótlás korosztály versenyszámait és az aktualitásoknak megfelelően szükséges apróbb finomításokat kezdeményezni. Minden fórumon felmerül a kenus sport fejlesztése a női kenu térhódítása kapcsán, tehát a kenusok tömegbázisának növelését elsődleges célként kell kezelnünk. Akár új, csapathajós versenyek versenyrendszerbe integrálásával. Meg kell tartani az utánpótlás korosztály széles bázisát. Hosszútávon figyelembe kell venni a jelenlegi korosztály megváltozott életstílusát, általános fizikai alapképzettségüket és alkalmazkodni kell az új oktatási rendszerhez is. Fontos, hogy egy olyan alaputánpótlás képzést kell kidolgozni, amely központilag egységesített és megfelel az adott korosztály számára. Az országos versenyrendszer mellet nagyobb hangsúlyt kell fektetni a régiós programokra (versenyek, edzőtáborok, túrák, felmérések). Ezzel regionális szinten elérhető a sportág szélesebb körben való elterjedése. Nő az egyesületek szerepvállalása, változhat a programok költséghatékonysága. A legfontosabb cél az év fő versenyein minél nagyobb létszámban álljanak rajthoz kölyökversenyzőink és mindenki találja meg a saját sikerélményét, további motivációt szerezve ezzel magának. Lehetőség szerint ne várjunk el a képességeikhez képest nagyobb teljesítményt, csak élvezzék a versenyzést és érezzék a továbblépés lehetőségét. Az edzőtáborokban, illetve a régiós edzéseken, a többnapos összejöveteleken már ennek a korosztálynak is be kell iktatni a sportélettani méréseket, közöttük az antropometriai (várható testmagasság, testalkat) és speciális képességek felszínre hozását segítő felmérésekre. Ezek kielemzése és dokumentálása is jelentős, mert már itt megállapítható, milyen irányba induljunk a felkészítés további állomásain, illetve a későbbiekben tapasztalatainkat is ezekre az eredményekre alapozzuk. Összegzésként a legfontosabb cél ebben a korcsoportban, a játékosság megtartásával a technikai képzés, illetve az állóképesség fejlesztése úgy, hogy a versenyzők hosszútávon megszeressék a kajakozást, kenuzást. Tehát nem az eredmény, a versenyen elért eredmény a cél, hanem a hosszú távú eredményesség. A serdülő kor az, ahol a legnagyobb különbségek alakulhatnak ki a biológiai érés és az akceleráció miatt. Ezt a problémát mindenképpen kezelni kell, mert értékes, tehetséges, jó mozgású versenyzőket veszíthetünk el a pillanatnyi sikertelenségük miatt. Minden szakágban kiemelten fontos a technika tudatosítása, illetve hogy az a változó testméretekhez, a hirtelen megnyúláshoz képest a helyes irányba módosuljon. Ez az a kor, amikor a versenyzők nagy mennyiségű munkát képesek elvégezni, de mindenképpen oda kell figyelni arra, nehogy túlterheljük őket. Itt már el lehet kezdeni az állóképesség különböző speciális formáinak fejlesztését, az erő és a gyorsasági edzéseknél belépnek az edzésfolyamatba a kissúlyos edzések is. Itt természetesen megfelelő arányban továbbra is meg kell tartani a saját testsúlyos edzéseket is. Mivel az edzésekbe már beiktatjuk a súlyzókat, különösen fontos a nyújtás, lazítás, stretching elsajátítása és alkalmazása a megfelelő izomzat kialakításához. Oldal: 24 / 40

Ebben a korosztályban már nemzetközi verseny van (ORV), ezért el kell kezdeni a pályaevezéseket, a hosszabb távokat (1000 m) preferálva. A versenyeket még mindig csak felmérő jelleggel kell értékelni, mert a testi fejlődésből fakadóan hatalmas teljesítménykülönbségek alakulhatnak ki. Itt meg kell értetnünk a tehetséges versenyzőkkel, hogy a helyes technika és a tudatos munka meghozza a gyümölcsét. A korcsoportban szükséges csapathajós evezések elkezdésénél előtérbe kerül a helyes technika, az egymáshoz való alkalmazkodás szükségszerűsége, valamint a vizezés taktikai tudatosítása és teljes technika elsajátítása. A versenyzőket el kell kezdeni tudatosan készíteni a versenyekre a játékosság megtartásával, mert a következő korosztályban már elengedhetetlenül szükségük lesz rá. Azonban nem szabad túlzott eredménycélokat kitűzni eléjük, mert csak pályafutásuk elején járnak és nem szabad elkedvetleníteni őket. Kiemelten fontos - akár a terhelések módosítása árán is - a helyes technika elsajátíttatása. (Ez, ha lehet, még fontosabb a kenu szakágban, mert akármilyen a versenyző fizikai felkészültsége, kiváló a kialakuló keringése, a helyes technika nélkül még sem lehet eredményes.) A serdülő korosztályban még sokat változik a testalkat és az izomzat, ezért különösen fontos az elsajátított jó technika tudatosítása is. A 200 m-es versenytáv térhódításával ebben a korosztályban helyet kell adni a sprintszámoknak, de a jelentőségét kontroll alatt kell tartani a felkészítésben. Meg kell tartani ezen a területen a játékosságot, építeni kell a pedagógiai helyzetekre. Erre jó lehetőség a rövidtávú váltókra való készülés és versenyzés, ahol a játék, az egymást kiegészítő csapatmunka dominál, illetve több szereplőnek is adható szereplési lehetőség. A serdülő válogatott keret számára már 2 hetes tavaszi alapozó tábort kell rendezni az ifi válogatottal egy időben, egy helyen, szakágakra bontva a jó felkészülés érdekében. Fontos, hogy lássák az ifjúsági korú versenyzőket, mert ez az a kor, ahol már néhányan be tudnak épülni az ifi keretbe és talán többeknek motiváció is, hogy látják hová kell fejlődniük. Ebben a korosztályban is régiós szinten megmaradhatnak a külön összetartó edzőtáborozások, akár közös edzések, mert ez segítheti a csapathajós edzéseket is. Mivel ennek a korosztálynak már komoly nemzetközi versenye is van, az ORV előtt 1 hetes beállító táborra van szükség, ahol a csapathajók összekovácsolódhatnak, illetve a speciális pályaevezéseket elvégezhetjük a verseny előtt. A szezon befejeztével télen 1 hetes futótábor a jól bevált időben megrendezésre kerülhet. A központi edzőtáborokban folytatni kell a kölyök korban elkezdett spiroergometriás méréseket és különböző más fizikai felméréseket kell végezni: - evezés terén 2000 m és egy hosszabb 5000 vagy 10000 m-es együtt indulásos időre evezést. (vízezési technika, hosszú távú taktika) - futás terén 1200 m és Cooper-teszt; - úszás 100 m és 300 m. Természetesen az összes eredmény dokumentálása és archiválása elengedhetetlen és a kölyök korcsoportból feljebb lépő versenyzők eredményeinek kielemzése és összehasonlítása is szükséges. Oldal: 25 / 40