Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Katona Lászlóné és Somogyi Katalin
Pinkavölgy jellemző adatai Vízgyűjtő: Ausztria 1180 km 2 Magyarország 120 km 2 Hossza: 102 km Átlagos esése magyar területen: 1,5 Vízhozamok: Felsőcsatár Torkolat Q 10%: 90 m 3 /s 150 m 3 /s Q 1%: 240 m 3 /s 360 m 3 /s Községek a határmentén: Burg, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Eberau, Szentpéterfa, Moschendorf, Pinkamindszent, Vasalja Terep magasságok: 195 m.b.f -316 mb.f
Pinka: 1965 évi árvízi helyzet ismertetése 1965-ben nyolc árhullám alakult ki a térségben. A Pinka vízgyűjtőn az első volt a maximális. I. Árhullám levonulása: 1965.04.22. 09 h - 04.23.02 h-ig. Felsőcsatár-Magyarnádalja 17 h 1965.04.16-24 között lehullott csapadékösszegek: Ausztria: 120-140 mm Magyar területen: 100-120mm Elöntött terület magyar: 28,4 km2 Tetőző vízhozamok: Felsőcsatár 310-350 m 3 /s Pornóapáti 402 m3/s Kemestaródfa 500 m3/s (Rába is) 1965.04.16-24 közötti csapadék izohiéták a Pinka vízgyűjtő osztrák területén
Pinka: 1965 évi árvízi helyzet ismertetése I. Árhullám levonulása: 1965.04.21. 07 h - 04.23.02 h-ig. Felsőcsatár-Magyarnádalja 17 h Lehullott csapadék: Ausztria: 120-140 mm Magyar területen: 100-120 mm Elöntött terület magyar: 28,4 km 2 A Pinka Felsőcsatár, Vaskeresztes 1965. A Pinka Horvátlövő, Pornóapáti 1965.
Pinka: 1965 évi árvízi helyzet ismertetése Oberbildein, Unterbildein, Eberau Felsőcsatár Pinka Szentpéterfa 1965 Pinka Pinkamindszent 1965
Pinka: 1965 évi árvízi helyzet ismertetése A Pinka Vasalja 1965
A Pinka Szabályozásával a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság a két állam között 1956-ban megkötött Határvízi Egyezmény érvényben lépéséttől kezdődően folyamatosan foglalkozik. A teljes közös érdekeltségű szakaszra általános szabályozási terv készült, melyet többször módosítottak és korrigáltak a helyi érdekeknek megfelelően. A szabályozás a meder kiépítését 120 m3/s mértékadó vízhozamban határozza meg a Strém vízfolyás felett, alatta 150 m3/s-ban. Az árvíztől veszélyeztetett településeket körtöltések építésével kívánja bevédeni.
Az elmúlt 50 év fejlesztései Mederrendezés és töltésépítés Felsőcsatár, Vaskeresztes Pinka szabályozása országhatár- Vaskeresztes között 1967 Mederbővítés 120 m 3 /s-ra Tanácsi védtöltések 1990-91 1974 év 1967 év Meder áthelyezés bővítéssel Felsőcsatár 1974
Az elmúlt 50 év fejlesztései 1994 év Szentpéterfa Pornóapáti. Tanácsi védtöltés 1991 Vaskeresztes Tanácsi védtöltés terve 1990
Az elmúlt 50 év fejlesztései Szentpéterfa töltés építés 2002
Az elmúlt 50 év fejlesztései Pinkamindszent Pinka mederbővítés 1995
Ausztriai fejlesztések a Pinkán Az árvíztől veszélyeztetett települések bevédése körtöltéssel: Oberbildein Unterbilden Eberau Szentpéterfa Mederbővítés vápa építésével: Oberbildein unterbilden Eberau
Ausztriai fejlesztések a Pinkán Uterbildein vápa kitorkollása Eberau Rodling-bach 1971 év
A 2014 évi árvíz levonulása a fejlesztések tükrében 2014-ben négy árhullám alakult ki a térségben, közel hasonló vízhozamokkal 40-60 m3/s I.Árhullám levonulása: 2014.02.10-17 között 45-65 mm csapadé telített talaj Tetőzés Felsőcsatáron 314 cm 43 m3/s II-III. Árhullám levonulása: 2014.05.11. 14h alatt 50-55 mm csapadék osztrák vízgyűjtőn már kiöntést okozott Tetőzés Felsőcsatáron 328 cm 51 m3/s 2014.05.15-17 között 40-70 mm csapadék Tetőzés 372 cm 62 m3/s 2014.05.11-17 között lehullott csapadékösszegek: Területi átlag:120-140 mm Ausztria 14 óra alatt 50-55 mm IV. Árhullám levonulása 2014.10.21-én 8 óra alatt 50-60 mm csapadék Tetőzés Felsőcsatáron 371 cm 62 m3/s
A 2014 évi árvíz levonulása a fejlesztések tükrében
A 2014 évi árvíz levonulása a fejlesztések tükrében
A 2014 évi árvíz levonulása a fejlesztések tükrében
A 2014 évi árvíz levonulása a fejlesztések tükrében
Megoldandó feladatok Felsőcsatár: Nardai-vizfolyás mellett lévő út kiemelése vagy záportározó építése Vaskereszetes: Önkormányzati védtöltés építése Pornóapáti: A védtöltés építésének befejezése Szentpéterfa: Csapadékvíz elvezetés felülvizsgálata Pinkamindszent: Major védelme Körmend: A Pinka árapasztása Rába majd a Csörnöc-Herpenyő völgyébe.
Képek
A RÉPCE VÖLGY
Az 1965. évi árvízi helyzet ismertetése a Répce mentén
Ásás Répce-malomcsatorna Répce A Répce-völgybe a határszelvényben két vízfolyás lépett be. Az egyiket Répcemalomcsatornának nevezték, a másikat pedig Ásás -nak, mely árapasztó jellegű volt. Az árapasztás osztrák területen, Lutzmannsburg községnél árapasztó zsilippel történt. A két ág Bük községnél egyesült. Ettől kezdve Répce néven folyt tovább egészen Répcelakig, ahol az árapasztó csatorna kitorkollása van. Az 1700-as évek végétől a Répce vízenergiáját malmokkal maximális mértékben hasznosították. Bük és Répcelak között a Répce főmederre települt malmok érdekeltségi szakaszai összeértek. Az 1920-as évek végétől a Kultúrmérnöki Hivatal egységes koncepció alapján az összes műtárgyat 50 m 3 /s vízemésztő képességre építette ki, a csatlakozó mederszakaszokkal együtt.
Az 1965. évi árvízi helyzet ismertetése a Répce mentén 1965-ben 8 árhullám vonult le a Nyugat-dunántúli vízfolyásokon. Répce vízgyűjtő: 1. árhullám, április 16-24. /mediterrán ciklon hatására heves esőzés/ A Répce osztrák vízgyűjtőjére az első árhullámnál egységesen 130 m csapadék hullott. Magyar területre átlagosan 100 mm esett. Kelet felé ez az érték azonban 50 mm-re csökkent. Rendkívüli csapadék /2 nap alatt, a sokévi havi átlag 2,5 3 szorosa/ A RÉPCÉN VALAHA ÉSZLELT LEGNAGYOBB ÁRVÍZ. Fokozatos vízszintemelkedés a mederben, majd a völgyben A mederkialakításnak köszönhető függőmedrű Réce mellett több helyen partszakadás A völgyi elöntések nagy része, az Ausztriából érkező árhullám előtt kialakult, a Magyar területen lehullott jelentős csapadékmennyiség következtében.
Ásás Répce-malomcsatorna Az árhullám a völgyet április 22-én hajnalban lepte meg. Az országhatár szelvényében 7-8 óra tájban indul meg a terepen is a víz, Azonban reggel 4 óra óta Csepregen is árvízveszély volt. 9:30 10 óra között a Répce-malomcsatornának az országhatárhoz közel eső szelvényeiben lévő tisztítógát átszakadt és megkezdődött a völgy rohamos telése. A Répcevis-Zsirai közlekedési út felett délelőtt 9 óráig a völgyben csak kisebb állóvizek képződtek. Összefüggő víztükör nem alakult ki. 11 óra felé az Ásás jobb partján már árhullám kialakulása figyelhető meg. Répce Répcevis-Zsirai közutat a víz 11:45 órára meghágja. A Répcevisi vízmércén a tetőzés 19 órakor következett be. Előtte két órával a Répcevis-Zsirai földúton lévő Ásás -híd szerkezetét elérte a víz és annak egyik nyílását a mederbe billentette. A Répcevis-Zsirai közlekedési úton az átömlés maximális magassága 100 cm körül volt.
RÉPCEVIS: Lutzmannsburgot Bükkel összekötő vasútvonal töltéséig elöntés alá került. ZSIRA: A Répce, valamint a Rajna-patak menti lakótelkek elöntés alá kerültek. A völgyi mezőgazdasági területek teljes elöntésre kerültek.
Reggel 6 órakor Csepregen már kritikus helyzet alakult ki. 7 8 óra között már jelentős területek víz alatt voltak. De 10 11 óra tájban az Ásás felől is közeledett a Répce-malomcsatorna jobb partja fele az árhullám. Csepregen a völgy jobb szélén lévő településrészek veszélybe kerülnek, amikor a Répcevis-Zsirai út tározó hatása megszűnik. Dél felé egy, az Ásás jobb oldalán lévő lecsapoló árok a víz egy részét Csepreg legmagasabban fekvő jobb parti belsőségébe vezette, és mivel az országút alatt csak szűk áteresz volt, a környező területeket elöntötte. Az árhullám tetőzése Csepregen 11 óra tájban következett be Csepreg nagyközség szenvedte az egyik legnagyobb kárt az 1965. évi árvízkor. A település belterületének 35 40 %-a került víz alá.
A Büki vasúti metszéknél a különböző úton érkező vizek kiegyenlítődnek. Közvetlenül a vasúti töltés alatt a Répce-malomcsatorna és az Ásás összetorkolása is megtörténik. A vasúti metszék után az árhullám a völgy jobb oldala felé szorult és az Acsádi útnak az Acsád felőli oldalán átlépte az utat. Bük A magas vezetésű hullám Felsőbüknél a cukorgyári munkáslakásoknál, illetve a cukorgyár mentén emelt provizórikus gát hatására Felsőbük főutcájára tolult. 14 órakor a Répce felé árapadva, elönti a kerteket. A malomcsatorna Felsőbüki malom körüli szakaszán több helyen a jobb parti depóniát átvágták. Ez az árapasztás azonban nem tudta megakadályozni a magas árnak a Csepreg-Bük vasútvonal aluljáróján keresztül Bük-Alsó községbe való beáramlását. A víz így gyakorlatilag a Büki árvédelmi töltések mögé került és Bük- Alsót elöntötte. Ez a hullám a völgyön lefutó árhullámhoz képest előre sietett. Tetőzése a töltésen belül 17 19 órára tehető. A település belterületének 40 45 %-a került víz alá. Völgyi külterületek teljes egészében víz alatt volt.
Bük alatt a Répce völgye a volt Bői szűkületig 1 1,5 km széles ártérrel rendelkezik. A Büki vasúti töltés kiegyenlítő hatása után ez a medence szintén árvízszint-kiegyenlítést végez. A Bő-Góri közlekedési úton április 22.-én 19 órakor már 80 cm magas vízoszlop bukott át. Az árvíz iránya olyan volt, hogy teljesen nekifeküdt a Góri kis védtöltésnek. Töltésszakadásra a Bő-Gór közlekedési út feletti 300 m-en, lényeges belsőséget nem érintve került sor. A tetőzés ezen a szakaszon 22.-én éjfélkor, illetve 23.-án 02 órakor következett be. Délután 13:30-kor az összefüggő víztükör már Chernelháza-Damonyát elérte. 23.-án reggel 5 óra előtt a Répceszentgyörgy után kiszélesedő árhullám Hegyfalu és Répceszentgyörgy között mintegy 300 m hosszban meghágta a közlekedési utat, ez azonban a belsőséget nem érintette.
Tompaládony, megrongálódott híd Tompaládonyban lényeges károk keletkeztek a vasúti, közúti völgykereszteződésnél. Fotó: Kaczmarski Béla Tompaládony, a 84. út új ártéri hídja Fotó: Kaczmarski Béla A három metszéken nem egy vonalban fekvő, nem azonos emésztőképességű műtárgyak miatt az árhullám súlypontja nem az előre várt pontokon mutatkozott. Az új 84. számú műútnak több hídját egyszerűen elsöpörte az ár.
A következő völgyszűkületet Nagygeresdnél találjuk, ahová a tetőzés 23.-án 2 órakor érkezett. Ezzel egy időben öntötte el a Kocsódpatak Csáfordjánosfát. A belsőségen keresztül húzódó víz kisebb lépcsővel csatlakozott a Répce ártérbe. Nagygeresdnél a Répce bal partján húzódó töltést nem hágta meg a víz. Tompaládony-Nagygeresdi közúton átlépett az árvíz. Fotó: Kaczmarski Béla Az átömlött vizek Nagygeresdet északi irányban megkerülték és a Szabó utcán keresztül a geresdi malom alvízével színelő árszintre árapadtak le. Nagygeresdi malom a Répcén
A Nagygeresd Csáfordjánosfa Répceszemere szakaszon a legnagyobb vízállások elég hosszan tartottak. A tetőzés hulláma Répceszemerét 23.-án reggel 03 órakor érte el. A tetőzés a Répce bal parti töltését nem hágta meg. Közvetlenül a község alatt kisebb vízmennyiség azonban a töltést megkerülte. Ez a vízmennyiség a Répce árapasztó csatornánál egyesült ismét a főfolyással. A Répcelaki árapasztó-csatorna kitorkolásától nagyvízi hossz-szelvényben erős visszaduzzasztási hatás látható. Ez annak a következménye, hogy a Répce árapasztó csatornája ezt az emberemlékezet óta nem jelentkezett nagyvizet emészteni nem tudta. Az árhullám levonulása után az árvíznek a völgyben való visszatérése azokon a helyeken, ahol arra gravitációsan mód volt, aránylag hamar megtörtént.
A Répce vízgyűjtőn 1965. után végzett vízrendezési munkák Az árvíz következtében számos part- és töltésszakadás következett be. Ausztria intézkedési terve: - Répce árvízi szelvényének helyreállítása - Répce tervszerű szabályozása Az 1985. évi Magyar-osztrák Vízügyi Bizottsági ülésen bejelentésre került, hogy osztrák területen a mederendezést HQ 3% =140 m 3 /s vízhozam kiöntésmentes levezetésére elvégezték.
A Répce vízgyűjtőn 1965. után végzett vízrendezési munkák RÉPCE FELSŐ SZAKASZÁNAK SZABÁLYOZÁSA: - Országhatár és Büki vasúti híd közötti szakasz szabályozása, szabályozáshoz tartozó műtárgyakkal, terelő és gyűjtő árkokkal együtt: 140 m 3 /s vízhozam kiöntésmentes elvezetésének biztosítása - Répcevis község árvízvédelme - Csepreg község árvízvédelme: Árapasztó csatorna kiépítése, szűkítő műtárgy, védtöltés kiépítése - Árapasztó műtárgy létesítése a Büki vasúti töltés felett, 65-70 m 3 /s nagyobb vízhozamok elterelésére a terepen az ártéri híd irányába A szabályozás 1976-ra befejeződött, A 70-es évek végén az Ablánc-patak torkolatáig további mederbővítés. 140 m 3 /s vízhozam levesztésére Bük védelmében.
A Répce vízgyűjtőn 1965. után végzett vízrendezési munkák RÉPCE ALSÓ SZAKASZ: Két változat: - Vonalas mederrendezés a Répcelaki árapasztó csatorna bővítésével - Tározó építése Gór- Bük térségében 1983-ban a Répcelaki árapasztó előtti 2,8 kmes szakasz mederkorrekciója, az árvízvédelmi töltés megerősítésével a Kocsód-patak becsatlakozásáig. Tározó építése, valamint a Répce vizeinek továbbvezetéséhez egyoldali mederrendezésre került sor 2,5 km hosszban. (1996.) Alsó szakaszon ezen felül csak tisztogatás jellegű, lefolyási viszonyokat javító beavatkozások.
Önkormányzati védtöltések - Csepreg - Bük - Gór - Bő - Chernelházadamonya - Nagygeresd - Csáfordjánosfa
AZ ÁRVIZEK LEVONULÁSA NAPJAINKBAN A FEJLESZTÉSEK TÜKRÉBEN A 2014. májusi Répce árvíz bemutatása
A Répce vízgyűjtőjére területi átlagban összesen 150 mm csapadék hullott. A legnagyobb mennyiségek a Répce középső és felső területére hullottak (150-170 mm), míg az alsó kisebb területre 110 mm mennyiségű csapadék esett. Az esőzések következtében a Répcén az UTÓBBI IDŐK LEGNAGYOBB ÁRHULLÁMA VONULT LE. I. árhullám: Répcevisnél 2014. május 12-én, 4 órakor tetőzött 252 cm-rel (Q=57,7 m 3 /s). A Répcén levonuló árhullám vízállás grafikonja II. árhullám: Répcevisnél a folyó 2014. május 16-án, 23:15-kor 403 cm-el tetőzött (Q=102 m 3 /s).
A Répce menti védekezési munkálatok Répcvisen az Önkormányzat végzett zsákolást a belterület védelmében Zsirán a malomcsatornán telt szelvényű mederben árapasztódás történt Csepregen az árapasztó csatorna működésbe lépett. Az árapasztó kitorkollásánál a jobb parton partszakadás keletkezett. Bükön a Répce és a Büki Önkormányzati védtöltés közti területen lévő házakat veszélyeztette a víz A Bük Acsád ök. út lezárásra került Bő Gór ök. út félpályás lezárása Nagymértékű területi elöntések. Nagygeresd Vasegerszeg ök. út lezárása
Góri tározó Újabb nagyobb mennyiségű csapadékok hatására egy második az elsőnél nagyobb árhullám vonult le a Répcén, melynek hatására intenzív áradás indult meg a vízfolyáson. 35-38 m 3 /s-es vízhozam áteresztésre állítottuk be a tározó zsiliptábláit, majd 25 m 3 /s került kiengedésre Górnál a tározó felvizén 2014. május 18-án 6:00-kor tetőzött 490 cm-el a Répce. A tározótérben az elöntött terület 195 ha, a betározott vízmennyiség ~2,05 millió m 3 volt. A Góri tározó 2014. május 21.-én reggelre ürült le, a betározás 5 napig tartott. Az elöntött területen a mezőgazdasági zöldkár jelentős mértékű volt.
Répce - TORLASZOK Torlaszok kialakulása: a mederbe bedőlt fákon felhalmozódott az uszadék fa, illetve kommunális hulladék. A torlaszok Natura 2000 besorolás alatt álló területeken fekszenek.
Répce - PARTSZAKADÁSOK
Megoldandó feladatok Torlaszok eltávolítása Partszakadások helyreállítása Nagyvízi mederkezelési terv: a Répce Góri tározó és a Répcelaki árapasztó csatorna közötti szakaszon Beavatkozási javaslatok: Répce jobb parti főlecsapoló csatorna rányitása a Répcére és teljes hosszban medrének bővítése/kialakítása 20 m 3 /s vízszállító képességre Mederrendezés (Répce medrének bővítése 30-50 m 3 /s vízszállító képességre a Góri tározó alatti szakaszon; malom romok elbontása) Hidak környezetében növényzet tisztítás, gyep kialakítása
Köszönjük a figyelmet!