1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A Műsorelemző Osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse. 2003. áprilisától új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban (8. fejezet). Jelentésünk a 2003. szeptember 1. és 30. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.
A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására! A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (20:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19:00) és a Hír TV Híradójára (21:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 122 óra volt (5909 műsoregység), amelyből körülbelül 99 órányi (4277 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 7574 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2791 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Tények 192-433 625 Duna TV Híradó 102 34 441 577 MTV esti Híradó 141-405 546 RTL Klub Híradó 148 1 381 530 Esti Krónika 115 4 402 521 Sláger Rádió hírműsora 139-329 468 Déli Krónika 162 5 287 454 Reggeli Krónika 82 3 343 428 Hír TV Híradó 108-293 401 Danubius Rádió hírműsora 164-233 397 ATV Híradó 101-276 377 Jó estét, Magyarország! 88-258 346 MTV déli Híradó 43-196 239 Összesen 1585 47 4277 5909 2
2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk. 2003. szeptember szeptember 1.: A K&H brókercégénél történt visszaélésekkel kapcsolatban a kormányfő ismét Szász Károly felelősségét firtatta. Medgyessy Péter azt mondta: nem érdekli, hogy milyen politikai nézetei vannak a bankfelügyelet elnökének, azt viszont nagy bajnak tartja, ha munkáját nem végzi jól, ezért ha bizonyítást nyer, levonják a személyi konzekvenciákat. szeptember 2.: Hat éve volt utoljára olyan alacsony a gazdasági növekedés, mint 2003 második negyedévében. A KSH előzetes adatai szerint a GDP 2,4 tized százalékkal nőtt ebben az időszakban. szeptember 2.: A Pénzügyminisztérium cáfolja, hogy felére csökkentenék a diákok utazási kedvezményét jövőre. szeptember 3.: Lemondott az egészségügyi miniszter. Csehák Judit döntését azzal indokolta, hogy egy évre vállalta a tisztséget azzal a kitétellel, hogy annak letelte után megbeszélik, folytatja-e a munkát. szeptember 4.: A Fidesz szerint a szocialista pártnak nyilatkoznia kell arról, milyen kapcsolatban állnak vezetői, illetve a kormánytagjai a Britton Kft.-vel, a K&H bankkal és annak brókercégével jelentette ki Demeter Ervin. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közleménye szerint Demeter Ervin hazudik, mivel sem Medgyessy Péter, sem pedig a kormánytagok nem érintettek a bankhoz kötődő, bűncselekménygyanús ügyletekben. szeptember 4.: Mádl Ferenc szerint a választók egyértelműen azt igénylik, hogy a politikai szereplők az ország jövőjét érintő kérdésekre koncentráljanak, ezt a négy parlamenti párt elnökével és a frakcióvezetőkkel folytatott beszélgetésen jelentette ki. szeptember 5.: Megszületett a megállapodás az adócsökkentésről az MSZP kétnapos frakcióülésén. Bejelentették azt is, hogy az egészségügyi miniszter posztjára Kökény Mihályt, a megüresedő államtitkári tisztségre pedig Vojnik Máriát jelöli a miniszterelnök. 3
szeptember 6.: Őrizetbe vették Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóhelyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatóját. szeptember 6.: Az MSZP szerint az előző kormányt is felelősség terheli, mert az lett volna helyes, ha a PSZÁF időben észreveszi a K&H-nál történteket, és tesz azok ellen. szeptember 7.: Előzetes letartoztatásba helyezte a bíróság a brókerbotrány őrizetbe vett gyanúsítottjait. szeptember 8.: Az ellenzéki pártok a választási ígéretek teljesítését kérték számon a kormányzaton, a hatalmon lévők pedig a viták stílusát kifogásolták, illetve a konstruktív javaslatokat hiányolták az őszi ülésszak első munkanapján. szeptember 8.: Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a Happy End Kft. ügyvezetője, a Mert 2000 Rt. vezérigazgatója és az Országimázs Központ osztályvezetője ellen, mivel az ügyészség álláspontja szerint nem lehet bizonyítani bűncselekmény elkövetését. szeptember 9.: Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja kezdeményezi, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés előtt számoljon be arról, miért szüntette meg a Fővárosi Főügyészség a nyomozást a Happy End Kft. ügyében. szeptember 9.: Kampányt indít az MSZP a kormány eddigi munkájának propagálására. szeptember 10.: Nem döntött, csak első olvasatban tárgyalt a kormány az adótörvényekről. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a költségvetés fő számai nem változnak. A miniszterek jóváhagyták a koalíciós megegyezést, így 2004-ben biztosan lesz szja-csökkentés. szeptember 11.: A vártnál jobban alakult augusztusban az infláció. A piac legalább 5 százalékra számított, a KSH adatai szerint viszont 4,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly augusztushoz képest. szeptember 11.: A magyar külpolitika ragaszkodik ahhoz, hogy a készülő európai alkotmányban azonos jogok illessék meg a régi és az új, illetve a kicsi, a közepes és a nagy tagállamokat jelentette ki Kovács László. szeptember 12.: Egyelőre nem sztrájkolnak az orvosok, de felkészülnek a munkabeszüntetésre. A Magyar Orvosi Kamara elnöke bejelentette, levélben kérik a miniszterelnököt, hogy az Országgyűlés ne az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényről döntsön, hanem a kamara által elkészített tervezetről tárgyaljon. szeptember 12.: Az MSZP budapesti elnöksége azt javasolja a kormánynak, hogy a személyszállítás áfája továbbra is maradjon kedvezményes, a nagyvárosok tömegközlekedése pedig részesüljön összesen 15 milliárd forintos normatív támogatásban a jövő évi költségvetésből. 4
szeptember 16.: Teller Ede több munkatársa kijelentette, hogy a tudósnak tulajdonított belpolitikai üzenet közönséges hamisítvány. szeptember 16.: A magyar miniszterelnök és a román államfő egyetért abban, hogy a két ország kapcsolatában a jövőbe kell tekinteni. A két vezető budapesti munkareggelijén Medgyessy Péter azt mondta, hogy a múlt bizonyos kérdéseit le kell zárni, így például az aradi Szabadság-szobor felépítésének ügyét. szeptember 16.: A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén meghallgatott Áder János beszámolt arról, hogy Kulcsár Attilával ügyvéd ismerőse tanácsára találkozott először. A volt bróker ugyanis azt állította, hogy a K&H-nál akár a legfelsőbb kormányzati köröket is érintő nagy botrány van készülőben. szeptember 17.: Húsz százalékos leépítést rendelt el a minisztériumoknál és a hozzájuk tartozó intézményeknél Medgyessy Péter. A kormány döntése értelmében a költségvetési intézmények 2004-ben 300 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. szeptember 17.: Az MSZP-nek bizonyítékai vannak arra, hogy a Fidesz és a párt nevében eljáró Simicska Lajos már 1996-ban bizalmas üzleti kapcsolatban volt a K&H bankkal - jelentette ki Simon Gábor. A Fidesz-frakció elnöksége közleményben utasította vissza a vádakat. szeptember 19.: A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy a brókerügyben az általa javasolt vizsgálóbizottság álljon fel. Az MSZP-frakció úgy látja, hogy az elmúlt 5 évre kiterjedően kell vizsgálni a brókerügyet. szeptember 22.: Nem ítélte alaposnak Tocsik Márta perében a jogásznő felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság. szeptember 22.: Az MSZP szerint negyedmilliárd forintnyi közpénz úszott el azzal, hogy a K&H egyik leányvállalata szerződést kötött a Fidesszel a párt székházának eladására, illetve visszavásárlására. Az ellenzéki párt viszont azt mondja: ebből a bank, illetve a részvényesei nemhogy hátránnyal, hanem előnnyel kerültek ki. szeptember 23.: Aláírta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást a magyar és a román miniszterelnök. szeptember 24.: Novemberben januárig visszamenőleges hatállyal további 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. szeptember 25.: Az Erste Bank veheti meg a Postabankot, miután 101 milliárd forintot ajánlott a pénzintézet csaknem 100 százalékos részvénycsomagjáért. 5
szeptember 26.: A Népszava nyilvánosságra hozta azt a dokumentumot, amely az újság szerint bizonyítja a Magyar Rádió elnökének titkosszolgálati múltját. Kondor Katalin hazugságnak minősítette a hírt, és bírósági eljárást helyezett kilátásba. szeptember 26.: A főváros vezetői nem tudtak megállapodni a Pénzügyminisztériummal a BKV jövő évi támogatásáról. szeptember 27.: Januártól a közigazgatási reform első lépéseként 40 milliárdot vesznek el nyolc minisztériumtól, és adják a régióknak jelentette be a belügyminiszter Szekszárdon. szeptember 28.: Közös kampányt folytat az európai parlamenti választásokon a Fidesz és az Európai Néppárt közölte Orbán Viktor, miután tárgyalt a Néppárt frakcióvezetőjével. szeptember 29.: Tüntetők fütyüléssel fojtották bele a szót Újhelyi Istvánba, az MSZP médiapolitikusába, aki a Magyar Rádió székháza előtt akarta elmondani véleményét az intézmény működéséről. szeptember 29.: Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP-frakció az ügyészség által már lezárt közpénz-felhasználási ügyek tisztázására. A Fidesz alkotmányelleneseknek tartja, hogy olyan ügyekben, amelyekben büntetőeljárás folyt, vizsgálóbizottságot állítson fel az Országgyűlés. szeptember 30.: A pénzügyminiszter átadta a jövő évi költségvetési tervezetet a parlament elnökének. László Csaba szerint a 2004-es büdzsé az uniós csatlakozást szolgálja, és magában foglalja a megkezdett jóléti reformok folytatását. szeptember 30.: Október elsején lép életbe az a kormányrendelet, amely a májusi áremelést bizonyos fogyasztási mértékig kompenzálja mondta a kormányülést követően Gál J. Zoltán. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a gáztörvénynek és a jövő évi új áfaszabályoknak megfelelően január elsejétől átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a földgáz ára. 6
3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Szeptemberben a parlamenti képviselők megjelenéseinek aránya hat százalékkal emelkedett (31% vs. 37%) (6. ábra), a nagy mértékű növekedés a parlament munkájának beindulásával és a felfokozott belpolitikai csatározásokkal magyarázható. A kormány/koalíciót a szereplők 25, a parlamenti ellenzéket 12, az egyéb szereplőket 63 százalék képviselte. Az év kilencedik hónapjában a parlamenti politikusok 69 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (31%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). Augusztushoz képest az MSZP-frakció tagjainak szereplése nőtt (13% vs. 17%), míg a kormány megjelenései ugyanilyen mértékben csökkentek (51% vs. 47%). Az ellenzéki oldalon a Fidesz politikusai kapták a legtöbb lehetőséget a szereplésre (23% vs. 25%). Az ősz első hónapjában mindkét oldal politikusaira jutó beszédidő változatlan maradt (69% vs. 69%) (10. ábra). A kormánypártok és az adminisztráció stagnálása meglepő, hiszen a vizsgált hírműsorok az előző hónaphoz képest kevesebb baloldali politikusnak és kormánytagnak biztosítottak lehetőséget a verbális szereplésre (7. táblázat). A húsz legtöbbet szereplő politikai aktor között a kormány/koalíció tagjai voltak többségben (13 fő) (13. táblázat), a csoportban a kabinet tagjai domináltak. A pártkötődéssel nem rendelkező személyiségek közül Mádl Ferencre irányult a legnagyobb figyelem, aki az ötödik legtöbbet előforduló személy volt a hírműsorokban. 7
4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Szeptemberben is a gazdasági szféra történései vezették a témakörök listáját, annak ellenére megőrizték helyüket, hogy részesedésük augusztus óta folyamatosan csökken (2. táblázat). A csoporton belül a leggyakrabban a vállalkozások, vállalatok helyzete jelent meg (lásd 14. táblázat). A kormány gazdaságpolitikáját taglaló híradások aránya emelkedni kezdett (21% vs. 24%). Szeptember 30-ig kellett a pénzügyminiszternek az Országgyűlés elé terjesztenie a következő évi költségvetési tervezetet, így értelemszerűen gyakran jelent meg a kérdés a hírműsorokban. A tematikai csoport legtöbbször előforduló témája az adórendszer átalakítása volt, mivel a kormány az áfa-kulcsok és a személyi jövedelemadó reformját tervezi. A belpolitikai botrányok, korrupció előfordulása emelkedett (15% vs. 18%). A csoporton belül a pénzügyi botrányok gyakorisága volt a legmeghatározóbb - az összesítésben az ötödik legtöbbször megjelenő kérdéskörként szerepelt (lásd 14. táblázat). A brókerbotrány továbbra is a hírműsorok témastruktúrájának egyik meghatározó eleme volt. Újabb gyanúsítottakat helyezett előzetes letartóztatásba a rendőrség, a kormányzat politikusai a PSZÁF elnökének felelősségét és a Fidesz érintettségét firtatták, míg a fiataldemokraták ugyanezt a fegyvert alkalmazták a szocialistákkal szemben. A belpolitikai kérdéskörök közül a parlament tevékenységét feldolgozó híradások aránya emelkedett (4% vs. 9%), ami az országgyűlési munka őszi ülésszakának beindulásával magyarázható. A pártok viszonyával, ügyeivel foglalkozó kérdéskör aránya szintén nőtt (5% vs. 8%), ami a szocialista párt vezetésén belül kialakult vitákkal hozható kapcsolatba. A szociális szféra fejleményeire ebben a hónapban is kiemelt figyelem irányult. A témakörön belül az egészségügy helyzetének megoszlása számított a legmeghatározóbbnak (lásd 14. táblázat). Az egészségügyi tárca élén vezetőcsere történt, a Magyar Orvosi Kamara pedig a szakminisztériummal vitázott az orvosok jogállásáról szóló törvény megváltoztatásáról. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (14. táblázat) tüntettük fel. 8
2. táblázat N=4277 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya augusztus szeptember gazdasági helyzet 35 30 kormány gazdaságpolitikája 21 24 belpolitikai botrányok, korrupció 15 18 szociális szféra 17 17 kormány tevékenysége 16 17 bűnözés 15 13 kultúra, média 13 13 külpolitikai kapcsolatok 12 13 általános belpolitikai kérdések 10 11 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 11 9 parlament tevékenysége 4 9 pártok viszonya, ügyei 5 8 önkormányzatok tevékenysége 7 6 rendvédelmi szervezetek helyzete 4 3 kormányzat-ellenzék viszonya 2 3 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). Az év kilencedik hónapjában a kudarcról (6% vs. 7%) és a sikerről tudósító műsoregységek aránya is egy százalékkal emelkedett (5% vs. 6%). A fiaskók 50 százaléka a kormányzat, három százaléka az ellenzék, 47 százaléka egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A balsikerek kötődésénél a politikai paletta szereplőinek részesedése meredeken emelkedett (40% vs. 53%), ami főként a kormányzat térnyerésének köszönhető (38% vs. 50%). Az egyéb intézményeken belül a vállalatok, vállalkozások mutatták fel a legtöbb eredménytelenséget - a megjelenések közel felét adták (131 esetből 61 eset) -, a gazdasági szereplőket a tömegkommunikáció reprezentánsai követték (14 eset). A sikerről tudósító műsoregységekben mind a kormány (41% vs. 45%), mind az ellenzék (2% vs. 4%) növelte megjelenési gyakoriságát. Az egyéb intézmények" eredményeinek prezentációja hat százalékkal csökkent (57% vs. 51%), a leginkább sikerorientált szervezeteknek szeptemberben a rendőrség és a VPOP számított. 9
1. ábra N=4277 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 60 kudarc július kudarc augusztus kudarc szeptember % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc július 40 2 58 kudarc augusztus 38 2 60 kudarc szeptember 50 3 47 80 siker július siker augusztus siker augusztus 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker július 46 1 53 siker augusztus 41 2 57 siker augusztus 45 4 51 A konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása három (14% vs. 17%), az együttműködésről szóló hírek aránya egy százalékkal emelkedett (6% vs. 7%). Az őszi ülésszak beindulásával az ellenzék és a kormányzat közötti pengeváltások gyakoribbá váltak (2. ábra), a brókerbotrányt és a költségvetési tervezetet tekinthetjük a fő ütközőpontoknak. Az egyéb intézmények nézetkülönbségeinek bemutatása kilenc százalékkal visszaesett (45% vs. 36%).
A két politikai oldal együttműködéséről tudósító műsoregységek aránya enyhén csökkent (33% vs. 32%). Augusztushoz képest jelentősebb változást egyik szereplőnél sem tapasztaltunk (29% vs. 27%). 2. ábra N=4277 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 konfliktus július konfliktus augusztus konfliktus szeptember 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb konfliktus július 37 24 39 konfliktus augusztus 35 20 45 konfliktus szeptember 40 24 36 80 együttműködés július együttműködés augusztus együttműködés szeptember 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb együttműködés július 24 6 70 együttműködés augusztus 29 4 67 együttműködés szeptember 27 5 68 12
5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Az ősz első hónapjában a szereplők több mint hatoda (17%) fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra). A politikai élet szereplőit ért "támadások" aránya kilenc százalékkal emelkedett (56% vs. 65%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ellenzék prezentációja megduplázódott (6% vs. 12%), a kormányoldal részesedése pedig három százalékkal nőtt (50% vs. 53%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó kritikákon belül ebben a hónapban jelentősen megemelkedtek a jogi szakágazati intézményeket, valamint a tömegkommunikáció szereplőit ért bírálatok száma. A negatív vélemények kereszttüzében elsősorban Polt Péter legfőbb ügyész, a Teller-levél kapcsán a Népszabadság szerkesztői, továbbá az ügynökmúltjáról felröppent híresztelések miatt Kondor Katalin állt. 3. ábra N=7574 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 83 17 35 12 53 13
A politikusok szerepléseik harmadában fogalmaztak meg eltérő álláspontokat (36%) (4. ábra). Mind a kormány (18% vs. 21%), mind az ellenzék prezentációja három százalékkal emelkedett (3% vs. 6%). Az egyéb intézményeket ért bírálatok aránya nem változott (9% vs. 9%), közülük a jogi és a gazdasági szakágazati intézmények szerepeltek a leggyakrabban. A három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó képviselő: Varga Mihály (34 eset), Répássy Róbert (31 eset) és Kovács László (30 eset) volt. 4. ábra N=2791 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata 9 21 64 6 A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 9 százalékában (393 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. Az év kilencedik hónapjában is a szakszervezetek, érdekképviseletek tették az összes bírálat közel ötödét (19%) (3. táblázat). Az érdekvédelmi szervezetek az orvosok jogállásáról szóló törvény vitatható rendelkezéseit kritizálták. A tömegkommunikáció reprezentánsai is bekerültek a leggyakrabban bíráló szervezetek közé, ami a Magyar Rádió elnöke körül kialakult helyzettel és a Teller-levéllel állt összefüggésben. 14
3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék szakszervezetek, érdekképviseletek 44 11 - - 30 8 tömegkommunikáció 10 3 1-30 8 civil szféra szerveződése 10 3 1-24 6 országos gazdasági szakágazati 16 4 - - 15 4 intézmény intézményi kötődés nem derül ki 6 2 - - 24 6 Szeptemberben a szereplések két százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest 13 százalékkal emelkedett (38% vs. 51%). A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Medgyessy Péter volt, aki 17 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamely intézmény működésével kapcsolatban. (A vizsgált hónapban is, mint az eddigi hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (194 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség.) 5. ábra N=7574 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése 49 98 2 51 15
6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Az év kilencedik hónapjában a műsorok szereplőinek majd negyven százaléka a parlamenti politikum prominensei közül került ki (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 25, a parlamenti ellenzéket 12, az egyéb szereplőket 63 százalék képviselte. Az őszi ülésszak beindulásával a politikai aktorok szereplései meredeken emelkedtek (31% vs. 37%). A parlamenti erők prezentációja az összes műsorszolgáltatónál nőtt, öt esetében a növekedés elérte a 10 százalékot. A hatalmi szféra reprezentánsainak aránya az országos kereskedelmi televíziók hírműsoraiban és a Sláger Rádióban jóval elmaradt az átlagtól. A kormánypárti politikusok a legnagyobb mértékű térnyerést a Danubius Rádió hírösszefoglalóiban könyvelhették el (43% vs. 60%), megoszlásuk valamennyi programban nőtt, egyedül a Jó estét, Magyarország! esetében maradt változatlan (15% vs. 15%). Az ellenzéki pártok megjelenései augusztushoz képest két százalékkal emelkedtek (10% vs. 12%). A parlamenti oppozíció prominenseinek előfordulásai egyedül a Sláger Rádió összefoglalóiban csökkentek (4% vs. 3%), a többi műsorszámnál emelkedést vagy stagnálást regisztráltunk. A kormányalakításból kimaradt pártok felbukkanásai a legnagyobb mértékben a Hír Tv Híradójában (14% vs. 21%) növekedtek. A Fidesz és az MDF frekvenciája a két legnézettebb hírműsor és a Sláger Rádió esetében hét százalék alatt mozgott. 16
6. ábra N=7574 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag 25 12 63 Hír TV Híradó 27 21 52 ATV Híradó 31 10 59 Jó estét, Magyarország! (TV2) 15 7 78 MTV déli Híradó 19 11 70 Sláger Rádió 16 3 81 Danubius Rádió 60 14 26 RTL Klub Híradó 14 4 82 Tények (TV2) 16 6 79 Esti Krónika 32 18 50 Déli Krónika 37 18 45 Reggeli Krónika 30 17 53 Duna TV Híradó 24 12 64 MTV esti Híradó 25 10 65 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő, bár előző havi megjelenéseikből erősen vesztettek (17,1% vs. 11,1%). A második helyen a rendőrséget és a VPOP-t találjuk (9,0%), az erőszakszervezeteket követték azok, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény (8,7%) (4. táblázat). A rendőrség tagjainak véleményét gyakrabban idézték, mint az előző hónapban, ami a brókerbotrány folyományaként foganatosított újabb letartóztatásokkal hozható összefüggésbe. Az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László a második legtöbbet szereplő pártkötődéssel nem rendelkező közéleti személyiségnek számított szeptemberben (lásd 15. táblázat). Az országos jogi szakágazati intézmények és képviselőinek említése megduplázódott (3,8% vs. 7,2%). 17
4. táblázat N=4565 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 507 11,1 rendőrség, VPOP 410 9,0 intézményi kötődés nem derül ki 398 8,7 külföldi szereplő 353 7,7 országos jogi szakágazati intézmény 327 7,2 minisztériumok 276 6,0 szakszervezetek, érdekképviseletek 250 5,5 kultúra, tudomány, művészet, szórakoztatóipar, oktatás 233 5,1 civil szféra szerveződése 182 4,0 egészségügy 180 3,9 tömegkommunikáció 176 3,9 pártkötődés nélküli szakértő 156 3,4 országos gazdasági szakágazati intézmény 142 3,1 határon túli magyarok és szervezeteik 118 2,6 bűnöző, gyanúsított, elítélt 111 2,4 6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplői az ország gazdasági helyzetét érintették a legtöbbször, a programok témalistájának örökös vezetője hét százalékpontos csökkenést produkált szeptemberben (30% vs. 23%). A műsorszámok témaorientációját továbbra is erősen determinálta a belpolitikai botrányok kérdésköre, amely szorosan követte az örökös elsőt (22%). A költségvetési tervezet reflektorfénybe kerülésének köszönhetően a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek prezentálása növelte részesedését (17% vs. 20%). Semmi meglepőt nem találtunk abban, hogy a kormányzati politikusok a legtöbb nyilatkozatot a kabinet tevékenységével kapcsolatban tették, amit a pártok viszonyának, ügyeinek kategóriája követett. 18
Az ellenzék mindössze egy témában jeleníthette meg álláspontját többször, mint a kormánypárti politikusok (általános belpolitikai kérdések). Általánosságban elmondható, hogy a Fidesz és az MDF reprezentánsai témakörök többségében nagyobb nyilvánosságot kaptak, mint augusztusban. A parlamenti oppozíció legnagyobb mértékű visszaszorulását a pártok viszonyát, ügyeit taglaló tematikai csoportban regisztráltuk (42% vs. 33%). 5. táblázat N=7574 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők aránya gazdasági helyzet 22 7 71 23 belpolitikai botrányok, korrupció 25 21 54 22 kormány gazdaságpolitikája 38 17 45 20 szociális szféra 22 5 73 16 kormány tevékenysége 66 5 29 14 általános belpolitikai kérdések 35 37 28 12 kultúra, média 15 8 78 11 bűnözés 9 7 84 10 külpolitikai kapcsolatok 43 17 41 9 parlament tevékenysége 39 32 29 9 pártok viszonya, ügyei 48 33 18 8 önkormányzatok tevékenysége 16 9 75 5 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 4 3 93 5 kormányzat-ellenzék viszonya 45 42 14 4 rendvédelmi szervezetek helyzete 28 5 66 3 6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (90%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített aktorok közül a legnagyobb gyakorisággal most is Medgyessy Péterre (35 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban a második legtöbbször előforduló személy Kovács László volt, akit 17 esetben láthattunk a műsor elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. A külügyminisztert Kökény Mihály követte (11 eset), akit miniszterré történő kinevezése helyezett a középpontba. 19
Szeptemberben a kormányzat reprezentánsai több mint kétszer gyakrabban fordultak elő a headline-okban, mint ellenzéki társaik (246 eset vs. 112 eset). A kormány/koalíció prominensei közül a szocialista kabinettagok és képviselők szereplései domináltak (246 esetből 230 eset). 6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év kilencedik hónapjában a parlamenti politikusok 69 százaléka a kormány/koalíció, kevesebb mint harmada (31%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése szeptemberben nem változott (69% vs. 69%). A kabinet tagjainak megjelenése négy százalékkal csökkent (51% vs. 47%), az MSZP parlamenti képviselőinek (13% vs. 17%) részesedése ugyanilyen mértékben nőtt, míg az SZDSZ-frakció szereplése stagnált (5% vs. 5%). A vizsgált hírműsorok az előző hónaphoz hasonlóan a miniszterelnökre koncentráltak (218 eset), a kormány első emberét Kovács László (93 eset) követte. A külügyminiszter, pártelnök a leggyakrabban az MSZP belső ügyeiről és a határon túli magyarok helyzetéről fejtette ki a párt, illetve a kormány álláspontját. A 20 leggyakrabban megjelenő közéleti személyiség közül 10 a kormány tagjai közül került ki (lásd 13. táblázat). Kökény Mihály szereplése meredeken emelkedett (18 eset vs. 79 eset), a kitüntetett figyelmet elsősorban miniszteri kinevezésének köszönhette. A parlament szocialista képviselői közül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bukkant fel a leggyakrabban (34 eset) (lásd 13. táblázat), nyilatkozatait elsősorban a szocialisták belső ügyeinek szentelte. Az SZDSZ soraiból ebben a hónapban is Kuncze Gábor jelent meg a legtöbbször az elektronikus médiumokban (lásd 13. táblázat). Az ellenzék szereplési megoszlása szintén változatlan maradt (31% vs. 31%). A Fidesz két százalékpontot nyert (23% vs. 25%), míg a demokrata fórum ugyanennyit vesztett részesedéséből (8% vs. 6%). A Fidesz megjelenéseinek közel negyedét a párt véleményének prezentálása adta (689 esetből 168 eset). A nevesített szereplők közül a legtöbbször Orbán Viktor fordult elő a képernyőn és az éterben (46 eset), az elnök főként az EU-csatlakozásról beszélt, mivel együttműködési szerződést írt alá az Európai Néppárttal a közös uniós kampányról. Az MDF szereplése hasonlóan alakult, felbukkanásaik legnagyobb részét a párt véleményének megjelenítése szolgáltatta. A párt a 20 legtöbbet szereplő közéleti személyiség közé szeptemberben sem delegált senkit. 20