Eljárási rendelkezések

Kétsoprony Község Képviselőtestületének az 10/2011.(XI.23.) önkormányzati rendelete a Szociális ellátásokról. Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (4) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, - többször módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) 10. (1) bekezdés, 25. (3) bekezdés b) pont, 26., 32. (3) bekezdés, 45., 46. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzben és természetben nyújtott ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról az alábbi rendeletet alkotja; Általános rendelkezések 1. E rendelet célja; a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Kétsoprony lakópolgárai számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, és a szociális gondoskodások formáit, valamint az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait. 2. E rendelet hatálya kiterjed: az Sztv. 3. -ban felsorolt személyekre, ha lakóhelyük, - ennek hiányában tartózkodási helyük Kétsoprony község területén van. Eljárási rendelkezések 3. (1) A szociális ellátást kérelmező köteles családja jövedelmi- és vagyoni viszonyairól nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell amennyiben a törvény másként nem rendelkezik a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap nettó jövedelméről átlagkereset-igazolást, egyéb tevékenységből származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző év 12 hónap nettó jövedelméről szóló hiteles igazolást (adóbevallást). (2) A rendszeres szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket a 63/2006.(III.27.)Korm. rendeletben előírt nyomtatványokon, az egyéb ellátások esetében a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített formanyomtatványokon a szükséges melléklettel együtt - kell benyújtani. (3) Szükség esetén, - amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják az ellátás bizonyító eljárás nélkül, a rászoruló nyilatkozata alapján is megállapítható. (4) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. 1

(5) A jogosult az ellenőrzést tűrni köteles, és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie. Rendelkezésre kell bocsátania a kért adatokat, és igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását. (6) Ha a szociális ellátásra jogosult az ellenőrzést akadályozza, vagy az állapítható meg, hogy az ellátást nem a céljának megfelelően használja fel, az ellátás megszüntethető. (7) A rendszeres szociális ellátásokat évente felül kell vizsgálni. 4. (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, s az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell; a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Amennyiben a hatáskört gyakorló az e rendeletben szabályozott szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, a kötelezett kérelmére szociális és anyagi helyzetére tekintettel méltányosságból -; - 100.000.-Ft alatt a hatáskört gyakorló, - 100.000.-Ft felett kizárólag a Képviselőtestület elengedheti vagy mérsékelheti. Az ellátások formái 5. (1) A pénzbeli szociális ellátások formái: a) időskorúak járadéka, b) ápolási díj, ba) alanyi bb) helyi c) aktív korúak ellátása, ca) foglalkoztatást helyettesítő támogatás cb) rendszeres szociális segély cba) 55 éven felüliek rendszeres szociális segélye, cbb) egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye, d) lakásfenntartási támogatás; da) normatív, db) helyi e) átmeneti segély; ea) vissza nem térítendő, eb) kamatmentes kölcsön f) temetési segély. 2

(2) A természetbeni szociális ellátások formái: a) köztemetés, b) közgyógyellátás, ba) alanyi bb) normatív bc) helyi c) krízis segély, d) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (3) Szociális alapszolgáltatások formái: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) tanyagondnoki szolgáltatás, d) nappali ellátás: Idősek Klubja e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f) gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés (4) az (1) bekezdés bb), eb) pontjában foglalt ellátások megállapítását a Képviselőtestület a Népjóléti Bizottságra, az (1) bekezdés d), ea), f), a (2) bekezdés c) pontjában foglalt ellátások megállapítását a Képviselőtestület a polgármesterre átruházza. (5) A (3) bekezdés a) f) pontjaiban felsorolt szociális alapszolgáltatásokat Kétsoprony Község Képviselőtestülete a Békéscsabai Kistérség Egyesített Szociális Intézményen keresztül társulási megállapodás alapján biztosítja. A Társulási Megállapodás a rendelet függelékét képezi. Ápolási díj 6. ( 1) Az 5. (1) bekezdés ba) pontjában foglalt ápolási díj megállapításának feltételeit az Sztv. 40-43/A., 44. (1) bekezdés a), b) pontja tartalmazza. (2) Az 5. bb) pontja címén ápolási díj annak az állandó lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen Kétsopronyban tartózkodó személynek állapítható meg, aki; a) az ápolást munkaviszonyának, kereső tevékenységének megszüntetése révén tudja csak biztosítani, és b) a gondozásra szoruló személy egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy a házi gondozó felügyelete, illetve gondozása már nem elégséges, valamint családja 1 főre jutó havi jövedelme nem több mint a nyugdíjminimum 3-szorosa. (3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100-120 %-a. (4) Az ápolási díj összegének megállapításakor irányadó szempontok; a) az ápolt egészségi állapota, b) a család egy főre jutó jövedelme, c) a jövedelem kiesés mértéke. 3

(5) A hozzátartozó, ha ápolási kötelezettségét egészségügyi okokból ideiglenesen nem tudja teljesíteni, úgy legfeljebb 30 napra igényelheti a házi segítségnyújtást. Aktív korúak ellátása 7. (1) Az 5 (1) bekezdés ca) pontja szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak feltételrendszerét az Sztv. 35. (1) bekezdése szabályozza. (2) A támogatásban részesülő személy köteles együttműködni a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központjával (nyilvántartásba vétel, előírt jelentkezések teljesítése, beilleszkedést segítő programokon történő részvétel, Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban történő részvétel). (3) Az 5. (1) bekezdés cb) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosultak feltételrendszerét az Sztv. 37. (1) bekezdése szabályozza. (4) Az 5. (1) cba) pontja szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles együttműködni a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat területi irodájával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). Az együttműködés részletes szabályait az Sztv. 37/A. 37/B. - ai, valamint a Kistérségi Társulási Tanács 13/2010.(III.24.) határozatával elfogadott e rendelet függelékét képező szakmai program kivonata tartalmazza. Lakásfenntartási támogatás 8. Az 5. (1) da pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv 38-39. - a szabályozza. Átmeneti segély 9. (1) Az 5.. ea pontja szerinti ellátást az Sztv. 45. -a szabályozza. (2) Létfenntartási gonddal küzd az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, egyedülálló esetén, 230 %-át. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól különös méltánylást érdemlő esetben el lehet tekinteni. (hosszantartó, súlyos betegség, elemi kár, orvosi költségek) (4) Az ellátás mértéke nem meghatározott, azt a körülmények alapján úgy kell megállapítani, hogy a rászorulóknak hathatós segítséget nyújtson. (5)A segély megállapítható természetbeni ellátás formájában is. Természetbeni segély lehet: gyógyszersegély, élelmiszer, utalvány, közüzemi díjak átutalása, egyéb számlák kifizetése. 4

(6) A kamatmentes támogatás mint az átmeneti segély egy formája - annak a személynek nyújtható, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, s megoldani ezt átmenetileg - önerőből nem tudja, ugyanakkor rendszeres jövedelemmel vagy pénzellátással rendelkezik, amiből a kölcsön visszafizetése biztosított. (7) A kölcsön maximális összege a nyugdíjminimum 5-szöröse. Visszafizetésének időtartama maximum 1 év. (8) Visszafizetés elmaradása esetén, az időtartam lejártától számított 6 hónapig újabb kölcsön nem nyújtható. (9) Családonként évente 1 személy, egy alkalommal kaphat ilyen támogatást. (10) A kérelemben meg kell határozni a kölcsön célját, összegét, a kapott támogatásról 30 napon belül számlák becsatolásával el kell számolni. (11) A Képviselőtestület keretösszeget állapít meg erre a célra, - a visszafizetett összegek kerülnek újra kiosztásra a kérelmezők között -. A keretösszeget az éves költségvetésben kell meghatározni, illetve módosítani. Temetési segély 10. (1) Az 5. (1) bekezdés f) pontja szerinti temetési segély feltételeit az Sztv. 46. szabályozza. (2) A segély összege általában a helyben szokásos temetés költségeinek, - 150.000-200.000 Ft - 10 %-a, de különös méltánylást érdemlő esetben a segély összege a költségek 30 %-áig is megállapítható. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíjminimum összegének 4-szeresét, valamint annak sem, aki a meghalt személyt eltartási szerződésben gondozta. (4) Temetési segély céljára kamatmentes kölcsön is folyósítható. Ez esetben a kölcsön összegének felső határa a helyben szokásos temetés költségeinek - 150.000 200.000 Ft - az összege. Köztemetés 11. (1) Köztemetés az Sztv. 48. -ban foglaltak szerint rendelhető el. (2) Ha az elhunyt személy után hagyaték nem maradt, és az eltemettetésre kötelezett személy, család jövedelme (egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét) indokolttá teszi, a köztemetés költségét a polgármester elengedheti. (3) Kizárólag a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot lehet köztemetésként elrendelni. 5

Közgyógyellátás 12. (1) A közgyógyellátásra való jogosultságot az Sztv. 50. (1)-(2) bekezdése szabályozza. (2) Az 5. (2) bekezdés bc) pontja szerinti ellátás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek; családja 1 főre jutó havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 230 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, valamint a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátási költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20 %-át. Krízis segély 13. (1) Krízis segéllyel az a személy/család támogatható, ahol; a) a munkanélküliek száma minimum 1 fő, b) a gyermekek gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, c) rokkantak, egészségkárosodottak száma minimum 1 fő. (2) A segély kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtható, különösen: gyógyszer kiváltására, egészségügyi intézmény(ek)hez való közlekedés segítésére (autóbusz költségtérítés), foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartás fenntartás céljából útiköltségre, élelmiszer-vásárlásra, stb. (3) A támogatás összege esetenként maximum 2.000.-Ft. (4) A természetbeni ellátás céljára biztosított segély szükség esetén pénzben megelőlegezhető, mellyel 5 napon belül számlák becsatolásával - el kell számolni. Záró rendelkezések 14. (1) E rendelet 2011. november 24-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg; a 7/2008.(V.30.), az 5/2009.(III.19.), valamint az 5/2011.(IV.27.) ör. rendelet hatályát veszti. Kétsoprony, 2011. november 15. Surinné Szász Margit jegyző Völgyi Sándor polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve 2011. november 23-án. Kétsoprony, 2011. november 23. Surinné Szász Margit jegyző 6

1. függelék MEGÁLLAPODÁS TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL módosításokkal egységes szerkezetben A 3401. számú statisztikai kistérséghez tartozó települések, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, Csabaszabadi Község Képviselő-testülete, Kétsoprony Község Képviselő-testülete, Szabadkígyós Község Képviselő-testülete, Telekgerendás Község Képviselő-testülete, és Újkígyós Nagyközség Képviselőtestülete, a települési önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. -ában kapott felhatalmazás, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján: a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretének biztosítására, térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítõképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére, a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére, intézményfenntartásra, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a közösségi szolgáltatások térségi szinten történõ kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében társulási megállapodást kötnek. I. ALAPRENDELKEZÉSEK A Társulás neve: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2.) A Társulás székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 3.) A Társulás lakosságszáma (2009.01.01-i adatok alapján): 75382 fő 4.) A Társulás tagjai: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 7

Lakosság: 63.441 fő 2. Csabaszabadi Község Önkormányzata 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6. Lakosság: 372 fő 3. Kétsoprony Község Önkormányzata 5674 Kétsoprony, Dózsa út 11. Lakosság: 1.497 fő 4. Szabadkígyós Község Önkormányzata 5712 Szabadkígyós, Kossuth Lajos tér 7. Lakosság: 2.845 fő 5. Telekgerendás Község Önkormányzata 5675 Telekgerendás, Dózsa út 13. Lakosság: 1.658 fő 6. Újkígyós Város Önkormányzata 5661 Újkígyós, Kossuth utca 41. Lakosság: 5.616 fő 5.) A Társulás célja, funkciója és feladatrendszere: A Társulás célrendszere, hogy szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás) egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, ellátása (ágazati feladatellátás), a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, a térség területének összehangolt fejlesztése, közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátása, térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. A társulás célja: a) a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő ellátása, b) kistérségi területfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátása, c) kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése. A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselõ-testületei a társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a társulási megállapodásban, valamint külön 8

megállapodásokban rögzített feladatellátást, közszolgáltatást, közigazgatási szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet. A Társulás funkciói: A Társulás hármas funkciót lát el: 1. Önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátásiés szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése, 2. térségfejlesztés 3. területfejlesztés: a kistérség területeinek összehangolt fejlesztése, (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása. 6.) A Társulás működési területe: A Társulás működési területe a résztvevő önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki, illetve feladatellátás esetén a megállapodásban rögzített területre. 7.) A Társulás jogállása: A Társulás önálló jogi személy, melyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. A Társulás nem költségvetési szervként működik, azonban gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8.) A Társulás 2004. július 22. napjával határozatlan időre jött létre. A társulás létrehozását, a megállapodást, a megállapodás módosításait a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő- testületeinek jóvá kell hagynia. 9.) A Társulás alapító szerve a hozzátartozó települési önkormányzatok képviselõtestületei, felügyeleti szerve pedig a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége, 5600. Békéscsaba, József A. utca 2-4. 10.) A társulás tagsági nyilvántartása: a.) A társulás tagjairól, képviseletéről, a feladatellátásról, a pénzügyi hozzájárulásról külön nyilvántartást kell vezetni. b.) A nyilvántartás tartalmazza: a települési önkormányzat megnevezését, képviselője nevét, a belépés, a csatlakozás időpontját, a térségi feladat- és hatáskört, a térségi közszolgáltatást, ill. mely önkormányzat illetékességi, működési, ellátási szolgáltatási területére terjed ki a feladatellátás, 9

az egyes közszolgáltatási feladatkörben megillető szavazati jogosultságot, a pénzügyi hozzájárulást. c.) A nyilvántartás felfektetése és vezetése a működő szervezet feladatát képezi. II. A TÁRSULÁS FELADATAI 11.1. A Társulás feladat- és hatáskör ellátása: 11.1.1. Szakágazati besorolás: 841105 11.1.2. Alaptevékenység TEÁOR száma: 8411 A Társulás alaptevékenysége: Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes feladataikat a társulás útján látják el, egyes hatásköreiket a társulásra ruházhatják, a társulás által ellátott feladatok megvalósításához hozzájárulnak. a.) A feladattelepítés elve: a szakmai színvonal, a minőség, az eredményesség, a hatékonyság, az, hogy kiegyenlített, azonos közszolgáltatásokhoz juttassa és emberközeli közigazgatással szolgálja ki a térség lakosságát. b.) A Társulás ellátja jelen társulási megállapodásban rögzített, a kistérség egészére kiterjedő feladat- és hatásköröket (térségi feladatok, térségi feladatellátás). c.) A Társulás ellátja a hozzá tartozó, egyes települési önkormányzat képviselő testülete által átruházott feladat- és hatásköröket. A települési önkormányzat képviselő-testülete egyes ágazati feladatainak ellátására külön megállapodást köt a Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselő-testületével. Az átruházott feladat- és hatáskör törvény eltérő rendelkezése hiányában tovább nem ruházható. A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőit. A kinevezési jogkört a Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogkört a Tanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 10

A Társulás egyes feladatainak ellátását a székhely önkormányzat, vagy a társulás más tagja intézménye útján biztosítja. A feladatellátásról a települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulással külön megállapodást kötnek. A megállapodásban meg kell jelölni, hogy a társulás feladatát mely intézmény látja el. A feladatellátás módja: A Társulás feladatait többféle módon láthatja el: társulás útján (többcélú társulási megállapodás keretében, külön társulási megállapodás keretében saját intézmény, önkormányzati intézmény útján, ellátási szerződés, feladatellátási szerződés, közszolgáltatási szerződés, vállalkozási szerződés, települési önkormányzat polgármesteri hivatala, valamint egyéb módon. Feladatellátás rendszere: A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei határozatba foglalják, hogy mely feladat- és hatáskör ellátására társulnak, adnak megbízást. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa kijelöli Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy alkosson rendeletet, amely tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat. Térségi feladatellátás A Társuláshoz tartozó valamennyi települési önkormányzat képviselő- testülete jelen társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket, közszolgáltatásokat a Többcélú Társulás útján látja el. A Társulás a társulási megállapodásban rögzített térségi feladatokat a térség egészére kiterjedően, térségi szinten látja el. Ágazati feladatellátás: A Többcélú társuláshoz tartozó egyes települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes önkormányzati feladat- és hatáskört, egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházhatnak a Társulásra. Egyes ágazati feladat ellátására a társult települési önkormányzat képviselő-testülete a Többcélú Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselőtestületeivel külön megállapodást köthet. 11

Ellátandó feladatok: A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás az alábbi közszolgáltatási feladatok társulási formában történő közös ellátását vállalja: 1. szervező tevékenységével biztosítja, hogy a kistérség valamennyi önkormányzatának fenntartásában működő valamennyi közoktatási intézmény megfeleljen a kormányrendeletben meghatározott átlaglétszámra vonatkozó feltételeknek. 2. a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a Társulás a kistérség valamennyi településén felvállalja a gyógytestnevelés, a nevelési tanácsadás, a továbbtanulás és a pályaválasztási tanácsadás feladatait. Ezen túlmenően a Társulás Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós és Újkígyós településeken biztosítja a logopédiai szakszolgáltatás működtetését. A feladatok ellátására szerződést köt Békéscsaba Megyei Jogú Város szakintézményével. 3. a Társulás szerződésben állapodik meg a Csaba Ügyeleti Kft.-vel arról, hogy az egészségügyi alapellátáshoz tartozó orvosi ügyeleti ellátást Békéscsabán, Csabaszabadiban, Kétsopronyban és Telekgerendáson ellátja. 4. A Társulás a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ néven létrehozott, kistérségi fenntartású intézményt 2006. január 01-i időponttal hozta létre, majd 2008. január 01-i időponttal a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona intézményt. A Társulás 2010. március 31-i hatállyal megszüntette az Életfa intézményt beolvadással, a jogutód intézmény a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ új néven 2010. április 01. napjától Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Az integrált intézmény az alábbi feladatokat látja el a Társulás működési területén: Szakágazati besorolás: 889900 4.1 Alaptevékenység TEÁOR száma: 8899 családsegítő szolgálat feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony és Telekgerendás gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony és Telekgerendás gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: - kórházi szociális munka, - utcai és lakótelepi szociális munka, - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat. Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós nappali melegedő működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós 12

Családok átmeneti otthonának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Gyermekek átmeneti otthonának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Helyettes szülői hálózat működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Utcai szociális munka: Békéscsaba. megyei szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátása gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében. a. Szakágazati besorolás: 873000 b. Alaptevékenység TEÁOR száma: 8730 a.) b.) alaptevékenység Szociális ellátás szállásnyújtással ápoló-gondozó otthoni ellátás - tartós bentlakást biztosító idősek otthonának működtetése: elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltő személyeknek ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel - fokozott ápolást, gondozást igénylő demens személyek tartós bentlakásos ellátása: az idősek otthona ellátását igénybe vevő demencia körébe tartozó kórképpel rendelkező személyek ellátása az intézményen belül különállóan, intenzív gondozást biztosító részlegben. Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül - nappali szociális ellátás - nappali fogyatékos ellátás alaptevékenységen kívüli tevékenység Munkahelyi étkeztetés Egyéb szárazföldi személyszállítás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (helység bérbeadás) Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Takarítás, tisztítás Egyéb humán-egészségügy ellátás 5. A Társulás Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény néven kistérségi fenntartású intézményt hoz létre 2007. március 31-i időponttal. Az intézmény a következő feladatokat látja el a települések területén: 5.1 Szakágazati besorolás: 873000 5.2 Alaptevékenység TEÁOR száma: 8730 Házi segítségnyújtás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. 13

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós. Szociális étkeztetés: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Doboz Támogató szolgáltatás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás Támogató szolgáltatás ételkiszállítás nélkül: Újkígyós Nappali ellátás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás illetve, a közös feladatellátást bővíti a bentlakásos ellátás vonatkozásában: Idősek otthona: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Időskorúak gondozóháza: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Szenvedélybetegek otthona: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Tanyagondnoki szolgálat: Kétsoprony, Békéscsaba Nagyrét. 6. A Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Sportcsoportja és a kistérségi munkaszervezet bevonásával a kistérség valamennyi településén ellátja a sporttal kapcsolatos feladatok koordinálását. A feladatellátás során a Társulás: összehangolja a kistérségben működő testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztéseit, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését, működését összehangolja és segíti a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai tevékenységben, továbbképzésekben, közös sportrendezvényeken való együttműködést együttműködik az utánpótlás-nevelés, sport tehetséggondozás területén segíti a kistérségi települések sportértékeinek, sporthagyományainak feltárását, megismertetését, gondoskodik azok gazdagításáról pályázatfigyeléssel, tanácsadással és közös pályázatokkal segíti a testnevelés és sport feltételeinek és színvonalának javítását kiemelt figyelmet fordít a kistérségben működő sportszervezetek társadalmi kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének, az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítésére együttműködik az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő feladatokban. 14

7. A Társulás ellátja a belső ellenőrzési feladatokat (841112) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.tv. 121/A. (3) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.16.) Korm. rendeletben rögzítettek szerint. A Társulás ezen kötelezettségének eleget tehet saját feladatellátásban a munkaszervezetében alkalmazott szakember útján, illetve a Társuláshoz tartozó valamely önkormányzattal kötött megállapodásban részletezettek szerint is. A feladatellátás kiterjed Csabaszabadi Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Kétsoprony Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Szabadkígyós Község Önkormányzatára, Telekgerendás Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Újkígyós Város Önkormányzatára, az önkormányzatok költségvetési szerveire, és a Társulás önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveire. A Társulás a belső ellenőrzési feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött megállapodásban rögzítettek szerint végzi. A belső ellenőrzési vezető a Békéscsaba Megye Jogú Város Ellenőrzési Csoportjának csoportvezetője, aki a csoport négy tagjával együtt látja el a belső ellenőrzési feladatokat. A Társulás a belső ellenőrzési feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával a belső ellenőrzési feladatok térségi ellátásáról kötött megállapodással látja el. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Csoportjának csoportvezetője látja el. A belső ellenőrzési vezető feladatai a 193/2003.(XI. 26.) Kormányrendelet 12. - a alapján: 12. A belső ellenőrzési vezető feladata: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; 15

g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. -ának megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. - ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti. Továbbá: A Ber. 4/A (3) bekezdésének alapján jogosult ideiglenes kapacitás kiegészítés, vagy speciális szakértelem szüksége esetén külső szolgáltató bevonására javaslat tétele a költségvetési szerv vezetőjének. A Ber. 5. (1), (3), bekezdésének alaján a belső ellenőrzési kézikönyv kidolgozása, a belső ellenőrzési kézikönyv rendszeres, de legalább évenkénti felülvizsgálata, és a jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt szükséges módosítások átvezetése. A Ber. 18 alapján az ellenőrzési munka megtervezéséhez kockázatelemzés alapján stratégiai terv és éves ellenőrzési terv készítése. A Ber. 21. (5) és (6) bekezdése alapján az éves ellenőrzési terv módosítása a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével, soron kívüli ellenőrzés indítása, a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára, illetve saját kezdeményezésére, de csak az éves tervről döntést hozó képviselő-testület (Ötv. 92 (6) bekezdésében), vagy az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését követően; A Ber. 22 (1) bekezdésének alapján a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv (javaslat) megküldése a jegyző részére minden év november 15-ig. A Ber. 23. (1), (3), (5) bekezdése alapján minden ellenőrzés lefolytatásához a 24. (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megbízólevél aláírásával a vizsgálatvezető és az ellenőrzéseket lefolytató belső ellenőrök kijelölése, az 16

a.) b.) c.) d.) ellenőrzési program jóváhagyása, a programtól való eltérés jóváhagyása, a vizsgálatvezető kezdeményezésére a program módosítása; az ellenőrzési program végrehajtásának felügyelete. A Ber. 25. (3) bekezdése alapján a helyszíni vizsgálat megkezdése lőtt tájékoztatás adása az ellenőrzött számára az ellenőrzéssel kapcsolatban. A Ber. 26/B. (1)-(5) bekezdései alapján az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése, a felfüggesztés határidejének megállapítása, folytatása illetve erről az ellenőrzött értesítése. A Ber. 28. (1), (4), (8) bekezdései alapján a jelentés tervezetének megküldése az ellenőrzött szerv vezetőjének, észrevétel esetén részt venni a megbeszélésen, végül az ellenőri jelentés megküldése az ellenőrzött számára. A Ber. 29. (1), (2) bekezdései alapján az intézkedési terv határidejének 30 napban történő megállapítása, az intézkedési terv véleményezése. A Ber. 31. (3) bekezdése a), ba) pontjai, és (4) bekezdése alapján az éves ellenőrzési jelentés elkészítése során felelős a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatásáért, a Ber. 29/A. (3) bekezdésben foglalt beszámoló alapján az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolók, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosítása, tapasztalatainak rögzítése. A Ber. 32. alapján köteles az ellenőrzésekről nyilvántartást vezetni és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. belső ellenőrzés minőségbiztosítási feladatainak ellátása. A feladatellátás kezdő napja: 2010.01.01. 8. A Társulás a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban az alábbi területfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátását vállalja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 10/G. (1) bekezdése alapján: a területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; e.) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; f.) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; g.) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; 17

h.) i.) j.) k.) l.) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; m.) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; n.) o.) p.) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; szakmai munkaszervezetet működtethet; rendelkezik a fentiek szerinti, és a külön jogszabályban meghatározott források felett. E feladatok ellátása érdekében a Társulási Tanács munkájában tanácskozási, konzultációs joggal, illetve meghívottként részt vesznek az 1996. évi XXI. tv. 10/D (1) bek. b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselői. 9.1.) A Társulást alapító tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésére benyújtott pályázat beadási napjától legalább 3 évig a jelen megállapodás szerinti feladatok ellátása körében együttműködnek, és az itt meghatározott feladatokat a kistérségi társulás útján látják el. 9.2.) A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat a fenti pályázat benyújtásának napjától legalább 3 évig a Társuláshoz tartozó valamennyi önkormányzat részvételével, a Társulásból való kilépés vagy a Társulás megszűntetése nélkül látják el. 9.3.) Visszafizetési kötelezettség A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak a pályázati támogatás jogszabályok szerinti felhasználására. (1) A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel. (2) Amennyiben egy vállalt feladat Társulás keretén belüli ellátása a vállalt időtartamon belül megszűnik - kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre -, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe. 18

(3) A Társulásból a vállalt időtartamon belül történő kilépés esetén - a kilépő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó - támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni. (4) Amennyiben a Társulás valamely tagja a vállalt időtartamon belül nem teljesíti a vállalt feladatra vonatkozóan a 36/2005. (III.1.) sz. kormányrendeletben előírt feltételeket, úgy az adott feladatra jóváhagyott - a feltételt nem teljesítő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó - támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani. A Társulás területfejlesztési feladatkörben való eljárására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezen feladatkörbe tartozó napirend tárgyalásakor erre külön utalni kell, az erre vonatkozó eljárási rendet a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. III. A TÁRSULÁS VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 10.) A társulási megállapodás megkötésekor a tagok vagyoni hozzájárulást nem teljesítenek, a Társulás közös alapítói vagyont nem képez. 11.) Az alapítás költségeit, valamint a Társulás fenntartási, működési költségeit a tagok a település - éves költségvetési törvényben meghatározott 4. pontban szereplő lakosságszámának arányában viselik. 12.) A többcélú társulás keretében létrehozott társulásban ellátott kistérségi feladatok közös ellátásának, a közös feladat ellátására közösen fenntartott intézmény működési kiadásainak fedezetét külön társulási megállapodásban meghatározott pénzügyi hozzájárulással biztosítják a kistérséghez tartozó társult települési önkormányzatok képviselõ-testületei. 13.) A tagok a reájuk eső költség-hozzájárulás összegét negyedévenként előre, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig kötelesek a Társulás számlájára átutalni. A felhasználás elszámolása gazdasági évenként, a tárgyévet követő április 30-ig történik. A költség-hozzájárulás összegét az alakulás évében a jelen Megállapodás aláírásától számított 60 napon belül, a további gazdasági évekre pedig a tárgyévet megelőző december 15-ig lakosság/fő összegben - a Társulási Tanács állapítja meg. 14.) Az a tag, amely fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, köteles a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő mértékű, a tényleges fizetési késedelem idejére járó kamatot a Társulásnak megfizetni. 19

A tagot, aki fizetési kötelezettségének ismételt írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, a Társulás tagjai több mint felének minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a Társulásból kizárhatják. Abban az esetben tehát, ha a települési tag önkormányzat határidőben nem tesz eleget a jelen megállapodásban, illetve a Társulással szemben vállalt egyéb pénzügyi hozzájárulásának, illetve kötelező befizetési kötelezettségének, valamint a Társulás részére nem tesz eleget a Társulással kötött egyéb megállapodásban, illetve jogszabályban rögzített bármely visszafizetési kötelezettségének, akkor a Társulás munkaszervezete 30 napos határidő tűzésével szólítja fel a tag önkormányzatot fizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a tag önkormányzat a fenti 30 napos határidő elteltét követő 30 napon belül sem rendezi tartozását, a Társulási Tanács Elnöke távolléte, összeférhetetlensége vagy egyéb akadályoztatása esetén a Társulás alelnöke és a Pénzügyi Bizottság elnöke együttesen- jogosult a tag kizárására szolgáló indítványt benyújtani a Társulási Tanács elé a döntés meghozatala végett, mely döntésnek a további eljárások megindítására is ki kell terjednie. 15.) A Tagok költség-hozzájárulása, valamint a Társulás működése során az igénybe vett pénzalapok, támogatások és más pénzügyi források a Társulás saját vagyonát képezik, melynek szaporulata is a Társulást illeti. A Társulás a vagyonát feladatai végrehajtására használja fel. A társulás költségvetését elkülönítetten kell kezelni. 16.) A Társulás feladatai ellátása érdekében részt vehet olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 17.) A Társulás egyes közszolgáltatásokat külön megállapodás alapján más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthat meg. 18.) A Társulás éves költségvetés alapján gazdálkodik, látja el feladatait. A költségvetést a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A Társulási Tanács az általa létrehozott Kistérségi Iroda gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról. 19.) A vagyon felett rendelkező szerv: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa. IV. A TÁRSULÁS SZERVEZETE 20.) Társulási Tanács 20.1) A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A Társulási Tanács területfejlesztési döntéseire, döntéshozatali eljárására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló külön törvény rendelkezéseit is kell 20