Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (VIII.21.) számú rendelete a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól, valamint a magánlakásépítéshez, bővítéshez, lakásvásárláshoz történő helyi támogatásról Nádasd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formákról a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések I. cím A rendelet célja 1. E rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. II.cím A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Nádasd község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Nádasdon lakó a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a 3. (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelete hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Módosítva az 5/2010. (VI.11.) számú rendelettel
III. Cím Eljárási rendelkezések 3.. (1) A szociális ellátásra irányuló kérelmet szóban, vagy írásban a nádasdi Körjegyzőségen lehet előterjeszteni. (2) Az Önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak, átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (Szt. 7. ) (3) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles kérelméhez csatolni az e rendeletben meghatározott dokumentumokat a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben előírtak szerint. (4) A jövedelmi viszonyok igazolásánál az Szt. 10. -a az irányadó. (5) Ha a jövedelmi viszonyok más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy a jövedelem nem mérhető, a (3) bekezdés alapján csatolt jövedelemnyilatkozaton feltüntetett kérelmező, vagy hozzátartozó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot köteles tenni. (6) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat, felhívás ellenére megfelelő határidő alatt nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani. (7) Ezen rendeletben szabályozott szociális ellátási formák érdemi elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Felkérés alapján a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is készít környezettanulmányt. (8) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (9) E rendeletben szabályozott rendszeres és eseti ellátásoknál a Szt. 4. -ában meghatározottakat értelemszerűen kell alkalmazni. (10) Ha a jogosult jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Szt. 17. -ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb /büntető, szabálysértési/ felelősségre vonás alól. (11) A rendszeres pénzellátás összegére és folyósítására vonatkozóan egyéb rendelkezés hiányában a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Módosítva az 5/2010. (VI.11.) számú rendelettel
(12) A kérelmező részére megállapított pénzbeli ellátás kifizetése készpénzben vagy utalással történik. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások I. cím Időskorúak járadéka Az időkorúak járadéka esetében az Sztv. 32/B. 32/E. -ában foglaltak az irányadók. 4. II. Cím Rendszeres szociális segély 5. A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozóan az Sztv. 37/A.. - 37/H. -aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése (Sztv. 37/D. (5) bekezdése) 6. (1) A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozóan az Szt. 37/B. -37/H. -aiban foglaltakat kell alkalmazni. A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele - a Szt.-ben meghatározottakon túl-, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személyek- az egészségkárosodott személyek kivételével- (továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) együttműködjön: a) Nádasd Községi Önkormányzattal, b) Szociális Szolgáltató és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Körmend, Thököly u. 46.) (2) A Rendelet 3..(1) bekezdésében meghatározott szerv az Integrált Munkaügyi Rendszeren keresztül tájékoztatja a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Körmend Kirendeltségét és a határozat egy példányának megküldésével a Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a rendszeres szociális segély megállapításáról, megszüntetéséről. (3) Az együttműködési kötelezettség tartalma: a) a nem foglalkoztatott személy köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni, b) a nem foglalkoztatott személy az első megjelenést követő (nyilvántartásba vétel) 60 napon belül köteles a Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az Szt.-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni. Módosítva az 4/2011. (VI.29.) számú rendelettel
(4) A Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a nem foglalkoztatott személy együttműködésének megszegéséről 3 munkanapon belül értesíti a Jegyzőt. (5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul- személyesen vagy írásban- közölni a Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál. (6) Beilleszkedési programnak minősül: a.) tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai stb.), b.) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás, c.) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás, d.) az egyén környezetére irányuló tevékenység szervezése, e.) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása. Az együttműködési kötelezettség megszegése 7. (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott személy: a) a határozat jogerőre emelkedését követ 15 napon belül nem jelenik meg a Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, b) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról, c) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti, d) legalább 3 havonta nem keresi fel a Szociális és Információs Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. IV. Cím Lakásfenntartási támogatás 8. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt: a) az 1993.évi III. törvény 38-39. -ban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) e rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). (2) A Képviselő-testület helyi lakásfenntartási támogatást adhat annak a családnak (személynek), akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költsége eléri az összjövedelem 30 %-át. (3) A helyi lakásfenntartási támogatásnál a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Módosítva az 4/2011. (VI.29.) számú rendelettel
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott törvény által meghatározott költség összegével. (5) Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság - ha a háztartásban egy személy lakik 55 nm - ha a háztartásban két személy lakik 65 nm - ha a háztartásban három személy lakik 75 nm - ha a háztartásban négy személy lakik 85 nm - ha négy személynél több lakik a háztartásban az előző pontban szereplő lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága (8) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető. (9) Helyi és normatív lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a kérelmező köteles kérelméhez csatolni az általa lakott lakás nagyságát igazoló hivatalos iratot. (10) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg és egy évre szól. (11) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban. (12) A lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeiben beállt változásokat, annak bekövetkezését utólag minden hónap 5-ig köteles a nádasdi Körjegyzőségen bejelenteni. (13) Helyi lakásfenntartási támogatásra a kérelmező abban az esetben jogosult, ha a normatív lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg számára a jogosultsági feltételek hiánya miatt. (14) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2.500,- Ft/hó.
V.cím Ápolási díj (Sztv. 43/B. ) 9. (1) A Képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthon ápolását, gondozását végzi, ha a családjában az l főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (2) A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. (3) Az ápolási díjra való jogosultságot két évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. VI.cím Átmeneti segély 10. (1) A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a.) gyermeket nem nevelő háztartásban: - egyedülálló esetében a 165 %-át, - 2 vagy több fős háztartásban a 150 %-át nem haladja meg. b.) gyermeket nevelő háztartásban: - 2 fős háztartásban a 150 %-át, - 3-4 fős háztartásban a 130 %-át, - 5 vagy több fős háztartásban 120 %-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti segély egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100 %-a. (3) Átmeneti segélyben egy család, egy naptári éven belül 2 alkalommal részesíthető. (4) Átmeneti segélyt a kérelmező részére pénzben és/vagy természetben kell juttatni. (5) Időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére legfeljebb 6 hónapra állapítható meg segély. (6) Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege maximum a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 10-szeresének megfelelő összegig terjedhet. A kölcsön folyósítása előtt a jogosulttal megállapodást kell kötni. A kölcsönt havi egyenlő részletekben, a kölcsön folyósítását követő hónaptól kezdődően maximum 36 hónap alatt kell visszafizetni. Hatályon kívül helyezve a 10/2010.(XI.12.) számú rendelettel
(7) Átmeneti segélyben részesíthető az az önhibáján kívül rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki az egy háztartásban élők jövedelmi viszonyai alapján átmenetileg a társadalmilag elfogadható életvitelét biztosítani nem tudja. Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen: a.) elemi kár elszenvedését, b.) baleset vagy betegség miatt legalább három hónapig tartó munkaképtelen állapotot, c.) halálesetet. A rendkívüli átmeneti segély összege a mindenkori nyugdíjminimum ötszöröséig terjedhet. VII. cím Temetési segély 11. (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott. (2) A temetési segély összege a.) 25.000,-Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át. b.) 20.000,-Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150-200 %-a közé esik, c.) 15.000,-Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200-300 %-a között van. (3) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A Képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét 100.000,- Ft-ban, azaz Egyszázezer forintban állapítja meg. (4) A kérelmezőnek csatolni kell a jövedelemnyilatkozaton túl a temetés költségeiről kiállított számlákat, a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Nádasdon került anyakönyvezésre. (5) A temetési segély folyósítása iránti kérelmet a halálesettől számított 30 napon belül, hamvasztásos temetésnél 60 napon belül kell benyújtani. (6) A Képviselő-testület a Sztv. 46.. (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át, kivéve e rendelet 10. (3) bekezdésében meghatározott összegű segély megállapítását.
III.Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások I. cím Átmeneti segély 12. A rendelet 10. (4) bekezdése alapján természetben nyújtható átmeneti segély: élelmiszer, tüzelő, ruhanemű, gyógyszertámogatás, személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás, közüzemi díj eseti kifizetése. II. cím Közgyógyellátás 13. (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy a) akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélőnél havi 200 %-át nem haladja meg, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. * IV. Fejezet Szociális szolgáltatások I. cím 14. (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) étkeztetés; b) házi segítségnyújtás; c) családsegítés; d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; e) támogató szolgáltatás; g) nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodás ellátási formáin belül, ugyanazon jogosultat az összes szociális körülmények ismeretében többféle forma is megilletheti. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Módosítva az 1/2007. (II.02.) számú rendelettel *Módosítva az 5/2010. (VI.11.) számú rendelettel
(4) A térítési díjat köteles megfizetni: a) az ellátást igénybevevő jogosult, b) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. Étkeztetés 15. (1) Az étkeztetés alapszolgáltatás feladatait feladatellátási szerződés alapján a Nádasdi Evangélikus Szociális Központ látja el a Szt. 62..-ban foglaltak alapján. Házi segítségnyújtás 16. (1) A házi segítségnyújtás alapszolgáltatás feladatait feladatellátási szerződés alapján a Nádasdi Evangélikus Szociális Központ látja el az Szt. 63. -ban foglaltak alapján. Családsegítés 17.. (1) A családsegítés feladatait a Szociális Szolgáltató és Információs Központ látja el az Szt. 65..- 65/A. -ban foglaltak alapján. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás 18. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást és a nappali ellátást az Önkormányzat területén a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. V. Fejezet Helyi támogatás magánlakás építéshez, bővítéshez, lakásvásárláshoz 19.. (1) A Képviselő-testület vissza nem térítendő támogatást, vagy visszatérítendő kamatmentes kölcsönt nyújthat házaspárnak, gyermekét egyedül nevelő személynek és egyedülállónak, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 5-szörösét. (2) Vissza nem térítendő támogatás, vagy visszatérítendő kamatmentes kölcsön nyújtható a község területén történő: - magánlakásépítéshez, bővítéshez, - lakásvásárláshoz. Módosítva a 9/2008.(XII.24.) számú rendelettel
(3) Vissza nem térítendő támogatás 50.000.-Ft-ig, a visszatérítendő kamatmentes kölcsönként nyújtható pénzösszeg felső határa igényenként 250.000.-Ft-ig terjedhet. Lakásbővítés esetén ezen támogatási összegek 50 %-áig terjedhet. (4) Az e célra fordítható éves összeget a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében állapítja meg. (5) Ebben a támogatásban vagy kölcsönben az a házaspár, élettársi kapcsolatban élők, gyermekét egyedül nevelő személy és egyedülálló részesülhet, aki az önkormányzat által ilyen célra nyújtott támogatásban még nem részesült, 50 %-ot meghaladó tulajdonjoggal nem rendelkezett/ rendelkezik, kivéve, ha a tulajdonjog özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt és aki vállalja, hogy a támogatás folyósításától számított 5 évig Nádasd községben életvitelszerűen él. Aki e vállalásának nem tesz eleget az köteles a vissza nem térítendő támogatást egyösszegben az Önkormányzatnak visszafizetni. (6) A támogatás, illetve kölcsön igényléséhez jogerős építési engedélyt, vagy érvényes adás-vételi szerződést, illetve önkormányzati tulajdonú telek vásárláskor az ezt igazoló képviselő-testületi határozatot is mellékelni kell. (7) Az igény benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy önkormányzati támogatást még nem vett igénybe. (8) A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a benyújtott kérelmet a benyújtástól számított 8 napon belül felülvizsgálja. (9) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt. VI. Fejezet Záró rendelkezések 20.. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2006. augusztus 21-től kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 9/2003. (IX.15.) számú rendelet és annak módosításai hatályon kívül kerül. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Nádasd, 2006. augusztus 8. dr. Müller Sándor sk. polgármester Papp Krisztina sk. körjegyző A rendelet módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve: 2011. június 29. Aggné Kovács Ildikó körjegyzői feladatokkal megbízott igazgatási ügyintéző