Makó Város Szociális Szolgáltatási Koncepciója

Makó Város Szociális Szolgáltatási Koncepciója Készítette: a Szakértők: Rácz Attila egyetemi tanársegéd, SZTE Szociológia Tanszék Kádár Zoltán szociológus, Regio-Data Bt. Szeged, 2009 41

Tartalom Bevezetés... 3 Demográfia, településszerkezet, foglalkoztatási jellemzők... 3 Jogszabályi keretek... 6 A szociális alapszolgáltatások... 9 Az étkeztetés... 9 Étkeztetés 2003-2009 között... 10 A házi segítségnyújtás... 10 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Makón 2003-2009 között... 10 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás... 10 Házi segítségnyújtás Makón 2003-2009 között... 10 A családsegítés... 10 Családsegítésen megjelentek létszáma 2003-2009 között... 11 A nappali ellátást nyújtó intézmények... 11 Idősek Klubja létszámának alakulása 2003-2009 között... 11 Az idősek gondozóháza létszámának alakulása 2003-2009 között... 12 Gyermekek átmeneti elhelyezését szolgáló otthon... 12 A családok átmeneti otthona létszámának alakulása 2003-2009 között... 12 Helyzetfeltárás a Makói Kistérségben a szociális szolgáltatások biztosítása terén... 13 A szociális szolgáltatások finanszírozásának helyzete... 13 A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei... 14 SWOT-analízis... 16 A módszertani feladatok ellátása... 17 A Makó Város szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei... 18 Felhasznált források... 21 Mellékletek... 22 2

Bevezetés E koncepció áttekinti Makó városának szociális alap-és szakosított ellátásait, a jelenleg hatályos szociális törvény irányelvei szerint, továbbá helyzetfeltárás alapján javaslatokat fogalmaz meg Makó Város szociális szolgáltatások fejlesztési szükségleteit illetően. Demográfia, településszerkezet, foglalkoztatási jellemzők Csongrád megye lakónépessége a 2006. év negyedik negyedévében 424 ezer fő volt (forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2008/3), ebből a Makói Kistérség 48.162 főt képviselt, mely a megye lakosságának 11,24%-át tette ki. Makó lakónépessége 24658 fő, így a kistérség lakosságának több mint a felét egyedül teszi ki. (forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2008) A kistérséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe. A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is. A természetes fogyás és szaporodás 1000 lakosra vetített átlaga alapján látható, hogy a kistérség igen kedvezőtlen helyzetben van: a -6,4-es átlag jelzi azt a folyamatos népességfogyást, ami évtizedek óta jellemző trendként sújtja úgy az országot, mint a Dél- Alföldet, és a Makói Kistérséget is. Látható továbbá, hogy a belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó 1,2-es értéke alig változtat a népességfogyáson (forrás: Csongrád megyei TeIR, Szeged, 2007.). 3

A Makói Kistérség korfájának alakulása 2000-2008 Korcsoport 85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10--14 5--9 0--4 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 Fő 4

A kistérség egészének korfája kedvezőtlen tendenciákat mutat a jövőre vonatkozóan. A gyermekek és fiatalok száma az elmúlt 8 esztendő alatt jelentősen csökkent, még a középkorúak és idősek száma jelentősen növekedett. Amennyiben a lakosság korösszetételében drasztikus változás nem következik be, úgy kistérség lakossága a következő időszak alatt, várhatóan 2020-2030-ra elöregedik. Makó Város népességének alakulása korcsoportok szerint 1992-2008 (Forrás: Makó Város Önkormányzata) -2591 össz: 80 és idősebb 11 70-79 115-302 60-69 korcsoportok -910-532 55-59 18-54 15-17 119-11414 -630 6-13 -193 3-5 -155 0-2 -3000,00-2500,00-2000,00-1500,00-1000,00-500,00 0,00 500,00 fő Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet Makó város esetében, ahol az elmúlt 16 év alatt az 54 évesnél fiatalabb korosztályba tartozók száma jelentősen csökkent. A város 1992 és 2008 között összességében 2591 főt veszített népességéből, ebből 910 főt tesz ki az aktív korosztály 18-54 éves korcsoportjába tartozók számának csökkenése. Az idősek száma ezzel ellentétben, a legöregebb korcsoportban növekedést mutat. A születések száma a városban ugyancsak folyamatosan csökken. Még 1994-ben 270 újszülött látta meg a napvilágot Makón, 2008-ra ez a szám 209-re apadt. Aggasztó továbbá a 6-17 éves korcsoport létszámának jelentős csökkenése, melynek valószínűsíthető oka ebben a korcsoportban az elvándorlás, amely a település népességmegtartó erejének gyengülését mutatja. A vándorlási különbözet -227 fő 2008-ban. (Forrás: Makó Város Önkormányzat) A makói Kistérség Csongrád megye ötödik legurbanizáltabb kistérsége a hét közül, az urbanizáltság foka 51%, vagyis minden második lakos városi életmódot folytat, ami a Makó, mint legnagyobb település által okozott lakosságszám-aránytalanság miatt óvatosan kezelendő érték, mert leginkább Makóra jellemző (forrás: Csongrád megyei TeIR, Szeged, 2007.). 5

A munkaerő-piaci helyzet az utóbbi négy évben nem változott jelentősen a Makói kistérségben, illetve Makó városában. A munkanélküliség az országos átlag feletti mértékben stagnált, noha 2006-ban számosan kiléptek a rendszerből, és így némileg csökkent a 2003 óta folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta 15,9%-ról 13,7%-ra, majd 2008 nyarára 11,9%-ra. Regisztrált álláskeresők száma, fő Munkanélk. Ráta % a Makói kirendeltségen 2003 december 2379 12,4 2004 december 2716 14,9 2005 december 2865 15,9 2006 december 2616 13,7 2008 július 2342 11,9 Jogszabályi keretek A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2009. január 1- jén hatályba lépett módosítása miatt a szociális szolgáltatások rendszere átstrukturálódott, így megváltoztak az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségei is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92..(3)(5) bekezdése alapján a kistérségi társulás azon szolgáltatások vonatkozásában köteles elkészíteni a szolgáltatástervezési koncepciót, amelyeket a társulás keretében látnak el. A szolgáltatástervezési koncepcióról az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a törvény: (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatás tervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, 6

b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. Az ellátási formák átstrukturálása mellett 2009. január 1-től az önkormányzatok kötelező feladatainak köre a szociális szolgáltatások terén: Alapszolgáltatások: a helyi önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Így a helyi önkormányzat feladatait és hatásköreit tekintve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely alapján a települési önkormányzat feladata, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Ezt kiegészítik a szociális törvényben rögzítettek, amely szerint: 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) (hatályon kívül) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. 89. (1) A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. 7

(3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. (4) A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. 90/A. A szociális hatóság az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére. 91. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló - 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A Gyermekvédelmi törvény szerint: 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)- (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. A fentiek alapján Makó Városában kötelezően ellátandó feladatok a Szociális Törvény szerint: 1. étkeztetés 2. házi segítségnyújtás 3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4. családsegítés 5. nappali ellátás 8

Gyermekvédelmi Törvény szerint: 1. gyermekjóléti szolgálat 2. gyermekek napközbeni ellátása 3. bölcsőde 4. gyermekek átmeneti gondozása A település lakosságszáma a KSH által működtetett Magyar Köztársaság Helységnévtára [http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_kisterseg_show?nn=3604], 2008. alapján a 2008. január 1-i állapotot mutatja) A 24658 fős város, Makó a kistérség központja, a rajta kívüli 16 kistérségi településnek számos közvetlen és közvetett módon nyújtva segítséget. Többek között Makó szervezte meg a szociális és gyermekjóléti ellátások társulásban működtethető jelenlegi rendszerét. Makó az egyetlen település a kistérségben, amelyben minden szociális és gyermekjóléti alap- és szakosított ellátás elérhető. Makó így képes a szociális étkeztetés; a házi segítségnyújtás; a családsegítő szolgálat; az idősek jelzőrendszere; az idősek gondozóháza; az idősek klubja; a bölcsőde; a gyermekjóléti szolgáltatások; és a gyermekek átmeneti gondozásának működtetésére. A családok átmeneti otthona Makón fogadja a kistérség összes településén jelentkező igényt. A szociális alapszolgáltatások Az étkeztetés keretében a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk esetén. 9

Étkeztetés 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 162 160 148 135 184 174 181 A házi segítségnyújtást minden településen biztosítani kell annak érdekében, hogy a szociálisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben megkapják a szükséges segítséget. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (szociális törvény 63. (1) bekezdés) 2008. január 01. napjától - a szociális törvény módosításával - a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, melynek vizsgálata céljából 3 fős szakértői bizottság működik. A házi segítségnyújtás esetén bevezetésre kerülő gondozási szükséglet mérése azon cél megvalósítását segíti elő, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükségletű és egyben a legkevesebb jövedelemmel, vagyonnal, valamint a legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező személyek részesüljenek. A házi segítségnyújtás igénybevételére napi négy órát meg nem haladó ápolási szükséglet mellett kerülhet sor. A szolgáltatás szakmai minőségének biztosítása, valamint a lehető legkedvezőbb állami normatív támogatás megszerzése céljából célszerű többcélú kistérségi társulásban gondolkodni. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Makón 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 30 40 40 50 60 60 60 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás több évi kísérleti modellezés után 2005-től szerepel önálló ellátási formaként a szociális törvényben, ugyanakkor 2009.01.01-jétől már csak a házi segítségnyújtással együtt szervezhető. A jelzőrendszer fontos eszköz a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorúak, fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek megoldására, a bentlakásos intézménybe kerülés elkerülésére vagy későbbi időpontra halasztására. Házi segítségnyújtás Makón 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 71 71 60 85 65 73 69 A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. 10

Családsegítésen megjelentek létszáma 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 88 101 260 278 262 328 193 A nappali ellátást nyújtó intézmények hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött,fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (szociális törvény 65/F. (1) bekezdés) A nappali ellátás legismertebb formája az idősek klubja. Idősek Klubja létszámának alakulása 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 86 94 105 96 92 88 84 Szakosított szociális szolgáltatások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni." (szociális törvény 66. (1) bekezdés) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezést biztosító nyújtó intézmények típusai: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás." (szociális törvény 80. (1), (3) bekezdés) 11

Az idősek gondozóháza létszámának alakulása 2003-2009 között 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.05.31. Makó 30 31 32 31 31 31 30 Gyermekek átmeneti elhelyezését szolgáló otthon a kistérségben Makón található, ismertsége a településen 85,8%-os. A családok átmeneti otthona létszámának alakulása 2003-2009 között 2005 2006 2007 2008 2009.05.31. felnőtt gyerek felnőtt gyerek felnőtt gyerek felnőtt gyerek felnőtt gyerek Makó 9 17 8 12 11 22 10 17 3 8 Családok átmeneti otthona csak Makón üzemel a kistérségben, 3 anya és 5 gyermek tartózkodott a 2006-os felmérés időpontjában az intézményben. A Családok átmeneti otthonában a férőhelyek száma: 14 A Makói Kistérségben működő tartós bentlakásos intézmények legfontosabb adatai Intézmény megnevezése Maros Menti Idősek Otthona Intézmény székhelye Makó Fenntartó Megyei Önk. Szervezeti forma Ellátotti csoport Intézmény típusa Önálló Idősek Ápológondozó Működési engedély Engedélyezett férőhelyek száma Emelt szintű ellátás típusa 2004. 2005. 2007. 2004. 2005. 2007. dec. dec. aug. dec. dec. aug. 2012. 135 135 135 0 0 0 december 31. Návay Aranka Idősek Otthona Mentál Gondozó Otthon Óföldeák Kiszombor Megyei Önk. Mentál Gondozó Alapítvány Részben önálló idősek Önálló Idősek Ápológondozó Ápológondozó Határozatlan 137 137 137 0 0 0 2008. 03. 17 visszavonva 23 23 23 0 0 0 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelelet módosításáról szóló 353/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet 18. (5) bekezdése szerint: a 2007. december 31-én 2012 december 31-e előtt érvényét vesztő ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szolgáltatókat, intézményeket a működést engedélyező szerv 2008. december 31-ig felülvizsgálja az Szmr. 15. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók, intézmények kivételével. Ha a szolgáltató, intézmény a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, a működést engedélyező szerv 2012 december 31-ig ideiglenes működési engedélyt ad ki. 12

E jogszabályi hivatkozásnak megfelelően, a működést engedélyező szerv 2012. december 31- ig adta ki, a Maros Menti Szociális Intézmény Makó ideiglenes működési engedélyét. Az állandó működési engedély ki nem adásának oka, az intézmény tárgyi feltételeinek hiányossága. A Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a 2008. február 28-án kelt 02-22-4/2008. számú határozatával a Csongrád Megyei Mentál Gondozó Alapítvány által fenntartott Szociális Otthon (Kiszombor, Rákóczi u. 8.) működési engedélyét visszavonta azzal, hogy a határozat azonnal végrehajtható, s a fenntartónak a szolgáltatás nyújtását 2008. március 17-ig abba kell hagynia. Helyzetfeltárás a Makói Kistérségben a szociális szolgáltatások biztosítása terén A Makói Kistérségben végzett információgyűjtés során nyilvánvalóvá vált, hogy a kistérség 16 kistelepülésén a szociális szolgáltatások ellátása nagy nehézségekbe ütközik. Ez a részint az ellátottakra jutó állami normatíva folyamatos csökkenése, részint az önkormányzatok évek óta tartó folyamatos eladósodása, részint pedig az ellátottakra háruló terhek növekedése által generált állapot egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja a szociális ellátórendszert a kistelepüléseken, melyekre ráadásul az oktatásügyi és egészségügyi problémák is legalább ilyen súllyal nehezednek. A fentiek ellenére a szociális ellátás az azt igénylők között népszerű, megfelelő színvonalon működik, s a nehézségek ellenére a felvállalt szerepet betölti. Makó, mint kistérség-központ lakosságszámát (24658 lakossal) tekintve a kistérség többi településéhez viszonyítottan jobb helyzetben van, de a normatívák csökkenése, illetve a törvényi szabályozás instabilitása, folyamatos átszervezése miatt a szociális szolgáltatások működtetésének terén szintén számos problémával küzd. Az állami normatíva lehívásának nehézségei logikus lépésként arra sarkallhatnák a falvak és községek szociális szakembereit és elöljáró testületét, hogy igyekezzenek olyan szövetségeket, egyesüléseket létrehozni, amelyek a normatíva megszerzését nagyban megkönnyíthetik, és bár az ez irányba való elmozdulás logikájával tisztában vannak a döntéshozók, eddig mégsem tettek elégséges lépéseket az intézményi szinten való egységesülés felé. A szociális szolgáltatások finanszírozásának helyzete Makó Város szinte mindegyik szociális ellátási forma működtetésének finanszírozását kénytelen egyéb saját forrásból is kipótolni, még az idősek klubjának működtetését is. Vannak nem feltétlenül költséghatékony új rendelkezések is: a törvényben felemelték a hajléktalanok nappali melegedőjének finanszírozását ami pozitívum, ugyanakkor lecsökkentették az idősek klubjáét: holott tapasztalati tény, hogy a hajléktalanok nem ülnek hosszú órákat ezen a helyen, míg az idősek klubjában töltött időt az idősek igyekeznek maximális hosszúságúra nyújtani, hogy így csökkentsék otthoni fűtési költségeiket. Időszerűtlen rendelkezés a hajléktalanok éjjeli menedékére vonatkozó szabályozás is: 4 m 2 helyet kell hagyni az épületben minden ott tartózkodó hajléktalan számára akkor, amikor a téli hónapokban a hajléktalanok száma ezt nem teszi lehetővé, tehát a mennyiségi ellátás biztosítására sincs maradéktalan lehetőség, a törvényben mégis a minőségi ellátást követelik meg. Ebbe a nem kívánt irányba hathat az a takarékossági szempontokat figyelembe venni kívánó javaslat is, hogy az idősek klubjában fizessenek az ellátottak térítési díjat, ami a szakemberek 13

szerint tovább fogja apasztani a szociális ellátást igénybe vevő, és minden tekintetben rá is szoruló idősek számát. Ez azt eredményezheti, hogy a települési önkormányzatok és az idős lakosok közötti kapcsolat egyre inkább erodálódik, s ez éppen az életminőség romlását vonja maga után ott, ahol azon az állam szándékai szerint javítani kellene. Az idősek klubja ezen kívül általában a szociális étkeztetés ellátóhelye is, így az idősek nélküli klub elosztóhelyként sem lenne funkcióképes, ami a település további leépülését eredményezi. Ez a klubokban való takarékoskodás helyett a klubok megszűnéséhez vezet, ami kockáztatná az étkeztetést is. A makói ENI (Egyesített Népjóléti Intézet) igény szerint biztosítja az ellátást még akkor is, ha az állami normatíva az adott személy ellátásának csak töredékét fedezi, minthogy nincs más lehetősége a hozzátartozó nélküli személyeknek a házi gondozáshoz, illetve az étkeztetéshez való hozzájutásra. A normatíva arra késztethetné az intézményvezetőt, hogy a gazdaságosságot vegye figyelembe, de a Makói Önkormányzat részéről a szociális érzékenység nagy, és annak ellenére, hogy a házi gondozás az egyik legnagyobb ráfizetéssel működő szolgáltatás, az önkormányzat igyekszik azt maximálisan végrehajtani. A legtöbb falusi vagy községi önkormányzat arra törekszik, hogy legalább a meglévő szociális szolgáltatásait ne veszítse el. Az állami normatívát minden ellátás esetében keveslik, az önkormányzat által az ellátásokhoz hozzáadott összegeket csak nagy nehézségek árán képesek előteremteni. Rendkívül kockázatos helyzetet teremt ugyanakkor a csökkenő állami normatíva és a szűkös önkormányzati források kiegészítéseként szedett térítési díjak emelése is, mert egy bizonyos összeghatár felett e lépéssel éppen a szolgáltatás igénylőit veszítheti el az ellátó intézmény, amellyel az egyes szolgáltatásokra igényelhető állami normatív támogatás is együtt csökken. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az a három ellátási forma, amit leginkább fejleszteni kellene úgy Makón, mint a kistérség másik 16 településén, de néhány kistelepülésen sokszor még ezekre az alapszolgáltatásokra is alig van jelentkező (az étkeztetés és a házi segítségnyújtás tekintetében Ferencszállás, Klárafalva, Kövegy és Óföldeák nem veszi igénybe a szolgáltatásokat). E szolgáltatásokat a jelenleginél olcsóbbá kellene tenni (jobban támogatni), hogy a rossz anyagi körülmények között élő rászorulók és a kistérség egyre idősödő lakossága egyáltalán választani akarja őket. Az államilag finanszírozott étkeztetés ellátottak által fizetendő térítési díja néhány településen például a piaci ár feletti, így az idősek inkább egy-egy közelebbi vendéglátóegységből hozatnak maguknak ételt. A 2007-es és ezt követő makói fejlesztések leginkább a házi gondozás és az idősellátás irányába kellene, hogy összpontosuljanak tehát a kistérségben, valamint Makón a bölcsődei ellátás fejlesztésére. Ez utóbbi intézmény 2007-ben már 140-150%-os telítettséggel működött, ezt az igénymennyiséget látva mindenképpen az elhelyezési gondok enyhítésére volna szükség. E csaknem másfélszeres helykihasználásra ugyanakkor alig 90%-os normatíva-lehívási képességgel bír az intézmény, így a városnak milliókkal kell hozzájárulnia a bölcsőde működéséhez, az egész szociális ellátórendszer hiánypótlása ugyanakkor 100 milliós mértékű összeget emészt fel Makón. 14

A jelenlegi állapotok szerint Makó mind a 16 rajta kívüli kistérségbeli településsel kapcsolatot tart legalább egy szolgáltatás biztosítása erejéig (ez a családok átmeneti otthona), illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít Kiszomboron, Ferencszálláson, Klárafalván és Királyhegyesen; valamint lehetővé teszi a Makón található hajléktalanok nappali melegedőjének használatát Ferencszállás, Klárafalva és Királyhegyes számára. A fenti kapcsolati viszonyokat mutató ábrán piros nyilak az egy vagy több szociális szolgáltatást intézményi társulásban vagy külön megállapodás alapján végző településeket kötik össze. A szociális szolgáltatásokat önállóan végző települések: Apátfalva, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak. 15

SWOT-analízis ERŐSSÉGEK Tartós bentlakásos intézményrendszer jelenléte A településen kiépült szociális alapszolgáltatások rendszere Kiépített és működőképes jelzőrendszeres gondozás Fokozott részvételi hajlandóság pályázatokon Kezdeményező készség az intézmények részéről (innovativitás) GYENGESÉGEK Társulásban ellátott feladatok elfogadása hiányos a településeken Non-profit szervezetek hiánya A civil szféra alacsony részvételi aránya a szociális szolgáltatásban Bentlakásos elhelyezésre várók magas száma Együttműködés gyenge foka (önkormányzat intézmény - civil szféra) Infrastruktúra elhasználtsága, nehezen járható utak Emelkedik az idős, beteg emberek aránya Növekszik a családsegítő szolgálatoknál a sokproblémás családok száma Gyermekek napközbeni elhelyezésének, problémái LEHETŐSÉGEK A kiépült alapszolgáltatások jó kiindulópontok a speciális alapellátási formák bővítéséhez Többszektorúság fejlesztése (civil szervezetek, nonprofit szektor) Módszertani illetve modellprogramok feladatellátás felvállalása Önkéntesek bevonása, társadalmi szolidaritás növelése Szeged pozitív agglomerációs hatása erősödik Vidékfejlesztés előtérbe kerül az EU-ban Helyi lakosság nyitott gondolkodása, pozitív életszemlélete VESZÉLYEK Az önkormányzat nem tudja megszervezni határidőre a hiányzó ellátási feltételeket egyes alapellátási formák esetében Saját erőforrás hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erősen befolyásolja a fejlesztési irányokat Szociális szakma gyenge érdekérvényesítő ereje Kiszámíthatatlan állami normatívák 16

A módszertani feladatok ellátása A módszertani feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kinevezett regionális intézmények látják el szakfeladatonként. A módszertani intézmény a minisztériummal kapcsolatban áll, és a szociális ellátás vonatkozásában információadási, tájékoztatási feladatokat lát el, tájékoztat a pályázatokról, szakmai eseményekről, törvényi változásokról, stb. A Makói Kistérség szociális szolgáltatásáért felelős módszertani intézmények a következők: Szeged MVJÖ Humán Szolgáltató Központ Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél- Alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat, Szeged Kereszttöltés u. 13. Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Szentes, Szentes, Csallány Gábor part 1. Aranysziget Idősotthon, Csongrád, Gyöngyvirág u. 7-9. Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Regionális Hajléktalan Módszertan, Kecskemét, Hoffmann J. u.1. Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya, Esély Közalapítvány Regionális Forrásközpont, Szolnok, Kossuth u. 2., Egyesített Népjóléti Intézmény, Makó, Béke u. 9. 17

A Makó Város szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei A települési önkormányzatnak kistérségi összefogással, mint minden más feladatellátásra kötelezett szervezetnek, ki kell alakítania a segítségnyújtás azon formáit, amelyekkel az igényekhez, szükségletekhez igazodó, korszerű szociális ellátás megvalósítható. Ennek elérése érdekében meg kell határozni azokat a prioritásokat, amelyek a cél megvalósításának irányait is kijelölik. A célok, célkitűzéseknek a fejlesztési prioritásoknak igazodniuk kell: A Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 ig terjedő szakaszához Dél-alföldi Regionális Operatív Programhoz A Csongrád Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióhoz Az Országos és Megyei Fogyatékosügyi program 2007-2013 évre szóló elképzeléseihez A társult települések Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióiban meghatározott fejlesztési elképzelésekhez A fenti alapdokumentumok alapján a szociális szolgáltatások fejlesztésének főbb célterületei: - Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő ellátási formák folyamatos monitorizálásának. Korszerű intézményhálózat működtetése, mennyiségi bővítés a várakozók magas és egyre növekvő számára tekintettel. Törekedni kell a család közeli ellátási formák megvalósítására, de szükség szerint fokozott figyelmet kell fordítani egyes speciális ellátási szükségletekkel rendelkező csoportok igényeire. - A hiányzó ellátási formák működtetési feltételeinek kialakítása és a rászorulók számára történő biztosítása. Szolgáltatásoknak egyénre szabottaknak, szakszerűeknek kell lenniük, figyelembe véve a képességek, készségek fejlesztését, lehetőségek szerint a rehabilitációt kell szolgálniuk, valamint elő kell segíteni az önrendelkezés érvényre juttatását. - A meglévő intézményrendszerek egészét tekintve elsődleges a jogszabályi minimumfeltételek megteremtése mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítása települési és kistérségi szinten. A meglévő ellátások szakmai tartalmának korszerűsítéséhez elengedhetetlen a szolgáltatások színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének szükség szerinti átalakítása, egy korszerűbb szemléletmód érvényesítése az ellátásban és egy esetleges szervezeti integráció megvalósítása. - Mindenki számára hozzáférhető (akadálymentes, érzékelhető és biztonságos) környezet megteremtése - A feladatfinanszírozási rendszer elveinek érvényesítése, hatékonyságának fokozása, a szakmai elvárások maradéktalan teljesítése és az intézményi önállóság (ezen belül a gazdasági) növelése mellett. - A civil szervezetek társadalmi súlyának növelésével elő kell segíteni a lakosság és az ellátottak igényeinek fokozott megjelenését a döntéshozatalban. Közösségfejlesztő programok szervezésével, önsegítő csoportok létrehozásával, a megalakult csoportoknak, egyesületeknek nyújtott konzultációkkal mobilizálni a civil szervezetekben rejlő erőforrásokat. Hálózati együttműködés kialakítása a civil szervezetek között. 18

- A szolgáltatások egymásra épülésének elve mentén hatékony kapcsolat- és információs rendszer működtetése az állami-kistérségi, kistérségi önkormányzati valamint a nem állami szolgáltató között. A lépcsőzetesség elve alapján a tényleges állapothoz igazodó szolgáltatásra kerüljön sor, javítani kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. - Társadalmi-gazdasági-területi kohéziós törekvések szem előtt tartása - Komplex térségi szociális programok indítása a halmozottan hátrányos helyzet oldása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. - Elő kell segíteni a rászorultak könnyebb tájékozódását a szociális ellátórendszerben, a szolgáltatásokat ismertté, a rendszert átláthatóvá kell tenni. - Fokozott figyelmet kell fordítani az ellátásban részesülők jog- és érdekvédelmének biztosítására, és figyelembe kell venni az ellátást igénylők önrendelkezési jogát. - Halmozottan hátrányos emberek részére komplex fejlesztési program beindítása Marginalizálódott csoportok (munkanélküliek, romák, fogyatékosok, szenvedélybetegek) helyzetének javítása munkalehetőségek, speciális foglalkoztatást elősegítő munkalehetőségek és közösségi programok által. - Élhető település megteremtésére irányuló ágazatközi fejlesztések - Élethosszig tartó tanulást célzó programok - Információs társadalom kiépítése - Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében a szociális szolgáltatások európai szintre emelése feltételeinek megteremtésére mind az államnak, mind a kistérségnek kiemelt figyelmet kell fordítani. A fentiekben megfogalmazottak alapján, valamint törvényi kötelezettségből adódóan a szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai elsősorban: Időskorúak (kiemelten: demensek, mozgáskorlátozottak) romák Fogyatékos személyek Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Speciális ellátást igénylő személyek A szociális szolgáltatások fejlesztését alapvetően két cél mentén kell megszervezni. Az egyik a meglévő ellátási formák minőségi/mennyiségi fejlesztése, a másik a hiányzó szolgáltatások biztosítása. Figyelembe véve a szociális ellátórendszer jelenlegi helyzetét a város területén, a koncepció által átfogott időszakban a két cél között szakmai szempontokat figyelembe véve, az erőforrások megfelelő arányú elosztása indokolt. A fejlesztési stratégia kidolgozásához figyelembe kell venni a helyi tendenciákat: A szolgáltatásokat igénybevevők körét illetve az általuk hozott problémakört. - A hátrányos helyzetű családok, gyerekek, idősek létszámát és arányát. - A szenvedélybetegségen belül az alkoholizmus okozta társadalmi, szociális és egészségügyi hatásmechanizmusokat. - A különböző fogyatékossággal élő személyek speciális igényeit, szükségleteit. - A település gazdasági- foglalkoztatottsági mutatóit. 19

A Makó Város szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányai A legfontosabb általános irányvonal a fejlesztések során: Jogszabályi előírások teljesítése a társulásban ellátott szociális szolgáltatási feladatok esetében Személyi feltételek biztosítása Tárgyi feltételek biztosítása Szakképzettségi feltételek teljesítése Működőképesség megőrzése Ellátotti csoportokra vonatkozó fejlesztési irányvonalak 1. Időskorúak speciális igényeihez igazodó szolgáltatások Mind az idősellátás, mind a rehabilitáció területén olyan komplex, integrált rendszert kell kialakítani, amely egyenlő hozzáférésű, megfelelő kapacitású, költség-hatékony és a rehabilitációs hálózat esetében a fogyatékosság, a funkciócsökkenés okozta szükségleteket, illetve az idősellátás során a változó életkori profilok mellett a különleges életkori igényeket is képes kielégíteni A válaszképesség növelése érdekében meg kell teremteni a korszerű idősellátás helyszíneit, tárgyi és személyi követelményeit. 2. Meglévő intézményre épülő szolgáltatás továbbbővítése, fejlesztése: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Segítségével fenntartható a biztonságos életvitel, megelőzhető a jóval drágább és egyébként indokolatlan intézményi elhelyezés, ugyanakkor gazdaságosabban szervezhető az ellátást végző gondozók munkája is. Ezeknél az okoknál fogva fontos a készülék szám növelése, és az ellátotti csoportba célszerű volna bevonni az időskorúakon kívül a fogyatékosokat krónikus betegségben szereplőket is. A bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése A fejlesztés szükségességét az elmúlt években jelentkező megnövekedett igények támasztják alá. A megnövekedett igények hátterében elsősorban a romló családi körülmények, valamint a munkaerőpiaci helyzetben bekövetkezett változások állnak, melyek okán egyre több kisgyermekes anya kényszerül arra, hogy minél hamarabb munkába álljon. 3. Szociális információs adatbázis létrehozása - fejlesztése Kistérség 2006-ban készült szociális térképének felülvizsgálata - Szociális Kalauz kiadása WEB oldal létrehozása. Hiányzik egy a szociális változásokat figyelembe vevő, a megváltozott gazdasági, társadalmi helyzetet átfogóan értékelő dokumentum, mely a fejlesztések pontos és kiszámítható tervezését elősegítené. Az igénybevevők részére pontos tájékoztatást nyújthatnának a szolgáltatások típusairól, illetve azok igénybevevésének lehetőségeiről. 20