Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre

Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre 1910 2010 A Csetényi Baptista Gyülekezet jubileumi füzete

A gyülekezet a kezdeti időkben A gyülekezet 2010-ben

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 3 Összeállította Bódis László lelkipásztor Munkatársak Sinkáné Sudár Judit Sinka Szilárd Sinka Csaba Fotók Korabeli amatőr fényképészek felvételei Forrásanyagok A Csetényi Baptista Gyülekezet irattára Lelkipásztorok, gyülekezeti tagok emlékiratai Takács Sándorné Puskás Judit szakdolgozata Készült a Csetényi Baptista Gyülekezet centenáriumára 2010 szeptemberében

4 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Tartalomjegyzék Előszó... 4 Mit hiszünk az újszövetségi gyülekezetről?... 6 Elnöki üdvözlet... 7 Csetény rövid településtörténete... 8 A Csetényi Baptista Gyülekezet rövid története... 9 Személyes élmények, visszaemlékezések... 18 Bódis László lelkipásztor Előszó A Csetényi Baptista Gyülekezet történeti, mint újszövetségi keresztény gyülekezet elindulását nem tudjuk másképpen elképzelni, mint az evangélium teremtő hatalma alatt létrejött lelki közösséget, Krisztus gyülekezetét. Ha a kezdetekről akarunk beszélni, akkor az Úr Jézus szavai jutnak eszünkbe, aki elküldte tanítványait, apostolait e széles világra. Egyszerűen ez történt Csetényben is a huszadik század elején. Az evangélium, Isten országa elérkezet a csetényi emberek szívéhez is. Azok a feljegyzések és elmondások, amelyeknek egy részét e kis füzetben sikerült rögzíteni, valamint a képek, fotók, amelyek ránk maradtak elődeinktől, töredékesen bár, de tükrözik az élő evangélium nyomvonalát, amelyen az úttörőink haladtak. Nem úgy nézünk fel rájuk, mint tévedhetetlen szentekre, de meggyőződéssel mondhatjuk róluk, hogy csontjaikba zárt parázsként hajtotta őket Krisztus szeretete, és az ő kegyelme erejével érték el mindazt, ami ezen a tájon is a valóra válhatott egy évszázaddal ezelőtt és a következő évtizedekben: az Úr szaporította a gyülekezetet az üdvözülőkkel, és terjedt, növekedett Isten országa a küldetésük és munkájuk által. Mint minden időben, az ő idejükben sem volt felhőtlen és próbamentes az élet, különösképpen a hitélet. A baptista misszió ezen a tájon is sok akadályba ütközött. Mint a világon bárhol, elsősorban vallási féltékenység, rosszul értelmezett elvek és óemberi gőg, valamint a világi és ördögi ellenállás állt szembe az újra fakadó élettel, ébredező misszióval. Újat akartak-e ezek az emberek? Vagy a régi evangéliumot újra feltárni az emberek előtt? Pál apostol szerint nincsen más evangélium. Amikor valaki igazán megtér az Úrhoz, akkor felfedezi, hogy ő milyen, és hogy Krisztus újjá tudja teremteni. Ugyanakkor észreveszi a körülötte levő népet, hogy milyen bűnös életmódot folytat, amiről talán nem is tud, és nem is akar tudni. Amikor Ézsaiás próféta találkozott az Úrral, ezt tapasztalta meg, és akkor a kerub megtisztította az ajkait. Amikor egy ember megtér a világi életmódból, akár vallásos volt, akár nem, ez

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 5 a csoda megy végbe az életében, és elindul mások felé szolgálni és hívni az Isten országába. Ilyenkor az emberek nem értik, mi történik, és kiközösítik maguk közül. Sajnos így történt ez négyszáz évvel ezelőtt a baptista mozgalom elindulásakor és minden új helyen, ahol az evangéliumot elkezdik hirdetni. A kezdeti időben sokak számára érthetetlen volt Csetényben is az új hit, később mindenki láthatta, tapasztalhatta, hogy egyszerűen biblikus, evangéliumi, gyakorlati keresztyén életről van szó. Nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy azt mondjuk: az új közösséget, gyülekezetet a sátán megkímélte a támadásoktól vagy hogy hitelődeink és későbbi testvéreink nem követtek el hibát. De törekedtek a cél felé, és nagyon sok áldott időt jegyzett fel a krónika. Bízunk abban, ha ez hiányos is, az Úrnál a gyülekezet élete, a teljes folyamat nyilvánvaló. Ő az, aki a gyertyatartók között jár. Amíg e szavakat írom, nem hallgathatom el azt a tényt, hogy az evangélium Csetényben, mint egész országunkban már korábban is jelen volt. Népünk történelmét ismerve tudjuk, hogy már Géza fejedelem, majd Szent István királyunk, aki radikálisan megváltoztatta őseink lelkivilágát, szívébe zárta a keresztény hitet. Az ő korukban is, mint ma, némelyek szívből, mások színből élték vallásos életüket. De döntő fordulat volt, hogy az evangélium üzenete közvetett vagy közvetlen formában eljuthatott az emberekhez. Sajnos a teljesen átadott élet lehetőségével nem sokan éltek és élnek. A baptisták megítélése és a többi keresztény/keresztyén felekezettel való együttműködése nagyban függött minden időben az aktuális politikai, egyházpolitikai és társadalmi helyzettől. Az újtól való félelem, amely ténylegesen rejthet veszélyt, sokszor negatív megítélést sugallt. A testvérek emberszeretete, az evangélium vonzása, a gyülekezetek barátságos légköre megváltoztatta az emberek véleményét a baptistákról. Egyre többen éreztek szimpátiát és elfogadást vagy éppen testvéri szeretetet a közösség iránt. Az utóbbi években a keresztény ökumené országunkban is hatásosan közelítette egymáshoz a felekezeteket, ezáltal az embereket. Ma teljesen érezhető, hogy nincs csak egy hit, egy evangélium, bár a gyakorlatban vannak különböző megnyilvánulások. A kereszténység újra próbálja felfedezni az egy pásztorhoz való tartozást a sokszínűségben. A baptisták mindig is apostoli egyszerűséggel a tudatos döntés elvét, a személyes hitet hangsúlyozták. A megtérést követő újszövetségi keresztséget és a gyakorlati hívő életet. Így vagyunk jelen több mint négyszáz éve a világmisszióban, gyökereink az apostoli korba nyúlnak, később a reformáció harmadik ágaként az anabaptisták voltak a fáklyavivők. Modern kori gyülekezeteink együttműködve többi keresztény testvérünkkel igyekeznek megélni a nagy missziós parancsot. A sok évtizedes kitartás, olykor viták és nézetkülönbségek után, a hűség és a hitvallás stabil alapjaihoz való ragaszkodás mellett, meghozta a bölcsesség és egymásra találás jó gyümölcsét. A felekezet az ökumenéban, híveink korábban az aliansz -ban nyújtottak egymásnak kezet. A szélesebb család és közösség ellenére sem válik fölöslegessé a személyes hit, a megtérés és a lelki növekedés, sőt nagyobb odafigyelésre ösztönöz. Az Úr áldja meg népét, Krisztus gyülekezetét és a csetényi közösséget a továbbiakban is.

6 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Mit hiszünk az újszövetségi gyülekezetről? A baptista hitvallás 12. pontja Hisszük, hogy az újszövetségi gyülekezet azoknak az újjászületett és bemerített hívőknek a közössége, akik Jézus Krisztust megváltójuknak elfogadják, és az ő Igéje szerint élnek. 1 Valljuk, hogy az újszövetségi gyülekezet nyilvánvaló ismertetőjegyei: a tiszta igehirdetés, 2 a bemerítés és az úrvacsora Ige szerinti alkalmazása, 3 az imádkozás és az éneklés,4 az önkéntes adakozás, 5 a szeretetszolgálat 6 és a gyülekezeti fegyelem. 7 Hisszük, hogy van egy szent, egyetemes, és láthatatlan egyház, 8 ennek feje Jézus Krisztus, 9 és tagjai a különféle látható egyházak közül mindazok, akik a Bárány vérében megmosattak és a Szentlélek által újjászülettek. 10 Hisszük, hogy gyülekezeteink az egyetemes egyháznak, Krisztus testének élő részei, és minden esetben, amikor a Szentírásra épülő hitelveiket a gyakorlatban következetesen megvalósítják, a láthatatlan közösség látható képmásai. 1. 1Kor 12,13. ApCsel 2,41. Jn 10,27. Ef 5,24. 2Kor 6,14;16 18 2. ApCsel 2,42. 2Jn 9;10. 1Jn 4,1. 1Kor 14,3;29 3. Mt 28,19 20. ApCsel 19,3 5. 1Kor 11,17 29 4. ApCsel 1,14. ApCsel 2,42. Ef 5,19 20 5. 1Kor 16,2. Zsid 13,16 6. ApCsel 11,29. Gal 6,10. Jak 1,27 7. 1Kor 14,40. Gal 6,1. 1Thessz 5,14 8. Jn 10,16. Ef 2,19-22. Zsid 12,18;22-23. (Gal 4,26). Jel 21,2 9. Ef 1,22-23. Ef 4,15-16 10. Jel 7,9;14. 1Jn 3,9-10 Bemerítés a falu határában 1938-ban

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 7 Elnöki köszöntő Kedves csetényi Gyülekezet! Kedves ünneplő Testvéreim! Isten kegyelmének köszönhetően a Csetényi Baptista Gyülekezet ebben az esztendőben megalakulásának századik jubileumát ünnepli. Nagy dolog ez, mert egy komoly mérföldkőhöz érkezett a gyülekezet. Áldott legyen azok emléke, akik száz esztendővel ezelőtt nagy hittel megkezdték az ugartörő munkát ebben a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező gyönyörű bakonyi községben. Nem volt könnyű a kezdet, de a folytatás sem. Hisz míg nappal a jó mag hintése folyt, a sötétség munkásai sem voltak tétlenek. Mennyi küzdelem, mennyi verejték, mennyi álmatlan éjszaka, mennyi könny és imádságban eltöltött idő volt ebben a száz esztendőben, mire kihajtott és szárba szökkent a vetés, gyümölcsözőre fordult a már szinte kivágásra ítélt fa. Mindez nem emberi érdem, Isten kegyelme, hogy sok-sok próbatétel között mégis adott áldást, sok örömöt, bizakodást és reménységet. Adott vigasztaló szót a fájdalom, betegség, gyász idején és ujjongó örömöt, amikor gyermekekkel, megtérő ifjakkal és idősekkel ajándékozta meg a közösséget. A Csetényi Baptista Gyülekezetnek nagyszerű 100 esztendős történelmi múltja van. A nagy kérdés az, hogyan tekint a jövőbe. A Krisztus gyülekezetének az a küldetése, hogy megtért, bűntől megtisztult élettel hiteles tanúivá váljunk Isten nagy tetteinek a mai világban, amit bennünk és általunk visz végbe. Ebben a töretlen szolgálatban kívánok sok erőt a Szentlélek által a gyülekezet minden tagjának, vezetőinek és pásztorának. Köszöntésül a 100. zsoltár szavait idézem: Ujjongjatok az Úr előtt... szolgáljatok az Úrnak örömmel... Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre. Testvéri szeretettel, Mészáros Kálmán A Magyarországi Baptista Egyház elnöke, a csetényi gyülekezet volt pásztora Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet. Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. (Zsolt 91:9-15)

8 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Csetény rövid településtörténete A község határa már a csiszolt kőkorban a Kr. e. 3500 és 2500 közötti években is lakott hely volt. A falu határában két telep maradványait is megtalálták a régészek. A honfoglalás előtti népek közül a rómaiak hagyták a legmaradandóbb nyomot maguk után hazánkban. Csetényben több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb településmaradványaikkal. A község nevének eredetét nem lehet egyértelműen meghatározni. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint Csetény helység neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az egyik ilyen személynév a Cetin lehet, a másik pedig az 1301-ben feljegyzett Cheten. Csetény sorsa nagyrészt a tatárjárás után épült Csesznek várával függ össze, melynek szinte örökös tartozékaként szerepelt. 1392-ben a cseszneki vár és vele együtt Csetény is a Garai család tulajdonába került. Mátyás király 1482-ben eladományozza a falut, a vármegyei adójegyzékben már Szapolyai István birtokaként látjuk viszont. Egy dúsgazdag főúr, Enyingi Török Bálint 1523-ban feleségül vette Mária királyné udvarhölgyét, Pemfflinger Katalint, aki ismert volt lutheránus érzületéről. A feleség megnyerte férjét a reformáció részére. Így Enyingi Török Bálint a reformáció elsőrangú pártfogója és előmozdítója lett, és azt minden birtokán (Csesznek és a hozzá tartozó Csetény is az ő tulajdonában volt) igen hathatósan terjesztette. A falu lakosságának döntő többsége mind a mai napig református vallású. 1786-ban Csetény gróf Esterházy János Nepomuk tulajdona lett. 1790-ben nagy földrengés pusztított a faluban, mely mindent romba döntött. Az 1848 49-es szabadságharc eseményei minden megrázkódtatás nélkül siklottak el Csetény fölött. 1849 után, a földesúri jog megszűnésével, a nemesi birtokot különválasztották a jobbágy- és zsellérföldektől. 1852-ig a nemesi birtok még az Esterházy családé volt, azután pedig vétel útján Zitterbarth Mátyás tulajdonába került. Holitscher B. Lipót 1891-től 1904-ben bekövetkezett haláláig a nemesi birtok tulajdonosa volt Csetényben. Halála után fiai, Pál és Károly örökölték. 1917-ben Holitscher Károly bátyja részét megváltotta, és ő lett a birtok egyedüli tulajdonosa. Az új tulajdonos jeles gazdászként a birtokot modern alapokra fektette. A műemlék jellegű, egykori barokk, majd az évszázadok során többször átépített és megtoldott Holitscher-kastély a község büszkesége. A világháborúk idején a községet nem érte különösen nagy pusztítás. A falu férfi lakosságát ugyanúgy érintette a bevonulás ténye, mint bárhol az országban. A bevonultak közül sokan lettek hősi halottak. Az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékét idézi a régi általános iskola falán elhelyezett emlékmű. A falu szociális problémák által közepesen érintett. Csetényből nem volt, és ma sincs lényeges elvándorlás, szeretnek itt lakni az emberek. Takács Sándorné szakdolgozata és a község honlapja alapján

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 9 A Csetényi Baptista Gyülekezet rövid története A huszadik század első éveiben, 1903-1905 körül keresztyén könyvárusok jártak Csetényben. Akkor Csetény lakosságának nagy része református volt. Az 1887-ben született Jakab Sándor vásárolt néhány könyvet a könyvárusoktól. Énekeskönyvet, Bibliát. Tanulmányozta a Bibliát, annak tanácsát, és arra a megállapításra jutott, hogy az ő élete és a családi köre a Biblia tanítása szerint nem megfelelő ahhoz, hogy az örök élet az övék is lehessen. Jakab Sándort betegsége és az ige tanítása mind jobban hitre juttatta. Másoknak is beszélt a Bibliában olvasottakról és az ő hitéről. De nem csak Jakab Sándor terjesztette a hitet, hanem lakott a faluban egy másik hívő ember is, Sütő bácsi, aki albérletben, Kálmán Mihállyal szemben lakott. Sütő bácsi nagy bibliaismerete és hívő élete nagy hatással volt Kálmán Mihályra, aki megragadva a lehetőséget szintén hitre jutott. Így kezdett nőni a baptista hívők száma. Jakab Sándor nagyon komolyan hirdette az evangéliumot, és 1910 körül megalakult az első baptista gyülekezet. Eleinte házaknál jöttek össze. Kálmán Mihályéknál kétszer is volt a gyülekezet összejöveteli helye. Itt kell megemlíteni Patonai Jánost, aki kilencedmagával adott helyet a gyülekezetnek. Voltak nehéz napjai a gyülekezetnek. Az akkori Balla nevezetű református pap felbérelt két embert, hogy gyújtsák rá a hívőkre Patonai János házát, mikor az összejövetel tart, de olyan erős szél volt, hogy nem tudták meggyújtani a szalmatetős házat. Ezt másoknak is elmondták a halálos ágyukon, hogy Isten nem engedte meg a tűzesetet. Jakab Sándor azon fáradozott, hogy egy imaházat építsen. Ezt meg is tette. A saját háza előtt lévő kiskert helyén 1921-ben megépítette az imaházat, és szépen gyarapodott a hívők száma. Jakab Péter, aki szintén hívő lett 1923-ban beiratkozott a baptista teológiára, amit el is végzett, és ő lett a gyülekezet pásztora. Később a megalakult fúvószenekarral több környéki faluba is eljártak. Jakab Istvánné Kovács Katalin az 1920-as években nagy zenei adottsággal énekkart alakított. Az 1926-ban bemerített Csizmadia Pál, aki szintén jó zenei adottsággal rendelkezett, csatlakozott Jakab Istvánné énekkarához, és később zenekart alapított. 1926-ban szakadás állt be a gyülekezetben. Amerikából érkezett egy Mihok nevű ember, akinek a rokonsága Bakonycsernyén volt. Cseténybe is ellátogatott, és prédikált a gyülekezetben az Amerikából hozott pünkösdista szellemben, és sokan áttértek a pünkösdista hitre. De a baptista gyülekezet továbbra is fennmaradt, és folytatta hitbeli meggyőződését. Jakab Péter lelkipásztor és Jakab Sándor gyülekezetvezető jó kapcsolatot alakított ki a környező falvakban lévő baptista hívőkkel (Tatabánya, Bakonycsernye, Tét, Pápa, Kemenesmagasi). A gyülekezet 1937-ben új lelkipásztort kapott Jakab Sándor vejeként, Sáhó Miklós személyében, aki szintén teológiát végzett. Munkája során nemcsak lelki, hanem zenei téren is segítette a gyülekezetet. Kottaismeretre tanította a zenekarba beépülni kívánókat. Harmóniumot is vett a gyülekezetnek, melyen én is megtanultam

10 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E játszani. Még azt is elérte, hogy az iskolában hittanórát tartson a baptista szülők gyermekeinek. Ezeken jómagam is részt vettem. Jakab Sándor és az akkori vezető testvérek azon fáradoztak, hogy egy teljesen önálló imaházat hozzanak létre, amely nem közös más épülettel. Volt is egy lehetőség, de ez az előleggel együtt meghiúsult. Ám egy újabb lehetőség eredményes lett. 1957-ben a gyülekezet új lelkipásztort kapott, Mónus Dánielt, aki Győrből járt Cseténybe. 1957-től a győri körzethez tartoztunk. 1958 tavaszán átköltözött a gyülekezet. A megülepedett gyülekezetet nagyon összefogta, fellendítette. Az új helyen vett lakóházat berendezték imaházzá. 1962-ben a szoba-konyhás imaházat Mónus bácsi biztatásával egy helyiséggé, megmagasíttatva megépítettük rövid időn belül. Hétfőn kezdtük a bontást, de már szerdán az újonnan stukatórozott, félig kész imaházban tartottuk az összejövetelt. Itt kell megemlíteni, hogy új megtérők készültek bemerítkezni Székesfehérváron, mivel nálunk nem volt bemerítőmedence. De akkora hóvihar lett erre az időpontra, hogy nem tudtak elmenni. Így került sor az átalakult imaház medencéjében az első bemerítkezésre. Sok örömben volt részünk. Az akkori kornak majdnem megfelelő volt az imaházunk. 1964-ben ismét új lelkipásztora lett a gyülekezetnek Sólyom Miklós személyében. Ismét elszakadva Győrtől, 1964-től önállósult a gyülekezet. Az új pásztor is nagy erővel vágott neki a munkának. Hamar, sokat akart elérni, mintha érezte volna, hogy kevés az ideje. Lelkiekben gazdagította a gyülekezetet, a fiatalokkal sokat törődött. A imaházat egy öltözővel nagyobbítottuk meg az ő rábeszélésére. 1967. október 13-án egy tragikus baleset következtében életét vesztette, a gyülekezetnek búcsúznia kellett tőle. Czimer Edit 1967-ben lett a gyülekezet lelkipásztora. Ő is igyekezett a gyülekezetet jó lelki szinten tartani. A gyülekezet szerény, de lakható szolgálati lakást építtetett Czimer Edit számára, az imaház harmadik szobájából és a mellékhelyiségből. A kis gyülekezet mindig próbált előre haladni és jól működni. 1973-tól ismét a győri körzethez tartoztunk Pócsik Béla által, aki új lelkipásztorként foglalt helyet a gyülekezetünkben. Szorgalmasan járt Cseténybe Győrből. Mély tanításaiból sok jót hallott a gyülekezet. Az ő indíttatására kezdett a gyülekezet új imaház építésének gondolatával foglalkozni. Jómagam is biztattam a testvéreket, hogy egy család is tud építeni egy lakást, s ha nekem egy-két testvér meg a jó IsteJézus segít, akkor lehetséges. Így vágtunk neki 1978- ban. Ahogy az idő engedte, elkezdtük a régi épület lebontását, majd leraktuk az alapot, és kezdődött az építkezés. Sok helyről kaptunk segítséget, főleg Győrből. Budapestről, Erzsébetről, Pócsik Ferenc kőműves társai, Sólyom testvér sógora, Vlaszlovics Sándor és mi magunk is nagy lelkesedéssel álltunk neki a munkának. Itt kell kihangsúlyozni, hogy az imaházzal szemben volt a tejgyűjtő, ahova hordták reggel-este a gazdák a tejet. Reggel még csak az alapot látták, este viszont, mire ismét jöttek, és hozták a tejet, nem akartak hinni a szemüknek, hogy reggel semmi, este meg állnak a falak. Hétről hétre építgettük tovább nagy összefogással. A balatonszemesiek is több alkalommal jöttek segíteni. Áprilisban kezdtük el az építkezést, és 1978. november 19-én már ünnepeltük a megnyitót. Tömve volt az imaház, sok érdeklődő és kíváncsi ember

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 11 eljött, akik azt mondogatták egymásnak: Ezek aztán jól összefogtak, pedig nem is olyan sokan vannak, 30-35-en talán. Nagy örömmel jártunk az új imaházba, hálásak voltunk Istennek, hogy megsegített bennünket. Sajnálatunkra Pócsik testvért központilag áthelyezték Debrecenbe. 1980-tól ifj. Mészáros Kálmán végzős teológust hívta meg a gyülekezet mint a győri gyülekezet egyik körzeti állomása lelkipásztorának. Mészáros testvér is nagy buzgalommal járt Győrből Cseténybe, de nemcsak ő, hanem felesége, Gyöngyvér is lelkesített, tanított az éneklésre bennünket. Sok szép és jó alkalmunk volt, alig vártuk a vasárnapot, hogy beguruljon a kis Trabant a Mészáros családdal. Az ő ittléte alatt kezdtük el a szolgálati lakás építését, melyet nagy buzgalommal és Isten segítségével sikerült felépíteni. Jó lelkiállapotban, szépen teltek az alkalmaink. A győri gyülekezettel több közös alkalmunk is volt, ami már Mónus testvér idején kezdődött, de mivel az idő véges, ismét búcsúzás következett, Mészáros testvért Clevelandbe hívták, és így nekünk is más lelkipásztor után kellett néznünk. Ismét elszakadva Győrtől, önálló lett a gyülekezet. 1986-tól Rácz István nyugalmazott lelkipásztor vette át a gyülekezetet. Rácz testvér nagy bölcsességgel és szinte fiatalos lelkesedéssel pásztorolt bennünket. Hűségesen járt Székesfehérvárról, még téli, hófúvásos időben is eljött gyalog Bakonycsernyétől Csetényig. Hétvégeken beindította a harmónium tanítását, többen eljártak még Dudarról is tanulni. Bölcsen pásztorolt bennünket. Az ő ittléte alatt fejeztük be a szolgálati lakás belső vakolását. Székesfehérvárról is hozott segítséget, de ő maga is nagyon kivette a részét a munkából. Jó példával járt előttünk mindenben. 1989-tól Háló Gyula végzős teológust hívtuk meg lelkipásztorunknak. Mint minden pásztor, lendülettel, lelkesedéssel kezdte, illetve kezdték meg feleségével, Ágival a szolgálatot. Ők voltak az elsők, akik elfoglalhatták az új szolgálati lakást, nem kellett máshonnan idejárniuk. Ebben az időben szép számmal voltak fiatalok, akiket összefogott, szép énekkart alakított. Több változást hozott a gyülekezetbe. Istentisztelet előtt korcsoport szerint tartott alkalmakat, hol egyik, hol másik csoportban volt jelen. Igyekezett mindig igazságosan pásztorolni bennünket, az ő ittléte alatt alakult meg a zirci gyülekezet. Ahogy nőtt a család, gyerekek, több gond, más egyéb, tanulás, újságírói iskola, Pestre járás, első gyermek beiskolázása kapcsán úgy döntöttek, hogy talán városon könnyebb lesz szolgálni is meg tanulni is, így megint kezdtünk újból pásztort keresni. 1998-tól Takács Sándor végzős teológust hívtuk meg a gyülekezet lelkipásztorának. Itt kell megjegyeznem, hogy a csetényi gyülekezet Takács testvérrel együtt hat kezdő lelkipásztort avatott, nevelt a baptista egyház számára. Takács testvér is nagy odafigyeléssel pásztorolt bennünket az ige valóságát, üzenetét kihangsúlyozva felénk. Nagy szorgalma és pontossága mindegyikünk előtt elismert volt. Vele és feleségével sok emlékezetes beszélgetésünk volt. A zirci, sőt a veszprémi gyülekezetet is ő pásztorolta. Sajnos a betegség egyre inkább eluralkodott a szervezetén, míg végül legyőzte, és a jó Atya elvitte magához. Búcsúzni kellett, ami nagyon megviselte a gyülekezetet. 2006-tól Floch Gábor ötödéves teológushallgató vállalt bennünket ideköltözve feleségével együtt. Lendületesen pásztorolt bennünket, élénk igei gondolatai jó hatással

12 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E voltak ránk. Hűségesen járt Veszprémbe, Zircre. Sajnáljuk, hogy csak a gyakorlati idejéig maradt Csetényben, azóta is emlegetjük vidám, buzgó ittlétét. 2006-ban Floch Gábor elköltözése után a lelkipásztori szolgálatot Révész Lajos ügyintéző lelkipásztor végezte Bódis László megérkezéséig. 2007 második felétől Bódis László vállalta, hogy kéthetente és ünnepnapokon eljárva Pilisről pásztorol minket. Hálásak vagyunk Istennek, hogy megtartotta ezt a gyülekezetet száz éven keresztül jóban-rosszban egyaránt. A dátumok és leírások korábbi kéziratok felhasználásával és emlékezet alapján vannak lejegyezve. Lejegyezte Jakab Emil gyülekezetvezető, presbiter 2010. szeptember Takács Sándor lelkipásztor és a Lukács házaspár az újszülött Dorkával

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 13 A gyülekezet lelkipásztorai Jakab Péter 1928-1937 Sáhó Miklós 1937-1956 Mónus Dániel 1957-1963 Sólyom Miklós 1964-1967

14 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Czimer Edit 1969-1973 Pócsik Béla 1973-1979 Mészáros Kálmán 1979-1986 Rácz István 1986-1989

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 15 Háló Gyula 1989-1998 Takács Sándor 1998-2006 Floch Gábor 2006-2007 Bódis László 2007- A gyülekezet által útnak indított missziómunkások, lelkipásztorok: Beke Betty, Balla Zsolt, Horváth Judit, Sinka Csaba, Kapitány Zsolt. Itt megemlítjük még ifj. Vas Ferencet, aki ennek a vidéknek a szülöttje, és jelenleg is aktív részt vállal a gyülekezeti igeszolgálatokban.

16 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Gyülekezetvezetők Jakab Sándor Bognár József Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. (Zsid 13:7) Jakab Emil

A CSETÉN Y I BA PTISTA GY Ü LEK EZET JUBILEUMI FÜZETE 17 A gyülekezet avatottjai 2007-ben Jakab Emil presbiter Kapitány Barnabás diakónus Sudár Gyula diakónus Vas Ferenc ny. lelkipásztor 2007-ben elöljárósági tagok: Jakab Emil, Lukács István, Sinka Józsefné, Vas Ferencné, Sudár Gyula, Kapitány Barnabás. A gyülekezet elöljárói jelenleg: Jakab Emil, gyülekezetvezető, ifj. Jakab Emil, gondnok, Jakab Ágota, pénztáros, Sinkáné Sudár Judit, jegyző, Lukács István, elöljáró, Sinka Dávid, elöljáró.

18 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E Személyes élmények és visszaemlékezések

A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E 19 Jakab Sándor bizonyságtétele Jakab Sándor 1887-ben született, komoly hívő szülők gyermekeként. A család a református egyházhoz tartozott. Sándort is úgy nevelték, ahogy az református emberekhez illik. A kamaszodó korban, 14-15 évesen már mit sem törődött a nevelésből kapott hit dolgaival. Isten útjától elfordulva a világi kívánságok nagyobb erővel vonzották. Így, nagyon fiatalon, súlyosan megbetegedett. Kilátástalan helyzetét mindenki végzetesnek vélte. Reménytelenségében sokat foglalkozott az elköltözés gondolatával. Látva, hogy a világ és annak minden bája, gyönyörűsége, sőt még az orvostudomány sem tud rajta segíteni, Istenhez fordult, segítséget kérve tőle. Minden alkalmat kihasznált arra, hogy imádkozzon. Ez az imakészség vezette közelebb Istenhez. Betegségéből felépülve igyekezett az Isten félelmében járni. Később édesapja megbetegedésénél újra elkeseredett, de az imádkozás felsegítette abból. 18 éves kora körül nagy vágyakozással kereste azon emberek, családok társaságát, akikkel együtt kívánta a hitét valóságosan megélni. Ez kevés sikerrel járt, mert senkiben sem talált őszinte, teljes életére hatással levő hitet. Még a sorkatonai szolgálatra történő sorozása előtt, egy vidékről érkezett könyvárus igehirdetőt hallgatott az egyik családnál tartott istentiszteleten. Az igehirdető szavait komolyan vette, mert látta, hogy az a Biblia igazságainak megfelelően hangzott. Nem sokkal ezután bevonult katonának. A katonaidő alatt hitében átélt könnyebb, nehezebb, magasztosabb és mélységesebb időszakokat. Az mindenképpen bizonyos, hogy a vívódásai azért történtek, mert szerette volna jobban megismerni Istent. Saját feljegyzése alapján tudjuk, hogy gondolataiban neheztelt a magukat jó hívőknek nevező emberekre, mert csak névlegesen voltak azok. JAKAB SÁNDOR Takács Sándorné szakdolgozata alapján Írtam Bruckban, 1910. január 29-én, a 19. gyalogezred, 3. század 3. szakaszában Kedves olvasóm, aki ezt olvasod, mindig előtted tartsad azt, hogy aki ezt írta nem katonai díszezredekkel foglalatoskodott mindig, s nem a világnak minden bűnös gondolatjai és cselekedetei voltak az eszében, ami pedig katonáéknál nem sokszor láttatik meg, vagyis tapasztaltatik az embereken. De hála a Jó Istennek, hogy énvelem azért nem hagyta egészen elfelejteni azt, amit még odahaza, a szüleim megtanítottak ismerni

2 0 A C S E T É N Y I B A P T I S T A G Y Ü L E K E Z E T J U B I L E U M I F Ü Z E T E a jót a rossztól, hogy meg tudjam választani, és az igazat a hamisságtól meg tudjam különböztetni. Ugyan szégyen nekem is bevallani, hogy én is csak akkor vettem magamat észre, mikor már majdnem én is a többiek cselekedetére rátértem, de azután elhatároztam magamat, hogyha lehet, eltérek attól a sok rossztól, gondolatokról és cselekedetekről, amelyeket már én is megkezdtem. És azt gondoltam, hogy veszek én egy könyvet, és abba nem olyan ronda, utálatos, erkölcstelen írásokat csinálok, mint itt katonáéknál amilyet szoktak, hanem életemnek iskolás koromtól történt eseményeit írom bele, hogy legalább míg azt írom, addig is nem leszek részes a többieknek bűnös beszédeikben és cselekedeteikben. Amit most már nem szűntem meg az Istentől kérni, hogy azt adná meg nekem, hogy innen szabadulnék meg valahogyan, ne kellene ezt a még hátralevő 19 hónapot itt ebben a csúnya, rossz életben tölteni le. Isten megmutatta nekem azt az utat, amelyiken ha jártam volna, megsegített volna. De majd talán csak megsegít, s megengedi azt, hogy valamikor hazamehessek abba a szép faluba, ahol a legszebb napokat éltem. S most, amikor visszaemlékezem arra az odahaza töltött gyermekkori életre, amit nem minden gyermek tölt úgy el, mint ahogyan én eltöltöttem, s nem sok gyermek van, aki többször meg ne keserítette szüleit, mint az én kedves szüleimet annyiszor én megszomorítottam. Mikor az iskolában az első évemet töltöttem, ámbár legfiatalabb voltam, de az Isten segítségével és a magam szorgalmával már akkor is mindig a magam becsületét és kedves jó szüleim kedvüket kerestem, amiért ugyan nem is hiába fáradoztam, mert megnyertem az én szüleimnek irántam való igaz szeretetét. S a rossztól félteni, s a legjobb nevelésben részesíteni, amely nevelést ugy Isten után az én kedves jó szüleimnek köszönhettem, mert ugyan talán olyan szüleit szerető s szavukat megfogadó gyermek sem volt a falumban, mint én, de olyan jó szülei sem voltak senkinek a falumban, mint nékem, amit őnékik nem tudok tán soha meg nem szolgálni. De hát annak a jó Istennek, amit az én szüleim által velem cselekedett, sohasem hálálhatom meg az ő velem közlött jótéteményeit, de azért az ő nagy igazságával és irgalmasságával könyörült énrajtam, mint szegény, nyomorult, bűnös emberen, és megbocsátja az én bűneimet, ha azokat megbánom, s a kegyesség gyakorlására határozom magamat és jót cselekszem. Tehát kedves olvasóm, én is mikor iskolából kimaradtam, ámbár meg tudtam a jót különböztetni s rossztól, és a bűnt a jó cselekedetektől, de azért én is mivel ebben a mostani világban már nagyon kevés jó cselekedetek látása, volt eset rá, hogy valami bűnt elkövettem, mivel már a világnak élvezeti és csábító örömei akkor engemet is csaltak, s húztak magukhoz, de legjobban akkor, (nem sokszor mondhatnám). De mégis megtörtént rajtam mértéktelen ital végett, félrevetettem az Istennek parancsolatját, pedig már tudtam azt, hogy azt mondja az Isten, hogy a részegek az Isten országát örökségül nem bírhatják. De mikor ez megtörtént rajtam, mindig megbántam, bűneimet, és arra határoztam magam, hogy ezután jót cselekszem. De én, mint a világiakba nagyon belemerült, testben, lélekben erőtlen gyermek voltam, s nagyon nehezen tudtam eltérni a világi csábító gyönyöröktől, az Isten útaiban való járásban, vagyis arról a széles útról, amelyiken kezdettem járni az Istennek keskeny, de léleknyugodalommal teljes útjára nagyon nehezen tudtam áttérni. Ugyan kedves olvasóm, mikor ez történt velem, elkezdtem imádkozni ahol csak alkalom volt rája, s ke- Folytatás a 27. oldalon.