megmutatom néktek a legkiválóbb utat (1Kor. 12:31)

2011. II. évf. 1. megmutatom néktek a legkiválóbb utat 2. (1Kor. 12:31)

2011-es év alapigéje: A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet 1Ján. 4:18 3.

2011. II. évf. 1. megmutatom néktek a legkiválóbb utat (1Kor. 12:31) 1.

2.

Beköszöntő A szeretetben nincs félelem pásztorunk ezt az igét kapta a gyülekezet 2011-es évére, ezt az irányt jelölte meg számunkra. A legfőbb út tehát 2011- ben a szeretet útja, Pál apostol útmutatásában a legnagyobb kegyelmi ajándék is egyben. Vajon mi az oka, hogy az isteni szeretet gyakorlatához kegyelemre is szükségünk van? Miben tér el a mi emberi szeretetünktől? Mennyiben más, mint a szerelem ajándéka, a házastársak közti szeretet, az anyai szeretet vagy a testvérek közti szeretet? A mi emberi kapcsolatainkban megélt szeretetünk tele van félelemmel. Félünk a veszteségtől, a kudarctól, a sérüléstől, a dolgok megsemmisülésétől. Félünk az elmúlástól, s ez életünk minden területére kiterjed. Szeretetünk gyakran fordul ellentétébe: aggodalom, félelem formájában, szélsőséges esetben szeretet-gyűlölet kapcsolattá válik. Az isteni szeretetnek nincs ellentétes pólusa, mert az maga Isten, és az Istenben töltött lét állapota. Istennek a jelenléte, amit megtapasztalhatunk a Szent Szellemmel betöltekezett állapotunkban. Ezért nem kívül található, nem függ emberektől, dolgoktól, hanem mélyen a bensőnkben van. Azt a feladatot kaptuk 2011-re, hogy szabadságban járjunk, függetlenül a külső körülményektől, nem veszítve el a Szent Szellem jelenlétét. Ez valóban keskeny út, mert teljes önátadást követel, az élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus létállapotát. Ez a felismerés, befogadás már önmagában is a kegyelem megnyilvánulása, nekünk már csak arra kell vigyáznunk, hogy megtartsuk, folyamatosan jelenlevővé tegyük ezt a kapcsolatot. És akkor megszületik bennünk a béke, a béke mélyén az öröm, s az öröm mélyén felismerjük Isten bennünk élő szeretetét. Akkor végre megélhetjük, mit is jelent az, hogy mindannyian egyek vagyunk Krisztusban! Czimer Györgyi 3.

1. Beköszöntő Élet-jel 2011. II. évf. 1. Tartalom 2. Hunyadi Tamás: 2010 legfontosabb eseményei az Élet Gyülekezetben: tervek, kitekintés 2011-re 3. Gyermekeink, akiket a keskeny útra terelünk 2.1. Rónyai Bálintné: A gyermekmunka fő területei 2010-ben, ezt folytatjuk 2011-ben 2.2. Puskás Jánosné: A bábmisszió útja 2010-ben 4. Ifjaink, akik még útkeresők 3.1. Varga Vince: Az ifi 2010-es programjai, céljai, terveink 2011-re 3.2. Varga Vince: Az ifjak önreflexiói 3.3. Egy kis humor 5. Felnőttek, akik már az úton vannak 5.1. Karap Irén: A vezetőség látása, munkája 2010-ben, tervek 2011-re 5.2. Hunyadi Tamás: Kérdezz felelek, avagy mi újság a dicsőítéssel? 5.3. Sárkány Tímea: A hit és gyakorlata házi csoportunk alkalmain 5.4. Kis László: A hit és az áldás felszabadítása otthon, Ige-olvasással 5.5. Koncz Ilona: Az áldás beszéde és megvalósulása mindennapi életünkben 5.6. Balogh Zoltán: Evangelizáció a mi életünkben küldetés és miszszió 5.7. Lovas Erzsébet: Az ima ereje a bölcsek beszédében 5.8. Ima-harcok, bizonyságtételeink 6. Prófétai énekek, dicsőítő dalok (Graham Alessandro, Kiss Antónia Anita, Szabóné Dalmi Szilvia, Vinczéné Ilyés Erika) 7. Kiadványaink 8. A hét gyülekezet 4.

Tervek, kitekintések 2011-re 2010 legfontosabb eseményei az Élet Gyülekezetben: tervek, kitekintés 2011-re Amikor elgondolkodtam rajta, vajon mely gyülekezeti események voltak a tavalyi év legérdekesebb, legfontosabb pillanatai, arra a megállapításra jutottam, hogy programok tekintetében olyan gazdag, bőséges esztendő van a hátunk mögött, amely emlékeim szerint jócskán túlszárnyalja az elmúlt több év átlagát. 2010 alapigéje a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezet 14. verse volt: Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Isten fiai ; ehhez kivételes módon egy mottó is társult: A megfelelő időben a megfelelő szavakat kimondani, és a legjobb döntéseket a legjobb időben meghozni. Mindezek nemcsak abban motiválták közösségünk vezetőit és tagjait, hogy egyéni, személyes életünkben igyekezzenek Isten Szent Szelleme által irányított, tevékeny életet élni 2010-ben és azon túl, hanem idei programjainkkal igyekeztünk olyan lendületet adni minden résztvevőnek, ami ebben az irányban bátorítja az Úr mindennapi igazságainak megértését és megélését. Az év első napján megrendezett évindító imaalkalom után, ahol minden erre nyitott résztvevő értékes bátorítást és prófétai kijelentést vehetett az Úrtól pásztorunkon keresztül, januárban az erősebbik nem 2:0 arányban diadalmaskodott a szebbik nem fölött, hiszen a teremtés koronái két erőteljes, kifejezetten férfiak részére megrendezett összejövetelen vehettek részt, ahol a téma a férfiak Ige szerint való szerepe a családban, és a hétköznapi életben volt. Mindennek megkoronázása egy együtt elköltött finom vacsora volt reméljük az idén is sok hasonlóban lesz részünk Február második hetében volt az immár hagyománynak mondható Városi Imahét, amikor hétfőtől péntekig a Debreceni Pásztorkör egy-egy gyülekezete adott otthont a városért, országunkért, az előttünk álló időszakért rendezett imaalkalmaknak, melyeken természetesen nemcsak a pásztorkör gyülekezeteinek tagjai, hanem bárki stabil gyülekezeti háttérrel rendelkező hívő ember részt vehetett. Az imahét a Szabadkeresztény Gyülekezetben fejeződött be, ahol az ilyenkor szokásos 24 órás dicsőítéssel zárta a hetet az Úr magasztalásába bekapcsolódó számos lelkes résztvevő. A városi, pásztorköri imaalkalmak menete az imahét végeztével sem szakadt meg, hiszen a továbbiakban minden hónap végén havonta szintén más-más gyülekezetekben újra és újra összegyűltek imádkozni a Debreceni Eklézsia azon tagjai, akik szívükön hordozzák azt az elhívást, hogy közbenjáróként, a város szellemi falain állva oltalmazzák lakóhelyünket, nemzetünket. 5.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. Azok pedig, akik mindeddig nem érezték át, mennyire fontos napjainkban a ránk bízottakért folytatott ima, szembesülhettek ennek fontosságával Berkes Sándor teológus, Az utolsó idők jelei című egyedülálló előadássorozata nyomán. A két napon át tartó intenzív előadássorozat célja annak bemutatása volt, mennyire közel is lehet Urunk, Jézus visszajövetele. Ugyanakkor sok ezzel kapcsolatos téveszmét és félreértést is eloszlatott a Paksi Atomerőmű vezetői beosztásában álló Berkes testvér tanítása, amely hazánkban eddig páratlanul mély és igeileg megalapozott, egyedülálló tanítás. Március elején a gyermekeknek kedveskedtünk egy vidám hangulatú farsangi mulatsággal. A hónap közepén viszont már kemény eledellel szolgáltak a házicsoport-vezetők és a különböző munkaterületek vezetői felé Daniel N. Matei és John Angelina pásztorok; a téma a hatékony vezetés volt. E hónap fontos eseménye volt még egy újabb rendhagyó tanítássorozat elindulása: Kiss József pásztorunk A hét gyülekezet címmel indított előadássorozatot, melynek keretében a Jelenések Könyvében Jézus által megszólított kisázsiai gyülekezetek és a nekik otthont adó városok történelmi, földrajzi, politikai, gazdasági hátteréről, valamint a gyülekezeteknek írott levelek a ma egyházának szóló üzenetéről és ezeknek az egyháztörténelemben betöltött prófétai szerepéről kaphattunk átfogó képet. Az előadások alapját Kevin J. Conner: Jelenések című könyve képezte; a tanítások a nyári időszak kivételével havi rendszerességgel zajlottak. Külön öröm volt látni, hogy az előadásokon nemcsak a helyi, hanem számos Debrecen környéki gyülekezet vezetői, tagjai is képviseltették magukat. A márciusi program-dömping a színházi világnap alkalmából (is) bemutatott Messiás-Thriller című kortárs alternatív színpadi játék bemutatásával lett teljes, melynek az Aranybika Szálló Bartók-terme adott otthont. A produkció a Debreceni Pásztorkör gyülekezeteinek összefogásával került színpadra, a BPA Alternatív Színházi Társulat művészeinek előadásában. Április első vasárnapján a húsvétot ünnepeltük együtt, majd egy hétre rá együtt örvendeztünk a Mennyel, hiszen nyolc testvérünk merítkezett be, tanúságot téve ezzel Krisztus iránti hitéről és elkötelezettségéről. Az ünneplés tovább folytatódhatott a következő hétvégén, a tavalyi év egyik legfontosabb eseményén, az Élet gyüli ifi által szervezett regionális ifjúsági konferencián, melynek három napja alatt minden erőnkkel igyekeztünk megalapozni, lelkesíteni és Krisztusért lángra lobbantani azt a több mint 100 fiatalt, akik az ország különböző pontjairól érkeztek hozzánk. Az ifi dicsőítő-csoport életében is fontos mérföldkő volt ez a hétvége, hiszen nagyrészt ők vezették Isten dicséretébe, 6.

Tervek, kitekintések 2011-re imádatába az összegyűlteket, betetőzve mindezt egy fergeteges szombat esti koncerttel. Rajtuk kívül a Zalaegerszegi Krisztus Gyülekezete dicsőítői voltak segítségünkre ebben a szolgálatban; az igei üzeneteket pedig Varga Vince, Debreceni Miklós (Szabker. Debrecen), Szerdi Szilárd (EPK Kecskeméti Gyülekezete) és Hunyadi Tamás szájából hallottuk. A konferencia jelmondata Boldogok a tiszta szívűek volt. Az egyébként is változatos április programokat két külföldi vendég látogatása tette még színesebbé: előbb Norman és Linda Holmes pásztor volt vendégünk, akik egyenesen a Fülöp-szigetekről érkeztek, majd az Egyesült Államokbeli Tom Johnson járt nálunk a hónap végén. Májusban folytatódtak a városi ima-összejövetelek és a hét gyülekezetről szóló tanítássorozat is. A rendszeres programok sorát a félévente megrendezésre kerülő, a Debreceni Pásztorkör gyülekezeteinek tagjai számára szervezett véradás egészítette ki ez utóbbi sajnos egyelőre nagyon csekély részvételi aránynyal bír többi rendezvényünkhöz képest. Ezek mellett részt vehettünk egy, a Szabadkeresztény Gyülekezetben szervezett konferencián, ahol Lee Grady, világszerte elismert keresztény újságíró és misszionárius tanította a résztvevőket, majd együtt ünnepelhettünk pünkösdi istentiszteletünkön. A hónap végén tett záróvizsgát az INSTE bibliaiskola második évfolyamának tizenhét hallgatója is a diplomakiosztóra pedig június végén került sor. A nyári hónapokban, a nyaralások, szabadságolások idején az idei évben is igyekeztünk inkább kevesebb, de annál emlékezetesebb programot szervezni tagjaink számára. A gyülekezet nyári táborát rendhagyó módon nem az ország valamelyik távolabbi részén, hanem a Debrecentől alig 15 km-re fekvő Farmon rendeztük meg júniusban három napot töltöttünk itt együtt a háborítatlan természettől körülölelve. A helyszín közelsége lehetővé tette, hogy az idősebbek, a kisgyerekesek, családosok esténként hazautazzanak aki viszont hosszabb időre kívánt elvonulni a város zajától, az akár a három napot egyhuzamban is a Farmon tölthette. Sajnos az időjárás nem volt igazán kegyes hozzánk, de a borús, esős pénteki nap után, a szombatot igazi nyári verőfényben tölthette együtt a gyülekezet apraja-nagyja. A kilátogatók különféle sportvetélkedőkben mérhették össze tudásukat, kézműves bemutatót tekinthettek meg; a bátrabbak lovagolhattak is; estefelé egy sárkányrepülő készített rólunk légi felvételt, majd az esti tábortűz után a legelszántabbak csapatokba tömörülve futhattak versenyt egymással és a lecsapni készülő zivatarral, egy éjszakai bátorságpróba keretében. Az együtt töltött idő örömét Kovácsné Ibolya, és sok-sok segítőből álló csapata által készített finomabbnál finomabb ételek tették teljessé. Júliusban sokan részt vettünk a 10. alkalommal megrendezett Nyári Dicsőítő Iskola esti nyitott alkalmain, a társrendezvényként funkcionáló, vele 7.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. párhuzamosan, egy helyszínen zajló Prófétaiskolában pedig többen hallgatóként és aktív közreműködőként is képviselték az Élet Gyülekezetet. Fiataljaink az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által szervezett táborok közül mind a Kadarkúton zajló tini-, mind a Csillebércen megrendezett Encounter 2010 találkozókról élményekkel gazdagodva térhettek haza. Pihenésre nem sok idejük maradt, hiszen az ifi-dicsőítőcsoport augusztus végén számos Debrecen környéki evangelizációs alkalmon szolgált. Augusztus végén, az ősz beállta előtt még egy családi napot töltöttünk közösen a Farmon, amit a már megszokottnak számító lovaglás és sportvetélkedők mellett Dr. Batta Tamás hadtörténeti bemutatója tett még érdekesebbé. A napot közös dicsőítéssel és Kiss József pásztorunk igei üzenetével zártuk. Szeptemberben a nyaralások végeztével, a nyári tagfogyatkozás után a vasárnapi istentiszteletek újra a megszokott létszámmal folytatódtak. Az Úrtól vett vezetés alapján az őszi-téli időszak legfontosabb témája a megszentelődés, életrendezés lett; az igehirdetéseket, szolgálatokat is ezzel igyekeztünk összhangba hozni; egy takarítási, rendezési folyamat indult mind szellemi, mind fizikális szinten. Daniel Matei pásztor októberi szolgálata szintén szorosan kapcsolódott a témához, e hónap végén Gaby Wentland, Reinhard Bonnke és Joyce Meyer közvetlen munkatársa pedig arról beszélt rendkívül alázatos, egyszerű, de mégis erőteljes módon, hogyan élhetjük át Isten gondoskodását életünkben. Mindkét alkalmon személyes próféciák, az Úrtól való üzenetek hangzottak el a jelenlévők felé. Hisszük, hogy Isten valóban szól ezen a módon népének, és őszintén várjuk, hogy az alkalmakon elhangzott ígéreteket beteljesedni lássuk. Ezeken az istentiszteleteken természetesen dicsőítő csoportunk is igyekezett helyt állni, miközben egy örvendetes és egyedülálló eseményen vett részt: az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezeteinek közös lemezbemutató koncertjén. A már gyülekezetünkben is megvásárolható dicsőítő album a Mozaik címet viseli, utalva arra, hogy a lemez négy gyülekezet dicsőítő szolgálóinak saját szerzeményeit tartalmazza, melyek különböző stílusban, hangszereléssel tesznek bizonyságot az egyetlen Istenről, és az ő egyszülött fiáról, Jézus Krisztusról. A lemez dalainak bemutatásán túl a résztvevők egy ízig-vérig Szent Szellemmel átitatott dicsőítő alkalmon vehettek részt. Köszönjük a szervezőknek, az egész Mozaik projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, hogy részesei lehettünk ennek a nagyszerű munkának! November végén a Rácz és Böszörményi család személyében új tagokkal gyarapodott közösségünk. Emellett e hónapban tovább folytatódott a megszentelődésről szóló tanítás, lezajlott a hét gyülekezetről szóló tanítássorozat hete- 8.

Tervek, kitekintések 2011-re dik alkalma is. Elkezdődött az ünnepekre való készülődés, ezzel együtt a gyülekezet Magvető Bábcsoportja is elkészítette decemberi programtervezetét. A bábcsoport az év különböző szakában, elsősorban a nagyobb ünnepek köré szerveződve járja a Palánta Bábmisszió keretében a Debrecen és környéke oktatási, nevelési és szociális intézményeit (iskolákat, óvodákat, idősotthonokat). A csoport öt éves fennállása alatt több tízezer gyermekhez és idős emberhez vitte el a bábdarabok vidám, színes, őszinte nyelvén megszólaló evangélium tiszta üzenetét. 2010-ben létszámbeli hiányosságok hátráltatták a csoportot, ezért a korábbi évekhez képest talán kevesebb helyszínre sikerült eljutniuk örvendetes viszont, hogy egyre több fiatal áll be ebbe a különleges, sok időt igénylő, de sok-sok áldást is tartogató szolgálatba. Az adventi időszak gyülekezetet érintő első jelentős eseménye a Debreceni Pásztorkör által szervezett újabb véradás volt, melyhez a már bevett módon, ismét gyülekezetünk biztosított helyet. Ezúttal 22 fő kereste fel a vérellátó kitelepült munkatársait ez a létszám sajnos még mindig elenyésző a Pásztorkör gyülekezeteinek tényleges létszámához képest. Megdöbbentő viszont, hogy még ezzel az alacsony látogatottsági aránnyal is sikerült túlszárnyalnunk az egy nappal korábban, a Hajdú-Bihari Napló által szervezett véradás résztvevőinek a számát. Úgy tűnik, közvetlen környezetünkben sajnos kevesen tudnak azonosulni a vérellátó szolgálat mottójával: Aki vért ad, életet ad. Az adventi eseménysorozat következő állomása a Kölcsey Központ nagytermében megrendezett nagyszabású karácsonyi koncert volt, amely a Gospel Karácsony címet viselte. A rendezvényre 800 darab jegyet bocsátott ki a szervező Debreceni Pásztorkör. Az est célja a jelenlévők szórakoztatásán túl az volt, hogy a modern köntösbe öltöztetett karácsonyi énekek és az örömhír hirdetésének segítségével a szeretet ünnepének valódi üzenetét, a Megváltó születését közelebb hozhassuk a szívekhez. Karácsony második napján az év utolsó előtti istentiszteletére gyűltek össze közösségünk tagjai és családjaik. Az év utolsó napján pedig szintén együtt búcsúztattuk az óévet, hogy 2011-ben az Úr újabb ígéreteinek beteljesedését várhassuk, és szolgálhassuk az Urak Urát és Királyok Királyát; azt, aki a mindenséget a tenyerén tartja, de mégis lehajol hozzánk, hogy élő reménységgel töltse be szívünket és mindennapjainkat. Hunyadi Tamás 9.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. Gyermekeink, akiket a keskeny útra terelünk A gyermekmunka fő területei 2010-ben, ezt folytatjuk 2011-ben Elsődlegesen a gyermekmunka fő célja mindenkor az, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a Biblián keresztül Istent és az Ő akaratát. Mi a Bibliát tartjuk életünk mércéjének, ezért a Szent Szöveg útmutatása által szeretnénk óvni és nevelni gyermekeinket. Útmutatónk a Péld. 22:6. Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. 1,5 évestől 6 és 7 éves korú gyermekekkel foglalkozunk az ovis csoportban. Ez a korcsoport egyszerűen úgy tanul, hogy megfigyel bennünket és másokat, fokozatosan elsajátítva szokásainkat. Ezért elsődlegesen a szülő Isten munkatársa abban, hogy gyermekeink Isten tanítványaivá váljanak. De szeretnénk olyan szeretettel, odafigyelve, kedves légkörben foglalkozni és játszani a gyermekekkel, hogy a vasárnapi órák élményei meghatározó részévé váljanak fejlődésüknek. Ügyességi és kreatív foglalkozásokon keresztül próbáljuk kialakítani bennük a keresztyén jellemet. Foglalkozásainkon sokféle elfoglaltság közül választhatnak: só-gyurmázás, rajzolás, színezés, papírformák kivágása, papírhajtogatás és festés; terményekből, falevelekből képek ragasztása, termények felfűzése; Bibliai történetek felolvasása és azok eljátszása; gyermekeknek írt dicsőítő-dalok tanulása és eljátszása. Célunk az, hogy a szerepjátékokon keresztül tanítsuk őket kedvességre, jószívűségre, türelemre, engedelmességre és tiszteletre. Ahogy növekednek gyermekeink testben és értelemben, úgy segítjük őket a hit növekedésében, és abban, hogy belegyökerezzenek az Ige talajába, hogy teljesen eggyé váljanak vele. Mert ha arra neveljük gyermekeinket, hogy szeressék az Urat, ha megismerik Őt, mint személyes Megváltójukat, akkor elengedhetjük kezüket, rábízva életüket Isten megtartó kegyelmére. Rónyai Bálintné Ildikó A bábmisszió útja 2010-ben A bábmisszió 2005 karácsonyán kezdte meg szolgálatát azzal a céllal, hogy minél több gyereknek elvigye az evangélium üzenetét. 2005 óta a nehézségek ellenére, s azt legyőzve, időt és fáradtságot nem kímélve, kitartóan szolgáltunk. Iskolákban, óvodákban, majd kórházakban, játszótéren, táborokban, családi és falunapokon jártunk, részt vettünk a városi evangelizációkon, más gyülekezetek rendezvényein, sérült gyermekek és felnőttek intézetében is szolgáltunk. 10.

Gyermekmunka 2010-ben is folytattuk bábmissziós utunkat. Célunk kezdetek óta változatlan: a Magvetés! A felnövekvő gyermekeknek meg kell ismerni Istent, az ő szeretetét, az igéje által nyújtott vezetést. Három új darabot tanultunk be: tavaszra A ravasz rokon, nyárra A szeretetre vágyó süni, karácsonyra Ha befogadsz egyet című darabokat szántuk. Tavasztól őszig 19 előadásunk volt az idén. A bábmisszió nagy lehetőség és nagy felelősség. Harc a felnövekvő generációért, gondolkodásuk megváltoztatásáért. Eszközeink és egyben segítőink ebben az elhívásban a bábok, a hátterek, a paraván, a dalok, a darabok az interaktív beszélgetésekkel, szavaink, hangszíneink, mellyel a Biblia üzenetét közvetítjük. Hálásak vagyunk ezért a szolgálatért, hogy Isten munkatársai lehetünk a gyermekek megmentésében. Az örömhír terjesztői lehetünk, hogy meghallásával a gyermekek szívében hit szülessen: a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által Róma 10:17. Az idén a családok átmeneti otthonaiban is bábozhattunk. Nagy örömünkre szolgált, hogy kapcsolatba kerülhettünk azokkal a szülőkkel és gyermekekkel, akik nehéz helyzetük miatt élhetnek ezekben az intézményekben. A karácsony előtti előadássorozatunk december 4-én indult, s a bábdarabbal naponta szolgáltunk, december 20-ig. Karácsonyi előadásunk a családról, ezen belül az elutasításról, a lázadásról és az önzőségről szólt; és arról, hogy mindez hogyan oldható fel a szeretet erejével, hogyan válnak a gonosz erők önzetlenséggé, megbocsátássá és az emberi élet megbecsülésévé. Visszük Isten áldását, békességét, szeretetét oda, ahol ajtót nyitnak nekünk! Köszönetet mond ezért a Magvető bábcsoport minden lelkes együttműködőnek! Puskás Jánosné Évike Ifjaink, akik még útkeresők Az ifi 2010-es programjai, céljai, terveink 2011-re A 2009-es évet úgy zártuk, hogy túl voltunk az összeszokáson, a megismerkedésen, hiszen 2008 októberében csatlakoztam csak az ifihez. Úgy gondoltuk, hogy egy év elég volt ahhoz, hogy megismerjük egymást annyira, hogy tudjunk tovább lépni a szolgálat területére is a 2010-es évben. Ennek fényében kezdtünk el egy konferencia megrendezésében gondolkodni, minél hamarabb, lehetőleg a 2010-es év első pár hetében. Első időpon- 11.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. tunk 2010. január elején volt. Ám ezt módosítottuk később, április 16 18-ra. A módosításunk oka pedig nem más volt, mint hogy a városban lévő más IFIcsapatokkal is szerettük volna összehangolni a szolgálatokat, és a január már foglalt volt, hiszen a Szabadkeresztény Gyülekezet és a Szappanos utcai Baptista Gyülekezet fiataljai is rendezvényt szerveztek ekkor. Meghívást is kaptunk mindkettejüktől az általuk rendezett konferenciákra január végén. Így együtt, a Szabkeres konferenciára látogattunk el az IFI-vel. Itt jobban elmélyedhettünk a szövetség fogalmában, lényegében, fontosságában, értelmében. De azt láttuk, hogy talán nem véletlen (biztos, hogy nem az) az események, történések rendeződése, és volt egy olyan érzésünk, hogy a Szabadkeresztény Gyülekezet fiataljaival még lesz kapcsolatunk. Aztán februárban elmentünk testületileg Székesfehérvárra, az Országos Ifjúsági Misszió (OIM) által megrendezett, téli ifjúsági napokra. Itt igazán egymásra találtunk a srácokkal. Én a keresztény életemet táborokban kezdtem, kezdetben mint résztvevő, aztán mint szolgáló is. Így igazi életközeget jelentett nekem a keveset alvás, a vacsora utáni kajálás, amíg a konyhaszolgálatosok mosogatnak, és a fizikai szolgálatba való bekapcsolódás. Felüdülést jelentett számomra, amikor láttam, hogy a fiataljaink is örömmel dolgoztak. Hát bizony a srácainknak jó alapot vetettünk a szolgálatban való fejlődésben. Azt tanítja a Biblia, hogy a fejlődés folyamatos és fokozatos, tehát lentről kell kezdeni. Ezért a székesfehérvári szeméttömörítés és a vasárnap reggeli hólapátolás alkalmával, a Trabant-ajtóból eszkábált hólapáttal, fialtjaink elindulhattak a szolgálat útján. Mindig örömmel gondolunk vissza a reggeli ébresztőkre a Példabeszédek 20:13-mal: Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény, tartsd nyitva a te szemed és jóllaksz kenyérrel! Az Úr meglepett minket, hiszen Debrecentől közel 300 Km-re, a debreceni Szabadkeresztény Ifi dicsőítő csapata (Never Ending) vitt be minket az Úr jelenlétébe péntek este. Ekkor már gondoltuk, hogy nem véletlen az, hogy most is, itt is egymásba botlunk. Később valóban bebizonyosodott, hogy Isten igyekezett a szívünket összefűzni már ott Székesfehérváron is. Felejthetetlen élmény volt a szombat esti Joni Palmer koncert is, a maga sajátságos kommentárjaival a zsömléről és másokról Székesfehérvárról hazaérkezve teljes erőbedobással kezdtünk neki a Boldogság Konferencia szervezésének. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a Ti segítségeteket is a konferencián, mind imában, mind szolgálatba, mind anyagi területen. Köszönjük! Ez egy olyan szolgálat volt, ami azt hiszem, teljeskörű betekintést engedett abba, hogy milyen és mennyi feladat és tenni való van egy ehhez hasonló rendezvényen, hogy az Úr akarata megvalósuljon közöttünk, általunk. És azt láttam, hogy a srácok szívüket- 12.

Ifjúsági élet lelküket beleadva, örömmel vettek részt minden munkában. Bebizonyítva ezzel az Úrnak, hogy készek arra, hogy bármit megtegyenek az Ő akaratának előmozdítása érdekében. Arra gondoltunk, hogy ha már az ÚR ennyiszer összehozott minket a Szabadkeresztény Gyülekezettel, akkor folytassuk, amit az Úr elkezdett, és meghívtuk szolgálni az ifjúsági pásztort, Debreceni Miklóst, hogy szólja közöttünk Isten igéjét szombat délelőtt. Valamint meghívtuk még az OIM képviseletében Szerdi Szilárdot is, aki vasárnap délelőtt tanított minket. Szintén fölkértük gyülekezetünk új presbiterét, Hunyadi Tamást is, hogy prédikáljon, így szombat délután Övé volt a mikrofon. Szintén nagy öröm, hogy megalakult a saját IFI dicsőítő csapatunk is Worship Wariors (dicsőítő harcosok) néven, akik a konferencián debütáltak. Tagjai: Kékesi Attila (szólógitár, ének); Graham Alessandro (Sunny) (dob) ők vállalták, hogy vezetői felelősséget is viselnek a csapatban. Kiss Virág (zongora); Parácsi Adrienn (ének); Parácsi Dóra (ének); Kékesi Arietta (ének); Hoffmann Kata (ének); L. Rostiszlav (Laci) (gitár); Rác Tamás (basszus gitár). Azóta csatlakozott még Tóth Mercédesz (ének). Nagy izgalommal vártuk a szolgálatot, és arra gondoltunk, hogy igazán színessé és fiatalossá kellene tenni a szombat délutáni koncertet. Ezért béreltünk néhány technikai kelléket, fénytechnikai robotlámpát, stroboszkópot, és füstgépet. Amikor előző este kipróbáltuk, már láttuk, hogy nem lesz piskóta a szombat délután. És valóban, nagyot szólt az esti dicsőítés. Nem elsősorban a színes lámpák és a füst miatt. Azt láttam meg, hogy a fiatalok, (a Ti gyermekeitek) éles helyzetben nagyon jól veszik az akadályokat. A próbákon még úgy tűnt, hogy jó lesz túlélni a helyzetet (bocs srácok), de amikor kellett, mindenki úgy szolgált, mint akiken Isten kedves Szent Szelleme megnyugszik. Öröm volt látni, ahogyan átvették a színpadot 40 45 percre. Amikor véget ért a konferencia, egyértelmű volt számomra, hogy lesz még folytatás. Nemrégiben kaptam el egy-két kommentet egy közösségi oldalon, ahol a fiatalok már tényként közlik az ismerőseiknek, hogy lesz konferencia 2011-ben is, várunk szeretettel! Így hát, nem sokára hozzá is fogunk egy újabb megmérettetéshez, bízunk benne, hogy hasonló áldásai lesznek, mint a 2010. április 16 18-ai Boldogság Konferenciának. Most pedig, nyakig vagyunk a szilveszter szervezésében. Immáron, azt hiszem hagyományosan, az Ifjúság rendezi a szilvesztert, idén már harmadik alkalommal. Kiss József pásztorunkkal sokat gondolkodtunk, hogy mi is legyen a központi motívum vagy téma. Sok ötlet született, de egyik sem bizonyult maradandónak. Míg végül, mint parázs a tűzből, pattant az ötlet, hogy legyen Magyaros Szilveszter. Jó ötletnek bizonyult? 13.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. 2011-re is vannak már terveink. A napokban alakult meg a gyerekszolgáló csoportunk, Hoffmann Kata, Kékesi Arietta, Parácsi Dóri, Tóth Mercédesz és Sebestyén Renáta közreműködésével. Már idén elkezdtek szolgálni, de igazán a 2011-es évi tervbe fognak beilleszkedni a lányok. Ezen kívül szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatot a debreceni Pásztorkör gyülekezeteinek ifjúsági csoportjaival is. Szeretnénk továbblépni az Úr szolgálatában, és növekedni mind szellemben, mind létszámban! Varga Vince Az ifjak önreflexiói Pilinszki János írta a következőket: Bizonyos értelemben mindannyian tékozló fiúk vagyunk, mégis azzal a különbséggel, hogy egyesek már a visszafelé vezető úton járnak. Ennek kapcsán kérdeztük meg fiataljainkat, Ők mit gondolnak, merre jár életük útja, ha beleképzelik magukat a történetbe? A föltett kérdésre, hogy mit gondolnak, ők melyik szakaszában is vannak ennek a történetnek, kicsit nehéz volt a fiatalok válaszait megtudni. Magát a történetet nyilván a legtöbben ismerték, mégis abban a formában, hogy én vagyok a szereplő, még senki nem gondolkodott el rajta. Ezért kicsit beszélgettünk erről a megközelítésről, egy kicsit egyszerűbb, életszerűbb helyzetre fordítottuk, mielőtt papírra vetették véleményüket. A várakozásoknak megfelelően, ahányan voltak a fiatalok, annyi változata született a kérdés megválaszolásának. Végül több közös pont alakult ki a meglátásokban. Azt mindenki elfogadta egytől egyig, hogy a tékozló fiú hazatérése értelmezhető a megtéréssel. Egyértelmű volt mindenkinek, hogy az örökség idő előtt való kikérése nem helyes dolog, pláne annak eltékozlása. Ebben azok is egyetértettek, akik önmagukat már a hazafelé vezető úton érzik, de érdekes módon azok is, akik tudják, hogy éppen távolodnak az atyai háztól. Volt még valami, amiben szintén a nagy többség egyetértett, mégpedig az, hogy tékozolni sajnos otthon is lehet. Többen voltak, akik ismerték, milyen érzés az, amikor megtört szívvel arra gondoltak, hogy jobb lett volna ki sem kérni az örökséget, hiszen most még a disznóknál is alantasabb helyzetbe jutottak, de megtérve megbékültek a visszafogadó Atyával. Mégis érzik, tudják, hogy ma is vannak az életükben olyan pontok, események, amelyek hasonlóak korábbi rossz döntéseikhez, és szükségük van ismét az Atya megbocsátására, ölelésére. Tudják viszont, hogy jó helyen vannak otthon, csak meg kell tudni tartani a kegyelemből megkapott pozíciót, ha ez nehéz is olykor-olykor. Szintén közös volt még a válaszokban, hogy szinte senki nem írta azt, hogy már hazaért. De mindenképpen jó úton vannak, a cél ismert és biztos, csak időbe kerül, amíg a láthatatlan, de ismert célból, látható és tapasztalható élmény válik. 14.

Ifjúsági élet Igazából nagyon fontos ez a kérdés. Üdvösségük bizonyosságának kinyilatkoztatása múlik azon, hogyan válaszolnak rá a fiatalok. Valóban igaz az, hogy mindenki, ki nem gyűjt Krisztussal, az tékozol. Így minden tettükkel, amely nem az Úr akarata volt, csak az atyai háztól való távolodásukat mozdították előre. És minél messzebb kerültek, annál nehezebbnek tűnik a visszaút, és annál rosszabb az életük, a sorsuk is. Amikor már csak emlék a hányattatások között az atyai ház egykori biztonsága, nem szabad tovább várni, haza kell indulni! Isten nem nézi az érdemeket, nem is lehet kiérdemelni a visszafogadást. Ahogyan a tékozló fiú sem érdemelte ki, amikor atyja már messziről megpillantva futott örömmel elé. Sőt kereste a kapuban állva, hátha ma, hátha most meglátja fia hazatér-e. Nem számított a külső, a tett, az eltékozolt vagyon, csak a fiú. Az atyának elég volt a fiú döntése, hogy hazamegy. Istenünk is így van velünk, a döntéseink mellé áll. Amikor megszületik a szívünkben a döntés a hazatérésről, már tudhatjuk, Atyánk kitárt karokkal vár bennünket. Sőt, a történetben a fiú új ruhát kap, és gyűrűt az ujjára. Az Úr így tisztít meg minket, és fogad vissza örökségébe. Nekünk még nagyobb lesz a meglepetés, mert a tékozló fiú ismerte apja vagyonát, tudta milyen életlehetőséget kapott vissza, mi ezt még nem látjuk. Amit szem nem látott, és fül nem hallott, és az ember szíve meg sem gondolt olyan, amit nekünk készített az Úr. Az ígéret szerint nem kell tékozolnunk, hogy örökösök legyünk, azok vagyunk ma is! Mi történt? Egy kis humor Varga Vince Egyszer a tengerparton voltam a gyerekeimmel, amikor odajött hozzám négyéves fiam, megfogta a kezemet és odavezetett a partra, ahol egy elpusztult sirály feküdt a homokban. Anyu, mi történt vele? kérdezte. Meghalt és felment a mennybe válaszoltam. A fiam elgondolkodott, majd azt mondta: És Isten visszadobta? Egy kisfiú levele: Kedves Isten! Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy mindig. Üdv. Marci 15.

Egy kislány kérdése: Élet-jel 2011. II. évf. 1. Egy anyuka a kislányával kézen fogva ment hazafelé Istentiszteletről. Egyszer csak a kislány az anyjához fordult és megkérdezte: Anyu, van valami, amit nem nagyon értek abból, amit a lelkész bácsi mondott ma reggel... És mi az, ami megzavart, kicsim? kérdezte az édesanyja mosolyogva. Hááát, a lelkész bácsi azt mondta, hogy Isten nagyobb, mint mi. Ez igaz, anyu? Igen, ez igaz. És azt is mondta, hogy Isten bennünk lakik. Ez is igaz? Igen, Isten bennünk lakozik. De hát anyu, ha Isten nagyobb, mint mi, és ha Ő bennünk lakozik, akkor nem kéne látszódjon legalább egy kicsit? Hit A falusi lelkész kemény szavakkal dorgálja híveit: Testvérek, a ti hitetlenségetek már botrányos! Összegyűltetek, hogy esőért imádkozzunk, és tessék: senki sem hozott magával esernyőt! Szent Péter előtt A buszsofőr és a pap fölkerülnek Szt. Péter elé a mennybe. Ebédkor Szent Péter a buszsofőrt maga mellé ülteti, a papot meg egy távoli asztalhoz. Egy kis idő elteltével a pap odamegy Szent Péterhez és kérdőre vonja. Ide hallgass Szent Péter! Egész életemben az Istent szolgáltam. A buszsofőr meg csak úgy odaülhet melléd. Hogy van ez? Hát az úgy van, te pap mondja Szent Péter, amíg te prédikáltál mindenki aludt. De amikor a buszsofőr vezetett, mindenki imádkozott. Teológiai vita Egyszer a pápa elhatározta, hogy kitiltja a zsidókat a Vatikánból. A zsidók felháborodtak, ezért a pápa beleegyezett, hogy ha egy zsidó le tudja győzni teológiai vitában, akkor maradhatnak. A zsidók egy bölcsességéről ismert rabbit választottak, hogy kiálljon a pápával a vallási párbajra. A rabbi azt mondta: tegyék érdekesebbé a vitát és egyiküknek se legyen szabad beszélni. A pápa beleegyezett. A vita napján a pápa és a rabbi leültek egymással szemben, a hívek köréjük gyűltek. 16.

A pápa felemelte három ujját. Humor A rabbi erre felmutatta egy ujját. A pápa egy kört rajzolt a levegőbe. A rabbi erre a földre mutatott. A pápa elővett egy ostyát és egy pohár bort. A rabbi erre elővett egy almát. A pápa ekkor felállt: Feladom mondta. Te túl bölcs vagy, rabbi. Maradhattok. Később megkérdezték a pápát a bíborosok: Mit beszélt a rabbival? Először felmutattam három ujjamat, hogy a Szentháromságra emlékeztessem. Ő felmutatta egy ujját jelezve, hogy egy Isten van mindkét vallásban. Ezután rajzoltam egy kört a levegőbe, mutatva, hogy Isten mindenhol ott van körülöttünk. Erre ő a földre mutatott, jelezve, hogy Isten itt van velünk. Ekkor elővettem egy ostyát és egy pohár bort, megmutatva, hogy Isten feloldoz a bűneink alól. Ő elővett egy almát, hogy az eredendő bűnre emlékeztessen. Mindenre volt válasza. Mit tehettem volna? Közben a zsidók is körbevették a rabbit, és a vitáról faggatták: Mi történt, rabbi? Először azt mutatta, hogy három napunk van elhagyni a várost. Mutattam, hogy egy zsidó sem fog elmenni. Ezután körbemutatott, jelezve, hogy az egész várost megtisztítja a zsidóktól. A földre mutattam, jelezve, hogy mind itt maradunk. És utána? A rabbi vállat vont: Nem tudom. Elővette az ebédjét, mire én is a magamét. 17.

Élet-jel 2011. II. évf. 1. Felnőttek, akik már az úton vannak A vezetőség látása, munkája 2010-ben, tervek 2011-re Az Élet Gyülekezet alapigéi: Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé. Ímé, az Úr hirdette mind a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának, ímé, eljött szabadulásod, imé, jutalma vele jó, és megfizetése őelőtte! És hívják őket szent népnek, az Úr megváltottainak, és téged hívnak: keresett és nem elhagyott városnak. Ézs. 62:10 12. A gyülekezetünkben folyó szellemi munkának alapja az Élet Gyülekezet látása, amelyet a Szent Szellem a fenti Igeversek alapján jelentett ki a vezetőség számára. Nemcsak a vezetőségnek, de a gyülekezet valamennyi tagjának a szívében kell forgatnia ezeket az igéket ahhoz, hogy szorosan együtt, egységben munkálkodva azok beteljesedjenek. Az Élet Gyülekezet látása: 1.) Erős apostoli gyülekezet: 5 szolgálati ajándék működése a gyülekezetben; vezetők képzése; gyülekezetplántálás; nem beosztás, hanem ajándékorientált 2.) Vezetők beállítása a szolgálatba: csapatmunka; atyaság; tanítványképzés; mentorálás 3.) Az ébredés egyik előkészítője és résztvevője 4.) Gyülekezetplántáló tevékenység: kiküldő gyülekezetté válni 5.) Kapcsolatépítő gyülekezet: a kapcsolat értékes, valamint érték 6.) Új gyülekezet: új tömlő, új bor; új szemlélet, új lehetőség; új stílusú vezetés, ahol a vezetők megtanítják a tagokat arra, amit tudnak A fentieket szem előtt tartva bontotta ki Isten a 2010. évre vonatkozó látást a szellemi és fizikai szolgálatok területén, amit az alábbiakban összegezhetünk röviden: 8:14. Az Élet Gyülekezet látása a 2010-es évre: Alapige: Akiket pedig Isten Szelleme vezérel, azok Isten fiai Róma A 2010-es év mottója: A megfelelő időben a megfelelő szavakat kimondani, és a legjobb döntéseket a legjobb időben meghozni. 18.